Pesti Napló, 1889. március (40. évfolyam, 60-89. szám)
1889-03-20 / 79. szám
mihályfalváig megy, az északkeleti irányban menő vonal és egyúttal még a várad-debreczeninek is összekötő vonala. Ezt akartam mondani. (Élénk helyeslés jobbfelől). Elnök: Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr kíván szólni. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter, T. képviselőház. Egy pillanatig sem szeretném, hogy azon körülmény félremagyaráztassék, hogy a részletes választ a magam részéről a t. képviselő úrnak meg nem adtam. (Halljuk !) Nem tettem ezt azért, mert amint igen helyesen méltóztatott a miniszterelnök úrnak mondani, az iratok a t. képviselő úrnak, de bárkinek is rendelkezésére állanak és meggyőződhetik belőlük a dolgok valódi állásáról. De miután a t. képviselő úr rossz néven vette, hogy részletesen nem nyilatkoztam, röviden a következőket leszek bátor előterjeszteni. (Halljuk !) Mert, t. hát, én azt hiszem, egy pillanatig sem szabad ezen kérdésnek egyetlenegy részletét is kellő felderítés nélkül hagyni. (Helyeslés.) A t. képviselő úr téved annyiban, hogy két külön dolgot egybefoglalva méltóztatik tárgyalni. A nagyvárad-ér-mihályfalvai vonal — mint a miniszterelnök úr helyesen mondta — tényleg hadászati szempontból különös fontossággal bír. Bizonyítják ezt azon különleges építési feltételek is, melyek erre a vonalra nézve megállapíttattak. A nagyvárad-érmihályfalvai vonalnak kiépítése következtében fölöslegessé vált a püspökladány-debreczeni második sínpárnak lefektetése és csupán kitérőket kellett létesíteni, melyek a forgalom igényeinek teljesen megfelelnek; éspedig azért, t. képviselő úr, mert ha méltóztatik egy tekintetet vetni a térképre, az érmihályfalva-nagyváradi vonal a létező államvasúti és északkeleti vasútvonalak egy háromszögét metszi keresztül és egyenes irányt képez Debreczen felé, (úgy van jobbfelől.) s a felvonulási útirány nemcsak Budapest felől, hanem Nógrád felől is jelentőséggel bír. Méltóztassák azt tekintetbe venni, hogy egy tervszerű működés esetére, ha a Nagyvárad felőli felvonulás Nagyvárad-Püspökladány-Debreczen felé történik, tehát kerülővel és Budapest felől a felvonulás szintén Püspök-Ladány Debreczen felé irányul, akkor nagyon természetes, hogy az igények kielégítésére a hadügyminisztériumnak már rég kellett egy második vágány lefektetését kívánni. (Úgy van! Úgy van jobbfelől.) Ennek a másdik vágánynak elkészítése több mint 600 ezer írtba került volna, a számokra egész határozottan nem emlékezem. Eötvös Károly: 660 ezer frt. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyiminiszter : Ezen 660 ezer frt helyett adatott a Nagyvárad-érmihályfalvai vonalra 300 ezer frt. Ez az egyik dolog. Itt tehát teljesen indokolva volt ezen segély megadása. (Helyeslés jobbfelől.) A t. képviselő úr erre azt méltóztatott mondani, hogy nincs Magyarországon helyiérdekű vasút, mely hasonló segélyben részesült volna. Szederkény Nándor: Van, elismerem,a mátrai vasút ! Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyiminiszter : Nem azt értem! (Felkiáltások a jobb oldalon : A szilágysági!) Mindig számba kell venni tehát, milyen ellenszolgálmányt nyer az állam: 300 ezer frt készpénzsegélyt adatott a marosludas-beszterczei vasútnak is. Nagyobb mérvű segély nyújtatott a zagóriai vasútnak. Horánszky Nándor: Fájdalom! Baross Gábor közmunka és közlekedésügyi miniszter . Nincs ok ezen sajnálkozni. Ami a most szóban forgó vasúthoz való hozzájárulást illeti, a t. képviselő úrnak igen részletes adatokkal fogok szolgálni, hogy az a kétezer egynéhány forint, melyet ki tetszett számítani ezen vasútnak postai hozzájárulás czímén való segélyezésre nézve, más postai hozzájárulásokhoz képest csekély, mert van 4- 5, sőt 7000 frtnyi kilometrikus postai hozzájárulás, a szerint amint ezt egyik vagy másik helyi érdekű vasútnál a viszonyok indokolttá és szükségessé teszik. Azt állítani tehát, t. képviselőház, hogy ezen vasút oly kivételes segélyben részesült volna, amely nem állana arányban sem a viszonszolgálmánynyal, sem azon segélyezésekkel, melyeket más vasutak nyertek, lehetetlen. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Eötvös Károly: Hát a kéti vasút ?! Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter. Ez vonatkozik a nagyvárad-érmihályfalvai vasútra. Most szólani fogok a nagyvárad-kóti vasútról. (Halljuk! Halljuk !) A nagyvárad-kóti vasút ma tényleg zsákpálya, mert az illető engedélyesek, akik ugyanakkor előjogot nyertek a vasút folytatására Kóttól Gyomáig, ezen joggal még nem éltek, de ezen összeköttetés talán közelebb létre fog jönni. A nagyváradközi vonalra nézve a kormány semmiféle speciális segélyt az illető vasúttársaságnak nem nyújtott. (Élénk felkiáltások a jobboldalon: No hát!) Ennek következtében t. képviselőház, azon vasút tényleg nem jövedelmező, jövedelmezővé fog válni, ha a folytatása is kiépül, ez pedig már komoly tanulmány tárgyát képezi. (Helyeslés jobbfelől.) De mindezt összevéve, t. képviselőház, legyen szabad megjegyeznem, hogy a mátrai vasútnál a kormány elejétől fogva teljes rigorozitással járt el. Bátor vagyok azonban utalni arra, hogy ez is azon helyi érdekű vasutak közzé tartozik, amelyekre nézve az illető finanszírozó körök nincsenek megelégedve a kormány támogatásával. Én a t. képviselő úrnak intenczióját nem akarom gyanúsítani, ítélje meg minden műveit gondolkodó, hogy ezen szokatlan interpellációval mit akart elérni. (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelől.) Ha a t. képviselő urat meglepte válaszom, sajnálom; abban, hogy én felhörkentem, nincsen igaza, de nekem igazam van abban, hogy a t. képviselő úr felsült. (Hosszantartó, zajos derültség, tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Eötvös Károly: T. képviselőház! A közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr első felgerjedéséből magához térve, de a kéti vasút üzletforgalmi adatait mégsem közölve. (Úgy van a szélsőbalon. Mozgás jobbfelől) én rám azt mondja, hogy ezen felszólalásommal felsültem. (Felkiáltások jobbfelől: Úgy is van!) A közlekedésügyi miniszter urat az ő vasutainak dolgaiban én szakértőnek elismerem, hanem úgy látom, hogy azokról a magasabb politikai erkölcsi tekintetekről (Zajos felkiáltások jobbfelől: Ah !) melyeknek a miniszterek szemei elől soha sem szabad elveszniük, azon magasabb és finomabb dolgokról, amelyek pedig a bírói kar összeférhetetlenségében inatituálva is vannak, azokról a közmunka és közlekedésügyi miniszter úrnak az ő vasúti nagy tanulmányai mellett semmi fogalma sincsen. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha tehát az én felsülésemet észleli itt, részéről egyedül csak azt találom természetesnek. (Helyeslés szélsőbal felől.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni; igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, akik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A ház többsége a választ tudomásul vette. (Zaj: Felkiáltások jobbfelől: a közlekedési miniszter válaszát is!) Én nem zárhatom el útját sírnak, hogy az interpelláczió a maga útján a közlekedésügyi miniszer úrnak kiadassék, mert az interpelláló képviselő úr azt mondta, hogy a kéti vasútra vonatkozólag adatokat nem kapott (Zaj. Felkiáltások jobb felől: Szavaszni kell felette! Baross Gábor közmunka és közlekedésügyi miniszter, T. ház. (Felkiáltások jobbfelől: Szavazzunk !) Azt hiszem, t. ház, nem tévedek, ha úgy fogom fel a dolgot, hogy Eötvös Károly képviselő úr interpelláczióját hozzám is méltóztatott feltételesen intézni. Én azon interpelláczióra bátor voltam már tehetségem szerint válaszolni, és bátor voltam kijelenteni, hogy amennyiben a t. ház parancsolni méltóztatik, az ez ügyre vonatkozó iratok a t. háznak és a t. képviselő úrnak rendelkezésére állanak. (Helyeslés.) Egyúttal azonban kértem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Tisztelettel kérem tehát az elnök urat, hogy ez irányban a t. házat, kötelességszerűleg megkérdezni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Nem hallottam, midőn a miniszter úr azt kérte , ha hallottam volna, bizonyára feltettem volna a kérdést. Kérem azon képviselő urakat, kik a közm. és köziek,ügyi miniszter úr válaszát tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a választ tudomásul vette. Most méltóztassanak meghallgatni Károlyi István gr. képviselő urat. (Halljuk ! Halljuk!) Károlyi István gr.: T. házi (Halljuk! Halljuk ! Felkiáltások a szélsőbalon: Mily czimen kíván szólani.) T. képviselőház ! Az elnök úrtól kértem a felszólalásra engedelmet, azt hiszem, az elégséges. (Felkiáltások jobbfelől: A ház megadja az engedélyt. Helyeslés: Halljuk! Halljuk!) Elnök: Azt hiszem a t. ház megadja az engedélyt. (Helyeslés jobbfelől.) Károlyi István gróf: T. ház ! Nem tartozom