Pesti Napló esti kiadás, 1891. január (42. évfolyam, 2-31. szám)

1891-01-03 / 3. szám

tés eredményét csakugyan nem lett volna c­élszerű kézírással közölül) megküldött kimutatásnak csak azt a részét közli a »Budapesti Hírlap«, mely az adomá­nyok mennyiségére és az adakozókra vonatkozik, azt a részt pedig, mely a végleges elszámolásnak még 1890. évi április hó 20-án lett megtörténtéről szól, teljesen elhallgatja, indíttatva érzem magamat mélyen tisztelt szerkesztő úrnak általam az adomá­nyozóknak küldött levél és kimutatásnak egy példá­nyát tisztelettel megküldeni. Ezen kimutatásból és a Görgey István kir. köz­jegyző úrnál letett okmányokból konstatálható : 1. hogy minden adomány az illető gyűjtők ré­széről — Horváth Gyula ur kivételével, ki az általa gyűjtött 4400 frt összeget és 600 frt adományát a gyűjtést eszközlött képviselőtársaimmal 1890. é­v­i április hó 19-én megejtett megszámolás előtt készpénzben adta át — takarékpénztári könyvben lett elhelyezve és nekem nem maradt egyéb feladatom, mint hogy a gyűjtést esz­közölt társaim utasításához képest: a betéti könyveket elszámoltassam, az eredményül mutatkozó összegből 22 ezer forint névértékű 5°/0 p­a­pírjáradékkötvényt vásároltassak, a megmaradó összeget ismét takarékpéztári könyvben elhelyezve né­hai Visi Imre özvegyének átszolgáltassam. 2. A kezemhez átadott értékeket a pesti ma­gyar kereskedelmi banknak adtam át elszámolás vé­gett. Az 1890. április 24-én eszközölt és a Görgey István közjegyző úrnál letett elszámolási iv szerint az egész összegében 23,330 irtot tevő gyűjtés, a gyűjtés ideje alatt a leszámolás napjáig , vagyis 1890. ápri­lis 24 ig 75 frt 49 krajezár időközi kamatot eredmé­nyezett. E kamattal a gyűjtött összeg 23,505 frt 49 krra emelkedett. Ebből a 22 ezer forint névér­tékű papirjáradék vásárlására fordított 22,322 fo­rint 06 krnak levonása után az özvegynek taka­rékpénztári betétkönyvben kézbesítendő volt 1183 frt 43 kr. 3. Közölve vannak az árvaszéki végzés és nyugta, melyek szerint a 22 ezer forint névértékű papirjáradékot még 1890. május 16-án letéteményeztem illetőleg azt helyettem letéteményezte Dr. Ullmann Sándor gyűjtő és képviselőtársam a fővárosi árva­széknél ; továbbá közölve van özvegy Visi Imréné nyugtája, mely szerint az 1183 frt 43 kr értékű be­tétkönyvet ugyancsak 1890. máj. 29. néhai Visi Imre özvegyének átszolgáltattam. A mélyen tisztelt szerkesztő urnak igazság­érzésére hivatkozom és attól bizton reménytem, hogy ezen levelem b. lapjában való közzététele iránti tiszteletteljes kérésemet visszautasitani nem fogja. Egyetlen megjegyzéssel azonban tartozom arra nézve, a­mi az egész gyűjtési ügynek nyilvánosságra hozatalát illeti. A helyzet szokatlan volta, mely oly kiváló férfiúnak, mint a minő elhunyt barátunk Visi Imre volt, elhalálozásával bekövetkezett, a gyűjtők mindegyikét azon meggyőződésre vezette, hogy az anyagi segélylyel, melyre hátrahagyott családja utalva volt, össze kell egyeztetni azon konvenczionális tekin­teteket, mikkel egy a közélet terén annyi érdemet szer­zett férfiú emlékének tartozunk.Az adományozók mind­egyike tudta ezt; többen a leghatározot­tabban tiltakoztak az ellen, hogy ada­kozásuk nyilvánosságra hozassék. Ezen okból nem volt nyilvános sem a gyűjtés, sem az eredmény elszámolása. A hírlapírói indiskréczió, mely ez ügyből is személyes támadást akart kovácsolni az élő ellen, egyszerre sértette ezen eljárásával az el­hunytnak nemes emlékét, az adományozók tiszta és önzetlen intenczióit. De sérthet-e engem, a kit pedig sérteni kívánt, azt mélyen tisztelt szerkesztő urnak és, — ha szives lesz ezen soraimnak becses lapjában helyet adni, — ez után az elfogulatlan közvélemény­nek ítéletére bízom. Budapest, 1891. január 3. Dajári Ödön: Az országos közoktatási tanács szabályzatát, melyet mi már ismertettünk, a hivatalos lap mai szá­mában jelent meg. Műemlékeink. A műemlékek orsz. bizottsága tegnap gróf Zichy Jenő elnöklete alatt rendes ülést tartott, melynek főbb tárgyai közül kiemeljük a következőket: A pozsonyi szent ferencziek megrepedezett tornyának helyreállítása ügyében Skrobanek Florid tartományi főnök beadványát a bizottság Schulek Frigyes építésznek adta ki, s ez a biztosítási munkálatok részletes tervén és költségve­tésén dolgozik. A solymosi vár fen­tartása ügyében fel fogják kérni a kincstárt, mint tulajdonost és Arad megye közönségét, hogy e nevezetes emléket a további rongálástól megvédjék. A vár részletes felvé­telével Möller Istvánt bízták meg.