Pesti Napló, 1889. február (40. évfolyam, 32-47. szám)

1889-02-01 / 32. szám

intézményeivel s ez a tapasztalás nagy mért­­ ibbre vitte pénzügyi tudományát. Az angol kereskedelmének megfigyelése után más au­tókra tért. Volt Bradfordban, Liverpoolban, Iben és Edinburgban. Mindenütt gazdasági­­ása gyarapításának egyenes czéljával­ világlik mindezekből, mily erélylyel készült egy hivatásra, mely­reá népei gazdasági jólé­­tmozditása tekintetében is várt. A sors meg­­tőle, hogy valósíthassa is czéljait és a hozzá eményeket.A trónörökös lelki üdvéért az ország összes ka­­.­templomaiban gyászisteni tisztelet­ttanak. Előbb azonban az ország herczeg­­ásának pásztorlevelét, illetőleg a me­topökök rendeletét várják be. * Rudolf trónörököst a budapesti tudo­­egyetem 1880-ban, ujjáalapításának 100-ik év­ója ünnepén, tiszteletbeli bölcsészettudorrá vá­­rta. A trónörökös elfogadta e megtiszteltetést s­­em érdeklődött mindig az egyetem iránt. A ha­­t alkalmából az egyetemi tanács ma déli 1/gl­a dr. K1­i­n­g­e­r István rektor elnöklete alatt ártott, melyen a következő határozatokat hozta: adomány-egyetem tanárai és hallgatói neve­­isőbb meghatározandó módon kifejezi részvétét, temetésen dr. Kr­i­n­g­e­r István rektor és dr. K­r­i­c­h Gusztáv bölcsészatkari dékán által kép­­ezi magát. 3. Az egyetemen az előadások mától e hétfőig, továbbá a temetés napján szünetelni pestmegy ^ k­i­r. tanfelügyelő az s gyász alkalig !­ól elrendelte, hogy a teme­­tgetőző három napon és a temetés napján a­egye területén levő összes állami iskolákban ítéljenek az előadások.* A természettudományi társulata­inkat ért súlyos csapás miatt a hirdetett sorozat előadásoknak február 1-ére kitűzött megkezdését bbre halasztja.* Az országos színész-egyesület feb­ 6. és 7-ére hirdetett évi közgyűlését — az or­­vos gyász következtében — későbbre halasztották. * A budapesti kereskedelmi és ipar­­m­a­r­a holnap rendkívüli ülést tart, melynek tár­­s­­a kamara gyászának kifejezése Rudolf trónörő­­elhunyta alkalmából.* A nemzeti torna-egylet választmánya trónörökös gyászos halála fölött érzett legbensőbb szvétének s mély fájdalmának jegyzőkönyvileg adott fejezést. * Az »Athléta-bál« bizottsága mélyen ezvén a nagy csapás súlyát, mely trónörökösünk ehunyta következtében hazánkat érte, mély gyászn­­ak az által ad kifejezést, hogy a február hó 9 ére áitűzött » Athiéta-bált« megtartani nem fogj­a. * Az országos gyász miatt elmarad a Fehér­­szt egyesületnek február 1-ére hirdetett választ­ói ülése, a »Haladás bál«, a hírlapírói bankett, Kelen felolvasása, a kőbányai férfi-dalegyesüle­­, a fővárosi polgári és középkereskedelmi iskolai áruk piknikje, az első budapesti szegény gyer­­mekkertegylet »The Dansant«-ja és a paedagogiai társaság felolvasó ülése. Mezősködtek, mikor lesz a temetés, h­ogy ma­gukat képviseltethessék. Vilmos császár azt sürgönyözte, hogy személyesen akar jönni. Az idegen udvaroknak köszönetet mondtak azzal a kérdéssel, hogy a képviseltetés­­ről mondjanak le, miután a király kép­telen lenne azokat fogadni. E szerint idegen fejedelmek vagy herczegek nem vesznek részt a temetésen. Táviratok a trónörökös haláláról. Gécs, jan. 31. (A Pesti Napló tudó­sítójának távirata.) A katasztrófa bekövet­­kezésének ideje felől magánál az udvarnál sem tudnak közelebbi