Pesti Napló, 1889. március (40. évfolyam, 60-89. szám)

1889-03-20 / 79. szám

m­ihályfalváig megy, az északkeleti irányban menő vonal és egyúttal még a várad-debreczeninek is összekötő vonala. Ezt akartam mondani. (Élénk he­lyeslés jobbfelől). Elnök: Baross Gábor közmunka- és közlekedés­­ügyi miniszter úr kíván szólni. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter, T. képviselőház. Egy pillanatig sem sze­­retném, hogy azon körülmény félremagyaráztassék, hogy a részletes választ a magam részéről a t. képvi­selő úrnak meg nem adtam. (Halljuk !) Nem tettem ezt azért, mert a­mint igen helye­sen méltóztatott a miniszterelnök úrnak mondani, az iratok a t. képviselő úrnak, de bárkinek is rendelke­zésére állanak és meggyőződhetik belőlük a dolgok valódi állásáról. De miután a t. képviselő úr rossz néven vette, hogy részletesen nem nyilatkoztam, rövi­den a következőket leszek bátor előterjeszteni. (Hall­juk !) Mert, t. hát, én azt hiszem, egy pillanatig sem szabad ezen kérdésnek egyetlenegy részletét is kellő felderítés nélkül hagyni. (Helyeslés.) A t. képviselő úr téved annyiban, hogy két kü­lön dolgot egybefoglalva m­éltóztatik tárgyalni. A nagyvárad-ér-mihályfalvai vonal — mint a miniszter­­elnök úr helyesen mondta — tényleg hadászati szem­pontból különös fontossággal bír. Bizonyítják ezt azon különleges építési feltételek is, melyek erre a vonalra nézve megállapíttattak. A nagyvárad-érmi­­hályfalvai vonalnak kiépítése következtében fölösle­gessé vált a püspökladány-debreczeni második sín­párnak lefektetése és csupán kitérőket kellett létesí­teni, melyek a forgalom igényeinek teljesen meg­felelnek; és­pedig azért, t. képviselő úr, mert ha méltóztatik egy tekintetet vetni a térképre, az érmihályfalva-nagyváradi vonal a létező ál­­lamvasúti és északkeleti vasútvonalak egy három­szögét metszi keresztül és egyenes irányt képez Debreczen felé, (úgy van­­ jobbfelől.) s a felvonulási útirány nemcsak Budapest felől, hanem Nógrád felől is jelentőséggel bír. Méltóztassák azt tekintetbe venni, hogy egy tervszerű működés esetére, ha a Nagyvárad felőli felvonulás Nagyvárad-Püspökladány-Debreczen felé történik, tehát kerülővel és Budapest felől a fel­vonulás szintén Püspök-Ladány Debreczen felé irá­nyul, akkor nagyon természetes, hogy az igények ki­elégítésére a hadügyminisztériumnak már rég kellett egy második vágány lefektetését kívánni. (Úgy van! Úgy van­­ jobbfelől.) Ennek a másdik vágánynak el­készítése több mint 600 ezer írtba került volna, a számokra egész határozottan nem emlékezem. Eötvös Károly: 660 ezer frt. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi­miniszter : Ezen 660 ezer frt helyett adatott a Nagy­vára­d-érmihályfalvai vonalra 300 ezer frt. Ez az egyik dolog. Itt tehát teljesen indokolva volt ezen segély megadása. (Helyeslés jobbfelől.) A t. képviselő úr er­re azt méltóztatott mondani, hogy nincs Magyaror­szágon helyiérdekű vasút, mely hasonló segélyben ré­szesült volna. Szederkény­ Nándor: Van, elismerem,a mátrai vasút ! Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi­­miniszter : Nem azt értem! (Felkiáltások a jobb ol­dalon : A szilágysági!) Mindig számba kell venni te­hát, milyen ellenszolgálmányt nyer az állam: 300 ezer frt készpénzsegélyt adatott a marosludas-beszter­­czei­ vasútnak is. Nagyobb mérvű segély nyújtatott a zagóriai vasútnak. Horánszky Nándor: Fájdalom! Baross Gábor közmunka és közlekedésügyi mi­niszter . Nincs ok ezen sajnálkozni. A­mi a most szó­ban forgó vasúthoz való hozzájárulást illeti, a t. kép­viselő úrnak igen részletes adatokkal fogok szolgálni, hogy az a kétezer egynéhány forint, melyet ki tetszett számítani ezen vasútnak postai hozzájárulás czímén való segélyezésre nézve, más postai hozzájárulások­hoz képest csekély, mert van 4- 5, sőt 7000 frtnyi kilometrikus postai hozzájárulás, a szerint a­mint ezt egyik vagy másik helyi érdekű vasútnál a viszonyok indokolttá és szükségessé teszik. Azt állítani tehát, t. képviselőház, hogy ezen vasút oly kivételes segély­ben részesült volna, a­mely nem állana arányban sem a viszonszolgálmánynyal, sem azon segélyezésekkel, melyeket más vasutak nyertek, lehetetlen. (Élénk he­lyeslés jobbfelől.) Eötvös Károly: Hát a kéti vasút ?! Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter. Ez vonatkozik a nagyvárad-érmihályfalvai vasútra. Most szólani fogok a nagyvárad-kóti vasút­ról. (Halljuk! Halljuk !) A nagyvárad-kóti vasút ma tényleg zsákpálya, mert az illető engedélyesek, akik ugyanakkor előjogot nyertek a vasút folytatására Kóttól Gyomáig, ezen joggal még nem éltek, de ezen összeköttetés talán közelebb létre fog jönni. A nagyvá­­rad­közi vonalra nézve a kormány semmiféle spec­iális segélyt az illető vasúttársaságnak nem nyújtott. (Élénk felkiáltások a jobboldalon: No hát!) Ennek következtében t. képviselőház, azon vasút tényleg nem jövedelmező, jövedelmezővé fog válni, ha a folytatása is kiépül, ez pedig már komoly tanulmány tárgyát képezi. (Helyeslés jobbfelől.) De mindezt összevéve, t. képviselőház, legyen szabad megjegyeznem, hogy a mátrai vasútnál a kor­mány elejétől fogva teljes r­igorozitással járt el. Bátor vagyok azonban utalni arra, hogy ez is azon helyi érdekű vasutak közzé tartozik, a­melyekre nézve az illető finanszírozó körök nincsenek megelégedve a kormány támogatásával. Én a t. képviselő úrnak intenczióját nem aka­rom gyanúsítani, ítélje meg minden műveit gondol­kodó, hogy ezen szokatlan interpellác­ióval mit akart elérni. (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelől.) Ha a t. képviselő urat meglepte válaszom, sajnálom; abban, hogy én felhörkentem, nincsen igaza, de nekem iga­zam van abban, hogy a t. képviselő úr felsült. (Hosszantartó, zajos derültség, tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Eötvös Károly: T. képviselőház! A közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr első felgerjedéséből magához térve, de a kéti vasút üzletforgalmi adatait mégsem közölve. (Úgy van­ a szélsőbalon. Mozgás jobbfelől) én rám azt mondja, hogy ezen felszóla­lásommal felsültem. (Felkiáltások jobbfelől: Úgy is van!) A közlekedésügyi miniszter urat az ő vasutai­­nak dolgaiban én szakértőnek elismerem, hanem úgy látom, hogy azokról a magasabb politikai erkölcsi tekintetekről (Zajos felkiáltások jobbfelől: Ah !) me­lyeknek a miniszterek szemei elől soha sem szabad elveszniük, azon magasabb és finomabb dolgokról, a­melyek pedig a bírói kar összeférhetetlenségében in­­atituálva is vannak, azokr­ól a közmunka és közleke­désügyi miniszter úrnak az ő vasúti nagy tanulmá­nyai mellett semmi fogalma sincsen. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha tehát­­ az én felsülésemet észleli itt, részéről egyedül csak azt találom természe­tesnek. (Helyeslés szélsőbal felől.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mi­niszterelnök úr válaszát tudomásul venni; igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a­kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A ház többsége a választ tudomásul vette. (Zaj: Felkiáltások jobbfelől: a közlekedési miniszter válaszát is!) Én nem zárhatom el útját sírnak, hogy az interpelláczió a maga útján a köz­lekedésügyi miniszer úrnak kiadassék, mert az inter­pelláló képviselő úr azt mondta, hogy a kéti vasút­ra vonatkozólag adatokat nem kapott (Zaj. Fel­kiáltások jobb felől: Szavaszni kell felette! Baross Gábor közmunka és közlekedésügyi mi­niszter, T. ház. (Felkiáltások jobbfelől: Szavazzunk !) Azt hiszem, t. ház, nem tévedek, ha úgy fogom fel a dolgot, hogy Eötvös Károly képviselő úr interpellá­­czióját hozzám is méltóztatott feltételesen intézni. Én azon interpelláczióra bátor voltam már tehetségem szerint válaszolni, és bátor voltam kijelenteni, hogy a­mennyiben a t. ház parancsolni méltóztatik, az ez ügyre vonatkozó iratok a t. háznak és a t. képviselő úrnak rendelkezésére állanak. (Helyeslés.) Egyúttal azonban kértem a t. házat, hogy vá­laszomat tudomásul venni méltóztassék. Tisztelettel kérem tehát az elnök urat, hogy ez irányban a t. há­zat, kötelességszerűleg megkérdezni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Nem hallottam, midőn a miniszter úr azt kérte , ha hallottam volna, bizonyára feltettem volna a kérdést. Kérem azon képviselő urakat, kik a közm. és köziek,­ügyi miniszter úr válaszát tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a választ tudomásul vette. Most méltóztassanak meghallgatni Károlyi Ist­ván gr. képviselő urat. (Halljuk ! Halljuk!) Károlyi István gr.: T. házi (Halljuk! Hall­juk ! Felkiáltások a szélsőbalon: Mily czimen kíván szólani.) T. képviselőház ! Az elnök úrtól kértem a fel­szólalásra engedelmet, azt hiszem, az elégséges. (Fel­kiáltások jobbfelől: A ház megadja az engedélyt. He­lyeslés: Halljuk! Halljuk!) Elnök: Azt hiszem a t. ház megadja az enge­délyt. (Helyeslés jobbfelől.) Károlyi