­­ A bizottság műszaki felvételek eszközlését és műszakilag képzett egyén alkalmazását hozza javaslatba a minisztérium­nál. Végül a másodelnök bejelenti, hogy Tugini bu­dapesti olasz főkonzul az Olaszországban érvényben levő ama törvényeknek és rendeleteknek gyűjtemé­nyét, melyek a műemlékek fenntartása érdekében ho­zattak, a bizottság szakkönyvtára számára felaján­lotta, a­mit a bizottság köszönettel fogadott. Monte-Carlo áldozata San-Remóból írják. A monte carloi játékbarlang az új évben tegnapelőtt követelte első áldozatát. San-Remóhoz közel, egy, látszólag a jobb osztályhoz tartozó idegen fiatal embert találtak agyonlőve. Kis czédulát talál­tak az egyik zsebében, melyre a következő szavak voltak irva: »800,000 rubelt vesztettem. Nevem maradjon ismeretlen.« A tüdővész gyógyítása himlőoltással. Az »Or­vosi Heti Szemlé«-ben olvassuk : Dr. J. H. Tyndale newyorki orvos négy hónap előtt hat tüdővészes be­teget gyógyított himlőbeoltásával. Lehetőleg jól táp­lálta a betegeket s mély belégzésekből álló tüdőgim­nasztikát rendelt. Tapasztalatait Ryndale a »New- York Med. Journal«-ban írja le. E szerint a bete­geknél 2 — 4 beoltás után a hőmérsék naponként csökkent, a véres köpetek elmaradtak, a gümőbaczil­­lusok eltűntek a köpetből, a létező kavernák megki­sebbedtek és a beteg ereje és étvágya szemlátomást javult. A szerzőnek eredetileg az volt a szándéka, hogy csak akkor közli vizsgálódásai eredményét, ha mindegyik betegét az utolsó beoltás után hat hónapig észlelte, a Koch közleményeinek megjelenése azon­ban siettette czikke kiadását. Rémület egy gyermekelőadás alatt, Wiesbaden­­ből jelentik : A királyi színházban tartott tegnapi gyermekelőadás alkalmával nagy pánik keletkezett. »Hüvelyk Matyit« adták elő; a negyedik felvonás után az egyik tánc­osnő ruhája lángott fogott. A ha­lálra rémült leány kétségbeesésében a ballet többi személyzetére vetette magát, a­kik ijedten futottak szét. A füst és szikra kiterjedt a nézőtérre is és a közönség »tűz van!« kiáltások közt jajgatva és kiabál­va a kijáratok felé tódult. Egy tűzoltó nagy pokróczot borított az égő tánczosnőre s igy a lángok elaludtak. A főrendező ezután a színpadra hivta az összes sze­mélyzetet, és hogy a közönséget is megnyugtassa, ki­jelentette, hogy nincs már mitől félni. Az előadást még folytatták ugyan, de csak kevesen maradtak ott A súlyosan megsebesült tánezvenőt kórházba vitték. Egy család tragédiája. Szomorú esetről ad hírt egy mai ciney-i távirat. Egy csősz ott nemrég leesett a városháza lépcsőjén s a rázkódtatás következtében meghalt. Ma reggel pedig özvegyét, három gyerme­két és sógorát megfatva találták ágyaikban. Banket Váczott. Földváry Mihály alispán, az újonnan megválasztott váczi polgármester és a szin­tén újból választott városi tisztikar tiszteletére ma, szombaton este hét órakor nagy banker lesz a váczi Curia-szálloda dísztermében. Robbanás egy gyárban. Hamburgból jelenti egy táviratunk . Tegnap délután öt órakor a Nobel-féle dinamitgyárban a nitroglic­erin számára szükséges vezeték ásása alkalmával robbanás történt, melynek következtében több munkás meghalt. Az anyagi kár azonban jelentéktelen. Judíc asszony pőre. Egész kis operett az eset. A hirneves fran­czia diva jelenleg Moszkvában játszik társulatával s ott történt vele a komédia. Valami Einsiedel nevű úri­ember ugyanis, hogy a francziául nem értő közönség az előadást élvezhesse, a színre kerülő darabokból egy orosz nyelvű