Pesti Napló, 1889. június (40. évfolyam, 150-177. szám)
1889-06-01 / 150. szám
csak a nevelésre hivatkozunk, melynek feladata, segítni és javítni ezen állapoton. Általánossá lett e szokás, mint közhelylyé a szólam, elkoptatottá a frázis: akié az iskola, azé a jövő. Jelezvén mindezzel a hatást és befolyást, mit az iskola és nevelés, a jövő egész társadalmára, életére és alakulására tehet. S mint minden oly axiómában, mely a nagy közönség ajkaira kerül, e mondatokban is tagadhatatlanul sok igazság van. Bizonyos az, hogy a kéznek, mely nevelésünket vezető, a körülményeknek, melyek arra határozólag folytak be, nyomai megmaradnak örökre. Hogy jöhetnek viharok, jöhetnek szenvedélyek, egészen eltörölni nem fogják soha. Valamint bizonyos az is, hogy a tudatos és czélirányos nevelésnek alkalma van sok társadalmi bajt és fonákságot megszüntetni s hogy lényeges — bár korántsem kizárólagos — része van a jövő képének megalakulásában is. Érezték ezt már a régiek is, a nemzetek úgy, mint egyes férfiak, a szellem és ész legkitűnőbb képviselői, költők és bölcselők egyaránt. Pythagoras és Sokrates, Plato és Aristoteles, Cicero és Quintilian csak úgy, mint Kant és Fichte, Schiller és Goethe, Rousseau és Pestalozzi, vagy mint Hellasz az a nagy tragikusa, ki e szavaiban: »a bűnös emberek tanítóik szavára lesznek gonoszok«, a nevelés oly nagy, már túlzásba menő befolyását sejteti. Csakhogy nem hangoztatták annyiszor, nem túloztak vele annyira, mint korunk, a gyors haladás, lázas sietség, beteges idegesség e százada. De látva ezt a kétségtelen tényt, midőn keressük a módokat, melyek segélyével a viszonyok parancsoló kényszerűségét is számba véve, könnyíthetnénk a militarizmus okozta terheken, önkénytelenül is felmerül előttünk a kérdés: vájjon nem használhatnák-e fel elhárítására ezen bajoknak is azt a nevelést, melyben mindenki a maga gyógyszerét keresi sebeire ; nem könnyíthetnénk-e a nevelés felhasználásával sorsán a hazának, azon terhein a népnek, azon bajain a társadalomnak, melyeket a helyesen fegyveres békének nevezett ezen állapotok okoznak ? S a meggondolás, támaszkodva a tapasztalásra, mely annak mindig próbája, e kérdésre igenlőleg felel. A terhek ugyanis, melyeket a militarizmus a nemzetnek okoz, kiválólag e két dologra vezethetők vissza : a roppant költségre, melyet a hadsereg évenkint elnyel s a hoszszantartó általános védkötelezettségre, mely ifjúságunkat a kaszárnyákban tartván fogva, megfosztja a családokat a munkakeresőktől, megakadályozza a korábbi családalapítást, elősegítője lesz az erkölcsök meglazulásának, sokszor a családi boldogtalanságnak, szoktatójává a munkakerülésnek, a henye életnek, gyengítőjévé szóval a nemzet morális és fizikai erejének. E két teher közül pedig az első ismét csak a másodikra vezethető vissza, mint annak eredménye, hatása, okozata, amennyiben a hadiczélokra fordított kiadásaink legnagyobb részét a hosszantartó tényleges szolgálatban levő nagy létszám nyeri el, amelyre fordított költség sokkal nagyobb, mint az, mit akár a hadsereg fölszerelésére, akár védművek készítésére, fentartására évente kiadunk. Segítvén e másodikon, vagyis leszállítva a tényleges szolgálati időt, segítünk az elsőn is, megmentve milliókat évenként a nemzet, a kultúra, a humanisztikus czélok számára, de egyúttal orvosoljuk azon társadalmi és erkölcsi bajokat is, melyek a hoszszantartó katonai szolgálatnak mintegy természetes folyományai. Nagyon világos azonban, hogy ezt egyszerű tollvonással, törvényes intézkedéssel elérni nem lehet. Nem mondhatjuk ki szárazon, hogy míg ma a katonai szolgálati idő három év, holnaptól kezdve csak két esztendő lesz. Hiszen a katonai ismereteket, csak úgy, mint minden tudományt, tanulnunk kell, mihez pedig időre van szükségünk és maga a katonai kiképzés is, mint minden készség, ügyesség elsajátítása, időt igényel. De igenis, elérhetjük azt, ha felhasználjuk e czélra, a szolgálati idő megkezdése előtt már, a nevelést, mely e tekintetben csakugyan hivatva van orvosolni korunk ez égető kérdését. Fővárosi ügyek: