Pesti Napló, 1890. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1890-11-01 / 301. szám

Népszínházi újdonságok. A »Kassai diák« Erkel és Vidor eredeti operettje november 14-én kerül először szinre a czímszerepben Bl­a­b­a Lujzá­val. — A »Szinitanoda«, melynek bemutatása F. Hegyi Aranka gyöngélkedése miatt többször el­maradt, kedden, nov. 4-én adatik először. — Bér­ezik Árpád új népszínművének »Postás Klári« lesz a czime. Megyeri Dezső eredeti operetteje pe­dig »Katonás kisasszony« czimet kapott. Nemes Dezső ismert fiatal hegedűművész, ki ta­valy adott hangversenyével méltán vonta magára a zenei körök és a nagy­közönség figyelmét, november 14-én ismét hangversenyezni fog Budapesten a VI— VII. ker. kör dísztermében. A hangverseny nagyon élvezetesnek ígérkezik, mert az izmos tehetségű fiatal hegedűművészen kívül Major Gyula és Szilá­gyi Bella k. a. is közre fognak működni. Rövid idő múlva Nemes Dezső a Balkán-félsziget nevezetesebb városaiban tesz majd hangverseny-körutat. A »Sodom­a vége« czímű darabot Sudermann­­tól, melynek Berlinben való előadását tudvalevőleg megtiltották, a mi élénk feltűnést keltett, mint Ber­­­linből táviratozzák, mégis elő fogják adni, mert az­ eltiltó rendeletet visszavonták. Ondricsek, a hírneves hegedűművész, ki jelenleg Prágában aratja diadalait,, nemsokára Budapestre érkezik és a fővárosi vigadóban hangversenyt ad. Jegyekre előjegyezhetni Rózsavölgyi és társa udvari zeneműkereskedésében. Roskovics Ignácz, kitűnő festőművészünk be­fejezte a zemplén-szinai r. kath. templom festését és tekintettel a határszéli lakosságra, főleg hazafias tár­gyat választott az oltárképekben. Roskovics jelenleg két nagy álló alakot fest Nógrád megye részére, gróf Andrássy Gyulát huszár tábornoki egyenruhában és Haynald Lajos bibornokot. Színészet Kőbányán. Bokody jól szervezett szín­társulata vasárnap kezdi meg a Gigerli bemutatásá­val előadásait, melyben a czímszerepet B­e­k­e Lilla a szép hanggal bíró énekesnő, a kőbányaiak múlt évi kedvencze fogja játszani. A Huszár-szerelem«. (Vígjáték 3 felvonásban. Irta Murai Károly. Először adatott a nemzeti színházban okt. 31-én.) Először Augier-vel mulattunk ma este s az »Utóirat« szellemességein nevettünk, a melyekben N­á­d a­i (Lancy) igazi franczia verve-vel játszott s Lánczy Ilka (mint Verb­erené) szintén jól eltalált egy-két Csillag Teréz-hangot és néhány pompás Mol­­nárné-nuance-ot. Nagyokat kac­agtunk még a szí­nen nem mutatkozott Moleon úron is, a­kinek tá­gítani kell Lancy előtt, mert két évi külföldön lét után ugyan egészen haza hozta a szívét, de mind el­­hagyogatta a haját. Azután következett a premiere, »Huszár-szerelem« czímű kétfelvonásos vígjáték, a­melynek szerzője Murai Károly, az ismert elbe­szélő és tárczaíró, kitől állandó műsoron van a nem­zeti színházban a »Virágfakadás«. Mulattunk és ne­vettünk az eredeti darabon is, de ez egészen más esz­közökkel, másféle hatásokkal előidézett nevetés volt, mint az előbbié. Új drámaíróink között általában határozott te­hetségek vannak, de valahányszor modern és társal­gási darabot imák, ezeknek mindig Akhilles-sarka a mese­szövés. A cselekmény nagy része a múltban történik , éppen ott, a­hol a bonyodalom rapid kibon­tását várnók, a­hol meglepetésekre, az érdek, a hatá­sok óriás fokozására számítunk, hosszú elbeszéléseket kell legyőznünk, hogy a hézagok pótoltassanak. Ezek az elbeszélések nem is a közönségnek vannak szánva, a­mely úgy is bele van avatva abba, a­mi a darab hősének, vagy hősnőjének mélységes titka, ha­nem a dráma személyeinek, a­kiknek előttünk kell értesülniük mindenről, a­mi a dráma me­séjéhez közvetlen, vagy közvetve tartozik. Tisztes öreg urak bolyonganak a színen, kikről nem tud­juk, hogy mi okból kerülnek a színlapra és színpadra ? Később világosítanak fel, hogy az ő