kivonatot adott ki s a füzetke czimlapjára odanyomatta a Judit asszony arczképét. Egy ilyen füzetke a dívának is kezébe került s ebből eredt a baj. Mikor a czimképen meglátta nyomtatott hasonmását, éktelen dühbe jött, ezéttépte a füzetet s össze-vissza taposta. Aztán ki­jelentette, hogy addig föl nem lép, mig a füzetkék­­ből az egész kiadást meg nem semmisítik, mert az állítólagos hasonmás egy csúf, vén banya. A szegény impresszáriók természetesen azonnal konfis­­kálták a füzeteket, de e miatt aztán Einsiedel úr ha­ragudott meg s törvény elé vitte a dolgot. Követeli, hogy a képnek és az eredetinek összehasonlításával a törvény előtt állapítsák meg, jogtalanság esett-e díván ? A törvényszék tehát az összehasonlítás czél­­jából megidézte Judic asszonyt. És Judic asszony­­ nem jelent meg. Helyi hírek. A rendőrség fogása. Néhány nap előtt történt, hogy Kecskeméten a Főúton Farkas János szabómes­tert, a­ki a fővárosba akart utazni, leszúrták, és több mint ezer forinttal terhelt pénztárczáját elrabolták. Az ottani rendőrkapitány tegnap feljött a fővárosba, miután kinyomozta, hogy a tettes Kőbányáig váltott jegyet. Itt a budapesti detektívfelügyelővel együtt kezdték meg a nyomozást. A személyleirás alap­ján kiderült, hogy a tettes Pallér József 28 éves fegyházban kitanult kovács, a­ki már több­ször volt kitüntetve, s legutóbb is 5 évet ült a váczi fegyházban rablás miatt. Lakásán azonban már nem találták, mert Váczra utazott. A detektivfelügyelő ekkor két detektívet vett magához s tegnap este Váczra utazott a rabló elfogatására. Pallér időköz­ben Penczre utazott leánynézőbe s a rendőrség emberei oda szánon indultak. Éppen vacsoránál ült, midőn a detektívek beléptek. Pallér szé­ket emelt rájuk, de a detetivek kicsavarták kezével s hosszabb küzdelem után sikerült vasra verni s őt a fővárosba szállítani. Az után azt mondogatta, hogy ez még a kisebb rablásai közé tar­tozik. A főkapitányság ma délelőtt hallgatta ki s Pallér be is vallotta a tettet részben, de azt mondja, hogy Farkast egy társa, a­kivel együtt mentek Kecskemétre rabolni, szúrta le s rabolta el pén­zét. E pénzből azután neki »sáp« gyanánt 480 forintot adott át. Társa K­o­c­z­ó János a rend­őrség előtt már szintén ismeretes gonosztevő, a­ki rablógyilkosság miatt legutóbb tizenöt esztendőt ült Illaván, a­honnan csak négy hónapja szabadult ki. Pallér szerint Maczankohoz szökött volna, a­ki ott álnév alatt bujdosik. A rendőrség különben azt hiszi, hogy e két ember követte el a haraszti­ rablógyilkosságot és a dunavecsei rabl­­­á­s, mert személyleirásuk teljesen rájuk illik. Bő­vebbet különben a vizsgálat lesz hivatva kideríteni. A császárfürdőben 1890. január 1-től deczem­­ber 31-ig 1241 személy lakott és 350,441 személy fürdött. Betegforgalom: Dr. Demjanovich Emil nyilvános rendelő gyermek-gyógyintézetében (VIII. Rökk Szilárd­ u. 23 ) az elmúlt évben 2876 szegény beteg gyermek nyert ingyenes gyógykezelést, azon­kívül 126 súlyos, vagy fertőző bajban szenvedő gyer­mek részesült otthon ingyenes gyógykezelésben. Színhá­j és művészet. Az operaszínházban ma Fi­e­i­s­z­i­g Mariska k. a. lemondása következtében nem a »Windsori víg nők« et, hanem a »Sevillai borbélyt« adják, utána pe­dig »Robert és Bertramot. Az Apollo férfikargyüjtemény újévi száma követ­kező tartalommal jelent meg: Szivhullámok. Népdal­egyveleg Szentirmay Elemértől, mely a követ­kező négy eredeti népdalból áll: 86. Nyugtasd raj­tam. .. 87. Mikor én a dalos madárt hallgatom... 88. Faluhosszat... 