Pesti Napló esti kiadás, 1889. január (40. évfolyam, 2-31. szám)

1889-01-02 / 2. szám

zeikkel, hogy a tömeg ész nélkül rendőrségért kez­dett ordítani. S midőn a rendőrök a tömegben a négerekig hatolhattak, ezek kést ragadva vé­delmezték nehezen elfoglalt poziczió­­jukat. Számos sebesülés történt s Pe­­rotti rövid ott léte alatt már elérte, hogy a törvény­szék előtt is konstatálni fogják, mekkora érdeklődés mutatkozik felléptei iránt. A kolozsvári egyetemen a tanév második felére való behratások e hó 11-től 22-éig tartanak. A német császár és az opera, Vilmos csá­szár több ízben kifejezte azt az óhaját, hogy sze­retne Wagner »Nibelungjaiból« és Wilden­bruch »Quitzowjaiból« egyes részleteket a berlini operaház színpadján látni. Mivel azonban a gyász miatt a császár nem mehet színházba, kívánságára közelebb három egymásra következő napon délelőtt az operaház próbákat fog tartani, melyeken a »Rheingold«, a »Götterdämmerung« és a »Quitzo­­wok« egyes részei kerülnek majd előadásra pusztán a császár jelenlétében. A becsületrend lovagnői. Azok között, kik az idén a becsületrend keresztjét kapták, két asszony is van: egy Eveline nevű apácza s az a Cahen asszony, kit a német-franczia háború alatt, a sebe­sültek ápolása körül tanusított bátorságáért annyit emlegettek. Midőn Augusta császárné a franczia asszony tevékenységéről értesült, magához hivatta s hosszabban beszélgetett vele. A bucsuzáskor a csá­szárné egy vörös keresztet vett le a saját nyakáról s Cahen asszonynak adta e szavakkal: »Ez a kereszt az a jel, mely alatt mi ketten embertársaink nyomo­rán enyhíteni iparkodtunk.« A dán Drákó,Nellemann, a dán igazságügy­miniszter, nagyon ráijesztett a modern dán realista­­írókra. Törvényjavaslatot terjesztett a folkething elé, melyben igazán drákói szigort kíván alkalmaztatni a bármily tekintetben erkölcsbe ütköző könyvek szerzői és kiadói ellen. Kidolgozott javaslata évekre ter­jedhető fegyházat akar kiróni mindazokra, kiknek könyveiben vagy kiadványaiban erősebb kifeje­zések foglalják. Pedig a dán irodalom most a reális, naturalisztikus mederben mozog s igy alig volna dán író,kit diadalmas pályafutása végén az Olimpus helyett nem a­­ fegyház fogadna magába. Szerencsére azon­ban a folkething okosabb volt az igazságügyminisz­­ternél s elvetette a törvényjavaslatot annál is inkább, mert erkölcstelen könyvek ellen Dániában úgyis van törvény, nem kevésbbé szigorú, mint más országokban. Az igazságügymi­niszter elvetett javaslatának romjain Ülve szomorún így sóhajtott: »Valami rothad Dá­niában.« A mérnök- és építészegylet könyvkiadó vállalata prospektust küldött szét, melyben a II. cziklusába való belépésre szólítja föl a magyar tech­nikusokat. A lejáró­félben levő I. cziklus­­ egy álta­lános műszaki könyvet, továbbá a vasúti, gépészeti, építészeti, vízépítési, útépítési szakokból ad­ott, rész­ben eredeti, részben fordított műveket. A most meg­indítandó II. cziklusba a következő eredeti művek vannak kilátásba véve : K Lipthay S.: »Vasútépítés­­tan.« K. Jónás D.: »Lejtő géptan.« Kherndl A.: »A tartók grafosztatikája«. Klimm M.: »A vízépítés kézi­könyve«. Tankó S.: »A lakóház tervezése és építése«. Kvassay J.: »A csekély esésű folyók szabályozása«. Faragó L.: »A belvizek levezetése«. Dobreczky S. : »A viczinális vasutak«. A cziklus művei tíz 5 frtos részletben fognak szétkü­ldetni 5—6 év alatt. A belépő az egész cziklusra kötelezi magát. A belépő nyilatkozatok az egyesületbe (Andrássy­ út 25.) kül­dendők egy hónap lefolyása alatt. Az osztrák szoczialisták pártgyülése. Az osz­trák szocziál­demokraták az elmúlt hó 30 ikán tar­tották első pártgyülésüket Hainfeld alsó-ausztriai városban. Még pedig azért itt, mivel Bécsre és kör­nyékére ki van mondva a kivételes állapot és a mun­kások fővezetői közül sok ki van utasítva Bécsből. A gyűlés czélja az, hogy a pártban fölmerült szakadást a radikálisok és a mérsékeltek közt kiegyenlítse. Ez a gyűlés első napján a párt egységes pro­­grammjának elfogadásával meg is történt. A Programm úgy van összeállítva, hogy az egyesek­nek lehetőleg szabad tért enged s csak a párt főczéljait állapítja meg. — A párt kijelentette, hogy a programm elfogdása által — mely há­rom szavazat ellenében az összes szavazatok ál­tal történt, — kiegyenlítettnek tekinti a