szín­padi szereplésükről ugyan nem tehetnek; kitűnik ké­sőbb, hogy egy alaknak atyára, a másnak férjre van szüksége s az utolsó felvonásban majd kiderül az ő feladatuk is. A szerző felejtette el, hogy a dráma nem regény, hogy csak a regényben szabad több vagy kevesebb ideig titkot tartani az olvasó előtt, vala­mint csak a regényben szabad a múlt, jelen és jövő­nek össze­zavarása is, a­melyről fentebb szólottunk; csupán a szerző nem tudja, hogy annak, a­mi a darab­ban történik, annak a néző szemei előtt kell lefolynia, kezdődnie a dráma elején, teljes befejezést nyerni a végén. Újabb drámairóink, ha modern darabokat ír­nak, megelégszenek a helyzetekkel. Ezek ked­véért aztán uj alakokat vonzanak a darabba s ezeket a leglehetetlenebbb mesékkel készítik elő. Be kell vallanunk, hogy az újabb eredeti darabokat többnyire a vidám helyzetek, ügyes ötletek tartják fenn s azok a jó szerepek, a­melyeket szerzőik a kiválóbb művészek és művésznők számára írnak. Azt kell hinnünk, hogy oly akczeptálható, egé­szen a szerepeltetett jellemekből folyó meséhez, a­mi­nől a franczia drámákban találunk egy a mienknél sokkal fejlettebb drámairodalom szükségét; e mese ha­talmas alapja a mű épületének; az alakok egy alap­eszme oszlopai, a­nélkül, hogy roskadoznának alatta; az epizódok, a pointe­k a stilszerü díszletek: minden összhangzó, arányos, szimetrikus és elbájoló. A mi pedig fődolog, a franczia dráma franczia talajon épült s nem hordottak alája — mint a lehetetlen architektúra szerint fölépitgetett magyar drámák leg­többjéhez — idegen éghajlat alól földet és épület­követ. A »Huszár-szerelem« nem nélkülözi az újab­ban adott eredeti vígjátékok egy előnyét és egy hát­rányát sem. A darab két agglegény, a Barkós test­vérek, Gábor (G a­b­á n­y­i) és Zsigmond (Szigeti Imre) házában játszik le. Van egy fogadott leányuk, Anna (Csillag T.), a­kiről a két gavallér azt hiszi, hogy Hüpigné (H­e­­­v­es L.) egykori énekesnő leá­nya, kinek valaha mindketten udvaroltak. Apának a két ur mindegyike a másikat véli s ily véleményben nevelik fel a hozzájuk csecsemő korában elküldött gyermeket. A hallgató is Hüpignét véli anyának s csupán a 2-ik felvonásban derül ki, hogy Anna egy rossz útra tért s színésznővé lett Barkós leánygyer­meke. Apára lévén szükség, kiderül, hogy atyja egy hajdan Bélernek nevezett, most Berényi nevű honvéd­­huszár-kapitány (Gyenes). A kapitányt már előbb akczeptáltuk pompás epizód-alaknak s szinte rosszul esik hallanunk, hogy tulajdonkép egy »Apa kereste­tik«-féle zavar kisegítő alakja. Drámai pót­ tag. Ez a kapitány az Anna anyját cserben hagyta; azt hitte, hogy ál-lelkész esketi össze. Kisül azonban, hogy a lelkész igazi pap volt s igy Anna törvényes leánya. Hupigné küldte el Barkoséknak, mert tudta, hogy a közös imádottjuk leányának hitt csecsemőt szeretet­tel nevelik fel. Mindezt tudnunk kell, mielőtt a meséről szá­mot adhatunk. Anna szerelmes egy Kálmán nevű rokonába (Benedek). Ez bélczeg, de könnyűvérű honvédhuszárhadnagy, a ki megszereti a szüleivel Tátrafüreden időző Hapig Sárikát (Tolnai­n­é). Éppen most szökteti két nagybátyjának há­zához s ezáltal kétségbeejti Annát, de nagy örö­met okoz Dér Pistának (Zilahi), a ki szerelmes Annába. Mádi Sírai óta ilyen alaknak is kell lenni minden új vígjátékban. Pista itt is csinos, jólelkű, de ügyetlenkedő, gyámoltalan gyerek, a­ki végül mégis feleséget kap Csakhogy a helyzet időközben változik, mert Kálmán a szentimentális Hüpig Sárikát meg­unja s Annába szeret bele. Ő és a mindig szép Hü­­pignének udvarló Berényi kapitány képviselik a gyor­san változó, csélcsap huszár-szerelmet. Sári ked­­venc­ poétáját ismeri fel Pistában, ez pedig lemond örökös kínzójáról, Annáról és viszonozza Sári szerel­mét. A darab azzal végződik, hogy Zsuzsi, a katonás gazdasszony (V i z v á r i