Pesti Napló, 1890. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1890-10-16 / 285. szám

tossy Ignácz és a budapesti bankegyesület felebbezé­­seit elutasítja a közgyűlés. Mihály József fővárosi tanárnak a tanul­mányútra kért négy havi szabadságidőt megadják. L­e­d­é­n­y­i Ferencz tanítót és Barczen Gábor fiárvaházi igazgatót nyugdíjazzák. Feny­vessy Adolf amaz indítványát, hogy a fővárosi elemi népiskolákban tandíjat ne kelljen fizetni, a közgyűlés kiadja a tanácsnak. A vásárigazgatósági személyzetet négy vásár­­felügyelővel és 9 vásárbiztossal szaporítják. Ezzel a közgyűlés véget ért. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, október 16. Az igazságügyminiszter fogad délután 4 órakor. A honvédelmi miniszter fogad délután 1—2 óra között. A vallás- és közoktatásügyi min­isz­­t­e­r fogad déli 12— d. u. 1 óráig. A földmivelésügyi miniszter fogad délután 1 órakor. A kereskedelemügyi miniszter fogad d. u. 2 órakor. A tanfelügyelők értekezlete d. u. 4 órakor a felső állami leányiskola helyiségében. Zene­történelmi előadások a budai hely­őrségi templomban d. u. 4 órakor. A vasúton maradt tárgyak árvere­zés­e a magyar államvasutak podgyász-kiadási helyisé­gében d. e. 9 órakor. Nemzeti múzeum, term. és néprajzi tár d. e. 9— d. u. 1. A mézkiállítás a városligeti iparcsarnokban nyitva d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig. Makar­t-kiállítás a műcsarnokban (Andrássy­­út 61.) nyitva d. e. 9— d. u. 6 óráig. Beléptidij 50 kr. Szinészeti kiállítás a városligeti műcsar­nokban, megtekinthető reggeli 9— d. u. 7 óráig 30 kr belépti díj mellett. Kereskedelmi múzeum a városligeti ipar­csarnokban szabad bemenet mellett naponkint nyitva d. e. 9—12 óráig, d. u. 3—6 óráig. Vasár- és ünnepnap délután 20 kr belépti dij. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. e. 9— d. u.1, egyetemi d. e. 10—12 és d. u. 4—8. muzeum d. e. 9— d. u. 1 óráig. Állat­kert nyitva egész nap. Belépti dij 30 krajczár. Ü®' fifal közgazdasági mellékletünk tartalma a következő : A szárazság. — A munkások betegsegélye­zése. — Az 1891. évi budget részletei. — A nemzetközi gabona-, érték- és pénzpiaczokról. — Apróbb gazdasági közlemények. — okt. 15. Személyi hírek. Gróf Teleki Géza családjával együtt visszatért a fővárosba. — Gróf Teleki Ede, miniszteri osztálytanácsos, betegségéből felüdülvén, ismét megkezdette hivatalos működését. — Dr. Baum­­horn Armin orvost a főpolgármester a barakkórház­­hoz segédorvossá nevezte ki. Várady Károly hagyományai. A közelebb el­hunyt Várady Károly főrendiházi tag végrendeleté­ben következő közérdekű hagyományok foglaltatnak: a budapesti orsz. protestáns árvaháznak 500 frt, a kisdedóvókat terjesztő országos egyletnek 200 frt, a fővárosi szeretetháznak 400 frt, a főv. gyermekmen­­hely egyletnek 1000 frt, a magyar gazdasszonyok árvaintézetének 200 frt, a hírlapírók nyugdíjintézeté­nek 300 frt, a magyar ni­ók segélyegyletének 300 frt a Kisfaludy-társaságnak 200 frt, a pesti jótékony nő­egyletnek 200 frt, a magyar színészek nyugdíjintéze­tének 300 frt, az erdélyi magyar közművelődési egy­letnek 200 frt, a budapesti ev. ref. egyházközségnek 1000 frt, a budapesti ev. ref. theologiai intézetnek 600 frt és pedig oly rendeltetéssel, hogy ez utóbbi összeg kamatai pályadijat tűzessenek ki a legjobb egy­házi beszéd tartására. Ugyancsak pályadijakul ha­gyományozott a sárospataki ev. ref. főiskolának 1000 frtot, végül a felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegyének 1500 frtot hagyott.­­ Az esetre pedig, ha álta­lános örökösei törvényes fi utód, illetőleg fiunokák nélkül hal­nának el. Budapesten a Kígyó­­ utcza és a Városház­ tér sarkán fekvő nagy bérházát Buda­pest főváros közönségére hagyta és pedig oly rendel­tetéssel, hogy a ház önkéntes árverésen eladatvan, a szégyen, a megaláztatás, az emberek gúnyos elfor­dulása. Mert lehetetlen, hogy a sors a megsértett ér­zelmekért, törvényekért boszút ne álljon. Apám, ki kezdett lassanként beletörődni a ret­tenetes helyzetbe, rohamosan őszült. Nyugodtan tett­vett , költöztette egy paraszt lakásunkra a város vé­gén bútorait; hajtatta ökreit, lovait, sertéseit, vitet­te nagy szekereken