A középítési bizottság ma Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt tartott ülésén mindenekelőtt elhatározta, hogy az építési rendszabályokat még a törvényhatósági szünidő előtt tárgyalja. Preussner J. interpellálta az elnököt, hogy minő stádiumban van a főváros egy részének villamos világítása iránti tárgyalás?Gerlóczy válaszolá, hogy a légszesztársulattal folyamatban vannak az alkudozások s a jövő hét egyik napján már ülés is lesz e kérdésben. Ezután a napirend tárgyaira térve, ideiglenes kőanyaglerakó helyül a Valeró - kaszárnya előtti tért jelölték ki. A Katona József-utcza terméskővel való burkolásához hozzájárultak. Majd a hirdetési oszlopok szaporítását mondták ki a vállalkozó kérelmére. 57 új hirdetési oszlopot állítanak fel a főváros élénkebb helyein. A belvárosi iskolaszék kérelmére a Károlyi-utczának az iskola előtti részét a mérnöki hivatal fával kívánja burkoltatni, ami 1487 írtba kerül, míg az aszfaltburkolat 1374 írtba kerül. Bobula János a faburkolatot, Preuszner az aszfaltot óhajta alkalmaztatni, dr. Szabó József fölemlítő, hogy Londonban az aszfalt mindjobban háttérbe szorul, ott a norvégiai vörös fenyőt használják, de nem impregnált állapotban. A bizottság a faburkolat mellett nyilatkozott s a munkát egy párisi vállalkozóra kívánja bízni, ki újnemű faburkolatát rakja le ott próbakép. A főmérnök bemutatta az általános csatornázás Illik főgyűjtőjének terveit. Ez a magasabb területek vizének levezetésére szolgál. A költségek előirányzata 862,435 írtra rúg. E tárgyban először is Bobula János szólalt fel. Kifogásolja, hogy ezen főgyűjtő köralakú lesz, mert a tojásdad alak alkalmasabb; második észrevétele az építési anyagra vonatkozik. Az anyag beton, karamit, tégla és közönséges tégla keverékéből áll. A karamit jó, de méregdrága, a közönséges tégla azonban nagyon rossz és e nézete találkozik a kontinens legtöbb szakembereinek nézetével. Londonban most cserélik ki nagy költséggel a közönséges téglaanyagot. Csatornaanyagul kínálkozik a beton is, s ilyen ajánlat, mint tudja, van is, de az, amint hírlik, nem is tárgyaltatott. Pedig a legjobb anyag megkeresése a város érdekes vállalkozó van elég; a bizottság a mérnöki hivatalt utasítja, hogy előbb tárgyaljon a vállalkozókkal s a tárgyat igy jól előkészítve terjeszsze elő megint. Kun Gyula tanácsos felhozza, hogy a tárgy sürgős, mert még ebben az évben hozzá kell a munkához kezdeni s a bizottsági tagok elég gyakorlottak e kérdésekben. Az albizottság nézete szerint a proponált anyag e nagyszelvényű csatornákra a legjobb; a köralakú szelvények a magas fekvés következményei. A betonkérdés az nyitva van ma is; ezzel a bizottság nem is foglalkozott még. De a csatornahálózat terveinek nagy része még hátra van. Hogy a tanács az anyagok kérdését nem negligálta s a betonra anathemát nem mondott, mutatja az, hogy Martin Ottó mérnököt Milanóba kiküldte a betoncsatornák tanulmányozása végett s ő legközelebb megteendi jelentését. Martin Ottó megjegyzi, hogy ajánlkozó másnemű anyagra eddig csak egy van, a Melcus-cég, melynek beadványait eddig időhiány miatt nem lehetett elintézni. Bobula megjegyzi, hogy nem az a kérdés, ki tett ajánlatot, hanem az, hogy a tervek minden jó építési anyagra nézve alkalmasan elő vannak-e készítve, hogy fölöttük ítélni lehessen ? Ezt kéri tisztába hozni előbb. Kéri a tárgyalás elhalasztását. Gerlóczy kifejti, hogy a főkérdés ma a főgyűjtők keresztezésének kérdése s ez megoldva van a jory és albizottság munkálatában. Azért a részletekbe bocsátkozni nem szeretne. Az anyag kérdése nyilt kérdés egészen s nincs kizárva betoncsatorna sem, mert ez későbbi elhatározás tárgya leszen. Martin úr jelentése nem sokára a bizottság előtt fog feküdni. — A tervezet — főkép az összeköttetés szempontjából — elfogadható s a miniszterhez fölterjeszthető volna. Hofhauser elismeri, hogy a jó beton igen jeles anyag, de a jó tégla sem marad annak háta mögött. Preuszner azt mondja, hogy az albizottság foglalkozott sokat az anyagkérdéssel, s a betont csupán az ily nagyméretű