Pesti Napló, 1889. július (40. évfolyam, 178-208. szám)

1889-07-01 / 178. szám

fiai« bejegyzett czég kérvénye iránt, mely szerint a hazai ipar és verseny fejlődése szempontjából, a kér­vény figyelembe vétel végett a hadügyminiszternek kiadassák. A határozati javaslat elfogadtatik. A 16. tétel Rakovszky István előadó is­mertetése után elfogadtatott. Tisza Lajos gróf elnök a legközelebbi ülést hétfőn délelőtt 10 órára tű­zi ki, melyen a rendes költ­ségvetés czime és tételei fognak tárgyaltatni és az ülést bezárja. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, julius 1. A horvát miniszter fogad d. e. 10— d. n. 2. Nemzeti múzeum, term. és néprajzi tár d. e. 9.— d. u. 1. Többi tárai 60 kr beléptidij mellett megte­kinthetők. Nyilvános könyvtárak zárva vannak. A Margitszigetre indul hajó félóránkint. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 80 kr. — junius 30. A hív. lapból. A miniszter köszönete. A kultuszminiszter vásonykeöi gróf Zichy Ferencz valóságos belső titkos tanácsosnak tízezer forintnyi ado­mányáért köszönetét fejezte ki. Személyi hírek. Dr. Pölzl Ferenci, a biblia­magyarázat és felsőbb exegezis tanára, a jövő tan­évre a bécsi egyetem rektorává megválasztatott. — Dr. Pucy Ákos egyet, magántanár, az Erzsébet­­kórház főorvosa holnaptól kezdve öt heti szabadságra megy. — Paulovics László II. kerületi elöljárót név­napja alkalmával üdvözlő küldöttség kereste föl. A fővárosi tanács tagjai és a polgármesterek szintén üdvözölték az elöljárót. Uj titkos tanácsos. A király ő Felsége — mint a hivatalos lapban olvassuk­­— báró P­a­s­e­t­t­i- Friedenburg Márius, a külügyminisztérium osz­tályfőnökének a titkos tanácsosi méltóságot ado­mányozta. A walesi herczeg legidősebb leánya, Lujza her­­czegnő, Fife gr. menyasszonya lett a napokban. A gróf a skót arisztokráczia egyik legrégibb családjá­nak sarja, mert a Fife grófi czim 843 óta létezik. Viktória királyné állítólag hosszú ideig ellenezte e házasságot, de végre nagy küzdelem után beleegye­zett abba. Galimberti bibornok a felekezetekről. Emléke­zetesek Galimberti bibornoknak ama szavai, melye­ket Pécsett Dulánszky püspök házában a felekezeti türelmességről mondott. Az »Agence Libre« táv­irata szerint Galimberti nagyon erős dorgatóriumot kapott volna e szavakért s komolyan szó volna a Vatikánban arról, hogy a nuncziust visszahívják. A belga király — szoczialista. Brüsszelből je­lenti egy táviratunk • A persa sah és a király tegnapi látogatása alkalmával a S­e­r­a­i­n­g-féle gyár­ban, a király egy munkás­ küldöttség be­szédére következőleg válaszolt: »Ti saját hatáskörötökben dolgoztok, é­n a­z enyémben. Valamennyi munk­ás egy családhoz tartozik és kezet kell egy­másnak nyujtaniok. Mondjátok meg társai­toknak, hogy ily érzelmektől vagyok eltelve. Vi­szontlátásra jó barátaim!« A király a küldöttség valamennyi tagjának ke­zet nyújtott és megkérte őket, hogy a lapokban jól reprodukálják s­z­a­v­a­i­t, melyek megfe­lelnek a belga jeligének : »Az egyesülés erőssé tesz.