Pesti Napló, 1889. december (40. évfolyam, 331-360. szám)

1889-12-01 / 331. szám

ba. A Vigadó nagytermében deczember 4-én Erkel Sándor karnagy vezénylete alatt tartandó hangver­seny iránt, a­melyen a két vendég közreműködik, rend­kívül élénk az érdeklődés. Denis A. k. a. Stavenha­­gen »Suleika« czímű művét fogja énekelni. Staven­­hagen pedig Liszt Ferencznek Es-dur zongora­verse­nyét adja elő. Zenekari számok lesznek: G­ö­t­z Her­mann »Tavaszi nyitánya« (először) és Schumann C-dúr Symphoniája. Magyar művésznők: Papier Róza cs. és kir. udvari és kamara­művésznő, mint már jeleztük, decz. 12-ikén a Vigadó nagy termében hangversenyt tart. Ez alkalommal fogj­a magát két fiatal magyar művész­nő először bemutatni a fővárosi közönségnek: R­é­v­f­y Liza zongoraművésznő és R­é­v­f­y Anette hegedű­­művésznő, dr. Révfy László pozsonyi kir. akedémiai jogtanár leányai. Mindkét művésznő a bécsi konzer­vatórium növendéke volt s nyilvános föllépéseikről a bécsi és pozsonyi lapok nagy elismeréssel írtak. Rubinstein jubileuma. Az oroszok hírneves mű­vésze és zeneszerzője Rubinstein, ma ülte hatvanadik születésnapját és ötven éves jubileumát. Ez alkalommal, mint egy táviratunk jelenti, a pétervári lapok nagyon meleg hangon írt czikkekben ünnepük Rubinsteint. A jubiláns számos nagy ováczióban ré­szesült és sok helyütt hangversenyt rendeztek ma tiszteletére. Külföldön kitüntetett magyar művész. Spányi Bélát, ki jelenleg fővárosunkban tartózkodik, távirati­lag értesítették, hogy Luitpold bajor régensher­­czeg a legutóbbi müncheni szalonban kiállítva volt »Ave Mária« czímű festményét képtára számára megvásárolta. Spányinak rövid müncheni tartózko­dása óta ez a harmadik festménye, melyet a régens­­herczeg megvásárolt. Spányi különben e napokban elhagyja Magyarországot, s családjával együtt elköl­tözik Münchenbe. A téli kiállításból. Gróf Csáky Albin kultusz­­miniszter a társulat javaslatához képest a Thoren­­gyűjteményből még egy harmadik képnek, »A legelőn« czimű egyik legbecsesebb festménynek megvételét is elhatározta. Ugyane művésztől újabban dr. Farkas László is vásárolt egy festményt. A téli kiállításon a vásárlás mindinkább élénkül. Simony bécsi festő­nek »Akadály az útón« czimü képét Mr. A. Faulk­ner angol utazó vette meg, Z a n e 11 i Guiseppa »A lagúnák fiai« czimü képét pedig Hegyessy Károly: Tudomány, irodalom. A magyar tudományos akadémia első, nyelv- és széptudományi osztálya deczember 2-án, délután öt órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. P o n o r i Th ewrewk Emil 1. tag: »A magyar zene tudo­mányos tárgyalásáról«, 2. Simonyi Zsigmond 1. tag: »Analógia és szóvegyités.« A néprajzi társaság deczember hó 7-én d. u. 5 órakor a m. t. akadémia Kisfaludy-termében tartja második nyilvános előadó ülését. Tárgyai: 1. C h ar- 1 é­s G. L­e­r­a­n­d alapító tag levele a társasághoz ; bemutatja Katona Lajos dr. jegyző. 2. P­á­p­a­y Károly dr. előadó jelentése ethnográfiai és anthropo­­lógiai tanulmányutjáról a voguloknál és osztyákok­­nál. 3. R­é­t­h­y László dr.: A székelyekről; 4. Szendrey János dr. választmányi tag: Egy régi magyar népköltési kéziratról. — Az előadás után vá­lasztmányi ülés lesz. Vendégeket szívesen látnak. A Magyar Salon dec­emberi füzete kedves meg­lepetést szerez a magyar szépirodalom barátainak: az újabb magyar költőket mutatja be majdnem teljes számban, jellemzéssel, arczképpel és mutatványnyal. A sorozatot a­z­a­n a Tamás czikke kezdi meg »a magyar költőkről«, melyben a Petőfi utáni korszak költőit röviden, de találó vonásokkal jellemzi. A poé­ták sorát Lauka Gusztáv, a napokban jubilált ve­terán író nyitja meg s utána következnek: Gyulai Pál, Lévay József, Szász Károly, Vajda János, Dal­­mady Győző, Komócsy József, Dóczi Lajos, Bulla János, Kiss József, Endrődi Sándor, Bartók Lajos, Ábrányi Emil, Inczédi László, Kozma Andor, Vá­­radi Antal, Szabó Endre, gróf Zichy Géza, Pósa Lajos, Torkos László, Jakab Ödön, Temérdek, Ko­roda Pál, Gáspár