Pesti Napló, 1889. augusztus (40. évfolyam, 209-239. szám)

1889-08-01 / 209. szám

Védelme további folyamán Mandl kifejti, hogy Sockl minden áron meg akart csípni egy magyar ügyvédet, mert haragudott a magyar ügyvédekre. Mikor Mandlt letartóztatták, ez könyörgött Socklnak, ne engedje őt ártatlanul meghurerolni, mire Sockl­­ az felelte, hogy sajnálja a dolgot, szíve is fáj s sze­­retne mindent visszavonni. De nem vonta vissza, mert­­­écsi íigyvédje dr. Herzl, ki az egész intriga főren­­d­­ízője, máskép tanította ki. Különben milyen pártat-­­­m volt a bécsi törvényszék, arra csak annyit hoz fel a vádlott, hogy ő is feljelentette Socklt csalás miatt, ez irányban a­zonban nem történt semmi, s hogy Misén volt az áramlat Pécsben, arra vonatkozólag utal Rainer főherczeg egy nyi­latkozatára. .... Az elnök: Ez nem tartozik a dologhoz. — Végül a vádlott kéri felmentését. Szünet után dr. Győrffy Gyula, Haselbeck Ká­roly rendőrfogalmazó védője tartott hosszabb beszé­det, k­imu­tatván, hogy a közvádló majesztikus meg­vetéssel ignorálja a büntető­jog alaptételét, hogy a büntetendő cselekményt szigorú lelkiismeretességgel állapítsa meg s ne csupa feltevések s lehetőségek s gyarn­okok terén mozogjon. Itt a magyar intézmé­nyek, a magyar ügyvédi kar s az egész magyar tár­aid alatti erkölcsi tisztességéről van szó, mely nagy érdeket az alü­gyész fölületességet minden jogos indok nélkül pellengérre volt képes állítani. A vádhatóság egyetlen pozi­tív tényt sem képes felhozni s azért kérdezi a védő, mi lehet a vádhatóság ignorancziájának s egész eljárásának oka. Ez nem lehet más, mint az a tény, hogy a bécsi bíróság egy magyar ügyvédet jog­talanul elitélt s az alügyész lehetetlennek tartotta, hogy az osztrák törvényszék csalódhassák. A vád- statólág osztozni akart a bécsi bíróság dicsőségében.­­ Miután a védő kellő szavakkal kimutatta az alügyész egész okoskodásának helytelenségét és ama fejtegetését halomra döntötte, hogy a közvetlenség a tárgyalásnál nem föltétlenül szükséges, hivatkozott az elnöknek aá iránti rendreutasító szavaira, melyeket Lassner kapitányhoz intézett volt. Az elnök: Félbe kell szakítanom a védő urat. Én Lassner kapitány urat nem utasítottam rendre. Ahhoz nekem jogom sincs. — A védő: De konstatálni méltóztatott. — Az elnök: Nem konstatáltam semmit. Azt Lassner úr vallotta s én csak annyit jegyeztem meg, hogy az tör­vénybe ütköző dolog. Egyébiránt kérem a védő urat, hogy ne foglalkozzék az én személyemmel, különben ha ez megengedhető volna, oda kellene hagynom a bírói széket. — A védő: Bo­csánat ! Nincsenek itt a tegnapi tárgyalásra vonat­kozó jegyzeteiül, s igy nagyságodnak... (Az el­nök: Kérem! Tessék a törvényszékhez intézni szavait és ne hozzám.) — Védbe­­széde további folyamán a védő azt mondja, hogy a bécsi törvényszék a mi hatóságainkat és ügyvédi karunkat pellengérre állí­totta. — Az elnök: Már bocsánatot kérek, de azt el­ég nem engedhetem, hogy a bécsi törvényszékről így nyilatkozzék. A bé­­csi törvényszék a törvényhez és saját lélekismeretéhez képest járt el. — A védő: Magyar bir­óság előtt külföldi hatóság ítélete nem létezik s nem lehet irányadó. A törvényszék bölcsességére bízóm­ véden­­czem ügyét. Miután még Haselbeck mondott néhány szót a saját védelmére, a bíróság visszavonult s az el­nök este hét órakor kihirdette az ítéletet. E szerint Mádl Ármin dr. fővárosi ügyvéd bűnös a btk. 350. szakaszába ütköző, a 353. sza­kasz 1. pontja szerint minősülő s a 65. szakasz értel­mében kísérletet képező zsarolás bűntetté­nek kísérletében és ezért négy évi idő­tartamra hivatalvesztésre és politikai j­o­g­a­i­n­a­k felfüggesztésére ítéltetik. Haselbeck Károly az ellene zsarolásra való felbujtás miatt emelt vád alól föl­mentetik. Az ítélet jogerőre emelkedése után az iratok a főkapitánysághoz tétetnek át, először azért, hogy Haselbeck ellen az esetleges fegyelmi vizsgálat megindítható,­­ másrészt azért, hogy az Auster-féle kihágási ügyben az esetleges vizsgálat tovább vezet­hető legyen. Megkerestetik