gyűjtőkre nem mertek tapasztalat hiányában ajánlani. A bizottság végre elfogadta az albizottság jelentését, illetve a mérnöki hivatal tervezetét. Az anyagkérdéssel Martin jelentésének beérkezte után tüzetesen fog foglalkozni. Ezután kimondták, hogy a kőbányai templom építési programmjára a pályázati föltételeket csak akkor állapítják meg, ha az építési összeg nagysága tudva lesz. Már most megállapodtak azonban abban, hogy a templom 2000 lélekre ne épüljön, mert ily nagy befogadási képesség nagy tőkét föltételez. A Gersonféle szűrők tekintetében kötött szerződést a belügyminiszter jóváhagyván, a tanács felhívta a középítési igazgatót, hogy a mesterséges szűrőkkel kapcsolatban a végrehajtás iránt intézkedjék. A főváros fegyelmi választmánya mai ülésében az esti lapunkban már említetteken kívül még a következő ügyeket intézte el: Haselbeck Károly rendőrségi fogalmazó azzal van vádolva, hogy egy részére kiosztott ügyben elvesztek az iratok a keze alatt. A főkapitány elrendelte ellenében a fegyelmi vizsgálatot s a fegyelmi bizottság e határozatot jóváhagyta. — Fillinger Gyula főv. számv. végrehajtó, a vád szerint több féltől pénzösszegeket vett át s azokkal részint nem számolt be, részint pedig azokat késedelmesen szállította be. A fegyelmi bizottság őt hivatalvesztésre ítélte. — Kricsa Lukácsot a fegyelmi választmány még tavaly hivatalvesztésre ítélte, mivel be volt bizonyítva, hogy még honvédtiszt korában rágalmazás büntette miatt elmarasztalták. Kricsa ezt a határozatot megfellebbezte s mivel időközben ő Felsége a honvédelmi miniszter előterjesztésére az említett bűntett jogi következményeit elengedte, s a belügyminiszter a fegyelmi választmány határozatát föloldotta és a választmányt a változott viszonyokra való tekintettel, új határozat hozatalára hívta fel. A fegyelmi választmány most, mivel a múltkori határozat leglényegesebb indító oka megszűnt, s mivel Kricsa a főváros szolgálatában fegyelmi vétséget nem követett el, a fegyelmi eljárást abban hagyandónak mondotta ki. Végül Kállai Jenő V. ker. elöljárósági tollnok fegyelmi ügye került tárgyalás alá. Kállai, a vád szerint, egy 350 frtnyi hagyatéki összeget csak három év múltán szállított be, egy más kisebb, 90 frtos összegre nézve azzal van vádolva, hogy azt átvette, de vele be nem számolt. Ezenkívül a reábízott hagyatéki ügydarabokat oly hanyagul kezelte, hogy azokat egy ízben a hivatalszolga, a mosdószekrényben találta fel a melléjük csatolt pénzzel együtt. Végre egyizben szolgálattételre áll. kerületbe rendeltetvén ki, ott az elöljáróval szemben a köteles engedelmességet megtagadta. A t. főügyész indítványa szerint a nevezettre 50 frt büntetés lenne kiszabandó, a magánál tartott összegek kamatai pedig általa megtérítendők, az 50 frtnyi büntetés kiszabása a polgármestert illette volna, de ő az iratokat azon véleménynyel mutatja be a fegyelmi választmánynál, hogy itt nagyobb büntetés alkalmazásának szüksége forog fönn. A fegyelmi választmány, az okok mérlegelése után Kállai büntetését 100 írtra emelte föl. A főváros idegenforgalmának emelésére alakult bizottság legutóbbi ülésében a központi iroda nagyon érdekes jelentést tett. Ugyanis azok az amerikai utasok, kiket a Cook-féle utazó vállalat északi Norvégiába és északi Oroszországba kalauzol, és akik eddig útjukat vissza Varsón át Londonba vették, ezentúl Varsón és a Kárpátokon át Budapest felé fognak vezettetni. Mindenesetre érdekes dolog és csakis a távolságokat nem igen méltató amerikai közönséggel szemben lehetséges, hogy az Észak-Norvégiát és Szent-Pétervárt látogatók londoni útjukat fővárosunk felé vegyék. Különben az amerikaiaknak az ilyen kirándulás személyenkint mintegy kétezer forintjába kerül s maga az utazás nem kevesebb, mint egy negyed évet vesz igénybe. A szőlőojtási gyakorlati tanfolyam. A budapesti állami vinczellérképezde igazgatósága tudatja az érdeklődő közönséggel, hogy a budafoki állami amerikai szőlőtelepen naponkint délután gyakorlati útmutatás fog adatni a szőlő zöldostási munkálataiból. A tanfolyam