Pesti Napló, 1888. szeptember (39. évfolyam, 242-270. szám)

1888-09-01 / 242. szám

Elitélt szerkesztő. A kúria ma hozott ítéletet Mikecz József az »Ébredjünk« cz. vidéki lap szer­kesztője fölött, ki lapjában kauezió nélkül politikai czikket közölt. A kúria helyben hagyta az első és másodfokú ítéletet, mely Mikeczet egy havi államfog­házzal és ötven írt pénzbírsággal sújtja. Táviratok: I. Vilmos följegyzései. Berlin, aug. 31. A Reichsanzeiger a csá­szár­n­a­k egy mai rendeletét teszi közzé, melyben a következők foglaltatnak : Az I. Vilmos császár által hátrahagyott fel­jegyzések remek tanúságot tesznek a bol­dogult magasztos lelki nagyságáról , nemes és istenfélő érzületéről, melynek megismeré­sétől nem akarom népemet megfosztani és ennélfogva elhatároztam, hogy a mai napon, mely házamra nézve nagyjelentő­ségű, ama feljegyzések egy kivonata, a megboldogult emlékének tiszteletére és köve­tendő például házam és népem részére, köz­­zététessék. Berlin, aug. 31. (A Pesti Napló tu­dósítójának távirata.) Vilmos császár feljegyzéseiből csak a második, 1866. deczember 31-én éjfélkor kelt szakasz tartal­maz politikára vonatkozó passzusokat. Egy helyütt ez olvasható: »Akaratom elle­nére és a legmélyebb megalázkodással men­tem neki a koronázásnak, hogy Poroszorszá­got új intézményeinek földi hatalmával megis­mertessem,melyek annak üdvére, szilárdan kell hogy fennmaradjanak. Ez a lelkiismeretes meg­győződésem vezérelt és edzett nehéz harczok­­ban, melyeket amaz új intézményekkel éve­ken át küzdenem kellett. E harczok m­é­­lyen megrendítettek, mert helyt kel­lett állnom esztelen zaklatásokkal szemben, melyeket ama földi hatalom ellen intéztek, melyet kezemből kiengedni nem volt sza­bad, hacsak Poroszország tör­ténetét fel nem akartuk adni. Megbocsátok mindazoknak, kik tud­va, vagy önkéntelenül az én lelkiismereti meggyőződésen alapuló, a haza javát czérzó, szándékaimnak ellenszegültek azért, hogy a korona hatalmát csorbítsák és a poroszok szí­vét attól elidegenítsék. De azért utódaim ne felejtsék el, hogy oly­kor is le­hetett minta milyen volt 1861 meg 1866.F­rancsnoka rövid szavakban köszönetet mon­dott a csapatoknak osztályrészül jutott nagy kitüntetésért, mire a katonák legfelsőbb h­ad­­urukat háromszoros hurrák! kiáltással kö­szöntötték és azután diszmenetben elvonultak a császár előtt. A császár vendégei az ünne­pélyt a megboldogult Frigyes császár palo­tájának erkélyéről nézték. Keresztelő a berlini udvarnál. Berlin, aug. 31. Károly Lajos fő­­herczeg és Mária Terézia főherczeg­­asszony délelőtt 11 órakor a potsdami vonat­tal Babelsberg­be utaztak Auguszta császárné látogatására s onnan Pots­damba mentek. Berlin, aug. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) A császár újszülött fiát ma délután ke­resztelték meg Potsdamban Nagy Frigyesnek kápolnává alakitott könyvtár­termében. A vendégek délután két órakor gyűltek össze a kastélyban s a kápolnába mentek, hol a me­net közeledtével a császárné foglalta el dísz­helyét s itt Auguszta és Frigyes császárné is megjelentek. A csecsemőt az udvari személy­zet az oltárhoz hozta, hol a szertartást Kögel udvari lelkész végezte. A szertartás kezdetén a főudvarmesterné átnyújtotta a gyermeket a szász királynénak, kitől a svéd király vette át, mire a császárnénak nyújtotta a kisdedet. Ke­resztelő után diszebéd következett. Berlin, aug. 31. A mai diszebédnél, mely­re 170 meghívót bocsátottak ki, a szász királyné, a svéd király, Károly Lajos főherczeg és a mecklenburgi nagyherczeg a császártól jobbra, Má­ria Terézia főherczegasszony, a szász király és a mecklenburgi nagyher­­c­z­e­g­n­é