egyúttal a főkapitányság, hogy mindezek után az iratokat tegye át a budapesti ügyvédi kamarához, hogy az megindíthassa a fegyel­mi eljárást Mandl Ármin és esetleg Tauber Leó dr. ellen. Haselbeck megnyugodott az ítélet­­ben, míg Mandl dr. felebbezést jelentett b­e. A kir. alügyész a Haselbeck irányában hozott ítélet ellen felebbezett. A megokolás, melyet az elnök előterjesztett kiemeli, hogy bár több körül­mény a mellett szól, hogy Mandl és Haselbeck összejátszottak, és a törvényszék meg van győ­ződve, hogy ha Mandl pénzt hoz Sockltól, H­a­­selbeck két kézzel kap utána, ez utóbbi ellen jogszerű bizonyítékok alapján marasztaló ítéle­tet hozni mégsem lehetett. Manóira vonatkozólag a törvényszék nagyrészt magáévá tette a bécsi törvényszék ítéletének megoko­lás­á­t. Bern, júl. 31. Ma átadták a német jegyze­­t­e­t, mely válását képez a legutóbbi s­v­á­j­c­z­i jegy­zékre. Pétervár, jul. 31. (A Pesti Napló táv­­rata.) A czár parancsára egy udvari vonat rálent az Orosz-osztrák határra Nikita fejedelemért és a Köretében levőkért. Konstantinápoly, jul. 31. (A Pesti Napló távirata.) Azaz orosz korvett, mely a múlt hé­ten Kréta szigeténél horgonyt vetett, eltávozott a szi­get partvidékéről. Milafte, jul. 31. (A Testi Napló távirata.)­ A »Corriere della Sera« római levelezője jelenti, hogy a bibornokok kollégiuma el van szánva arra, hogy a lgközelebbi konklávét Olaszországon kívül tartsa meg s hogy jövőre fiatalabb korú pápát választanak, ki erélyesen küzdhet s abban a helyzet­ben van, hogy Rómát bármely pillanatban elhagy­hatja. Trebitsch, jul. 31. (A Pesti Napló távirata.) A hétfő óta sztrájkoló 800 c­z­i­p­é­s­z csapatok­bán járja be a várost s 2Ö°­év­nyi bérfelemelést kíván. A rendzavarásoktól tartanak , azért megtörtént már minden előzetes intézkedés. A helyzet mindenfesetre komoly, mert a munkásoknak nincs miből élniök és három nagy czipőgyárban szünetel a munka. Zágráb, júl. 31. A tartománygyűlés szeptember 2 án kezdi meg ülésszakát, mely kará­csonyig fog tartani. Halálozások: Nedeczei és ruttkai Ruttkay Károly föld­­birtokos 74 éves korában meghalt Szalma-Teresen. Az elhunytat két fián, Ruttkay Albert kapitányon és Ruttkay Aladáron kívül, nagyszámú rokonság gyá­szolja. Temetése e­ső 27-én ment vége fényes rész­véttel. T­áviratok. London, jul. 31. Mint a Reuter-ügynökségnek Zanzibárból jelentik, az inzurgensek elzárták a Mvapirába vivő utat. London, jul. 31. (A Pesti Napló távirata.) A montenegrói fejedelem megnyugtató kijelentéseket tett a »Times« bécsi tudósítója előtt. E szerint Ni­­kita fejedelem nem kívánja országa nagyob­­bodását s egy ujját sem fogná megmozdítani, hogy a szomszéd államokban zavarokat idézzen elő. Wilhelmshaven, jul. 31. A császárné ma reggel 6 órakor külön vonaton visszautazott Kissingenbe. Vilmos császár reggel 7 órakor a »Hohenzollern« jachtra ment, hogy elinduljon an­golországi útjára. A hajóraj a külső révben csatlako­zik a yachthoz. Brüsszel, jul. 31. (A Pesti Napló táv­­irata.) De Volder, volt igazságügyminisz­tert s jelenleg belügyminisztert tegnap ki­hallgatta a monsi vizsgálóbíró, Pourbaix agents provocateur ügyében. E ki­hallgatás állítólag amiatt az ellentmondás miatt történt, melyet a miniszternek a ka­marában tett nyilatkozata magában foglalt. Berlin, júl. 31. (A Pesti Napló távirata.) A »National Ztg.« szerint Szerbia legközelebb be akarja szüntetni a követségeket Berlin­ben, Rómában és Londonban. A Boulanger-pör, Páris, júl. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) A Boulanger-pör­ben újabb aktá­kat közölnek. Cam­bon a madridi követ, az­előtt tunisi miniszter-rezidens azt vallotta, hogy a hivatal­ vadászok és spekulánsok a gyarmaton pártot képeztek, melynek czélja volt Boulanger számára a rezidensi állást s a katonai parancsnokságot kieszközölni. Pá­­risba való hivatása alkalmával Boulanger egy gyűlésben heves beszédet tartott a czivil ha­­alom ellen. — Blandin képviselő azt val­otta, hogy az egykori boulangista ügynöktől Thiebaut-tól, azt hallotta, hogy ez (Thibaut) Napoleon herczeggel megbeszélte, hogy a he­rczeg mindenütt támo­gatni fogja Boulanger jelöltetését. Blandin meg van győződve arról, hogy Thie­­baut útján egyezség jött létre Napoleon Jeromos herczeg és Boulanger közt. Berlin, jul. 31. (A Pesti Napló táv­irata) Az itteni tőzsdén ma az a hir terjedt el, hogy Boulanger öngyilkosságot lövetett el. Vérontások Kréta-szigetén. London, jul. 31. (A Pesti Napló táv-­­ irata.) Krétából rossz hirek érkeznek. A­­ sziget különböző részein egyre fordulnak elő harcrok nagy vérontással és sok ember­áldozattal. Egy keresztény falu, melyben 150 család lakott, a lángok mar­taléka lett. A városokban, hol mohamedánok s keresztények vegyest laknak, nagy a pá­nik A görög konzul családját Syrába küldte, mert tart attól, hogy annak biztonsága veszé­lyeztetve talál lenni. Az angol akóházból. London, jul. 31. Az alsóház második olva­sásban szavazás nélkül elfogadta az apanage­­j­a­v­a­s­­­at­o­t,mely­nek elvetését Wallace indítványozta volt. A ház továbbá elfogadta a skót egyetem­­r­e vonatkozó törvényjavaslatot harmadszori olvasás­ban és a kopott aranypénzek bevonásáról szóló bilit második olvasásban. Goschen pénzügyminiszter kijelente, hogy itt az előbbi uralkodók idejéből eredt 4,295.000 egész és 157.000 fél sovereigns bevonásá­ról van szó és kifejezte ama reményét, hogy a jövő évben az aranyérczkérdést teljességében át­ölelő nagyobbszabású törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni. Hírek Rómából. Róma. júl. 31. Corliből jelentik, hogy az odavaló igazságügyi hatóságok elrendel­ték Francois Loyzeau de Granmai­­son franczia hadnagy szabadon bocsá­tását. Loyzeaut a határra viszik. Róma, jul. 31. (Pol. Korr.) Illetékes helyről kijelentik, hogy gróf Nigrának, Olaszország bécsi nagykövetének idejötte mi összefüggésben sem áll a »trieszti és trienti bizottság« feloszlatásával, s hogy az osztrák-magyar külügyi hivatal amaz intézkedéstől teljesen távol áll és miben sem befolyásolta. KÖZGAZDASÁG. Hamburgjuk 31. A »Börsenballe« jelenti: Öt czég, köztük C. Wörmann, közvetlen rendes gőz­haj­ójáratot létesítettek Hamburg és a Levante közt. Az első időben 4 gőzös, mely­nek mindegyike 2000 tonna tartalmú lesz, fogja a szolgálatot ellátni. A hajójárat érinteni fogja Ham­burgot, Antwerpent, Pyraust, Salonikit, Syrát, Sm­yr­­nát, Konstantinápolyt, Brailát és Küsztendjét. A részvénytőke áll 1.400.000 márkából részvényekben és 700.000 márkából 41/a°/6-os elsőbbségi kötvé­nyekben. Ipar és kereskedelem A zónatarifa, mely a jövőben remélhetőleg a személyforgalom tetemes gyarapodását fogja eredmé­nyezni, néhány nap óta éppen az ellenkező hatást gyakorolja. Igen sokan tartózkodtak ugyanis az uta­zástól, hogy már az olcsóbb menetárakat élvezhessék. Míg ugyanis rendes körülmények közt a magyar államvasutak központi pályaházában naponkint 7000-nél több utas fordult meg, addig néhány nap óta az érkezettek és elutazottak száma nem haladta meg a 4000-et. Az oszt­rá­k-m­agyar állam­­vasutakon, valamint a dé­l­i vaspályán a közleke­dők száma nem üt el a rendestől. Az utolsó Az aratás. Az e hó 23-ától 29 ig beérkezett hivatalos ada-­­­tok alapján az aratás eredményeiről és a mezőgazda-­­ sági állapotról a következőket közölhetjük: ‘ B­u­z­a. A Duna balpartján Árva, Liptó és Zó­lyom megyében is kezdetét vette már az aratás, egyébütt learattatott, behordatott és cséplése javában folyik. A termés, mely átlag gyenge középszerűnek mondható, sehol sem felelt meg teljesen a hozzáfűzött­­ reménynek, a szem túlnyomólag szorult, vékony és­­ könnyű s csak helylyel­ közel találni szép, nagy és sú­­­­lyos magot. Szalma kielégítő mennyiségű lett. A Du­na jobb partján nagyobbrészt betakaríttatott, cséplése folyamatban van, a koránérett eléggé szép szemű, a­­ későn érett azonban megszorult, általában gyenge közép és középszerű termést fog adni, szalma meg­lehetősen lesz. A Duna-Tisza közén az aratás vég­kép befejeztetett, sőt egyes helyeken a behordás is, a cséplés folyamatban van, az eredmény — mint már a