június hó 1-től 10-éig fog tartani. A kőbányai templom építése a jövő évben megkezdődik. A tanács mai üléséből elhatározta, hogy felhívja mindazokat, kik természetbeni adományokat írtak alá, hogy az anyagokat a jövő tavaszra tartsák készen. Az elöljáróságoktól pedig a náluk begyűlt adakozásokat bekérik. Betegápolónői tanfolyam. A vörös kereszt egylet, mint az igazgatóság lapunkat értesíti, július 1-én az Erzsébet-kórházban új betegápolónői tanfolyamot nyit. Az üresedésben levő tíz helyre 20—40 életév közötti nők pályázhatnak A folyamodványok az egylet igazgatóságához (Budapesten II. Lánczhid utcza 1. sz.) június 18-áig terjesztendők be. Különfélék. Napirend: június 1. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. A belügyminiszter fogad d. u. 2—3 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2. Hazai termékek állandó kiállítása a kereskedelmi múzeumban. Városligeti iparcsarnok. Szabad bemenet mellett nyitva d. e. 10—12 és d. u. 2—5. Vásár- és ünnepnap 20 kr beléptidij. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9— d. u. 1. Többi tárai 50 kr beléptidij mellett megtekinthetők. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—5 egyetemi d. e. 10—12 és d. u 4—8, muzeumi d. a. 9— d. u 1 óráig. A Margitszigetre indul hajó félóránkint. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. — május 31. A pozsonyi főispán búcsúja. Pozsonymegye távozó főispánja, gróf Esterházy István, mint Pozsonyból jelentik, ma délelőtt tiz órakor búcsúzott el a megyei, tizenegy órakor pedig a városi tisztikartól. Krempa alispán és Drexer polgármester mondtak ez alkalmakkor beszédeket, melyek után a főispán köszönetét fejezte ki. A két tisztviselői kar holnap fog az uj főispánnál, gróf Zichy Józsefnél tisztelegni. Akadémikusok házi baja. Az akadémia legutóbb tartott összes ülésén egy akadémikus tudvalevőleg azt indítványozta, hogy azok a levelező tagok, kik már a hetvenes években választottak meg, de azóta nem foglalták el széküket, az akadémiai tagok sorából töröltessenek, azok pedig, kiket ez évtizedben választottak meg, keressenek fel bizonyos határidő alatt székfoglalójuk megtartására s ha eztnem tennék, a tagok sorából szintén töröltessenek. Összesen tizenegy olyan akadémiai tag van, aki még nem foglalta el székét, és pedig a harmadik osztályban két tag, akiket a hetvenes években választottak meg és három, akik ez évtizedben lettek az akadémia tagjai. Az első és második osztályban három-három 1880-ban megválasztott tag nem tartotta meg még székfoglalóját. Az indítványt — mint annak idején említettük — az öszszes ülés kiadta véleményadás végett az egyes osztályoknak. Külföldi tudós Budapesten. Gindely Antal prágai történetíró, kiről tegnap a kőnyomatos nyomán tévedésből írtuk, hogy svéd tudós, ma délben hagyta el a fővárost. Debreczenbe utazott, ahonnan pár napi tartózkodás után visszatér Prágába. Gindely a prágai egyetem tanára s magyar tárgyú monográfián dolgozik. Carmen Sylva levele, A »Revue Félébréenne«ben legutóbb értekezés jelent meg,mely a román királynénak, mint költőnőnek érdemeit méltányolta. A királyné a szerkesztőhöz intézett sajátkezű levélben köszönte meg a méltánylást. A levél így hangzik: »Uram ! Élénk izgalommal olvastam a lapokat, melyek az ön szemléjében személyemmel foglalkoznak. S csak megújult sajnálkozásom, hogy mért nincsenek szárnyaim, hogy mind ama tetterős, rokonszenves költők közt lehetnék, könnyű volna nekünk a középkort újból feltámasztanunk, minthogy az »idő« fogalom nem létezik, hisz az csak általunk gyártott találmány. Hisz a partot is úgy látjuk, mintha mozogna, ha vizén utazunk. Archimedes szempontjából nincs sem tér, sem idő, s csak az imagináczió egy bizonyos foka kell, hogy mindenütt lehessünk, így én is önök közt voltam teljes lélekkel. Csak azok, kik az irigylésre épenséggel nem méltó királynéi helyzetet megteremtették, nem fogták fel Archimedest, midőn a glóbust mindenféle húzásokkal eltorzították s azokat határoknak, czéloknak, korlátoknak és — tekinteteknek nevezték, melyek mind fantasztikus szavak, mik a poétára nézve nem léteznek, de a királynékra nézve! — Ezért csak egy köztár- saság királynéja szeretnék lenni. E szerencsés napnak elébe nézve, ismétlem hálámat, önt kérve, hogy daczára e hideg s rövid soroknak, hangom izgatottságát ide érezze. Erzsébet.