89. A kisasszony azt gondolta... — 90. A, királyhoz! Lányi Ernőtől, 91. Magyar bordal. Átírta G­o­ll János, 92. Szegény szivem... G a a 1 Ferencztől. — Az Apollót szerkeszti és kiad­ja Goll János, főv. énektanár, (Budapest, VI. ker. Lázár­ utcza 18. sz. a.) hová minden postai küldemény czimzendő. Az »Apollo« előfizetési ára egész évre egy vezérkönyv és négy szólamra (16—20 kart tartalom­­mal) 2­árt 50 kr. Törvényszéki csarnok. A »bolgár trónágens«, Waldapfel Fülöp, mint megírtuk, felebbezett Puscariu bíró letartóztatást el­rendelő végzése ellen. A törvényszék azonban tegnap délutáni ülésén helybenhagyta a vizsgálóbíró végzését. Waldapfelt különben a vizsgálat befejezté­vel valószínűleg szabad­lábra helyezik. Jogi képvise­lője beterjesztette a törvényszékhez a szabályszerűen kiállított bizonyítványt, melyből kitűnik, hogy Wald­­apfel magyar honos s igy a monarchia másik államá­nak ki nem adható. Waldapfel egy czellában van elzárva a csalás miatt letartóztatott Adamovics János malomtulajdonossal. Egy uj Ubrik Borbála. Megírtuk volt, hogy a rendőrségnél bizalmas följelentés történt, mely sze­rint egy budai háztulajdonosnő édesanyját elzárva tartja, éhezteti, sőt még a ruházatot is megvonja tőle. A rendőrség egy detektívet küldött a hely­szí­k­ére, s ez igazán borzalmas jelentést tett nyomozása eredményéről. A szerencsétlen asszonyt állítólag egy fülledt levegőjű szobában tartották elzárva, honnan heteken át nem mozdulhatott ki, az éheztetéstől egé­szen lesoványodott, haja hetek óta nem látott fésűt, egész ruházatát egy vékony rongydarab képezte stb. Maga a szoba csupa piszok, telve kiállha­­tatlan bűzzel. Egy rendőrorvos is megvizsgálta az asszonyt és a detektív előadását megerősítette. A rendőrség áttette az ügyet a törvényszékhez, mely Fábry bírót bízta meg a vizsgálat vezetésével. Vargha Ferencz kir. alügyész indítványában megjelölte az irányt, a­melyben a vizsgálat vezetendő, hogy tisztába legyen hozható, vájjon a személyes szabadság megsér­tésének esete, vagy pedig a btkv. 287. szakaszának második bekezdésében körülírt bűntett forog-e fenn. A vizsgálóbíró mindenekelőtt e detektívet hallgatta ki, a­ki azt adta elő, hogy a háztulajdonosnő édes­anyja, a­ki állítólag agylágyulásban szenvedett időközben meghalt. A szobát, melyben elzárva tartották, a háztulajdonosnő kitakaríttatta, nehogy a hatósági közegek is úgy találják azt, mint a detektív. Ez ugyanis megjelenvén a la­kásban , megtekintette a börtönhelyiséget képező szobát, aztán elzárta azt és magához véve a kulcsot, sietett a rendőrség épületébe, hogy nyomozása ered­ményéről jelentést tegyen. Mikor aztán visszament, a szoba már ki volt takarítva, a megkínzott asszonyt pedig megmosva és átöltözve találta. Mialatt ő távol volt, a cseléd bemászott az ablakon át a szobába és kitakarította azt. Hogy mi igaz a detektív előadásá­ból, mi nem, a későbbi vizsgálat fogja kideríteni. A Gouffé-per költségei. Az a bűnper, melyet a párisi főügyészség Gouffé gyilkosai, Eyraud és Bom­­pard Gabriella ellen indított, óriási költségébe került a franczia igazságügyi tárcsának. A vádlottak nyo­mozása, a bűnjelek vizsgálata, a vizsgáló­bírónak londoni és a rendőrügynökök amerikai és havannai utazása nem kevesebb, mint 29.000 frank költséget igényelt. A tárgyalás költségei ezen kívül, beleértve a tanúk és szakértők díját is, 5.500 frankot tesznek ki. A bűnper összes költségei tehát bátran 35.000 frankra tehetők, mert hátra van még a kivégzés is, ha ugyan Eyraud kegyelmet nem kap, mit különben Pa­risban kizártnak tartanak. T­áviratok: Szerajevo, jan. 3. Az országos kormányt, mely eddig három önálló ügykörre terjedt ki, legfelsőbb elhatározás alapján külön építészeti ügyosz­tály­­­y­a­l bővítették ki, melynek főnökévé S­­­i­x kormánytanácsost nevezték ki. E változás oka az itteni nyilvános építkezés óriási fellendülése, továbbá az, hogy e tekintetben már a legközelebbi jövőre messzemenő tervek léteznek. Athén, jan. 3. A kamara elfogadta a válasz­tási reformról szóló törvényjavaslatot. Vassy, jan. 2. (A Pesti Napló távirata.) Az erdélyi románok helyzetét ismer­tető emlékirat nyomtatási költségeire, mely öt nyelven fog megjelenni, a többek közt Sturdza György herczeg szenátor az illető bukaresti bizottságnak 10.000 lejt ajándékozott. Hamburg, jan. 3. A fűtők sztrájkja még folyton tart. Ma öt gőzös maradt fűtő nélkül. London, jan. 3. Kin­diake a krimi háború történetének megírója, meghalt. Dublin, jan. 