viszályt, s minden munkást felszólít, hogy egyértelműleg küzd­jön a munkás­osztály emanczipácziójáért. Kimonda­tott, hogy a párt teljes szabadságot kíván a szocziál­­demokrata agitáczió és a proletariátus nyugalmas szervezése számára. Követeli a kivételes állapotok megszüntetését, a c­enzúra és sajtó-monopólium el­törlését, az általános szavazati jog behozatalát, a jog­szolgáltatás ingyenességét, esküdtszéki tárgyalást mindennemű vétségnél stb. A pártgyűlés tegnap ért véget. A múzsák színháza. A Helikon aljában a meg­kezdett ásatásoknál egy színházra bukkantak, mely­ről most már kétségtelenül kimutatták, hogy a m­ú­­zsák színháza volt. Az eddig kiásott részek mé­retei után ítélve, ez a színház nagyságra nézve az epidaurosi színház mellett áll, mely az eddig kiásott tizenöt színház közt a legnagyobb. A színpad húsz méter széles és tizenhárom oszloppal volt díszítve. Az újonnan fölfedezett színház alig öt percznyi járásra van a múzsák templomától és gyönyörű kilátást nyújtó fekvése kedvéért a turisták nagyban fogják láto­gatni. Keletre a színháztól egy régi város nyomait találták meg. A régi Burgszínház lebontása lassan halad, mi­vel a munkánál tekintettel vannak rá, hogy ne okoz­zanak sok port a szomszédságnak. Bécs műbarátai nagy számmal látogatják az épületnek még fennálló maradványait és apró fa- és kődarabkákat visznek magukkal emlékül. Még meglehet, hogy divatba jön majd ezeket a tégladarabokat talizmánként viselni a nyakban. A linczi gyilkosság ügyében megírtuk volt, hogy a rendőrség erősen nyomozza a tettest, ki , s a­f f e­­ háztulajdonost szombaton este megölte. A nyomozás — úgy látszik — már némi eredmény­nyel járt, amennyiben egy Klaar Péter nevű csavargót fogtak el, ki ellen erős a gyanú, hogy ő volt a gyilkos. Klaar pénteken hagyta el a városi kórházat és szombaton éjjel újból felvételre jelentkezett. Időközben egy korcsmában mulatott s ott úgy nyilatkozott, hogy nemsokára hallani fognak felőle. Kirabolt szolga. Hamburgból jelentik, hogy a Sternberg-féle szeszgyár házi szolgáját, Werner Pétert a minap, mikor éjjel az utczai üzlet bezárása után a 220 márka napi bevételt az üzletvezetőhöz az első emeletre akarta vinni, valaki a lépcsőn meg­támadta és hátulról kétszer fejbe ütötte , a pénzt el­vette tőle. A segélykiáltásokra az üzletvezető oda­érkezett és üz­őbe vette a rablót, a­ki azonban elme­nekült, de a pénzt és a gyilkos szerszámot elvetette magától. Ez a szerszám egy czukorvágó balta, mely-­­­ben a gyár tulajdonát ismerték fel. A gyanú egy pinczérre irányul, ki a gyárnál alkalmazva volt, de elbocsáttatott. A megtámadott házi szolga állapota igen súlyos. A négerek és a vasárnapi munkaszünet. Nem­rég a keletafrikai társaságnak egy hittérítője lelkes beszédet tartott a megtérített négerek előtt, melyben kifejtette a vasárnapi munkaszünet életbeléptetésé­nek szükségsze­rű voltát. A beszéd végén feltette a kérdést: akar-e a tisztelt hallgatóság vasárnapon a munkától tartózkodni. A hallgatóság egy szívvel­­lélekkel felkiáltott: »Nemcsak vasárnapon, hanem minden más napon is!« Helyi hírek. Népesedési mozgalom a fővárosban. A buda­­pest-józsefvárosi r. kath. plébánia hivatal anyakönyvi kimutatása szerint az 1888. évben született 3048 gyermek, köztük fiú: 1531, leány: 1517. Meghalt: 1870. Eskettetett: 541. Külvárosi újév. Újév örömére tegnap a külvá­rosban számos helyen voltak a véres verekedések, így többek közt a Homok-utczában egy Knyazus Mária nevű asszony késsel ledöfte Gédus Jánost s a Szerdahelyi-utczában Szilár Zsuzsanna bezúzta Pados Mária fejét. A Sziv-utczában pedig vértől elborítva találtak egy embert, a­ki valószínűleg Herbert Ferencz szegényházi »aponsz«. Ezeken kívül még több helyen kívántak egymásnak oly kedélyes módon Boldog újévet. Tűz egy gyufaraktárban. A Károly-körút 3. sz. alatt gyufa- és vegyi-áru kereskedésben ma délelőtt tíz órakor tűz volt. Az üzlet Ripper testvérek­nek képezi tulajdonát és a tűz a nagymennyiségű gyufa között támadt. Több száz nagyobb csomag elégett vaskorára a kivonult tűzoltóknak sikerült a tüzet elfojtani. Halálozások: Wünsch Ferencz, volt hadseregbeli fő­orvos és a bellyei főherczegi uradalom nyug­­orvosa, Dárdai Sándor országgyűlési képviselőnek édes­atyja, decz. 30-án hosszas szenvedés után meghalt Pozsonyban. A