Pesti Napló, 1889. június (40. évfolyam, 150-177. szám)

1889-06-01 / 150. szám

csak a nevelésre hivatkozunk, melynek fel­adata, segítni és javítni ezen állapoton. Álta­lánossá lett e szokás, mint közhelylyé a szó­lam, elkoptatottá a frázis: a­kié az iskola, azé a jövő. Jelezvén mindezzel a hatást és befo­lyást, mit az iskola és nevelés, a jövő egész társadalmára, életére és alakulására tehet. S mint minden oly axiómában, mely a nagy közönség ajkaira kerül, e mondatokban is tagadhatatlanul sok igazság van. Bizonyos az, hogy a kéznek, mely nevelésünket veze­tő, a körülményeknek, melyek arra határozó­­lag folytak be, nyomai megmaradnak örökre. Hogy jöhetnek viharok, jöhetnek szenvedé­lyek, egészen eltörölni nem fogják soha. Va­lamint bizonyos az is, hogy a tudatos és czél­­irányos nevelésnek alkalma van sok társadalmi bajt és fonákságot megszüntetni s hogy lénye­ges — bár korántsem kizárólagos — része van a jövő képének megalakulásában is. Érezték ezt már a régiek is, a nemzetek úgy, mint egyes férfiak, a szellem és ész leg­kitűnőbb képviselői, költők és bölcselők egy­aránt. Pythagoras és Sokrates, Plato és Ari­stoteles, Cicero és Quintilian csak úgy, mint Kant és Fichte, Schiller és Goethe, Rousseau és Pestalozzi, vagy mint Hellasz az a nagy tragikusa, ki e szavaiban: »a bűnös emberek tanítóik szavára lesznek gonoszok«, a nevelés oly nagy, már túlzásba menő befo­lyását sejteti. Csakhogy nem hangoztatták annyiszor, nem túloztak vele annyira, mint korunk, a gyors haladás, lázas sietség, beteges idegesség e százada. De látva ezt a kétségtelen tényt, midőn keressük a módokat, melyek segélyével a vi­szonyok parancsoló kényszerűségét is számba véve, könnyíthetnénk a militarizmus okozta terheken, önkénytelenül is felmerül előttünk a kérdés: vájjon nem használhatnák-e fel elhárí­tására ezen bajoknak is azt a nevelést, melyben mindenki a maga gyógyszerét keresi sebeire ; nem könnyíthetnénk-e a nevelés felhaszná­lásával sorsán a hazának, azon terhein a nép­nek, azon bajain a társadalomnak, melyeket a helyesen fegyveres békének nevezett ezen állapotok okoznak ? S a meggondolás, tá­maszkodva a tapasztalásra, mely annak min­dig próbája, e kérdésre igenlőleg felel. A terhek ugyanis, melyeket a militariz­mus a nemzetnek okoz, kiválólag e két do­logra vezethetők vissza : a roppant költségre, melyet a hadsereg évenkint elnyel s a hosz­­szantartó általános védkötelezettségre, mely ifjúságunkat a kaszárnyákban tartván fogva, megfosztja a családokat a munkakeresőktől, megakadályozza a korábbi családalapítást, elősegítője lesz az erkölcsök meglazulásának, sokszor a családi boldogtalanságnak, szokta­­tójává a munkakerülésnek, a henye életnek, gyengítőjévé szóval a nemzet morális és fizi­kai erejének. E két teher közül pedig az első ismét csak a másodikra vezethető vissza, mint annak eredménye, hatása, okozata, a­mennyi­ben a hadiczélokra fordított kiadásaink leg­nagyobb részét a hosszantartó tényleges szol­gálatban levő nagy létszám nyeri el, a­melyre fordított költség sokkal nagyobb, mint az, mit akár a hadsereg fölszerelésére, akár véd­­művek készítésére, fentartására évente ki­adunk. Segítvén e másodikon, vagyis leszál­lítva a tényleges szolgálati időt, segítünk az elsőn is, megmentve milliókat évenként a nemzet, a kultúra, a humanisztikus czélok számára, de egyúttal orvosoljuk azon társa­dalmi és erkölcsi bajokat is, melyek a hosz­­szantartó katonai szolgálatnak mintegy ter­mészetes folyományai. Nagyon világos azonban, hogy ezt egy­szerű tollvonással, törvényes intézkedéssel el­érni nem lehet. Nem mondhatjuk ki szárazon, hogy míg ma a katonai szolgálati idő három év, holnaptól kezdve csak két esztendő lesz. Hiszen a katonai ismereteket, csak úgy, mint minden tudományt, tanulnunk kell, mihez pedig időre van szükségünk és maga a kato­nai kiképzés is, mint minden készség, ügyes­ség elsajátítása, időt igényel. De igenis, elér­hetjük azt, ha felhasználjuk e czélra, a szol­gálati idő megkezdése előtt már, a neve­lést, mely e tekintetben csakugyan hivatva van orvosolni korunk ez égető kérdését. Fővárosi ügyek: A