« Henrik, orleansi herczeg könyve. Henrik orleansi herczegtől, mint Párisból írják, a Calmann Lévy czégnél egy kötet útirajz jelent meg ily czimmel: »Six mois aux Indes — Chasses aux tigres« (Hat hónap Indiában — Tigrisvadászatok.) E könyvvel a fiatal herczeg atyjának, a franczia trónkövetelőnek és nagybátyjának, Aumale herczegnek nyomdokába lépett, kik szintén működtek az irodalom terén. Az előszóban elmondja a herczeg a könyv keletkezését. Az 1886. jun. 22-ikén hozott törvény megtagadta a herczegtől a jogot, hogy a franczia hadseregben szolgálhasson, s igy el kellett hagynia a saint-cyri tiszti iskolát. Ekkor atyja kárpótlásul azt az ajánlatot tette neki, hogy menjen utazni s utazza körül a földet. A fiatal herczegnek tetszett a tanács s ráállt. Úti tapasztalatait és benyomásait hazatérte után leírta s ezekből telt ki az a könyv, melylyel most a trónkövetelő fia az irók sorába lépett. A könyv a fiatal herczeg unokahugának és menyasszonyának, Margit orleánsi herczegnőnek van ajánlva, kit csak nemrég jegyzett el. Margit herczegnő a chartresi herczegnek leánya. Munkácsy Mihály művész hazánkfia kedélyes levélben üdvözölte sógorát, Zsilinszky Mihályt azon alkalomból, hogy ő Felsége Csongrád vármegye főispánjává nevezte ki. Neje hasonlóképen meleg levélben fejezte ki gratuláczióját. Mindketten kilátásba helyezték, hogy az új főispánt és családját új székhelyén, Szentesen meg fogják látogatni. Munkácsy egész éven át sokat dolgozott, úgy hogy e nyáron ismét Samaronba kell mennie egészségének helyreállítása czéljából. Az országos vadászati védegylet gr. Nádasdy Ferencz elnöklete alatt ma délelőtt tizenegy órakor tartotta rendes évi közgyűlését a földmivelésügyi minisztérium tanácstermében. A felolvasott évi jelentés az egyesületnek a vadászat előmozdítása körül kifejtett tevékenységéről adott számot. Az egyesület tagjainak száma mintegy 1200. Az évi bevétel kitett 5700 forintot, és ugyanannyi volt a kiadás is. A jelentés tudomásul vétele után elfogadták Eöry Farkas Kálmán amaz indítványát, hogy a vadhús szállítása érdekében fölterjesztést intézzenek a közlekedési miniszterhez. Ezután néhány alapszabálymódosítást határoztak el. Végül Keleti Károly felkérte az igazgatóságot, találjon módot, hogy az egyesületi tagok nagyobb érdeklődést tanúsítsanak az egyesület, különösen annak közgyűlése iránt. Pünkösdi vonalok. A pünkösdi ünnepek alkalmából június hó 8-án az osztr. magy. állam vasúttársaság magyar vonalainak, valamint a n.-kikindan.-becskereki vasút állomásairól igen mérsékelt díjak mellett kéjmeneteket rendeznek. Ugyanazon a napon — Budapest állomás kivételével — valamennyi állomásról Bécsbe szóló különösen mérsékelt menettérti jegyeket fognak kiadni. Az ez alkalomból kiadásra kerülő összes jegyek az elindulás napját beleértve tíz napi érvényességgel bírnak és a visszautazásra — az express és futárvonatok kivételével — bármely személyszállító vonat használatára jogosítanak. Az országos közegészségi egyesület ma tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a közegészségügynek számos égető kérdése került tárgyalás alá. Markusovszky elnök megnyitó beszédében hosszasabban megemlékezett Trefort Ágostonról. Utána Rózsahegyi Aladár dr. tartott előadást a lefolyt évben a közegészségügy terén tett fontosabb tapasztalatokról. Hangsúlyozza, hogy a közegészségügy nálunk a múlt év óta nem igen javult. Foglalkozik ezután többek között a gyermekhalandóság kérdésével, majd a lakások egészségügyével és az ivóvíz kérdésével. Ez utóbbira vonatkozólag a következőket mondja: Az ivóvíz, mint a közegészség fentartásának egyik leglényegesebb eszköze, mind szélesebb körökben nyer méltánylást, és külföldi helyek óriási költséggel rendeznek be maguknak vízvezetéket. Nálunk s éppen Budapesten