üres hordóit (melyekbe nem szü­reteltünk többé), de azért sokszor úgy ingadozott, bo­torkált, hogy attól féltem elájul. — Tili, holnap közgyűlésünk lesz, mivel nők is lesznek ott, özvegy hivatalnoknék, leányaikkal, eljö­hetsz te is velem — mondá apám. Örömmel ajánlkoztam. Nem féltem volna már a haláltól sem. Egy adószedőnő lakott a harmadik szomszé­dunkban (még a régi házunkat értem) átjött hozzánk, hogy menjünk együtt. Elragadtatással bámulta nagy, kényelmes fes­tett szobáinkat és hosszas kérdezősködés és fejcsóvá­­lás után mondá: — Minek maguknak, kisasszony, innen mozdul­ni, hisz paradicsom ez. Látná csak a mi lakásunkat, sötét, nyirkos pinczelyuk, hogy soha ki nem fogyunk benne a betegségből, egyik kis gyermekemet a másik után temetjük. A napot reggel látjuk úgy a­hogy, aztán elfordul, s mi ülhetünk a kriptában. Itt? Öröm volna itt lakni. De nekem is lesz egyszer sa­ját kertem, lesznek pompás gyümölcsfáim, ültetek szőlőt, virágot, zöldséget. Olyan lesz az udvarom, mint egy kis rét, füves, pázsitos. Kutam lesz, lombos szo­­morúfűzfával, réczeim, csirkéim, galambjaim. De mi­ből ugy­e ? Azt nem tudom. Nevetem is a férjemet sokszor. Te, mit akarsz?megbukunk? Azt veti, édes, ha csak egy esztendeig is, hadd mondom el — a tu­lajdon házikómban hajtottam le fáradt fejemet pihe­nésre. Isten látja, hogy egy krajczárunk sincs, csak a nagy vágyódásunk, meg az akaratunk — de hát ha a többiek nem félnek, mért féljünk mi? A fecske fész­ket rak, az ember ne rakjon ? az egér lyukat fúr ? az ember egy kis barlangot ne vájjon ? a halnak, a bol­dog halnak minden patakocska szállást kínál, mért utasítanák el azt a tenyém­i telket, a­mivel a jó sors kecsegtet? Nem igaz? Ugy­e igaz? Valóban oly meleg szavakkal festette a szegény asszony repeső örömét a jövendő iránt, hogy alig vár­tam, hogy lássam már azokat az új argonautákat. Szép napos, dec­emberi vasárnap délután volt. Özönlött a nép a városháza felé. Sok ismerőst láttam a boltok félig nyitott ajtaiban, a­hol a gúnyo­lódók álldogáltak, de még többet a városháza emeleti lépcsőin, a­hol igazán, mintha ingyen osztozásra jöt­tek volna : ember ember hátán állott, csevegett, tré­fálkozott az új Rómáról. Vagyontalan tanárok, postatisztek, kis fizetésű hivatalnokok, törvényszéki albirák, mert a főbbek, mint általában az okosabbak, rendezett viszonyok közt levők erősen idegenkedtek a különös vállalattól. (Folyt. köv.) vételár a főv. tanács által három egyenlő részre osz­tassák fel s abból egy harmadrész az erdélyrészi ma­gyar közművelődési egyletnek adassák ki, egyharmad­­rész a József-, Erzsébet- Mayer-féle árvaházak, to­vábbá a budapesti orsz. protestáns árvaház és a magyar gazdasszonyok árvaháza között egyenlő arány­ban osztassák ki, a harmadik harmadrész pedig azon fővárosi egyletek, vagy társulatok között oszlassák fel, melyek szülői gondozás nélkül maradt, vagy ki­tett elhagyott gyermekek megmentésére, félfogadá­sára, védelmére, tartására s nevelésére, vagy a sze­gény gyermekek ingyenes gyógyítására alakultak. Végrendeleti végrehajtóul dr. Darányi Ignácz orsz. képviselő, akadályoztatása esetére pedig dr. Schmidt Titusz kéretett fel. A képviselőház mai ülésén, Baross Gábor kereskedelmi miniszter bejelentésein kívül, (melyek egyáltalán nem voltak sürgős természetűek), semmi sem történt, s mégis az ülés emlékezetes marad, mert azon képviselőházi ülések közé tartozik, melyet tulajdonképen senki sem hívott össze. P­é­c­h­y Tamás a képviselőház elnöke ugyanis abban az édes tudatban élt A­b­a­ú­j­b­a­n s élvezte a sza­badságot, hogy október 25-ike előtt nem kell elfog­lalnia a kuruli széket s látogatásokra menvén roko­naihoz, csak éppen a véletlenség vitte haza tegnap este felé szikszói otthonába. Egyszer csak tegnap este 6 órakor távsürgönyt kap, hogy jöjjön rögtön, mert egy alelnök sincs Budapesten, s a képviselőház más­nap (t. i. szerdán) ülést tart. Péchy Tamás násza rohan a vasútra s utazik egész éjjel, s töri a fejét, hogy micsoda nagy dolog történhetett ? Megérkezik Budapestre és végére akar járni a rejtélyes dolognak s először is Szapáry miniszterelnököt keresi, de az nincs is Budapesten; kérdést intéz több más