részleteket és ezért a »Wiener Zeitung« is azt állítja ma, hogy a trónörökös 7 és 8 óra közt hunyt el.Any­­nyi azonban bizonyos, hogy a trónörökös Vik­kor még élt. Ez időpontban lépett be Hloyos gróf a hálószobába, a­hol már hal­dokolva találta ágyán. Midőn a katasztrófa bekövetkezett, Hoyos gróf rémülten távozott és tizenegy órakor érkezett meg a Burgban, a­hol mindenekelőtt Bomb­elles főudvarmester­hez sietett, hogy hírt adjon neki. Vele beszélte meg, h­og­y kit értesítsen a felséges szülők kö­zül először. Bombelles azt tanácsolta, hogy N­o­p é­s­a báróval helyezkedjék­ érintkezésbe, a­ki viszont a királyné főudvarmesternőit és többi udvarhölgyeit hívta össze. Rövid ta­nácskozás után elhatározták, hogy először a királynénak tesznek jelentést. Valameny­­nyi udvarhölgy a királyné magánlakosztá­lyába ment ekkor Nopcsa báróval, a­kit né­hány előkészítő mondat után értesítettek a lesújtó eseményről. Ekkor szívszaggató jelenet játszódott le. A királyné s­­­r­ó­görcsöt kapott, a mely hosszabb ideig tartott. A mikor végre magához tért, rendkívül halványan emelkedett fel és hal­kan mondta:»Magam fogom közölni a királyi­v­a­l.« Erre a király lak­osztályába ment és egyedül lépett szobájába. Fél óráig maradt ott. Távozása után megtette az első intézkedéseket. Azután ismét visszatért a királyhoz, s rövid megszakításokkal, melye­ket mindig a szükségessé vált rendelkezések okoztak, nála maradt a délután és est egész folyamán. Csodálatos, de egyszersmind félel­mes nyugalommal tette meg a felséges asszony az intézkedéseket. A királyra a hír megrendi­­tőleg hatott és a fájdalomtól alig tudott ához térni. Bécs, jan. 31. (Bud. Korr.) Tisza miszterelnök huzamos ideig tanácskozott K­á­­­n­o­k­y gróf külügy­miniszterrel, Szögyény osztályfőnökkel és azután a Burgba ment. Tisza holnap még itt marad. Bécs, jan. 31. (Bud. Korr.) Tisza mi­niszterelnök kihallgatása ő Felségénél meg­rendítő jelenetet képezett. A király némán nyújtó kezét a miniszterelnöknek, ki a kétségbeesett atya láttára a fájdalomtól le­­suttatva alig volt képes a részvétének és érzel­meinek kifejezést adni. Ő Felségét megkérték, vonuljon vissza egy időre. A király vissza­utasította a tanácsot, megjegyezve, hogy ő fiánál marad. Az összes udvarok ma két­ Rudolf trónörökös a ravatalon. BéCS, jan. 31. Már kora reggel megkezd­ték a ravatal felállítását. A munká­latokat Gr­­­e­s­s­e­l százados a trónörökös se­gédtisztje vezeti. Az uralkodópár reg­gel bement a trónörökös hálószo­bájár­a, melyben a ravatal van és imád­kozott. Később Albrecht, Vilmos, Rainer főherczegek és Erzsébet főher­­czegné megjelentek a trónörökösné lakosztá­lyában, mely a halottasszoba mellett van és azután átmentek a halotthoz. A holttest f­e­l­­bonczolása ma történik. Hirlik,hogy a temetés már szerdán lesz, de vég­leges intézkedés ez irányban még nem tör­tént. — A képviselőház pártkörei ma ülést nem tartanak, hanem üléseiket h­ó­­­n­ap­r­a napolták el. Bécs, jan. 31. (Bud. Korr.) A gyásznak meg­rendítő jelenetei játszódnak le a Burg összes lakosz­tályaiban. A fájdalom ma még hangosabban nyilatko­zott, mint tegnap és a magas tanácsadók vigaszra szavakat nem lelve egy megnyugtató szót sem képe­sek találni. A király, ki egyetlen fia halálával egész életreményét elveszíté, valósággal meg van törve alig ismerheti