Imre, Dengi János, Radó Antal, s a sort Palágyi Lajos zárja be »Ideál« czimü lendületes költeményével. A füzet többi költeményei: Emléke­zés Wohl Stefaniera gróf Zichy Gézától. Egy ma­gánkihallgatás XIII. Leo pápánál, Wohl Stefa­­nietól. Reviczky Gyula két töredéke, ismerteti K­o­r­o­d­a Pál. Nem lehetünk egyenlők a világon, S­z­i­k­l­a­y Jánostól. Nagyvárad, Lázár Bélától. Bál a tengeren. Egyveleg. Aranypor. A gazdagon il­lusztrált füzet ára 60 kr. Magyar történeti Életrajzok. Szerkeszti Szilá­gyi Sándor. Budapest, Méhner Vilmos kiadása, 1888/9. évfolyam, negyedik füzet. A jelen füzet­ben be van fejezve Thököly Imre, a híres kurucz ki­rály életrajza, melyet Angyal Dávid irt meg. A füzet ismét gazdagon van ellátva önálló képekkel és kisebb rajzokkal. A külön mellékletek sorában kitűnően si­került II. Rákóczi Ferencz két nagy színnyomatú ké­pe, Lipót császár, Savoyai Jenő, Absolon Dániel, Ba­­deni Lajos arczképei, mind a legjobb eredetiek után nagy gonddal reprodukálvák. Izmir városa, hol Thö­köly meghalt, egy önálló műlapon van feltüntetve. Épp oly szépek és még számosabbak a szövegképek ; vannak köztük arczképek, csataképek, tájképek, czi­­merek, névhasonmások s az egész füzet illusztrálása újabb bizonyítéka Szilágyi Sándor, a nagyérdemű szerkesztő miszlésének és leleményének. Az életrajz­hoz tartoznak Thököly Imre és Zrínyi Hana arczké­pei, de ezek csak a legközelebbi füzettel fognak szét­küldetni. Melegen ajánlhatjuk a gyönyörű vállalatot a műveit közönség támogatásába. Egy évfolyam — öt füzet — ára a történelmi társulat tagjainak 5, nem tagoknak 8 frt. A legközelebbi füzet, melylyel az idei évfolyam véget ér, Maylát István erdélyi vajda, a jö­vő évfolyam Bethlen Gábor fejedelem és Hunyadi Mátyás király életrajzát fogja közölni. Mindegyik dú­san lesz illusztrálva s a képek elkészítésével számos jeles festőnk foglalkozik, kik e végből nagy utazáso­kat tettek, különösen, hogy a Mátyás királyra vonat­kozó emlékeket a helyszínen lerajzolják. A Hoffmann és Molnár czég kiadásában megje­lentek­­. Az állami italmérési jövedékről szóló összes törvények és rendeletek magyarázata 30 drb vívmány mintával. Irta Osváth Imre köz- és váltóügyvéd, kir. törvényszéki biró. Ára 2 fzt. (243 lap). Az italmérés feletti kizá­rólagos rendelkezési jog az 1888. XXXVI. t.-cz.-kel a kincstárra szállván, a legújabb időben erre vonat­kozólag kiadott rendeletek nagy halmaza mellett érezhető szükséggé vált oly kézikönyv összeállítása, a­mely útmutatást szolgáltat az italmérési regálejog miként való gyakorlatára, a bor, sör, pálinka és min­dennemű szeszes italnak álló vagy ülő vendégek szá­mára apróbb edényekben való folytonos kimérésére, árulására s a korcsmák nyitására és tartására. Szerző e művében a maga elé tűzött feladatot helyesen oldja ft meg s mindenütt kellő tekintettel van mindamaz el­térésekre és ellentétekre, a­melyek az ipartörvénynyel szemben mutatkoznak. Figyelembe veszi ezenkívül a közegészségügyi rendőri és iparhatósági teendőket, a­melyek az italmérési jövedék rendezése követ­keztében újabban szabályozás tárgyait képezték. 2. A magyar és erdélyországi telek­könyvi törvények é­s re­n­d­e­l­e­t­e­k g­y­üj­te­ménye 3. legfőbb itélőszéki döntvények­kel s rész. (1886 — 88.) Feldolgozta Peregriny János. Ára 1 írt 50 kr. (288. lap.) E mű­ folytatását képezi az előbbi két kötetnek s magában foglalja mindama törvényeket, rendeleteket és utasításokat, a melyek 1886. óta megalkottattak. A gyűjtemény sza­kavatottan rendezi a telekkönyvre vonatkozó intézmé­nyeket s mint ilyen nélkülözhetetlen azoknak, akik mint gyakorlati vagy elméleti jogászok a jogszolgáltatással foglalkoznak. 3. Az 1878. V. t.-cz. a magyar bün­­tetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétsé­gekről. Ára 30 kr. 4. 1873. 40. t.