Pesti Napló esti kiadás, 1889. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1889-04-01 / 90. szám

Miután pedig a t. honvédelmi miniszter úr a büntetőtörvénykönyv és bűnvádi eljárás megteremté­sét megtagadta, a már érvényben levő katonai tör­vények hatálya alá tartozik a bevonult képviselő is. Lehetséges, hogy a t. honvédelmi miniszter úr előtt nevetségesnek látszik ezen aggályom, de bátorkodom megjegyezni, hogy nem magamról, nem is másról, ha­nem a háznak egy olyan jogáról van szó, melyet a katonai és hadügyi vezényletnek kiszolgáltatni, soha semmi körülmények között nem szabad. Azt értem, hogy mikor mozgósítás, hadüzenet esetén a ház feloszlik, vagy feloszlattatik, hogy akkor a hadsereghez tartozó minden egyénre ugyanazon szabályok és törvények érvényesek. De, míg e ház együtt van, a behívott képviselő-katonát, e ház tagját, ki e ház immunitási jogát képviseli ott a hadseregben is, a hadügyi kormányzatnak és a honvédelmi minisz­ter úr parancsnokainak kiszolgáltatni nem akarom. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök azt hiszi, hogy Irányi indítványa csak béke idejére szól. Ez esetre azt elvben helyesli, de azt hiszi, hogy e kérdés megoldása nem e törvényjavaslat keretébe való. Gr. Károlyi Gábor : Hát a marhavésznél akarja megoldani ? Tisza Kálmán miniszterelnök ígéri, hogy e kér­dés szabályozása czéljából lehetőleg még ez ülésszak­ban törvényjavaslatot fog beterjeszteni. Gr. Apponyi Albert a maga részéről nem he­lyez rá súlyt, hogy a kérdés e törvényben, vagy másutt oldatik-e meg. Hozzájárul ahoz, hogy a kor­mány törvényjavaslatot terjesszen be, de azt hiszi, hogy a kérdés nem szorul annyi tanulmányozásra, mely igazolná a bizonytalan határidő engedélyezését. Ha tehát a miniszterelnök hajlandó ígéretét úgy mó­dosítani, hogy a törvényjavaslatot rövid záros határ­idő alatt terjeszti be, akkor ő is hozzájárul, különben Irányi indítványát pártolja. Tisza Kálmán miniszterelnök kijelenti, hogy a törvényjavaslatot mindenesetre még ez ülésszakban fogja beterjeszteni. (Általános helyeslés.) Irányi Dániel ennélfogva visszavonja indít­ványát. Milnnich Aurél előadó azt hiszi, hogy ily körül­mények között a véderő-bizottság határozati javaslata is fölöslegessé vált s azt visszavonja. A ház a miniszterelnök nyilatkozatát tudomásul véve, a szakaszt változatlanul elfogadja. A 64. és 65 .§-ok vita nélkül elfogadtatnak. A 66. §-hoz Tóth Ernő két stiláris módosítást nyújt be, melyeket a ház többsége dr. Fejérváry Gé­za honvédelmi miniszter felszólalása után elejt. A 67. §. vita nélkül fogadtatik el. A 68. §-nál Matuska Péter a véderőbizottság eredeti szövegezése helyett az igazságügyi bizottság módosított szövegezését ajánlja. Münnich Aurél előadó a véderő­bizottság nevé­ben ehhez hozzájárul. Győry Elek módosítást nyújt be, melynek értel­mében a §. három első bekezdése helyett a következő szöveg tétessék: »A jelen törvény 35. 40. 50. és 61. §. második bekezdésének b) pontjában meghatározott kihágások tekintetében az eljárás a kir. járásbírósá­gok hatáskörébe tartozik.« Körössy Sándor néhány nap előtt jelentette, hogy e szakasznál kénytelen lesz a véderő bizottság által javasolt szöveg ellen szavazni. Minthogy azon­ban a véderő bizottság hozzájárul az igazságügyi­ bi­zottság által javasolt szövegezéshez, nem volna oka fel­szólalni. Csak Győry némely megjegyzésére akar jogi szempontból reflektálni, kijelentvén, hogy Győry mó­­dosítványát nem pártolhatja. Elnök a vitát bezárja. Dr. Fejérváry Géza Győry módosítványát nem pártolja. Az igazságügyi bizottság szövegezését el­fogadja, csak a világosság kedvéért stiláris módosí­tással kívánja kiegészíttetni. A ház többsége a szakaszt az igazságügyi bi­zottság szövegezésében s a honvédelmi miniszter stiláris módosításával fogadja el. A 69. és 70. §§-ok vita nélkül elfogadtatnak. A 71. §-nál Bolgár Ferencz utal arra, hogy öt év előtt egy határozati javaslattal utasíttatott a kormány, hogy tegyen lépéseket a monarchia másik államának kor­mányánál aziránt, hogy azon altisztek özvegyei és árvái is nyugdíjban részesüljenek, kiknek férjei a tör­vény életbeléptetésekor már nyugalomba voltak he­lyezve. Kérdi a honvédelmi minisztert, hogy milyen stádiumban van ez ügy ? Dr. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter ki­jelenti, hogy a kormány pénzügyi okokból még nem tehetett eleget a határozati javaslatban reá rótt köte­lességnek, de mihelyt lehető lesz, meg fogja tenni az intézkedéseket, hogy a határozati javaslatban jelzett özvegyek és árvák is nyugdíjban részesüljenek. A szakasz változatlanul elfogadtatik. A 72. §-nál Kállay Zoltán módosítványt nyújt be, melynek értelmében az idei ujonczállításra az 1865-ben született hadkötelesek ne hivassanak be. Dr. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter a mó­­dosításhoz hozzájárul. A szakasz Kállay módosításával fogadtatik el. A 73. és 74. §§-ok változatlanul elfogadtatnak. A 75. § hoz Meszlényi Lajos módosítványt ter­jeszt be, melynek értelmében a javaslat már el­fogadott 25. §-a csak 1893-ban lépjen életbe. Lázár Árpád: T. képviselőház! (Halljuk!) Az esetben, ha igen tisztelt barátom Meszlényi Lajos mó­­dosítványát nem méltóztatnék elfogadni, bátorkodom egy módosítványnyal lépni a t. ház elé és kérni a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Halljuk! Halljuk!) Ugyanis, miután már a jelen véderőjavas­­lat 25. § a —­mely úgy a magán-, mint az álla­mi és társadalmi életbe is vakmerően belenyúló intézkedéseket tartalmaz, (igaz­­ a bal és szél­sőbaloldalon) el van fogadva, nekünk, a­kik e sza­kasz életbeléptetése ellen küzdöttünk, most már kö­­telességszerű hivatásunk nem lehet egyéb, mint az, hogy minden oly intézkedést, mely e sérelmes sza­kaszra vonatkozik, vagy ezzel összeköttetésben áll, lehetőleg enyhítsünk. (Helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Ebből kifolyólag vagyok bátor a t. ház figyel­mét igen-igen rövid időre kikérni. (Halljuk !) Általánosan ismert tény az, hogy a 25. §. körül felmerült heves harcznak egyik fő indító oka a két évi, büntetésszerű szolgálat behozatala volt. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbaloldalon,) s azon módozat, melytől ennek elkerülhetése függővé van téve. (Úgy van! balfelől) Teljes meggyőződésem az, hogy ha ezen kétévi szolgálat be nem hozatott volna, maga a nyelvkérdés is, ha nem is tökéletesen, de némileg bár mellőzve lett volna és igy az egész vita nem öltött volna oly mérveket, a­minőket öltött. (Helyetlés balfelől). Lesújtó és megszégyenítő a második évi szolgá­lat, de még lesujtóbbak és úgyszólván megsemmisí­­tőbbek azon feltételek, melyeknek egyik legfőbbike a német nyelv tudásának követelése a magyar állam­ban egy magyar ifjútól. Visszatekintve az 1868-ik évre, a midőn ily természetű törvénynyel legelőször találkoztunk, a melyet hazánk legjelesbbjei alkottak, általánosan ismert tény, hogy az akkori törvényhozók meg vol­tak győződve a felől, hogy ezen törvény nem képezi a nemzet minden aspirác­iójának non plus ultráját, hanem az adott viszonyok és körülmények közt egy oly kiindulási pontot, egy oly alapot, melyből ha a nemzet építeni akar, nemzeti irányban tovább épít­hessen s igy véderőnket időnként nemzeti irányban fejleszthesse. Ezt hirdette hazánk nagy fia, Deák Ferencz is. (Úgy van­­ balfelől.) 