középítési bizottság ma Gerlóczy alpolgár­mester elnöklete alatt tartott ülésén mindenekelőtt el­határozta, hogy az építési rendszabályokat még a törvényhatósági szünidő előtt tárgyalja. Preussner J. interpellálta az elnököt, hogy minő stádiumban van a főváros egy részének villa­mos világítása iránti tárgyalás?Gerlóczy vála­­szolá, hogy a légszesztársulattal folyamatban vannak az alkudozások s a jövő hét egyik napján már ülés is lesz e kérdésben. Ezután a napirend tárgyaira térve, ideiglenes kőanyaglerakó helyül a Valeró - ka­szárnya előtti tért jelölték ki. A Katona Jó­­zsef-utcza terméskővel való burkolásához hozzá­járultak. Majd a hirdetési oszlopok szaporítását mondták ki a vállalkozó kérelmére. 57 új hirdetési oszlopot állítanak fel a főváros élénkebb helyein. A belvárosi iskolaszék kérel­mére a Károlyi-utczának az iskola előtti részét a mérnöki hivatal fával kívánja burkoltatni, a­mi 1487 írtba kerül, míg az aszfalt­burkolat 1374 írtba kerül. Bobula János a faburkolatot, Preuszner az aszfaltot óhajta alkalmaztatni, dr. Szabó József fölemlítő, hogy Londonban az aszfalt mindjobban háttérbe szorul, ott a norvégiai vörös fenyőt hasz­nálják, de nem impregnált állapotban. A bizottság a faburkolat mellett nyilatkozott s a munkát egy párisi vállalkozóra kívánja bízni, ki újnemű faburkolatát rakja le ott próbakép. A főmérnök bemutatta az általános csatornázás Ill­ik főgyűjtő­jének terveit. Ez a magasabb területek vizének levezetésére szolgál. A költségek előirányzata 862,435 írtra rúg. E tárgyban először is Bobula János szólalt fel. Kifogásolja, hogy ezen főgyűjtő köralakú lesz, mert a tojásdad alak alkalmasabb; második észrevé­tele az építési anyagra vonatkozik. Az anyag beton, karamit, tégla és közönséges tégla keverékéből áll. A karamit jó, de méreg­drága, a közönséges tégla azonban nagyon rossz és e nézete találkozik a kontinens legtöbb szakembereinek nézetével. London­ban most cserélik ki nagy költséggel a közönséges téglaanyagot. Csatornaanyagul kínálkozik a beton is, s ilyen ajánlat, mint tudja, van is, de az, a­mint hírlik, nem is tárgyaltatott. Pedig a legjobb anyag megke­resése a város érdeke­s vállalkozó van elég; a bizott­ság a mérnöki hivatalt utasítja, hogy előbb tárgyal­jon a vállalkozókkal s a tárgyat igy jól előkészítve terjeszsze elő megint. Kun Gyula tanácsos felhozza, hogy a tárgy sürgős, mert még ebben az évben hozzá kell a munkához kezdeni s a bizottsági tagok elég gya­korlottak e kérdésekben. Az albizottság nézete sze­rint a proponált anyag e nagyszelvényű csatornákra a legjobb; a köralakú szelvények a magas fekvés kö­vetkezményei. A b­e­t­o­n­k­é­r­d­é­s az nyitva van ma is; ezzel a bizottság nem is foglalkozott még. De a csatornahálózat terveinek nagy része még hátra van. Hogy a tanács az anyagok kérdését nem negligálta s a betonra anathemát nem mondott, mutatja az, hogy Martin Ottó mérnököt Milanóba kiküldte a be­toncsatornák tanulmányozása végett s ő legközelebb megteendi jelentését. Martin Ottó megjegyzi, hogy ajánlkozó másnemű anyagra eddig csak egy van, a Melcus-c­ég, melynek beadványait eddig időhiány miatt nem lehetett elintézni.­­ Bo­bula megjegyzi, hogy nem az a kérdés, ki tett ajánlatot, hanem az, hogy a tervek minden jó építési anyagra nézve alkalmasan elő vannak-e készítve, hogy fölöttük ítélni lehessen ? Ezt kéri tisztába hozni előbb. Kéri a tárgyalás elhalasztását. Gerlóczy kifejti, hogy a főkérdés ma a főgyűjtők keresztezésé­nek kérdése s ez megoldva van a jory és albizottság munkálatában. Azért a részletekbe bocsátkozni nem szeretne. Az anyag kérdése nyilt kérdés egészen s nincs kizárva betoncsatorna sem, mert ez későbbi elhatározás tárgya leszen. Martin úr jelentése nem sokára a bizottság előtt fog feküdni. — A tervezet — főkép az összeköttetés szempontjából — elfogadható s a miniszterhez fölterjeszthető volna. Ho­fhau­ser elismeri, hogy a jó beton igen jeles anyag, de a jó tégla sem marad annak háta mögött. Preuszner azt mondja, hogy az albizottság fog­lalkozott sokat az anyagkérdéssel, s a betont csupán az ily nagyméretű gyűjtőkre nem merte­k