Pesti Napló esti kiadás, 1889. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1889-11-02 / 302. szám

9. Dr. Weisz Ignácznak a »Brassói magyar dalárda« pártolására vonatkozó s most tárgyalandó indítvá­nyára nézve Rombauer Emil arra kéri az indítvá­nyozót, hogy miután a mai események után ítélve, a helyi fiókegylet újjáalakulása előtt állunk s nemso­kára amúgy is rendkívüli közgyűlés fog tartatni, tartsa fenn az indítványozó indítványát akkorra. Az indítvá­nyozó visszavevén ez alkalommal indítványát, a köz­gyűlés e tárgyat a napirendről leveszi. — 10. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére felkéretnek : Moor Gyula ág. ev. magyar főesperes és Bodó Sándor kir. alügyész urak. Több tárgy nem lévén, korelnök az ülést be­zárja. K. m. f. Nagy István, s. k. elnök, Haydn J. Hugó, s. k. r. k. főgimnáziumi tanár, körjegyző. Hite­lesítjük: Brassó, 1889. október 29-én. Moór Gyula, s. k. Bodó Sándor, s. k. A Szent-István-társulat választmánya okt. 24-én tartott ülésében elhatározta, hogy dr. B­a­r­t­a Béla kir. táblai tanácselnököt, a társulat választmányi tag­ját, bölcsészettudorrá avatásának félszázados évfor­dulóján üdvözölni fogja. A választmány megbízásá­ból dr. Steiner Fülöp pápai h. praelatus, társulati alelnök, dr. Kiss János társulati igazgató és Hum­mer Nándor társulati titkár megjelentek az ünne­pelt lakásán, hol dr. Steiner Fülöp meleg szavak kíséretében nyújtotta át a választmányi ülés jegyző­könyvének kivonatát. Az ünnepelt meghatva köszönte meg a társulat figyelmét s megígérte, hogy élete fogy­táig fogja szolgálni a szent ügyet, melyért a társu­lat buzog. A vöröskereszt-egylet központi igazgatósága gr Károlyi Gyula elnöklete alatt a napokban tartotta ülését, melyen az igazgatóság tagjain kívül jelen vol­tak . A honvédelmi minisztérium képviseletében, Zsoldos Ferencz ezredes, a hadügyminisztérium kép­viseletében , Schöninger Alfréd ezredes, dr. Paikrt Alajos főtörzsorvos és Schery Ede alhadbiztos. Az érdekes ülésről a következőkben tudósítunk: A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök részvéttel jelenti, hogy az utolsó ülés óta B­e­­dekovich Kálmán másodelnök és Popovics Zsigmond választmányi tagok elhunytak. Jelenti to­vábbá, hogy dr. H­a­y­n­a­­­d Lajos bibornok-érseket a legközelebb megtartott 50 éves jubileuma alkal­mából egyrészt, mint az egylet 20.000 forintos ala­pítóját,­­ másrészt mint az igazgatóság tagját távira­tilag üdvözölte, mire a bibornok-érsek táviratban fe­lelt. Végre tudatja az elnök, hogy a 4-ik hadtestpa­­ancsnokság az egészségi szempontból visszalépett Gammel Ferencz altábornagy helyébe Schönin­ger Alfréd nyug.­ezredest küldte ki katonai tanács­adóul. Ivánka Imre gondnok részletes jelentést tesz ezután Károly Lajos főherczeg, védnök-helyettes szeptember hóban tett felsőmagyarországi körútjáról és bemutatja ő fenségének ez alkalomból Károlyi Gyula gróf elnökhöz intézett köszönő iratát. Előadja to­vábbá, hogy Károly Lajos főherczeg és későbben a hadügyminiszter helyettesének elnöklete alatt kö­zös értekezletet tartottak a hadügyminisztérium, a magyar és az osztrák honvédelmi minisztérium, az osztrák vörös­kereszt-társulat és a magyar vörös­kereszt-egylet képviselői, és mozgósítás esetére több elvi kérdést oldottak meg, nevezetesen : a harc­térre a mozgósított sereggel 2 egyleti főmegbízott és 22 megbízott megy, részint mint sebesült-szállító oszlop­parancsnokok, részint mint parancsnokok az egyleti tábori kórházhoz és a mozgó egyleti raktárakhoz. A tartalékkórházakban és betegszálló állomásokon háború esetén gondozandó betegekért a hadügymi­nisztérium a vörös­kereszt-egyletnek mérsékelt áta­lányösszeget fog fizetni. Ezután Darányi Ignácz bemutatja a belügyminisztérium rendeletét a vörös­­kereszt czím és jelvény jogosulatlan használatának meggátlása tárgyában. A genfi