n­é) bevezeti a szökésen ka­pott szerelmest, Pistát, a férfiút és Sárit, a női bak­­fiscit. Hogy a szülőkben és nagybátyákban is van valami huszáros, kitűnik abból, hogy a nemes ifjú­ság a dolgok ez újabb állapotában is megkapja az áldást és bocsánatot. A két Barkós egymást véli Anna atyjának. Hogy e félreértésből minél több jókedvet sajtolhasson ki, szerző szerepelteti Hüpiget (Vízvári), Sárika dán származású atyját is. Semmi egyéb feladata a darabban, mint az, hogy folyton kérdezgeti az Anna éveinek számát, születésének évét és napját. Az em­ber azt hinné, hogy gyanút fogott, pedig esze ágában sincsen. Harmincz év előtt (s itt a szerző újra visz­­szanyúl a múltba, erőltetett mesét és fölösleges ala­kot teremt néhány komikus helyzet kedvéért) egy jósnő azt jósolta Hüpignek, hogy egykor úri házba fog jutni, a­melyben árvaleányt talál. Ha a leány születési évét, napját s korát lutriba teszi, okvet­len nyerni fog. Kérdezősködései megijesztik a két öreg urat s Annában azt a hitet keltik fel, hogy ismeri születésének titkát. Az öreg urak és az Anna magaviselete elvégre is gyanút keltenek Hüpigben, a melyet még inkább nevel Kenéz Mi­hály kálvinista pap (Újházi), a leány jószívű, de szintén gyönge nevelőjének jóakaratú ügyetlenkedése. Az általános zavart aztán a Hüpigné előadása de­ríti fel. Ez bizony agyaglábon forgó mese; nem cse­lekmény, a­mely a szereplők akaratából és jel­leméből következik, de események lánczolata, a­melyeknek az alakok alárendelvék. Az elbeszélő kerekedett a drámaíró fölé; igaz, hogy oly elő­nyökkel, a­melyek drámában és regényben egy­aránt kiválóak. Értjük ez alatt a dráma magyaros nyelvét, az élénken megirt vidám helyzeteket és ötleteket, minek az Anna dévaskodásai, Sárika jele­nete a megkoszorúzott poétával, vagy nagytiszteletű Kenéz Mihály vigasztalását az anyját sirató, szöke­vény Sárikához, a­melylyel még inkább megrnkatja; értjük továbbá a Zsuzsi asszony alakját, a »be van véve« jóízű mondással, a két gavallér agglegény tipi­kus alakjait, a régi rohamokat ismétlő huszárkapi­tányt és értjük végül azt az érdemét, hogy Murai Károly darabja magyar légkörben mozog, magyar életet mutat be. Hibás a Kenéz alakja. Lehet ez az alak felvidéki lutheránus pap, lehet nyugalmazott falusi plébános, de semmiesetre­­ sem lehet kálvinista pap, mert a magyaros erkölcsű, szókimondó urak nem jár­nak német kapuiban, nem egy tajtékpipáért, de a vi­lágért sem ugrálnának át zsámolyokat. Murai papja különben közel lakik Tátrafüredhez, hanem azért szé­­kelyes félmúltban (pipája, eve, mene sat.) beszél. De Dér Pista ifjú, Kenéz pedig a vén »Naturbursch« a darabban. Rossz néven veszszük még Murainak, hogy a nevetségessé vált fűzfapoétával Petőfiből azt olvas­tatja, hogy: Még nyílnak a kertben az őszi virágok . . . Ha Anna éppen ezt a verset unja, inkább őt szánjuk, minthogy Pistát nevetjük. A katonák név­magyarosítására vonatkozó, különben sem helyén való czélzást, vagy a lutrira való vonatkozást bizo­nyára az életlap-szerkesztő engedte át a dráma­írónak. A darab mulatságos helyzetei, tréfás ötletei — ismételjük — tetszettek s bizonyára műsoron tartják a drámát. Ezeken a közönség folyton nevetett s né­hányat meg is tapsolt. Felvonás után hívta a szerzőt, ki nem jelent meg s helyette a rendező mondott kö­szönetet. A szereplők felülmúlták önmagukat. Csil­lag Teréz dévaj jó kedvvel játszotta Annát s kivált a »Pista kisasszony« előtt való parodisz­­tikus szerelmi vallomás jelenetében annyi tempe­ramentumot s oly hatalmas komikai ért fejtett ki, hogy a közönség kaczajba tört ki s perczekig tap­solt. — Pompás jelenete volt Kenézzel a zsol­tár-éneklés , a melyben Újházi is reme­kül alakított. Újházi különben is páratlan volt Kenéz minden jelenetében s az alakot egyszerre vonzóvá és mulatságossá tette. Vizváriné, mint