tapaszta­lat hiányában ajánlani. A bizottság végre elfo­gadta az albizottság jelentését, illetve a mérnöki hivatal tervezetét. Az anyagkérdéssel Martin jelen­tésének beérkezte után tüzetesen fog foglalkozni. Ez­után kimondták, hogy a kőbányai templom építési programmjára a pályázati föltételeket csak akkor állapítják meg, ha az építési összeg nagysága tudva lesz. Már most megállapodtak azonban abban, hogy a templom 2000 lélekre ne épüljön, mert ily nagy befogadási képesség nagy tőkét föltételez. A Gersonféle szűrők tekintetében kötött szerző­dést a belügyminiszter jóváhagyván, a tanács felhívta a középítési igazgatót, hogy a mesterséges szűrőkkel kapcsolatban a végrehajtás iránt intézkedjék. A főváros fegyelmi választmánya mai ülésében az esti lapunkban már említetteken kívül még a kö­vetkező ügyeket intézte el: Haselbeck Károly rendőrségi fogalmazó azzal van vádolva, hogy egy ré­szére kiosztott ügyben elvesztek az iratok a keze alatt. A főkapitány elrendelte ellenében a fegyelmi vizsgá­latot s a fegyelmi bizottság e határozatot jóvá­­hagyta. — Fillinger Gyula főv. számv. végre­hajtó, a vád szerint több féltől pénzösszegeket vett át s azokkal részint nem számolt be, részint pedig azokat késedelmesen szállította be. A fegyelmi bizottság őt hivatalvesztésre ítélte. — K­r­i­c­s­a Lu­kácsot a fegyelmi választmány még tavaly hiva­talvesztésre ítélte, mivel be volt bizonyítva, hogy még honvédtiszt korában rágalmazás büntette miatt elmarasztalták. Kricsa ezt a határozatot megfelleb­­bezte s mivel időközben ő Felsége a honvédelmi mi­niszter előterjesztésére az említett bűntett jogi követ­kezményeit elengedte, s a belügyminiszter a fe­gyelmi választmány határozatát föloldotta és a vá­lasztmányt a változott viszonyokra való tekintettel, új határozat hozatalára hívta fel. A fegyelmi választ­mány most, mivel a múltkori határozat leglényege­sebb indító oka megszűnt, s mivel Kricsa a fő­város szolgálatában fegyelmi vétséget nem köve­tett el, a fegyelmi eljárást abban hagyandónak mondotta ki.­­ Végül Kállai Jenő V. ker. elöljárósági tollnok fegyelmi ügye került tárgyalás alá. Kállai, a vád szerint, egy 350 frtnyi hagyatéki összeget csak három év múltán szállított be, egy más kisebb, 90 frtos összegre nézve azzal van vádolva­, hogy azt átvette, de vele be nem számolt. Ezenkívül a reábízott hagyatéki ügydarabokat oly hanyagul ke­zelte, hogy azokat egy ízben a hivatalszolga, a mosdó­szekrény­ben találta fel a melléjük csatolt pénzzel együtt. Végre egyizben szolgálattételre áll. kerületbe rendel­tetvén ki, ott az elöljáróval szemben a köteles engedel­mességet megtagadta. A t. főügyész indítványa szerint a nevezettre 50 frt büntetés lenne kiszabandó, a ma­gánál tartott összegek kamatai pedig általa megtérí­tendők, az 50 frtnyi büntetés kiszabása a polgár­­mestert illette volna, de ő az iratokat azon vélemény­nyel mutatja be a fegyelmi választmánynál, hogy itt nagyobb büntetés alkalmazásának szüksége forog fönn. A fegyelmi választmány, az okok mérlegelése után Kállai büntetését 100 írtra emelte föl. A főváros idegenforgalmának emelésére alakult bizottság legutóbbi ülésében a központi iroda nagyon érdekes jelentést tett. Ugyanis azok az amerikai uta­sok, kiket a Cook-féle utazó vállalat északi Norvégiá­ba és északi Oroszországba kalauzol, és a­kik eddig útjukat vissza Var­són át Londonba vették, ezentúl Varsón és a Kárpátokon át Budapest felé fognak ve­zettetni. Mindenesetre érdekes dolog és csakis a tá­­volsá­gokat nem igen méltató amerikai közönséggel szemben lehetséges, hogy az Észak-Norvégiát és Szent-Pétervárt látogatók londoni útjukat fővárosunk felé vegyék. Különben az amerikaiaknak az ilyen ki­rándulás személyenkint mintegy kétezer forintjába ke­rül s maga az utazás nem kevesebb, mint egy negyed évet vesz igénybe. A szőlőojtási gyakorlati tanfolyam. A budapesti állami vinczellérképezde igazgatósága tudatja az ér­deklődő közönséggel, hogy a budafoki állami ameri­kai szőlőtelepen naponkint délután gyakorlati útmu­tatás fog adatni a szőlő zöldostási munkálataiból. A tanfolyam június hó 1-től 10-éig fog tartani. A