múltkor is jeleztetett — nagyon különböző, sok benne a megszorult szem, csak kevés helyt van tökéletesen kifejlődött mag, úgy hogy egészben véve gyenge közép­szerű a termés A Tisza jobb partján többnyire learat­ták, behordás és cséplés általánosan folyamatban van, a termés — mint előre jeleztetett — nagyon külön­böző, átlag gyenge, középen aluli, itt-ott, főleg Göm­ör és Kis-Hontban, középszerű. Minőségileg csak he­lyenként jó az eredmény. A behordást és cséplést a gyakran változó időjárás sok helyen akadályozta. A Tisza balpartján az aratás most már mindenütt véget ért s a cséplés folyamatban van. A termés, mint je­lezve volt, általánosságban középen aluli, ritka helyen mondható valamivel jobbnak. Minősége gyenge, szép piros aczélos búzát alig lehet találni, hanem annál több a szorult szemű. Szalmára nézve sem ki­elégítő a termés. A Tisza-Maros­ szögén csaknem min­denütt csépelnek; az eredmény az eddigiek után ítél­ve általában nem felel meg a kivánalmaknak s csak helylyel-közzel van kielégítő s jó középszerű termés. Minőségileg az eredmény nagyon különböző, szórvá­nyosan igen jó, többnyire azonban nagyon rossz, apadt szemű, megszorult és annak következtében könnyű is. A 24-ki vihar sok kárt okozott benne. Az erdélyi me­gyékben az aratás több helyt befejeztetett, cséplése fo­lyamatban van, Udvarhely megye nagy részében az aratás most veszi kezdetét, Ősikben pedig több helyt még meg sem kezdetett. Az eredmény, a­mennyiben már konstatálható, általán véve középen aluli. A nagy szárazság sok szorult szemet okozott, a­hol meg nem szorult, kielégítő. Rozs. A Duna balpartján már csak Zólyom vármegye kis részében zöldei, Árva- és Liptóm­egyé­ben aratják, középszerű hozamot igér, kalásza megle­hetős nagy, Liptóban azonban csorba. Egyébütt már mindenütt learattatott, kevés kivétellel be is horda­­tott, cséplése javában folyik; a termés valamivel jobb ugyan, mint a búzáé, átlag azonban mégsem kielégítő, mert sok szem apró maradt, hirtelen érett és meg­szorult. A Duna jobb partján néhol cséplik, apadt és könnyű szemű, gyenge középhozamot fog adni, szal­mából jó termést ígér. A Duna-Tisza közén az ara­tást, sőt a behordást is nagyrészt befejezték, a cséplés jól halad, mennyiségre nézve a múlt évit megközelítő gyenge középszerű termést adott, minősége gyenge. A Tisza jobb partján az aratást csekély kivétellel befejezték, az eredmény gyenge közép és középen aluli, különböző minőséggel, itt-ott jó minőségűt adott, de többnyire csak gyenge középszerű, mert a szemek sok helyütt megszorultak. Kedvező a termés Göm­ör, Kishont és Szepesben. A Tisza balpartján még rosszabb termést adott mint a búza, sok helyt­­ alig adta vissza a magot. A minőség részben közepes, ■ részben gyenge. A Tisza-Maros szögén cséplik, a ho­­­­zam ritka helyt nagyobb gyenge középszerűnél, minő­ségileg hasonló a búzáéhoz. A vihar sok kárt okozott. Az erdélyi megyékben aratása részben folyik, rész­­­­ben befejeztetett, szára burta, a szemek fejlettsége ■­ több helyt kielégítő. Aszály és rozsda sokat ártottak,­­ az eredmény a féltermésnél alább áll. , A r p a. A Duna balpartján aratása még foly­ton tart, sőt sok helyen még teljesen zöld, az ered­mény átlag gyenge, mert a vetés ritka és alacsony maradt, sok szem hiányosan fejlődött és egyenetlenül­­­ért meg. A Duna jobbpartján itt-ott cséplése folya­­­­matban van, silány minőség mellett középen álei szét. A Duna-Tisza közén a tavaszit még aratják, az őszit learatták, csépelnek, gyengén önt, sok benne a sovány és könnyű szem, csak szórványosan fordul elő súlyos és kifejlődött, szalmára igen rosszul fizet. A Tisza jobbpartján helylyel-közzel a tavaszit még arat­ják, középen aluli termésre van kilátás, kivéve Sze­pesin egy ét, hol jól áll. Göm­ör- és Kisbontban meg­lehetős je­inőségűt termett. A Tisza balpartján a termés mindenütt a várt reményen alul maradt, he­lyenként, mint Bihar-, Szatmár-­ és Irgocsa megyében egyáltalán nem sikerült, néhol alig érdemes lekaszál­ni, máshol pedig csak féltermést adott. Minőségre