« Császka György püspök alapítványai. C­s­á­s­z­k­a György szepesi püspök, mint lapunknak írják, e na­pokban két, 1000—1000 frtos alapítványt tett, mely­nek kamatjaiból évenkint a koritnyiczai fürdőt láto­gató két szegény sorsú pap segélyezendő. Továbbá a likavkai, luzsnai és oszadai szegényeknek 300 frtot, a magurkai bányászoknak 100 frtot, és egyházme­gyéje szegény papjai között 450 frtot osztatott ki. Munkácsy újabb diadala. Párisból sürgönyzik ma nekünk. A világkiállítás szépművészeti osztályá­nak jury-je megkezdte munkálatait. A diszériaet Munkácsy Mihály festőművésznek ítél­ték oda. E határozat csak akkor válik teljesen ér­vényessé, ha az összes osztályok elnökeiből alakított felsőbb jury is jóváhagyja. Könyvjelző Kossuth Lajosnak. A holnapután Turinon át Párisba ránduló társaság egyik tagja, Fellegi Ottóné erzsébetfalvi földbirtokosnő igen dí­szes könyvjelzőt készített Kossuth Lajosnak. A könyv­jelző e fölírást viseli: »Minden igaz magyarnak az a leghőbb óhajtása, hogy hazánk szeretett fiát szülő­földjén láthassa. Kossuth Lajosnak, 1889. julius 5.« Lelkészválasztás Kecskeméten. Kecskemétről jelentik ma lapunknak, hogy Mészáros János lezeczei lelkész ev. ref. lelkészszé nagy többséggel megválasztatott, öngyilkos orvos. Kolozsvárit dr. B­a 11 a Gyula te­hetséges fiatal orvos tegnap délelőtt öngyilkossá lett. A szerencsétlen fiatal orvos kitűnő eredménynyel végezte a szigorlatokat s megnyervén a tudori diplo­mát, vidékre ment, hol mint gyakorló orvos működött. Egy betegen azonban nem tudott segíteni s azóta abban a hitben élt, hogy pályát tévesztett. Visszajött Kolozsvárra és itt mint dr. Belky János egyetemi tanár segéde működött. Öngyilkossága mindenütt a legnagyobb feltűnést és részvétet keltette. Párbajok Keszthelyen. Két párbaj volt a napok­ban Keszthelyen. Az egyiket Jezerniczky László földbirtokos Vezér Károly gazdászszal, a másikat pedig Bogyai Jenő földbirtokos Kacskovics honvédhuszár tiszthelyettessel vívta. Mindkét esetben kard volt a fegyver, s a felek mindannyian könnyű sérüléseket szenvedtek. A párbaj oka összeszólalko­­zás volt. Vérengző katona. Rómából táviratozzák la­punknak tegnapi kelettel. A VII. ezrednek a bene­­venti kerületben tartott menetgyakorlata alkalmá­val egy Borelli nevű katona rálövöldö­zött bajtársaira a megsebesített öt katonát, két polgárembert és Presti­­nari századost, ki aztán lelőtte Borelli­t.— Egy később érkezett táviratunk ez esetre vonatkozólag még a következőket jelenti: Borelli katona visszama­radt és egy fa mögé bújva, az utócsapatra 42 lövést tett. Borelli süketséget szimulált volt annak idején, hogy a katonai szolgálattól megszabaduljon. Borelli nem arra a zászlóaljra, melyben szolgált, hanem egy más zászlóaljra lőtt és megölte Vaniero őrnagyot, súlyosan megsebesített egy közembert és több polgárembert. Fővárosi ügyek. Az ügyosztályok újjászervezését a közgyűlés a szervezési szabályrendelet módosítása nélkül akkép eszközölte, hogy a beosztást a polgármesterre bízta egy évre. A tanács most előterjesztést intéz a köz­gyűléshez, hogy mivel az új beosztás helyesnek bizo­nyult, azt továbbra is hagyja meg s a polgár­­mesterre ruházott jogot továbbra is meghosszabbítsa. A központi tüzérség helyiségei. A tűzoltó főpa­rancsnokság memorandumot terjesztett a tanács elé, melyben kifejti, hogy a központi tüzérség helyiségei a plébánia­épületben egyáltalában nem felelnek meg a czélnak. A tiszti főorvos, kihez a memorandum ki­adatott, már közegészségi szempontból is a legsürgő­sebb intézkedést tartja szükségesnek, hogy a köz­ponti tüzérség más helyiséget kapjon. A központi vásárcsarnok ügyében Baross mint belügyminiszter ama leirata következtében, hogy a főváros ez intézmény létesítését ne odázza el most már, a tanács a közgyűléshez azt az indítványt ter­jeszti, hogy