a császártól balra ültek. Oszkár svéd király felköszöntötte az újszülött csecse­mőt. A svéd király Vilmos császárral délután három­negyed 5 órakor Berlinbe jött. Délután egynegyed 6 órakor a »hársfák alatt« az egyetem előtt ment végbe a zászló­szalagok átadása az első gárda ezred első százada, vala­mint a 2. és 4. gárda-ezred és a gárda-lövész­­ezred részére, melyeknek a császár trónralépte előtt parancsnoka volt. Vilmos császár lóháton jelent meg a csapatok által képezett négy­szögben s ellovagolva a csapatok arczvonala előtt, beszédet intézett hozzájuk, melyben körülbelül a következőket mondá: A zászló­­szalagok adományozásával különös megtisz­teltetésben akarja részesíteni azokat a csapa­tokat, melyeknek vezényletével dicső nagy­atyja uralkodása alatt bizatott meg. »Egyedül ti, az itt levő csapatok, volta­tok azok, — folytatta beszédét a császár — melyeket atyám mint császár látott. Mind­nyájan fájdalomteli szívvel emlékszünk vissza arra a napra, midőn e dandár abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Fri­gyes császár elé vezényeltetett. Ennek em­lékére szentelem ez ezredeknek e szalago­kat és remélem, hogy az ezredek meg fog­ják tudni őrizni a zászlók becsületét.« Erre a V­i­l­m­o­s császár palotájából ho­zott s új szalagokkal földiszített zászlókat ki­osztották az ezredek között. Falkenstein tábornok a második gárda-gyalogdandár­ja-Az orosz czárné Ausztriában. Gmunden, aug. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) Ma reggel tíz órakor a gmundeni fejedelmi vendégek kirándulást tettek Schrattenau va­dászkastélyba. Az első kocsiban az orosz czárné, a walesi herczegné és a cumberlandi herczegné ültek; a másodikban, melyet a cumberlandi herczeg hajtott, Mary hannoveri herczegnő, az orosz trónörökös s a walesi herczegné két lánya foglaltak helyet. A va­dászkastélyban a társaság ebédhez ült s este Schrat­­tenauból visszaérkezve, a cumberlandi herczegnél gyűlt össze vacsorára a fejedelmi társaság. BéCS, aug. 31. A »Pol. Korr.« jelenti: „ Felsége a király, ki egyenesen Bajorország­ból jövet ma ideérkezett, holnap reggel az orosz csárné látogatására Gmun­­denbe utazik, honnan délután ismét visz­­szatér. Gmunden, aug. 31. (A Pesti Napló távirata.) Arról biztosítanak, hogy minden je­lentés, mely a czárné itt tartózkodásának p­o­­litikai hátteret tulajdonít, teljesen té­ve­s. A három dán királyleány találkozása kizárólag személyes természetű. Umberto király utazása, Róma, aug. 31. A király és a tr­ónörökös ma jelen voltak a Cesena mellett tartott hadgya­korlaton. J­elen voltak azonkívül a király kísére­tében az aostai herczeg, a katonai attad­ék és a had­ügyminiszter. Cesenában és Borlimpoliban a lakos­ság a királyt és a trónörököst lelkesült fogadtatásban részesítette. Cesenában az ablakokból virágeső hullt alá. A király délután fél 1 órakor ismét visszatért Cesenába és délután Lugóba és Ravennába fog el­látogatni. Róma, aug. 31. Umberto király a trónörökössel ma délután Forliból Ra­vennába utazott. Útközben minden állomáson lelkes tüntetésekkel fogadták a királyt. Dugóban körülbelül 8000 ember és számos egylet várta a királyt, negyven zászló­val. A király megbízta a polgármestert, hogy fejezze ki köszönetét a lakosságnak. Raven­­nában 38 egylet 60 zászlóval és több mint 10,000 ember várta és fogadta rendkívüli ováczióval a királyt, kinek kocsiját, midőn a palotába hajtatott, elárasztották virágokkal. U­m­b­e­r­t­o király a palota erkélyéről ismé­telten megköszönte a lakosság ováczióit. A bolgár rablóbandák, Szófia, aug. 31. (Pol. Korr.) Stojanov fényképész, a­kit a bolgár rablók elfogtak, de váltságdíj nélkül szabadon bocsátottak, a rab­lók több nyilatkozatát ismerteti, melyek kö­zül a legtöbb politikai szinezetű. A rablók Stojanov zsebóráját e szavakkal vet­ték el: »Hát ti nem akarjátok az oro­sz­okat, mi?