István gróf: T. ház ! Nem tartozom a kormánypárthoz és mint már egyszer midőn először voltam szerencsés itt felszólalni, kijelentettem, nem is aspirálok olcsó népszerűségre, és ezt be fogom bi­zonyítani mindjárt. (Halljuk! Halljuk!) Én nem kelek védelmére a t. miniszterelnök urnak, nem is szorult ő reám e tekintetben; de kife­jezést kell adnom annak — és azt hiszem, hogy e te­kintetben a nemzet túlnyomó részének leszek tol­ná­­csolója — hogy oly férfiút, a ki egész életében soha becsületében meg nem támadtatott, a ki­hez a gyanúnak soha még az árnyéka sem férhet. (Élénk helyeslés. Úgy van ! jobbfelől,) oly férfiút ily pártszenvedély sugalla gyanusí­­­tásokkal illetni — engedelmet kérek — semmi esetre sem illő. (Zajos helyeslés. Úgy van­ jobb felől. Moz­gás a szélsőbaloldalon.) Én pártonkívüli vagyok, a 14. §. ellen szavaztam és a 25. §. ellen is szavazni fo­gok, mert meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat így nem üdvös a hazára. De azért tovább nem me­gyek , nem megyek odáig, a­meddig előttem szólt Eötvös Károly képviselő úr ment, a személyes gyanú­sítások terére. (Zajos helyeslés jobbfelől.) Oda nem fogom őt követni és meg vagyok győződve, hogy nekem van a legnagyobb pártom az országban, ha ezt a kérdést vetem fel, hogy becsületes embernek tart­ják-e Tisza Kálmánt vagy sem. (Hosszantartó, zajos helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Nagy mozgás a szélsőbaloldalon.) Az én zászlómon ez a jelige áll: »Legyen igaz­ság !« és ezen nemes érzésre appellálva kérem a t. há­zat, mondja ki egy akarattal, hogy ezen gyanúsítást visszautasítja. (Hosszantartó, zajos helyeslés jobbfe­lől és felkiáltások: Mondják ki! Halljuk az elnököt: Nagy mozgás a szélsőbalon.) Elnök: A napirend ki lévén merítve,­ az ülést bezárom. (Helyét elhagyva, távozni készül. Élénk fel­kiáltások a jobb oldalon és a középen: Halljuk! Hall­ják a határozatot!) Elnök: (Helyét újból elfoglalja) Én nem bocsát­hatok szavazásra oly indítványt, mely írásban nem adatott be. (Helyeslés a szélső balon és felkiáltások ugyanott: Kihagyta helyét az elnök! Vége az ülés­nek !) Én nem zárhatom be az ülést a ház határozata nélkül; távozni készültem, igaz, de ha a ház kívánja az ülés folytatását, folytatjuk. Ezt azoknak mondom a­kik azt mondták, hogy helyemet elhagytam. (Nagy zaj.) Károlyi István gr.: (írásban beadja az indít­ványt.) Polónyi Géza: T. ház ! A házszabályokhoz kí­vánok szólani. (Szűnni nem akaró nagy zaj. Felkiál­tások a szélsőbalon: Az elnök már bezárta az ülést. Ellenmondások jobbfelől: Halljuk! Halljuk!) Elnök : T. ház! Nekem nincs jogom, magamtól az ülést bezárni, én az ülést a ház határozata értel­mében zárom be. (Élénk helyeslés jobbfelől. Nagy zaj és mozgás a szélsőbaloldalon) Minthogy én csak azt tehetem, a­mit a ház kíván, ez pedig azt kívánja, hogy ne zárjam be az ülést, kötelességem ezt meg­tenni és akkor Polónyi Géza képviselő úrnak joga van a házszabályokhoz szólani. (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza: T. ház ! Igen­­, elnök urunknak mostani kijelentése után eszembe jut egy szituáczió a német parlamentből. (Zaj: Felkiáltások jobbfelől: A házszabályokhoz szóljon ! Halljuk! Halljuk! szélső­balfelől) A házszabályokhoz tartozik, méltóztassék megnyugodni. Az elnök jogairól kívánok nagyon rö­viden szólami. (Halljuk !) Midőn Bismarck, a­ki talán valamivel hatal­masabb ember a miniszterelnök úrnál nem akart az elnök tekintélye előtt meghajolni s nem akart el­menni, midőn az elnök tőle azt kívánta, hogy az, ülés befejeztessék, akkor az elnök azt mondotta: »Én a parlament elnöke vagyok s nekem jogom van a ház üléseit berekeszteni, a mikor azt a házszabályok nekem rendelik!« Mi két óráig szoktunk ülésezni.(Felkiáltá­sok jobbfelől: Ohó!) Szíveskedjenek nyugodtan meg­hallgatni én nem akarok erős dolgokat mondani, le­gyenek arról meggyőződve. (Zaj jobbfelől. Halljuk! balfelől.) Annyi tény, hogy az elnök annak a kijelen­tésével: »az ülést bezárom« elnöki székéről eltávozott. (Helyeslés bal- és szélsőbalfelől.) Gondolják meg­­. képviselő urak hova vezet e veszélyes pr­ecedens, s ne hallgassanak most az önök rendkívüli lelkesedésére, hanem gondolják meg a kérdés második részét. (Zaj jobbfelől: Halljuk! Halljuk! balfelől.) Az indítvány bejelentve nem lett s a napirenden lévő tárgygyal, a véderőtörvényjavaslattal semmiféle összefüggésben nincs, s írásban sem nyújtatott be csak utólagosan. Ez