a kormánypárthoz és mint már egyszer midőn először voltam szerencsés itt felszólalni, kijelentettem, nem is aspirálok olcsó népszerűségre, és ezt be fogom bizonyítani mindjárt. (Halljuk! Halljuk!) Én nem kelek védelmére a t. miniszterelnök urnak, nem is szorult ő reám e tekintetben; de kifejezést kell adnom annak — és azt hiszem, hogy e tekintetben a nemzet túlnyomó részének leszek tolnácsolója — hogy oly férfiút, a ki egész életében soha becsületében meg nem támadtatott, a kihez a gyanúnak soha még az árnyéka sem férhet. (Élénk helyeslés. Úgy van ! jobbfelől,) oly férfiút ily pártszenvedély sugalla gyanusításokkal illetni — engedelmet kérek — semmi esetre sem illő. (Zajos helyeslés. Úgy van jobb felől. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Én pártonkívüli vagyok, a 14. §. ellen szavaztam és a 25. §. ellen is szavazni fogok, mert meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat így nem üdvös a hazára. De azért tovább nem megyek , nem megyek odáig, ameddig előttem szólt Eötvös Károly képviselő úr ment, a személyes gyanúsítások terére. (Zajos helyeslés jobbfelől.) Oda nem fogom őt követni és meg vagyok győződve, hogy nekem van a legnagyobb pártom az országban, ha ezt a kérdést vetem fel, hogy becsületes embernek tartják-e Tisza Kálmánt vagy sem. (Hosszantartó, zajos helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Nagy mozgás a szélsőbaloldalon.) Az én zászlómon ez a jelige áll: »Legyen igazság !« és ezen nemes érzésre appellálva kérem a t. házat, mondja ki egy akarattal, hogy ezen gyanúsítást visszautasítja. (Hosszantartó, zajos helyeslés jobbfelől és felkiáltások: Mondják ki! Halljuk az elnököt: Nagy mozgás a szélsőbalon.) Elnök: A napirend ki lévén merítve, az ülést bezárom. (Helyét elhagyva, távozni készül. Élénk felkiáltások a jobb oldalon és a középen: Halljuk! Hallják a határozatot!) Elnök: (Helyét újból elfoglalja) Én nem bocsáthatok szavazásra oly indítványt, mely írásban nem adatott be. (Helyeslés a szélső balon és felkiáltások ugyanott: Kihagyta helyét az elnök! Vége az ülésnek !) Én nem zárhatom be az ülést a ház határozata nélkül; távozni készültem, igaz, de ha a ház kívánja az ülés folytatását, folytatjuk. Ezt azoknak mondom akik azt mondták, hogy helyemet elhagytam. (Nagy zaj.) Károlyi István gr.: (írásban beadja az indítványt.) Polónyi Géza: T. ház ! A házszabályokhoz kívánok szólani. (Szűnni nem akaró nagy zaj. Felkiáltások a szélsőbalon: Az elnök már bezárta az ülést. Ellenmondások jobbfelől: Halljuk! Halljuk!) Elnök : T. ház! Nekem nincs jogom, magamtól az ülést bezárni, én az ülést a ház határozata értelmében zárom be. (Élénk helyeslés jobbfelől. Nagy zaj és mozgás a szélsőbaloldalon) Minthogy én csak azt tehetem, amit a ház kíván, ez pedig azt kívánja, hogy ne zárjam be az ülést, kötelességem ezt megtenni és akkor Polónyi Géza képviselő úrnak joga van a házszabályokhoz szólani. (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza: T. ház ! Igen, elnök urunknak mostani kijelentése után eszembe jut egy szituáczió a német parlamentből. (Zaj: Felkiáltások jobbfelől: A házszabályokhoz szóljon ! Halljuk! Halljuk! szélsőbalfelől) A házszabályokhoz tartozik, méltóztassék megnyugodni. Az elnök jogairól kívánok nagyon röviden szólami. (Halljuk !) Midőn Bismarck, aki talán valamivel hatalmasabb ember a miniszterelnök úrnál nem akart az elnök tekintélye előtt meghajolni s nem akart elmenni, midőn az elnök tőle azt kívánta, hogy az, ülés befejeztessék, akkor az elnök azt mondotta: »Én a parlament elnöke vagyok s nekem jogom van a ház üléseit berekeszteni, a mikor azt a házszabályok nekem rendelik!« Mi két óráig szoktunk ülésezni.(Felkiáltások jobbfelől: Ohó!) Szíveskedjenek nyugodtan meghallgatni én nem akarok erős dolgokat mondani, legyenek arról meggyőződve. (Zaj jobbfelől. Halljuk! balfelől.) Annyi tény, hogy az elnök annak a kijelentésével: »az ülést bezárom« elnöki székéről eltávozott. (Helyeslés bal- és szélsőbalfelől.) Gondolják meg. képviselő urak hova vezet e veszélyes precedens, s ne hallgassanak most az önök rendkívüli lelkesedésére, hanem gondolják meg a kérdés második részét. (Zaj jobbfelől: Halljuk! Halljuk! balfelől.) Az indítvány bejelentve nem lett s a napirenden lévő tárgygyal, a véderőtörvényjavaslattal semmiféle összefüggésben nincs, s írásban sem nyújtatott be csak utólagosan. Ez az, amit az önök