-cz. a magyar büntetőtörvénykönyv kihágásokról. Ára 50 kr. A két utóbbi magában foglalja a büntetőtörvény­könyveket, kiegészítve az eddig hozott döntvényekkel és a kihágásokra vonatkozó belügyminiszteri határo­zatokkal és az új tolonctrendtartással. Minthogy ezen művekben mellőzve vannak az egyéni vélemények, ezek helyett a forrás és a megfelelő számok idézése mellett a jogszolgáltatásban nélkülözhetetlen pozitív intézkedések vannak felsorolva. »Akadémiai Értesítő.« Az akadémia főtitkári hivatalától a következő értesítést veszszük: »A ma­gyar tudományos akadémia 1890-től kezdve munkás­ságának részletesebb megismertetése végett, havi fo­lyóiratot ad ki »Akadémiai Értesítő« czimmel, a­me­lyet díjtalanul és bérmentve küld meg alapítvány­­tevőinek, a tudományos intézeteknek, társulatoknak és a hazai kaszinóknak, ha ez iránt legkésőbb 1890.­­ január 1-ig a főtitkári hivatalt megkeresik. Magáno­­s sok részére az egész évfolyam előfizetési ára 3 fo­rint. Budapest, 1889. nov. 30. Szily Kálmán fő­titkár. Európa legifjabb nagy városa Budapest czímmel nagy díszművet készül kiadni S­e­­­j­e­n­k­a József. A­­ ma czélja Budapestet a maga művelődési és gazdasági fejlődésével, fontos világhelyzetével, gyönyörű fekvé­sével, építkezéseivel és intézményeivel szóban és kép­ben a külföld előtt bemutatni. A tartalmilag és ala­­­­kilag egyaránt nagyszabású vállalat megteremtésében­­ hazai íróink és művészeink közül a következők mű­­­­ködnek közre: Acsády Ignácz, Ágai Adolf, Enyedy­­ Lukács, Feszty Árpád, Jókai Mór, Keleti Gusztáv,­­ Pulszky Ferencz, Rauscher Lajos, Steindl­­ Imre, Sturm Albert, Tors Kálmán, Vámbéry Ármin, Veigelsberg Leó, Vészi József, Weiss Julian, Ybl Miklós. A mű nagy quart-alakban, választékos fran­­czia diszkötésben jelenik meg. Budapest középületei­nek, tereinek, utczáinak, ligeteinek és szigeteinek rajzaival. A diszkötésűi munka ára 25 frt. Törvényszéki csarnok. A negyedmilliós lopás bűnügyével kapcsolatos kisebb ügyek közül ma, a tárgyalás hatodik napján, mint lapunknak táviratozzák, négy okirathamisítási és lopási ügyet tárgyaltak. Ismét Vucsetics volt a vádlottak padján közok­irat hamisítás bűn­tettével vádolva. Az eset a következő: Vucseticsnél, ki már 1884-ben a temesvári törvényszék által elitélt szökés­ben levő rab volt, ugyanez évi nov. 3-án Zomboron elfogatván, házánál két hamisított lelevelet találtak Szabadka város pecsétjével. Vucsetics tagadja e cse­lekményt s azt állítja, hogy e leveleket bizonyos Kis János nevű zombori embertől kapta azon czélból, hogy azokat egy ismeretlen német embernek átadja. A kir. ügyész a vádlottat tagadása daczára okirat­­hamisitás miatt vádolja, mig védő felmentést kér. Ezután 3 lopási ügy került tárgyalásra, melyek mind­egyikében Maczonka György, Mészáros Ádám és Vucsetics szerepelnek vádlottakul, miután azonban Maczonka szökésben van, Mészáros pedig meghalt, egyedül Vucseticset vonhatták felelősségre. Az első cselekményt 1885. április 8-án éjjel követték el, mikor nevezett vádlottak Balogh Mihály zimánd­­újfalusi lakostól ennek istállójából két lovat, kocsit és szerszámot összesen 315 frt értékben elloptak. Vu­csetics beismerésben van. Vucsetics előadja, hogy Maczonka készítette a náluk talált hamis lóleveleket s előtte kijelentette, hogy mielőtt még Szabadka város ríj pecsétje elkészült, már egyet a maga számára elkészíttetett és ezek vannak a tárlatokon is. — Vucsetics elmondja továbbá, hogy nála annak ide­jén Ada, Kistelek, Kun-Szt.-Márton, Baja, N.-Szt.­­Miklós, Jankovácz és Versecz városok meghamisított pecsétjei folyton készletben voltak. A második cse­lekményt szintén ugyanazon az éjjelen kísérelték meg, a­mennyiben még mielőtt Balogh Mihálynál jártak volna, Bakos József gazda szomszédos istálló­jába is ellátogattak, de miután a lovakat rosszaknak találták, onnan eltávoztak. Ezzel szemben a káros azt adja elő, hogy azért mentek el, mert kocsiját, ki az istállóban aludt, fojtogatták, és ennek a kiáltá­saira elmenekültek. Végül bűnrészességgel vádoltatik­ Vucsetics azon lopásban, mely ugyanezen éjjel Szabó József zimánd-ujfalusi lakos kárára Maczonka György által követtetett