nézve itt-ott kielégítő,­­ többnyire azonban apró, könnyű és sárgás. A Tisza-Maros szögén learatták, behozdták, helyenként már el is csépelték, átlag véve nem kielégítő, itt-ott középszerű. Az erdélyi megyék­ben az aratás már megkezdetett, a várakozásnak kevés helyen felel meg, az eredmény gyedbe középszerű. Zab. A Duna balpartján részben még lábon áll, a legutóbbi időben némileg javult. A Duna jobb part­ján helyenként már learatták, általában jó közép, itt­­ott azonban középen aluli lesz a termés. A Duna- Tisza közén az aratás általánosan folyik, a termés igen különböző eredményt ígér, átlag középszerű, e hó 24-én a vihar is sok kárt okozott benne. A Tisza jobb partján aratása kezdetét vette, a termés gyenge kö­zépszerűnek jelezhető. A Tisza balpartján Szilágy me­gyében még zöld , az esőzésre javult, egyébütt nagy­részt learattatott, általában középen aluli termésre van csak kilátás, szalmára úgy mint szemre nézve, minősége itt-ott kielégítő. A Tisza-Maros szögén itt­­ott még aratják, behordása folyik, sőt helyenként már a cséplés is ; a termés többnyire gyenge középszerű, minősége kielégítő lesz. Az erdélyi megyékben nagyon különböző, szára általán kurta, sőt néhol a fej is, ara­tása még nem kezdetett meg. T­e n­g­e r­i: A Duna balpartján a legutóbbi eső­zésre tetemesen javult, szeme szépen telik, kevés ki­vétellel mindenütt ismét kielégítő. A Duna jobb part­ján az utóbbi esőzések folytán javult, jól csövesedik, jó középszerű terméssel biztat. A Duna-Tisza közén az esőzésekre ismét szép fejlődésnek indult, sokat ja­vult, azonban itt is kárt tettek benne a viharok. A Tisza jobb partján az utóbbi napokban helylyel-közzel jó eső volt, mi a tengerire is jól használt, felüdült, helyenként azonban még sínyli a szárazságot. A Tisza balpartján helyenként a bekövetkezett esőzé­sekre felfrissült, néhol azonban az eső már elkésett, legjobban áll Ugocsa, Szilágy és Szatmár megyékben, hol az eső igen sokat használt neki, Békés, Bihar, Hajdú és Szabolcs megyében csak féltermést remél­nek. A Tisza-Maros szögén Csanádban már nagyon sok helyt elfonyadt, esőt kíván. Krassó Szörényiben kiadó eső érte, jó termést fog adni, általánvéve kielé­gítően áll. A 24 ki vihar több felé sok kárt okozott benne. Az erdélyi megyékben, bár mindenütt szép fejlődésnek indult volt, a szárazság több helyt meg­akadályozta fejlődésében, nem csövezhetett kellőleg és termékenyülése hiányos lett. A jégvihar sok kárt okozott benne, néhol teljesen tönkretette, Maros- Torda és Szolnok-Doboka­széki járásában alig van kilátás termésre. Hüvelyesek és kerti vetemények. A Duna bal partján átlag középszerűek, a borsó egy részét sok helyen csak zöld takarmánynak lehetett használni; a Duna jobb partján a babot gyenge kö­zépszerű eredménynyel szedik, a káposzta fejlődésé­ben elmaradt; a Duna-Tisza közén bab és borsó kielégítően fog fizetni, kerti vetemények átlag meg­lehetősen állanak ; a Tisza jobb partján meglehetős középszerű termést adnak; a Tisza bal partján, Hajdú megyében a bab közép-, Szilágyban jó termést igér, Szathmárban gyengén áll; a Tisza-Maros szögén ki­elégítően fizetnek ; Erdélyben többnyire jó középszerű termésre mutatnak, néhol száradnak. Kender és len. A Duna bal partján a ken­der eléggé magas és sűrű; a Duna jobb partján középszerű hozamot fog adni; a Duna-Tisza közén a termés úgy magva, mint fonálra nézve kedvező; a Tisza jobb partján kielégítően fog fizetni; a Tisza bal partján középszerű eredményt ígér; a Tisza- Maros szögén kielégítő, néhol nagyon jó, itt-ott gyenge termést adtak; Erdélyben kevés helyen érte el a kellő magasságot. Burgonya. A Duna bal partján a korai átlag középszerűen és azon alul fizet; a késői faj jó termést igér, a Duna jobb partján­ jó terméssel biztat; a Duna-Tisza közén az esőzétekre szépen felüdült; a Tisza jobb partján általában meglehetősen jól fog fizetni; a Tisza bal partján kevés termésre van kilá­tás ; a Tisza-Maros szögén meglehetős termést igér; Erdélyben a szárazság akadályozta, Dohány. A