nemzetközi bizottság által a vörös­kereszt használata tárgyában kitű­zött pályadíjra 7 munka érkezett be. Az öt­tagú juryba Magyarország részéről Ribáry József választatott be. Következett az Erzsébet-kórház kilencz havi működéséről szóló jelentés felolvasása. Edison fonográfját Wangemann tegnap délelőtt mutatta be Bécsben egy meghívott, kisebb társaság előtt. A »Grand Hotel« kis termében volt felállítva a fonográf s a próbára megjelentek dr. Förster, a Burg­­színház igazgatója, Sonnenthal és Hartmann rende­zők, továbbá Lehmann és Papier operaénekesnők. A kis társasághoz csatlakozott dr. Brahms János is, és visszafoglalhatnám házában a gyermek­koromban elfoglalt helyet. Mindenki úgy tekintene, mint Fontbriand mar­­quisnénak fogadott fiát, vagyonának, birtokainak örö­kösét, és . . . nőül venném d’Audierne Katalint. Igaza volt annak a gazembernek, mert ily for­tély és csel által sikerült volna czélt érnie; sokkal előnyösebb lett volna reá nézve és kevésbbé veszedel­mes, mint az, a­mit elkövetett! Felnyitotta az ablakot és végignézett az elha­gyott utczán. Ancenis abban az időszakban és még jelenleg is egy egészen kicsiny kis városka, hová a hívek csak sántikálva jutottak el, úgy hogy csakis akkor kezdet­tek Ancenisban beszélgetni a különféle napi esemé­nyekről, midőn Nantesban még jóformán el is felej­tették azokat. Malestroist figyelmét egyszerre egy ember vonta magára, ki az alvónak látszó város mély csendjébe belekiabált valamit. Egy hírlapárus volt az azoknak egyike, kik Nantesban árulták a Pichegru összeesküvését hirdető újságokat. Midőn meghalta az egész utczán végig vissz­hangozva kiáltott nevet, a keresett mód egyszerre villámsebességgel czikkázott át agyán. Elégülten mosolygott s bezárta az ablakot. Apró léptekkel járt fel s alá szobájában, gyak­ran meg-megállva, mint olyas­valaki, ki kezd biztos tudatra ébredni és újra megtalálta önmagát. Egy óra telhetett el így, midőn egyszerre csen­getett, a hívására besiető szolgának csak azt mondá: — Még ma Párisba utazom. — A gyorskocsit használandja uraságod ? — Nem, a postakocsit. — De bátorkodom figyelmeztetni uraságodat, hogy a postakocsi fél négy órakor megy erre keresz­tül, most pedig már egy negyed négyre. — Akkor vigyék le málhámat azonnal. A szolga engedelmeskedett. Egy negyed órával később hallani lehetett a kerekek dübörgését a kövezeten s a kocsis sárga sap­kája feltűnt az utcza kanyarulatánál. Senki sem ült a kocsiban. Malestroist elhelyezkedett a kocsiban, hol ké­nyelmesen, kedve szerint elmélkedhetett. Párisban időzése után egy nappal értesült a h­ouanok megveretéséről, valamint Charette elfoga­­tásár­ó is. Fontbriand marquisról nem volt szó. Már pedig a név nagyon is ismeretes volt arra, hogy említést tegyenek róla, ha Ferencz is meghalt, vagy elfogatott volna. Ez oldalról tehát nem volt mit remélni, mert a marquis bizonyosan ép egészségben, szabadult ki a veszedelmes kalandból. (Folyt köv.)___________ Wangemann megmagyarázta a fonográf szerkezetét s azután Sonnenthal János nehány sorát szavalta a fo­nográfba, mely a művész hangját és szavait a legap­róbb árnyalatig híven adta vissza. Majd Papier asz­­szony énekelte a fonográfba Brahms egy dalát s a csodagép az éneket is híven reprodukálta. Hétfőn Wangemann a fonográfot a Ronacher-féle bálterem­ben a külföldi hírlapírók egyletének fogja bemutatni. A vigyázatlanság áldozata. Drágán fizette meg vigyázatlanságát a múlt napokban L­o­h­á­n György szinérváraljai postakocsis. A postaudvaron pisztolyá­val játszadozott és el akarta sütni, de mivel ez nem sikerült, egy vesszővel kezdte piszkálni, miközben a csövet lefelé tartotta. Egyszerre egy durranás hallat­szott s a szerencsétlen legény földre ro­gyott. A pisztolyban igen sok lőpor s föld volt tömve s e töltés a legény jobb lábába hatolt. A fájda­lomtól elalélt legényt