« A rablók kijelentették, hogy egy minisztert, leginkább Stambulovot szerették volna elfogni, a­kiért százezer ,örök fontnyi váltságdíjat kértek volna. »Mindazáltal — folytatták a rablók — el­lettük volna láb alól Stambulovot, ha a váltságdíjat meg is kaptuk volna.« Még Coburg Ferdinánd elfogását is ter­vezték, s azt állítják, hogy ez, midőn a fe­jedelem a Rillo-kolostorhoz utazott, sike­rült is volna nekik, ha a banda odaren­delt kilencz tagja kellő időben megérkezik. »Nem tettünk volna a fejedelemnek — mon­dák a rablók — semmi rosszat, mert kü­lön­­ben attól kellene tartani, hogy Ausztria- M­agyar­ország megszállja Bulgá­riát (!), a­mit semmi esetre sem akarnánk.« Ezután Stojanovnál tudakozódtak Bulgária politikai helyzete, s Coburg Ferdinánd állása iránt. Végül kijelentették, hogy békés mun­kára térnének, ha a kormány amnesz­tiát adna nekik; ellenkező esetben a rabló hadjáratok tavaszszal oly arányokat fognak ölteni, hogy nagyobb városok megtámadtatása is előrelátható. Berlin, aug. 31. (Pol. Korr.) Dél-Német­­országban nagy megelégedést kelt, hogy II. Vilmos császár közelebb meg fogja lá­togatni a birodalom e részét. A távolállók alig alkothatnak maguknak fogalmat róla, hogy ez a Németországra nézve komoly év mennyire megerősítette délen a biro­dalmi eszmét, a­mely Württembergben már a demokrata­ párt köreibe is elhat és az ultramontán elemeknél is tért hódít. Nagyon hálásak a császár iránt a Frankfurtban mondott erős szavakért, a­melyek nyíltsága bizonynyal hasznos szolgálatot tesz a békének. Különös megelégedést kelt azonban, hogy márczius 9-ike (Vilmos császár halálának napja. Szerk.) Bismarckot még a kanczellári széken érte s hogy ő e helyét továbbra is megtartotta. Kiel, aug. 31. Vilmos császár a svéd királyt a német tengerészeihez á la suite tengernagygyá nevezvén ki, elfogadta ugyanez állást a svéd tengeré­szeinél. Róma, aug. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) Mint az »Esercito« jelenti, a kormány a parlament beleegyezése nélkül nem fog Masszovahba új csapatokat kül­deni. — A »Corriere« szerint, fontos po­litikai kérdések akadályozták meg Cris­pit abban, hogy a királyt Romagnába elkí­sérje. Pola, aug. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) Október 12-én osztrák-magyar hajóraj érkezik Nápolyba, hogy Vilmos császárt üdvözölje. Toulon, aug. 31. F­­­o­q­u­e­t kormányelnök és K­r­a­n­t­z tengerészeti miniszter ma jelen voltak a hajóraj gyakorlatain. Az éjjel két torpe­dó-naszád összeütközött és mindkettő erős sérüléseket szenvedett. A legénység közül senki sem sérült meg. Madrid, aug. 31. Tangerből érkezett hírek szerint a marokkói szultánnak sikerült a felkelő törzsek által alkotott blo­­quadeot az Atlasztól délre áttörni. A lázadó törzsek meghódolnak. London, aug. 31. A Reuter-ügynökségnek jelen­tik Lorenzo­ Marquezből (Delagoa-öböl). Lis­szabonból rendelet érkezett, hogy az ideiglenes kormányzó helyébe egy portugál hadihajó parancsnoka lépjen. Konstantinápoly, aug. 31. (Pol. Korr.) A porta a franczia nagykövetnek a brit követ által támogatott sürgetése daczára sem írta még alá a Szuez-csa­­torna-egyezményt. A franczia támogatás az által veszt jelentőségében, hogy a porta abban a meg­győződésben van, miképp Francziaország és Anglia megegyezése csak külső, de nem hat a dolog mé­lyére. Egyáltalán mindinkább erősbül a törökök köré­ben az a vélemény, hogy a keleti kérdések­ben