fel és mindeddig senki­nek sem sikerült vele beszélhetni, mi­ért is nincs kilátás arra sem, hogy ma intézkedések történjenek a temetésre, vagy csak a ravatalra tevésre vo­natkozólag is. A királynénak már kifogytak könyei és csak némán tekint maga elé; a trónörö­kös özvegye könyárban úszik, szakadatlanul zokog és csak a szánalomra méltó árva, a kis Er­zsébet főherczegnő áll anyja mellett hallgatag kérdő tekintetet vetve a zokogóra. — A trónörökös holt­teste egész nap a trónörökös volt lakosztálya utolsó szobájában fekszik, nem a közönségesen használatban volt ágyban, hanem egy egyszerű tábori ágyon, mely e szobában évek óta használat nélkül áll és különös esetekre volt fentartva. Ma délután néhánynak azok közül, kiket a trónörökös barátságával kitüntetett, meg volt engedve az elhunytat láthatni. A fogadóte­­remtől a dolgozó-és hálószoba mellett a nagy ebédlőbe jut az ember. Az összes asztalokon és székeken koszo­rúk fekszenek fekete, fehér és arany­nyomású sza­lagokkal. Az ebédlő-teremtől balra a szobasor hosz­­szán, melyeknek ablakai a külső Burg-térre nyílnak, először a cercle-szobába jutni, melyet a királyné nagy olajba festett arczképe diszit; azután két kis termen át, melyek után az egyszerűen bútorozott két abla­kos vendégszoba következik, a­hol a feledhetetlennek holtteste fekszik. Az ebédlőben az érkezőket Rosen­berg gr. őrnagy szárnysegéd, az uuuibu emud »«.«vnuan Giessel báró szárnysegéd, kinek könnyek ülnek szemei­ben, néma kézszoritással fogadják. A vendégszobá­ban az északkeleti sarok falánál áll a halottas ágy, és előtte egy spanyol fal. Az ágy mellett álló ma­hagóni éjjeli szekrényen két égő gyertya között egy kereszt áll. Az ágyban Rudolf trónörö­kös fekszik, mintha nyugodtan aludnék. Vonásai nyugodtak, majdnem mosolygók. Vastag bajusza rend­ben van, csak az arca valamivel sötétebb színű, mi­után a szakáll az utolsó beretválkozás óta látszólag megnőtt. A fej egy fehér kendővel van körülkötve, a testet mellig fehér piquet-takaró fedi, kezei mellén össze vannak kulcsolva, de alig láthatólag a takaróra szórt sok virágtól. Az ágy lábánál a falon Lajos bajor király szép olajfestésű képe függ, melyet a trón­örökös pár év előtt magától a bajor királytól ka­pott emlékül, egy másik falon számos kis kép függ, egytől-egyig az uralkodó család tagjai korábbi évek­ből 1855-ig. Az ágy előtt, Sylva Taroucca főud­­varmesternő térdel zokogva, mellette Pálffy grófnő udvarhölgy, mig Károlyi István gróf könnyeit visszatartani nem tudva áll mögöttük, mintha még mindig nem tudná elhinni, hogy a szörnyű eset meg­történt. Károlyi István grófot a trónörökös tegnap estére a Burgba rendelte. Érsek-Újváron a gróf még egy sürgönyt adott fel azon jelentéssel, hogy pontosan meg fog érkezni és Pozsonyban vette hírét a szörnyű esetnek, az épen futárvonatra ülő Frigyes főherczeg­­től. Weilen udvari tanácsos fájdalmában szavakat sem talál. A jelenlevők mindegyike egy rózsát vesz a halottas ágyról, mielőtt a szobát elhagyja. Az udvar­­hölgyek és az udvarhoz tartozó urak állítása szerint a trónörö­kös az utolsó hónapokban igen gyak­ran beszélt nemsokára bekövetkező haláláról. Károlyi gróf beszéli, hogy a trónörökössel szemben nem győzte elégszer kérdezni, mivel okadatolni e­lyféle gondolatait. Weilen azt állítja, hogy a trónörökös komor előérzetei az utolsó hetekben ijesztő mérveket öl­töttek.