miniszterhez, de egyiknek sincs sem­mi köze a mai üléshez. Végre találkozik Borossal, a­ki formális apprehenzióval veti Péchy Tamás szemére, hogy ülést hívott össze oly előterjesztések miatt, melyek 25-bén is ráértek volna. Mire való volt ez ? — De erre már Péchy Ta­más is csaknem kijött a sodrából. Ő hivott össze ülést? Hiszen őt is hazatelegrafálták, s egész éjszaka utaztatták, pedig esze ágában se volt Budapestre jönni 25-ikéig. Végre aztán nyomára jöttek a rejtély­nek, s kisült, hogy a mai ülést az elnöki iroda­­főnök hívta össze, gróf Szapáry Gyulának egy átirata következtében, melyben a miniszterelnök be­jelenti a kereskedelmi miniszter új előterjesztéseit a képviselőház elnökének, s csak fölteszi a kérdést, hogy nem lenne-e czélszerű még 25-ike előtt egy ülést összehívni, hogy a javaslatokat ki lehetne nyo­matni akkorára, mikor az ülések megkezdődnek ? Mikor ezt Péchy Tamás megtudta, gyöngéden meg­veregette az irodafőnök vállát, s a Talleyrand híres mondását idézte: pás trop derére! — Mert hátha az ülés ki lett volna hirdetve, s nem lett volna elnök ? Mária Terézia főherczegnő névnapja. Károly Lajos főherczeg neje, Mária Terézia főher­­czegnő a reichenaui Wartholz-villában ma ünnepelte szűk családi körben névnapját, melynek alkalmából, mint onnan jelentik, ma délelőtt a házikápolnában ünnepélyes istentisztelet volt, mely után a főherczeg­­nő a szerencsekivánatokat vette át. A király távira­tilag gratulált, úgy mint az uralkodóház többi tagjai is. Délután a villában diszebéd volt, melyhez a zenét egy Bécsből hozatott katonabanda szolgáltatta. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlését e hó 25-ik és rákövetkező napjain tartják meg Buda­pesten. Megelőzőleg október 21-én és 22-én lesznek a lelkészképesítő vizsgálatok, 23 és 24-én választmá­nyi ülések, 25-én közgyűlés s 26-án az új lelkészek felavatása. Lakoma a tudomány-egyetem rektora tisztele­tére. A tanítványi tiszteletnek és szeretetnek szép ünnepe folyt le ma este a Vigadó egyik termében, hol orvostanhallgatók Schulek Vilmos, a szemészet egye­temi tanára tiszteletére lakomát rendeztek, abból az alkalomból, hogy az Európa hírű tudóst az egyetem rektorává választotta. Mintegy 300-an jelentek meg a lakomára, köztük az orvosi kar majdnem összes kitű­nőségei. Ott voltak: Fodor József dékán, Mihálkovics Géza prodékán, Szabó József, Bókay Árpád, Siklóssy Gyula, Kétly Károly Réczey, Elischer, Korányi Fri­gyes, Bókay János, Dollinger Gyula, Ángyán, Batiz­­falvy, Árkövy, Janny, Navratil, Havas, Hegyes, Thanhoffer, Portik, Stiller, Tauffer, Jendrassik Ernő és Ottawa egyetemi tanárok, számos orvos; az olvasókört elnöke Eötvös Bálint, a joghallgatók se­­gélyegyletét Agarasztó Tivadar elnök képviselte. A rektor háromnegyed 9 órakor érkezett meg, a­midőn tanítványai lelkes ováczióval fogadták. A bankett ezután mindvégig emelkedett hangulatban folyt le. Az első felköszöntőt Vámosi Zoltán az or­vostanhallgatók segély­egyletének elnöke mondotta a rektorra, K­u­t­h­y Dezső, az egylet titkára, Fodor dékánt köszöntötte fel. Eötvös Bálint, az olvasó­kör elnöke, szintén a rektorra mondott áldomást. Agarasztó Tivadar az orvosnövendékeket élteti s kívánja, hogy a jó viszony­, mely az egyetem kü­lönböző fakultásai közt fennáll, vajha mielőbb az egyetemi kórház megalapításában nyilvánulna. Ez­után mély csend között az ünnepelt rektor állott fel. Éljenzésektől meg-megszakított beszédét azzal kezdi , hogy bár tanártársai az egyetemi élet legdíszesebb polczára emelték is, főfeladatától nem bír eltérni. A tanár kötelessége, hogy a hallga­tókat ne csak jövő pályájukra előkészítse, hanem az is, hogy ha majd az élet rögös útjára kerülnek, ott minden tekintetben meg is bírjanak mérkőzni a sors viszontagságaival. És, hogy a tanár kötelességeiért mindenkor helytállani fogok, legjobb kezességet nyújtja az a kegyelet, mely saját múltam iránt el­tölt. Egyek vagyunk, csak a korkülönbség ma­rad hátrányomra, így végzi beszédét: Mindig fáj, ha látom, hogy a budapesti tudomány­egyetem ifjainak vállaira a szellemi megerőltetés mellett az anyagi fentartás gondjai is nehezednek, úgy hogy alig marad ideje, hogy teste megedzéséről