megboldogultat, ki nyolc­vanegy éves kort ért, tegnap temették el általános részvét mellett. Dr. Steiner Antalt, a munkás betegse­­gélyző és rokkantpénztár, elhunyt jeles orvosát teg­nap temették, Váczi-körút 54. számú lakásából a munkások tömeges részvéte mellett. Szántói Sántha István szobotiszi köz­­tiszteletnek és szeretetnek örvendett plébánosa meg­halt. Tegnapelőtt temették el nagy gyászközönség je­lenlétében. Színház és művészet. Az operaház tagjai közül Szekeres Lajos­nak és Kiss Dezsőnek tegnap felmondtak,Sze­keres szerződése júliusban jár le. Kiss pedig még ebben a hónapban nyugdíjképes lesz, tíz évig működ­vén az operaháznál. Törvényszéki csarnok. A zágrábi polgármester ügye. Zágrábból táv­­írja tudósítónk mai kelettel. A zágrábi közigazgatási hatóság fegyelmi bizottságának szenzácziót keltő íté­lete, melynek értelmében Radovinacz polgármestert hivatali hatalommal való ismételt súlyos visszaélés miatt állásától elmozdították, a következő fő indokra tá­maszkodik : a polgármester nem akart rendőri őrséget kirendelni rend­bentartására a tartománygyűlési palo­tába oly időben, midőn ott napirenden volt a botrányok előidézése; a kavics­szállítás kérdésében oly község­tanácsi határozatokat hozatott, melyek a városnak hátrányára voltak; egy előtte ellenszenves detektívet indokolatlanul elbocsájtott; a rendőri hatóság javas­lata ellenére italmérési engedélyt adott oly egyének­nek, kiket a rendőrség kifogásolt. — Érdekes, hogy az ítélet hozatala előtt gróf Kulmer és Lovrencsics bizottsági tagok tüntetőleg elhagyták a termet. T­áviratok: Páris, jan. 2. Carnot köztársasági el­nök tegnap a hatóságok és a diplomácziai kar tisztelgését fogadta. A nunczius a kül­­hatalmak összes képviselői nevében kifejezést adott a jókivánatoknak Francziaország iránt. Carnot köszönetét mondván a jókivána­­tokért, hozzátette, hogy Francziaország a ki­állítás rendezése által a munka és a békemű­vét szándékozik megünnepelni és kifejezte azt az óhaját, hogy az 1889. év mindenkire sze­rencsét és boldogságot hozzon. Ezután a diplomácziai kar Carnot nejénél tisz­telgett. London, jan. 2. A királynő Drumon­d-W­o­­­ff teheráni angol követnek a Bath-rend nagyke­resztjét adományozta. London, jan. 2. A Reuter ügynökségnek jelen­tik Teheránból. Minthogy a Karun-folyót meg­nyitották a hajózásnak, a franczia kormány alkonzult nevezett ki Bush­ba. — A s­a­h előkészületeket tesz utazására, melyet a tavaszszal Európában szándéko­zik tenni. Berlin, jan. 2. (A Pesti Napló távirata.) Pétervári magánjelentések szerint a berlini vasúti katasztrófa ügyében ismét megkezdik a vizsgálatot, minthogy alapos gyanú forog fenn az iránt, hogy a nihilistáknak részük van a szerencsét­lenség előidézésében. Számos elfogatás történt. KÖZGAZDASÁG, Bécs, jan. 2. Az 1854-iki állam sors­­jegyek mai sorsolásánál a következő sorozatszá­mokat húzták ki: 164, 177, 211, 369, 522, 523, 610, 682, 704, 748, 828, 845, 930, 1105, 1158, 1517, 1765, 1832, 1900, 1903, 1969, 2029, 2118, 2279, 2314, 2511, 2522, 2564, 2662, 2680, 3001, 3041, 3100, 3126, 3168, 3179, 3282, 3299, 3306, 3392, 3435, 3470, 3478, 3529, 3548, 3570, 3599, 3659, 3718, 3924. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma nagyon kedvező hangulatban volt. A külföldről érkezett kedvezőbb hírek a vételkedvet fokozták és az értékek helylyel­ közel jelentős emel­kedéseket is értek el. Közlekedési papírok nyugod­tak. A helyi értékek kedveltek voltak és a forga­lomba került összes papírokat drágábban fizették meg. Előnyben részesültek : közúti-, leszámítoló-, Ganz- és Schlick-részvények. Valuták és külföldi vál­tók ismét lanyhultak. Daczára az indiferens külföldi jelentéseknek a tőzsde hangulata szilárd volt,­­ különösen a járadé­kok voltak kedveltek. A játékpapírok is emelkedtek. Közlekedési értékek változatlanok maradtak. A helyi papírok iránt kevés érdeklődés mutatkozott. Valuták és külföldi váltók lanyhák. Hivatalos felszámolási árfolyam : osztr. hitel­részvény: 312.40, magyar aranyjáradék: 102.321/a. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény hol­napra: 2.50—3.—,8 napra: 6.------7.—, egy hóra: 12 50—14.