kőbányai templom építése a jövő évben meg­kezdődik. A tanács mai üléséből elhatározta, hogy felhívja mindazokat, kik természetbeni adományokat írtak alá, hogy az anyagokat a jövő tavaszra tartsák készen. Az elöljáróságoktól pedig a náluk begyűlt adakozásokat bekérik. Betegápolónői tanfolyam. A vörös­ kereszt egy­let, mint az igazgatóság lapunkat értesíti, július 1-én az Erzsébet-kórházban új betegápolónői tanfolyamot nyit. Az üresedésben levő tíz helyre 20—40 életév közötti nők pályázhatnak A folyamodványok az egy­let igazgatóságához (Budapesten II. Lánczhid­ utcza 1. sz.) június 18-áig terjesztendők be. Különfélék. Napirend: június 1. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. A belügyminiszter fogad d. u. 2—3 óráig. A horvát­ miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2. Hazai termékek állandó kiállít­ása a kereske­delmi múzeumban. Városligeti iparcsarnok. Szabad be­menet mellett nyitva d. e. 10—12 és d. u. 2—5. Vásár- és ünnepnap 20 kr beléptidij. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9— d. u. 1. Többi tárai 50 kr beléptidij mellett megtekinthetők. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—5 egyetemi d. e. 10—12 és d. u 4—8, muzeumi d. a. 9— d. u 1 óráig. A Margitszigetre indul hajó félóránkint. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. — május 31. A pozsonyi főispán búcsúja. Pozsonymegye tá­vozó főispánja, gróf Esterházy István, mint Po­zsonyból jelentik, ma délelőtt tiz órakor búcsúzott el a megyei, tizenegy órakor pedig a városi tisztikartól. Kr­e­m­p­a alispán és D­r­e­x­­­e­r polgármester mond­tak ez alkalmakkor beszédeket, melyek után a fő­ispán köszönetét fejezte ki. A két tisztviselői kar holnap fog az uj főispánnál, gróf Zichy Józsefnél tisztelegni. Akadémikusok házi baja. Az akadémia legutóbb tartott összes ülésén egy akadémikus tudvalevőleg azt indítványozta, hogy azok a levelező tagok, kik már a hetvenes években választottak meg, de azóta nem fog­lalták el széküket, az akadémiai tagok sorából töröl­tessenek, azok pedig, kiket ez évtizedben választottak meg, keressenek fel bizonyos határidő alatt székfog­lalójuk megtartására s ha ezt­­nem tennék, a tagok sorából szintén töröltessenek. Összesen tizenegy olyan akadémiai tag van, a­ki még nem foglalta el székét, és pedig a harmadik osztályban két tag, a­kiket a hetvenes években választottak meg és három, a­kik ez évtizedben lettek az akadémia tagjai. Az első és má­sodik osztályban három-három 1880-ban megválasz­tott tag nem tartotta meg még székfoglalóját. Az in­dítványt — mint annak idején említettük — az ösz­­szes ülés kiadta véleményadás végett az egyes osztá­lyoknak. Külföldi tudós Budapesten. Gindely Antal prágai történetíró, kiről tegnap a kőnyomatos nyo­mán tévedésből írtuk, hogy svéd tudós, ma délben hagyta el a fővárost. Debreczenbe utazott, a­honnan pár napi tartózkodás után visszatér Prágába. Gindely a prágai egyetem tanára s magyar tárgyú monográfián dolgozik. Carmen Sylva levele, A »Revue Félébréenne«­­ben legutóbb értekezés jelent meg,mely a román király­nénak, mint költőnőnek érdemeit méltányolta. A királyné a szerkesztőhöz intézett sajátkezű levélben köszönte meg a méltánylást. A levél így hangzik: »Uram ! Élénk izgalommal olvastam a lapokat, me­lyek az ön szemléjében személyemmel foglalkoznak. S csak megújult sajnálkozásom, hogy mért nincsenek szárnyaim, hogy mind ama tetterős, rokonszenves költők közt lehetnék, könnyű volna nekünk a közép­kort újból feltámasztanunk, minthogy az »idő« foga­lom nem létezik, hisz az csak általunk gyártott ta­lálmány. Hisz a partot is úgy látjuk, mintha mozog­na, ha vizén utazunk. Archimedes szempontjából nincs sem tér, sem idő, s csak az imagináczió egy bizonyos foka kell, hogy mindenütt lehessünk, így én is önök közt voltam teljes lélekkel. Csak azok, kik az irigylésre épenséggel nem méltó királynéi helyzetet megteremtették, nem fogták fel Archime­­dest, midőn a glóbust mindenféle húzásokkal eltorzí­tották s azokat határoknak, czéloknak, korlátoknak és — tekinteteknek nevezték, melyek mind fantasz­tikus szavak, mik a poétára nézve nem léteznek, de a királynékra nézve! — Ezért csak egy köztár- saság királynéja szeretnék lenni. E szerencsés napnak elébe nézve, ismétlem hálámat, önt kérve, hogy daczára e hideg s rövid soroknak, han­gom izgatottságát ide érezze. Erzsébet.