is gondoskod­hassál Mind más az élet az angol egyetemeken, hol az ifjú szellemi kiképzése mellett a test ápolásáról is gondoskodva van. Ezért Angolországban az a férfiú, ki egyetemről került ki, még 70—80 éves korában is birtokában van a szellemi és testi épségnek, míg nálunk már a 40—50 éves férfiú is, a­ki a tudomá­nyos pályán működik, testileg annyira elsatnyult, hogy ez nem ritkán a szellemi erő bénulá­sára is vezet. A haza jövő nemzedékét élteti. A szűnni nem akaró éljenzés után F­o­d­o­r József orvostani dékán szólalt fel. Megköszönve a felköszön­tést, biztosította az ifjúságot, hogy az orvosi kar ta­nárai épp oly mélyen tisztelik és melegen szeretik Schulek Vilmos tanárt és rektort, mint az ifjúság. Visszaemlékezik arra a korra, a­mikor Schulek me­dikus volt. Már akkor szelíd és szeretetreméltó rani­lás és nemes eszmék felé törő volt. Ebből tanulságot von le az ifjúság számára. Fiatal korában csip az, a­miből bors lesz: az az ifjú, a­kiből hazája, nemzete, tudománya, hasznos munkája válik, már az­­egyete­men megküzd az élet csábításaival; edzi munkája ere­jét, fejleszti idealizmus szeretetében lelkét. Az ifjú­ságnak kívánja: vegyék mintául az egykori medicus Schulek Vilmost, hogy idővel nyomába léphessenek az egyetem mai nagyérdemű rektorának. Ezután még számosan mondtak felköszöntőket a tanári karra, az újonnan kinevezett tanárokra stb. A társaság a késő éjjeli órákig a legvidámabb hangulatban maradt együtt. Belgrádi egyetem. A belgrádi főiskola szenátusa a kultuszminiszterhez kérvényt nyújtott be, hogy az intézet egyetemi rangra emeltessék. Gyilkosságok Bihar megyében. Nagyváradról ír­ják lapunknak: Sőtér községben vasárnap mulatozás közben agyonverték Molnár István ottani lakost. — Nagyharsányban Balogh László kegyetlenül megölte Bitó Istvánt, egy fiatal suhanczot, a ki a feleségével szerelmi viszonyt folytatott. A tettest letartóztatták. — A szalontai apagyilkos, Dobi Sándor börtönben ül már. A vizsgálat folyik. A Mikló-házáron megöl­ték Bírta Tógyárt. A gyanú a megölt sógora ellen irányult, azért elfogták. Kőszénrobbanás. »Thyra« német gőzösön, mely a cardiffi dockban kőszenet vett fel, mint Londonból távirják, iszonyú kőszénrobbanás történt. A hajó tel­jesen megsemmisült. A szakács és a kormányos sú­lyos sérülést szenvedett. A berlini Lessing szobor leleplezése. A berlini állatkertben tegnap délelőtt ment végbe a már em­lített Lessing-szobor leleplezése. II. Vilmos császárt Frigyes Lipót herczeg, a kormányt Bötticher, Goss­­ler és Miquel miniszterek, a hadsereget gr. Walder­­see törzskari főnök, Berlin városát Folkenbeck fő­polgármester képviselte. Schmidt E. tanár ünnepi beszédében Lessing érdemeit méltatta, Lessing or­szágos törvényszéki tanácsos a szobor átadásakor ki­­vonatát fejezte ki, hogy Berlinben Lessing szelleme örökké ápoltassák. Végül a diákságok képviselői ko­szorúkat helyeztek el a szobor talapzatára. Lessing szobra Göthe szobra közelében áll az állatkert szélén és Lessing Ottó szobrász, a költő dédunokájának műve. Három oldalt sötét, facsoportok környezik az emlékművet, melyet rokokó-rács zár körül, s ennek aranyozott díszítései az L kezdőbetűt és Náthán szimbolikus három gyűrűjét viselik. A négyszögletes vörös gránit-talapzat előrészén a »Gotthold Ephraim Lessing« név áll, a többi három oldalon pedig Les­sing barátai és elvtársai: Mendelssohn Mózes, Niko­lai és Kleist Ewald reliefje látható. Jobbra és balra bronzárczából víz bugyog a vörös gránit medenczékbe. Hátul és elől nemes ifjak alakjai hevernek. Az első jobbjában, mint az emberszeretet géniusza, lángcsé­szét tart magasan, baljában pedig olajágat, mint a béke jelvényét tart egy tábla fölé, melybe Nát­­hánból vett gyönyörű­ idézet van vésve. A hátulsó ifjú alak a győzelem jeleként oroszlánbőrön hever, mint az előítéletek elleni harczos a szabad kritika ostorát suhogtatja. Ezek az alakok bronzba vannak öntve, s közülök Lessing világos karrarai márvány­alakja szabadon, egyszerűen és merészen emelkedik ki, a csípőjére nyugtatott jobbjában trónnal, baljában könyvet tartva. Gyilkos orkán, Uliskóczia tengerpartján — mint Londonból távírják — iszonyú orkán dühöngött »Melmerby« britt bárka hajótörést szenvedett; a ka­pitány és 16 matróz csolnakon próbált menekülni, de az iszonyú ,hullámzásban, három matróz kivételével­ valamennyien tengerbe fúltak. Ezenkívül Cap Bre­tonnál három ismeretlen hajó szenvedett, összes le­génységük oda veszvén, hajótörést. A hasfelmetsző. Az utóbbi napokban az angol lapokat bejárta az a hír, hogy a feltalálhatatlan Jack the Ripper ismét leveleket intézett a londoni rendőr­séghez, melyekben azt jelenti, hogy újra meg fogja kezdeni irtózatos mesterségét. E hír folytán egy nő a múlt hét végén megjelent a Whitechapelben alakult őrködő bizottság elnökénél s ott elmondta, hogy ta­valy és két éve egy fiatal ember lakott nála, kiről azt hiszi, hogy az követte el az ismeretes gyilkosságokat. E fiatal ember matróznak adta ki magát s azt mon­dá, hogy családjával összeveszett, de attól hetenként mégis kap tit­ert tartási díjat. A nőnek nagyon fel­tűnt a fiatal­ember életmódja és egész magaviselete. Többféle öltözéke volt, melyeket szemmel láthatólag azért cserélt fel, hogy ne ismerjék meg. Valahányszor az utczára ment, mindig más és más kosztümöt vett fel, sőt haját és bajuszát is festette egy és más ízben. Revolverek, kések, tőrök voltak birtokában és íróasz­talán mindig vörös tinta volt. Gyakran jött haza vé­res ruhában s fehérneműjét maga mosta ki. Egy íz­ben, mint a nő elbeszélte, a fiatal ember egy véres női kötényt ajándékozott neki, mely most is a nő bir­tokában van. Mindig az esti órákban távozott hazulról s a hajnali órákban tért haza. Midőn szállásadónője egyszer váratlanul belépett szobájába, a fiatal ember nagyon megrémült. Az asztalon egy hirlappéldányon több husdarab feküdt előtte s azt mondta, hogy ezek fagyasztott husdarabok, melyek Amerikából szállít­tatnak. Szekrényében, melyet az asszony egyszer a fiatal ember távollétében felnyitott, több jegygyűrűt látott, melyek nagyobbára rézből voltak készítve, a minőket Londonban a munkásosztály asszonyainak ujjain látni. A­ nő már régóta e lakóját tartotta a hasfelmetszőnek, de nem mert feljelentést tenni, mert attól tartott, hogy a fiatal­ember őt is meggyilkolja. Most azonban néhány napja találkozott vele ismét egyik utczában s végre kötelességének tartotta a jelentéstételt. Az őrködő bizottság elnöke, mely bizott­ság e bűntények megakadályozása czéljából alakult, azt mondá, hogy a nő tisztességes asszonynak látszik s valószínűvé tudja tenni elbeszélését. Nevét és jelen­legi lakását azonban nem akarta elárulni, mert fél a hasfelmetsző boszujától. A londoni lapok egy része nagyon kétkedve fogadja ezen adatokat, de a leg­nagyobb elővigyázatra hívja fel a rendőrséget és a polgárokat. Kínai tengeri rablók. A tegnap Kínából ér­kező posta monstre­ kivégzés hírét hozza. Hamai­­ban ugyanis 11 tengeri rablót végeztek ki, a­kik egy hajó 39 főből álló összes legénységét meg­ölték. Hadgyakorlaton. Őrmester: Kapitány úr, nincs több töltényünk. — Kapitány: Semmi? — Őrmester: Egy sincs. — Kapitány: Úgy hát szüntessék be a tüzelést. Csausz Márton, dr. Balassa és Schordin sírjára fog koszorúkat letenni...... Az állatorvostan­hallgatók is megállapodtak már a gyászünnepély sor­rendjére nézve. Meg fogják koszorúzni dr. Azary Ákos és dr. Zl­a­m­á­r Vilmos tanárok sírjait s a gyászbeszéd megtartására az előbbinek a sírjához Witest de Velberg Jenőt, az utóbbiéhoz pedig M­o­r­v­a­y Gyulát küldték ki. Új iparos tanfolyam. A közoktatási miniszter az iparművészeti iskolában (VI. ker., Izabella­ utcza 62. s7.) a lakberendezési ipar számára tanfolyamot létesített Aigner Sándor műépítész vezetése alatt. E tanfolyam e hó 20-án kezdődik és 1891. évi márcz. végéig tart. Tanítási órák vasárnap 9 —12-ig s hét­főn, szerdán és pénteken 7—8 ig lesznek. A tanfolyam egészen ingyenes. Matiné. Az egyetemi olvasókör e hó 26-án dél­előtt 11­ 11 órakor tartja a vigadó kistermében meg­nyitó szépirodalmi matinéját. Ez alkalommal az egyetemi énekkar Szabados Béla egy ez alka­lomra szerzett tozpánczát is énekli. Gyászünnepély. A pesti izr. nőegylet Damjanich­ utczai leányárvaházában ma délután 5 órakor gyászünnepélyt rendezett elhunyt alapítói és alapítványozói emlékére. Az ünnepély az