európai egyezmény a nagy érdek­­különbözetek következtében alig kép­zelhető. Konstantinápoly, aug. 31. (A Pesti Napló távirata.) A szultán E­d­h­e­m pasa útján újból fel­ajánlotta az edinburghi herczegnek palotái egyikét lakóhely gyanánt, de a herczeg nem fo­gadta el. Érkezése napján a herczeget a szultán ebédre hívta meg. Ma a brit nagykövetség ebédet adott a herczeg tiszteletére, aki holnap utazik el innét. — Radovitz, német nagykövetnek e hó 27-ére kitűzött kihallgatása az utolsó pillanatban elmaradt. KÖZGAZDASÁG, Konstantinápoly, aug. 31. (Pol. Korr.) Minthogy a porta tegnapelőttig még nem válaszolt Ausztria- Magyarországnak a végleges postaegyez­ményre vonatkozó kérdésére, S­c­h­i­e­s­z­l báró ügyvivő személyesen sürgette a választ a nagyvezír­­nél. — A török-olasz kereskedelmi szerződés megkötése küszöbön áll; az új szerződés az eddigi értékvámok helyett speczifikus vámokat fog megszabni. Fiume, aug. 31. A »Széchenyi« Adria-gőzös tegnap Bordeaux felé, a »Madrid« nevű, »Adria« által megrakott gőzös pedig Dünkirchen-Grimsby felé elindult. Ipar és kereskedelem. A tengeri üzérkedés második, július-augusztusi határideje ma járt le, s látszólag ismét a hausse csoport diadalával végződött. Tényleg azonban a kon­­zorcziumnak kevés oka van az örömre. Május 1-jétől fogva a mai napig készáruban Budapesten 1.040.000, Bécsben 398.000 mmt vett át, s helyzete annak daczára sem javult, hogy az ellenfél ügye még az övénél is rosszabbul áll. A budapesti, bécsi raktárak, sőt számos vidéki állomás raktárai is teltek készle­tekkel, az áru minősége romlik, a költség és a kamat­teher nőttön nő, az eladások pedig rendkívül lassan folynak. Néhány nap előtt 50000 mmt. abszorbeált a budapesti fogyasztás 5,75-ével, de történtek már ela­dások ennél olcsóbban is, a­mi azt jelenti, hogy — ellentétben a csoport eredeti kombinácziójával — a kereslet diktálja neki az árakat. Szállítási pályázat. A budapesti keres­kedelmi és iparka­mara tudomására hozza az érdekelt köröknek, hogy a m. kir. államvasutak diós­győri vas- és aczélgyára részére 1888/9. évben szük­séges tölgyműszerfa szállítására vonatkozó pályázati hirdetmény e kamara irodájában megtekinthető, Enquête a borkivitel érdekében. A kereskedelmi minisztériumban ma szakértekezlet volt , a 11 e k é­­v i­­­s államtitkár elnöklete alatt, melyen az Olaszor­szágba, Svájc­ba és Francziaországba irányuló bor­kivitel megkönnyítésének módjai iránt tanácskoztak. Az enquéten részt vettek:dr. Schnierer minisz­teri tanácsos, Máday és Mihajlovics osztályta­nácsosok, Miklós kormánybiztos s több meghívott ta­nár, képviselő és borkereskedő. Matlekovits államtit­kár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a mai ülés tárgyát nem pusztán az Olaszországba való borkivitel könnyítésének föltételei képezik, mert hiszen Olaszország is kiválóan bortermelő állam, ha­nem az értekezletnek módját kellene ejtenie annak is: mily alapon volna a magyar bor Svájc­ban és Francziaországon terjeszthető. Az enquéte odanyilatkozott, hogy csak ama borok vétessenek a határon vegyelemzés alá, melyek valódisága egy­szerű kísérletek alapján ki nem derül; a vám­hivatalok pedig tisztán a bor alkoholtartalmát vizsgálják meg, s azt: nincs-e vájjon az ital anilinnal festve. Kimondta továbbá az értekezlet, hogy kívánatos, miként a vegyi vizsgálódásoknál egy­séges eljárást kövessenek. Természetes boroknak a szakértők nyilatkozata szerint csak azok tekinthetők, melyek alkoholtartalma legalább 71/a °/o, s legfeljebb 15°/0. A 16°/0-os alkoholtartalommal bíró bor aszú gyanánt bírálandó el. Az enquéte tagjai végre javas­latokat tettek a vámeljárás egyszerűsítésére nézve, a­melyeket a kormány tanulmányozni fog, hogy esetleg gyakorlatilag érvényesítse azokat. Matlekovits Sán­dor ezután köszönetet mondott az enquét tagjainak megjelenésükért, mire az értekezlet véget ért. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara e hó 28-án tartotta alakuló közgyűlését s egyúttal a sür­gősebb ügyekben érdemleges határozatokat is hozott. S­i­g­m­o­n­d Dezső elnök megköszönvén az újonnan megalakult kamara egyhangú bizalmát, a mely őt az eddig elfoglalt elnöki székben ismét meghagyta, rá­mutatott a kamara előtt álló épp oly fontos, mint ne­héz közgazdasági feladatra s ama reményét fejezte ki, hogy az újonnan alakult kamara a régi nyomdokába lép s a megkezdett munkát sikeresen fogja tovább­folytatni. A gyűlést megnyitottnak nyilvánítván, is­mertette a miniszteri megerősítő leiratot, a­mely a kamara alakulását is elrendeli, de nem várva a még hiányzó vidéki választások megejtését, a­melyek a megalakulást már­is hónapokig késleltették. Mi­előtt a napirendre tért volna a gyűlés, mély fájdal­mának adott kifejezést Trefort kultuszminiszter el­hunyta felett, mint a­ki Kolozsvár területén is a köz­művelődési intézetek egész sorozatával örökítette meg nevét. Ezután az elhunyt Bogdán István, kereskedel­mi szakosztályi elnök és Tauffer Ferencz kamarai ta­nácsos emlékét foglalták jegyzőkönyvbe. A kamara ügykezelésére nézve határozattá vált, hogy az ed­digi gyakorlat szerint a kereskedelmi és ipari szak­osztályok külön ülésekben készítik elő a hozzájuk uta­sított ügyeket, a­mi nem zárja ki, hogy fontosabb ügyekben külön bizottságok küldessenek ki, vagy esetleg állandósíttassanak. A kamara pénztára és nyugdíjalapja, az eddigi pénztárnok időközben tör­tént elhalálozása következtében kiküldött bizottság által már hiány nélkül átvézetvén, a kolozsvári hi­telbank ideiglenes kezelésére bizatott. A pénztárnok választásának ügyét a gyűlés a közelebbi ülésre ha­lasztotta. A kamara könyv- és levéltárának, valamint más ingóságainak átvételére két tagú bizottság kül­detett ki. Az utóbbi közgyűlés óta felmerült ügyfor­galomról szóló titkári jelentést a gyűlés tudomásul vévén, helyesléssel fogadta az elnökség ama je­lentését, hogy Egeres községnek vásártar­tási engedélyt sürgető ismételt kérése, újból el­­utasítólag terjesztetett vissza a miniszterhez. D­e é­s város a házalás korlátozását szándé­kozván életbeléptetni, a közgyűlés e szándék ellen nem tesz kifogást, megjegyezve, hogy a kivételek közé lenne fölveendő a miniszter által nem­régiben a járai farkasoknak és havasi lakóknak adott házalási enge­dély. A temesvári kereskedelmi kamarának a ga­bon­a-h­a­tár­idő különbözeti játék leküz­dése ügyében készített s pártolás végett megküldött fel­­terjesztését a közgyűlés komoly megfontolásra méltó­nak találja,min­thogy e veszélyes játék a kamarakerület­ben is érzékeny áldozatokat kívánt már meg s ez okból javaslattétel végett a keresk. szakosztályhoz utasítja. Hasonlóképp a szakosztály véleményezésére bízták az aradi társkamara ama fölterjesztését, a­mely a ke­reskedelmi ügynökök ama túlkapásain kíván segítni, hogy azok csak kereskedőkkel,ne a fogyasztó közönséggel is érintkezzenek. Ez az idevaló kereskedő osztály állandó panaszait képezi. A hely­beli építő-ipartársulat panasza következtében a ka­mara felkérni határozta a városi hatóságot, hogy az építési engedélyek megadásánál ne csak az épület tervezőjének, de az építésre szerződött vállalkozó­nak bejelentését is követelje s a törvény értelmében képesítéssel nem bíró iparostól az engedélyt tagadja meg. A kolozsvári iparos segédek kiállításának szept. 