az, a­mit az önök figyelmébe akarok ajánlani. Nekem az ellen nincs kifogásom, ha önök oly kérdésre, hogy Magyarország miniszterelnöke becsületes ember-e vagy sem, határozni akarnak ? (Zajos ellenmondás a­­ jobboldalon.) Azt hallom, hogy az írásban az van, hogy a ház visszautasítja e gyanúsítást. Nos t, hát, ez megfordított alakja annak, a­mit én mondtam, (Zajos ellenmondások a jobboldalon.) de legyen bármi az indítványban: meggondolták-e a képviselő urak, hogy mi lenne a következése annak, ha az ülés ily stádiu­mában egy véletlenül alakult többség hozhatna hatá­rozatot. (Zaj és ellenmondás a jobboldalon.) A múlt­kor egy alkalommal az ellenzék volt nagy több­ségben ; mit szólt volna az ország és világ ahhoz, ha akkor az ellenzék és az ellenkezőt határozta volna el ? (Ellenmondás jobbfelől.) Midőn a háznagy vá­lasztásáról volt szó, többségben voltunk. (Úgy van­­ balfelől.) Ne alkossuk e veszélyes pr­ec­edenst, a parla­mentarizmus érdekében kérem, és tegyük félre az in­dítványt, mert ellenkező esetben minden véletlenül alakult többség tetszése szerinti határozatot hozhat, a­mi önöknek lesz káros. Próbára akarom tenni a miniszterelnök úrnak a parlamentarizmus iránti ér­zékét, akarom látni helyesli-e, hogy az utolsó pilla­natban ily indítvány határozattá legyen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez indítványt csak úgy lehet hatá­rozat tárgyává tenni, ha az bejelentve és kinyomatva napirendre tűzetik. (Zajos helyeslés a szélső­baloldalon.) Ha ezt kívánják a túloldalon, nincs észrevéte­lem, de hogy most határozat hozassák, az ellen tilta­kozom. (Helyeslés a szélsőbalon.) A kisebbséget a házszabályok palládiuma védi önök ellenében is t. képviselő urak; sértsék meg, ha úgy tetszik, a ház­szabályokat is! (Zajos helyeslés a bal- és szélsőbalol­dalon. Hosszantartó nagy zaj a jobboldalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök, T. képviselőház ! (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Nem akartam ezen dologhoz szólani, de az előttem szólott képviselő úr egyenesen majdnem meginterpellált. (Halljuk ! Hall­juk !) Hogy az elnöknek a ház kivonatára az ülést joga volt újból megnyitni, az, azt hiszem, házszabá­lyaink szerint kétségbe nem vonható. (Úgy van­ jobb­felől.) Ez az első, a­mit koncredálni fog mindenki. (Helyeslés a jobboldalon.) A másik az: nem szükséges, hogy én bebizo­nyítsam, hogy a parlamentarizmus iránt bírok-e ér­zékkel, mert egész életem ennek bizonyítéka volt. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Derültség a szélsőbaloldalon.A­míg igen sokan vannak, kik foly­tonosan az ellenkezőt teszik. (Zaj a szélsőbalon.) Pél­dát is idézhetnék erre nézve. Volt már eset, midőn egy történetesen összetoborzott többség egy, a nagy többség által az előtte való napon elfogadott törvény­­javaslatot leszavazott. (Zajos felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon. Az más volt. Az harmadszori sza­vazás volt, szabályszerűen napirendre, kitűzött kér­dés volt! Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!­ Azért, te­hát semmi esetre sem kívánatos, hogy rögtönzött határo­zatok hozassanak a házban és én a­ magam részéről, a­mi elégtételt önérzetemen kívül, kaphattam az in­dítvány megtétele (Zajos éljenzés a jobboldalon) és azon fogadtatás által, a­melyben az részesült (Zajos éljenzés jobbfelől, Zaj a bal- és szélsőbaloldalon) és hogy ezen szabályokkal, bár nem ellenkező, de nem czélszerű praecedens az én nevemmel össze ne köttes­sék, arra kérem a t. házat, hogy az indítvány felett szavazni ne méltóztassék. (Zajos felkiáltások jobb­felől : Éljen Tisza Kálmán .) Elnök: Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 3 óra 45 perc­kor.) KÖZGAZDASÁG. A budapesti József-napi vásár. Az idei tavaszi üzlet és ennélfogva a most le­folyt József-napi vásár is csalódást hozott a budapesti piac­ számára. A tavalyi jó aratás, a múlt őszszel mutatkozott némi kiviteli mozgalom az üzletmenet javulásának reményét ébresztette fel a nagykereskedő osztályban és ezzel az optimizmussal azután együtt járt az is, hogy a fővárosi c­égek, melyek az állandóan kedvezőtlen üzletmenet következtében, előbb már bizonyos mérsékletet és óvatosságot tanúsítottak a hitelezésben : múlt őszszel ismét szakítottak az egész­ségesebb irányzattal és a vidéki kereskedőknek, a­kik szintén leszámították az üzleti lendületet ígérő jövőt, épp oly nagy arányokban hiteleztek, a­milyenek közt azok