­­ Mindazon hírek, melyek a hivatalos je­lentésektől eltérők, alaptalan koholmányok. Rudolf trónörökös kedden este fél 12 órakor feküdt ágyba. Fél 8-­ra volt a reggeli megrendelve.Hoyos gr. néhány percz­­czel reggeli után az ebédlőbe ment és ott várt a trón­örökösre. Néhány perczczel 8 óra után végre Loschek, előbb vadász, most komornyik a trónörökösnél, belépett a szobába és elszörnyüdve kiáltott fel, midőn urát meg­merevedve találta ágyában. Hoyos gróf a szo­bába sietve élesztési kísérleteket tett. Ekkor Coburg Fülöp (és nem Ágoston) lépett a szobába, ki Bécsből, a­hova kedden délután utazott Meyerlingből, kocsin tért ide vissza, hogy a vadásza­ton részt vegyen. E közben 9 óra lett. A külvilág csak arról értesült, hogy Rudolf trónörökös haldoklik. Miután Meyerlingben távirda nincs, Hoyos gr. Ba­­denbe hajtatott.Ez szinte meglehetős időt vett igénybe. Badenben Bombelles gróf főudvarmesternek megsür­­gönyözte, hogy a trónörökös haldoklik; a beállott halált jelenteni nem akarta. Bombelles gróf tehát a nélkül, hogy további jelentést tett volna, Meyerlingbe utazott, útjában keresztezte Hoyos grófot, ki Baden­­ből Bécsbe utazott. Midőn Hoyos gróf a Burgba ér­kezett, fél 12 óra volt. E közben azonban — úgy lát­szik — vagy a Hoyos-féle, vagy egy más távirat foly­tán Badenből Bécsbe hire érkezett a trónörökös élet­­veszélyes balesetének, mely miután nem volt eléggé világos, a legkülönbözőbb verziókra adott alkalmat. Míg Hoyos gróf, miután Paar gróf főszárnysegéddel és Nopcsak báró főudvarmesterrel beszélt volt, — a királynénak megtette a szomorú jelentést, majdnem dél lett és Ő Felsége a király csak néhány perc­czel 12 óra után tudta meg a ször­nyű hírt felséges nejétől. Miután az ural­kodó sokáig senkivel sem akart beszélni, könnyen megmagyarázható, hogy a halálhír csak későn jutott nyilvánosságra, valamint a különböző kósza hírek is.­­ A trónörökös nagy ethnográfiai művé­nek sorsa kérdésessé v­á­l­t, hacsak őfelsége nem intézkedik, hogy az, mint az elhunyt emlékezeté­nek maradandó jele, elkészüljön. Holnap min­den esetre megjelenik a mű leg­közelebbi, mégpedig magyar fü­zete. A következő, majdnem ez év végéig ter­vezett füzetek is elő vannak készítve. Egy c­i­­­k­­ket Gödöllőről és a pesti síkságról megkezdett, hogy azonban Meyerlingben, mint szándékában volt, azt be is fejezte-e, még nem tudható, mert a hátra­hagyott iratok lepecsételtettek. Vasárnap vagy hétfőn az ethnográfiai mű szerkesztősége itt ülést fog tartani, melyben ideiglenes határozatok fognak ho­zatni a mű további megjelenésére nézve. Beavatott körökben határozottan állítják, hogy a trónörökös két évvel ezelőtt végrendeletet tett, hogy azonban az ethnográfiai műre vonatkozólag is, az kérdéses. A trónörökös utolsó rendelkezése. BéCS, jan. 31. (Bud. Korr.) Rudolf trón­örökös összes papírjainak rendezésével már két év előtt és csak nyolcz nap­pal ezelőtt is megbízta Szögyény osztályfőnököt. Minthogy Szögyény gyermekei kanyaróban szenvednek, Szö­gyény négy hét óta nem közlekedett a trón­örökössel. Röviddel ezelőtt azonban le­velet kapott tőle, melyben sajnálatát fejezte ki, hogy Szögyénynyel nem beszélhet és emlékezteti őt, hogy halála ese­tére nagyszámú leveleinek rende­zésével megbízta. A