20 éve múlt annak: t. hát remél­­hette-e az akkori politikusok legpesszimistábbja is, hogy húsz év ily silányul lesz kihasználva, (Úgy van! Úgy van! balfelől.) remélhette-e, hogy 20 év múlva a magyar képviselőház nem a felett fog vitatkozni, hogy mikép lehessen az akkor megszerzett alapot tovább fejleszteni, hanem mikép lehessen azt az aláaknázás és ezt szükségszerűen követő végmegsemmisüléstől megmenteni. (Helyeslés balfelől.) Most pedig, t. hát, midőn sikerült a kormány­nak a 25. §. alakjában egy veszedelmes petárdát ezen alap alá tenni, küzdelmünk, fájdalom, most már azért folyik, hogy mikép lehessen ezen veszedelmes szétrobbantó erőt pillanatnyira kár ellensúlyozni. (Helyeslés a bal és szélsőbaloldalon.) Ez bizonyára sajnálatos kiábrándulás lehet egy akkor még szebb jövőt reménylő politikusra nézve, minden­esetre azon­ban kétségbeejtő sivár eredménye húsz éves politikai életünknek. (Helyeslés a bal és szélsőbaloldalon.) A­mily joggal remélték az akkori komoly poli­tikusok azt, hogy a szerzett alapból kiindulva idővel nemzeti irányban fejlődhetünk, émoly joggal vár­hatta a mostani ifjúság, és pedig annyival inkább, mert a kormány folyton hirdette, hogy a magyar állam napról-napra erősködik,­­ hogy midőn egy új véderőtörvény alkotásáról van szó, egy oly véderő­törvényjavaslattal fog találkozni, mely nemzeti igé­nyeinknek teljes mértékben megfelel. (Úgy van­ bal­felől.) De nem remélhette azt, a­mi fájdalom most megtörtént, nem remélhette soha, hogy mindezen aspirácziók nemcsak, hogy kielégítést nem nyernek, de még a régi alap sem tar­tozik szem előtt, hanem igen­is meghamisíttatván az egész alap, az ifjúság ma oly kényszer alá van helyezve, mely eddigi egész neveltetési irányával határozott ellentétben van , annak kiirtását czélozza (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Ha tehát, te hát, azok is, a­kik évek hosszú során át a kormány iránt bizalommal nem viseltettek, nem voltak képesek ezt előrelátni, annál kevésbbé sejtette ezt az ifjúság, az az ifjúság, a­mely, mint tudjuk, a kormány, de főképp a kormányelnök sza­­badelvűségében évek hosszú során át eddig, s fáj­dalom, mindig bízni és hinni tudott. (Helyeslés balfelől.) Ennek kifolyása az, hogy az ifjúság egy nagy része nem lévén elkészülve ily csapásra, besoroztatta ugyan magát, de tanulmányainak folytatása czéljából vagy pedig más indokokból azon reményben talán, hogy rosszabb sors reájuk úgy sem várhat, elhalasz­tották a tényleges szolgálat teljesítését, most oly hely­zetbe jutott, hogy oly törvénynek kell, hogy magát alávesse, a­mely reá jogosan tulajdonképen nem is volna alkalmazható. Továbbá a dolog természetéből folyik ki, hogy ha az illetők tudták volna, hogy ily törvény fog létre­jönni, egy két évvel már előbb kiszolgálták volna az önkéntesi időt. De mondom, erre elkészülve nem lé­vén, most ezek ennek a törvényjavaslatnak áldozatai lesznek, ha a 75-ik §. oly értelemben fogathatnék el, mint a javaslatban az fogalmazva van. Én azt hiszem, hogy az az ifjúság, mely a régi törvény alapján szerezte meg magának a jogosultságot és az ebből kifolyó kötelezettséget, csakis a régi törvényt tarthatja ma­gára kötelezőnek, továbbá amaz általánosan elfoga­dott elvből kiindulva is, hogy a törvénynek vissza­ható ereje sohasem lehet, azt hiszem, a t. ház el fogja fogadni a következő módosítványomat, amely szerint a 75. §. második bekezdésének eme szavai.: »tényleges szolgálat alatt álló« hagyassanak ki és helyettük ez a szó igtattassék be : »felavatott« Az 5-dik bekezdés pedig elesik. (Helyeslés balfelől ) Elnök a vitát bezárja. Dr. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter előtt az állam érdekei sokkal fontosabbak, semhogy az egyesekre háramolható hátrányok eltüntetése ked­véért a törvény üdvös hatását négy évre elhalasztatni akarná. Kéri tehát a szakasz változatlan elfogadását. A ház többsége a szakaszt változatlanul el­fogadja. A javaslat egyéb szakaszai szintén elfogadtat­ván, a véderőjavaslat részleteiben is elfogadtatott. Münnich Aurél kéri a házat, hogy a ma előfor­dult megállapodás következtében ne határozzanak azon határozati javaslat fölött, melyet a véderő bi­zottság a képviselő-tartalékos tisztek behívása ügyé­ben beterjesztett. Elnök végül jelenti, hogy a véderő-bizottságnak Nagy István és Fenyvessy Ferencz indítványaira vo­natkozó jelentése délután kézbesittetni fog a képvise­lőknek s igy az holnap tárgyalható lesz. (Kiáltások: Holnapután !) A ház többsége elhatározza, hogy a jelentés holnap tárgy­altassák. (Midőn Tisza a teremből távozik, az ellenzék zajos »Hoch«-okba tör ki. Kiáltások a szélsőbalon: »Kész haton az áldomás!