— frt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az előtőzsdén nyugodt, de szilárd volt az irányzat. Osztr hitelrészvény 313.20—313.40—312.80 frton, magyar aranyjáradék 102 30—102.221/, frton, lesz. és pénzváltóbank 98.571/, frton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 102 27,,­­102.35 frton, magy. papirj­árad­ék 93.65—93.87 ■/, frton, szőlődézsmav. kötvények 100 "frtja 100.75 frton, ma­gyar ált. hitelbank 309.25 frton, bpest—pécsi vasút r. t. 190 frton, pesti közúti vasút 410—415 frton, északmagyar­országi kőszénb. r. t. 116 frton, Franklin-társulat 202 frton, Ganz-gyár 1020—1025 frton, rima-murányi vasmű 110 frton, Schlick-gyár 181.50—185 frton köttetett. Mai hivatalos árfolyam. Államadósság Magy. aranyj. 4*/,-os 102 25 Egyes, államadósság papirjárau. 60/C-os 93 85 febr. és aug. 4*/,,11/, 82.25 M. vasúti k. 120 frt­o. Egyes. adóss. ez. k. é. (800 fős) 5*/c-os 143.50 jan.-jul. 4*/1­ °/, 83.26 M. vasúti k. 120 frtos Egyes. adóss. ez. k. darabokban 6*/,-os 143.60 ápril-okt. 4*/i0°/o 83.25 M. 1869. keleti v. áll. Osztr. aranyjár. 4*/,­­ 10­26 kötv. (elsőbb».) 6°/« 98.25 Osztr -'eoinár. 5°/, 98.— M. 1873. kel. v. ar. v. Osztr. adóss­. 1854. ez. (elsőbb.) 5»/. «18­­ 250 frt p. 4 ny. 184­­5 Magy. 1876. keleti v. Osztr. adósság lb­­. aranyban 5»/« 117 60 600 frt 5»/o 139 — M. nyer. köles. 100 frt. 129 60­ Osztr. adósság 1860. » » » 60 » 129 60 100 frt 5»/. 145.60 Tiszai és szeg. köl. 4°/« 124.50 Osztr. adósság 1864. M. földteherm. k. 5*/„ 104.­ 100 frt 17150 Ugyanaz 1867. zár. 5*/» 10­4 — Osztr. adósság 1864. M. földt. k. temesi 5»/, 104.­ 60 frt 1.71.60 M. földteher. k. eff«. A temes-bégavöl. viz­zár.­k . 104.— szab. társ. 5°/« 96 25 M. földt. k. erdélyi 5*/, 104.— Pestv. k. 1870. 6°/, ‘(2.— M. úrbéri válts. kötv. Pestv. k. 1871.6“/„ 102 — (100 frtos) 5"/­ 98.60 Budapest jöv. köl. Szőlődézsmav. k. (100 1880. 5*/» k. 100.25 frt) 5»/, 100.50 Szerb nyer. 3*/» 83 — Egyes, adóss. i'182 25 Bécs v. ny. k. 1874. 143 50 Részvények. a) Bankok. Magyar-gal. v. 6*/, 182.— Angol-osztrák bank. —JJ. nyugati v. 6*/, Bpesti bankegye». 114.26 Márm. sóv. r. r. e 92.25 Bpesti k. és iparbank Rt.— O.-magy. á’ vasut 5°/» 256. — M. ált. hitelb. 309 25 Pécs-ba*­­ai v. 6»/. 197.— M. jelz. hitelbank —.— 7' ~ Ugyanaz II. kib. 140.— Dunátőzh. társ. 5»/. 395.— M. lesz. és pv. b. 99.26­­ Pest. közúti vp. 415.­M. orsz. bank r.-t. —.— Pesti k. v. é«v­­. 226­­Osztr. hitelint. 3­2.30 Oszt.-magy. bank 880.­ ^ ^Tah.-pénzt­rak. I. m. iparbank. 161.— Bpest HI. ker. 110.— Pesti m. ker. b. 738 - Orsz. közP. 480.­Sziszeki hitelbank —.— Pesti hazai ^ 78­6.— Union bank bP- *80.­MT ált. takarékp. 98.— b) But. társaságok. f) Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 175.— . ,r. Bécsi életjár. b. int. 210.— . . ,121, Foneiére pesti b. i. 66.60 >Franklin< t. 220 -Magy .-franczia b. t. 160 - Pesü kön n da uoo._ Pannónia vb. i. 950.- paU&s j /_ t_ 148 _ c) Qosnsaintok. Fiúm. I. m. rizs. gy.t. 700.— Concordia m. 641.- Ganz v. ö. és ggy. 1­23 -Első bpesti m. 1065 - Oschwindszgy. 850 -Erzsébet m. 282 - Gyapjú-mosó 240 -Henger m. 685.- Keresk. épület 875.­Lujza malom 260.- Kőszénb. (Dräsche) 244 -Molnárok és s. m. 391.- -tarján, kstb. 196 -Pannonia m. a­l.~ gy*ke» ‘ Victoria m. 164 - Tégla- és mészégető 151-fegyvergyárr­a.— d) Kötlek, vállal. Nemz. nagy, k. 72.— »Adria« m. t. h. t. 80 — Rimam.-s.-tart. v. 109.— Alföld-fiumei v. 60/« 192.— Schlick vasönt. 184 — Bpest-pécsi v. r. t. 5°/­ 190 — Serfőzöde, I. m. 745.— Bpest-Szt-Lőrincz v. —.— Sertéshizlaló 800.— » » el», r. —.— Spod. » csontliszt gy 128.— Déli vasút 50/, 97­60 Szálloda r.­t. 108.— Észak-keleti v. 178.50 Szeg.­szgy. és fin. r. t. 100.— Erdélyi vasút 5*/» 189 60­­ Török dohány e. á. t. 102.60 Kassa-erdeb. v. 4»/. 144.76­ Uj-Antal v. tiv.-gy. r.t. 2 .— Zilegimi«*. M. földh. int. p. 6*/» 102 — Pesti m. kér. b. 5*/» 101.— Ugyanaz 4*/i“/e 100.25 » » » » 41/,1/» 98.60 > 4•/» 06.76 Bpesti m. k. b, kk. A'j, 100.— » ar. v. ez. 5*/, 126.- »Albina« t. s. h. i 6*/« 101.— M, ielzálogb. 51/,*/, 103.— » » » » » 5•/• 98.— »­­ 58/» 101.— Nagysz. föld. '/•*/» 100.25 » * 4 ‘I.»/, 98.50 » » 5 V. 10150 M. orsz. közp. tkp.4'/­ 98.— » » 6•/, 103 — Kisb. p. földv. i, 102.— » ált. takp. 5»/« 10150 » , » 5•/. 100.75 M.jelzb.ny. k. k. 4%, 105.50 Oszt.-magy. b. 4./i,/o 102 — » » nyer. jegy. 16. — » » » 4Wo 99 60 Oszt. f. i. d. k. k. 3°/o 103.25 » »50 év. 4'/, 99 60 Osztr. f. int. dijk. k. 3°/O 18.