figyelmébe akarok ajánlani. Nekem az ellen nincs kifogásom, ha önök oly kérdésre, hogy Magyarország miniszterelnöke becsületes ember-e vagy sem, határozni akarnak ? (Zajos ellenmondás a jobboldalon.) Azt hallom, hogy az írásban az van, hogy a ház visszautasítja e gyanúsítást. Nos t, hát, ez megfordított alakja annak, amit én mondtam, (Zajos ellenmondások a jobboldalon.) de legyen bármi az indítványban: meggondolták-e a képviselő urak, hogy mi lenne a következése annak, ha az ülés ily stádiumában egy véletlenül alakult többség hozhatna határozatot. (Zaj és ellenmondás a jobboldalon.) A múltkor egy alkalommal az ellenzék volt nagy többségben ; mit szólt volna az ország és világ ahhoz, ha akkor az ellenzék és az ellenkezőt határozta volna el ? (Ellenmondás jobbfelől.) Midőn a háznagy választásáról volt szó, többségben voltunk. (Úgy van balfelől.) Ne alkossuk e veszélyes precedenst, a parlamentarizmus érdekében kérem, és tegyük félre az indítványt, mert ellenkező esetben minden véletlenül alakult többség tetszése szerinti határozatot hozhat, ami önöknek lesz káros. Próbára akarom tenni a miniszterelnök úrnak a parlamentarizmus iránti érzékét, akarom látni helyesli-e, hogy az utolsó pillanatban ily indítvány határozattá legyen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez indítványt csak úgy lehet határozat tárgyává tenni, ha az bejelentve és kinyomatva napirendre tűzetik. (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha ezt kívánják a túloldalon, nincs észrevételem, de hogy most határozat hozassák, az ellen tiltakozom. (Helyeslés a szélsőbalon.) A kisebbséget a házszabályok palládiuma védi önök ellenében is t. képviselő urak; sértsék meg, ha úgy tetszik, a házszabályokat is! (Zajos helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. Hosszantartó nagy zaj a jobboldalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök, T. képviselőház ! (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Nem akartam ezen dologhoz szólani, de az előttem szólott képviselő úr egyenesen majdnem meginterpellált. (Halljuk ! Halljuk !) Hogy az elnöknek a ház kivonatára az ülést joga volt újból megnyitni, az, azt hiszem, házszabályaink szerint kétségbe nem vonható. (Úgy van jobbfelől.) Ez az első, amit koncredálni fog mindenki. (Helyeslés a jobboldalon.) A másik az: nem szükséges, hogy én bebizonyítsam, hogy a parlamentarizmus iránt bírok-e érzékkel, mert egész életem ennek bizonyítéka volt. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Derültség a szélsőbaloldalon.Amíg igen sokan vannak, kik folytonosan az ellenkezőt teszik. (Zaj a szélsőbalon.) Példát is idézhetnék erre nézve. Volt már eset, midőn egy történetesen összetoborzott többség egy, a nagy többség által az előtte való napon elfogadott törvényjavaslatot leszavazott. (Zajos felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon. Az más volt. Az harmadszori szavazás volt, szabályszerűen napirendre, kitűzött kérdés volt! Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! Azért, tehát semmi esetre sem kívánatos, hogy rögtönzött határozatok hozassanak a házban és én a magam részéről, ami elégtételt önérzetemen kívül, kaphattam az indítvány megtétele (Zajos éljenzés a jobboldalon) és azon fogadtatás által, amelyben az részesült (Zajos éljenzés jobbfelől, Zaj a bal- és szélsőbaloldalon) és hogy ezen szabályokkal, bár nem ellenkező, de nem czélszerű praecedens az én nevemmel össze ne köttessék, arra kérem a t. házat, hogy az indítvány felett szavazni ne méltóztassék. (Zajos felkiáltások jobbfelől : Éljen Tisza Kálmán .) Elnök: Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 3 óra 45 perckor.) KÖZGAZDASÁG. A budapesti József-napi vásár. Az idei tavaszi üzlet és ennélfogva a most lefolyt József-napi vásár is csalódást hozott a budapesti piac számára. A tavalyi jó aratás, a múlt őszszel mutatkozott némi kiviteli mozgalom az üzletmenet javulásának reményét ébresztette fel a nagykereskedő osztályban és ezzel az optimizmussal azután együtt járt az is, hogy a fővárosi cégek, melyek az állandóan kedvezőtlen üzletmenet következtében, előbb már bizonyos mérsékletet és óvatosságot tanúsítottak a hitelezésben : múlt őszszel ismét szakítottak az egészségesebb irányzattal és a vidéki kereskedőknek, akik szintén leszámították az üzleti lendületet ígérő jövőt, épp oly nagy arányokban hiteleztek, amilyenek közt azok