« Henrik, orleansi herczeg könyve. Henrik orle­­ansi herczegtől, mint Párisból írják, a Calmann Lévy czégnél egy kötet útirajz jelent meg ily czimmel: »Six mois aux Indes — Chasses aux ti­gr­es« (Hat hónap Indiában — Tigrisvadásza­tok.) E könyvvel a fiatal herczeg atyjának, a fran­­czia trónkövetelőnek és nagybátyjának, Aumale her­­czegnek nyomdokába lépett, kik szintén működtek az irodalom terén. Az előszóban elmondja a her­czeg a könyv keletkezését. Az 1886. jun. 22-ikén hozott tör­vény megtagadta a herczegtől a jogot, hogy a fran­­czia hadseregben szolgálhasson, s igy el kellett hagy­nia a saint-cyri tiszti iskolát. Ekkor atyja kárpótlá­sul azt az ajánlatot tette neki, hogy menjen utazni s utazza körül a földet. A fiatal herczegnek tetszett a tanács s ráállt. Úti tapasztalatait és benyomásait ha­zatérte után leírta s ezekből telt ki az a könyv, m­ely­­lyel most a trónkövetelő fia az irók sorába lépett. A könyv a fiatal herczeg unokahugának és menyasszo­nyának, Margit orleánsi herczegnőnek van ajánl­va, kit csak nemrég jegyzett el. Margit herc­zegnő a chartresi herczegnek leánya. Munkácsy Mihály művész hazánkfia kedélyes le­vélben üdvözölte sógorát, Zsilinszky Mihályt azon alkalomból, hogy ő Felsége Csongrád vármegye főispánjává nevezte ki. Neje hasonlóképen meleg le­vélben fejezte ki gratuláczióját. Mindketten kilátásba helyezték, hogy az új főispánt és családját új székhe­lyén, Szentesen meg fogják látogatni. Munkácsy egész éven át sokat dolgozott, úgy hogy e nyáron ismét Samaronba kell mennie egészségének helyr­eállítása czéljából. Az országos vadászati védegylet gr. Nádasdy Ferencz elnöklete alatt ma délelőtt tizenegy órakor tartotta rendes évi közgyűlését a földmivelésügyi mi­nisztérium tanácstermében. A felolvasott évi jelentés az egyesületnek a vadászat előmozdítása körül kifej­tett tevékenységéről adott számot. Az egyesület tag­jainak száma mintegy 1200. Az évi bevétel kitett 5700 forintot, és ugyanannyi volt a kiadás is. A je­lentés tudomásul vétele után elfogadták Eöry Farkas Kálmán amaz indítványát, hogy a vadhús szál­lítása érdekében fölterjesztést intézzenek a közle­kedési miniszterhez. Ezután néhány alapszabálymó­­dosítást határoztak el. Végül Keleti Károly felkérte az igazgatóságot, találjon módot, hogy az egyesületi tagok nagyobb érdeklődést tanúsítsanak az egyesület, különösen annak közgyűlése iránt. Pünkösdi vonalok. A pünkösdi ünnepek alkal­mából június hó 8-án az osztr. magy. áll­am vasúttár­saság magyar vonalainak, valamint a n.-kikinda­­n.-becskereki vasút állomásairól igen mérsékelt díjak mellett kéjmeneteket rendeznek. Ugyanazon a napon — Budapest állomás kivételével — valamennyi állo­másról Bécsbe szóló különösen mérsékelt menettérti jegyeket fognak kiadni. Az ez alkalomból kiadásra kerülő összes jegyek az elindulás napját beleértve tíz napi érvényességgel bírnak és a visszautazásra — az express és futárvonatok kivételével — bármely személyszállító vonat használatára jogosítanak. Az országos közegészségi egyesület ma tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a közegészségügynek számos égető kérdése került tárgyalás alá. Markusovszky elnök megnyitó beszédében hosszasabban megemlékezett Trefort Ágostonról. Utána Rózsahegyi Aladár dr. tartott előadást a lefolyt évben a közegészségügy terén tett fontosabb tapasztalatokról. Hangsúlyozza, hogy a közegész­ségügy nálunk a múlt év óta nem igen javult. Foglalkozik ezután többek között a gyer­mekhalandóság kérdésével, majd a lakások egészség­ügyével és az ivóvíz kérdésével. Ez utóbbira vonatkozólag a következőket mondja: Az ivóvíz, mint a közegészség fentartásának egyik leglényege­sebb eszköze, mind szélesebb körökben nyer méltány­lást, és külföldi helyek óriási költséggel rendeznek be maguknak vízvezetéket. Nálunk s éppen Budapes­ten kevés épületes a följegyezni