árvaház nagy vizsgálati termében folyt le. Sorrendje a követ­kező volt: A 90 árvaleány harmonium kiséret mel­lett elénekelte a »Halottak emléke« czimű gyászdalt, ezután a XVI. zsoltár 8 — 11 verseit Friedmann főkántor a templomi kar egy részével adta elő. Erre dr. K­o­h­n Sámuel hitszónok a feketébe vont ka­­thedrára lépett és magyar gyászbeszédben emléke­zett meg az elhunyt jóltevőkről. Ezután egy tiz éves árvaleányka lépett az emelvényre és társnői nevében bálaimát rebegett az elhunyt jóltevőkért és utódaik­ért. Az ünnepi sorrend utolsó pontját a gyászkar kí­séretében Friedmann főkántor által énekelt »Fel­támadunk« czímű gyászdal képezte. Letartóztatott bankár. Említettük még a múlt hóban, hogy a budapesti bünfenyítő törvényszékhez több mint száz feljelentés érkezett, köztük sok kül­földitől is, az Újvilág­ utcza 2. szám alatt levő Ri­es­z és Rotte­r-féle banküzlet ellen, hogy a nevezett czégtől részletfizetésre értékpapírokat vettek s noha a részleteket pontosan befizették, az értékpapírokat nem kapták meg. A feljelentések alapján a bün­fenyítő törvényszék a Riesz és Rotter czég ellen a büntetőtörvénykönyv 1883. évi XXXI. t.-czikk 14. §. alapján, részletüzlet jogtalan gyakor­lása miatt megindította a vizsgálatot és annak vezetésével Drill Béla vizsgálóbirót bizta meg. E hó 3-án azután a vizsgálóbíró, V­a­r­g­h­a Ferencz kir. alügyészszel egyetemben, a »bank« Újvilág­ utcza 2. szám alatti helyiségében házkutatást tartott, a­mely alkalommal összesen 3 krajczár készpénzt, egy csomó régi pénzt és az elzálogosított sorsjegyek zálogjegyeit találták meg. Drill vizsgálóbíró ez alka­lommal 22 üzleti könyvet és egyéb irományokat fog­lalt le, a czég üzletét pedig bezáratta. Drill azóta szorgalmasan gyűjtögette az adatokat a czég ellen, mely itt a berlini bank fizető helye gyanánt szere­pelt és R­i­e­s­z­t, a­ki szabad lábon volt, több ízben beidézte és kihallgatta. A vizsgálóbíró ma délután 3 órára újra beidézte R­i­e­s­z­t és úgy látszik, hogy nagyon sok terhelő adat merülhetett fel ellene, mert a két óráig­ tartott kihallgatás után a vizsgálóbíró őt letartóztatottnak nyil­vánította és azonnal vizsgálati fog­ságba helyezte.­ Megemlítjük még e helyen, hogy a budapesti bankárok elhatározták gyűjtést rendezni, a­melyből azután a károsultakat kielégí­tenék. A Dunába ugrott. Ma este 3/49 óra tájt a láncz­­híd Pestre eső oldalán a gyalogjárdáról egy — a mun­kásosztályhoz tartozó — ismeretlen ember a Dunába ugrott és a habok között nyomtalanul eltűnt. Koholt rablás. Erdős Gábor napszámos — mint említettük — tegnap azt a panaszt tette a rendőrségnél, hogy tegnapelőtt este f­ill óra felé a Mária Terézia­ téren összeveszett négy ismeretlen emberrel, a­kik nemcsak, hogy megszúrták és nagyon megverték, hanem elrabolták ezüst óráját ezüst lán­­czával együtt. A rendőrség az állítólagos rablók ellen meg is indította a vizsgálatot, a­melynek során kide­rült, hogy a verekedés estéjén Erősnek már nem is volt meg az órája, a­mennyiben azt még az­nap dél­után elzálogosította, az órát pedig este beitta. Eltűnt hülye. A Krimm-féle hülye­intézet igaz­gatósága ma este jelentést tett az I. ker. kapitány­ságnál, hogy egy 7—8 év körüli Feri nevű hülye ma reggel óta az intézetből nyomtalanul eltűnt. Köröz­­tetése elrendeltetett. Helyi h­írek. Az ifjúság kegyelete. Az olvasókör ifjúsága hol­napután pénteken bizottsági ülést, jövő héten csütörtökön pedig ifjúsági gyűlést tart, a­melyen kijelölik a szónokokat, a­kik a temető­ben beszédet fognak tartani, egyszersmind megálla­pítják a gyászünnepély programmját.­­ A műegye­temi hallgatók segélyegylete pedig szombaton délután 5 órakor tart ifjúsági gyűlést. E gyűlésen szóvá teszik azt a fölvetett eszmét is, hogy a gyászünnepély meg­tartásában az olvasókörhöz csatlakozzanak.­­ Az orvostanhallgatók segélyegylete Balogh Kálmán, Egyletek és társulatok. A budapesti általános poliklinika-egylet beteg­­forgalma a nyár négy havában a következő volt: Az egyletnél összesen 6339 új beteg fordult meg, az ösz­­szes rendelések száma pedig 25.153-ra rúg. A Mária Dorothea-egylet tanítónői szakosztálya e hó 18-án (szombaton) délután 5 órakor az An­­drássy­ úti tanítónőképezdében értekezletet tart, mely­nek tárgyai: 1. A szakosztály tisztikarának megvá­lasztása. 