kevés épületes a följegyezni való, díjaztattak a végleges vízmű felépítésére szolgáló tervek, és készül az ideiglenes mesterséges szűrő. E tekintetben a főváros csak negatív példát ad az országnak, leginkább pedig azt, hogy a vízvezetékek első létesítésénél fontos a jövő fejlődést is számításba venni, nehogy a fővárosiakhoz hasonló kalamitások fejlődjenek ki. Hogy a jó víz beszerzése biztosíttassák, az országos közegészségi egylet Wem indítványára gyakorlati útmutatáson dolgozik, kutaknak vidéki helyeken czélszerű építésére és tisztán tartására vonnatkozólag. — Foglalkozik a húskérdéssel, a melynek fontossága különösen most nagy, midőn a húsárak fölemelése következtében a vidéki húsbehozatal fokozása vált szükségessé. Beszél a szeszfogyasztás terjedéséről Európaszerte és hazánkban, a testgyakorlatról, ruházatról, a foglalkozás egészségi ártalmairól, a védőoltás kérdéséről, majd áttér a halottak eltakarításának kérdésére, megjegyezvén, hogy a halottak eltakarításából eredhető egészségi ártalmak gyökeres elhárítására vezető hullaégetés ügye már újabb lépéseket tett előre. Újabban égetnek már Páriában és Zürichben is. Hazánkban a bírói és rendőri vizsgálat szabályoztatok rendeletileg és a halottak vasúti szállítására vonatkozó határozványok módosíttattak. A kimerítő ismertetést élénken megéljenezték, mire dr. Fodor József terjesztette elő a titkári jelentést. Számot adott mindenekelőtt ama közegészségi ügyekről, melyekkel az egyesület a lefolyt évben foglalkozott. Ilyen kérdések egyike volt a hús egészségi ellenőrzése a fővárosban, amely nagyon el van hanyagolva, úgy a mintaszerűen épült közvágóhídon, mint kivált a budai mészárosoknál s általában a henteseknél. Az egyesület feliratokat intézett ez ügyben úgy a fővároshoz, mint a szakminisztériumokhoz. Jelenti, hogy a főváros máris tett lépéseket a hússzemle javítása érdekében. — A pálinkakérdés ügyében az egyesület kérvényt intézett a képviselőházhoz a szeszjövedék tárgyalása alkalmával, s a törvényhozás tényleg törvénybe iktatta, hogy az italmérések engedélyezésénél és felügyeleténél közegészségi tekintetek is figyelembe veendők. Fölemlíti a jelentés, hogy foglalkozott az egyesület a kórházból kibocsátott szegény betegek sorsával is, továbbá a fővárosi járványokkal, amely utóbbira vonatkozólag memorandumot intézett a fővároshoz; hasonlóképen felírt a választmány a fővároshoz a pinczelakások legkiáltóbb egészségi hiányai tárgyában, és javaslatot tett e hiányok megjavítására. Különösen elevenen foglalkozott az egyesület az iskola-egészségüggge . Kiemelendő ez irányban Müller Kálmán tanár indítványa az iskolabeli túlterhelés kérdésében, különösen pedig Berzeviczy Albert államtitkár indítványa egy országos iskolaszövetség tárgyában, melynek feladata országszerte oda hatni, hogy az ifjúság egészsége játékkal, tornászattal, testgyakorlatokkal edzessék. Az egyesület számos szakszerű és nyilvános, ismeretterjesztő ülést tartott; továbbá vidéki fiókosztályok alakításán fáradozott s ennek következtében Nagy-Szebenben önálló közegészségi egyesület alakult; Győrben, Kolozsvárott, Nagyváradon, Debreczenben van már fiókosztály; S.A.-Ujhelyen és Hódmezővásárhelyen nemsokára megalakul. Az egyleti tagok száma jelenleg 1872, köztük 151 alapító tag , az egylet alaptőkéje pedig a múlt év végén 14,452 forintra emelkedett. A »Figaro« pletykái, Vilmos császár és Umberto király állítólagos strasszburgi úti terve még mindig foglalkoztatja a franczia sajtót. A párisi »Figaro« erre vonatkozólag azt jelenti, hogy Rómában, midőn a tervezett utazás híre oda érkezett, a minisztérium rögtön tanácskozásra gyűlt egybe s Zanardelli igazságügyminiszter indítványára sürgönyileg figyelmeztették Crispit ama kedvezőtlen benyomásra, melyet ez utazás az olasz közvéleményre gyakorolt. A »Figaro« szerint az olasz királyné is anynyira megijedt e bűne, hogy hosszú sürgönyt intézett Umberto királyhoz s abban megkérte, változtassa meg elhatározását, mely rendkívül kínos hatást gyakorol alattvalói nagy zömére. A »Figaro« még azt