katonás gazdasszony, Vízvári, mint Hupig, Gyenes, mint »schneidig« huszárkapitány, H­e­l­­v­e­i Laura, T­o­l­n­a­i­n­é, Z­i­l­a­h­i, kit nyílt színben is hívtak, Benedek, Gabányi, Szigeti Imre osztoztak az est sikerében. A darabot holnap a »Bálkirálynő«-vel s holnap­után Murainak igen kedves drámai apróságával, a »Virágfakadás«-sal együtt adják, a­mi szerencsés gondolat. (i. e.) hallgatta ki. Csernikné terhelőleg vallott. Előadta,hogy a család azelőtt a nyomorral küzdött, míg július 6-ika után már kényelmes életet folytattak. Telkesiné azt mondotta neki, hogy ha tervei sikerülnek, még na­gyon boldog lesz. Jóltevőjéről, Farkas Menyhértről is sokat beszélt neki. Telkesiné mindezt tagadja. Azt állítja, hogy adósságait azért nem fizette ki, mert nem akarta, hogy más is megtudja azt, hogy pénze van. Félt rablóktól s ezért pénzét a ruhaszekrényben tartogatta. Németh Ede Farkas Menyhértnek Tel­kesinéval a szabadkai lottógyüjtődében való találko­zásáról szintén terhetőleg vall. Gyakran látta, a mint a gyűjtődő könyveiből jegyzéseket tett s midőn e fö­lött csodálkozott, azt mondta neki Farkas, hogy ő egy gazdag vállalkozó konzorcziumnak tagja. Még egy idegen is járt Farkassal tiz napig a gyűj­tődébe. Farkast erre kivezetik a teremből és Telke­sinét hallgatják ki a harmadik egyénre vonatkozólag. Telkesiné azt mondja, hogy az illetőt nem ismeri. — Farkas, — a­kit újra bevezettek, — azt mondja, hogy ez az idegen az ő bátyja volt, a ki arról akart meggyőződést szerezni, váljon jövedelmet-e a lottó­­gyűjtőbe. — Az elnök hihetetlennek tartja azt, hogy Farkas bátyját nem mutatta volna be Telkesi­­nének. V­i­n­c­z budapesti varrógépügyünk (a védelem tanúja) Gecsőnének, Szokovits anyósának hajdani jó módját bizonyította. A tárgyalást folytatják. Takarékpénztári igazgatók bünpöre. A csa­­czai takarékpénztár igazgatóságának szenzácziós bűnügye a hosszú 5 évi vizsgálat befeje­zése után november hó 3-án kerül a trencséni kir. törvényszék előtt végtárgyalásra. Törvényszéki csarnok. A halott becsülete. Esti lapunkban bő tudósí­tást adtunk a budai vasúti pénztár-sikkasztás ügyében ma tartott végtárgyalásról. Az ítélet kihirdetése előtt még több tanút hallgattak ki, kiknek nagy része ter­­helőleg vallott Hlavnyaira és nejére nézve, a­kik az utóbbi időben feltűnő módon költekeztek. Dr. Czol­­der, a déli vasúttársaság jogtanácsosa, már a tárgyalás elején kijelentette, hogy a vádlottak megbüntetését kívánja. Lázár László kir. alügyész a bizonyító eljá­rás befejeztével fentartotta a vádat s indítványához képest a törvényszék a vádlottakat bűnösöknek mon­dotta ki és Hlavnyait három évi börtönre, fe­leségét pedig egy évi börtönre ítélte. Az elítéltek felebbeztek. Két gyilkossági bűnpert tárgyal november 17-én a budapesti törvényszék. Schächter Lipót és Lépes János a vádlottak. Mind akettő a szeretőjére lőtt, de egyiknek golyója sem ejtett halálos sebet A törvény­szék Schüchtert és Lépest gyilkossági kísérlet bün­tette miatt helyezte vád alá. A védelemmel Eötvös Károly és dr. Fried Vilmos bízattak meg. A temesvári lottóper. A félmilliós lottónyere­mény bűnügyi tárgyalásának mai napján a törvény­szék több határozatot hirdetett ki, így Eötvös Károlynak amaz indítványát, hogy a tárgyalásra orvosszakértők hivassanak meg, elvetette, de elrendelte, hogy Szokovics elmebeli álla­potát a törvényszéki és fogházi orvos figyelje meg. Az ügyész amaz indítványának, hogy a jegyzőkönyv ama része, mely Eötvösnek a székesfehérvári rendőr­­kapitányságra tett nyilatkozatát tartalmazza, illeté­kes eljárás végett küldessék meg a budapesti ügyvédi kamarának, nem adott helyt a törvényszék, miután az elnök Eötvösnek ez inszinuác­ióját kellőleg meg­rótta. Következett a tanúkihallgatás. Első­sorban a törvényszék Cserniknét, Telkesiné lakótársát Halálozások: Rock Istvánná szül. Herrmann Emma október hó 30-án, reggeli 5 órakor, hosszas betegség után, élete 41-ik és boldog házasságának 15 ik évében meg­halt. A boldogult földi maradványait szombaton, no­vember hó 1-én, délutáni fél 4 órakor lakásán (So­­roksári-utcza 24.) az ágost. evang. egyház szertartásai szerint szentelik be s a kerepesi­ uti sírkertben levő családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Hets Ignácz, Hets Ödön fővárosi ügyvéd édes atyja élete 82-ik évében, okt. hó 30-ikán meghalt. Te­metése nov. 1-én, d. u. 3 órakor lesz a IV. ker. Mol­­nár-utcza 15. sz. a. gyászházból. Táviratok: Trieszt, okt. 31. A »Vladimir Nonomach« és »Damyaty Azova« orosz pánczéloshajók Basser­­g­u­i­n ellentengernagy parancsnoksága alatt Piraeus­­ból ide érkeztek. Az orosz hajók üdvözölték az osz­trák-magyar lobogót, a­mit az erődből viszonoztak s a »Rudolf trónörökös« tornyos hajóra felvonták az osztrák-magyar hajóraj tengernagyi lobogóját. Zágráb, okt. 31. A regnikoláris deputáczió meg­alakult. Elnökévé Vukotinovicsot, előadójává Eggersdorfert választotta. Prága, okt. 31. Tekintettel a kiállításra való be­jelentési határidő újabb meghosszabbítá­sára, a tartománygyűlési német klub elhatározta, hogy erre vonatkozólag a határozathozataltól egy­előre eláll. Bern, okt. 31. Künzli biztos holnap ide érkezik, hogy a szövetségi tanácsnak jelentést tegyen. Jelen­tése szerint a katonaság Luganoban korrektül járt el. A tesszini nagytanács a jövő héten a kormánytanács három helyére eszközölt új választást. Baden, okt. 31. A mai tartománygyűlési képvi­selőválasztáson T­h­o­m­á­t választották meg G­ö­t­h­e liberális jelölt ellenében. Wiesbaden, okt. 31. (A Pesti Napló távirata.) A »N.Fr.Presse» jelentése: Eyschen miniszter azért utazik a nasszaui herczeghez, hogy az eskü-kérdés elintéztessék, vagyis megállapíttassék, hogy szükséges-e az eskü­tétel. A herczeg azt hiszi, hogy minthogy egy év előtt tett esküt, ennek megújítása fölösle­ges. A luxemburgi minisztérium más nézet­ben van. Minden készület megtörtént a luxemburgi utazásra. München, okt. 31. A tudományos akadémia el­nökévé Döllinger helyébe Pettenkofer titkos tanácsos neveztetett ki. — A régensherczeg elfogadta Helferichnek, az államgazdaságtan tanárának lemondását, kifejezvén elismerését működéséért. London, okt. 31. A Castroni svájczi állampolgár kiadatását tárgyazó indítvány november 4-én kerül a Queens-Beach elé tárgyalásra. Milano, okt. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A dijoni Garibaldi-emlék eszméje hír szerint Cavalot­­tinak néhány hét előtti párisi útjára vezethető vissza és egyedül az olasz kormány elleni választási manőver gyanánt szolgálna. Róma, okt. 31. A nápolyi herczeget 21-ik születésnapja alkalmából gyalogsági ezredessé fogják kinevezni. Róma, okt. 31. Az »Osservatore Romano« ki­nyilatkoztatja, hogy illetékes hatósághoz intézett kér­désre, vájjon érvényben van-e még az olaszországi katholikusokra vonatkozó tilalom, mely őket a politi­kai választásokban való részvételtől eltiltja, e ható­ság azt a választ adta, hogy a tilalom még min­dig teljes érvényben van. Melbourne, okt. 31. A Reuter-ügynökség je­lenti: A Viktoria gyarmat törvényhozó gyűlése bizal­matlanságot szavazott a kormánynak. A Gillies által alakított minisztérium lemondott. A kormány e vereségének a munkásképviselők egy ré­szének elpártolása az oka, a­kiket a sztrájk vezetői befolyásoltak. Hírek Pétervárról. Pétervár, október 30. (A P­e­s­t­i Napló táv­irata.) Gresser tábornok rendőrfőnök a következő rendeletet bocsáj­totta ki: Minthogy újból észrevéte­­tett, hogy a kiutasított zsidók családai, melyeknek itt nincs tartózkodási engedélyük, itt maradnak, minden rendőrfelü­gyelőnek az 1888. október 15-iki rendelet szigorú keresztülvitelét kötelességükké teszem, a mely szerint a zsidók átköltözködéseinél családjuknak utá­nuk kell küldetniök. Köln, okt. 31. (A Pesti Napló táv­iratai) A »Kölnische Zeitung«-nak jelentik Pétervárról, hogy nem egyéb ügyes kohol­mánynál az a hir, mely szerint Carnot a jövő évben látogatást tenne Oroszországban. Az intéző körök mit sem tudnak az állítólagos látogatásról. Változások a követségeknél. Konstantinápoly, okt. 31.