azonnal gyógykezelés alá vet­ték s a kórházba sz­állították. Remélhetőleg felépül sebéből. A debreczeni apagyilkos megrendítő drámájá­nak pointe-ja, mely ma jut nyilvánosságra, ha nem is oly borzalmas, mint a dráma korábbi részletei, nem kevésbbé végzetszerű. A gyilkos anyja s nővére nem­régiben csak azért ölték meg magukat, mert azt hitték, hogy a kit annyira szerettek, hóhér kézre jut. S ime most­­ elkésve megjön az ítélet, mely Móricz József életének megkegyelmez s őt húsz évi börtönre ítéli. Ha csak néhány héttel ez­előtt jön meg az ítélet, két lény nem menekült volna halálba. Az apagyilkos bűnügyében tudvalevőleg ez évi január hó 27-én hozta meg a honvéd-hadbíróság Ko­vács százados, vizsgáló hadbíró elnöklete alatt az íté­letet, mely halált mondott fejére. Az ítéletet Móricz előtt nyomban kihirdették s azután jóváhagyás, ille­tőleg megerősítés végett fölterjesztették a honvéd ke­rületi főtörvényszékhez. A főtörvényszék Bulyovszky tábornok elnöklete alatt május havában vette tár­gyalás alá az ítéletet s pótvizsgálat megejtését ren­delte el, továbbá azt, hogy az apagyilkos elmebeli ál­lapota megvizsgáltassák. A kiküldött orvosok hosszas megfigyelés után véleményüket a múlt hónapban ter­jesztették fel a katonai főtörvényszékhez, mely Szvetics József tábornok, Ludovika­ akadémiai igazg. elnöklete alatt tegnapelőtt hozott ítéletet a bűnügyben. Az ítélet húsz esztendei fegyházat szab az apa­gyilkosra. Az ítéletet Móricz József előtt a budai 17. sz. helyőrségi kórházban hirdették ki ma délelőtt, hol az apagyilkos jelenleg betegen fekszik. Móricz egykedvűen fogadta az ítéletet, mely reá nézve sokkal sujtóbb a halálnál. Móricznak gyomorbántalmai megújultak, de a kezelő orvosok véleménye szerint rövid időn fölépül. Hogy hol fogja büntetését leülni, az iránt a honvédelmi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértőleg fog intézkedni. Óriási szerencsétlenség. Glasgowból óriási szerencsétlenség híre érkezik. Azt jelenti ugyanis egy távirat, hogy a szőnyeggyár, melyet éppen átalakítot­tak, a dühöngő nagy vihar következtében az este b­e­­d­ő­lt s a munkásszemélyzet egy részét maga alá temette. A gyárnak újonan épített része rázu­hant a régi épületre, melyben mintegy száznegyven munkásnő dolgozott. Ezek közül sokat a beomló falak maguk alá temettek; ez ideig mintegy ötven halottat és sebesültet hoztak ki a romhalmazból. A hóhér felesége mint vádló. Különös pert fog tárgyalni a napokban a spandaui törvényszék. Egy odavaló c­égnél ugyanis egy szenzácziós regény jelent meg ily czímmel: »A berlini hóhér.« A regény hőse Krausz, a berlini hóhér, ki maga szolgáltatta az adatokat a regényírónak. Szerepel a regényben a hóhér felesége is, ki úgy van feltüntetve, mint a ki a hóhérsegédekkel tiltott viszonyt folytat. E viszonyo­kat a regény szerzője a legaprólékosabb részletesség­gel rajzolja. A hóhér felesége, ki évek óta elváltan él férjétől, becsületében sértve érezte magát a regény által s annak szerzője ellen panaszt emelt. E pörnek kétségkívül a kiadó örül a legjobban, mert a regény számára nem kívánhat jobb reklámot. Borzasztó szerencsétlenségről hoznak hírt a berlini lapok. Jelentésük szerint a berlin-hamburgi vasút­vonal mentén a spandaui vasúti hídnál történt a szerencsétlenség. Egy Müller nevű munkás ugyanis a hidmunkálatok megkezdhetése czéljából meg akarta nézni, hogy nem közeledik-e valamely vonat s ezért létrán felhatolt a korlátokig, hol átdugva fejét, elte­kintett a vonalon. E pillanatban azonban egy vonat robogott át a hídon s Müllernek a korláton behajló fejét a szó szoros értelmében elszakította. A fejetlen törzs a létráról lezuhant a mélységbe. Leégett színház. Londonból távírják, hogy a s­­­a­­­y-b­r­i­d­g­e i Royal Viktória-színház tegnapelőtt reggel leégett. A megelőző este lefolyt előadásban volt egy