« »Hoch.« A kormánypárt éljenzi Tiszát.) Ülés vége d. u. 1 óra 40 perczkor. Közoktatási miniszter Vámbéry Ármin által, és Sc­u­chardt Hugó gráczi egyetemi tanár Hun­­l­d­y Pál és P. Thewrewk Emil által külső tagoknak A második osztályban Kerkapoly Károly . tag Tóth Lőrincz által és báró N­y­á­r­y Jenő 1. tag Pulszky Ferencz, Schwarcz Gyula és Thaly Kálmán által tiszteleti tagoknak; Jakab Elek 1. tag. Pesty Frigyes, Szabó Károly és Wenzel Gusz­táv által, Károlyi Árpád lev. tag Salamon Fe­rencz által, Pauer Imre 1. tag Schwarcz Gyula által és V­é­c­s­e­y Tamás levelező tag Kautz Gyula által rendes tagoknak; Alexander Bernát Do­­manovszky Endre által,Balogh Jenő kir. főügyész­ségi fogalmazó Tóth Lőrincz által, dr. Márki Sándor Nagy Iván által, dr. Schwarcz­er Ottó Tóth Lőrincz által, dr. S­z­e­n­d­r­e­y János Pulszky Ferencz által és Wosinszky Mór apari plébános Pulszky Ferencz által levelező tagoknak ; dr. M­a­j­e­r Salamon bécsi egyetemi tanár Tóth Lőrincz által és René de Matilde a párisi Société d’Histoire Diplomatique főtitkára Fraknói Vilmos által külső tagoknak.­ A harmadik osztályban báró Podmaniczky Géza Konkoly Miklós által tiszteleti tagnak, Hor­váth Géza 1. tag Frivaldszky János által, H­ő­g­y­e­s Endre 1. tag Jendrassik Jenő és Fodor József által, Koch Antal 1. tag Szabó József által, König Gyula 1. tag Szily Kálmán által és Wartha Vin­­cze 1. tag Than Károly által rendes tagoknak; dr. Antal Géza Mihálkovics Géza által, dr. B­o­r­b­á­s Vincze Hazslinszky Frigyes által, dr. Daday Jenő Frivaldszky János és Chyzer Kornél által, G­o­t­h­a­r­d Jenő Konkoly Miklós által, dr. S­c­h­u­l­e­k Vilmos Jendrassik Jenő és Fodor József által és dr. Schmidt Sándor Kremser József által levelező tagoknak s végre Hoffmann Ágost berlini egye­temi tanár Than Károly által kültagnak. Az akadémiai tagajánlásuk. A magyar tudományos akadémia alapszabályai szerint márczius 31-én jár le az a határidő, melyben a nagygyűlésre történő új tagajánlások a főtitkári hi­vatalban benyújthatók. Maga a választás az e hó vé­gén kezdődő akadémiai »nagy hét« folyamán megy végbe és pedig az osztályokban, kedden április 30- á­n, a plénumban pedig pénteken május 3 án. A választás meglehetősen érdekesnek ígérkezik, mint­hogy minden osztályban számos hely van üresedés­ben. Megjegyezzük, hogy a numerus clausus a leve­lező tagokra nézve az idén lép először érvénybe. En­nek megfelelően az egyes osztályokban az üresedések száma következő: Az első (nyelv és széptudományi) osztályban h­á­­r­o­m levelező tag, a második (philos, társadalom és történettudományi) osztályban két tiszteleti, h­á­­r­o­m rendes és e­g­y levelező tag, a harmadik (ma­­them. és természettudományi) osztályban pedig h­á­­r­o­m tiszteleti, ö­t rendes és négy levelező tag helye van üresedésben. F­r­a­k­n­ó­i Vilmos akad. főtitkár még a múlt hó elején körlevélben fölkérte az akadémia tagjait, hogy az ügyrend 12. § a értelmében, a­kik a jelen évi nagygyűlésen való megválasztás végett tagokat ajánlani kívánnak, indokolt ajánlataikat márczius hó 31- ikéig a főtitkári hivatalhoz küldjék be. A tegnap lejárt határidőig összesen 41 ajánlat érkezett be a főtitkári hivatalhoz. Ezek szerint tiszte­leti tagnak 3 van 5 akadémikus által, rendes tagnak 9 van 12 akadémikus által, levelező tagnak 14 van 17 akadémikus által és külső tagnak 5 van 7 akadé­mikus által ajánlva megválasztásra. Ajánlva vannak ugyanis az első osztályban Mikszáth Kálmán Szász Károly által, és Vaj­ka­y Károly Joannovics György és Vadnay Károly által levelező tagoknak. Mitteli Ferencz baseli tanár Budenz József által, Mun­is pasa török KÜLÖNFÉLÉK. — április 1. A király Haynald bibornoknál. A király ő Fel­sége ma délután teljesen váratlanul látogatást tett Haynald bibornok-érseknél, ki súlyos betegségéből felépülőben