is elhiszi, hogy az olasz királyné sürgönye következtében maradt el az utazás, mely azonban, úgy látszik, komolyan tervben sem volt. A Waterlooi hősök temetője. Múlt vasárnap ásták ki a Brüsszel melletti St.Gilles temetőben sir Gordon ezredesnek, Wellington herczeg hadsegédének és Forbes kapitánynak csontjait. Sir Gordon a Waterlooi csatában Wellington herczeg oldalán sebesült meg s amputáczió következtében halt meg , Forbes kapitány pedig, ki szintén a herczeg táborában volt, a csatatéren esett el. Koponyáján még most is meglátszott a golyó helye, mely halálát okozta. A két hős csontjait egyelőre az Evere temetőben helyezték el, hol a Waterlooi csatában elesett angolok nyugosznak. Pisztolypárbaj volt ma Pozsonyban, mint onnan lapunknak sürgönyzik. Wolf, egy bécsi antiszemita újság munkatársa és dr. Fischer Jakab bécsi ügyvéd voltak a felek s egyszeri golyóváltás történt Mind a két fél sértetlen maradt. Mint segéd két katonatiszt és két polgári egyén szerepelt. A felek, kik a párbaj után azonnal visszautaztak Bécsbe, nem békültek ki. A párbaj oka Wolf indokolatlan provokálása volt. Földrengések. Esti lapunk egy távirata már hírt adott a földrengésről, mely Cherbourgban s más franczia városokban tegnap volt. Mint most Párisból sürgönyzik, a cherbourgi templomban a rengés következtében több tárgy feldőlt. Saint - Vast la Bougue-ban esti nyolcz órakor rendült meg a föld s a lökés két másodperczig tartott. Granvilleben ugyanez időben éreztek földrengést, mely északnyugatiból délkelet felé húzódott. Rouenben már három-négy másodperczig tartott a lökés s az emeleteken a bútorok mozogni kezdtek. A nap forró és viharos volt. Mindenütt, hol földrengést észleltek, általános a rémület. Az oberammergaui passziójáték. Oberammergauban nagyban folynak az előkészületek a jövő évben tartandó passziójátékokra, mely alkalomra különböző újításokat visznek végbe az eddig használt színpadon, szczeneriában és a szövegben. Egészen új öltözetek is készültek, melyek 14,000 márkába fognak kerülni. A díszleteket is megújítják s különösen a keresztre feszítés jelenetét akarják kiállítás tekintetében is hatásosabbá tenni. A szükséges újítások és átépítések 80,000 márkába kerülnek, mely összeget egy müncheni bankintézet fogja előlegezni községi erdőségekre. A párisi világkiállítást, mint egy táviratunk jelenti, tegnap 251,000 ember látogatta. Szerencsétlenség a lóversenyen. A frankfurti lóverseny alkalmával Arco gróf egy akadály átugratásánál lováról leesett és koponyatörést szenvedett. Azt hiszik, hogy a szerencsétlen gróf azonkívül agyrázkódást is kapott s igy felépüléséhez kevés a remény. A Parnell-per, melyet a kiküldött parlamenti bíróság tárgyal, néhány hét múlva végre be fog fejeztetni. Mindemellett valószínűleg csak a jövő év elején lesz tárgyalható az a kártérítési per, melyet a londoni főtörvényszéknél Parnell indított a »Times« ellen, melytől rágalmazás miatt körülbelül másfél millió forintot követel. A »Times« e hét elején tett le két font, tehát a mi pénzünk szerint körülbelül húsz forint óvadékot, amely lépésnek az angol törvények szerint kiváló fontossága van, bármily aránytalan legyen az óvadék ezen összege a kívánt kártérítés összegéhez képest. A »Times« ugyanis az óvadék letételével elismeri, hogy Parnell panasza alapos s csupán a kártérítési összeg magassága ellen emel kifogást. Az esküdtszék, mely e kártérítési perben ítélni lesz hivatva, fogja eldönteni, vájjon nem túlzott-e Parnell kártérítési követelése. De hogy a főtörvényszék a Timest, mely különben is óriási perköltséget fog fizetni, rágalmazás miatt bizonyos mérvű kártérítésben el fogja marasztalni, az a parlamenti bíróság előtt kiderült tényállás következtében, minthogy az állítólagos Parnell-féle levelek, melyeket a »Times« közölt, hamisítványoknak bizonyultak, kétségtelen. Százéves hírlapok. Francziaországban ez év folyamán három napilap fogja megünnepelni százéves jubileumát. Ezek a »Journal des Débats«, a »Moniteur Universe« és a »Gazette de France«. A »Journal des Débats« első száma 