vélt áruszükségletüket fedezték. És most a tavaszi lejáratoknál bekövetkezett a r­eakc­ió. A fizetésképtelen­ségek száma aggasztó mértékben gyarapszik és a forga­lom nagyon is mögötte n­ar­ad a fővárosi c­égek várako­zásának. A vásáron kevés vevő jelent meg és még kevesebb volt a vételkedv. Másrészt pedig a hitelezők is tartózkodóbbakká lettek a folytonosan szaporodó bukások következtében. A fogyasztás tehát nagyon szűk korlátok közt mozgott. Az egyes áruczikkek for­galmáról — a magyar kereskedelmi csarnok jelen­tése alapján — a következőket közölhetjük: Kurrentárukban a szükséglet, mint ez tavaszkor többnyire történik, mindenféle zefirre, fe­hérneműre, bölésárukra, nadrágkelmékre, különösen kamgarnokra, jobb fajta, 1/4 szélességű árukra szorít­kozott. A többi czikkek gyengén keltek. A márcziusi üzlet még nem tekinthető befejezettnek, mert sok ve­vő, ki ilyenkor szokott jönni, még nem volt itt. Ha­bár az üzlet jónak nem nevezhető, még reméljük, hogy e hó végéig az előző évek fogyasztási mértékét elér­hetjük e czikkekben. Kékfestőárukban többnyire finomabb fajta divatozik kék fogytak, különösen levantine, és finomabb divatecrus. Sima árukban a rendes fogyasz­tás érezett fel. Fehér nyomású és más szélezett áruk elhanyagoltattak. Különösen hazai gyártmányok ke­restettek. Divatárukban a­melyekben az évad a kedvezőtlen időjárás miatt még nem kezdődött meg, többnyire középminőségű áruk kerestettek holott pa­­rasztczikkek elhanyagoltattak. Finomabb árukra a szebb időjárás lesz mérvadó. A fonál-, rövid- és szőttáruk tekin­tetében a fogyasztás többnyire mindennapi czikkekre szorítkozott. Sima, mintázott és nyomott szalagok jól keltek , épp úgy a fehérneműek, hím­zések és egyéb készruha czikkek is. Kötő-orsók, fe­hérek, különösen kettős gombolyagfonalak, málle­­orsók nagy mérvben fogytak. Orsóczérnákban a hely­zet még mindig ingadozó. Az utóbb beállott nagy áremelkedés az angol vásárokon még mindig fentartja magát s e körülményre kell visszavezetni azt, hogy a belföldiek is jó, de olcsóbb gyártmányo­kat keresnek. Mindazonáltal nem sikerült az angol gyártmányokat kiszorítani, a­melyek kétségtelenül a szükséglet legnagyobb részét fedezik. Szettáruk minden neme, különösen harisnyák és kertjük jól fogytak. Nür­nbergi és díszműárukban a vásár eredménye nem volt kedvező, miután a vidéki vevők csak gyéren jelentek meg a piac­on, s ezek is nagyon tartózkodók voltak a vásárlásban. Általában mindinkább érezhető lesz, hogy a tulajdonképi fo­gyasztók a legszükségesebbek beszerzésére szorítkoz­tak. Az egyes, jobb kelendőségnek örvendett czikkek közül felemlítendők: szaru­kókusz és érczgombok, evőszerek, czinn és pakfonyáruk, esernyők olcsóbb és középminőségben, tűáruk, dohányzószerek, továbbá fényüzésczikkek, glacékertyűk és csecsebecsék. Üveg- és porczellán-árukban a vá­sárok jelentősége évről-évre csökken és már nagyon csekély várakozások fűződnek azokhoz. A lefolyt Jó­­zsefnapi-vásár azonban még a legszerényebb várako­zásoknak sem felel meg. A vidékről és kelet­­r­ő­l nagyon kevés vevő jelent meg a piac­on. T a fa­la ü­v­e­g- és tü­körárukban csekély volt a fo­gyasztás. Közönséges homorüveg, köszörült­ üveg és porczellán a közelgő húsvéti ünnep következtében némileg jobban kelt, de éppen nem kielégítő mérvben. Az inkasszó a várakozásnak sem felelt meg. Ál­talában reményük, hogy a hátralékok, mint ez Ivan­ként történik, a vásár után fognak befolyni. ipar­ és kereskedelem Az idei kataszteri felmérések és mérnöki szem­lék tárgyában a pénzügyminisztérium most küldte meg a törvényhatóságoknak a megfelelő előirányza­tokat, utasítván őket, hogy az előirányzatok egy-egy példányát haladéktalanul kézbesítsék az illető váro­soknak és községeknek. Gondoskodnia kell továbbá minden egyes törvényhatóságnak arról, hogy a mér­nöki jelekhez szükséges faanyag beszereztessék és a mérnöki osztályok részére természetben előállítandó lakások az értesítéshez képest készen tartassanak, nehogy faanyag vagy lakás hiánya miatt a munka megkezdése akadályokba ütközzék. A szolgálati fe­gyelem fentartása és az esetleges félreértések kikerü­lése végett pedig értesítette a miniszter a törvényha­tóságokat, hogy a kataszteri mérnököknek másoktól megbízatást elfogadni, vagy magánjellegű munkákat elvállalni s bárminemű térképmásolatokat készíteni vagy utánozni nem szabad. A zempléni czukorgyár ügye már nagyon előre­haladott stádiumba jutott, a­mennyiben a