való, díjaztattak a vég­leges vízmű felépítésére szolgáló tervek, és készül az ide­iglenes mesterséges szűrő. E tekintetben a főváros csak negatív példát ad az országnak, leginkább pedig azt, hogy a vízvezetékek első létesítésénél fontos a jövő fejlődést is számításba venni, nehogy a főváro­siakhoz hasonló kalamitások fejlődjenek ki. Hogy a jó víz beszerzése biztosíttassák, az országos közegész­ségi egylet Wem­ indítványára gyakorlati útmutatá­son dolgozik, kutaknak vidéki helyeken czélszerű épí­­tésér­e és tisztán tartására vonnatkozólag. — Foglal­kozik a hús­kérdéssel, a melynek fontossága kü­lönösen most nagy, midőn a húsárak fölemelése kö­vetkeztében a vidéki húsbehozatal fokozása vált szük­ségessé. Beszél a szeszfogyasztás terjedéséről Európa­­szerte és hazánkban, a testgyakorlatról, ruházatról, a foglalkozás egészségi ártalmairól, a védőoltás kérdé­séről, majd áttér a halottak eltakarításá­nak kérdésére, megjegyezvén, hogy a halottak eltakar­ításából eredhető egészségi ártalmak gyöke­res elhárítására vezető hullaégetés ügye már újabb lépéseket tett előre. Újabban égetnek már Páriá­ban és Zürichben is. Hazánkban a bírói és rend­őri vizsgálat szabályoztatok rendeletileg és a ha­lottak vasúti szállítására vonatkozó határozványok módosíttattak. A kimerítő ismertetést élénken meg­éljenezték, mire dr. Fodor József terjesztette elő a titkári jelentést. Számot adott mindenekelőtt ama közegészségi ügyekről, melyekkel az egyesület a lefolyt évben foglalkozott. Ilyen kérdések egyike volt a hús egészségi ellenőrzése a fővárosban, a­mely nagyon el van hanyagolva, úgy a mintasze­­r­űen épült közvágóhídon, mint kivált a budai mészá­rosoknál s általában a henteseknél. Az egyesület fel­iratokat intézett ez ügyben úgy a fővároshoz, mint a szakminisztériumokhoz. Jelenti, hogy a főváros máris tett lépéseket a hússzemle javítása érdekében. — A p­á­l­i­n­k­a­k­é­r­d­é­s ügyében az egyesület kérvényt intézett a képviselőházhoz a szeszjöve­dék tárgyalása alkalmával, s a törvényhozás tény­leg törvénybe iktatta, hogy az italmérések en­gedélyezésénél és felügyeleténél közegészségi te­kintetek is figyelembe veendők.­­ Fölemlíti a je­lentés, hogy foglalkozott az egyesület a kórházból ki­bocsátott szegény betegek sorsával is, továbbá a fő­városi járványokkal, a­mely utóbbira vonatkozólag memorandumot intézett a fővároshoz; hasonlóképen felírt a választmány a fővároshoz a pinczelakások legkiáltóbb egészségi hiányai tárgyában, és javaslatot tett e hiányok megjavítására. Különösen elevenen foglalkozott az egyesület az iskola-egészség­ügg­g­­­e . Kiemelendő ez irányban Müller Kálmán tanár indítványa az i­s­k­o­l­a­b­e­l­i túlterhelés kérdésében, különösen pedig Ber­­z­e­v­i­c­z­y Albert államtitkár indítványa egy országos iskolaszövetség tár­gyában, melynek feladata országszerte oda hatni, hogy az ifjúság egészsége játékkal, tornászattal, test­gyakorlatokkal edzessék. Az egyesület számos szak­szerű és nyilvános, ismeretterjesztő ülést tartott; továbbá vidéki fiókosztályok alakításán fá­radozott s ennek következtében Nagy-Szebenben ön­álló közegészségi egyesület alakult; Győrben, Kolozs­várott, Nagyváradon, Debreczenben van már fiókosz­tály; S.­A.-Ujhelyen és Hódmezővásárhelyen nemso­kára megalakul. Az egyleti tagok száma jelenleg 1872, köztük 151 alapító tag , az egylet alaptőkéje pedig a múlt év végén 14,452 forintra emelkedett. A »Figaro« pletykái, Vilmos császár és Umberto király állítólagos strasszburgi úti terve még mindig foglalkoztatja a franczia sajtót. A párisi »Figaro« erre vonatkozólag azt jelenti, hogy Rómában, midőn a tervezett utazás híre oda érkezett, a minisztérium rögtön tanácskozásra gyűlt egybe s Zanardelli igazságügyminiszter indítványára sürgönyileg figyel­meztették Crispit ama kedvezőtlen benyomásra, me­lyet ez utazás az olasz közvéleményre gyakorolt. A »Figaro« szerint az olasz királyné is any­­nyira megijedt e bű­ne, hogy hosszú sürgönyt intézett Umberto királyhoz s abban megkérte, változ­tassa meg elhatározását, mely rendkívül kínos hatást gyakorol alattvalói nagy zömére. A »Figaro« még azt is elhiszi, hogy az olasz királyné sürgönye következté­ben maradt el az utazás, mely azonban, úgy látszik, komolyan tervben sem volt. A Waterlooi hősök temetője. Múlt vasárnap ásták ki a Brüsszel melletti St.