a központi csarnok létesítése ügyében végleg határozzon s kedvező elintézés esetén az elő­munkálatok kellő megtételére a tanácsot utasítsa. Helyi hírek. Péter és Pál napja a kirándulók nagy gyönyö­rűségére ragyogó szép időjárás mellett múlt el. Ha­jók, vasutak, most is mint pünkösdkor, nem győzték szállítani az utasokat, kik a főváros közelében levő nyaralóhelyeket valósággal elözönlötték. Ebben a leg­modernebb népvándorlásban, mely évről-évre nagyobb mérveket ölt, ez alkalommal is a főváros lakosságá­nak mondhatni nagyobb fele vett részt s még a liget­­városnak is — mert már holnap több lesz benne az építmény, mint a zöld — bőven jutott azokból, kik friss levegőt áhítottak. A főváros összes kerületeiből csak az ó­budaiak maradtak otthon: nekik tegnap búcsújuk volt s kintornák hangjai mellett, mézes-ka­­lácsosok sátrai közt mulattak. A kirándulások közt különben legnevezetesebb volt a Balaton-egyleté a »magyar tenger« partjaihoz s a csak e napokban vízre bocsátott »Kelén« hajó nagy számmal szállította a víg fővárosiakat Siófokról Füredre. Hasonlókép na­gyobb szabású volt a nyomdászok kirándulása Vi­­segrádra. Véres pisztolypárbaj volt ma reggel hét és nyolc­ óra között a csobánkai erdőben. Matyók Bencze főszolgabíró és Andreánszky Jenő szi­gorló orvos, a­kit párbajvétség miatt épp a múlt he­tekben vont felelősségre a törvényszék, állottak szem­ben egymással. A párbaj feltételei voltak : húsz lé­pésnyi távolság, kétszeri golyóváltás és tizenöt má­sodperc­nyi czélzási idő. A második golyóváltásnál Matyók a jobb vállán meglehetős súlyos sé­rülést szenvedett, de az orvosok véleménye szerint sérülése nem veszélyes. Andreánszky sértetlen maradt. A párbaj Matyók és Andreánszky között a Császárfürdőben történt tettleges bántalmazás­ból eredt. Egy számtanácsos halálos balesete. Megindító szerencsétlenség történt tegnap délelőtt az Akadé­­mia­ utcza 1­0-ik számú házban, a melynek második és harmadik emeletén a kereskedelmi minisztérium számvevőségi osztálya van. Lukács Ferencz szám­­tanácsos hivatalába akart menni, de a második eme­letről a harmadikra vezető lépcsőrészen elcsúszott s a korláton át lezuhant a lépcsőház köve­zetére, a­hol kevéssel később meghalt. Az eset részletei a következők : Lukács Ferencz buda­pesti születésű, 32 éves fiatal­ember s csak néhány nap előtt nevezték ki számtanácsossá. Azelőtt szám­­vizsgáló volt a minisztériumban és soronkivüli elő­léptetését kivált szorgalmának köszönheti. Szerény fizetéséből tartotta fenn édesanyját és két nővérét, kikkel együtt lakott Budán a Fő­ utcza 51. számú házban. Lukács tegnap délelőtt hivatalában dolgozott s 11 órakor valamely hivatalos ügyben lement a má­sodik emeletre főnökéhez, Szmekál József királyi ta­nácsoshoz. A tanácsosnál rövid ideig volt s azután fel akart menni a harmadik emeletre, saját hivatalszo­bájába. Ekkor történt a megrázó szerencsétlenség minden szemtanú nélkül. Lukács rendesen felhaladt a lépcsőkön s igy eshetett meg, hogy a csigaalaku lépcsőn megcsúszott s az alacsony korláton át l­ezu­han­t. Az erős esést Bilkei Károly hivatalszolga hal­lotta meg először, ki lerohant a lépcsőkön s ott ta­lálta a számtanácsost a márványkoc­kákon elterülve, összezúzott fejjel, vértócsa között. A szolga értesítette a mentőket, a­kik azonban már nem segíthettek. A rendőrség helyszíni szemlét tartott a házban és kon­statálta, hogy öngyilkosság esete nem