vélt áruszükségletüket fedezték. És most a tavaszi lejáratoknál bekövetkezett a reakció. A fizetésképtelenségek száma aggasztó mértékben gyarapszik és a forgalom nagyon is mögötte narad a fővárosi cégek várakozásának. A vásáron kevés vevő jelent meg és még kevesebb volt a vételkedv. Másrészt pedig a hitelezők is tartózkodóbbakká lettek a folytonosan szaporodó bukások következtében. A fogyasztás tehát nagyon szűk korlátok közt mozgott. Az egyes áruczikkek forgalmáról — a magyar kereskedelmi csarnok jelentése alapján — a következőket közölhetjük: Kurrentárukban a szükséglet, mint ez tavaszkor többnyire történik, mindenféle zefirre, fehérneműre, bölésárukra, nadrágkelmékre, különösen kamgarnokra, jobb fajta, 1/4 szélességű árukra szorítkozott. A többi czikkek gyengén keltek. A márcziusi üzlet még nem tekinthető befejezettnek, mert sok vevő, ki ilyenkor szokott jönni, még nem volt itt. Habár az üzlet jónak nem nevezhető, még reméljük, hogy e hó végéig az előző évek fogyasztási mértékét elérhetjük e czikkekben. Kékfestőárukban többnyire finomabb fajta divatozik kék fogytak, különösen levantine, és finomabb divatecrus. Sima árukban a rendes fogyasztás érezett fel. Fehér nyomású és más szélezett áruk elhanyagoltattak. Különösen hazai gyártmányok kerestettek. Divatárukban amelyekben az évad a kedvezőtlen időjárás miatt még nem kezdődött meg, többnyire középminőségű áruk kerestettek holott parasztczikkek elhanyagoltattak. Finomabb árukra a szebb időjárás lesz mérvadó. A fonál-, rövid- és szőttáruk tekintetében a fogyasztás többnyire mindennapi czikkekre szorítkozott. Sima, mintázott és nyomott szalagok jól keltek , épp úgy a fehérneműek, hímzések és egyéb készruha czikkek is. Kötő-orsók, fehérek, különösen kettős gombolyagfonalak, málleorsók nagy mérvben fogytak. Orsóczérnákban a helyzet még mindig ingadozó. Az utóbb beállott nagy áremelkedés az angol vásárokon még mindig fentartja magát s e körülményre kell visszavezetni azt, hogy a belföldiek is jó, de olcsóbb gyártmányokat keresnek. Mindazonáltal nem sikerült az angol gyártmányokat kiszorítani, amelyek kétségtelenül a szükséglet legnagyobb részét fedezik. Szettáruk minden neme, különösen harisnyák és kertjük jól fogytak. Nürnbergi és díszműárukban a vásár eredménye nem volt kedvező, miután a vidéki vevők csak gyéren jelentek meg a piacon, s ezek is nagyon tartózkodók voltak a vásárlásban. Általában mindinkább érezhető lesz, hogy a tulajdonképi fogyasztók a legszükségesebbek beszerzésére szorítkoztak. Az egyes, jobb kelendőségnek örvendett czikkek közül felemlítendők: szarukókusz és érczgombok, evőszerek, czinn és pakfonyáruk, esernyők olcsóbb és középminőségben, tűáruk, dohányzószerek, továbbá fényüzésczikkek, glacékertyűk és csecsebecsék. Üveg- és porczellán-árukban a vásárok jelentősége évről-évre csökken és már nagyon csekély várakozások fűződnek azokhoz. A lefolyt Józsefnapi-vásár azonban még a legszerényebb várakozásoknak sem felel meg. A vidékről és keletről nagyon kevés vevő jelent meg a piacon. T a fala üveg- és tükörárukban csekély volt a fogyasztás. Közönséges homorüveg, köszörült üveg és porczellán a közelgő húsvéti ünnep következtében némileg jobban kelt, de éppen nem kielégítő mérvben. Az inkasszó a várakozásnak sem felelt meg. Általában reményük, hogy a hátralékok, mint ez Ivanként történik, a vásár után fognak befolyni. ipar és kereskedelem Az idei kataszteri felmérések és mérnöki szemlék tárgyában a pénzügyminisztérium most küldte meg a törvényhatóságoknak a megfelelő előirányzatokat, utasítván őket, hogy az előirányzatok egy-egy példányát haladéktalanul kézbesítsék az illető városoknak és községeknek. Gondoskodnia kell továbbá minden egyes törvényhatóságnak arról, hogy a mérnöki jelekhez szükséges faanyag beszereztessék és a mérnöki osztályok részére természetben előállítandó lakások az értesítéshez képest készen tartassanak, nehogy faanyag vagy lakás hiánya miatt a munka megkezdése akadályokba ütközzék. A szolgálati fegyelem fentartása és az esetleges félreértések kikerülése végett pedig értesítette a miniszter a törvényhatóságokat, hogy a kataszteri mérnököknek másoktól megbízatást elfogadni, vagy magánjellegű munkákat elvállalni s bárminemű térképmásolatokat készíteni vagy utánozni nem szabad. A zempléni czukorgyár ügye már nagyon előrehaladott stádiumba jutott, amennyiben a termelési szerződések