— Pesti m ker. k. 6°/, 102 — Pesti hazai e. tp. 5°/o 101 — «­­­­ »101.— » » » » 4*/«0/o 98.60 Elsőbbségek. Alföldi vasút 5*/, 98 50 M. nyug. vp. bel. 1­0.— » » 1874. 6*/, 98 50 » » 1874. kib. 6V. 99.50 Bp. közúti vasúti 1/,*/» 96. — M. vasút els. köles. bér. Báttasz.-d.-z. v. 6»/, 98.50 czél. ar. 6*/» 120.— Bpesti lánczhid 6*/» 103.— » » » 4’/,*/» 117.60 A pest-pécsi vasút 5*/, 100.— I. erdélyi vasút 6*/0 98 75 Éjszaka, vas . 6*/, 98.— Kassa-odb. v. ez. 5*/, 101.60 » » ar. 6»/t —.— » eperj.-tarn. v. m. » » ar. 6"/, 127.50 r.­ ez. 5"/, 100.60 Lloyd-épület 5*/, 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v. Magy.gal. -vasút 98.60 1879. kib. 5°/0 101 60 Victoria malom. e. k. 184.— Tiszav. vasút. 50­, 100.— Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet­­.— [Oszt. vör. kér. sorsj. —.— Magy. vör. kér. sorsj. 12.—IOlasz » » » 13.15 Pénznemek. Cs. b. arany (vert.) 6.68 20 frankos arany 9.52 » » » (körm.) 6.60 20 márka 11.82 O.­magy. 8 frtos ar. 9.62 Német bir.bj. 100 m. 69.16 Véb­ék árfolyama.­­látra.) páris 100 frank 47.65 Ném. bp. 100 kir. m. 59.20 Svájczi piaczok 100 frk. 47.60 Amsterd. 100 doll. írt 100.­ London 10 int ateri. 120.75 A brcel értéktőzsdéről. — Január 2. — Előtőzsde.­­ Megnyitás. Oszt. hitelint. részv. 812.10 Osztr. hitel-részv. 312.26 Unio-bank-részvény —.—­­ Unió-bank-részvény —.— 20 frankos arany 9­54V—1­20 frankos arany 9.64 Magyar hitelrészvény 307.50 Magy. jelz. hitelb.-r. —.— 5°/o magyar papir-jár. 93.45 Magy. orsz. bank r. —.— Angol-osztr.-bank-r. —.— Magyar hitelb.-részv. —.— Déli vasúti részvény 93.45 4°/0 magy. arany-jár. 102.05 Osztr. államvasuti r. 256.50 M. leszám. és váltób.-r. — 4°/o magyar arany-jár. 102 05 — Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Január 1. — Árverések Budapesten. Petőfi-u. 16. jan. 3. Maleczky Vilmos ingós. 6094 frt. — Vas-u. 8. jan. 3. Somogyi Ferencz, ingós. 499 frt. , Árverések a vidéken. Ócsa január 8. Schwartz Bernát ingós. 823 frt. — Nagy-Szőllős jan. 23. báró Perényi Zsigmond ingós 8160 frt. — Halas márcz. I 18. Suba István ing. 825 frt. — Nagy-Becskerek jan. 25.­­ Kiss Elemér ingós. 31189 frt. A kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi­­ nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaaum-épület. Ipar és kereskedelem. Az erdélyi czukorgyár. Az utolsó értekezlet, melyre báró Kemény Kálmán főispán szombatra az erdélyrészi gazdaközönséget egybehívta — mint nagy­­enyedi levelezőnk írja — nagyfokú érdeklődés mel­lett folyt le. Az erdélyi részek ama vidékeiről, melyek a czukorrépa termelési zónájába beleesnek, s kü­lönö­sen a nagyobb birtokosok köréből, nagy gyülekezete sereglett össze a termelésre vállalkozó gazdáknak. Különösen szép számban volt képviselve a főrangú birtokos osztály. Maros Tordából megjelent b. Bánffy főispán, br. Kemény Domokos, br. Kemény Pál, gr. Teleki Domokos, gróf Tholdalagi László, Gálfy Sándor, — Kis-Küküllő megyéből Gaál D. al­ispán, báró Szentkereszti György, báró Splényi Árpád, Pekri Sándor, Elekes Mihály, — Hunyad­­megyéből br. Bornemissza Tivadar, — Torda-Ara­­nyosból Ugrón Miklós, gr. Bethlen Sándor, Miksa Imre, Toroczkai Lajos, s rajtuk kívül Alsófehérme­­gyének mondhatni egész nagyobb birtokossága, Nagy- Enyed birtokos polgárai. Az értekezletet, melyről távirataink már adtak hirt bt. Kemény Kálmán magvas­e­széddel nyitotta meg, ismételten a birtokosok támogatásába ajánlva a czukorgyár ügyét, mely míg egyfelől a pangó gyár­iparnak adna lendületet, más­felől az intenziv gazdál­kodás meghonosítására a legbiztatóbb kezességet nyúj­tana a szomorú viszonyokkal küzdő gazda közönség­nek. Hangsúlyozta ama előnyöket, melyek az újon szövegezett szerződésben az eredetileg kontemp­­lált föltételekkel összevetve­­ a gazda közön­ségnek biztosíttatnak, s melyek főkép a repoár­­nak 70 krra történt fölemelése, sőt a czukor tar­talom szerénti növekedésében s főkép a vasúti szál­lítás dijjának a vállalkozók által való hordozásában nyilvánulnak.