Duna jobb partján törése folya­matban van; a Duna-Tisza közén többnyire apró és silány; a Tisza jobb partján Borsodban gyenge; a Tisza bal partján Szatmár kivételével, hol meglehe­tősen áll, gyenge; a Tisza-Maros szögén a termés kielégítőnek ígérkezik. Czukor és takarmányrépa az esőzésre a Tisza jobbpartjának kivételével, hol az esőt most is kívánja, felüdült, átlag kielégítően fog fizetni. Mesterséges takarmány. A Duna bal partján kevés lesz; a Duna jobbpartján különböző eredményt nyert; a Duna-Tisza közén csak egyes helyeken adott jó termést; a Tisza jobbpartján gyenge, középszerűen fizetett; a Tisza balpartján a lóhere és luczei­na második kaszálásra majd min­denütt rosszul, Szilágyban azonban jól fizetett, a Tisza-Maros szögén a termés eltérő eredményeket nyújtott. Erdélyben a lóhere és luezerna több helyen kiégett. Természetes kaszálók és legelők. Sarjára esőhiány következtében kedvezőtlen kilátá­sok vannak, a legelők többnyire kopárok, lesültek, Szilágyban úgy a kaszálók, mint a sarja kielégí­tően tízet. Szőlők. A filloxeramentes helyeken szépen mutatkozik, átlag jó középszerű termés várható. Sza­bolcsban itt-ott vagya érte. Gyümölcs átlag kevés lesz, a szárazság, vi­har és jég sok kárt okozott. Elemi csapások. A Duna balpartján több helyen jégeső dúlt, az eddigi jelentések szerint legje­lentékenyebb a kár Árva megye námesztói járásában, hol a még lábon állott gabonavetés és a burgonya egy része tönkrement. A Duna jobbpartján f. hó 24 én iszonyú vihar és jég volt; gabonában, kapásokban és szőlőkben kárt okozott; a Tisza jobb partján f. hó 24-én több helyen nagy szélvihar és jég tetemes kárt okozott; a Tisza balpartján Szabolcs megye nagy­­kállói járásában a múlt heti nagy jégeső sok kárt tett dohányban, hüvelyes veteményekben, szőlőkben és tengeriben; f. hó 23-án és 24-én pedig Békés és Bihar megye nagy részén óriási vihar vonult át, helyen­­kint jégesővel, mely a gabonakereszteket széthányta, épületekben, fákban nagy pusztítást vitt véghez s azonkívül a tengeriben és dohányban tetemes kárt okozott; a Duna-Tisza közén Heves megye hevesi já­rásában f. hó 20-án erős szélvihar, nagy jégeső volt, mely a veteményekben tetemes kárt tett, különösen a még lábon levő zab, magbükköny, tengeri és dohány­ban ; 24-én pedig Bács megye bajai, Csongrád megye tiszáninneni és túli, Heves megye hevesi és Jász Nagykun-Szolnok megye tiszai alsó járásában nagy szélvihar dühöngött, felhőszakadásszerű záporral, he­­lyenkint jéggel, mely a földekről a keresztekben levő gabonát széjjelhordta, a még álló zabot ledöntötte, a tengerit pedig egész a földre fektette; a Tisza-Maros 24 óráról a hivatalos kimutatás a következő : A ma­­­­­yar államvasutak központi pályaházába érkezett ,­­ 2330 s elutazott 1740 személy; az osztrák-magyar B államvasuton érkeztek 3380-an s elutaztak 3587-en, és a déli vaspályán érkezett 236 s elutazott 222 utas. !­­ A holnapi kimutatás előre láthatólag más számokat f­­­leg feltüntetni. A közönség érdeklődését az új kor-­­ szakalkotó intézkedés iránt különben mi sem mutatja­­ jobban, m­int az, hogy az »Útmutató« hivatalos e menetrendkönyv augusztusi füzete, mely a zónatarifa­­ alapján teljesen át van dolgozva, megjelenése napján­­ teljesen elfogyott, daczára annak, hogy több ezer pel- 1* dáfinnyal több nyomatott mint rendes körülmények­­ között. Az »Útmutató* augusztusi füzete tegnap je- k­ént még első kiadásban és holnap kerül ki a sajtó­­. alól a második kiadásban. E minden utazóra nézve nélkül­özhetlen könyv kapható minden könyvkereske- d­­­ésben, vasúti személy-pénztárnál, menetjegy-iroda- l­­án és a kiadó-hivatalban (Budapest, VI. ker. Pod­­ri­maniczky­ utcza 17/b.) Ára 50 kr, postán 60 kr.