­Gilles temetőben sir Gor­don ezredesnek, Wellington herczeg hadsegédének és Forbes kapitánynak csontjait. Sir Gordon a Water­looi csatában Wellington herczeg oldalán sebesült meg s amputáczió következtében halt meg , Forbes kapitány pedig, ki szintén a herczeg táborában volt, a csatatéren esett el. Koponyáján még most is meg­látszott a golyó helye, mely halálát okozta. A két hős csontjait egyelőr­e az Evere temetőben helyezték el, hol a Waterlooi csatában elesett angolok nyugosznak. Pisztolypárbaj volt ma Pozsonyban, mint onnan lapunknak sürgönyzik. Wolf, egy bécsi antiszemita újság munkatársa és dr. Fischer Jakab bécsi ügyvéd voltak a felek s egyszeri golyóváltás történt Mind a két fél sértetlen maradt. Mint segéd két katonatiszt és két polgári egyén szerepelt. A felek, kik a párbaj után azonnal visszautaztak Bécsbe, nem békültek ki. A párbaj oka Wolf indokolatlan provo­kál­ása volt. Földrengések. Esti lapunk egy távirata már hírt adott a földrengésről, mely Cherbourgban s más franczia városokban tegnap volt. Mint most Párisból sürgönyzik, a cherbour­gi templomban a rengés kö­vetkeztében több tárgy feldőlt. Saint - Vast la Bougue-ban esti nyolcz órakor rendült meg a föld s a lökés két másodperczig tartott. Granvilleben ugyanez időben éreztek földrengést, mely északnyugatiból dél­kelet felé húzódott. Rouenben már három-négy má­sodperczig tartott a lökés s az emeleteken a bútorok mozogni kezdtek. A nap forró és viharos volt. Min­denütt, hol földrengést észleltek, általános a rémület. Az oberammergaui passziójáték. Oberammer­­gauban nagyban folynak az előkészületek a jövő év­ben tartandó passzió­játékokra, mely alkalomra kü­lönböző újításokat visznek végbe az eddig használt színpadon, szczeneriában és a szövegben. Egészen új öltözetek is készültek, melyek 14,000 márkába fog­nak kerülni. A díszleteket is megújítják s különösen a keresztre­ feszítés jelenetét akarják kiállítás tekin­tetében is hatásosabbá tenni. A szükséges újítások és átépítések 80,000 márkába kerülnek, mely összeget egy müncheni bankintézet fogja előlegezni községi erdőségekre. A párisi világkiállítást, mint egy távir­atunk je­lenti, tegnap 251,000 ember látogatta. Szerencsétlenség a lóversenyen. A frankfurti lóverseny alkalmával Arco gróf egy akadály átug­­ratásánál lováról leesett és koponyatörést szenvedett. Azt hiszik, hogy a szerencsétlen gróf azonkívül agy­rázkódást is kapott s igy felépüléséhez kevés a remény. A Parnell-per, melyet a kiküldött par­lamenti bíróság tárgyal, néhány hét múlva végre be fog fejez­tetni. Mindemellett valószínűleg csak a jövő év ele­jén lesz tárgyalható az a kártérítési per, melyet a londoni főtörvényszéknél Parnell indított a »Times« ellen, melytől rágalmazás miatt körülbelül másfél millió forintot követel. A »Times« e hét elején tett le két font, tehát a mi pénzünk szerint körülbelül húsz forint óvadékot, a­mely lépésnek az angol törvények szerint kiváló fontossága van, bármily aránytalan legyen az óvadék ezen összege a kívánt kártérítés összegéhez képest. A »Times« ugyanis az óvadék leté­telével elismeri, hogy Parnell panasza alapos s csu­pán a kártérítési összeg magassága ellen emel ki­fogást. Az esküdtszék, mely e kártérítési perben ítélni lesz hivatva, fogja eldönteni, vájjon nem túl­­zott-e Parnell kártérítési követelése. De hogy a fő­­törvényszék a Timest, mely különben is óriási per­költséget fog fizetni, rágalmazás miatt bizonyos mérvű kártérítésben el fogja marasztalni, az a parla­menti bíróság előtt kiderült tényállás következtében, minthogy az állítólagos Parnell-féle levelek, melye­ket a »Times« közölt, hamisítványoknak bizonyultak, kétségtelen. Százéves hírlapok. Francziaországban ez év folyamán három­ napilap fogja megünnepelni száz­éves jubileumát. Ezek a »Journal des Débats«, a »Moniteur Universe­­« és a »Gazette de France«. A »Journal des Débats« első száma 