­­ Dr. Szász Károly főispáni titkár ismertette ezután a kötendő termelési szerződés rész­leteit, s ennek főbb pontjai közül forgott a csakha­mar kifejlődött élénk discussió, melynek folyamán az értekezlet egyhangúlag hozzájárult a szerződésben csupán az iránt fejezték ki többen óhajtásukat, hogy a szerződésben ki­fejezett vasúti tarifa kedvezmények tekintetében a kormánytól ama szóbeli nyilat­kozat kötelező megerősítése eszközöl­tessék ki, hogy a most engedélyezett szállítási díjkedvezmények a szerző­dés tartamára, tehát 10 évre biztosít­tassanak. Ehhez maga dr. Kemény elnök is hozzá­járult s kijelenté, hogy csakis e nyilatkozat megnye­rése után fogja az aláírt szerződéseket a gyári válla­lattal szemben érvényesíteni. Élénk tetszést keltett az elnök ama nyilatkozata, hogy az eddigi jelentkezé­sek csoportosulása magát Nagy-Enyedet je­löli ki a létesítendő gyár helyül. Végül a népes értekezlet egyhangúlag szavazott báró Szent­­kereszty indítványára köszönetét az elnöklő dr. Ke­mény Kálmánnak. Azután a jelenlévők nagy része alá is írta a termelési szerződéseket, s mivel a vállalkozók hajlandóknak nyilatkoztak egyelőre 3000 holdon termelt répa mennyiségre is föl­állítani a gyárat, annak fölállítása biz­tosítottnak tekinthető. A kér­désnek január 10-ig végleg el kell dőlnie s alapos a kilátás, az eredmény kedvező lesz. A legnagyobb ré­pamennyiséget jegyezték eddig . Az erdélyi róm. kath. státus radnóti uradalma 150, gróf Bethlen Márkus (Nagyteremi) 100,­­ Szőcs Károly (Alvincz) 50 holddal. Az értekezleten többen megpendítették a czukorgyártás deczentralizáczióját is a kisebb présházak felállítása utján, de ezt az elnök nem helyezte kilátásba.­­ Délután a birtokosok még egyszer összegyűltek s szakszerűen megvitatták a viszonyokhoz alkalmazandó termelési módozatokat is, számot vetve az anyagi nyereség kilátásaival is. E tekintetben nagyon kedvező megállapodásra jutottak, a­mi egygyel több ok a gyár felállítása mellett. Nagy- Enyed maga ingyen telket ajánl föl a gyártelep szá­mára, a nagy honvédlaktanya mellett, a vasúti vonal közvetlen közelében. , Mezőgazdasági takarékpénztár Szolnokon. Álta­lánossá válván azon meggyőződés, hogy vidéki hitel­intézeteink nagy része nem felel meg a kívánalomnak a gazdaközönség igényeinek szempontjából s hogy a gazda­ember sokféle bajai közt a hitelügy az, mely legégetőbb kérdés s ennek rendezése, mely leg­sürgősebb feladataink közé tartozik, a jász-nagy­­kun-szolnok megyei gazdasági egyesület elhatározta, hogy egy mezőgazdasági takarékpénztár részvénytár­saságot létesít, leginkább saját tagjainak segélyével, s maga is hozzá­járul, még­pedig nemcsak erkölcsi támogatásával, hanem anyagi erejével is. A lehető legalacsonyabb kamat mellett adni a pénzt a kölcsön­­vevőnek és a mezőgazdaság fejlesztése czéljából a gazdasági egyesület közhasznú törekvéseit tá­mogatni . s ezek voltak az intézet létesítésé­nek főbb czéljai. Ezek mellett azonban a »ter­vezet« kidolgozásánál azt is szem előtt tartották, hogy a leendő részvényesek — a részvények­ben fektetendő pénzek után — méltányos jöve­­delmeket megtalálják és hogy a részvényekből a kis- és középbirtokosok is szerezhessenek maguknak, s e vég­ből a lehető legalacsonyabbra szabták a részvény árát. Megkezdvén az aláírások gyűjtését, azt fényes siker koronázta, a­mennyiben a megalakuláshoz szükséges 2000 darab részvény helyett, 5127 darab jegyeztetett. Ennek alapján megtörtént a megalakulás és a c­ég­­bejegyzés is, s a berendezési munkálatok is befejez­tetvén a mezőgazdasági takarékpénztár ma meg­kezdte működését. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vételkedv kedvező volt s szilárd irányzat mellett 14,000 mm. kelt el 10 krral magasabb árakon. Más magvak vál­tozatlanok. Elkelt Búza : tiszavidéki: 5(0 mm 81 k. 8 frt — kr, 200 mm. 80 k. 8 Irt — kr, 100 mm. 80 k. 7 írt 921/« kr, 400 mm. 80 k. 7 frt 971/, kr, 100 mm. 80 k. 7 frt 90 kr, 1000 mm. 79-5 k. 7 frt 95 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 90 kr, időre. P e s t v.: 200 mm. 79'5 k. 7 frt, 85 kr, 100 mm. 77-5 k. 7 frt 55 kr, i d ő r e. Bajai: 1000 mm. 77-3 k. 7 frt 60 kr, időre. Bácskai: 600 mm. 78-3 k. 7 frt 85 kr, 500 mm. 77-6 k. 7 frt 85 kr, időre. Felsőtiszai: 1200 mm. 81 k. 8 frt 8 kr, időre. Erdélyi: 100 mm. 77 k. 7 frt 20 kr, időre. Árpa: 200 mm. 7.40, 100 mm. 6.90,150 mm. 6.80, 400 mm. 7.15, készpénzben. A határidőüzletben mérsékelt forgalom mellett a jegyzések a következők : Búza tavaszra 1889. 7.39—7.83, tengeri máj.—jun.-ra 1889. 5.07-5.05. A déli tőzsde zárlatai pedig: Búza tavaszra 1889. 7.83 pénz, 7.85 ára; ten­geri máj.—jun.