aláíratván, a szükségelt répamennyiség biztosítva van. Most már csak azt várja Hegyalja vidéke nagy érdeklődéssel, hol fogják a vállalkozók a gyárat felépíteni. A telep helyére vonatkozólag Szerencs mellett T isza-L u czot is említik. Az előbbi helység előnyeiről levelezőnk a következőket írja : Szerencsen és vidékén a vállalat minden tényezőt feltalál, mely virágzását biztosíthatja, mert mint központja Hegyalja alsó részének, Szerencs 29 község forgalmának főpiacza, van járásbírósága, telekkönyve, szolgabiróhivatala, olcsó építőanyaga kiváló építési köre. Szerencs továbbá góczpontja a m. kir. államvasutak s a magyar északkeleti vasútnak. A filloxera által elpusztított szőlők jól felhasználhatók répatermelésre. A gyártásnak egyik főtényezője: a viz szintén elegendő mennyiségben meg van, mivel az »Ond« patak télen-nyáron elég vizet tartalmaz s a gyárhoz való vezetése csekély költséggel jár. Tanácsos volna ezért a végleges határozat előtt a hely fekvését szorgosan megvizsgálni. Személyporta a vasutaknál. Baross Gábor közlekedési miniszter tegnap nagyon érdekes nyilatkozatot tett a vasúti személyporta kérdésére vonatkozólag. A szombathelyi országos gazdasági kiállítás rendező bizottsága ugyanis gróf Széchényi Imre, Radó Kálmán, Perlaky Elek és Ordódy Lajos tagokból álló bizottságot küldött ki ama megbízatással, hogy Baross Gábor közlekedési miniszternél oly személyi viteldíjakat kérjen, amelyek lehetővé tegyék, hogy az ország távolabb részeiből a gazdák e nagyszabású kiállítás tanulmányozásában részt vehessenek. A bizottságot tegnap fogadta a közlekedési miniszter, kijelentve, hogy kész az üdvös czélra való tekintettel a legmeszszebb menő engedményeket megadni és a nem állami vasutaknál is hasonló engedmények megadása végett közbelépni. A miniszter azután megjegyezte, hogy meglehet, miként akkorra már a portójegyekkel lehet utazni, mert — mint mondá— nem adta fel a portójegyek eszméjét és igen beható előtanulmányok alatt van a kérdés. A bizottság köszönettel fogadta a miniszter előzékenységét. Külföldi kereskedelmi utazók ellenőrzése. A magyar kereskedelmi csarnok detail üzleti szakosztálya tegnap Marton Alajos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Brachfeld Sándor indítványa került tárgyalás alá, amely abban kulminál, hogy tekintve azt, miként bécsi és külföldi cégek amaz ürügy alatt, hogy árurendeléseket vesznek föl, tényleg áruk eladásával foglalkoznak, intézkedések tétessenek e visszaélések meggátlására. Beható tanácskozás után, amelyben az elnökön és az indítványozón kívül még különösen Kertész Tódor, Müller Vilmos, Wollak Soma és Semler Sándor vettek részt, elhatároztatott, hogy úgy a kereskedelmi minisztérium mint a fővárosi elsőfokú iparhatóságok kerestessenek meg az iránt, miként a törvény kellő szigorral alkalmaztassék, és az idegen iparosok és kereskedőknek jelentkezési kötelessége, valamint ama körülmény, hogy azok csak mintákat és ne egész áruraktárt hozzanak magukkal hivatalból a legszigorúbban ellenőriztessék. A »Nemzetgazdasági Szemle« tizenharmadik évfolyamának ma jelent meg a márcziusi füzete, mely egyszersmind a folyóirat második füzetét képezi dr. Jekelfalussy József miniszteri osztálytanácsos szerkesztése alatt. A tartalom tekintetében az e havi szám szerencsés folytatását képezi amaz új iránynak, amely lehetőleg széles tért akar engedni a folyóiratban a napirenden levő gazdasági kérdések fejtegetésének. Czikkeket találunk a füzetben dr. Heltai Ferencztől, ki a vasúti személyszállítás reformjának kérdését kezdi ismertetni és magyarázni, első közlemény gyanánt a jelenlegi díjszabások keletkezéséről szólván. — Enyedi Lukács a munkásbiztosítás aktuális kérdéséről értekezik, a munkások szocziálpolitikai helyzetének és a munkásosztály törvényes szervezetének keretében fejtve ki a baleset-biztosítás és betegsegélyezés ügyét. — Balogh Vilmos a mezőrendőrségről szóló törvényjavaslatot ismerteti, bő képet adva a képviselőház elé terjesztett agrikol reformról. — Mandello Károly dr. a közgazdasági havi krónikát folytatja nagy preczizióval. — Az irodalmi szemlében két közgazdasági munkáról találunk beható ismertetéseket ;a statisztikai értesítőben pedig négy közép-európai állam népesedési mozgalmáról ir érdekes czikket dr. Vargha Gyula. Gondosan egybeállított könyvszemle zárja be a gazdag tartalmú füzetet, mely méltán sorakozik a január-februári