1-én tartandó megnyitási ünnepélyén a kamara tes­tületileg megjelenni kíván; a kiállítás költségeire megszavaz 100 frtot, jutalmakra 150 frtot, összesen 250 frtot. Az iparosoknak szeptember 8—9-én Sze­geden tartandó közvállalkozói értekezletén a kamara képviselteti magát, a­miről a szegedi ipartestüle­tet értesíti.­­ A kolozsvári kereskedelmi aka­démia kérésére a kamara készséggel járult hozzá a szervezeti szabályzatnak ama módosításához, hogy Kolozsvár városa az intézet fentartásához hatá­rozottan csak 3000 frt évi segélylyel járuljon. A kül­tagoktól beérkezett indítványok tárgyalása a köze­lebbi közgyűlésre halasztatott. Az elnök indítványára a kamara levelező tagnak nevezi ki Langer Bódogot, a m. kir. államvasutak kolozsvári üzletvezetőjét. Vé­gül a kereskedő szakosztály időközben elhalt elnöke, Bogdán István, helyébe­n W­e­i­s­z Józsefet választot­ták meg. A keleti vasutak és Budapest. A keleti vasutak kiépítésének remélhető eredményei között nem utolsó helyet foglal el ama körülmény, hogy a főváros gócz­­pontjává lesz a keleti forgalomnak. E czél elérésére megtörténtek a megfelelő intézkedések, melyeknek eredménye Budapest látogatottságának növekedésében máris örvendetesen jelentkezik. Szalonikiből Budapestre már szept. 21-én kéjvonat fog in­dulni, mely az első tömeges kirándulás lesz az otto­mán birodalomból a keresztény Európába.­­ E kéjvonat, melyet a közlekedésügyi miniszter kez­deményezésére és jóváhagyásával a magyar királyi államvasutak budapesti menetjegy irodája rendez, értesülésünk szerint,­a nagy török kikötő­városban a leg­nagyobb érdeklődést kelti fel. A szalonikii lakosság szine-java, első­sorban pedig az odavaló keres­kedők legelőkelőbbjei jelentkeztek a kirándulásban való részvételre és a magyar kereskedelem, melynek a szalonikii piac­on tért kell foglalnia, bizonyára nyerni fog e kirándulás által, melynek érdekében a városi menetjegyiroda főnöke­­ Schwimmer sze­mélyesen tette meg az intézkedéseket Szalonikiban. Csődök. A budapesti kereskedelmi és iparkamara hivatalosan a következő csődökről értesült: A belgrádi kereskedelmi törvényszéknél Anicsics Vasa belgrádi diszmóárukereskedő ellen , bejelentési határidő szeptember hó 17-én, felszámo­lási és tárgyalási határnap szeptember 19-én. La­­gorio Enrico Emanuele genuai gyarmatáru kereskedő és Tereze Cerro Bruzzo ugyanottani szövetáru keres­­kedő ellen ; Fratelli Lagorio genuai gyarmatáruke­reskedő czég pedig beszüntette fizetését. Vegyes hírek. A kolozsvári állatkiállítás — mint lapunknak táviratoztak — ma reggel nyílt meg. Bánffy György báró megnyitójában fejtegetvén az erdélyi részek állattenyésztésének fontos voltát, köszönetet mondott a földmivelési miniszternek a kiállítás támo­gatásáért. Ezután a bíráló bizottság B­é­­­d­y Ákos gr. főispán elnöklete alatt megkezdte működését. A kiállítás ma délután nyílt meg a közönség számára is. Számos állat adatott el; lovakat igen magas áron, 1500—4000 frzig vásároltak. A felső-csallóközi ármentesítési társulat — oda való tudósítónk jelentése szerint — szeptember 15-én, Somorján tartja meg ez évi rendes közgyűlését. Itt fog a tisztikar beszámolni múlt évi működéséről, a tavaszi áradások alkalmából tett tapasztalatairól s többek között annak a 16 kilométer hosszú töltésnek az eredményéről is, melyet a társulat tavaszszal a legnagyobb veszély idején, teljesen gyakorlatlan mun­kásokkal házilag építtetett. A közgyűlés, melyen Bittó Béni fog elnökölni s F­ö­l­d­e­s Gyula igazgató is jelen lesz, érdekesnek ígérkezik, a­mennyiben a tisztviselők közül többen fontos indítványokat készül­nek előterjeszteni. Magyarország