trónörökös vég­rendelete kizárólag magánügyekre vonatkozik. A komornyik beszéli, hogy szokás szerint tegnap is reggeli fél hétkor megjelent a trónörökös hálószobájában, hol azonban semmi feltűnőt nem talált. Ekkor a trónörökös még bizonyára élt. A halál oka. Dai»l'n, n Q 1 D­­ .» i J XT £—I A a — 3 * —Y silójának távirata.) Idevaló orvosi körökben hírlik, hogy Rudolf trónörökös két év óta szívdobogásban szenvedett a középső billentyű hiányos záródása követ­keztében. BéCS jan. 31. (A Pesti Napló külön tudósítójának távirata.) Ma délután a főudvarmesteri hivatal tisztviselőiből, egy rendőri főbiztosból és Auchenthaler udvari orvosból álló bizottság ment Meyerlingbe. Előkészületek a temetésre. BéCS jan. 31. A főudvarmesteri hivatal­nak már előkészített, de helyben még nem hagyott javaslatai értelmében, a temetés kedden délután 2 órakor lesz. Bécs, jan. 31. Az első koszorút Stefá­nia trónörökösné helyezte a koporsóra; a kis Erzsébet főherczegné kicsi fe­hér mohos rózsa koszorút tett atyja ravatalá­ra. Miután az uralkodóház tagjai elhagyták a termet, melyben a trónörökös holtteste ki van terítve: megengedték az udvari hivatal­nokoknak és szolgáknak, hogy a ravatal­hoz járuljanak. Berlin, jan. 31. Az ittani osztrák és magyar egyletek koszorúkat küldenek Rudolf trónörökös ravatalára. A belga királyi pár. Brüsszel, jan. 31. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Lipót király a trónörökös halálának első hírét király ő Felsége távirata útján kapta, amely a borzasztó szerencsétlenséget tragikus rövid­séggel jelezte. A király mélyen megrendült a hit hallatára és táviratot küldött a királyné­nak a laekeni kastélyba. Oultremont grófné udvarhölgy kezéhez jutott a sürgöny aki, amidőn tartalmát elolvasta, alig merte a hióbhirt közölni a királynéval. Végre a királyné lakosztályába lépett e szavakkal: Felséges asszony, szomorú hirt hozok, Rudolf trónörökös beteg, nagyon beteg. Henriette királyné erre elsápadt és kétségbeesetten kiáltott közbe: »Meghalt!« Izgatottan nyúlt a távirat felé, a melyet az udvarhölgy reszketve nyújtott át. A királyné könyekben tört ki és fájdal­mas hangon kiáltá : Szegény gyer­mekem! Szegény gyermekem! Csak midőn a király Laeckenbe érkezett és köze egy órán át időzött a királynénál: küldtek mindketten hosszú táviratokat a királyhoz, királynéhoz és Stefániához.A királyné még az éjjel Bécsbe akart utazni és a király­nak fáradságába került, hogy e szándékáról lebeszélje. Egy még ezideig meg nem erősi-Bécs, jan. 31. A Reichsrath mindkét háza gyá­szának holnap fog kifejezést adni és ezután az ülése­ket elnapolják a temetés utánig. A délelőtt folyamán megjelentek a főudvarmesteri hivatalnál a nagyköve­tek és követek és mély részvétüket nyilvánították. Pozsony, jan. 31. (A Pesti Napló tudó­sítójának távirata.) Rónay püspökre, a dr. Pá­­vay kezelése alatt levő beteg agg egyházfőre lesúj­tó hatást gyakorolt a trónörökös halálának hite. Eleinte teljességgel nem tudott szóhoz jutni, majd magához térve ezt mondta: »Jó király lett volna. Ismertem és tudom, hogy sze­rette a magyarokat!