kettős szám mellé. A kitűnő folyóirat előfizetési ára egész évre 8 frt. Állategészségügyi felolvasás. Dr. Hutyra Lajos e hó 16-áról elmaradt felolvasását e hó 23-ikán délután 4 órakor tartja meg az állatorvosi tanintézetben. Az előadó az állati ragályos betegségek lényegéről és az azok ellen való védekezés módjairól fog értekezni. Új hitelintézet, Rózsahegyről írja levelezőnk: Selmeczbánya legtekintélyesebb kereskedői egy »kereskedelmi és hitelintézet részvénytársulat« alakítását tervezik. Az 50,000 frtnyi részvénytőke előteremtése czéljából 1000 db. 50 frtos részvényt bocsátanak aláíás alá és az aláírásokat április 5-éig fogadják el. Az intézetet nagyon életképesnek tartják és Rózsahegyen néhány óra alatt már is közel 100 részvényt írtak alá. A gyakorlati répatermesztő czímmel hasznos munkát irt dr. Rodiczky Jenő, mely a czukorrépa helyes mivelésére ad útmutatást. A 123 oldalra terjedő mű, melynek szövegrészét számos ábra is magyarázza, felöleli mindazt, ami a gazdaközönséget a répatermelés körül tájékoztathatja. Megismerteti a termelésre alkalmas talajt, éghajlati viszonyokat, a mivelés módjait. Utasítást ad a répamag vetésére, ápolására, a répa kezelésére és amely alapos és kimerítő , épp oly időszerű is az uj czukoradó-törvény alapján megindult czukorgyártási és répatermelési mozgalom következtében. A munka a Pallas kiadásában jelent meg. Ára 1 frt 20 kr. Közraktári forgalom. A magyar leszámítoló és pénzváltóbank budapesti közraktáraiban e hó 1-jén 425.868 mmt tett a készlet 3.884.600 frtnyi biztosított értékben. E naptól márczius 15-éig 457.650 frt összegű 44.150 mmt helyeztek el, úgy hogy az összkészlet 470.008 mmra rúgott, melynek biztosított értéke 4.342,256 frt. Kiraktároztak ellenben 80.624 mmt. 644,750 frt értékben és maradt 389.394 mm, melynek biztosított értéke 3.697,500 frt. A kiraktározás napi átlaga 2943 mm. 30.510 frt értékben, a beraktározásé pedig 5375 mm, melynek biztosított értéke 42.983 frt. Vidéki vásárok. Hód-Mező-Vásárhelyről írja levelezőnk : Országos József-napi vásárunk, mely e hó 16., 17. és 18-án tartatott, nem a legjobban sikerült, bár az időjárás nagyon kedvező volt. Országutaink már teljesen járható állapotban vannak, mindazonáltal a környék nagyon gyéren volt képviselve. Szarvasmarha-vásárunkra, mint már évek óta rendesen, nagy volt a felhajtás, azonban a helybeli vevők mellett csak szegedi kereskedők és mészárosok vásároltak, még pedig valamivel magasabb árakon. Vásároltatott jó vágni való ökör párja 180 írttól 250 írtig, igás ökör párja 220 írtig, fejős tehén dobja 60—80 írtig, vágni való tehén 40—65 írtig, 4—5 éves tinók párja 125—170 írtig. Apróbb jószág teljesen is volt hanyagolva. Lóvásárunk most nem volt élénk, mert jobb lovak csaknem teljesen hiányoztak; finom mént apalónak egy bánáti sváb község 690 forintért vásárolt. Közönséges igáslovak párja 80—150 forintig kelt. Sertésvásárunkra gyenge volt a felhajtás, különösen hízott jószág hiányzik. A mi kevés volt, azt magas árakon gyorsan megvették minőség szerint 46 — 48 frzig imázsánkint, a szokásos levonásokkal. Sovány sertések, illetve malaczok igen drágán vétettek, mert ezeket magánemberek is keresték hizlalásra. Az árak a következők voltak: Via éves párja 70 forint, 1 éves párja 55—60 forint, fiatalabbak páronkint nagyság szerint 20 forinttól 40 forintig. — Juhvásárunk nem volt, azonban bárány elkelt körülbelől 150 darab darabonkint 2—3 forintig. — Szalonnavásárunkon uralkodott a legnagyobb élénkség, mert e czikket úgy a helybeli, mint a felvidéki kereskedők vásárolták; eladatott mintegy 300 métermázsa 49—50 írtig. — Gabonavásárunk nem ért annyit, mint egy kis hetipiacz, bár az utak javulnak és a hajózás is megkezdődik. A kínálat nálunk nem akar megindulni, hacsak a tavaszi szántás-vetés után nem, mely most van erős folyamatban, az árak 100 kilónkint a következők : Piros búza 7—7,10,sárgás búza 6 90.sárga búza 6 70. Zab 5 60. Árpa 5 frt. Tengeri 4.20. Köles 4 frt. Luczernamag minőség szerint 50—55 frt. Divat ruha és rövidáru kereskedőink, valamint összes iparosaink épen nincsenek megelégedve a vásár eredményével, mert csak kevés vevőt láthattak. Idegenek nem jöttek a vásárra, a helybeliektől pedig e vásárban soha nem lehetett sokat árulni, mert a köznépnek egész télen át nagyon csekély keresete van. — Tordáról írja levelezőnk : A lefolyt hamvazó szerdai országos vásár