el. Annak padlásáról ugyanis, míg Mészáros és Vucsetics a Balogh Mihály kocsijával voltak elfoglalva, az ostoron kívül 2 oldal szalonnát is lehozott. Az ügyész a vádlottat lopás büntette miatt — mert a lopás elkövetésekor az egyik tettes fegyvert is viselt — továbbá a lopás bűntettének kí­sérletében, végül lopásban bűnrészességgel, valamint a hamis név használata miatt házbiztonság elleni kihágásban kéri bűnösnek kimondani. A tárgyalást hétfőn folytatják. A temesvári lottó-ügyben sokat emlegetett fog­házfelügyelőt, Ádám Pált, mint egy temesvári távira­tunk jelenti, ma nyugdíjazták. Halálra ítélt gyilkos. A petrinyei törvényszék Gaics Jankó dolnyi-hrastováczi parasztot, a­ki apó­sát, Melanies Birtát meggyilkolta, kötél általi halál­ra ítélte. A karlóczai bűnügyben, mint az újvidéki »Bra­­nik« jelenti, már a napokban befejezik a vizsgálatot. Kapcsolatban a nevezett lap jelenti, hogy Spitzer O. zágrábi főügyész és Szimunovics­ mitroviczai ügyész a napokban ugyanabban az ügyben Budapes­ten jártak, s állítólag a horvát főügyész a király­­n­á­l is kihallgatáson volt. Halálozások. Gerhardt Alajos akadémiai festő, fővá­rosi iparrajziskolai tanár az éjjel szívszélhüdés követ­keztében, élete 52-dik évében elhunyt Bérkocsis­ utcza 80. sz. a. lakásán. A megboldogult, ki egyike volt je­lesebb festőművészeinknek, a főváros szülötte volt s középiskolai tanulmányainak befejezése után két íz­ben nyert állami ösztöndíjjal Bécsbe ment, hol az ottani festészeti akadémia egyik hires tanárának, Rahlnak volt kedvencz tanítványa. 1873-ban a Lónyay-utczai elemi iskola, 1878-ban a Zerge-ut­­czai községi reáliskola tanára lett. Ez állásában 1887-ig működött s ekkor a fővárosi felső iparrajz­­iskolához hívták meg a plasztikai rajzoktatás rendes tanárának. Gerhardt különösen a tájkép- és arczkép­­festészetben tűnt ki. A hetvenes években képeivel a kiállításokon feltűnést keltett. Az elhunyt temetése holnap, vasárnap délután három órakor megy végbe. Delimanics Imre cseneji (torontáli) fő­­szolgabiró, mint egy temesvári távirat jelenti, meghalt. Táviratok, London, nov. 30. (A Pesti Napló táv­irata.) A »Times«-nak Al­ex­an­dr­iáb­ó­l távirják, hogy Wadihalfában az a hir kering, hogy a mahdi meghalt. Berlin, nov. 30. (A Pesti Napló távirata.) Feltűnést kelt, hogy a »Norddeutsche Allgemeine« mentegeti Bismarck Herbertet azért, mivel a gyarmat­vita utolsó napján nem emelt újból szót. A lap sze­rint Bismarck gróf az amerikai követ meghívásának volt akkor köteles eleget tenni. — Ebből az tűnik ki, hogy igen magas helyen rossz néven vették Bismarck gróf hallgatását. — Újból fel­merülnek a hírek a császár spanyolországi utazásáról. A »Voss. Ztg.« egy madridi levele szerint a császárt biztosra várják ott tavaszszal. A német uralkodó Lisszabonban is tenne ez alkalommal látogatást. Pétervár, nov. 30. Közzétették a törvényt, melynek értelmében a 24-ik tüzérdandár ke­retében két könnyű üteget alakítanak. A törzskar Helsingforsban lesz elhe­lyezve. Pétervár, nov. 30. A »Revaler Beobachter« je­lentése szerint végrehajtást nyert a törvény, mely a balti kormányzóságokban a városi szabályzatot ak­ként módosítja,hogy a szabadelvűektől a vá­lasztási jogot megvonja és ügyviteli nyelvvé a német helyébe az oroszt teszi. Messina, nov. 30. Frigyes császárné leányaival, a »Surprise« parancsnokával és kíséreté­­v­e­l Tarominába ment, hogy az ottani régiségeket megtekintse. A császárné kíséretével este ide vissza­tér és azután folytatja útját a »Surprise« hajóval. Bécs, nov. 30. A büntetőtörvény­könyv tárgyalására kiküldött bizottság határozati javaslatot fogadott el, melynek értelmében a kormány felhívandó, először, hogy fiatal bűntettesek részére lé­tesítendő földmi­ves gyarmatok eszméjét fon­tolóra vegye és ezek létesítése iránt a tartományi bi­zottságokkal érintkezésbe lépjen; másodszor: terjesz­­szen elő törvényjavaslatot, mely elrendelné, hogy a fogházügyeknek elintézésére állandó köz­ponti bizottság