forog fenn. Színház és művészet. Kaczagtató jelenet játszódott le ma a városligeti színházban. Szigligeti »Két pisztoly«-át adták s a nagyszámú közönség, midőn a darab véget ért, nem tudván, hogy az előadásnak csakugyan vége van, ülve maradt. Perczek múltak s a színpad előtti lámpákat már oltogatni kezdték, — de a közönség még mindig ült s várta a folytatást. Majd türelmét vesztve, tapsolni kezdett, hangosan kívánván az elő­adás folytatását. S ime felgördült a függöny s vak sötétség meredt a közönségre. A sötétből elő­lépett egy alak, a rendező, s a következőket mondá : »Tisztelt közönség! Kénytelen vagyok kije­lenteni, hogy az előadás már véget ért.« Erre a publikum végre kezdte elhinni, hogy a darabnak csakugyan vége van s nagynehezen szét­oszlott. Búcsú a színpadtól. F­a­j­o­r Emília színésznő, ki mostanság a budai színkörben játszik, miután egyik nagybátyjától tizennyolcz ezer forintot örökölt, virágvasárnapján búcsút vesz a színpadtól s a magán­életbe vonul. Törvényszéki csarnok. Változások a kir. kúrián. C­zord­a Bódog kir. kúriai biró igazságügyi államtitkárrá neveztetvén ki, (a kinevezésről szóló királyi kéziratot 1. lapunk élén) természetesen kilépett a kúria kötelékéből. Helyébe első rangosztálybeli bíróvá Jankovich Gyulát lép­tették elő; ennek helyébe pedig, hir szerint, Jakab­­falvy Gyula fog másodosztályú kúriai bíróvá kine­veztetni. Eljegyzések, esküvők. Asvai Jókai Etelka kisasszonynak Jó­kai Mór unokahugának, ma délelőtt esküdött örök hűséget Ihászilhász Lajos nagybirtokos, He­gedűs Sándor orsz. képviselő, a menyasszony sógorá­nak házánál. Az esketést Antal Gábor ácsi ref. lel­kész végezte. Ezután asztalhoz ült a társaság, mely­nek tagjai közt voltak Jókai Mór, Véghely De­zső veszprémmegyei alispán (a két násznagy), Jókay Károly, az öröm apa, Hegedűs Sándor, Visi Imre, dr. Artner Jenő, Feszty Árpád, Papp Ká­roly, Antal Gábor, dr. Steiner József, Tarczy Dezső, továbbá özv. Peti Józsefné, a meny­asszony nevelő­anyja, Feszty Árpádné, Hegedűs Sándorné, özv. Varga-Artener Aranka, Artner Jenőné, Hegedűs Béláné, Jókay Gézáné, Szarvas Margit, gr. Montecuccoli Emma urhölgyek s a ro­konság többi tagjai. Pohárköszöntőket mondtak az ifjú párra özv. Petiné úrnőre, Jókai Mórra, az öröm­apára és a házigazdára : Hegedűs Sándor, Jókai Mór, Papp Károly, Antal Gábor, Visi Imre, Hegedűs Ló­ránt. Az ebéd után, mialatt igen sok üdvözlő távirat érkezett, az uj házasok a vőlegény hathalmi birtokára utaztak. t-i-.-.-.' — "■! » ........ ........—------ - ■ ......-y - --­ Táviratok. London, jun. 29. A Delagoa-öbli vasút­társaság távirati jelentést kapott, hogy a por­tugálok felszalgatták a sineket s a rendőr­főnök rálőtt az angol mozdonyvezetőre. A személyzet élete és szabadsága komoly ve­szélyben forog, az állomásfőnököt el­fogták. Az igazgató a külügyminisztérium támogatását kéri. Páris, jún. 29. Francziaország fentartja az egyiptomi adósság konvertálásához való hozzájárulásának megtagadását ad­dig, míg Egyiptom kiürítésére néz­ve biztosítékokat nem kap. Brüsszel, jan. 30. Ma délelőtt folyt le a tün­tetés, melyet a szabadelvű párt annak megünneplése czéljából rendezett, hogy a szabadelvű párt töredékei között létrejött a kibékülés. A brüsszeli összes szabadelvű párti egyesületek és a vi­dékiek is számos képviselőt küldöttek, úgy hogy a tüntetésben mintegy tizenötezer ember vett részt.