2. A rajzoktatás módszere, előadja Hol­lós Károly. 3. Jelentés a »Mária Dorothea egylet könyvtára« vállalatról. A népnevelők budapesti egyletének társadalmi szakosztálya e hó 16-án (csütörtökön) délután a Li­­pót-téri iskolában ülést tart. Tudomány, irodalom. A természettudományi társulat ma délután tar­totta meg első szakülését a századok után a műegye­tem fizikai intézetben. Schuller Alajos műegye­­temi tanár tartott előadást, kísérleteket mutatva be a természettan különböző ágaiból. A tehetetlenségi nyomatékról, a levegő tehetetlenségről, a folyadékok nyomásáról s az archimedesi tantételről, a lengések összetételeiről és a villamos különbségről beszélt, ál­tala összeállított eszközökön mutatva be az előadá­sában foglalt tételeket kísérletileg is. A hallgatóság zajosan megéljenezte. Ezután Klupáthy Jenő ta­nár mutatta be J­e­d­­­i­k tanárnak, hírneves hazánk­fiának dinamo-elektromos gépét,mely még 1854-ben ké­­szült, tehát 13 évvel azelőtt,hogy S­i­e­m­e­n­s a berlini akadémián bemutatta az első dinamo-elektromos gé­pet. Jedlik gépét a fizikai intézetben Klupáthy fe­dezte fel, a­hol a régiségek között volt elhelyezve. E szerint az első dinamo-elektromos gép magyar találmány volt. A választmányi ülés többi tárgyait folyó ügyek, jelentések és tagvá­lasztások képezték. Az orosz birodalom történelme. Irta dr. L­á­­z­á­r Gyula tanár. A két vaskos kötetre terjedő mű megjelent Temesvárott, még pedig a Szabó Ferencz n.­eleméri plébános által összeállított történeti nép és földrajzi könyvtár kiadása gyanánt. Az első kötet Oroszország történetét a legrégibb időktől egész Di­­mitrij Konstantinovits nagyfejedelem haláláig 1363-ig. A második kötet pedig Dimitrij (Ivanovics) Donszky­ Színház és művészet. Kinos jelenetek fordultak elő tegnap és ma az opera színpadán, az »Álarczosbál« próbái alatt mely új szereposztással és Mahler igazgató zene­kari vezénylete mellett holnapra van kitűzve. Tegnap ugyanis P r­e­v­o­s­t kifogást emelt az igazgató ellen, hogy az a karnagyi botot túlságosan egyéni ízléssel kezeli, mi­által az énekes könnyen zavarba jöhet. E miatt futólagos szóváltás támadt Prevost és Mahler közt, a­mi azonban minden következmény nélkül múlt el. Ma azonban, midőn Takács és Szendrői­­kik szintén szerepelnek a darabban, és pedig Takács egy egész alárendelt s nem is bariton szere­pet énekel, miglen Renét, Odry egyik leg­jobb szerepét, sem Takács, sem Odry nem, hanem ismét Manhelt Jakab fogja énekelni), a szín­padon voltak, véletlenül éppen akkor, a­mikor rájuk került a sor, előttük állott Alszeghy rendező s a kar­nagyi botot eltakarta előttük. Takács és Szendrey felkérték Alszeghy rendezőt, hogy ne takarja el a karnagyi botot előlük, mivel ha nem látják azt, hiba történhetik s kellemetlenség, mire a rendező termé­szetesnek találva a figyelmeztetést, tovább ment. Mahler észrevette a beszélgetést s bizonyára félre­értette, mert a karnagyi bottal rögtön szünetet pa­rancsolt , önmagából teljesen kikelve, felugrott a karnagyi székről s hangosan kiáltó: »Mit beszél­tek azok az urak?« A rendező megadta a fel­világosítást, a­mely azonban Mahlert úgy látszik nem elégítette ki, mert a legnagyobb méreg­gel tört ki, s azt kiáltá: »viseljék magukat tisztessé­gesen, ne pedig úgy mint« . . . (Itt néhány sértő szó következett.) Erre Takács és Szendrői kijelent­vén, hogy sértéseket eltűrni nem kötelesek, a színpa­dot elhagyták, s a próbáról is eltávoztak. Mahler igazgató az eltávozás miatt föliratta őket, s így az operaházi törvényszék egy nagyon komplikált fe­gyelmi kérdést lesz kénytelen tárgyalni, ha ugyan ez ügy másképen nem nyer elintézést. Mert Takács és Szendrői a szenvedett sértés miatt Be­­n­­­c­z­k­y intendánshoz fordultak, s kijelentették, hogy ha az intendatura nem szolgáltat elégtételt, akkor a szenvedett sérelemért lovagiás után fogják Mahlert feleletre vonni. Arra hivatkozván, hogy semmiféle színházi szabályrendelet nem létezik, mely a színház tagjait arra kötelezné, hogy durva modort, és sérte­getéseket eltűrjenek. íme ilyen arkádiai állapotok uralkodnak