-ra 1889. 5.05 pénz, 6.07 áru; zab ta­vaszra 1889. 5.48 pénz, 6.50 áru. A budapesti terménytőzsdéről. A terménytőzsdén teljes üzlettelenség uralkodott.­ ­ Mai hivatalos effektiv árak: frttól írt.ig Búza aj bánsági................ 77—81 klg — ¡ » tiszavidéki .... 78—81 » 7.70 7.90 » » pestvidéki .... 78—61 » 7 66 7 85 » * fehérmegyei . . . 78—81 » 7.70 7.90 » » bácskai ...... 78—81 » 7.70 7.90 » » északmagyarorsz. 78—81 » 7.56 7.75 Rozs­a . ............................. 70—72 » 5.45 5.65 Árpa » takarmány .... 60—69 » 6.50 6.85 » » égetni való .... 62—64 » 6.15 7.— » » sörfőzdéi ..... 64—68 » 7.85 8.60 2ab *................................ 89—41 » 6.15 6.60 Tassért­ő bánsági ...... 76 » 4.76 4.80 — » másnemű ..... 78 » 4.70 4.75 Bibles ................................... — » 6.40 6.76 Szepcze­i káposzta ..... — * —.— —■— » » bánsági................ — » — Idegenek Budapesten. Niarsehal.Angol királynő szálloda ! Dr. Golojevszky E. Lemberg. — Gr. Horvátb-Toldy L. Er­dély. — Gr. Walthausen I. Drezda. — Gr. Széchenyi L. Kecskemét. — Br. Bornfeld C. Bruck. — Seemann H. Bo­denbach. — Latinovics A. Duka. — Baranyay I. Arad. — Dormann V. Berlin. — Dr. Weiner C. Prága. — Rosenfeld A. V. Nürnberg. — Wolocbitz 0. Bécs. — Popper I. Mün­chen. — Ehrenstein A. Bécs. — Reinhold V. Trieszt. — Dimitriesco N. Bukarest. — Gent W. G. London. — Scot­­field A E. Manchester. — Clonsone H. Lyon. — Weltner E. Lincz. — Engler G. Fiume. — Yeneziani H. és Witsen­­hausen E. Páris. — Goldstein S. G. Braila. — Lemberger A., Weisz A, Zachiri I. és Jovanovics M. Bécs. Vadászktírt szálloda : Gr. Wenyerszky V. N.­­Mihály. — Antunovics J. Szabadka. — Hanau F. Páris. — Sorges S. Aszód. Hungária szálloda : Oppenheimer M. Bécs. — Marrisot Gy Páris. — Holtz E. Wittkovicz. — Pollik H. Bécs. — Schlesinger F. Bécs. — Reicher S. Braila. — Mu­­rinyi Gy. Dunaföldvár. — Kollár D. Győr. — Vallanatos és Focca A. Gy. — Guttmann A. Berlin. Schmidt-Orient szálloda : Weber E. Bécs. — Blitting R. Bécs. — Dr. Zagiell J. Varsó. — Dezső L. Sárospatak. — Pákozdy B. N.­Szalonta. — Porgesz J. és Neu M. Rózsahegy. — Praszák S. Bella. — Herman J. Prága. — Ehrenreich A. Bécs. — Bus J. Kölesd. — Beuer L. Bécs. — Wittman G. Bécs. — Stein S. Arad. — Bruck­ner J. Zimony. — Schwartz M. Temesvár. Holzwarth-Continental szálloda : Schick E. Éger. — Wichtner P. és Calver F. Becskerek. — Schab­­lin S. N.-Surány. — Schultze H. Bécs. — Mertens D. Bécs. — Kaun A. Bécs. — Prager A. és neje Bécs. — Löwy E. Bécs. — Auer S. és fia Detta. — Kurths K. Brassó. — Sze­­kula A. Kolozsvár. — Neumann H. Komárom. — Rosen­­feld L. és Kiss I. Szeged. — Baumann A. és Löwenthal E. Bustyaháza. " Rémi-Nemzeti szálloda : Bernrieder J. Kö­lesd. — Majthényi I. Verseg. — Gall­ingán L. Paku. — Dr. Berényi A. B -Gyula. 1 Magyar király szálloda: Zalán L. A.­Dom­­bor. — Panajotovics P. Ruma. — Schwarcz A. Kaposvár. — Gamberger J. D.-Tuzla. — Bettelheim I. Bécs. — Lö­wenstein Zs. Bécs. — Riesz H. Bécs. — Rosenthal G. és Chmelinker I. Bécs. — Guttman J. és Frankl L. Zimony. Pannónia szálloda: Gr. Gyürky P. R.-Te­­renne. — Pongrácz A Szabadka. - Keresztes A. Szatmár. — Hasenfe­l B. Szirák. — Kohn A. T.-Szele. — Horovicz M. Mihálydi. — Berger S. Szarvas. — Th­oll F. és Fleischl A. Homonna. — Toelgner I. Druchheim. — Parzizek L. N.­­Mihály. — Filipovics I. Zágráb. — Szöllösy I. Mia­­kolcz. — Érti R. Vadas. — Steiner K. Szeged. — Katona A. Kecskemét. — Berger I. O-Moravicza. — Rodi D. Sajó- Szt-Péter. Erzsébet királyné szálloda: Koleszár A. és Magyary E. Szeged. — Sándor Gy. M.­Kövesd. — Ba­kács L. Bécs. — Marosy K. Bécs. — Horn D. Vácz. — Fe­hér D. Győr. — Horváth P. Verőcze. — Dohérváry G. és Veres O. Bécs. — Veszély K. Komárom. — Horváth K. és Döry L. Pozsony. — Vilna I. A.-Maróth. Aranysas szálloda : Nagy B. és családja Szent­kút. — Gajzágó S. P.-Turpásztó. — Horváth P. Szered. — Huszár I. Mándok — Kovács F. Miskolcz. — Sebestyén P. Szombathely. — Tóth O. Győr. — Csathó A. Arad. — Dr. Gruber I. Póla. — Kandel Zs. T.-Hegyes. — Müller M. és Schraml J. Edelény. Walther-Fo­berld szálloda : Dr. Smetics A. és Szetzer M. Bécs. — Dr. Böhm A. és dr. Lázár E. Lippa, Dr. Grünbaum P.­­-Becse. — Dr. Borc­y F. Hatvan. — Wolf F. Kokázia. — Weninger M. Tihany. — Klein L. Árokszállás. — Eszner M. Pécs. — Kudnik S. T.