búzatermése a hivatalos statisz­tikai kimutatás szerint, jó középnek jelezhető, sok helyen a gazdák reményét is felülmúlta. A begyűlt aratási adatokat már feldolgozta a statisztikai hiva­tal s ez adatok szerint a múlt nyáron búzával be­vetve volt hazánkban 5.108.787 katasztr. hold,­­ holdankint átlag volt a termés 7,85 méter mázsa, en­nek következtében az idei búzatermés Magyarorszá­­gon 70,5 millió hektoliter volt. A technológiai iparmúzeum gyűjtemény- és könyv­tára szeptember 1-től fogva naponként délelőtt 9 -től 1-ig, délután 3-tól 5-ig, szerdán este 7-től 9-ig, va­sár- és ünnepnapokon pedig csak délelőtt 9-től 12-ig lesz nyitva. Szombati napon az intézet zárva van. Lótenyésztők figyelmébe. A földmivelési minisz­térium lótenyésztési osztálya értesíti mindazokat a tenyésztőket, a­kik a m. kir. állami méntelepek mén­­anyagának kiegészíthetése czéljából eladó ménlovai­kat bejelentették, hogy a bejelentett mének bizottsá­gilag történő megszemlélése , illetőleg megvásárlása Nagyváradon szept. hó 16-án, Kaposváron 17-én, Nagy-Mihályban 19-én, Szabadkán 20-án, Mezőhe­gyesen 22-én, Győrben 27-én, Pozsonyban 30-án, végül Budapesten a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság által október hóban rendezendő ménkiállítás alkalmával. A megvásárolt ménlovak a helyszínen fognak azonnal átvétetni és kifizettetni. Filloxera. Szathmár megyében: Fény, Csaná­­los, Nagy-Majtény, Bihar megyében: Puszta-Újlak, Nyitramegyében: Komjáth, Szilágy megyében: Er­­ked, Jász-Kun-Nagy-Szolnok megyében: Árokszál­lás és Temes megyében. Detta községek szőlőiben a filloxera jelenléte megállapittatván, nevezett községek határára a földmivelés- ipar és kereskedelmi miniszté­rium zárlatot rendelt el. Uj vásár: Pest megye területén lévő Jász-Kara- Jenő községének megengedte a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter, hogy évenként július 8-án har­madik országos vásárt is tarthasson. A budapesti gabonatőzsdéről. Lanyha irányzat mellett az árfolyamok a délután folyamán következőleg alakultak : B­u­z­a őszre 7.73 pénz, 7.75 áru ; b­u­z­a 1889. márczius—áprilisra 8.52 pénz, 8.54 áru; tengeri 1889. május—júniusra 5.45 pénz, 5.47 áru ; z­a b őszre 5.30 pénz, 5.32 áru ; z­a­b tavaszra 5­82 pénz, 5.84 ára. A budapesti értéktőzsdéről. A délután folyamán az árfolyamok következő­leg alakultak : osztrá hitelrészvény 315.10—314.60 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 102.071/­ írton. Az esti tőzsde üzlettelenül folyt le. A jegyzések a következők : osztrák hitelrészvény 315.50—315.30 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 102.25—102.17'/« írton. Marhavásár, Budapest, aug. 30. Felhajtatott 3389 darab nagy és 359 db apró marha. Ebből eladatott: 90 db bika, darabja 80—170 írtig; 1342 db ökör, párja 170—290 írtig; 113 darab bivaly, párja 100—170 írtig; 1323 db v. tehén, párja 110— 180 írtig; 394 db borjú, alja 14—20 frtig; —darab bá­rány párja —,— frtig. — Húsárak : ökörhus 38—44 fo­rint, tehénhus 34—37 frt, bivalyhús 32—36 frt, borjú­hús 46—56 frtig 100 kilogrammonkint. A marhavásáron élősúly szerinti árak voltak: ma­gyar bizó ökör 100 kigmonkint 24—29 frt; magyar legelő ökör 19—24 frt; szerb ökör 16—26 frt; bivaly 16—18 frt. és tehén 17—22 forint. Lóvásár, B­u­d­a­p­e­s­t, aug. 30. Felhajtva lett 210 drbló; ebből elkelt: uj lólevél mellett 37 drb, aláírással 56, — összesen 93 drb. — Bécsbe szállításra vétetett összesen 6 drb. Arak : bécsi vágó drbja 15—35 frt; könnyű kocsiló : 120—190 frt; nehéz kocsiló drbja 80—150 frton kelt el. Budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirata. Aug. 31. Az üzlet változatlan. Magy. uras, öreg, nehéz 49.