termelési szerződések aláíratván, a szükségelt répamennyiség biztosítva van. Most már csak azt várja Hegyalja vi­déke nagy érdeklődéssel, hol fogják a vállalkozók a gyárat felépíteni. A telep helyére vonatkozólag Sze­rencs mellett T i­s­z­a-L u c­z­o­t is említik. Az előbbi helység előnyeiről levelezőnk a következőket írja : Szerencsen és vidékén a vállalat minden ténye­zőt feltalál, mely virágzását biztosíthatja, mert mint központja Hegyalja alsó részének, Szerencs 29 köz­ség forgalmának főpiacza, van járásbírósága, telek­­könyve, szolgabiróhivatala, olcsó építőanyaga kiváló építési köre. Szerencs továbbá góczpontja a m. kir. államvasutak s a magyar északkeleti vasútnak. A fil­­loxera által elpusztított szőlők jól felhasználhatók répatermelésre. A gyártásnak egyik főtényezője: a viz szintén elegendő mennyiségben meg van, mivel az »Ond« patak télen-nyáron elég vizet tartalmaz s a gyárhoz való vezetése csekély költséggel jár. Taná­csos volna ezért a végleges határozat előtt a hely fekvését szorgosan megvizsgálni. Személyporta a vasutaknál. Baross Gábor közlekedési miniszter tegnap nagyon érdekes nyilat­kozatot tett a vasúti személyporta kérdésére vonat­kozólag. A szombathelyi országos gazdasági kiállítás rendező bizottsága ugyanis gróf Széchényi Imre, Radó Kálmán, Per­l­aky Elek és O­r­d­ó­d­y Lajos tagokból álló bizottságot küldött ki ama megbízatással, hogy Baross Gábor közlekedési miniszternél oly személyi viteldíjakat kér­jen, a­melyek lehetővé tegyék, hogy az ország távo­labb részeiből a gazdák e nagyszabású kiállítás tanul­mányozásában részt vehessenek. A bizottságot tegnap fogadta a közlekedési miniszter, kijelentve, hogy kész az üdvös czélra való tekintettel a legmesz­­szebb menő engedményeket megadni és a nem állami vasutaknál is hasonló engedmények meg­adása végett közbelépni. A miniszter azután megje­gyezte, hogy meglehet, miként akkorra már a portójegyekkel­ lehet utazni, mert — mint mondá— nem adta fel a portójegyek eszméjét és igen beható előtanulmányok alatt van a kérdés. A bizottság köszönettel fogadta a miniszter előzékenységét. Külföldi kereskedelmi utazók ellenőrzése. A ma­gyar kereskedelmi csarnok detail üzleti szakosztálya tegnap Marton Alajos elnöklete alatt ülést tartott, a­melyen Brachfeld Sándor indítványa került tárgya­lás alá, a­mely abban kulminál, hogy tekintve azt, miként bécsi és külföldi c­égek amaz ürügy alatt, hogy árurendeléseket vesznek föl, tényleg áruk eladásával foglalkoznak, intézkedések tétessenek e visszaélések meggátlására. Beható tanács­kozás után, a­melyben az elnökön és az indítvá­nyozón kívül még különösen Kertész Tódor, Müller Vilmos, Wollak Soma és Semler Sándor vet­tek részt, elhatároztatott, hogy úgy a kereske­delmi minisztérium mint a fővárosi elsőfokú iparható­ságok kerestessenek meg az iránt, miként a törvény kellő szigorral alkalmaztassék, és az idegen ipa­rosok és kereskedőknek jelentkezési kötelessége, valamint ama körülmény, hogy azok csak mintákat és ne egész áruraktárt hozzanak magukkal hivatalból a leg­szigorúbban ellenőriztessék. A »Nemzetgazdasági Szemle« tizenharmadik évfolyamának ma jelent meg a márcziusi füzete, mely egyszersmind a folyóirat második füzetét képezi dr. Jekelfalussy József miniszteri osztálytanácsos szerkesztése alatt. A tartalom tekintetében az e havi szám szerencsés folytatását képezi amaz új iránynak, a­mely lehetőleg széles tért akar engedni a folyóirat­ban a napirenden levő gazdasági kérdések fejtegeté­sének. Czikkeket találunk a füzetben dr. H­e­lt­a­i Ferencztől, ki a vasúti személyszállítás reformjának kérdését kezdi ismertetni és magyarázni, első közle­mény gyanánt a jelenlegi díjszabások keletkezéséről szólván. — E­n­y­e­d­i Lukács a munkás­biztosítás aktuális kérdéséről értekezik, a munkások szocziál­­politikai helyzetének és a munkásosztály törvényes szervezetének keretében fejtve ki a baleset-biz­tosítás és betegsegélyezés ügyét. — Balogh Vilmos a mezőrendőrségről szóló törvényjavasla­tot ismerteti, bő képet adva a képviselőház elé terjesztett agrikol reformról. — Mandello Károly dr. a közgazdasági havi krónikát folytatja nagy preczizióval. — Az irodalmi szemlében két közgazdasági munkáról találunk beható ismertetése­ket ;a statisztikai értesítőben pedig négy kö­zép-európai állam népesedési mozgalmáról ir érdekes czikket dr. Vargha Gyula. Gondosan egybeállított könyvszemle zárja be a gazdag tartalmú füzetet, mely