3. Parnell kinyilatkoz­tatta, hogy kedden újra megkezdi a tanács­kozást O’B­r­i­e­n-nel Boulogneban. New-York, jan. 3. Pineridgébe nagyobb számú újabb amerikai csapatok ér­keztek. A csapatoknak előírt hadmozdula­tok czélja, hogy körülzárolják az indiánok táborát és őket kiéheztessék, ha csak nem tekintenék előnyösebbnek a meg­ütközést. Sport. A »Herkules« illusztrált sportlap, melyet a Por­zsolt-testvérek már nyolczadik esztendeje szerkeszte­nek, ünnepi számot adott ki, mely »írásban és kép­ben« mutatja be a sport és testgyakorlatok összes nemeit. Az ünnepi szám Kozma Andor »Sport« czímű költeményével kezdődik , utána Jókai Mór ir a labdáról s nemcsak leírja, de egy ábrában le is raj­zolja, hogy fiatal korában hogyan játszották a langa métát. Beksics Gusztáv egy zergevadászatot ír le a Tátrában, Kaas Ivor báró a nemzeti tornáról, Szo­­kolay Kornél a magyar athletikáról s Porzsolt Jenő az iskolai szertornázásról. Érdekes czikkek szólnak a király vadászatairól, a budapesti és a vidéki korcso­lya egyletek életéről, boxolásról stb. Az ünnepi szám ára 60 kr. Halálozások. Nagy­apponyi gróf Apponyi Károly, magyar főrendiházi tag, kamarás és nyugalmazott vezérőr­nagy holttestét tegnap délután 2 órakor vitték bécsi lakásáról a Szt.­Mihály-templomba, hol ünnepélyesen beszentelték. A gyászszertartáson jelen voltak gróf Szécsen főudvarmester, a királyné főudvarmestere br. Nopcsa, gróf Neipperg gárdakapitány, gr. Pálffy al­tábornagy neje, Erzsébet főherczegnő főudvarmeste­re br. Schleinnigg, br. Frankenstein Károly követ, Pallavicini Sándor őrgróf, gróf Széchenyi Kálmán, valamint a gyászoló család tagjai. A koporsót hat fogatú gyászkocsin szállították a vasúthoz, a­honnan a Pozsony melletti eberhardi családi sírboltba vi­szik át. KÖZGAZDASÁG, Bécs, jan. 3. Az osztrák-magyar bank állása decz. 31-én: Bankjegyforgalom 445.934,000 (+ 17.356,000 frt), éretérték 244.490,000 frt (+ 82.000 frt), tárcza 166.619,000 frt (9.210,000 frt), lombardüzlet 41.398,000 frt (+ 7.607,000 frt), adó­mentes bankjegytartalék 7.520,000 frt (+ 17.124,000 forint). Pária, jan. 3. A hivatalos lap jelentése szerint a 869 millió frankra rugó 3°/0-ás kölcsönt január 10-én fogják kibocsátani 92­55 árfolyammal. Ipar és kereskedelem. A bécsi tőzsdei bíróság tevékenysége. A bécsi értéktőzsde választott bíróságánál a múlt év folyamán 276 ügy került tárgyalásra. Ezek közt 118 per és 42 végrehajtási kereset. A perök közül 68 ítélet út­ján intéztetett el, 25 esetben egyezség jött létre, 20 esetben a felek nem tartották be a tárgyalási határ­napokat. Két ügy, mint a tőzsdebíróság kompetencziá­­ján kívül álló, visszautasíttatott. A legkisebb differen­czia, mely per tárgyát képezte, 12 frt 50 kr, a legna­gyobb 45,552 frt 50 kr volt. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzában ma az alábbi kötések történtek. Más magvakban a forgalom kevés volt. Elkelt: Búza : Tiszavidéki: ICO mm. 81 k. 8.50, 100 mm. 80.5 k. 8.42*­., 200 mm. 80 k. 8.40, 100 mm. 80 k. 8.85, 200 mm. 80 k. 8.50, 1000 mm. 794 k. 1000 mm. 77­8 k. 8.45,100 mm. 79 k. 8.35, 100 mm. 78­5 k. 8.85, 100 mm. 78.8 k. 8.30 frton. Pest megyei: 3400 mm. 796 k. 8.40, 100 mm. 78­5 k. 8­35, I00 mm. 77 k. 8.25 frton. Bácskai : 1000 mm. 76­8 k. 8.20, 200 mm. 77­3 k. 8.30, 200 mm. 78­5 k. 8.87 V« frton. Raktáráru: 2400 mm. 743 k. 8.32’/», 1000 mm. 767 k. 8.15 frton. Dunai 2503 mm. 75­2 k. 8.12‘/t frton. Mind 3 havi időre. Rozs : 800 mm. 7.20, 200 mm. 7.20 forint kész­pénzben. Zab : 100 mm. 6.90,100 mm. 7.17'/»'forinton kész­pénzben. Tengeri: 100 mm. 5.95, 400 mm. 5.87'/« forinton készpénzben. Határidőüzletben a zárlat a következő: Búza 1891. tavaszra 8.08 pénz, 8.10 áru; 1891. őszre 7.78 pénz, 7.60 áru ; tengeri 1891. május—ju­­niusra 619 pénz, 6.21 áru; zab 1891. tavaszra 7.05 pénz, 7­07 áru; káposztarepere 1891. aug.—szept.-re 13.40 pénz, 13.50 áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a kö­vetkezők : Búza 1891. tavaszra 8.08 pénz, 8.10 áru; 1891. őszre 7.78 pénz, 7.80 áru ; tengeri 1891.máj.