van. A király ő Felsége, hogy a bibornok­­érsek állapotában beállott javulásról személyesen meggyőződjék, ma délután minden előzetes bejelentés nélkül megjelent a szállodában. Negyed három óra volt, midőn udvari fogat állott meg a szál­loda előtt s a személyzet, valamint az utczán járók nem kis meglepetésére a király ő Fel­sége és gróf Paar főhadsegéd szálltak ki a fo­gatból. Rémi Zsigmond szálloda-tulajdonos, ki vélet­lenül jelen volt, ő Felsége elé sietett s a király maga megkérdezte tőle, hogy e szállodában s me­lyik ajtószám alatt lakik Haynald érsek. A szál­loda-tulajdonos erre felkisérte ő Felségét az első emeletre s megmutatta a 9-ik ajtószámot, mely alatt a bibornok-érsek lakása van. Haynald lakásán senki sem gyanította a király látogatását. Az ebédlőben éppen ebédnél ült Haynald bibornok s mellette fog­lalt helyet nénje, Stockinger Amália. Az inas éppen a levest szolgálta fel, midőn egy másik inas sietve jelentette ő Felsége érkezését. A király az ebédlő szobába lépve a rendkívül meglepett Haynald érsekkel kezet szorított s arra kérte, ne is za­vartassa magát az étkezésben. Haynald erre azonnal az ebédlővel szomszédos szalonba kisérte ő Felségét s bemutatta neki nénjét. A király részvéttel tudako­zódott a bibornok-érsek hogyléte felől s örömének adott kifejezést, hogy egészségi állapota a javulás utján van. A szalonban helyet foglalt a király az egyik zsöllyében és mintegy tizenöt perczig társalgott Hay­­nalddal. Midőn távozott, ismételten figyelmébe aján­lotta, hogy csak vigyázzon egészségére s azután megölelte. Ezután elhagyta a szállodát, mialatt az érsek egész a lépcsőig kisérte. A negyed óra alatt, melyet a király Haynaldnál töltött, a kapu előtt nagy­számú közönség gyűlt egybe, mely a királyt zajosan megéljenezte. — Kevéssel ő Felsége távozása után Ferenczy Ida udvarhölgy tett látogatást Hay­naldnál. — Beszélik, hogy a királyné Ő Felsége is meg fogja látogatni a gyöngélkedő érseket. A telekeladó bizottság ma délelőtt Viola Imre tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, melyen első­sorban a vasúti, posta és táviró tiszt­­képző intézet részére szükséges épület czéljára át­engedendő telek ügye került tárgyalás alá. A bizott­ság s a tanács tudvalevőleg erre a czélra a Luther- és Aggteleki utczák sarkán levő telket jelölte ki, melynek négyszögölét 35 írtjával volt hajlandó átengedni. A tisztképző-intézet kormánybiztosa azonban az intézet kulturális és közhasznú czélját s azt, hogy rendelke­zésre álló anyagi eszközei korlátoltak, a telek négy­szögölét 10 frtjával kérte átengedtetni. A bizottság, figyelemmel a felhozott s mélytanulást érdemlő körül­ményekre, a kért telket ingyen javaslolja átengedni. Megjegyzendő, hogy az intézetben két-két teljesen ingyenes hely lesz, melyre a főváros fogja a kijelölést gyakorolni. Ezután a budakeszi kincstári erdő megvétele ügyében kiküldött bizottságnak ál­talunk már ismertetett jelentését tárgyalták s ahhoz egész terjedelmében hozzájárultak. Végül még néhány kisebb jelentőségű folyó ügyet intéztek el. Festmények árverése a műcsarnokban. Az idei műtárlatból fenmaradt festmények, ma délelőtt 11 órakor kerültek nyilvános árverés alá a műcsarnok­ban. Az első emeleti teremben, a­hol az árverést tart­ják, csak kis számú közönség jelent meg: egy-két műkedvelő, és néhány képkereskedő. Az árverés nagyon lanyhán kezdődött, és nagyobbára csak Lutz Károly kolozsvári műárus, Hegedűs Sándorné, Bi­­schitz Mór, Mészáros és dr. Jelenffy voltak, a­kik a kikiáltási árat pár forinttal túlhajtották. Az árverés lassú és vontatott menete daczára azonban délutáni egy óráig harminczhat festmény kelt el. E festmények között K­é­m­é­n­d­y Jenő »Bál után« czímű festménye érte el a legnagyobb árat: 310 frtot. Ezenkívül Ligeti egy festménye 301, Vécsey Tivadar egy fesménye 268, Jendrassik »Munka közben« czimü festménye 216, Joanovich egy vázlata pedig 206 írttal talált vevőre. A többi fest­mények