­­ Azalatt, míg a nagy téren a menet rendezkedett, Janson és Graux a vidékről érkezett küldötteket üdvözölték a tőzsdeteremben. A vidéki küldöttek akként nyilatkoztak, hogy a szabadelvű párttöredékek egyesülése szükséges volt. Ugyanez értelemben szó­lották Janson és Graux is. A tüntetők menete, melyhez nagy néptömeg csatlakozott, ezután elhaladt a tőzsdeépület előtt. Rendzavarás nem történt. Dél­után 2 órakor d­í­s­z­e­b­é­d volt, melyen mintegy 1600-an vettek részt. Bern, jun. 29. Mindkét nemzeti tanács b­e­­záratott. Róma, jun. 29. Umberto király ide érkezett é s a pályaudvarban a miniszterek s a hatóságok fejet fogadták. Az oroszok Kálnoky expozéjáról. Pétervár, jun. 29. A »Journal de St. Pétersbourg« Kálnoky gróf expo­zéjáról czikkezve, a következőket mondja : A Balkán államoknak függetlenségre való joga az az alap, melyen Oroszország mindig állott. Anélkül, hogy arra gondol­na, hogy Szerbia bel­ügyeibe avat­kozzék, Oroszország megelégedéssel kon­statálja, hogy a szerb kormány arra törek­szik, hogy a múltból reá háramlóit nehézsé­gekkel leszámolva, az országot ismét normális és tradic­ionális utak­ra térítse. A szerb kormány minden egész­ségtelen agitácziót visszautasít, mert meg van győződve, hogy annak megengedésével az az ország magasabb érdekeinek csak árthatna. Ha nemzeti hagyományai közt az Orosz­országgal való szoros kapcsot is megtalálja, talán joga van a kap­csot ismét megújítani. Ezzel függet­lenségre való óhajának nem mond ellent, mert bizonyára nem Oroszország az, mely azt valaha meggátolná. Végül a lap még az expozé ama részét emeli ki, melyben Kál­noky gróf kijelenti, hogy Ausztria-Magyar­­ország valamennyi hatalommal és Oroszor­szággal is barátságos viszonyban van. Pétervár, jun. a »Journal de St. Pé­tersbourg« amaz észrevételekre, melyeket Kálnoky gróf a magyar delegáczió albi­zottságában Bulgáriára vonatkozólag tett, a következőket jegyzi meg: Azon szerencsét­len ország ügyében Oroszország álláspontja, mely a jogra és a szerződések tiszteletben tartására van alapítva,­m­indenki előtt ismeretes és ennélfogva nem kell arra ismét visszatérnünk. A szerb király hazautazása. Kraljevo, jun. 30. (Pol. Korr.) A király Kruseváczból tegnap reggel utazott el. A la­kosság a királyt elutazása alkalmával a leg­­rokonszenvesebb tüntetésekben részesítette. A király éjjelre kíséretével együtt Belimarko­­vics régens kastélyában szállt meg; továbbá Ljubistinében is megállott, hol Milica czárné sírján imát mondott és ko­szorút helyezett, a sírra. A király ma délután érkezik meg ide. Fogadtatására nagy előkészületek történnek. A nép az egész út­ban nagy lelkesedéssel üdvözölte a királyt. Kraljevo, jun. 30. A király Protic és Beli­­markovics régensek, továbbá a miniszterek és a metro­­polita kíséretében ma délután ide érkezett és a nagy néptömeg által lelkesen üdvözöltetett. Uralkodók találkozása. Athén, jun. 30. Berlinből érkezett hírek szerint a német császár és Henrik her­czeg nagy pompa kifejtésével fognak a trón­örökös esküvőjére ide jönni. — Kré­tából jelentik, hogy a csoportosulások még folyton tartanak, de az ottani helyzet az athé­­nei hivatalos körökben nem kelt aggodalmat. Berlin, jún. 30. (A Pesti Napló táv­irata.) Széchenyi gróf nagykövet ma Bécs­­b­e utazott, alkalmasint azért, hogy közre­működjék Ferencz József császár-király ber­lini utazási programmjának megállapításában. Crispi a pápa világi hatalmáról. Róma, jun. 29. A szenátus