kineveztessék; harmadszor: hasson oda, hogy az új büntetőtörvény alapelveivel egybehangzó katonai büntető törvény mi­előbb életbe l­é­pj­e­n; negyedszer: vegye fon­tolóra, nem volna-e lehetséges a halálbüntetés­nek gyorsabb és kevés­bé fájdalmas vég­rehajtásáról gondoskodni és ehhez képest esetleg törvényjavaslatot terjeszszen elő. A bizottság legközelebbi ülésében be fogja fejezni tárgyalásait. Vilmos császár Moltkénak. Berlin, nov. 30. A »Reichsanzeiger« Vil­mos császárnak M­o­lt­k­e tábornagyhoz in­tézett következő kabinetrendeletét teszi közzé: »Ötven év múlt el azon nap óta, a midőn ős­apám Törökországban tanúsított jeles magatartá­sáért ennek a »Pour le mérite« rendjelt adomá­nyozta. Mily élénken él még ma is az éles előre­látással bíró, és tevékeny akkori vezérkari tisztnek emlékezete első harczi működésének színhelyén, arról személyesen volt alkalmam legutóbb a távoli és nagyérdekű országban való tartózkodásom alatt örömmel meggyőződni. Ma azonban engedje meg, hogy mindenek előtt és mindig újból és új­ból azon halhatatlan érdemekről emlékezzem meg, melyeket ön minden időben a haza kö­rül szerzett. A külső kitüntetésekhez, melyek­kel királyai önnek hálájukat dicső tetteiért kifejez­ték, alig bírok új elismerést fűzni, de mégis szíve­men fekszik, hogy a mai ritka emléknapot ilyen nélkül elmúlni ne engedjem. Ez értelemben ado­mányozom önnek az ötven év előtt szerzett érem­hez a mellékelt koronát, még­pedig különös jó­indulatom jeléül gyémántokba foglalva. Velem együtt reméli a hadsereg és a haza, hogy ez uj megérdemlett kitüntetést Isten akaratából még soká az eddigi ép szellemi és testi erőben fogja élvezni. Mély hálával eltelt, odaadó, ha királya Vilmos.« A rendelet Pressben, e hó 29-én kelt. Az olasz költségvetés. Róma, nov. 30. A kamara mai ülésében a pénzügyminiszter beterjesztette az 1888/89. évi zár­számadásokat, valamint az 1889/90-iki helyesbített költségvetést és az 1890/91. évi előirányzatot. A rendkívüli katonai kiadásokra megszavazott 127 milliónyi rendkívüli hitel igénybe vétele következtében a különbözet a tényleges bevé­telek és tényleges kiadások közt 197112 millióra r­ú­g. A pénztári kezelések, melyeknél rendkívüli in­tézkedések szüksége fenn nem forgott, igen kielégítő eredményeket tüntetnek fel. Az 1889/90-iki költség­­vetés helyesbítése ama változtatásokra vonatkozik, melyek az eredeti előirányzattal szemben eredménye­zett 11­ 2 milliónyi bevételi többlet következtében szük­ségessé váltak. E változtatások következtében a külön­bözet, mely az 1888—89-iki költségvetésben a tényle­ges bevételek és tényleges kiadások között 486 mil­lióval irányoztatott elő, 471/2 millióra apadt le. A pénztári kezelés az 1889—90-iki évre teljesen biztosítva van. Úgy vélik, hogy a pénztári készletek a pénzügyi év végén 2751la millióra fognak rúgni és hogy e szerint a július 1-én kitüntetett pénztári kész­letet 64 millióval fogják túlhaladni. A költségvetési viszonyok az 1890—91. pénzügyi időszakra jelentéke­nyen javultak. A tényleges bevételek és kiadások előirányzata 36­­ 2 millióval emelkedett. A költ­­ségvetés tényleges hiánya 278 mi­l­ 1­­­ó.­­ De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a költségvetés kiadásai közé fölvétetett a nyug­díjak előirányzata is, mely eddig a legutóbb meg­szüntetett alapokból fedeztetett. De ezenkívül meg­jegyzendő, hogy bizonyos kiadási tételeknél nem irányoztatott elő az egész szükséges összeg, minek következtében törvényjavaslat fog benyújtatni 10­6 milliónyi rendkívüli kidás iránt.Hozzászá­mítva ez összeget a költségvetés tényleges hiányához, az összes hiány 32,5 millióra rúg. A ki­adások ez emelkedéséhez tetemesen hozzájárultak a vasutak építésével, valamint a hadsereg és haditenge­részet új hiteleivel összefüggő kiadások. Róma, nov. 30. Az »Esercito Italiano« jelentése szerint a kormány legközelebb 17 milliónyi hitelt fog kérni a parla­menttől egy nagy lőpor­gyár építé­sére, mely füst nélküli lőport és töltényeket fog készíteni. Dom Pedro Európában. London, nov. 30. A Reuter-ügynökség­nek San-Vinc ént bői mai kelettel azt jelentik, hogy Dom Pedro és családja az »Alagoas« gőzhajón éjfélkor oda érkez­tek. A császári család minden tagja jó egész­ségben van. Lisszabon, nov. 30. Dom Pedro csá­szár St.