—júniusra 6.19 pénz 6.21 áru ; 1891. szept.—okt.-re —.— pénz, —áru ; zab 1891. tavaszra 7.05 pénz, 7.07 áru; 1890. szept.— okt.-re—.— pénz. —.— áru; káposztarepere 1891. aug.— szept.-re 18.40 pénz 13.60 áru. A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben ma is alig volt forgalom. Vörös here 42 —43, uj 46—48—50—52, luezerna 42—44 frt tál kelt. Mai hivatalos effektiv árak: frtól frt­ig Búza 15 bánsági................ 77—81 kig ——— » uj tiszavidéki .... 76—81 * 7 96 8 80 » » pestvidéki .... 76—81 * 7 90 8.25 » » fehérmegyei . . . 76—81 » 7 95 8 30 » » bácskai . . . 76­ 81 » 7 95 6 80 » » északmagyarorsz. 76 81 » 7 95 8 60 Róza ut................................... 70 72 » 7.16 7.30 Árpa » takarmány .... 60 — 62 » 6 60 685 » » égetni való .... 62—64 » 7.15 7 65 » » serfözdei .... 64—66 » 7 85 8 80 Zab ............................................. » 6.90 7 25 Tengeri » bánsági ............. 76 » 5.90 5.95 » » másnemű­ ..... 78 » 5.85 5.90 Köles » ............................­­ » 7.26 7.76 KÁposztarepcze ................ — 11.80 12.30 A budapesti értéktőzsdéről. A mai tőzsde irányzata nem volt egységes. A bankértékek lanyhultak, ellenben a befektetési papí­rok emelkedtek. Különösen 50­0-os papírjáradékot és magyar földtehermentesítési kötvényt vettek a bank­házak nagyobb mennyiségben a közönség számára. A valuták változatlanok. Az elő tőzsde ingatag volt. Osztrák hitel­rész­vény 807.20—807.30 frton, magyar hitelrészvény 359.76 frton, magyar leszámítoló bank 116.70 frton került for­galomba. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 306.20 magyar aranyjáradék 102.60. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra:2.------2.50, 8 napra: 4.50—5.50, egy hóra 10.-----10.50. a déli tőzsdén: Magyar aranyjáradék 102.621­, —102.62 frton, m gyar papirjáradék 100.15—100.45 frton, magyar általános hitelbank 859.25 frton, magyar leszámí­toló bank 115.40—115.75 frton, Pannonia-malom 86­—870 frton, északmagy. kőszénb. 157.60 fr­on, nemzetközi vil­lamossági társ. 256 frton, rimamu­­rány-s.-tarj. vasmű r. t. 158e/.—169.25 frton került forgalomba. mai hivatalos árfolyam­­ államadósság. Hagy aranyj. 4*/»-on 102.60, Szőlödézsmav. k. (100 papirjáradék 5«/,-pe 1­0.45 ‘ frt) 5*/, —.— Magy. 1876. keleti v.­­ Osztr. aranyjár. 4*/, 106.— aranyban 6«/, UO 50 Osztr. papirjár. 6*/, 102,76 1889.1. k. adóm. m.k. áll.­­ Osztr. adósság 1864. vas. köles, ar. 4*/«*/« 112 75­­ 250 frt. p. 4“/. —.— M. nyer. köles, 100 frt. 134,60 Osztr. adósság 1860. » » » 50 » 134.50 600 frt. 6«/, 186 50 4*/,•/• adóm. r.­k. kötv. 96.— Osztr. adósság 1860. Tiszai és szag. köt. 4•/, 127.— 100 frt 6*/« 146.— M.kir. 4°/• adóm. Magyar- Osztr. adósság 1864. orsz. földt. k. i. j. 89.70 100 frt 177.— M. földteherm. k. 5•/, 104 — Osztr. adósság 1864. M. földteher. k. 1867. 50 frt 177.­eár.­k. 6»/« —.— A temes-bégavöl, viz-M. úrbéri válts. kötv. szab. társ. 5*/, 98.60 (100 frtos) 5*/, 99.76 Pestv. k. 1870. 6»/. — Egyes. AUwumüusaag Pestv. k. 1871. 6•/• — .— febr. és aug. 4‘/»»*/« 90.— Budapest jöv. köt. Egyes, adósa. 4*/., 90.— 1880. 5•/. k. — Egyes, adóss. cs. k. Budapest főv. köles. jan.-jul. 4»/„•/, 90 — 1890. 4*/••/, k. 96.50 Egyes, adóss. cs. k. Szerb nyer. 8*/, 36.60 ápril-okt. 4*/,,*/, 90.— Bécs v. ny. k. 1874. — Részvények. kisebbségek. Alföldi vasút 6*/» —­M. nyug. op. 6•/« 101.— » » 1874.5*/, -.-­» » 1874. kib. 6*/, 101.­Bp. közúti vasút 4*/,•/« 96.50 M. vasút els. köles. bar. Bittasz.-d.-z. v. 5•/, —.— czél. ar. 6*/» 116 -Bpesti lánczhid 6•/, 102.— » » » 4*/,•/, 118.50 Bpest-pécsi vasút 4*/, 90.— I. erdélyi vasút 5•/, —.— Éjszaka. vas. t. 6*/, 100.— Kassa-odb. v. ez. 4•/, 90.50 » » ar. 6*/, » eperj.-tarn. v. m. » » ar. 6*/, 118 — r. ez. 5•/, 100.— Lloyd-épt­let 6*/, 99.60 Kassa-odb. v.­­oszt. v. Magy. gal. vasút 100.— 1889. kib. 4'/, 95.— Victoria malom e. k. 235.— jTiszav. vasút 6•/, —.