a m. k. operánál. A »Hozomány nélkül« Szemere Attila szelle­mes vígjátéka, mint nekünk írják, Szegeden a rossz szereposztás és gyönge előadás daczára szép sikert aratott. A főszereplők nagy része színtelenül játszott és csakis B. Kükemezey Vilma és Fó­­r­i­s­s állt szerepe magaslatán. A negyedik színház ügyét holnap fogja tár­gyalni a főv. tanács Al­k­e­r Gusztáv előadása mellett. A tizenötéves népszínház. Ma töltötte be fenn­állásának 15-dik évét a népszínház és a holnapi nap­pal a 16-dik évébe fordul. Az 1875. okt. 15-én tar­tott megnyitó előadás óta 309 eredeti és fordított darabot hoztak színre összesen 5155 estén, a­miből a magyar népszínműre 1608 egész estét betöltő da­rab esik. Operettet 2144 estén adtak, míg a többi napokat apró, más darabok társaságában bemutatott egyfelvonásosok, továbbá bohózatok és látványossá­gok töltik ki. A lefolyt színházi év újdonságai voltak: »Náui«, »Viola«, »Kádár leányok« és »Kityfkritty« népszínművek, »Perichole«, »Négy király«, »Pepita«, »Kópé«, »Szegény Jonathan«, »Egy éj Velenczében« és »Boszorkányvár« cz. operettek, »Pirók és Piroska« énekes vígjáték és a »Hőköm Mátyás« czímű nagy látványosság. A lefolyt évben 298 este volt előadás, vagy 4 estével több, mint a múlt év megfelelő szaká­ban. A lefolyt évben tartott előadások közül 88 este esik népszínműre, 108 operettere, a többi pedig az egyéb műfajok közt oszlik meg. A zeneakadémia november elsején egy új tan­folyammal gyarapodik : megnyílik a zenetanár­kép­e­z­d­e. Ez ügyre vonatkozólag C­s­á­k­y miniszter elfogadta a zeneakadémia memorandumát, s elren­delte november elsejére az I. osztály megnyitását. Az új tanfolyam egyelőre csak a zongora­tanári képzésre fog kiterjedni, de folyamatban van az egész zenetanári­ képzést felölelő kiegészítése. A zon­­goratanár-képző tanfolyam a zeneakadémia tanrend­szerével szerves összeköttetésben áll annak igazgató­sága alatt, de a tanképesítő vizsgákat egy orsz. vizsgáló bizottság fogja tartani, melybe szakértői kültagok is fognak kineveztetni. A tanfolyam két évből áll; első osztályába fölvétetnek az akadémiai tanfolyam zongora-főtanszakának IV. osztályú nö­vendékei, valamint olyanok­ is, kik a zeneakadémia zongora-főtanszakát már bevégezték, vagy megfelelő zenei képzettségüket magán­vizsgálat alapján iga­zolják. A zongoratanári tanfolyamban a zeneaka­démia zongora-főtanszakának IV.osztálya tantárgyain kívül előadásra kerül az első évben vers és költészet­tan, továbbá a zongoratanítás elmélete, illetőleg methodikája és dialektikája, a zongorának mint hangszernek története, a zongorajáték fejlődési tör­ténete, a jelentékenyebb zongoraműveknek korszakok szerinti áttekintése. A második évben a magyar iro­dalom története, pedagógia a zenei nevelésre való tekintettel, valamint a zenei nevelés története. A karének mindkét osztályban kötelező azokra is, kik már bevégezték a zongora-főtanszakot s csak a ta­nárképző tanfolyamnak növendékei. Felvétetnek a zongoratanári képezdei tanfolyamra, a kik a jelzett zenei tanulmányokon kivül négy polgári vagy kö­zépiskolai osztályt végeztek. A jövő tanévben meg­nyíló második osztály mellé gyakorló iskola fog szerveztetni, melyben a tanárjelöltek hetenkénti három órában a vezető tanár felügyelete mellett taní­tani fognak; a vezető tanár hetenként értekezletet tart a tanárjelöltekkel, s megbeszéli a tanítási órái­kon pedagógiai tapasztalatait. Ezen értekezleteken állapítják meg egyszersmind a gyakorló iskola növen­dékei által feldolgozandó tananyagot. A tandíj évi 50 forintban állapíttatott meg. A népszínházban e hó 19-én d. e. 10 órakor tar­tják meg a »S z i n i t a­n­o­d­a« új Operette főpró­báját. Ligeti Vilmos fiatal komikus jövő évi virágva­sárnaptól másfél évre a népszínházhoz szerződött. tól egész I. Feodor (Ivanovics) czárig, 1363-tól egész 1598 ig terjed. A két kötet nem kevesebb, mint 54 ív terjedelmű. A két kötet ára a Békés megye monográfiája. H­a­a­n Lajos tör­ténetíró Békés megye törvényhatóságának megbízásá­ból a nevezett megyéről írt munkájából egy második bővített kiadást rendez, mely valószínűleg már Bé­késmegye tervbe vett monográfiájának két kötetét fogja képezni.

Next