(Pol. Korr.) Gróf Montebello franczia nagykövet valószínüleg elhagyja állását, mert túlságosan befo­lyásolni engedte magát Nelidov orosz nagy­követ által. Báró Blanc olasz nagykövet hal­lomás szer­int szintén távozni készül Konstan­tinápolyból, mert a viszony közte és Crispi közt nem a legjobb. A harmadik még jelentékenyebb változás az lenne, ha megvaló­sul az a hír, hogy Nelidor újra lépéseket tett Bécsbe való áthelyeztetése érdekében. A német császár és a belga király. Potsdam, okt. 31. A belga király délután hazautazott. A két monarcha a legszívélye­­sebben búcsúzott el egymástól. Berlin, okt. 31. A »Reichsanzeiger« sze­rint a belügyminiszter közzéteszi, hogy az országgyűlést a császár november 12-én délben a királyi kastély fehér termében fogja megnyitni. Garasanin és Natália. Belgrád, okt. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Mihály metropolita a »Velika Serbija« egyletbe ala­pító tagként belépett. — Garasanin Milutin is­mételten meglátogatta Natália királynét és nagy társasággal nála ebédelt Garasaninnak gyakori érintkezését Natália királynéval, az oroszbarátok gyanakvó szemmel nézik. A ma­­c­edoniai liga a szultán védnöksége alá ké­szül helyezkedni, hogy az ő alattvalójaként védelmét kérje a bolgár propaganda ellen. A liga díszelnökségét hír szerint a belgrádi követ veszi át. A görög miniszterválság. Róma, okt. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) A lapok a görög miniszterválságról majdnem egyhangúlag azt mondják, hogy Delyannisz a kormányra jutva, kénytelen lesz pártja politikai vágyait megzabolázni, mert a miniszteri asztaltól másként látszanak a dol­gok, mint a képviselői padokból, különben Európa meg fogja tudni óvni a béke érdekeit. A »Popolo Romano« ama híre, hogy Kálnoky is részt vesz Crispinek Caprivivel tervezett összejövetelén, alaptalan. Közgazdasági táviratok. Bécs, okt. 31. (Pol. Korr.) November elsején a kereskedelmi minisztériumnak új rendelete jelenik meg az érvényes vasúti tarifák hivatalosan megvizs­gált átnézetével. E rendelet egyidejűleg hatályon kí­vül helyezi az eddig elszórva megjelent külön hatá­­rozmányokat. A rendelet november 15-én lép ha­tályba , addig valószínüleg a magyar kereskedelmi miniszter is kibocsát analóg rendeletet. Berlin, okt. 31. A »Norddeutsche Alig. Zeitung« ama kritikával foglalkozik, melyet né­hány hírlap a »Reichsanzeiger« nek a hus­árakra vo­natkozó czikkével szemben gyakorolt. Utal nevezete­sen a »Neue Freie Presse« okt. 30-iki czikkére és a következőket jegyzi meg: A bécsi szabad kereske­delmi közlöny buzgósága összeköttetésben az idevaló szabad kereskedelmi irányzatú hirlapok eljárásával megvilágítja, mikép intézik a támadá­st a német biro­dalom nemzetgazdasági politikája ellen. Az 1879-ik év utáni tapasztalatok nyomán komolyan nem lehet szó arról, hogy a kereskedelmi politikában oly irányváltoztatás történjék, mint a minőre a sza­bad kereskedelmi elveket követők csábítgat­­­nak. Ezek támadásával szemben helyén van a nemzeti közgazdasági politika érdekeltjeit ar­ra figyelmeztetni, hogy álláspontjuk kellő védelmé­ről gondoskodjanak. A »Norddeutsche Alig. Zei­tung« felsorolja azután ama czikkeket, melyek az Ausztria-Magyarország és Németország által tár­gyalt kereskedelmi politikai kérdésekben közzététet­­tek és megjegyzi, hogy a »Kölnische Zeitung« 301, a »Hamburgische Korrespondent« 765 és a »Mün­chener Allg. Zeitung« 