— Jbuuhvk, í M. nyugati v, 5•/, 186 50 Angol-osztrák bank. 161 - Márm. sóv. r. t. e. r. 98 - Bpesti bankegyes. .60.— O.­magy. állovasutóv. 248— Bpesti k. és iparbank 109.— Pécs-barosi v. 5*/, 116­60 M. ált. hitelb. 850.-- Tiszavidéki v. 5*/0 —­­M. jelz. hitelbank 308. — Dunagözh. társ. 6*/, 265-ugyanaz H. kib. 160.- Pesti közúti vp. 680 -M. lesz. és pr. b. 115.50 Pesti k. v. élv. j. 180.­M. orsz. bank r.­t. e) Tah. pénszdrak. Osztr. hitelint. 305.80 R . tit . _ 1­z Osztr.-magy. bank 908.- flic" 1. m. iparbank 177.­Pesti m. ker. b. 963- Pesti h * r" 8160._ lSionkbankelbank Egyes. bp. fö . 1 ‘ 876.— Umon bank­­.- Alt 128 _ b) Bist. társaságok. f) Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 163 50 A1.I nf­­fts Bécsi életjár. b int. 300.- fit.Vagy. k. t. £_ Első m. ált. b. t. »Athenaeum« t. 458.— Ponciére pesti b. i. 68.-­­Franklin, t. 226.­Magy.-francia b. t. 76.- peti könyvnyomda 1200.­­Pannonia vb. i. 950.- Pallan *y. £ t. 225 e) érö­smolmsk. Fiúm. s. m. ristsh. gy. t. 926.— Concordia m. 497.- Gan*. v. ö. és ggy.­ 1470.­Első bpesti m. 1065.- Gschwind szgy. 398.­Erzsébetm. 370.- Gyapju-mosó 270.­Henger m. 680.— Kereak- épület — Lujza-malom 270.— Köszénb. (Dräsche) 436.­Molnárok és s. m. 41­2.— S.­tarjáni katb. 134 50 Pannoniam.* 870.— Gőztégl. gy. köth. 460.­Victoriam. 250.— Tégla-és mészégető 158.­Magy. fegyvergyár —.­d) Kötlek, vállalatok. N©mz. nagy. k. 106.50 »Adria« m. t. b. t. 164.— Rimám.-s.-tarj. 169.— Alföld-fiumei v. 6“/. 201.— Schlick vasönt. 287 — Bpest-pécsi v. r. t. 6»/. 197.25 Serföződe, I. m. 876.— Bpest-Szt-Lörincz v.­­ .— Sertéshizlaló 845.— Déli vasút 6*/. 183.— Spod. s csontliszt. gy. 167.— Észak-keleti v. 186 50 Szálloda r.-t 160. — Erdélyi vasút 5*/« 1£9.— Szeg. szgy. és fin. r. t. — Kassa-oderb. v. 4*/. 170.50 Török dohány e. á. t. 145 -Magyar-gal. v. 5*/» 06.50 Uj-Antal v, üv.-gy.r. t. — .— 50 50 v kiadótulajdonos Atha­naeum­ irodalmi s nyomdai r. társulat bet­üi v­el. Budapest, barátok­ teve, Athenaeura-épület. Osztr. hitelintézet 186.—­Osztr. vör. kér. sorsj. 20.— Magy. vör. kér. sorsj. 11.60] »Jó-sziv« sorsjegy 8.50 Olasz » » 18251 Ny.k.bpesti lipótv. bazil. 7.— Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.40120 frankos arany 9.—­­ » (körm.) 5.80 20 márka 11.11 O.­Magy. 8 frtos ar. 9.— N Németbir. bj. 109 m. 66.76 Váltók árfolyama. (látra.) Pária ICO frank 46.— Ném. bp. 100 bir. m. 15.76 Svájczi piaczok 100frk 44.8 Amsste d. 100 boll m. 94.— London 10 fnt a téri. 113,59 Záliglsvsk­k. M. földh. int. 6*/, 101 — Pesti m. ker. b. 6•/, — Ugyanaz 4*/. p. 100.25 » * » » 4■/••/. 99.75 » 41/,*/. 95.75 Bpesti m. k. b. kk. 4*/, 101.— » a. v. ez. 5*/, 114.60 »Albina« t. a. h. i. 6«/, 101.— M. jelzálogb. 61/,*/, 102.— » » » » » 6*/, 99.60 » » 6*/, 100.75 Nagysz. föld. 5*/, 101.— » » 4 */,*/, 9915 » » 5 */,*/, 101.60 M. prez. közp. tkp. 40, 98.60 » » 6*/« 108.— Kia. o. földh. i. 6■/,*/, 102.25 » ált. takp. 6*/, 102.— » » » 5•/» 101. - M. jelző. ny. k. k. 4*/, 109 50 Osztr.-magy. b. 4■/»•/• 100.75 » » nyer. jegy. 21.— » » » 4•/, 99.70 Oszt. f. i. d. k. k. 8•/, 108.50 » » 60 év. 4*/, 99.80 Osztr. f. int. k. nyj. 8*/» 26.60 Peati m. ker. k. 5•/, 101.— Peati hazai e. tp. 6*/. — » » » » —.— » » » » 4•/, 99.— Magánsorsjegyek. A bécsi értéktőzsdéről. — Január 3. — Megnyitás. Előtőzsde. Osztr. hitel-részv. 307.25 Osztr. hitelint. részv. 807.15 Unio-bank-részvény —.— Unio-bank-részvény 241.50 20 frankos arany 9.— 20 frankos arany 9.01 Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magyar hitelrészvény 359.26 Magy. orsz. bank.-r. —.— 6*­0 magyar papir-jár. 800.10 Magyar hitelb.-részv. —.— Angol-osztr.-bank-r. 164.26 4*/, magy. arany­jár. 102.65 Déli vasúti részvény 182.76 M. leszám. és váltób.-r. —­ Osztr. államvasuti r. 248.50 — 4*/, magy. aranyjár. 102.65 Kivonat a Budapesti Közlönyből — Január 3. — Árverések a fővárosban. Ferencz­ József tér 3 . jan. 5. Perl D. fia ingós. 414 frt. — Koszoru-u. 28., jan. 6. Deutsch Antal ingós. 1808 frt. — Dohány-u. 28., jan. 5. Klein Babetta ingós. 