e hó 5-én kezdődött és súlypontját, mint mindig, úgy most is a marhavásár képezte. Annyi szép és jó húsban levő állatot rég ideje nem szállítottak. A kínálattal helyes arányt tartott a kereslet is, és úgy az eladó, mint a sok vevő megelégedéssel tekinthet a vásár eredményére. Felhajtatott 10.000 darabon felül, melyből eladatott 2287 darab szarvasmarha (tavaly ugyanezen időben 1960 db) és 123 db ló. Az árak nagy mérvben javultak, ökörnek párja 240-től 350 írtig, tehén 80 — 140 írtig, borjú 80—130 írtig kelt. Kézműipari czikkekben gyönge kereslet volt, s e részben szegénységről panaszkodhatunk. Időjárásunk még mindig télies. A budapesti gabonatőzsdéről A délután folyamán változatlan volt az irányzat. A jegyzések következőleg alakultak Búza tavaszra 7.11 pénz, 7.12 áru; búza május-júniusra 7.20 pénz, 7.21 áru ; búza őszre 7.86 pénz, 7 83 áru ; tengeri május-júniusra 4 79 pénz, 4.80 áru; zab tavaszra 627 pénz, 5.29 áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délutáni tőzsdén az árfolyamok szilárd irányzat mellett következőleg alakultak : osztrák hitelrészvény 808.60 — 803.40 -303.90 frton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.80 frton, magyar papírjáradék 94.45 frton. Az esti tőzsde ingatag volt. A zárlatok ezek : osztrák hitelrészvény 804.60— 804 75 — 304.10 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.92 és—101.75 írton, magyar 5 százalékos papírjáradék 94.55—94.50 írton, magyar leszámítoló bank 103.25—103.50—108.25 frton. A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, márcz. 19. (A Pesti Napló távirata.) Újabb árhanyatlás mellett az árfolyamok következőleg alakultak: búza tavaszra 7.84 —7.82—7.84, búza május-júniusra 7.58 —7.52—763, búza őszre 7.69, rozs tavaszra 6.20—6.22, zab tavaszra 5.89—5.92, uj tengeri 6.15—6.12—6.14. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, márczius 19. (A Pesti Napló távirata.) Az üzérkedés teljes tartózkodása következtében a mai előtőzsde üzlettelenül folyt le. Osztrák értékek zárlata. Magyar értékek zárlata. Osztrák hitel részv. 803 75 Magyar földteher köt. 104.90 Déli vasut-részvény ICO — Erdélyi földteherkötv. 104.75 4°/0 oszt. aranyjáradék 111.80 L/IVo magy. földh.int. Londoni váltóár 122.— záloglevelek —.— Károly Lajos vasut-v. 208.76 Erdélyi vasut-részv. 194.— 1864. sorsjegy 184.— 4876. m. k. v. áll. e. k. 114.60 4.2°/0 ezüstjáradék 84.— Magyar ny. k. sorsjegy 144.60 1860, sorsjegy 144 — Szőlődézama vált s. kötv. — .— Török sorsjegy 23 50 Kassa-Oderb. v. részv. 156.76 Dunagözha r.-r.-t. 402 — 5 c/s papirjáradék 94.60 Angol-osztrák bank-r. 128 60 Adria m. teng. gözh. r. —.— Osztrák államvasut-r. 242.— Magyar vasúti kölcsön 146.— 20 frankos arany 9.621/. Magyar hitelb. részv. 810.— 4.20/0 papirjáradék 83 62 Alföldi vasut-részv. 195 50 Osztrák hitelsorsjegy 188.50 Magyar é.kel. vasut-r. 178 25 Osztr.-magy. bank-r. 894— 1869. m. k. v. áll. els. k. 19.60 Cs. kir. arany 5.70 Tiszav. vasut-részv. — Német bankváltók 69 52 H. lesz.- és váltób.-r. 102.75 Elbevölgyi vasut-r. 206 — [Tiszai és szeg. k. sorsj 181.60 Bécsi Bankverein-r. 109.— 4'/0 aranyjáradék 101.75 Budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirata. Márczius 19. Az üzlet csendes. Magy.aros, öreg, nehéz 64.-----55.— írtig, fiatal nehéz 57.----58.— írtig, közép 56.— .—67.— írtig, könnyű 64.-----55.— írtig, közönséges (szedett) nehéz —.-------.— írtig, közép 64.-----55.— írtig, könnyű 68 -----54.— írtig. — Romániai, bakonyi, átmeneti, nehéz —.-------.— írtig, közép —.-------.— írtig, könnyű —.--------.— írtig, eredeti (Stachel) nehéz —.-------.— írtig, közép —.-------. írtig. — Szerbiai neh. —.-------.— írtig, közép 54.-----14 50 írtig, könnyű 58 ----63.50 írtig. Hízó egyéves írtig, kétéves makkos —---------— írtig, öreg —--------— forintig. Sertéslétszám: Márcz. 17-én volt készletben 128118 darab, márcz. 17-én felhajtatott 5037 drb, márcz. 18-án elszállittatott 782 db, márcz. 18-án maradt készletben 132378 drb sertés. Felelős szerkesztő : ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. A meteorológiai m. k. közp. intézet időjárási jelentése. (Márczius 19. reggeli 7 óra.) A légnyomás Oroszország kivételével sülyedt, a Scilly-szigeteken 17 mm. — A minimum (85—40) Izland, a maximum (65 - 70) Sziczilia fölött terül el. A hőmérséklet emelkedett, Zágrábban 8,1 C. Kilátás: Déli szelek, változó felhőzetű, enyhe idő.