301. számába közölt czikkek értékét, nem külömben a »Schlesische Zeitung« mai számában foglalt gróf Limburg-Stirner-féle levél ér­tékét nem kívánja behatóbban birálgatni. München, okt. 31. Az »Allgemeine Zeitung«, a »Neueste Nachrichten« és a »Fremdenblatt« egybe­hangzó jelentése szerint a régens-herczeg ma délben jelentést tétetett magának a belügyminisztertől a hús­árak drágulása tárgyában és kifejezte teljes egyet­értését a minisztérium nézeteivel s a magas húsárak mérséklésére irányuló intézkedésekkel. A budapesti gabonatőzsdéről. A mai délutáni gabonatőzsdén az árfolyamok a következőleg alakultak : Búza őszre 8.02 pénz, 8.04 áru ; b­ú­z­a tavaszra 6.13 pénz, 6.15 áru ; tengeri 1891. május—júniusra 7.17 pénz, 7.19 áru; káposztarep­­c­­­e 13.76 pénz, 13.85 áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délután folyamán az árfolyamok követke­zőleg alakultak: Osztrák hitelrészvény 306.10—305.60 írton, magy. 4 százalékos aranyjáradék 101 821/, —101.77­/, írton. Az esti tőzsdén a zárlat a következő volt: Osz­trák hitelrészvény 306.10—306.50 írton, magyar 4 száza­lékos aranyjáradék 101.80—101­ 871/,, írton, rima-murányi 174.75-174.50 írton. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, okt. 30. (A Pesti Napló távirata.) Az előtőzsde szilárd, a déli forgalom élénk volt. Magyar értékek zárlata. Osztrák értékek zárlata. Magyar földteher kötv. 89.40 Osztrák hitel-részv. 305.60 Erdélyi földteher kötv. 1.— Déli vasut-részvény 149.50 6­/10/6 magy. földh.-int. 4°/0 oszt. aranyjáradék 107.­záloglevelek —.— Londoni váltóár 114.95 Erdélyi vasut-részv. 199.— Károly Lajos vasut-r. 205.25 1876. m. k. v. áll. é. k. 111.­ 1864 sorsjegy 179.50 Magyar ny. k. sorsjegy 137.50 4.2°/0 ezüstjáradék 88.86 •Szőlődézsmaválts.­kötv. —.— 1860. sorsjegy 137.40 Kassa-Oberb. v. részv. 170.75 Török sorsjegy 37.60 5°/0 papirjáradék 99.35 Dunagözhaj.-r.-t. 815.— Adria m. teng. gözh. r. —.— Angol-osztrák bank-r. 164.90 Magyar, vasúti kölcsön 96.40 Osztrák államvasut-r. 246.15 Magyar hitelb. részv. 351.— 20 frankos arany 9.11 Alföldi vasut-részv. 200.60 4.25/p papirjáradék 88.76 Magyar é.­kel. vasut-r. 194.75 Osztrák hitelsorsjegy’ 183.50 1869. m. k. v. áll. els. k.­­ .— Oszt.-magy.bank-r. 983.— Tiszav. vasút, részv. —Cs. kir. arany 5.46 M. lesz. és váltób. r. 115.60 Német bankváltók 66.50 Tiszai és szeg. k. sorsr. 127.­ Elbavölgyi vasut-r. 288.— 4®/o aranyjáradék 101.80 Bécsi Bankverein-r. 118.75 A felesi g­ábonfttS*at­4S?CI. Bécs, okt. 31. (A Pesti Napló távirata.) A mai árfolyamok a következőleg alakultak: husa tavaszra 8.23—8.15, búza május-júniusra —.------, búza ősere 8.-----810, tengeri május-júniusra 6.37 —6.39, tengeri jú­nius-júliusra —.-----, tengeri októberre 6.70—6.80, rozs őszre 7.80—7­90, rozs tavaszra 7.40—7.42, zab őszre 7.40—7.60, zab tavaszra 7.40 7.46, npeze jan.— februárra 13.25—18.35 Budapest-kőbányai sertéskeresk.-csarnok távirata. Október 31. Az üzlet változatlan. Magy. uras, öreg nehéz 4­2.-----43.— írtig, fiatal ne­héz 44.-----44.50 írtig, közép 44.60—46.— írtig, könnyű 46.-----47.— írtig, közönséges (szedett) nehéz —.--------.— írtig, közép 43.-----44.60 írtig, könnyű 43.----44.60 írtig, közép —.------ — írtig, könnyű —.-------. - írtig, ere­deti (stab­el) nehéz —.----------írtig, közép —.--------.— ftig. Szerbiai nehéz 43.60 44.— írtig, közép 43 50—44 — .írtig, könnyű 41.-----42.- írtig. Hízó egyéves —.-----.— írtig, két éves 4 makkos-----------.— írtig, öreg —,-------­írtig. Sertéslétszám: Október 29-én volt készletben 115,019 db, október 30-án felhajtatott 859 drb, október 29-én elszállíttatott 2746 drb, október 29-én maradt készlet­ben 113,132 drb sertés. A meteorologiai m. kir. közp. intézet időjárás jelentése (Október S1. Reggeli 7 órakor.) A légnyomás északon sülyedt, Szt.-Pétervárott 9 mm.