« Zombor, jan. 31. A trónörökös halálának hire, mely a tegnap esteli órákban jutott a város lakos­ságának tudomására, fájdalmat és megdöbbenést kel­tett. Zombor város törvényhatósági bizottsága ma trónörökös hirtelen halála által a nemzetet és Fel­séges királyát ért megrendítő csapás felett érzett mély fájdalmat. A főispán indítványára a közgyűlés fájdalmának jegyzőkönyvileg is kifejezést adott. A közgyűlés táviratilag kérte fel a belügyminisztert, hogy a megye részvétét a trón zsámolyánál tolmá­csolja. A középületeken lengő fekete lobogók jelzik a mélyen érzett gyászt. Debreczen, jan. 31. Megilletődéssel fogadta vá­rosunk közönsége a lesújtó hirt. Elnémult az utczák zaja; összeverődött csoportok csak a táviró-hivatal előtt állottak, várva az ujabb híreket. — A gazdászok bálját azonnal elhalasztották. Felvonták a fekete lobogókat jeléül annak, hogy városunk közönsége mélyen érzi a megrendítő csapás súlyát és gyászol a gyászolókkal. Czegléd, jan. 31. Óriási megdöbbenést keltett városunkban Rudolf trónörökös elhalálozásának hire. A gyászos hít első pillanatra hihetetlennek rangzott, s kínos feszültségben tartotta városunk la­kosságát. A lakosság óriási izgatottságban van a megrenditő hit hatása alatt. — A czeglédi óvoda szombatra tervezett tánczvigalmát az országos gyászra való tekintettel elhalasztotta. Kalocsa, jan. 31. (A Pesti Napló tudó­sítójának távirata.) Szeretett trónörökösünk ha­lála fölötti bánatunk általános és őszinte. A középü­leteken gyászlobogók lengenek, az utczákon ember­­csoportok tolongnak. A lapárusítók kifogytak lap­jaikból. Temesvár, jan. 31. A trónörökös váratlan ha­lála itt mély megdöbbenést keltett. Városszerte nagy levertség uralkodik s az emberek arczairól leolvas­hatni sziveik legbensőbb mély gyászát. A középülete­ken gyászlobogók lengenek. Szeged, jan. 31. A megrendítő gyászesetről még csak ma délután érkezett a hatósághoz és K a 11 a­­ főispánhoz a belügyminisztérium hivatalos értesítése. A gyászhir érkezése után a tanács azonnal összeült és elhatározta, hogy a holnap d. u. 4 órakor tartandó közgyűlésen, a gyászhírt Szeged város közönségével hivatalosan közölni fogja, egyúttal javaslatot tesz arra nézve, hogy a város a megrendítő mély csapás felett érzett mély fájdalmát mi módon fejezze ki és juttassa a trón zsámolyához. A levertség az egész vá­rosban óriási s a lakosság hangulata a mély fájdalom következtében szerfelett nyomott. A bálok és nyilvá­­nos mulatságok szünetelnek. Szinház zárva. A város­­ban számos középületen úgyszintén magán­házakon a nagy gyász jeléül fekete lobogók lengenek. Zágráb, jan. 31. A város köz- és magánépüle­­tein gyászlobogók lengnek. "Valamennyi hírlap gyász­­keretben jelent meg. A nemzeti szinház előadásait későbbi intézkedésig beszüntették, a táncz­­vigalmak elmaradnak. A tudományos akadémia mai felolvasása elmaradt. A múzeumok és a képcsarnok zárva vannak. A bán ma délelőtt Budapestről ide érkezett, Trieszt, jan. 31. Az átalános gyász és részvét­­elei mindenfelé nyilatkoznak. A középületeken és a konzulátusokon fekete zászlók lengenek, a hajók lobogói gyászfátyollal vannak bevonva és az á­r­­­o­­czok felére vannak eresztve. A börze zárva van, a színházi előadások és bálok fel vannak függesztve. A részvét külföldön. Berlin, jan. 31. Auguszta császárné ma megjelent az osztrák magyar nagykövet­ség palotájában, hogy személyesen ki­fejezést adjon részvétének Rudolf trónörökös elhunyta fölött. A nagykövet és neje a lépcső aljánál fogadták a császár­nét, ki nem szállott ki a