legnagyobb részt csak száz írton alul keltek el. Csaló mérnök. A budapesti törvényszék csalás­­ és okirat-hamisítás miatt már rég köröztette Berde­­nich Győző, bécsi születésű mérnököt, ki Bende Győző név alatt tartózkodott a fővárosban. Ma végre sikerült a csalót letartóztatni. Hirtelen halál. Hackenschmied Károly, magyar államvasuti hivatalnok, ma délelőtt Szalay­ utcza 19. szám alatti lakásán hirtelen meghalt. Halálozások: Hindi Szabó Károly nyug. m. kir. sóbánya­­hivatali főnök Mármaros Szigeten márczius 28-án élete 6- ik évében elhunyt. A boldogultat nagyszámú család gyászolja. Szabó Norbert kanonok, Szabó Ká­roly főv. tanácsjegyző és dr. Szabó Sándor, a Rudas­­fürdő orvosa, édes­atyjukat veszítik az elhunytban. Törvényszéki csarnok. A tüntetések utójátéka. A budapesti kir. tör­vényszék ma elfogadta Baumgarten Izidor dr. kir. alügyész amaz indítványát, hogy a Török Já­nos főkapitány ellen személyes szabadság megsértése és T­a­k­á­t­s Zoltán dr. ellen magánosok elleni erő­szak miatt emelt panasz félretétessék. Takáts Zoltán dr. ellen megszüntetendő volt az eljárás, mert a rendőrség által emelt panasz egyáltalán nem nyert beigazolást.­­ A márczius 21-diki tüntetés alkalmá­val letartóztatott és másnap szabadlábra helyezett gyógyszerészettan hallgatók: Pekár Sándor, Á­r­­pássy Kálmán, Alberti Vilmos és Krebs Géza, G­y­ö­r­f­f­y Gyula ügyvédet, orsz. képviselőt kérték fel védőjüknek. A csődtömeggondnokságok aránytalan kiosztása miatt az ügyvédi kar köréből évek óta hangzanak panaszok. A budapesti ügyvédi kamara az e kérdés­ben való javaslattétel végett bizottságot küldött ki, mely Friedmann Bernát dr. elnöklete alatt Zsigmondy Jenő, Sztehló Kornél, Liede­m­­a­n­n Károly, Pártos Béla, Somogyi Miksa és Márkus Dezső tagokból áll. A bizottság legköze­lebb megteszi előterjesztését. ________ T­áviratok, Milán király a szultánnál. Konstantinápoly, ápr. 1. Milán királyt és kíséretét Novakovics szerb követtel és a szerb követség személyzetével tegnap dél­után Ahmed pasa három udvari díszkocsi­ban vitte a Yildiz-kioszkba. A nevezettek mindannyian díszegyenruhát viseltek. A szultán ünnepélyes kihallgatáson fogadta a királyt, mely igen szívélyes jellegű volt.­­ A kihallgatás után a szultán viszontláto­­gatást tett a Yildiz-parkban a királynál. Este Milán király tiszteletére díszebéd volt. Antoine beszéde: Péris, ápr. 1. Havrebeu a tegnap rendezett la­komán Antoine beszédet tartott, melyben azt sür­gette, béküljenek ki az egyes republikánus frakc­iók a hazafiság terén. A kibékítés misszióját vállalta ő magára, kívül állva a kormányon, melyet sem előzőleg nem értesített, sem pedig vele nem tanácskozott és kívül állva minden politikai csoporton, mert soha senkivel szemben nem mondott le függetlenségéről, s ezután a személyes hatalomhoz való visszatérés ellen szólott, mely törek­vésnek csak Francziaország ellenségei kívánnak sikert. Megc­áfolta, hogy ő új hazafias ligát akar­na szervezni; az igazi hazafias liga már meg van és ez­ a hadsereg. Majd az ifjúsághoz ap­­pellált, mely Francziaország nagyságát és integri­tását óhajtja és annak az óhajnak adott kifejezést, hogy az ifjúság akaratával és bátorságával Franczia­­országnak kevésbbé borús jövőt teremtsen, mint a­milyen a múlt volt és mint amilyen a mostani gene­­ráczió műve, a jelen. Beszédét e szavakkal végezte: Éljen Francziaország! Éljen Elzász-Lotharingia! Éljen a köztársaság! (Tetszés.) Hírek Parisból. Páris, április 1. Boulanger nem ad hitelt ama híreknek, melyek elfogatását küszöbön állónak mondják. Boulan­ger tegnap számos látogatást fogadott. Páris,ápr. 1. A »Siécle« föntartja amaz állítá­sát, hogy a minisztérium kebelében sem­miféle nézeteltérés nincs. A kabinet el van tökélve, hogy a köztársaság védelmére megkez­dett erélyes politikát tovább folytatja. Páris, április 1. Vármegyében a radikális D­a­u­m a­s-t választották meg szenátorrá. A szamoa-szigeti hajókatasztrófa. Auckland, ápr. 