366 frt. — Király-u. 17., jan. 5. Limbeck Béla ingós. 9663 frt. - Zöldfa-u. 27., jan. 6. Szitár Dénesné ingós. 946 frt. — I—III. ker. jbirós. jan. 21. Fiedler Sebes­t­yén ingadl. 1418 frt. — Törvénykezési­ épület febr. 11. Amon Teréz ingatl 6281 frt. Árverések a vidéken. Nyitra, ápr. 9. Witray Péter ingatl. 28,650 frt. — Nagy-Majláth, jan. 81. Vörös Irén ingatl. 3186 frt. — Laczunás, febr. 3. Belgya Joszim in­gatl. 1560 frt. — B.-Gyarmat, jan. 22. Braidsver János ingatl.­­093 frt. — Kassa, márcz. 5. Rottenberg Mór ingatl. 9760 frt. — Nyitra, ápr. 2 Neumann Adolf ingatl 7503 frt. — Nyitra, ápr. 7. Schönfeld Zsigmond ingatl. 11,850 frt. — Új-Arad, febr. 26. Kisfaludy Zsigmond ingatl. 19,042 frt. — Vracsevgaj, márcz. 3. Popovics Pál ingatl. 1728 frt. — Baracska, jan. — Farkas János ingós. 2750 frt. Pályázatok: A tamásii és nagykállói jbirós, és aradi tvszéknél irnoki áll. 4 hét a.­­ A nyíregyházai jbirós, albirói áll. 2 hét a — A kézdivásárhelyi jbirós, joggya­­kornoki áll. 2 hét a. Vízállás, január 3. Méter! Méter! Néz\ ~ \ Változik Néz\ —ÁT :! Váltós 1 szerint. . szerint ___V___| ____ falait, almi feletti kun ! Duna i­j Tisza ! Pozsony 3 25 — apadó M.-Sziget 0 22 — ! — Komárom 1 76 — áradó V.Namény 0.03 — apadó Budapest 2 1­6! — apadó Tokaj 1.66 — apadó Mohács 2 41 — apadó Szolnok 2 2* — apadó Vukovár I — | — — Szeged 2 34 — apadó Újvidék 2 6o — — Bodrog Pancsova 1 *8 — áradó S.­Patak 1 54 — apadó Orsova 0 84 — áradó Bramois­­ I­I Szatmár 0 92 — apadó DrATH I­I Körön Barcs 0.47 — áradó Gyom» 1 20 apadó Eszék 1 71 — apadó Maron Szara | Arad “ °­ 82, ~ Sziszek — 11 áradó Bdlga Mitrovica 2.28 — t­apadó Temesvár — 0.26 apadó Színházak, ma: Január 3-án­­ Nemzeti színház: Sövény mellől. — Magy. kir. opera­ház: Sevillai borbély. Robert és Bertram. — N­é­p­s­z­in­ház : A becsület. Várszínház: Zárva. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL 5gyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) The Arroba €o. in London (10. Z>anranoa Pountney Lane). (3546) hamisítatlan teát, valódi jamaicai rumot, arracot, továbbá Sherry, Malaga Madeira, Port borokat tart Maiao, Lotanger János Ferenc as társánál, Budapest, IV., Károly-körut 18. — Bécs, I., Teinfallstrasse Nr. IK Magyar kir. államvasutak. 115.890./OII. HIRDETMÉNY. (A reexpediczió kedvezményének kibővítése a Budapest fővárosi közraktárakba betárolt és Fiuméba reexpediált gabonanemssekre nézve.) Ezennel közhírré tétetik, miszerint gabonaneműsekre nézve, melyek a predeal (bez.) kolozsvár-nagyvárad-berettyó­­újfalui (bez.), kis-kapus-nagyszebeni, kocsárd-marosvásárhelyi (bez.), gyéres-tordai, gyulafehérvár (bez.), glogováczi (bez.) piski-petrozsényi (bez.), piski-vajda-hunyadi (bez.), arad­­gyomai (bez.), békésföldvár-békési, ősi (bez.) orosháza-sza­­badka (bez.), zimony (kiz.), szabadszállási (bez.), india-mitro­­viczai (kiz.), kiskörös-kalocsai (bez ), csikeria-bajai (bez.) vona­lakon fekvő állomásokról származván, a Budapest fővárosi közraktárakba betároltatnak és innen 12 hónapon, belül Fiuméba tovább szállíttatnak, »a reexpediczió kedvez­ményének a Budapest fővárosi közraktárakban való alkalma­zására vonatkozó és 1885. évi deczember 1-én megjelent hatá­­rozmányok« betartása mellett a reexpeditionális kedvezmény 1891. évi január 1-től további intézkedésig megadatik. Az idézett »határozmányok« 4. lapján 3. a.) alatt meg­határozott reexpeditionális illeték azonban a zimony (kiz.) — halasi (bez.), mitrovicza (kiz.) — indiai, és Szabadka (bez.) — csabai (kiz.) vonalakon fekvő állomásokról származó szál­lítmányoknál 100 kgrként 7 krban, a fent idézett, többi vona­lakon fekvő állomásokról származó szállítmányoknál pedig 100 kgr.-ként 3 krban álllapíttatik meg. Egyebekben a Budapest fővárosi közraktárakra nézve a reexpeditionális eljárásra vonatkozó, fent idézett »határoz­­mányok« mérvadók. Budapest, 1890. évi deczember hó 15. A m. kir. államvasutak Igazgatásába. (Utánnyomat nem dijaztatik.) P.N

Next