1789. augusztus 30-ikán jelent meg s a szerkesztőség és nyomda ugyanabban a házban van ma is, amelyben volt száz évvel ezelőtt, sőt ugyanaz a család annak kiadó tulajdonosa ma is, mely a lapot megalapította. A párisi Salonban érdekkel nézi most a közönség azt a nagy olajfestményt, mely e lap harminczkilencz munkatársát ábrázolja, kik között Jules Simon, Renan, Leon Say, Henri Haussaye stb. szerepelnek, amint a szerkesztőség irodáiban dolgoznak, vagy társalognak. A londoni előkelő játékbarlangok ellen nem épen szigorú rendszabályokat foganatosít az angol bíróság. A Marlborough-streeten volt játékbarlang tulajdonosát ötszáz font pénzbírságban marasztalta a rendőrbíró, a Bow-streeten levő Adelfi-club tulajdonosát ugyanez a büntetés érte. A játszók, kiket röviddel ezelőtt egy éjszaka elfogtak, az angol arisztokráczia legkiválóbb családjai körébe tartoznak, s huszonnégy órai letartóztatáson kívül semmiféle büntetést nem kaptak. Az angol közvéleményben nagy felháborodást idézett elő ez az eset s ennek következtében a fennálló törvények szigorítását sürgetik, melyek nem engedik meg más ítélet hozatalát. Helyi hírek. A Huber síremléket a kerepesi köztemetőben pünkösd vasárnapján délelőtt tíz órakor fogják ünnepélyesen leleplezni. A szobor- és síremlékbizottság, holnapután, vasárnap délelőtt tizenegy órakor a nemzeti zenede nagy termében ülést tart, melyen az ünnepély sorrendjét fogják megállapítani. Gyilkosság Promontoron. Tegnap este a promontori felső-vendéglő véres jelenet színhelye volt. A vendéglőt környező kertben számosan voltak, együtt a mikor hirtelen, a kert egy elhagyott része felől kétségbeesett sikoltás hangzott fel. A vendégek mindannyian a hang irányában rohantak, s ott találták egy cserje alján Stark Jakab promontori húsz éves kőművest késsel a mellében, vértől elborítva. A szerencsétlen ember még élt, s nagy kínosan csak annyit tudott mondani, hogy Kun Keresztély promontori lakos volt a tettes, aki neki már régóta ellensége- Kun Keresztélyt a rendőrség letartóztatta. Halálozások: Virtsologi Rupprecht János, a sajtoskáli czukorgyár tulajdonosa, nagybirtokos, a répczevidéki önk. tűzoltó-egylet főparancsnoka e hó 26-ikán Sajtoskálban, élete 51-ik évében elhunyt. Temetése tegnap ment végbe, óriási részvét mellett. Ifj. Rácz Pálné, szül. Arany Jozefin tegnap délelőtt meghalt. Temetése holnap lesz. Színház és művészet, Zenepalota. A magyar mérnök- és építész-egylet, mint minden évben, úgy tavaly is pályázatot hirdetett ki egy épület tervére. Ez alkalommal, minthogy a »Pesti Napló«-ban annak idején fölvetett eszme visszhangot talált s illetékes helyen zene-palota építését tervezik, a mérnök-egylet ily palota tervrajzára tűzött ki pályadíjat, hogy igy — mihelyt az ügy a megvalósulás stádiumába lép — a megfelelő előtanulmányok már megtörténtek legyen. A pályázat határideje márczius hóban járt le s két pályamű érkezett be, az egyik »Praeudium«, a másik »Ars longa« jeligével. A bíráló bizottság, mely Weber Antal, Steinhausz László, Petz Samu, Zigler Győző, Lechner Gyula, Pártos Gyula és Korb Flóris tagokból állott, hétfőn tartott ülésén döntött a pályázat sorsa fölött s a nagy aranyérmet s a hatszáz forintnyi dijat a »Praeludium« jeligéjű pályatervnek ítélte oda. Az egylet nagygyűlése június 14-én fog végleg határozni a jutalom kiadása iránt. Az egylet igazgatósága mindkét pályamű tervrajzát ma délután mutatta be a sajtó képviselőinek. A pályanyertes ma renaissance stilü szép, kétemeletes épület, mely formáinak tisztaságával s az ízlés nemes egyszerűségével kedvező benyomást tesz. A szerzőnek nehéz feladatot kellett megoldania s az nagyrészt sikerült is neki. Oly palotát kellett kidolgoznia, mely nemcsak nyilvános hangversenyekre alkalmas termeket foglaljon magában, de melyben még az országos zeneakadémia s a színész-iskola helyiségei is elhelyezhetők legyenek. Szóval egyesítenie kellett egy zárkózottabb jellegű iskolát egy nyilvános hangverseny-épülettel. A tervrajz közepét foglalja el a nagy hangverseny terem, mely 1700—2000 ball-