jelenet, mely gyárégést ábrázolt s valószínű­leg innen támadt a tűz. Emberéletben nem esett kár. Trachoma, Pitvaros, Alberti és Ambrusfalva , továbbá Marosujhely, Deés, Viczkánda és Lőcs köz­ségekben a trachoma újabban ijesztő mérvben lépett fel. Különösen az iskolás gyermekek között pusztít, úgy, hogy a tanfelügyelő rendeletére az összes község­beli iskolákat bezárták, öngyilkos aggastyán. Krebs Béla, temesvári tekintélyes kalapos, tegnap este háza padlásán egy vékony zsinóron felakasztotta magát és mire rátalál­tak halva volt. A szerencsétlen embert, a­ki hetven­­három éves volt, s csak nem rég egy fiatal nőt vett feleségül, neje hűtlensége kergette a halálba. bar Vavrinecz Mór egyházi karnagy vezetése alatt több régi magyar gyászdalt adott elő. — A kir. palotai Szt. Zsigmond-kápolna kriptájába, hol a nádor-család nyugszik, ma délelőtt is nagyszámú kegyele­tes közönség zarándokolt el. A kriptában József főherczeg megbí­zásából ma megjelentek Nyáry báró altábornagy, főudvarmester, G­r­a­e­f­f Ede lovag, honvédségi adlá­­tus s Dobieczky honvéd őrnagy, a főherczeg se­gédtisztje s egy félórát töltöttek ott. A kápolnában délelőtt nyolcz órakor gyászistentisztelet volt, melyen Maszlaghy Ferencz udvari prépost-plébános pontifi­káit s tiz órakor dr. Vargha káplán mondott gyász­misét.­­ Az állatorvostani hallgatók az idén is lerótták kegyeletük adóját elhunyt tanáraik sírján. Tes­tületileg vonultak ki a kerepesi­ uti temetőbe, hol először is dr. Zsamár Vilmos sírját koszorúzták meg, majd dr. Azary Ákos sírjához vonultak.­­ A Janszki-féle tüntetés áldozatának sírját is meg­koszorúzták. Az »Ifjak köre« testületileg vonult ki az igénytelen sírhoz, melynek keresztjén ez a felírás ol­vasható : »Itt nyugszik N. N. férfi, meghalt 1886. május 27-én.« Klimm Mihályné temetése. Ma délután temették óriási részvét mellett Klimm Mihálynét, a szerencsét­len sorsra jutott asszonyt. Már a kora délutáni órák­ban roppant néptömeg verődött össze a Bomba-tér 2. sz. gyászház előtt, melynek kapuja és kapualja fekete lepellel volt bevonva. A díszes ravatal az első emeleti lakás szalonjában volt felül­­­llítva, míg a nagy számmal érkezett koszorúkat abban a szobában helyezték el, a­hol a szerencsétlen asszony az öngyilkosságot elkövette. Három ór­akor kezdődött a gyászszertartás, melyet Schrein­er, lel­kész végzett, ki megható beszédet mondott. — A beszéd, melyet több ízben félbeszakított a család tagjainak zokogása, tartózkodott a családi ügyek érintésétől. A család tagjai közül ott volt a férj, Klimm Mihály, műegyetemi rektor, két kis gyermekével s a rokonság teljes számban. Azon­kívül számos műegyetemi tanár is megjelent. A szer­tartás után fél négy órakor megindult a gyászmenet, melyet óriási közönség kísért ki a budai teme­tőbe. Az első kocsi a koszorúkat vitte. Ezek közt volt a férj koszorúja is. Utána követke­zett a négylovas halottas - kocsi a világos-barna érczkoporsóval, majd a fogatok hosszú sora.­­ — Mint már említettük Klimmné öngyilkosságának oka a válópörében hozott ítélet volt. Az első ítélet, melyet az 1880.június 5-én a Vízivárosban róm. katholi­­kus szertartás szerint kötött házasság ügyében a tör­vényszék hozott 1888. deczember 18-áról van keltez­ve. Ez ítélet a házasságból született Mária Paulina, Teréz nevű leány végleg anyjánál marad, míg a Bé­la nevű fiú csak hét éves koráig vagyis 1890. junius 13-áig maradhat anyja gondozása alatt. A válópert az asszony indította volt meg engesztelhetlen gyülöl­­ség czimén, azt állítván, hogy férje őt ismételten meg­alázta s hogy az ő (az asszony) anyjáról maró iró­niával nyilatkozott. A férj ezt tagadta s anyó­sát mondotta a viszály okozójának. Eleinte vona­kodott is válni, csak midőn a válási kísérletek s az ideiglenesen kimondott válás eredménytelenek ma­radtak, egyezett a házasság felbontásába. A