kocsiból. Berlin, jan. 31. Vilmos császár kabi­­netrendeletet bocsátott ki, melylyel elrendeli, hogy Rudolf trónörökös elhunyta alkalmá­ból a Ferencz császár-ezred és a 11. dzsidás­­ezred nyolcz napi gyászt viselje­nek. A gyász külső jele: fekete fátyol a bal alsókaron. Mind a két ezred küldöttséget meneszt a trónörökös temetésére. A küldött­ségek mindenikében részt vesz: egy ezredes, egy százados, egy főhadnagy, egy hadnagy és egy őrmester. Berlin, jan. 31. A képviselőház mai ülésén az elnök a következő szavakkal nyi­totta meg az ülést: A Bécsben történt megrendítő gyászesemény mindnyájunkat a legbensőbb részvéttel tölt el. Ha­zánk szövetséges állama Ausztria-Magyarország el­vesztő trónörökösét, a császár elveszté hű ba­­rátját és hazánk meleg barátját. Kérem az elnökséget felhatalmazni, hogy az osztrák-magyar követségnél a ház részvétét kifejezhesse. (Helyeslés: A képviselőház tagjai az elnök szavait fennállva hall­gatták.) Berlin, jan. 31. A birodalmi gyűl­­­é­s mai ülését az elnök következő szavak­kal nyitotta meg: »Uraim! A gyászhír, mely tegnap, még nem teljes hitelességgel, ülésünk vége felé elterjedt e teremben, fájdalom, megerősítést nyert. Rudolf trónörökös, c­s­á­s­z­á­r­u­n­k ifjúkori barát­ja s egyetlen fia és örököse Ferencz József csá­szárnak és királynak, császárunk és népünk leg­hívebb szövetségestársának, hirtelen meghalt és elhunytéval legszebb reményeiket vesztették el Ausztria-Magyarország népei is, Ausztria-Ma­gyarország népei, kik oly közel állanak hozzánk az érdekközösségnél, a szom­szédságnál és részben a törzsrokon­ságnál fogva is. Midőn önök uraim, fölemel­kedtek helyeikről, kifejezést akartak adni ezzel az élénk részvétnek és igaz fájdalomnak, melylyel e gyászos esemény a német nemzetet és a német bi­rodalmi gyűlést eltölti. Azt hiszem tehát, óhajtá­sukhoz képest jártam el, midőn, mint a német bi­rodalmi gyűlés elnöke, részvétemet fejeztem ki az osztrák-magyar nagykövetnek.« (Élénk he­lyeslés.) München, jan. 31. A regensherczeg, mihelyt megkapta a gyászjelentést, távirato­kat intézett Ferencz József királyhoz és Ste­fánia trónörökösnéhez. Az előbbi távirat következőleg hangzik : Mé­lyen megrendülve sietek neked és a szegény király­nénak legbensőbb és legfájdalmasabb részvétemet borzasztó és pótolhatlan veszteséged felett kifejezni. *- - - «o, -----j­­ö vu «.Mjvuwiyifi Luitpold. A második távirat szövege a következő: Pótolhatlan és megrendítő veszteséged felett fáj­dalmas részvétemet fejezem ki. Luitpold, München, jan. 31. Luitpold regens herczeg fia a következő parancsot intézte a hadsereg­hez: »Ezennel elrendelem, hogy 2-ik nehéz lovas­ezred tisztjei, Rudolf trónörökösnek, az ezred istenben boldogult tulajdonosának emlékére, hét napon át gyászfátyolt viseljenek bal karjuk felső részén. A gyász február 1-jén kez­dődik.