1. A Szamoa szigeteken dühön­gött iszonyú vihar márczius 16 án éjjel tört ki és csak­nem két napig tartott. A vihar oly hirtelen kere­kedett, hogy az apiai kikötőben horgonyzó hét ide­gen hadihajónak nem volt ideje mene­külni. Csak a »Calliope« nevű angol hadihajó ju­tott ki a sík tengerre. Legelőbb az »Eber« horgonyát szakította el a vihar és reggel a hajót oldalrészével a kikötőt körülvevő korallszirtekhez csapta. A hajó visszapattant és nyomban elmerült a mély víz­ben. A legénység nagy része a hajó belsejében volt és így csak kevesen me­nekülhettek meg közülök. Az »Adler«-t egy óriási hullám magasra fölkapta s egy pillanat alatt a szíriekhez vágta. Iszonyú volt a legénység küzdelme, hogy megmentsék életüket. Sokan a tajtékzó tengerbe ugrottak, hogy úszva vergődjenek ki a partra s néhány­an nagy nehezen el is érték a partot. Mások a hajókötelekbe kapaszkodtak, mig az árbóczokat már elnyelte a víz s ezek közül is többen a part­ra jutottak. A kapitány és több tiszt megmenekült. Az »Olga«, bár a hul­lámok ide-oda dobták, egész reggelig daczolt az ele­mekkel, de reggel a vihar zátonyra hajtotta. Helyzete szerencsére meglehetős kedvező volt s le­génysége közül senki sem vesztette életét. Mataafa embereket küldött, kik segítet­ték kiszabadítani az »Olgát«. A kereskedelmi hajók közül a »Peter Godefroy« nevű bárka és hét partihajó pusztult el. Azok közül, kik a hajókon voltak, négyen faltak a tengerbe. Nagy postarablás, Zágráb, ápr. 1. (A Pesti Napló távirata) A belovári utón, St. Iván és Zabok közt, a posta­kocsist ismeretlen tettesek megtámadták, rövid küz­delem után megölték, a postaszekrényt feltörték és a küldemények nagyobb részét elrabolták, úgy hogy a lovak az üres postakosival ér­keztek St. Ivánba. A kocsist halva találták meg az utón. Az elrabolt küldemények közt volt a belovári katonai parancsnoksághoz intézett nagyobb pénzcsomag is. A postakocsi nem volt befedve. Gyuricsics államügyész Belovárból el­ment az esemény színhelyére, hogy a nyomozást megindítsa. A kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum épület. Zanzibar, ápr. 1. Wissmann birodalmi biztos P­e t­e r s e­m ideérkezett. Páris, ápr. 1. Az Eiffel-torony építé­sét befejezték s a torony tetejére ünnepélyesen feltűzték a lobogót. Tirard kormányelnök beszé­det tartott, melyben szerencsét kívánt Eiffelnek nagy­szerű művéhez. Reméli — úgymond, —hogy az általa kifejezésre juttatott érzelmekben osztozni fognak az egész világ képviselői, kik a kiállítás megtekintésére Tárisba jönnek, időre. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vételkedv korlátolt volt. Jó minőségű áru nem változott, de alá­rendelt fajok nehezen voltak eladhatók. Elkelt 15,000 mm. Más magvak közül rozs 10 krral, árpa 5 — 10 krral javult. Elkelt: biua: tiszavidéki: 700 mm. 80 b. 7 írt 70 kr, 400 mm. 80 k. 7 frt 65 kr, 100 mm. 79 5 k. 7 írt 62V. kr, 200 íum. 79 5 k. 7 frt 70 kr, 300 mm. 79 k. 7 frt 70 kr, 100 mm. 79'2 k. 7 frt 70 kr, 100 mm. 78 k. 7 frt 50 kr, 100 mm. 78 k. 7 frt 50 kr, időre. P e s t v.: 100 mm. 79 2 k. 7 frt 57>/s kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 45 kr, 1000 mm. 79'6 k. 7 frt 45 kr, időre. Dunavidéki: 2100 mm. 77'5 k. 7 frt 15 kr, Bajai: 980 mm. 77­5 k. 7 frt 15 kr, időre. Felsőtiszai: 600 mm. 79 5 k. 7 frt 55 kr, időre. Becskereki: 2400 mm. 78'8 k. 7 frt 37'­, kr,időre. Szokványbuza: 1000 mm. 775 k. 7 frt 10 kr, időre. Erdélyi: 100 mm. 78 k. 7 frt 10 kr, időre. Rozs: 100 mm. 5 frt 75 kr, 1700 mm. 6­02, 600 mm. 5.92 m­., készpénzben. Árpa: 100 mm. 6.25, 200 mm. 6.30, készpénzben. A határidőüzletben felmondtak 17,000 mm. búzát. Mérsékelt forgalom mellett a jegyzések követ­kezők : Búza áprilisra 704-7.06, május—júniusra 715— 7.14, őszre 7.36—7.38, tengeri május—júniusra 4.82— 4.83, zab tavaszra 5.39—5.40, káposztarepezeaug.—szept.­­re 11.­.. A déli tőzsde zárlatai pedig: Busa áprilisra 7.05 pénz, 7.06 áru ; május—június­ra 7.14 pénz, 7.15 áru ; őszre 7.36 pénz, 7.38 áru ; t­e­r.