méltán sorakozik a január-februári kettős szám mellé. A kitűnő folyóirat előfizetési ára egész évre 8 frt. Állategészségügyi felolvasás. Dr. Hutyra Lajos e hó 16-áról elmaradt felolvasását e hó 23-ikán délután 4 órakor tartja meg az állatorvosi taninté­zetben. Az előadó az állati ragályos betegségek lé­nyegéről és az azok ellen való védekezés módjairól fog értekezni. Új hitelintézet, Rózsahegyről írja levelezőnk: Selmeczbánya­ legtekintélyesebb kereskedői egy »kereskedelmi és hitelintézet rész­vénytársulat« alakítását tervezik. Az 50,000 frtnyi részvénytőke előteremtése czéljából 1000 db. 50 frtos részvényt bocsátanak aláí­­ás alá és az alá­írásokat április 5-éig fogadják el. Az intézetet nagyon életképesnek tartják és Rózsahegyen néhány óra alatt már is közel 100 részvényt írtak alá. A gyakorlati répatermesztő czímmel hasznos munkát irt dr. R­o­d­i­c­z­k­y Jenő, mely a czukorrépa helyes mivelésére ad útmutatást. A 123 oldalra ter­jedő mű, melynek szövegrészét számos ábra is ma­gyarázza, felöleli mindazt, a­mi a gazdaközönséget a répatermelés körül tájékoztathatja. Megismerteti a termelésre alkalmas talajt, éghajlati viszonyokat, a mivelés módjait. Utasítást ad­­ a répamag vetésére, ápolására, a répa kezelésére és a­mely alapos és ki­merítő , épp oly időszerű is az uj czukoradó-törvény alapján megindult czukorgyártási és répatermelési mozgalom következtében. A munka a Pallas kiadás­­ában jelent meg. Ára 1 frt 20 kr. Közraktári forgalom. A magyar leszámítoló és pénzváltóbank budapesti közraktáraiban e hó 1-jén 425.868 mmt tett a készlet 3.884.600 frtnyi biz­tosított értékben. E naptól márczius 15-éig 457.650 frt összegű 44.150 mmt helyeztek el, úgy hogy az összkészlet 470.008 mmra rúgott, melynek biz­tosított értéke 4.342,256 frt. Kiraktároztak ellenben 80.624 mmt. 644,750 frt értékben és ma­radt 389.394 mm, melynek biztosított értéke 3.697,500 frt. A kiraktározás napi átlaga 2943 mm. 30.510 frt értékben, a beraktározásé pedig 5375 mm, melynek biztosított értéke 42.983 frt. Vidéki vásárok. Hód-Mező-Vásárhelyről írja leve­­lezőnk : Országos József-napi vásárunk, mely e hó 16., 17. és 18-án tartatott, nem a legjobban sikerült, bár az időjárás nagyon kedvező volt. Országutaink már teljesen járható állapotban vannak, mindazon­által a környék nagyon gyéren volt képviselve.­­ Szarvasmarh­a-vásárunkra, mint már évek óta rendesen, nagy volt a felhajtás, azonban a hely­beli vevők mellett csak szegedi kereskedők és mészárosok vásároltak, még pedig valamivel maga­sabb árakon. Vásároltatott jó vágni való ökör párja 180 írttól 250 írtig, igás ökör párja 220 írtig, fejős tehén dobja 60—80 írtig, vágni való tehén 40—65 írtig, 4—5 éves tinók párja 125—170 írtig. Ap­róbb jószág teljesen is volt hanyagolva. Lóvásá­runk most nem volt élénk, mert jobb lovak csak­nem teljesen hiányoztak; finom mént apalónak egy bánáti sváb község 690 forintért vásárolt. Kö­zönséges igáslovak párja 80—150 forintig kelt. Sertésvásárunkra gyenge volt a felhajtás, kü­lönösen hízott jószág hiányzik. A mi kevés volt, azt magas árakon gyorsan megvették minőség szerint 46 — 48 frzig imázsánkint, a szokásos levonásokkal. Sovány sertések, illetve malaczok igen drágán vétet­tek, mert ezeket magánemberek is keresték hizlalásra. Az árak a következők voltak: Via éves párja 70 forint, 1 éves párja 55—60 forint, fiatalabbak páronkint nagyság szerint 20 forinttól 40 forin­tig. — Juhvásárunk nem volt, azonban bárány elkelt körülbelől 150 darab darabonkint 2—3 forintig. — Szalonna­vásárun­kon uralkodott a legnagyobb élénkség, mert e czik­­ket úgy a helybeli, mint a felvidéki kereskedők vá­sárolták; eladatott mintegy 300 métermázsa 49—50 írtig. — Gabonavásárunk nem ért annyit, mint egy kis hetipiacz, bár az utak javulnak és a hajózás is megkezdődik. A kínálat nálunk nem akar megindulni, hacsak a tavaszi szántás-vetés után nem, mely most van erős folyamatban, az árak 100 kilónkint a követ­kezők : Piros búza 7—7,10,sárgás búza 6 90.sárga búza 6 70. Za­b 5 60. Árpa 5 frt. Tengeri 4.20. Köl­es 4 frt. Luczernamag minőség szerint 50—55 frt. D­i­v­a­t­ r­u­h­a és r­ö­v­i­d­á­r­u kereskedőink, vala­mint összes iparosaink épen nincsenek megelégedve a vásár eredményével, mert csak kevés vevőt láthat­tak. Idegenek nem jöttek a vásárra, a helybeliektől pedig e vásár­ban soha nem lehetett sokat árulni, mert a köznépnek egész télen át nagyon csekély kere­sete van. — Tordáról