múlt hó 15-én a törvényszék ítéletében oly módon formulá­­zott egy a férj által nejének felajánlott s vagyoni vi­szonyokra vonatkozó esküt, hogy az nem igen tet­szett az asszonynak. A periratokban a nő ismételten azt kérte, hogy fia is végleg nála hagyassák. A tör­vényszék azonban erről mit sem akart tudni. Rendőri hírek. Samu János vasúti fékező, mint édes­anyja a főkapitányságnál följelentette, múlt hó 26-án hivatalosan Komáromban volt s azóta nyomtalanul eltűnt. — Mészáros Lajos kovács, fele­sége Falat Lujza, ki csak nemrég hagyta el a Ró­kus megfigyelő osztályát, múlt hó 30-án, mig férje gyógyszertárba ment, eltűnt s azóta nyoma veszett. — Német István kocsis, felesége szül. Szabó Judit asszony két héttel ezelőtt eltűnt a Szövetség­ utcza 44. számú házból. — A műegyetemen Almássy Ba­logh Lóránt technikus télikabátját, múlt hó 30-án ellopták. — Cziffer Mór nagyszebeni hirlapírónak a központi indóház raktárában elhelyezett bőröndjét ismeretlen tettes elvitte.­­ A Süllő­ utcza 6. számú ház tisztítatlan kéménye tegnap kigyuladt. A kivo­nult tűzoltók csakhamar megkadályozták a tűz tova­terjedését. A tífusz még egyre járványszerűleg lép fel a fővárosban. Mint a tiszti főorvos által ma nekünk be­küldött s az október 22-étől 29-éig terjedő hétről ki­adott kimutatásban látjuk, a­hogy már az előző hét­hez képest emelkedést mutattak. Összesen 77 betege­­dés fordult elő s a betegek közül négyen haltak meg. A járvány központja most is a Terézváros és Erzsé­betváros. Az előbbiben 28-an, az utóbbiban 25-en estek tífuszba. A Józsefvárosban 10-en, a Lipótvár­os­­ban 5-en, Kőbányán 3-an s a belvárosban 2-en bete­gedtek meg. A Ferenczvárosban s Budán 1—1 bete­­gedés fordult elő. Fővárosi ügyek: Rákosfalva utczáinak rendezése. A törvény­­hatósági bizottság tudvalevőleg nemrég elhatározta Rákosfalva utczáinak mintegy 25.000 frt kölséggel leendő rendezését. A belügyminiszter most arról értesíti a fővárost, hogy ezt a határozatát nem hagyhatja jóvá, mert bár maga is czélszerűnek és szükségesnek látja ezeknek az utczáknak a rende­zését, hanem miután még számos rendezetlen utcza van, a főváros egészsége fejlődése szempontjából szük­ségesebbnek tartja, hogy előbb ezeket rendezzék és kiépítsék. A pesti izr.hitközség részére iskola czéljára a főváros az V. ker. Markó- és Koháry-utczákban két telket engedett át. A belügyminiszter, értesülésünk szerint, jóváhagyta ez ajándékozást. Helyi h­í­r­e­k. Halottak napja. A budavári helyőrségi templom­ban ma délelőtt kilencz órakor hal­ottak napja alkal­mából fényes gyászistentisztelet volt, melyen a hely­őrségi tisztikar tagjai teljes számban voltak jelen. A misén B­o­g­­­s­­­c­h Mihály prépost-plébános pontifi­kált nagy papi segédlettel. A templomi ének és zene­ Eljegyzések, esküvők. Ifj. Szívós Lajos szolgabiró, cs. és kir. tartalékos hadnagy, id. Szívós Lajos kricsóvai főszol­gabírónak és a Ferencz József-rend lovagjának fia, e hó 3-án vezeti oltárhoz a herkulesfürdői róm. kath. kápolnában Porcia Lucy grófnőt, gróf Porcia Lajos fürdőfelügyelőnek s a román tiszti csillagrend tulajdonosának leányát. Színház és művészet. A „Hubay-Popper“ quartett november 11-én tart­ja első hangversenyét a fővárosi Vigadó termé­ben. Az estélyen közreműködnek: S­c­h­u­c­h­ P r­o­s­k­a asszony, a drezdai száz kir. operaház énekesnője és Moor Emánuel zeneszerző és zongoraművész Angliá­ból, ki Hubay Jenővel együtt fogja bemutatni 3-ik hegedű-szonátáját. Moor magyar születésű, de ifjú korában Angliába költözködött. A kamara négyes társulat kebelében tavaly óta változás állott be, a­mennyiben Herc­z­feld Viktor másodhegedűs he­lyett most Bloch József orsz. zeneakadémiai hegedű segédtanár működik. Táviratok. London, nov. 2. (A Pesti Napló táv­irata.) A »Times« kifejti annak szükségét, hogy a hatalmak Ferdinánd bolgár fe­jedelmet