tegnapi ülésén Crispi kormányelnök Rossi kérdésére, nem vol­na e mód a kongregaczionistákkal való kiegyezésre, kiknek a keleten olasz iskoláik van­nak, lényegében a következőket válaszolta: Az olasz kormány erre teljes jóakarattal haj­landó, de a sikerre nagyon csekély a remény. Köz­tünk oly kérdés emel válaszfalat, melynek megoldása igen nehéz. Szóló mit sem mulaszt el, hogy a Vatikán hozzánk közeledjék. Miniszterségének kezdetén azzal hizelgett magának, hogy e tekintetben képes lesz va­lamit kieszközölni. Akkor egy kiváló szerzetes láto­gatta őt meg; írásbeli jegyzeteket nyújtott át neki és azt a reményt keltette benne, hogy lehetséges lesz létrehozni a békét az állam és az egyház között. Né­hány hónappal később az illető szerzetest nem exkom­munikálták ugyan, de eltávolították. A hiba nem pusztán a Vatikánt terheli, mely csupán abban hibázik, hogy a pápa világi hatalmának helyreállítá­sát még lehetségesnek tartja és reméli, hogy bizonyos esetekben felkelthető a hatalmak rokonszenve, a czi­­vilizált Európa által elítélt pápai világi hatalom visszaállítása iránt. (Általános élénk helyeslés.) Rossi ne reménykedjék abban, hogy a kiegyezést ille­tőleg oly kedvező feltételek volnának elérhetők ; a kiegyezés valószínűleg szabadságaink­­kal, és érdekeinkkel ellenkező hatás­sal járna. (Tetszés.) A kiadótulajdonos irodalmi s nyomdai r. társulat baltinál Budapest, barátok-tere, Salisbury Törökországról. London, jún. 29. A felsőház tegnapi ülésén Salisbury kormányelnök kije­lentette : kétségtelen, hogy a porta kötelezettségeket vál­lalt Angliával és más hatalmasságokkal szemben Örményországot illetőleg, de azt a felfo­gást nem ismerheti el helyesnek, hogy a porta ígére­teinek megváltásáért Angliát terhelje a felelősség; ily felelősséget a kormány nem vállalhat el. Anglia Törökországban 1877. előtt nagy befolyással bírt, mert Törökország hálás volt a Krímben tanúsított szolgálatokért, de az 1877-iki háborúban Anglia nem támogatta Törökországot s igy most nincs ott nagyobb befolyása, mint a többi hatal­maknak. Salisbury elismeri Anglia ama kötelessé­gét, hogy mindenütt, hova hatalma kiterjed, a keresz­tények és többi embertársaink helyzetének javítására törekedjék. Szóló azt hiszi, hogy az örményországi eseményekről érkezett hírek túlzottak. A por­ta tagadja, hogy ott ilyen dolgok történtek volna, de azt nem tagadhatja, hogy ott tényleg törvény­telen állapotok vannak és hogy az a terület ki van téve a hegyi népek betörései­nek. Rosszaim lehet ugyan, hogy a porta nem lép hathatósabb eszközökkel ama pusztítások megakadá­lyozásáig, de nem szabad feledni, hogy Török­ország gyenge és szegény. Kijelentette az­után Salisbury, hogy a kormány hajlandó előterjesz­teni az iratokat, melyekből kitűnnek, hogy törvényel­lenes dolgok történnek ugyan, de azt nem bizonyít­ják, hogy e dolgokban a török kormány részes volna. Nagy baj azon a vidéken, az ott uralkodó faj - és vallás­gyűlölet és ajánlatos, hogy e gyűlölet meg­szüntetése az idő lassú munkájára bizassék. Cassagnac gyanúsításai. Páris, jun. 29. A kamara mai ülésén Picii­on (radikális) interpellácziót intézett az igazságügyi miniszterhez a Wolstyne-nek Jaques Meyerhez intézett levele tárgyában. Az igazságügyi miniszter azt vála­szolta, hogy Meyer anyjánál 10 levelet fog­laltak le, melyek azt bizonyítják, hogy a bou­­langisták üzelmeikben a legkisebb szemérem­mel sem birnak. Cassagnac