írja levelezőnk : A lefolyt hamvazó szerdai országos vásár e hó 5-én kezdődött és súlypontját, mint mindig, úgy most is a marhavásár képezte. Annyi szép és jó hús­ban levő állatot rég ideje nem szállítottak. A kínálat­tal helyes arányt tartott a kereslet is, és úgy az el­adó, mint a sok vevő megelégedéssel tekinthet a vá­sár eredményére. Felhajtatott 10.000 darabon felül, melyből eladatott 2287 darab szarvasmarha (tavaly ugyanezen időben 1960 db) és 123 db ló. Az árak nagy mérvben javultak, ökörnek párja 240-től 350 írtig, tehén 80 — 140 írtig, borjú 80—130 írtig kelt. Kézműipari czikkekben gyönge kereslet volt, s e részben szegénységről panaszkodhatunk. Idő­járásunk még mindig télies. A budapesti gabonatőzsdéről A délután folyamán változatlan volt az irány­zat. A jegyzések következőleg alakultak Búza tavaszra 7.11 pénz, 7.12 áru; búza május-júniusra 7.20 pénz, 7.21 áru ; búza őszre 7.86 pénz, 7 83 áru ; tengeri május-júniusra 4 79 pénz, 4.80 áru; zab tavaszra 6­27 pénz, 5.29 áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délutáni tőzsdén az árfolyamok szilárd irányzat mellett következőleg alakultak : osztrák hitel­részvény 808.60 — 803.40 -303.90 frton, magyar 4 százalé­kos aranyjáradék 101.80 frton, magyar papírjáradék 94.45 frton. Az esti tőzsde ingatag volt. A zárlatok ezek : osztrák hitelrész­vény 804.60— 804 75 — 304.10 írton, ma­gyar 4 százalékos aranyjáradék 101.92 és—101.75 írton, magyar 5 százalékos papírjáradék 94.55—94.50 írton, ma­gyar leszámítoló bank 103.25—103.50—108.25 frton. A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, márcz. 19. (A Pesti Napló távirata.) Újabb árhanyatlás mellett az árfolyamok következőleg alakultak: búza tavaszra 7.84 —7.82—7.84, búza május-júniusra 7.58 —7.52—763, búza őszre 7.69, rozs t­a­v­a­sz­r­a 6.20—6.22, zab tavaszra 5.89—5.92, uj tengeri 6.15—6.12—6.14. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, márczius 19. (A Pesti Napló távirata.) Az üzérkedés teljes tartózkodása következtében a mai előtőzsde üzlettelenül folyt le. Osztrák értékek zárlata. Magyar értékek zárlata. Osztrák hitel­ részv. 803 75 Magyar földteher köt. 104.90 Déli vasut-részvény ICO — Erdélyi földteherkötv. 104.75 4°/0 oszt. aranyjáradék 111.80 L­/IVo magy. földh.­int. Londoni váltóár 122.— záloglevelek —.— Károly Lajos vasut-v. 208.76 Erdélyi vasut-részv. 194.— 1864. sorsjegy 184.— 4876. m. k. v. áll. e. k. 114.60 4.2°/0 ezüstjáradék 84.— Magyar ny. k. sorsjegy 144.60 1860, sorsjegy 144 — Szőlődézama vált s. kötv. — .— Török sorsjegy 23 50 Kassa-Oderb. v. részv. 156.76 Dunagözha r.-r.-t. 402 — 5 c/s papirjáradék 94.60 Angol-osztrák bank-r. 128 60 Adria m. teng. gözh. r. —.— Osztrák államvasut-r. 242.— Magyar vasúti kölcsön 146.— 20 frankos arany 9.621/. Magyar hitelb. részv. 810.— 4.20/0 papirjáradék 83 62 Alföldi vasut-részv. 195 50 Osztrák hitelsorsjegy 188.50­ Magyar é.­kel. vasut-r. 178 25 Osztr.-magy. bank-r. 894— 1869. m. k. v. áll. els. k. 19.60 Cs. kir. arany 5.70 Tiszav. vasut-részv. — Német bankváltók 69 52 H. lesz.- és váltób.-r. 102.75 Elbevölgyi vasut-r. 206 — [Tiszai és szeg. k. sorsj 181.60 Bécsi Bankverein-r. 109.— 4'/0 aranyjáradék 101.75 Budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirata. Márczius 19. Az üzlet csendes. Magy.­aros, öreg, nehéz 64.-----55.— írtig, fiatal ne­héz 57.----58.— írtig, közép 56.— .—67.— írtig, könnyű 64.-----55.— írtig, közönséges (szedett) nehéz —.-------.— írtig, közép 64.-----55.— írtig, könnyű 68 -----54.— írtig. — Romániai, bakonyi, átmeneti, nehéz —.-------.— írtig, közép —.-------.— írtig, könnyű —.--------.— írtig, ere­deti (Stachel) nehéz —.-------.— írtig, közép —.-------. írtig. — Szerbiai neh. —.-------.— írtig, közép 54.-----14 50 írtig, könnyű 58 ----63.50 írtig. Hízó egyéves írtig, kétéves makkos —---------— írtig, öreg —--------— forintig. Sertéslétszám: Márcz. 17-én volt készletben 128118 darab, márcz. 17-én felhajtatott 5037 drb, márcz. 18-án elszállittatott 782 db, márcz. 18-án maradt kész­letben 132378 drb sertés. Felelős szerkesztő : if­j. ÁBRÁNYI KORNÉL. A meteorológiai m. k. közp. intézet időjárási jelentése. (Márczius 19. reggeli 7 óra.) A légnyomás Oroszország kivételével sü­­­lyedt, a Scilly-szigeteken 17 mm. — A minimum (85—40) Izland, a maximum (65 - 70) Sziczilia fölött terül el. A hőmérséklet emelkedett, Zágrábban 8,1 C. Kilátás: Déli szelek, változó fel­hőzetű, enyhe idő.

Next