«London, jan. 31. Deym gróf osztrák­magyar nagykövet Bournemouthból vissza­érkezett Londonba. A nagykövetség palotájá­ban megjelentek a miniszterek, a diplomácziai kar és a királynő képviselője részvétük kife­jezése végett. A walesi herczeg nem Nizzába, hanem Bécsbe megy, hogy jelen le­gyen Rudolf trónörökös temetésén, melyen képviselve lesz a királyi család min­den tagja. Viktória királynő Ferencz Jó­zsef császárhoz és királyhoz intézett táviratá­ban adott kifejezést mély fájdalmának. Sa­lisbury kormányelnök tegnap a bécsi angol nagykövet útján fejezte ki az angol kormány részvétét. Róma, jan. 31. A király Rudolf trónörö­kös halála alkalmából 14 napi fölgyászt rendelt el, mely holnap kezdődik. A kamara elnöke a következő levelet intézte Crispi miniszterelnökhöz: Sietek a kormánynyal közölni, hogy az olasz kamara fájdalommal értesült arról a lesújtó, ke­gyetlen szerencsétlenségről, mely a Habsburg­­uralkodóházat legdrágább családi szerelmében és a monarchia legkecsegtetőbb jövőjében érte. A ka­mara elhatározta exc­ellencziádat, mint a kor­mány elnökét felkéretni, hogy a kamara részvétét, melylyel a vigasztalhatlan felséges szülők és Ausz­tria és Magyarország népeinek gyásza iránt visel­tetik, illető helyen tudassa. Róma, jan. 31. A képviselőház mai ülé­sén Crispi közli Rudolf trónörökös elha­lálozását és kéri a képviselőházat, hogy Ausztria- Magyarország népeivel tudathassa az olasz parlament fájdalmas érzelmeit. Az elnök ezután kijelenti, hogy a képviselőház fájdalommal értesült a nagy szeren­csétlenségről, mely a felséges uralkodó családot érte. A képviselőház mély sajnálkozását fejezi ki e sze­rencsétlenség fölött, csatlakozik Ausztria-Magyar­­szág gyászához és sajnálkozással adózik a fenséges halott emlékének. Crispi indítványa ezután elfo­­gadtatik. Crispi javaslatára a képviselőház ezután elhatározza, hogy a pénzügyminiszter vasárnap tartsa expozéját. A szenátus Crispi által szintén értesült Rudolf trónörökös elhalálozásáról és épp oly határo­zatot hozott, mint a képviselőház. Róma, jan. 31. A holnap estére kitűzött udvari ebéd elmarad. Rampolla A részvét monarchiánkban­ tett hír szerint a király és a királyné ma éjjel utaznak Bécsbe. Brüsszel, jan. 31. Chimay herczeg kül­ügyminiszter Ferencz József császár­nak és királynak és az özvegy trónörö­­kösnénak táviratilag fejezte ki Belgium mély részvétét a gyászeset alkalmából. A király, midőn tegnap Laeken kas­télyból a palotába viszatérve a ki­rályné lakosztályába lépett, fáj­dalmán nem tudva uralkodni kö­­nyekbe tört ki. Európa minden országai­nak fejedelmeitől és államfőitől folyton ér­keznek a részvéttáviratok. A községtanács el fogja határozni, hogy Brüsszel városa nevé­ben részvétfeliratot intéz a királyhoz. Az ud­vari bálok elmaradnak,valamint elma­rad minden más mulatság is. Brüsszel, jan. 31. (A Pest­i Nap­l­ó tu­dósítójának távirata.) A király, a ki­rályné, a flandriai gróf és Balduin herczeg holnap este Bécsbe utaznak. Tegnap valamennyi királyi szinház zárva volt. Nob­erus képviselőnél is elmaradt egy díszlakoma, melyen Materna is énekelt volna. A királyné vigasztalhatatlan, egész környezete osztozik bánatában. Brüsszel, jan. 31. A király és a ki­rályné ma este Bécsbe utaznak. A képviselőház mai ülésén az elnök közölte Rudolf trónörökös elhalálozását és indítványt tett, hogy az ülés a gyász jeléül e­l­napol­tas­s­ék. Az elnök egyben mély részvétét fe­jezte ki az özvegygyé lett Stefánia trón­örökösné iránt, továbbá a belga királyi család és a habsburgi uralkodóház iránt. A képviselőház tagjai az elnök közlését mély megindulással felállva hallgatták meg. Baer­­naert kormányelnök hozzájárult az elnök indítványához, mire az ülést berekeszt­et­ték. Aumale herczeg a királyi palotába ment és közölte a királyi párral rész­vétét.

Next