­Vincentből táviratilag tudatta a ki­rály­­­ya­l, hogy Lisszabonba jön és mint rendesen, a Hotel Braganzába száll. A császár köszönetet mondott a királyi pa­lotában felajánlott lakásért, de nem fogadta azt el. Hírek Rómából. Róma, nov. 30. A kamarában kihirdették a költségvetési bizottságba történt választások ered­ményét. A kormány valamennyi jelöltje választatott meg már az első szavazásnál. Róma, nov. 30. (A kamara ülése.) A ke­reskedelmi miniszter törvényjavaslatot terjesztett elő a jegybankok szabadalmának meghosz­­szabbítása és az általuk kibocsájtott jegyek árfolyama iránt, továbbá törvényjavaslatot a jegybankok újjá­szervezése iránt és hozzátéve, hogy a szabadalom meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslatot ab­ból az okból terjeszti elő, mivel nem hiszi, hogy a ház dec­ember 31-ike előtt, mely napon a szabadalom le­jár, az újjászervezésre vonatkozó javaslatot tárgyal­hassa és a fölött szavazhasson. A jótékonysági intéze­tek reformjáról szóló javaslat általánosságban elfo­gadtatott, mire a részletes vita megkezdődött. Róma, nov. 30. (Pol. Korr.) A már jelzett olasz zöld könyvek, melyeket legközelebb fognak a kamarának beterjeszteni, Olaszország afrikai gyarmataival, Zanzibárral és a krétai ügygyel foglalkoznak. Róma, nov. 30. Overo tábornok, Baldis­­s­e­r a tábornok masszovahi katonai parancsnok utódja, deczember 4-én száll hajóra Nápolyban. Róma, nov. 30. Az »Esercito Italiano« jelentése szerint, holnap indul el az abissziniai követ­ség, melynek tagjai : Salimbeni gróf, Olaszor­szág követe Mene­l­ik királynál, Nerazzini, ki politikai megbizatással Harrarba küldetik és T­r­a­­v­e­r­s­i, ki a letmeratiei olasz állomásra tér vissza Sioába. Róma, nov. 30. Az »Osservatore Romano« tel­jesen alaptalannak nyilvánítja azt a hírt, hogy Msgr. S­a­t­o 11­­ távirati utasítást kapott, hogy ha az Egyesült­ Államokból visszatér, menjen Izlandba, az­után pedig látogassa meg a löweni, freiburgi és innsbrucki katholikus egyetemeket. A horvát tartomány­gyűlésből. Zágráb, nov. 30. (A tartománygyűlés ülésének folytatása.) Dr. Banjav­­c­s­i­c­s az ellenzék álláspontjából kifolyólag a ja­vaslat és a kiegyezés ellen szólott. Felhívja a többséget, hogy az ország érdekében működjék, engedje meg a hivatalnoki karnak, hogy önálló politikai véleményt vallhassanak s ne kérdezzék a hivatalnoktól azt, hogy melyik párt hive. Azt állít­ja, hogy a Szarcsevics-párt a leglojálisabb s miután a kormányhoz bizalma nincs, nem szavazza meg a költségvetést. Erre a tár­gyalást az interpellácziók megtartása czéljából megszakították.­­ V r b­a n i­c az archiváltak kérdésében szólal fel és kérdi a kor­mányt, tett-e valamit a Budapestre vitt le­véltári okmányok visszahozatala iránt és hajlandó-e e kérdés megoldása iránt a szükséges intézkedéseket megtenni. Folytattatván a költségvetés tárgyalása, Vukotinovich, a nemzeti pártkör elnöke emel szót. Szónok az ellenzék frázisait a választások­nál állítólag észlelt terrorizmusról túlzottaknak tart­ja. Horvátország pénzügyileg nem lehet állandó, az ország pusztulásáról szóló panasz szintén csak frázis, az ellenkező az igaz, a nemesség hanyatlásának nem a kormány az oka. Markovicscsal szemben, ki tegnap szónok egyik könyvére hivatkozott, meg­jegyzi, hogy teljes állandóság és állandóság közt kü­­lönbség van. Ha Horvátország teljesen állandó lett volna, csak is arra lett volna szüksége, hogy a király jogait megerősítse. De oly okmány, mely Horvátor­szágnak Magyarországba való bekebelezését igazolná, nem létezik. — A kiegyezés elismerte és szabatosan körülírta Horvátország önállóságát, a bán beismerte, hogy mindkét nemzet azt teljesen egyenlő alapon kö­tötte