azt állítja, hogy e leveleket a rendőrség gyár­totta; tagadja, hogy a jobbpárt bele volna bonyolulva a Meyer-féle ügybe s azt mondja, hogy az igazságügyi miniszter bűn­társa e tolvajnak. Cassagnacot e kifeje­zésért megróják és ideiglenesen kizár­ják az ülésekről. Cassagnac erre eltá­vozik az ülésteremből. Heves és izgatott vita után a h­áz elfogadta a napirendet, mely sze­rint a köztársaság bizonyos elleneinek vitat­­kozási módját megveti, és felhívja a kor­mányt, tegye meg a represszív in­tézkedéseket ezek ellenében. KÖZGAZDASÁG. Ipar és kereskedelem. A »Magyar Franczia« biztosító részvénytársa­ság ma tartotta Bittó István elnöklete alatt rend­kívüli közgyűlését, melynek lefolyásáról a következő tudósítás szól: Az igazgatóságnak saját hatáskörében fogana­tosított, a társaság pénzügyi rekonstruálását c­élzó egyik első intézkedése az volt, hogy a szállítmánybiz­­tosítási koc­kázatokat egész teljességükben, az érték­­szállítmányi biztosítások kivételével a Düsseldorfi­­szállítmány-biztosító társulatra veszteség nélkül átru­házta. Az osztrák »Phönix« részvényeket a társaság a franco-orosz banknak eladta. A kezelési költségek jelentékeny leszállítása már az utóbbi hónapokban foganatba vétetett. Ennek kapcsán fölemlíti az igaz­gatóság, hogy az elismert szakférfiak által ismételten foganatosított vizsgálatok arra nézve is megnyugtatást szolgáltatnak, hogy a társaság által viselt koc­kázatok minősége semmi részben sem kedvezőtlenebbek, mint a monarchiában működő s legjobban vezetett bárme­lyik biztosító társaságé. Legnagyobb megelégedéssel konstatálja az igazgatóság, hogy amaz aggályok, a­melyeket a társaság üzletének bekövetkezendő ha­nyatlása iránt több oldalról hangoztattak nem valósultak, és hogy az üzlet terjedelmében — a kö­zönségnek több oldalról mesterségesen is szított nyug­­talanítása daczára — semmi nevezetesebb csökkenés be nem állott. Elismeréssel adó­zik ennek kapcsán az igazgatóság a társaság ügynö­kei és képviselői iránt, kik éppen a rendes közgyűlés óta lefolyt válság idejében buzgalommal védték a tár­saság érdekeit s elismeri az igazgatóság azt is, hogy képviselői fáradozásainak sikerét nagy mértékben mozdította elő a biztosított közönség, mely a társaság további fennmaradásában megbízva, fenntartotta üz­leti összeköttetéseit a társasággal. A társaság ez idő szerinti vagyoni állapotát az igaz­gatóság a következőkben ismerteti. Szemben négy millió forint részvénytőkével, a 166,939 forint 86 krt tevő ágro és a 100,462 frt 38 krt tevő tőke­tartalékalappal, összesen tehát 5.067,402 frt 24 krral 3.634,001 frt 99 kr veszteség állván, tiszta vagyonuk 1.433,400 frt 25 kr és a múlt rendes közgyűlés hatá­rozatából alakított s 399,395 frt 20 krt tevő kétes követelések tartaléka marad. E vagyonállapot, s az igazgatóság javaslata alapján elhatározza a közgyű­lés, hogy a részvénytőkét 500,000 forintra leszál­lítván a fen­t kimutatott 1.433,400 frt 25 krból ■fennmaradó 933,400 frt 25 krbéltőkét alakít. Egyúttal elhatároztatott, hogy­­ek szerint 500.000 frtra leszállított régi tőke 15.000 darab egyenkint 100 frtról szóló ny kibocsá­tása által két millió forint emelte­­tik.