­­g­e­r­i május—júniusra 4.81 pénz, 4.83 áru; jul.—aug.-ra 4.98 pénz, 5.— áru; zab tavaszra 1889. 5­38 pénz, 6.40 áru; kápositarepere aug.—szept.-re 11e/, pénz, u­./e áru. A budapesti terménytőzsdéről Terményekben üzlettelenség uralkodott. Az irányzat valamivel lanyhult. KÖZGAZDASÁG. Pétervár, ápr. 1. A legújabb orosz kölcsönre készpénzben hozzávetőleg ösz­­szesen hat milliárd frankot jegyeztek, tehát h­ár­o­m­s­z­o­r annyit, mint az el­ső 4°/Cos konverzió­ kölcsönre. Bécs, április 1. Az 1854-iki állam sors­jegyek mai nyereményhúzásánál a fő­nyereményt a 2511 sor. 18. sz. sorsjegy nyerte. A 2522 sor. 16. sz. sorsjegy 10.000 forintot nyert. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde helyiségei ma meglehetősen élénk ké­pet nyújtottak. Oly mozgalmas élet uralkodott az üzérkedés körében, mely a tőzsde legjobb nap­jaira emlékeztetett. Az üzérek igyekeztek egy­mást felülmúlni árajánlataikban, hogy mihama­rabb az új kedvencz értékek birtokába juthas­sanak. A sorsjegyek ezrei kerültek forgalomba és áremelkedésük következtében javultak a leszámí­­toló-bank-részvények is. Az iparvállalati részvények közül különösen rima murányiak voltak szilárdak. Valuták és külföldi váltók kissé gyengültek. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitel­részvény: 304,50, magyar aranyjáradék: 103,05. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény hol­napra: 2.-----2.50, 8 napra: 5.-----6.—, egy hóra: 11.------12.— frt. Az árfolyamok következőleg alakultak. Az előtőzsdén szilárd volt ez irányzat. Cartr. hitelrészvény 804.30—304.60 írton, magyar aranyjáradák 11­­8.02Vs—103.05 írton, magy.papírjáradék 94.82­/s—94.877s frton, lesz. és pénzváltóbank 104—105.40 frton került for­galomba. A déli tőzsdén magyar papirjáradék 94.87'/s— 94.90 frton, bpesti bank-egyesület r. t. 115 frton, magyar ált. hitelbank 302 75 frton, magyar jelz. hitelbank II. kib. id. elism. 140.85—141.35 frton, magyar lesz. és pénzváltó­bank 103—103.35 frton, osztr. hitelrészvény 298—298.20 frton, pesti magyar kereskedelmi bank 742—743 frton, Erzsébet malom 275.50 frton, pesti közúti vasút 410 frton, magy. ált. tkpénztár r. t. 95.75 frton, rima-murányi vas­mű 130—130.75 frton, m. földhitelint. papirérték 4’/s száz. 101.25 frton, steaziv. sorsjegy 4.50—4.68 frton, lipótv. bazilika-sorsjegy 9.75—9.90 frton, olasz vörös kereszt-sors­­jegy 17.50—17.75 frton köttetett. Színházak, ma, április 1-én: Nemzeti színház: Pry Pál. — Várszínház: Észak csil­laga. — M. kir. operaház: Zárva van. — Nép­színház: A bornevillei harangok. Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Brgló tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). In Olcsó alkalmi vétel bútorokban. ~wi Elegáns háló-, ebédlő-, szalon- és férfiszoba bútorok, továbbá szőnyegek, függönyök, tükrök, nippek stb. minden elfogadható áron eladatnak. Amb­ássy-út, az Operaház átellenében, Rotter-féle kávéház épületben, III. év­. 23. sz. a., naponta 9—12-ig és 3—5 óráig. Bejárat a Dalszinház-u­tczában. 319 T. CZ. Van szerencsém becses tudomására juttatni, hogy Meszner J. úr üzletét, mely már második évtized óta Budapest, fürdő u­tcza 4. szám alatt virágzó fennállásnak örvend, megvettem, és azt 340 KINTZLY GYULA törvényszékileg bejegyzett czégem alatt mint egyedüli tulaj­donomat folytatni fogom ; ezek után kérem becses bizalmát, melylyel elődömet szerencséltette, reám is átruházni kegyes­kedjék. Mély tisztelettel KINTZLY GYULA, V., Fürdő-utc­a 4. sz., Budapest. 7Festi magyar kereskedelmi bank váltó-üzlete Budapest, Dorottya-utcza 1. Az új, osztrák sorsjegy-törvény értelmében követendő ffiff­ilflél csekély díj számítása mellett elvállalja és ajánlkozik minden erre vonatkozó felvilágosítások megadására. Tekintve a lebélyegezésre kiszabott rövid időszakot, felkérjük intézetünk tisztelt ügyfeleit sorsjegyeik lebélyegezése végett minél előbb érintke­zésbe lépni velünk. 376

Next