azonnal elismerjék. Athén, nov. 2. Sak­ir pasa három hadi­hajóval, melyek egy ezred katonaságot visz­nek, Sphakiába ment. Bern, nov. 2. A szövetségi tör­vényszék vádható­ágának határozata következtében N­i­k­o­­­e­t mint az anarchista m­anifesztum szerzője, D­ar­­beley és Hangi mint bűnrészesei a szövetségi esküdtszék elé utasíttattak. Kálnoky friedrichsruhei látogatása. Köln, nov. 2.A »Kölnische Zeitung egy berlini távirata kijelenti, hogy Kál­noky gróf friedrichsruhei és a né­met császári pár konstantinápo­lyi látogatása szoros összefüggés­ben állanak egymással, és különös vissza­hatással bírnak egymásra és mindkettőnek végczélja: Európa békéjének föntar­­tása és megszilárdítása. Kálnoky gróf friedrichsruhei látogatása, úgymond az idézett lap, a hármas­ szövetségnek van szentelve. Közép-Európa három államának szövetsé­ge birtokaik kölcsönös fentartására és minden kívül­ről jövő támadás ellen való közös védekezésre már most oly szilárd, hogy nincs szükség külön megállapodásokra, de a három hatal­masság vezérlő államférfiainak évenként ismétlődő értekezése záloga annak, hogy a hármas­ szövetség ellen irányuló minden fenekedés és gya­­núsítás a szerzőkre esik vissza. Még nagyobb jelentőséggel bír Vil­mos császár látogatása a szultánnál. A szultán meg fog győződhetni, hogy vendégül oly barátot fogad, a­ki önzetlenül javát akarja neki és a török birodalomnak, ismeri a fennálló szerződések je­lentőségét Európa békéjének fentartása szempontjából és el van tökélve, e szerződéseket tőle telhetőleg óln­i és fentartani. Valamely politikai egyezmény kötés , mindenekelőtt pedig az a kísérlet, hogy Török­országot a hármas szövetségbe való csatlakozásra bírják, kizárt­nak tekinthető, de a látogatás fel fogja a szul­tánt bátorítani, hogy az ország közgazdasági ereje emelésének és békés fejlődésének útján állhatato­san megmaradjon. Nem kételkedünk, hogy a je­lenlegi látogatás oda fog vezetni, hogy újabb német gazdasági erők fogják Törökország gazdasági érde­keit szolgálni. Vilmos császár konstantinápolyi útja, Berlin, nov. 2. Vilmos császár tegnap délutáni hat órai kelettel a következő távira­tot intézte Bismarck herczeg birodalmi kanczellárhoz : »Épp most haladtam el a Dar­danelláknál, szép időjárás mellett. Szívből üd­vözlöm! Vilmos.« Személyi hirek. Kairo, nov. 2. A w­a­l­e­s­i h­e­r­c­z­e­g és fia teg­nap este a khedivénél ebédeltek az Abdin-palotában. Az ebéden kilenczvenen vettek részt, közülük vala­mennyi minister és B a­r­i­n­g angol főconsul. Sigmaringen, nov. 2. A szász királyné Drezdába visszautazott. A Vaskapu-szabályozás veszedelmei. Temesvár, nov. 2. A Vaskapu egyik legsziklá­­sabb részében, Grebentől Sviniczáig terjedő Duna szakaszban mai naptól fogva kora hajnaltól déli 12 óráig terjedő időre a hajóközlekedést — bizonytalan időre — betiltották. A kereske­delmi miniszter e rendelkezését beható helyszíni szemle előzte meg, melyen résztvettek: Wollandt osztálytanácsos a Vaskapu-szabályozás műszaki veze­tője, Hoszpodszky, Izsáki miniszteri mérnö­kök, Rapaics hajózási főfelügyelő és Irmay a Dunagőzhajózási társulat orsovai partkapitánya. Megállapították, hogy az említett szakasz mély­ségméreteivel elfoglalt mérnökök és 40 hajósember életbiztonsága, másrészt a szabályozás végleges terveihez szükségelt mérési m­u­nk­ál­a­t­ok s­ü­r­g­ő­s­s­ég­e, a hajózásnak részben való korlátozását szükségessé teszik. A megkívántató jelzések iránt megtették az intézkedést. KÖZGAZDASÁG Közlekedés: Menetárak leszállítása. A­ szatmár-nagy­bányai helyi érdekű vasút személy­díjszabá­sának I. füzetéhez megjelent az I. pótlék, mely a Nagybánya-Szatmár közti forgalomra érvényes me­net-jövet jegyárak leszállítását és helyesbítéseket tar­talmaz. E pótlék a magyar-északkeleti vasút vezér­­igazgatóságának nyomtatvány-raktárában Budapes­ten, valamint a