----50.— frtig, fiatal 61.— —51.50, közép 50.—.—51.— frtig,könnyű 49.----50.— frtig, közönséges (szedett) neh. 48.-----49.—, közép 48.---49.— frtig, könnyű 47.----48.— frtig, szerbiai neh. 49----50.— frtig, közép 48.----49.— frtig, könnyű 47.-----48.—frtig. Sertéslétszám: Aug. 29-dikén volt készlet­ben 111,807 darab, aug. 30-án felhajtatott 2384 darab, aug. 30-dikán elszállittatott 3356 drb, aug. 30-án maradt kész­letben 110,835 drb sertés. Fővárosi színházak. Nemzeti színház. M*rs,c!R Évi bérlet 169. sz. Havi bérl. i. sz. VMáriMtP' E*CeW' Szept.­­ én: NépSZínház. A párisi. Szept. 1-én : Vígjáték 3 felvonásban. Irta . . . _ Gondinet Edmond. Blaha Lujza asszony első föl­lépése szabadsága után. Személyek: Brichanteau Náday A SuhaHOZ. Lavourette Vízvári Operette 3 felv. Bayard és Pontaubert Hetényi Vanderburch után megzenési­ De Fougerolles Horváth tette Konti József. Gontran Latabár S z e in é­­­y­e­k ■ Geneviéve G. Csillag T. .. Személyek. Pontaubertné Lendvayné Ozv. Meunierné M. Csatai Zs. Léonide Alszegi I. ®üz­­ .j. Hevesi J. Embelline Palotai P. Józsi ) Blaha L. Kezdete 7 órakor. ®izot Rassai , Morin Gyöngyi MŰSOR. smilefia . , Rányadi Vasárnap, Petneházy. Ománd fűszeres Sóvári M. kir. operah­áz. “ti821 £51“ Bérlet 1. szám. Bérlet 1. szám. Egy suhan­cs Vasváriné Szept. 1-én: Groom Fodor­­ » . . . . » Egy szolga Egri A fekete dominó. — Vig opera 8 felvonásban. Zene- Kezdete '/«8 órakor, jét szerzette Auber. Személyek: MŰSOR. Lord Elford Szekeres Vasárnap, Budavár megvétele, Juliano gróf Kiss D. Blaha L. Massarena Horatio Pauli , , Gil Perez Hegedűs Fővárosi színkör Angela Abrányiné (a Krisztinavárosban.) Brigitta Kordin M. Claudia C. Saxlehner E. Szept. 1-én: Zárdakapusné * P^8082 «*«»• Az ónéra után • Operette 3 felv. Irta dr. Szik­lay J. Zenéjét szerző Kőszeghy Bécsi keringő. Géza. Badet 3 képben. Szövegét irta Kezdete 7 órakor. Frappart Lajos és Gaul F. Ze­ ___ néjét összeállította Bayer J. MŰSOR. Kezdete 7 órakor. Vasárnap, A czigány. Felelős szerkesztő: Ifj ÁBRÁNYI KORNÉL Déli vasút. Folyó évi szeptemmruer 8. és 9-én Bu­dapesten a »Jó szív« javára a Dunán tartandó nagy ün­nepélyek alkalmából folyó évi szeptember hó 8-án éjjel 12 óra 54 perc­kor Kanizsáról Budapestre egy körvonat fog indít­tatni, melyhez, valamint az ahhoz csatlakozó többi személy­vonathoz, rendkívül mérsékelt Budapestre szóló menettérti je­gyek 14 napi érvényességgel fognak kiadatni. — A „ Kisas­­­­szony’-ünnepnap alkalmából Budapest déli pályaudvarról Kanizsára és onnan közvetlen csatlakozásban Adelsberg, Fiume, Triest és Velenczébe, valamint Grácz, Klagenfurt, Innsbruck, Bozen és Triesztbe stb. rendkívül mérsékelt vitel­­díjak mellett kétmenet rendeztetik.­­ Az indulás Budapest déli pályaudvarról este 10 óra 10 perc­kor a közönséges sze­mélyvonattal történik és a t. ez. résztvevők közvetlen csatla­kozásban a fennemlített állomásokra fognak továbbuttalni.­­ A közelebbi adatok a kifüggesztett menettervekből vehetők ki, s ezen kérmenetekre vonatkozó programmok a városi menet­jegyirodában (Mária Valéria­ utcza Hungária szálló) megkere­sésre ingyen kiszolgáltatnak. Magyar-adriai vasúti kötelék. A magyar ad­riai vasúti kötelék díjszabás f. é. szeptember hó 1-jén életbelépő 2. és 3-ik füzetével, az 1883. évi deczember hó 1-től érvényes fiumei és trieszti közvetlen díjszabások ugyan hatályon kívül helyeztetnek ; a mennyiben azon­ban egyes viszonylatokban vagy áru-, czikkeknél a régi tételekkel szemben díjfelemelés állana be, a régi alacso­nyabb tételek­­, évi szeptember hó végéig még érvényben maradnak.­­ \

Next