meg. E szerint biztosíthatja Markovicsot, hogy ma is 1845-iki álláspontján állana. Az említett könyv erős küzdelem napjaiban íratott, de szóló már akkor is szószólója volt a Magyarországhoz való ba­rátságos viszonynak. Krsnjavi azt hiszi, hogy a közjogi kérdés csak elméletileg bír jelentőséggel, az ellenzék álláspontja mindamellett nem helyes. A szuverénitás — úgymond szóló — nem tiszta foga­lom ; a jogi szuverenitás politikai szuverenitás nélkül valóságos nonsens. A Phivenic theoriája tarthatatlan, és csupán a bán előadását tartja szóló helyesnek. Az államjogi kérdés felvetése az erősebb szövetsé­gest küzdelemre ingerelhetné. Magyarország nem akar c­entralizálni, de ha ezt tenné, mi minden eszközzel védelmeznők magunkat. Szóló megczá­­folja a többség ama szónokait, kik az egységes állam theóriáját felállították; ez az ő egyéni nézetek és nem a tartománygyűlés többségének véleménye. Erre nézve a regnikoláris küldöttség nyilatkozatai az irányadók, melyekben az állami közösséget konsta­tálják. Az ellenzék lojalitására vonatkozólag szóló megjegyzi hogy nem Rukavinának és Banjavcsicsnak, hanem Starcsevics Antalnak, az ő vezéröknek kel­lene oly nyilatkozatot tenni, de ő bizonynyal nem fogja azt tenni. A nemzetnek gratulálni lehet, hogy csak egy Starcsevics Antalja van, a­ki igy gondolko­zik : pártjának tagjai nem valóságos Szarcsevicsek. Szóló megszavazza a költségvetést. Az általános vi­tát ezzel bezárták s a legközelebbi ülést deczember 4-ére, szerdára tűzték ki. Közgazdasági táviratok. Athén, nov. 30. (Pol. Korr.) A legelső londoni bankárok egyike, Gibbs Athénbe érkezett. Itteni tartózkodását egy athéni földhitelintézet alapításával hozzák kapcsolatba. Frankfurt (Majna m.) nov. 30. Iparosok, mér­nökök, tőkések és tudósokból álló gyűlés ma elhatá­rozta, hogy jövő évben júniustól októberig tartó elektrotechnikai kiállítást rendez. A gyű­lés megválasztotta az elnökséget és jóváhagyta az ideiglenes pénzügyi tervet. Siemens, Edison és Thom­son a bizottság dísztagjaivá választottak meg. Bécs, nov. 30. A tőzsdetanács elhatározta, hogy a nagyszebeni takarékpénztár 5°/0-ás jel­­zálogleveleinek, valamint a bolgár állam vasut 6°/0-ás jelzálogkötvényeinek tőzsdei jegyzése iránt beadott kérvényeket pártolólag terjeszti a pénz­ügyminiszter elé. Sopron, nov. 30. (A P­e­s­t­i N­a­p­l­ó távirata.) A városi képviselőtestület ma tartott rendkívüli gyű­lésén elhatározta, hogy a regálét a kormánytól há­rom évre — évi 58.000 frtnyi bérösszeg mellett — kibérli. A kis sorsjáték húzásai november 30-án. Budapest : 64 41 65 38 75 Linz : 74 47 63 84 15 Trieszt: 39 32 88 10 84 Fővárosi színházak. Eredeti Nicolak Kertész Tódornál, a Korunk ideges volta, mely felett oly gyakran s oly méltán hallunk panaszt emelni, nagyrészt gyermekeink neveltetésére vezethető vissza. Többek között már magában véve az is egyáltalán igen téves elv, gyenge s e mellett rende­sen igen izgatott gyermekeknek erősitésül erős borokat adni. Némely anya még mintegy büszkén hangsúlyozza beszédközb­­­en ama pontosságot, melylyel kis kedvencze második reggeli­hez pohárka erős borát meg szokta inni. Mennyivel jobb és egészségesebb volna ennek a gyermeknek egy csésze jó, Liebig-féle huskivonattal készitett leves, mely nemcsak hogy jobban is izlenék neki, hanem hatható­sabb is volna s minden bizonynyal meg volna mentve mind­azon bajoktól, melyek a bortól erednek, az idegek izgatásától. Gyermekek számára különösen ajánlható a Liebig-féle hús­­kivonat, mivel ezzel lehetővé válik a legjobb izű húsleves gyors előállítása. (1980) Ilyik­ tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) — (2070) Csak 70 kr. egy doboz ára, mely 50 labdacsot tar­talmaz a valódi Brandt Rich, gyógyszerész-féle s­v­á­j­c­z­i labdacsokból. Még mindennapi használatra is elég eny­­nyi egy egész hónapra s igy napi kiadásunk két krajczárba sem kerül. Eszerint a keserüvizek, gyomorcseppek, sópasztil­­lák, ricinusolaj s egyéb készítmények sokkal