­­ Csődök. A kalocsai kir. törvényszék megtn- S­­­itotta a csődeljárást R­ó­t­h Tóbiás halasi keres-­­­kedő ellen és csődbiztosul Rosta Lajost, tömeggond­­­­nokül Sándor Imrét, helyettesül pedig Ericnek Alá- t ,­őst nevezte ki. A követelések bejelentésének végső­­ határnapja szeptember 18-ika, felszámolási tárgyalás­­ október 18-ikán, csődválasztmány kijelölése október­­ 21-ikén. — A dévai kir. törvényszéknél csőd nyiít­ó S­z­á­s­z­e­r testvérek h­á­t­s­z­e­g­­­etég ellen. Csőd-­s­­iztos Mihályi Béla, tömeggondnok dr. Farkas Béla,­­ helyettese Pap Sámuel. Bejelentési határidő szeptem- 1­­er 20-ika, felszámolási tárgyalás szeptember 28-ika,­­ Csődválasztm­ány kijelölése szeptember 30-ika. — A szegedi törvényszék csődöt nyitott P­u­r­­­e­s­z Dá­­z­vid ellen Szentesen. Csődbiztos Nagy Ferenc?, h­­elyettese dr. Polacsek Albert, helyettese dr. Fülöp­­ Zsigmond. Bejelentési határidő szeptember 30-ika,­­ felszámolási tárgyalás októben 19-ikén, csődválaszt­ l­mány kijelölése október 21-ike. Megszűnt ellenben a­­ csődeljárás Moskovics M. S. budapesti be-­­ jegyzett ezek ellen a csődvagyoni feloszlása követ- j leztében.­­ A gabonapiaczon lanyhább irányzat kapott ábra. Néhány nap óta hanyatló jellegű az árkonjunk- B túra és a csökkenés a mai forgalomban 5—10 kraj- j­ezárt tett a búzában, rozsban, árpában és tengeriben ] egyaránt. Még jelentősebb a jegyzések apadása a ha-­­ táridő-üzletben. A fordulat a külföldről érkező jelen- E tésekkel magyarázható. Mert bár Angliában, Fran­­­­cziaországban és Németországban sem valósulnak az­­ aratáshoz fűződött remények, de mégis közepes lesz­­ ez államok termése. Nálunk az aratás már teljesen b­­e van fejezve és már csaknem teljes biztonsággal­­ megállapítható, hogy kiviteli fölöslegünk mindössze­­ árpából lesz. A szögén 04-én az egész vidéken nagy vihar vonult át, itt-ott jégeső, a földeken levő gabonákban, a növény­zetben, fákban és szőlőkben kisebb-nagyobb károkat okozva. Erdélyben és több helyen oly erős vihar és jégeső volt, hogy nemcsak a gabonaneműekben, ten­geriben, kerti növényzetben, fákban és épületekben okozott károkat, hanem az állatokban is tömérdek veszteséget vont maga után. Vegyes hírek: Homok­szőlő-telep a főváros határában, Ka­mermayer Károly polgármester a napokban meg­tekintette a rákos­ keresztúri dűlőben létesített fővá­rosi homok­szőlő telepet. E telep első része ama 76 holdnak, melyet a főváros a keresztúri határban fekvő 730 hold homokos földből homokszőlő-telepítés czéljára kijelölt, s a­melyből a 20 holdas részt már ez év tavaszán rendezték. Ültettek ott budai fajokat, nagy burgundit, összesen mintegy 80,000 vesszőt s az eredmény oly örvendetes, hogy az összes vesszőknek alig 40/%-a nem eredt meg. az A budapesti gabonatőzsdéről A délutáni gabonatőzsdén lanyha irányzat mellett a zárlatok a következők voltak :Buda őszre 8­7. pénz, 8­80 áru, búza tavaszra 9.38 pénz, 9.39 áru ; a­­ tengeri 1890. tavaszra 6.53 pénz, 5.54 áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délután folyamán az árfolyamok követke­zőleg alakultak : osztrák hitelrészvény 306 20 -305.90 Irton. . A e­s­t­i tőzsde zárlatai ezek : osztrák hitelrész­­vény 306.30 Irton, magyar 4 százalékos ,aranyjáradék 100 35 Irton, magyar 5 százalékos aranyjára Irton. 94 70 A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, jul. 31. (A Pesti Napló távirata.) A mai zárlatok a következők voltak : búza őszre 8.96 9.01, búza tavaszra 9.56—9.61, tengeri ju- 1­­ u­s-a­ugusztusra 5.36—5.41, rozs őszre 6.40— 7.45, rozs tavaszra 7.80—7.85, zab őszre 6.65— 6.70, zab tavaszra 7.05—7.10, káposztarepere a­u­g.-s­zeptemberre 18.50—18.70. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, jul. 31. (A Pesti Napló távirata.) Nagyobb forgalom csak bányarészvényekben keletkezett. Más papírokban kis körű volt az üzlet. Osztrák értékek zárlata,­­ Magyar értékek zárlata Osztrák hitel-részv. 30 6.50 Magyar földteher kötv. 104.80 Déli vasut-részvény 117 75 Erdélyi földteher kötv. 105. 4°/p­oszt. aranyjáradék 109 90 5’/,“/, magy. f­öldh.­int. Londoni váltóár 120.15 záloglevelek —. Károly Lajos vasut-v. 193.26 Erdélyi vasut-részv. 198. 1864. sorsjegy 178.25 1876. m. k. v. áll. é. k. 112.60 4.20/6 ezüstjáradék 84.80 Magyar ny. k. sorsjegy 141.76 1860. sorsjegy 140.— Szölödézsmaválts.kötv. 99.75 Török sorsjegy 81.50 Kassa-Oderb. v. részv. 