szatmár-nagybányai helyi érdekű vas­út állomásain is kapható. A délnémet vasúti kötelékben 1888. évi október 1 -je óta gyümölcsszállitásra érvényben álló kivételes díjszabásba (a köteléki díjszabás VI. rész, 2-ik füzetébe) az osztrák-magyar államvasuttársaság Fehértemplom és Oravicza állomásait is felvették. A hatályba lépett dijtételeket illetőleg, a nevezett állomások, illetve az igazgató-bizottság Bu­dapesten ad felvilágosítást. Sorsolás, Bécs, nov. 2. Az 1860-iki államsorsje­gyek mai húzásánál 2900 sor. 7 sz. háromszáz­­ezer forintot, — a 2817 sor. 14 sz. ötvenezer fo­rintot, — 16133 sor. 1 sz. huszonötezer forintot nyert. —­ Tízezer forintot nyertek: 898 sor. 5 sz. és 6747 sor. 16 sz. — Ötezer forintot nyertek: 4919 sor. 8 sz., 5195 sor. 12 sz., 6200 sor. 7 sz., 7369 sor’. 5 sz., 7770 sor. 12 sz., 11923 sor. 11 sz., 12286 sói’. 17 sz., 12430 sór­. 5 sz., 13117 sor. 7 sz., 15670 sor. 8 sz., 17540 sói*. 7 sz., 18078 sor. 15 sz., 18304 sói*. 3. sz., 18378 sor. 10. sz. és 19990 sor. 16. sz. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vételkedv korlátolt volt és lanyha irányzat mellett 18,000 mm. kelt el néhány krral olcsóbb ár­akon. Elkelt,: Búza (u.j): Tiszavidéki: 300 mm. 80 k. 8 frt 65 kr, 100 mm. 79 k. 8 frt 47'/c kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 47‘/s kr, 100 mm. 79’5 k. 8 frt 45 kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 45 kr, 100 mm. 77-8 k. 8 frt 35 kr, 2000 mm. 764 k. 8 frt 30 kr, 300 mm. 76 3 k. 8 frt 25 kr, 600 mm. 75 3 k. 8 frt 25 kr, időre. Pestvidéki: 200 mm. 79 k. 8 frt 40 kr, 100 mm. 78-3 k. 8 frt 40 kr, 200 mm. k. 8 frt 35 kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 20 kr, 100 mm. 78 k. 8 frt 30 kr, 100 mm. 77 3 k. 8 frt 30 kr, 100 mm. 76 7 k. 8 frt 30 kr, 100 mm. 77 6 k. 8 frt 30 kr, 200 mm. 76 5 k. 8 frt 30 kr, 300 mm. 77 k. 8 frt 10 kr, 200 mm. 77 k. 8 frt 22>/t kr, 200 mm. 76.5 k. 8 frt, 100 mm. 75-5 k. 8 frt 10 kr, időre, | o­l­n­a­i: 400 mm. 77 k. 8 frt 10 kr, 200 mm­. 78 1 200 mm. 775 k. és 1900 mm. 76­2 k. 8 frt 20 kr, időre. Kalocsai: 1000 mm. 753 k. 8 frt 20 kr, időre. B­é­g­a­i: 1000 mm. 76 k. 8 frt 05 kr, időre. Felsőtiszai: 200 mm. 79 k. 8 frt 50 kr, időre Bulgáriai: 3000 mm. 746 k. 7 frt 15 kr, időre. Tengeri : 500 mm. 4.85, készpénzben. A határidő-üzletben a délelőtti jegyzések a kö­vetkezők : Búza 1890. tavaszra 8.44—8.37, tengeri 1890. méj.-­ jun. 5.09—5.04, zab 1890. tavaszra 7.26—7.23. A déli tőzsde zárlatai pedig: Szokványbuza 1890. tavaszra 8.39 pénz, 8.40 áru­­­tengeri 1890. máj.—jun.-ra 5.06 pénz, 5.06 áru ; zab 189­0. tavaszra 7.26 pénz, 7.28 áru. Mai hivatalos effektiv árak: A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben nagyon gyenge volt a forgalom. Disznózsír, városi áru hordóstul 54.50 írttal zárult. Boszniai szilva 85 dbos nov.-re 95/s, szerb 85 dbos nov.-re 9.50 írttal kelt. Szesz lanyha. Heremagvak közül magyar luezerna zárlata: 48.— pénz, 66.— áru, vörös luezernáé: 36.— pénz, 44.— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde irányzata a kedvező külföldi hírek kö­vetkeztében határozottan szilárd volt. A nemzetközi papírok és járadékok lényegesen szilárdultak. A köz­lekedési részvények hasonlag. A helyi papírok közül a bank-, takarékpénztári-, közúti- és téglagyári rész­vények voltak előnyben és emelkedtek nagy részt. Valuták és külföldi váltók változatlanok. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztr­ák hitelr­észvény: 315.70, magyar aranyjáradék: 101.80. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 3.-----3.50, 8 napra: 7.-----8.—, egy hóra: 13.——15.— frt. Az árfolyamok következőleg alakultak : Az előtőzsdén szilárd irányzat, mellett osztr. hitelrészvény 315—315.20 írton, magyar hitelrészvény 335—336.25 frton, magyar lesz. és pénzv. bank 109 írton, magyar aranyjáradék 101.70—101.77'/a frton, magyar papir­­járadék 97 70—97.72*/a frton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 101.77'/­—101.85 frton, magyar papirjáradék 97.70—97.77‘/a frton, i­. 