­­ Ezek szerint a társas.génytőkében 2.000.000 frt, nyeremény tartalék,400 frt 25 kr, kétes követelések tartalékát,395 forint 20 krajczár, összesen 3.332.795,5 krajczár tőkével rendelkezik, mely összegevéve a dij- és kártartalékul kimutatott 4.9frt 76 bt, a társaság teljes joggal fogja maga a monar­chia legnagyobb alapú biztosító­­i közé szá­míthatni. Igaz ugyan, hogy a tán eredetileg 4 millió arany forintnyi részvényeit, de te­kintve, hogy a Phönix­ részvényjelzése óta 1.600.000 forint állandóan el­volt a társaság saját üzletétől, a vagyoni állapot etinél nem kedvezőtlenebb. Egyszersmind­­et, hogy az új részvények elhelyezése franc riszvényesek konzorcziuma által 400.000 frt, stt előkelő c­égek által 750.000 frt, összesen 350.000 frt erejéig eleve biztosíttatott. Az ivekre alap­­szabályszerű előjog a régi részt illeti. Az esetre, ha ez előjog teljesen igényt tennék, az új részvények átvételét garantilvább négy­ezer darabot egy franczia nagyiekből álló konzorczium, és körülbelül 7500 egy buda­pesti előkelő c­égekből álló csopot közt van­nak Brüll Henrik és fiai, Deutscha, Fiselei testvérek, Herzog M. L. és fia, Adolf fiai, Lederer testvérek, Müller Vilmos és König, Sváb Károly, tornyai Schossberg, stb., úgy hogy 1.150.000 frt elhelyezése­rülmények között biztosítva van. A magyar földhitelintézet is gyűlést tartottak, hogy határozzanak a jág és fel­ügyelő bizottság javaslatai fölött a b­á­n­y­o­­zási és tal­aj javítási körről szóló törvényjavaslaton a törv által tett módosításokra nézve. Az el Szlávy József koronaőrt választották igazgatóság részéről előadatván, hogy az sms közgyű­lése részéről elfogadott törvénytett részint stiláris, részint lényeges módosító igazgató­­ság és felügyelő bizottság hoz m­ert ha a módosítások némelyike a gyali czélnak meg nem felelő lenne, a tervárálás után változtatásokat tenni mindig Az alapí­tók gyűlése kijelenti, hogy az üés által módosított törvényjavaslatot it­­ is ma­gáé­v­á t­e­s­z­i. Az ülés után Arie­w­f­f­y Aurél elnöklete alatt az intézek i­v­ü­­­i közgyűlése tartatott megői teen­dőkre dr. Csengeri Lóránt, esre Kö­ves György és Kovács­ Sz Endre kéretett fel. A közgyűlésen gr. Andor in­dítványára az említett előterjesztve elfo­gadták. Gr. Dessewffy Aurée rekeszt­­vén, reményét fejezte ki, hogy a­tézet új üzletkörében, mit reá a törvényhoz, éppoly sikeres működését fog a közgazdáitól eme­lése érdekében kifejthetni, mint ági műkö­désében kifejtett. A budapesti értékít A mai vasárnapi értéktőzsdén frgalom. Osztrák hitelrészvény 301.12 frton,­ázalékos iranyjáradék 100 90 frton köttetett. IU Fővárosi síink Városligeti nyári színház. Színigazgató: Feles Zsigmond­. Julius 1-én : Magyar előadás a népszínház több elsőrendű tagjának közreműködésével. Az eleven ördög. Víg operett 3 felvonásban. Ze­néjét szerző Konti József. Kezdete */az órakor, MŰSOR. Kedd, A sárga csikó. Bún k­ör awban, Atony. Erede dalokkal, táncra Lukácsy S. Zej Erkel G. kor. &. Kedd. Szerdikle. Csütök­ofla. Pántéi. It zom m­aaál. Felelős szerkesztő: ifj. Abnél. Myilt (Az e rovat alatt közlötteknek sem alakjáért nem felelős a szerke' !! ÉPPEN MOST JEL!! Az Athenaeum könyvkitában Budapest, (Ferencziek­ tere, Alet) és minden hiteles könyvára: M ii­­ rendeletek- és döntvényeibe, Szerkesztette Dr DÁRDAY SA A „Jogtudományi Közlön­­ szerkesztője, őrsi stb. stb. Két kötet. Második t­kinteti T­A R T­A L M I. RÉSZ, Törvénykezési és szer­k. II. RÉSZ. Magánjogi törvények, III. RÉSZ. Hitek­, kereskedelmi ét IV. RÉSZ. Büntetőjogi törvényei 8 ad rét, 2280 lap. Tartós ban, A. két kötet Ara A 7 forintnak elöleges (postautalvá! után a könyv általunk toértaentes­­—

Next