165.—­Dunagözhaj .-r.-t. 875.— 5•/o papirjáradék 94.76 Angol-osztrák bank-r. 126.10 Adna m. teng. gözh. r. — Osztrák államvasut-r. 221.25 Magyar vasúti kölcsön 115.75 20 frankos arany 9.56 Magyar hitelb. részv. 318.26 4.2°/o papirjáradék 88.75 Alföldi vasút-részv. 200.— Osztrák hitelsorsjegy 183.25 Magyar é.­kel. vasut-r. 185. Osztr.-magy. bank-r. 907.— 1869. m. k. v. áll. els. k. ICO. Cs. kir. arany­­ 6.68 Tiszav. vasut-részv. 247.— Német bankváltók 68.72 M. resz.- és váltób.*r. 103.76 Elbevölgyi vasut-r. 216.76 Tiszai és szeg. k. sorsj. 127.— Bécsi Bankverein-r. 107.60 4•/• aranyjáradék 100.39 Budapest-kőbányai sertiskeresk.-csarnok távirata. Julius 3­. Az üzlet lanyha. Magy. uras. öreg nehéz 44.-----46.— írtig, fiatal ne­héz 46.-----47.— írtig, közép 47.-----47.50 írtig, könny*) 47.----48.— írtig közönséges (szedett) nehéz 44.— 45 — írtig, közép 46.-----47.— írtig, könnyű 46.-----47.— írtig. — Romániai bakonyi, átmeneti, nehéz —.-------írtig, közép —.-------— írtig, könnyű —.----------.— írtig, ere­deti (Stachel) nehéz —.--------.— írtig, közép—.-—— írtig. Szerbiai nen'■z 46.69— 47.— frtig, közép 46.50- 47.— frtig, könnyű 46.50—47.— frtig. Hízó egyéves —.-----­frtig, két­ éves makkos —--------.— frtig, öreg —.-------­.frtig. Az árak a hizlalt sertéseknél sáronkint 44 ki­logrammra vonatkoznak 4°/6-os l­ev­o­n­á­s mel­lett román és szerb sertéseknél, ha tranzitó üzlet kötte­tik, a vevőnek páronként 4 arany forintot térítenek meg a vám ellenében. Sertéslétszám: Julius 29-én volt ké­zletben 134 202 db, julius 30-án felbújtatott 2225 darab, julius 30-án elszállíttatott 1060 db, julius 8- án marad kész­letben 13­-267 db sertés. A meteorologiai m. k. közp. intézet időjárási jelentése. (Julius 31. reprili 7 óra.) A légnyomás Közép-Oroszország kivételével emelkedett, Egerben 6 mm.-rel, Moszkvában 11 mm.-rel sülyedt. A minimum (40-45) Közép-Oroszország, a maxi­mum (65 - 70) Németország fölött terül el. A hőmérséklet keveset változott. Kilátás: Északnyugati szelek, több­nyire derült, száraz és melegebb idő. A kis sorsjáték húzásai július 31-én. Prága: 27 28 61 86 66 Lemberg: 75 46 85 29 88 Szeben : 84 11 81 40 85 Fővárosi színházak. Városligeti nyári színház. Színigazgató: Feld Zsigmond. Aug. 1-én: Magyar előadás a népszínház több elsőrendű tagjának közreműködésével. Csiky László újonnan szerző­dött tag első felléptével: Az okos bolond vagy : Ki hát az igazi örökös ? Ere­sti bohózat dalokkal 3 felvonásban. Irta Szigeti Jó­zsef. Zenéjét szerzette Bog­nár Ignácz. Kezdete */17 órakor. MŰSOR. Péntek, A háromcsőrü kacsa először. , Szombat, ugyan 7. Vasáru., A peleskei nótárius. Budai színkör a Krisztinavárosban. Aug. 1-én: Eifried Irén k. a. felléptével, 40 gyermek közreműködésével HAMUPIPŐKE vagy­­ az arany czipő. Látványos varázsrege hat kép­ben. Zenéjét szerzé Selley Gy. Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Péntek, Az Eiffel-torony kis asszonya, először. Szombat, ugyanaz. Vasárnap. A rezervisták. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Nyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Fissinger féle katonai intézet Budapest, V. ker., Nagykorona-utcza 23. A 20-ik iskolai évad összes előkészítő tanfolyamai 18811. évi s szeptember hó 15-én kezdődnek, a cs. és kir. kadétiskola, a­­ cs. és kir. katonaképzőintézetek 1, 2 és 3-ik évfolyamainak felvételi vizsgáira nézve. A katonai reáliskola tanterve, elő­adási nyelv magyar és német. A tényleges kadét és tartalékos tiszti vizsga előkészítő tanfolyama október 1-én kezdődik. Az Interne­tus teljes ellátás. Prospectus ingyen. Beiratás szeptember 1-től 15-ig. Értekezhetni naponta (i. e. 9 — 12-ig. _ (1758) Fissinger Jenő nyug. kapitány. S­idl­. osztr. magy.államvasuttársaság. 42,280. szám. Hirdetmény. A régi hálózatot terhelő 6061 drb 3"/o.63 kötvény kisor- I­solása, a mely f. évi augusztus 2-án péntekre van kitűzve, délutáni 2­/a óra helyett déli 12­/a órakor fog megejtetek Budapest, 1889. június 27-én. Az Igazgató-bizottság

Next