-Szt-Már­­ton. — Kovács I. Rimaszombat. — Szalay S. Tamás. — Hoffman B. Győr. — Bauer B. Veszprém. — Klein I. Szen­tes. — Krausz M. és Krausz B. Pozsony. London szálloda : Gries A. N.-Kőrös. — Hau­ser F. Bécs. — Sztár I. Makó. — Perl A. Bécs. — Klein J. Versecz. — Pokrean G. Resicza. Fehér hattyú szálloda : Schaffer A. Hegyes. — Hirsch I. Laczháza. — Schiff­ A. N.-Károly. — Wesler H. Győr. — Stein H. Erdősrény. Színházak, ma, január 2-án: Nemzeti szinház: Georgette. — Várszínház: Zárva van. — M. kir. operaház: Zárva van. — N­é­p­s­z­i­n­­h­á­z : A titkos csók. Vízállás, január 2. Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. A magyar-adriai kötel­ékdijszabás 1. fü­zetéhez 1889. január hó 1-én III. számú pótlék lép életbe, mely a tartánykocsikban való szállításra vonatkozó kü­lön határozmányok kiegészítését, továbbá az áruosztályo­zásban bekövetkezett változtatásokat Budapest-Ferencz­­város állomás felvételét a XI/a sorozati és a 6. számú ki­vételes díjszabásba ; a különös kedvezményeket tartal­mazó »Függelék« hatályon kívül való helyezését és he­lyette új »Függelék« életbeléptetését, végül sajtóhibák helyesbítését tartalmazza. Példányok a m. kir. állam­vasutak díjszabás elárusítási hivatalában kaphatók. Román délnémet vasúti kötelék. 1889. év február 1-jén a román-délnémet köteléki díjszabás I. részé­hez az I. pótlék lép hatályba. Osztrák-magyar-román vasúti kötelék. 1889. évi február 1-én az osztrák-magyar-román köteléki díjszabás I. részéhez az V. pótlék lép hatályba, mely az üzletszabályzat 53. §-ához érvényes 3 póthatározmányon kívül, még új szállítóleveleknek behozatalára vonatkozó határozmányt is tartalmaz a köteléki forgalom részére. Az osztrák-magyar-román köteléki díjszabás alapján elszállí­tandó küldeményekre nézve 1889. évi február hó 1-étől kezdve kizárólag ez uj szállítólevelek lesznek használan­dók, melyek a részes vasutaknál és nevezetesen a szab. osztrák-magyar államvasut társaság igazgatóságánál szer­­vezhetők meg. Méter Péter szerint Változik Váloz­ó _______ nmntii »i«tt f­.ifiii­­­ti«»_________ Anna Tisza Pozsony 1­03 — áradó M.-Sziget 0.28 — apadó Komárom 1 32 — ap­­.dó V.Namény 0.23­ — apadó Budapest 1.00 — apadó Tokaj .l 60 — apadó Mohács 1.09 — apadó Szolnok u­.99 — áradó Vukovár — — — Szeged 1o.10 — áradó Újvidék 0 78 — apadó Bodrog Pancsova 0,30 — áradó Sárosp. 1 86 — apadó Orsova 1 02 — áradó Szamos .,Q ! Szatmár 0 40 — apadó Urava Hörög Baras — 0 05 apadó B.­Gyula — 0.26 apadó Eszék 0 90 —­­ ap­adó Maros I­szára­­­j i­ad ~ 1 04 ár*a6 Sziszek 0 72 — apadó Mitrovicza 1.89. —­­ áradó Temesvár — 0.35 apidó Magy. kir. államvasutak. 93326/CI. Hirdetmény. Magyar vasúti kötelék. 1889. január hó 1-én a magyar vasúti kötelék for­galomban következő díjszabási füzetek lépnek hatályba : 1. a II. rész VI. füzet, mely közvetlen díjtételeket tar­talmaz gyors és teheráruk szállítására nézve a m. k. állam­vasutak állomásai között egyrészt és a magyar északkeleti vasút állomásain, valamint az első magyar gácsországi vasút magyarországi állomásai között másrészt, valamint ezen két utóbbi vasút állomásainak egymás közti forgalmára nézve ; 2 a II. rész VII. füzet, mely közvetlen díjtételeket tar­talmaz gyors- és teheráruk szállítására, a magyar kir. állam­vasutak állomásai között egyrészt és a szab. osztr. magy. államvasut-társaság magyarországi vonalainak állomásai kö­zött másrészt; végül 3. a II. rész XI. füzet, mely közvetlen díjtételeket tar­talmaz gyors- és teheráruk szállítására a cs. kir. szab. kassa­­oberbergi vasút magyarországi állomásai között egyrészt és a magyar északkeleti vasút állomásai, valamint az első magyar­­gácsországi vasút magyarországi állomásai között másrészt. Ugyanezen napon az 1883. évi május hó 20-ától érvé­nyes I.I rész XIII. díjszabási füzet, valamint teljes kocsira­kományokban szállítandó nyersvas, vasércz, vasáru, faszén, ásványszén, továbbá cellulose stb. küldeményekre 1887. évi július hó 1-étől fennálló kivételes díjszabás hatályon kívül helyeztetik. A fent felsorolt díjszabások példányai a m. kir. állam­vasutak díjszabási osztályában, valamint a többi részes vas­utaknál és pedig ad 1. 70 kr., ad 2. 1 frt és ad 3. 46 krnyi áron kaphatók. Budapesten, 1888. deczember hó. Az igazgatóság.

Next