1789. augusztus 30-ikán jelent meg s a szerkesztőség és nyomda ugyanabban a házban van ma is, a­mely­ben volt száz évvel ezelőtt, sőt ugyanaz a család an­nak kiadó tulajdonosa ma is, mely a lapot megalapí­totta. A párisi Salon­ban érdekkel nézi most a kö­zönség azt a nagy olajfestményt, mely e lap harmincz­­kilencz munkatársát ábrázolja, kik között Jules Si­mon, Renan, Leon Say, Henri Haussaye stb. szere­pelnek, a­mint a szer­kesztőség irodáiban dolgoznak, vagy társalognak. A londoni előkelő játékbarlangok ellen nem épen szigorú rendszabályokat foganatosít az angol bíróság. A Marlborough-streeten volt játékbarlang tulajdono­sát ötszáz font pénzbírságban marasztalta a rendőr­­bíró, a Bow-streeten levő Adelfi-club tulajdonosát ugyanez a büntetés érte. A játszók, kiket röviddel ezelőtt egy éjszaka elfogtak, az angol arisztokráczia legkiválóbb családjai körébe tartoznak, s huszonnégy órai letartóztatáson kívül semmiféle büntetést nem kaptak. Az angol közvéleményben nagy felháboro­dást idézett elő ez az eset s ennek következtében a fennálló törvények szigorítását sürgetik, melyek nem engedik meg más ítélet hozatalát. Helyi hírek. A Huber síremléket a kerepesi köztemetőben pünkösd­ vasárnapján délelőtt tíz órakor fogják ünne­pélyesen leleplezni. A szobor- és síremlékbizottság, holnapután, vasárnap délelőtt tizenegy órakor a nem­zeti zenede nagy termében ülést tart, melyen az ün­nepély sorrendjét fogják megállapítani. Gyilkosság Promontoron. Tegnap este a promon­­tori felső-vendéglő véres jelenet színhelye volt. A ven­déglőt környező kertben számosan voltak, együtt a mi­kor hirtelen, a kert egy elhagyott része felől kétségbe­esett sikoltás hangzott fel. A vendégek mindannyian a hang irányában rohantak, s ott találták egy cserje alján Stark Jakab promontori húsz éves kőművest késsel a mellében, vértől elborítva. A szeren­csétlen ember még élt, s nagy kínosan csak annyit tudott mondani, hogy Kun Keresztély promontori lakos volt a tettes, a­ki neki már régóta ellensége- Kun Keresztélyt a rendőrség letartóztatta. Halálozások: Virtsologi Rupprecht János, a saj­toskáli czukorgyár tulajdonosa, nagybirtokos, a rép­­czevidéki önk. tűzoltó-egylet főparancsnoka e hó 26-ikán Sajtoskálban, élete 51-ik évében elhunyt. Temetése tegnap ment végbe, óriási részvét mellett. Ifj. R­á­c­z Pálné, szül. Arany Jozefin tegnap délelőtt meghalt. Temetése holnap lesz. Színház és művészet,­ Zene­palota. A magyar mérnök- és építész-egy­­let, mint minden évben, úgy tavaly is pályázatot hir­detett ki egy épület tervére. Ez alkalommal, mint­hogy a »Pesti Napl­ó«-ban annak idején fölvetett eszme visszhangot talált s illetékes helyen zene-palota építését tervezik, a mérnök-egylet ily palota tervraj­zára tűzött ki pályadíjat, hogy igy — mihelyt az ügy a megvalósulás stádiumába lép — a megfelelő előta­nulmányok már megtörténtek legyen. A pályázat ha­tárideje márczius hóban járt le s két pályamű érke­zett be, az egyik »Pr­ae­­­ud­i­u­m«, a másik »Ars longa« jeligével. A bíráló bizottság, mely Weber Antal, Steinhausz László, Petz Samu, Zigler Győző, Lechner Gyula, Pártos Gyula és Korb Flóris ta­gokból állott, hétfőn tartott ülésén döntött a pályázat sorsa fölött s a nagy aranyérmet s a hat­száz forintnyi dijat a »Praeludium« jeligéjű pályatervnek ítélte oda. Az egy­­let nagygyűlése június 14-én fog végleg határozni a jutalom kiadása iránt. Az egylet igazgatósága mindkét pályamű terv­rajzát ma délután mutatta be a sajtó képviselőinek. A pályanyertes ma renaissance stilü szép, kétemele­tes épület, mely formáinak tisztaságával s az ízlés nemes egyszerűségével kedvező benyomást tesz. A szerzőnek nehéz feladatot kellett megoldania s az nagyrészt sikerült is neki. Oly palotát kellett kidol­goznia, mely nemcsak nyilvános hangversenyekre al­kalmas termeket foglaljon magában, de melyben még az országos zeneakadémia s a színész-iskola helyisé­gei is elhelyezhetők legyenek. Szóval egyesítenie kel­lett egy zárkózottabb jellegű iskolát egy nyilvános hangverseny-épülettel. A tervrajz közepét foglalja el a nagy hangverseny terem, mely 1700—2000 ball-

Next