4 száz. adóm. Magyarorsz. földt. kötv. 88.30 frton, m. ált. hitelbank 335.75 — 336.50 frton, magyar jelz. hitelbank II. kib. id. elism. 153 25—153.75 frton, magyar le­számítoló- és pénzváltóbank 109.25 frton, pesti közúti vasút 405 —416 frton, ugyanaz élv. jegy 210 frton, Drasche­­gyár 348—349 frton, újlaki téglagyár 160—162 frton, rima-murányi vasmű 153 frton köttetett. A bécsi értéktőzsdéről. — November 2. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Budapest, nov. 2. — Árverések Budapesten. Sándor-tér 4, nov. 4. Reiner J. Károly ing. 768 frt. — Mérleg u. 2, nov. 4. Hoffmann J. D. ing. 795 frt — Gyár­ u. 26, nov. 4, Vogel Ignácz, ing. 1804 frt 77 kr. Árverések a vidéken. Battonya, nov. 5, Ja­­kabffy Miklós, ing. 2725 frt. — Zombor, nov. 5, Steinezin­­ger Vilmos, ing. 3600 frt. Pályáz­atok: Kubicsán, Paczás, postamesteri áll. fiz. 300 500 frt különböző határidő. A nagy­szebeni­­biróságnál albirói áll. fiz. 600 frt 2 hét. Színházak, ma, november 2 án: Nemzeti színház: Bál után. Az xii emberek. — M. kir. ope­ra­h­á­z : Zárva. — Népszínház: A molnár és gyer­meke. — Várszínház: Zárva. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Ügyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Ifj. Demjasstovich­ Emil lakik november 1-je óta (2105) VIII. iserz., József-körút Sz. sz.­K „EGERVÁRY kávéháza“ VI., Andrássy-út 20., a m. kir. opera mellett. ---------------- (1912) A tavaly általam megkezdett és közkedveltséggel fogadott ^Béc­si reggelit ismét fel­szol­gál­ tatom- ZEO-rEN­R -vA.­I! ÉPPEN MOST JELENT MEG !! Az ATHENAEUM könyvkiadó - hivataliban (Budapesten, X'erencziek-tere, Athenaeum-épü­let) s általa min­den könyvárusnál, Bécsben Szelinski Györgynél, (Stephans­platz 6.) kapható : UJ KORSZAK és ph­n­lai innia. Irta ATTICUS. Második, változatlan kiadás. Nagy 8 adrét 156 lap. — Ára 1 frt 30 kr, mely összegnek előleges (postautalvánnyal!) beküldése után a könyvet bérmentesen küldjük. ^ OCCASION Nagy bevásárlás folytán azon helyzetben vagyunk, asztalnemű­eket különösen 6 és 12 személyre valót, abroszokat, asz­talkendőket és törülközőket mélyen leszál­lított áron adhatni. — Dús választékú szőnyegraktárunkra különösen figyelmeztetünk. (1062) Smyrna-szőnyegek □ méterként 10 írttal feljebb. ===== Helyes mértékért kezesség. ■■ ■. ■■■■ Kunz József és Társa Budapesten, Deák- és Erzsébet-tér sarkán. Megnyitás: Osztr. hitel-részv. 314.75 Unió-bank-részvény —.— 20 frankos arany 9.48 Nagy. jelz. hitelb.-r. — .— Magy. orsz. bank-r. —.— Magyar hitelb.-részv. 335.50 4u/o magy. arany-jár. 101.60 M. leszám. és váltób.-r. —.— Előtőzsde, Oszt. hitelint. részv. 316.15 Unio-bank-részvény 244.— 20 frankos arany 9.48 Magyar hitelrészvény 386.— 5°/0 magyar papir-jár. 97.70 Angol-osztr.-bank-r. 149.60 Déli vasúti részvény 128.35 Osztr. államvasuti r. 287.25 4°/o magyar arany jár 101,65 Búza uj bánsági.............. 77-81 kig írttól írtig » tiszavidéki .... 77-81» 8.15 8.55 » pestvidéki .... 77-81» 8.10 8.50 » » fehérmegyei . . . 77 81» 8.15 8.55 » » bácskai.............. 77 79» 8.15 845 » » északmagyar orsz. 77-81» --.--­--.— Rozsó.............................. 77- 72» 7.-7.20 Árpa » takarmány .... » égetni való .... 60- 62» 6.10 6.30 » 62-64» 6.80 7.10 » » serfőzdéi........... 64-66» 8.-9.50 Zab»............................ 39 41 7.-7 40 Tengeri uj bánsági.............. 75» 4.80 4.85 » » másnemű............ 73­ 4.70 4.75 Heles ».................... .—» 6.30 5.60 Kftp.-repcze......................... —» — .­­Bfills.-repc­e.........................—» —.— A kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat be­tűivel, Budapest, barátok­ tere, Athen­aeum-épület.

Next