-rel. A légnyomás minimuma (730—35) É.-Skandiná­­via, maximuma (765—70) mm. Krim fölött terül el. A hőmérséklet keveset változott. Kilátás : D­é­l­k­e­l­e­ti szelek, részben fel­hős, ködös, igen enyhe idő. A kis sorsjáték húzásai október 31-én. Budapest: 11 61 64 35 49 Linz: 69 34 28 61 62 Trieszt: 28 77 55 2 56 Fővárosi szintházak. Nemzeti színház. Évi bérlet 209. sz. Havi bérl. 1. sz. November 1-én: Huszárszerelem. Vígjáték 2 felvonásban. Irta Muray Károly. Személyek: Barkós Gábor Gabányi Barkós Zsigmond Szigeti I. Anna G. Csillag T. Hüpig Kázmér Vízvári Hüpigné Sárika, leányuk Kenéz Mihály Kálmán Dér Pista Berényi Pál Zsuzsi Helvey L. Tolnainé Újházi Benedek Zilahi Gyenes Vizváriné Ezt megelőzi: A bál-királynő. Vigjáték 1 felvonásban. Irta Bérczik Árpád. Személyek: Füleki Belizár Gabányi Nathália, neje Györgyné Jozefin, leányuk Nagy Ib. Szabó Elemér Mihály­fi Fodor Tasziló Náday Temesi Laczi Latabár Gyarmathy Pista Horváth Kereszti Ábris Zilahi Pinczér Faludi Kezdete 7 órakor. M Ü 8 O E. Vasárnap, Huszárszerelem. Vi­rágfakadás, bérletsz. M. kir. operaház. Évi bérlet 121. sz. Havibért. 1. sz­­ovember 1-én : Lohengrin. Regényes opera 3 felvonásban. Zenéjét irta Wagner Rikh­árd. Személyek: I. Henrik Ney Lohengrin Brou’ik Brabanti Elza Vasquez M. I. Gotfried herczeg Halász Terramundi Fridr. Takács Ortrud, neje Szilágyi B. A király hirdetője Waldmann Lovag Szendrői Kezdete­­­.7 órakor. M . 8­0 B. Vasárnap, Bánk bán. Népszínház. November 1-én : A molnár és gyermeke. Népies dráma 5 felvonásban. Raupach után átírta Lukácsy Sándor. Szemet R­inhold Kristóf Mária, leánya Kunigunda Brünningné Konrád, fia Éváid, lelkész John, sirásó Reimann Margaréta, neje Solcz Jakab Rádler András Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Vasárnap,Fityfiritty, Blah­a L. Várszínház. November 1-én: Zárva. MŰSOR. Vasárnap, A Fourchambault­­család. Városligeti színkör. November 1-éig: A népszínházi tagok közre­működésével A molnár és gyermeke. Népies dráma 5 felvonásban. Irta Raupach. Kezdete 4 órakor. Holnap ugyanez. Folytatás a mellékleten.­ yek: Szabó Lukács J. Pártényiné Klárné Szirmai V Kovács Horváth V. Hunyadi Vidorné Lubinszky Békési Nyik­ tér. I. Geburt-féle szabályozható töltő­­­kályhákat szabadalmazott zománczozott vas-, cserép kályhákat vascserepekkel, valamint közönsz­öntött kályhákat ajánl Urbán és Magéi BUDAPEST, VI. Teréz­ körút 19. (3313). Képes árjegyzékkel szívesen szolgáltatók.­­ (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Csak­ Mramn krajczárba kerül naponkint az európai leghíresebb tanárok­ s orvosoktól ajánlott Brandt Richard gyógyszerész-féle svájezi labdacsok használata, úgy hogy az minden más szernél, mint: keserűviz, gyomor­­cseppek, mixtúrák, ricinus-olaj stb. határozottan előnyösebb, s a mellett kellemes, biztos s teljesen ártalmatlan hatásuknál fogva, a valódi, Brandt Richard gyógyszerész-féle svájezi labdacsok utólérhetetlenek ! (3263) A hivatalos „Coursbuch“ Waldheim-féle kiadása. 1 a Nova Dec. a bel-és külföld legújabb I­inn fill Al Aim menetterveivel, képes útmutatóval a I Ilii II III, I üli M vasutakon s Budapest, Bécs és Prága ti 3 íj í ti rs ■] ■, I, I Ft III tervrajzával. Ára 50 kr, postán 60 i I 5 & l ? S r p A ' 1 * -1 f! ? \ \ kr. — Kis kiadás a belföld menet­ren* U UlllLlLU IU 111 I deivel, ára 30 kr. (3405) Tőkeb­efektetésre ajánltatnak. - ■' (3409) Az egyesült budapesti fitosi la­oztár 4-vvos záloglevelei. A záloglevelek 100 frt, 500 frt, 1000 fo­rint és 5000 frtos darabokban vannak kiállítva, félévi kisorsolás útján 46­­/2 év alatt teljes név­értékben beváltatnak és május 1-én és november 1-én esedékes szelvényekkel látják el. Ezen záloglevelek napi árfolyamon az alálírt bank- és pénzváltó c­égnél kaphatók May, Elfer és Adler, Fürdő-utc­a 6. BUDAPEST, Fü­rdő-utc­a 6.

Next