többe kerülnek, mint a gyógyszertárakban kapható Brandt Rich. - f é­l­e valódi svájezi labdacsok, melyeket a mellett kellemes, ártalmatlan s biztos hatásra nézve felül nem múl semmi más szer. De mindig óvatosnak kell lenni, hogy a valódi, Brandt Rich, gyógyszerész-féle svájezi labdacsokat kaphassuk, mert a csalódásig hasonló csomagolású, úgynevezett svájczi labdacsok is vannak forgalomban. (1976) Tartalékos tisztek a legdíszesebb ,legizlós teljes abban szereltetnek fel és Q-R'CK­TB.A.TTIM. csász. és kir. és portugál királyi udvari szabók által. Mindennemű felvilágosításokkal készséggel szolgálunk. Árj­egyzékek Ingyen és bérmentve. (2­18­­) nikirutuf csász. és kir. udv. fényképész családja, kötelességének tartja a magas főúri körök és nagy­érdemű közönségnek ama megtisztelő bizalomért és rokonszenvért, melyben a boldogultat hivatásában mint fényképészt és akadémiai festőt oly nagy mérv­ben részesítő, legőszintébb köszönetét nyilvánítani. Egyúttal tisztelettel tudatja, hogy a fényképé­szeti műterem a boldogultnak már hosszabb idő előtt tett intézkedéseinek megfelelőleg Ferché Román és Gálfy István urak tulajdonába ment át, és nevezett szakavatott és kiérdemelt munkatársak vezetése alatt, a­kiket a jövőben is Wünsche Emil akad. festő úr támogat, — az eddigihez hasonló alapon és módon továbbra is folytattatni fog. Ferché Román és Gálfy István urak több mint egy évtizeden át működtek egyetemben most már el­hunyt főnökükkel és a fényképészeti műterem felvi­­rágozásához, annak általánosan elismert művészi tö­kélyéhez, hathatós mérvben hozzájárultak. Gyakran voltak főnökük kísérői is oly alkalommal, midőn ez a legmagasabb udvarhoz való kitüntető meghivatásá­­nak megfelelt, ebbeli munkáiban kiváló módon részt­vettek és eszerint nevezett urak természetes osztály­részesei ama legmagasabb elismerésnek is, melyet a boldogult munkálkodása folyton aratott. Azon bizalom és szeretetnél fogva tehát, mely­ben nevezett urak elhunyt főnökük által részesítettek, a család csakis a boldogult óhajának és szándékának felel meg, midőn a magas főúri körök és nagyérdemű közönséghez ama tiszteletteljes kérelemmel járul, hogy megtisztelő bizalmát a fényképészeti műterem iránt továbbra is fentartani és ezt jövőre Ferché Román és Gálfy István urakra átruházni kegyeskedjék. Budapesten, 1889. november 30-án. (2182) Mélai Koller Károly tanár családja. Nemzeti színház. 12. bérletszünet. 12. bérletszünet. Decz. 1-én : A MÉHEK. Kezdete 7 órakor. Várszínház. Nagybérl. 25. sz. Havi bérl. 1. sz. Decz. 1-én : A vasgyáros. Színmű 4 felvonásban. Irta Ohner György. Személyek: Beaulieu Lendvayné Claire, leánya P. Márkus B. Octave, ma Horváth Bligny herczeg Gyenes Préfont báró Benedek Sophie, neje Rákosi Sz. Derblay Philippe Pálfi Susanne, huga Tolnainé Moulinet - Vizvári Athénais Szacsvayné Bachelin Pintér Tábornok Egressy Goberth Mátrai Megyefőnök Latabár Brigitte Györgyné Kezdete 7 órakor. M. kir. operaház. Évi bérlet 141. sz. Havi bérl. 1. sz. Decz­­l-én : A windsori vig nők. Vig opera 3 felv. Zenéjét szer­zette Nie­lai. Shakspere után irta Moeenthal. Személyek: Sir John Falstaff Ney Fluth Takács Fenton Broulik Spärlioh Dalnoki Cajus, orvos Hegedűs Flutbné Bianchi B. Beich Szendröi Reichné Fleiszig M. Reich Anna Á. Wein M. Pincz r Zolnai L. Kezdete 7 órakor. Népszínház. Decz. l-én: Blaha Lujza assz. mint vendég. 100 aranynyal jutalmazott ere­­deti népszínmű dalokkal 3 fel­vonásban. Irta Follinus Aurél. Személyek: Kreuzer Michel Németh Náni ) ,­­ Blaha L. Szepi)yermekei Kassai Özv. Molnár J.-né Pártényiné Józsi) gyermekei Vidtor Bódi­­ gy me ei Gyöngyi Szilárd Péter Szabó Róza, leánya Csongori M. Lupi bácsi Horváth V. Sándor, fia Szirmai Kezdete 7 órakor. Folytatás a mellékleten. Vígjáték 3 felv. Szeme Kányásh­ázyné Aurél, fia Berendy Gyula Viola San Bacco Leana, neje Parajdy Parajdyné Irta Bartók L. 1 y e k . Sz. Prielle K. Mihályfi Náday G. Csillag T. Újházi Hegyes­ M. Hetényi Vizváriné N A N I.

Next