Pesti Napló, 1891. március (42. évfolyam, 59-88. szám)
1891-03-14 / 72. szám
k fel ezen §. kathegóriái közé. — Szilágyi Dezső niszter nem ellenzi, hogy a §-nak az öt évi megikitás diszkvalifikáló intézkedése akkép enyhittesi, hogy a felségnek joga legyen az alól kiváló egyébre nézve s különös méltánylást igénylő esetekben mentést adni, mi által e kérdés is orvosolva volna, leszky István nézete szerint nem volna czélszerű ellát mellőzése, hanem talán ez időt 10 évre lehetne terjeszteni. Bokros Elek ezen intézkedés mellőzését istványozza, mit a bizottság elfogadott. A bizottság csekély irályi módosítással fogadta a §-t. A 23— 26. §§. változatlan elfogadása után, a 1. §-nál Horváth Lajos ajánlja, hogy ott, hol a kir. ügész főügyész-helyettesi czimet és jelleget nyer, az ügyész kir. ügyészi czim és jellegben részesülveszilágyi Dezső miniszter ellenzi azt, mert a kir. veknek előlépésre amúgy is elég kilátásuk ésük van. Veszter Imre helyesli a miniszter útját a vidéki, de nem a fővárosi alügyészekre il, mert ez utóbbiaknál a vidéki törvényszéki kiállás előléptetésnek nem tekinthető. Szilágyi Dezső miniszter utal a 38 §-ra, aheltézkedés van ezen alügyészekre nézve. Nézete szent helytelenül történt az 1871-iki rendezés és ez jó annak, hogy a fővárosi bírók és ügyészek nem ágynak vidéki állásokra, minek folytán itt egy nem svánatos torlódás állott elő. Óhajtandó volna, hogy főváros és vidék között átömlés legyen. Ezen nehéz igíteni, hanem ha és mennyiben pénzügyi viszonyaik megengedik, a bírói fizetés általános emelése sem úgy lehetne a fizetéseket rendszeresíteni, mint ez tábláknál történt, hogy azok egyenlősége mellett a óvárosiak működési pótlékban részesüljenek. Mohay Sándor kérdi, nem volna-e czélszerű is a kir. tábláknál működő régebbi bíráknak kúriai írói czímmel való felruházása lehetségessé tétetnék, mire Szilágyi Dezső miniszter megjegyzi, hogy a jvaslat ez intézkedése az első bírói szervezet erősítését czélozza, a kir. táblákra nézve e szempont sem forog fen, s különben is az arra érdemeseknek az előmenetel útja nyitva van. Körösi Sándor kíván ugyan magasabb fizetést adni az első bíróságoknál működő kiváló erőknek, de a czím és rang-adományozásnak elvi ellensége. Ezek után ezen valamint 28-32. §-át a bizottság elfogadván, az ülés véget ér. Értekezlet a közigazgatási javaslat Ügyében. Még 1889-ben tette a pestmegyei közgyűlésen Förster Aurél törvényhatósági bizottsági tag azt az indítványt, hogy bízassák meg egy küldöttség a czélbavett közigazgatási reform kérdésének tárgyaásával s ez a vármegye közönsége által ez ügyben a kormánynál és esetleg az országgyűlés képviselőházánál teendő lépésekre nézve javaslatot készítsen s javaslatát a közgyűlés elé terjeszsze. A küldöttség tagjai a régebben megtartott tanácskozásban csak tág körvonalakban szóltak a reform kérdéséhez s leginkább a törvényhatósági tisztviselők választásának fentartása, vagy a kinevezési rendszer behozatala fölött nyilatkoztak. A tett nyilatkozatok többsége oda irányult, hogy a tisztviselők választása továbbra is fentartandó, oly módosítással azonban, hogy a választások élethossziglan történnének s a tisztviselő csak fegyelmi uton lenne elmozdítható az állásától. Ez intézkedés mellett a tisztviselők, az időnként megtartatni szokott általános tisztújítások esélyeitől függetlenül, nyugodtabban működhetnének hivatali kötelességeik teljesítésében. Azt jelentette tehát a bizottság a közgyűlésnek, hogy eme nagy munkát igénylő javaslat később, esetleg a kormány szándékainak köztudomásra jutása után fog bemutattatni. Most, hogy a kormány ide vonatkozó javaslata ismeretessé vált, Böldváry Mihály alispán, mint a kiküldött bizottság elnöke, a mai napra újabb érte tiszta költészetté leszűrődni. Én különben vajmi távol állok attól, hogy a természettudományok rendkívül termékenyítő befolyását a többi tudományokra és a művészetekre tagadjam, vagy rosszallam ; csak azt hiszem, hogy a különböző szempontok és módszerek még nagyon diszharmonikusak, és korunk bölcselme és költészete még nem forrott ki kellően. A mi fiatal naturalistáinknak természetesen nem az a hibájuk, hogy túlságosan belemélyedtek volna a fiziológiába és természettudományokba általán. Az sem a hibájuk, hogy ők regények helyett nagyszabású tudós monográfiákat írtak volna a magyar társadalom bajairól, betegségeiről. A baj az, hogy ők többnyire csak affektálják a naturalisztikus álláspontot és a francziásságot. De az tagadhatlan, hogy a megfigyelésben, írásban, színezésben sokat is tanultak el mestereiktől. A naturalizmus különben is elsősorban az írói technikát fejlesztette ki rendkívüli mértékben — nem hiába, hogy a természettudományok iskolájába járt — és így a mi fiatal elbeszélőink is főképen technikát tanulhattak tőle. A fődolog most az, hogy legyen mondanivalójuk is, mert különben a leggyönyörűbb elbeszélői technika is kárba veszett. Legjótékonyabb hatása a naturalista iskolának talán az, hogy az írókat nálunk nagy mértékben serkentette saját mesterségük fölött gondolkodni és igy az eszthetikai műveltséget nálunk rendkívül emelte. Ily módon áttekintve a fiatal szellemi mozgalmakat, ahhoz az eredményhez kell jutnom, hogy a legellentétesebb irányoknál sok tettetéssel és hiú manirral találkozunk az irodalomban. Még olyan is van, ki elnyomja poétikus természetét és azzal tetszeleg magának, hogy mennyire józan számító szóval van nálunk műfiliszter is. Aminek hangját azonban ritkán halljuk, az a közvetlen mély érzés, a magával ragadó szenvedély és a dönthetlen meggyőződés hangja. Úgy látszik tehát, mintha nagyon szűkiben volnánk az eredeti tehetségeknek. Pedig ha körültekintek a fiatal írói nemzedékben, akkor még azokban is, kiknek irányával legkevésbbé rokonszenvezek, annyi tehetséget, képzettséget, nagy törekvést találok, hogy szinte érthetetlen, mert annyira túltengő a külsőségek kultusza, a különczködő manír, az igazi bensőség és eredetiség fölött. Ha összehasonlítom fiatal poétáink tehetségét a németekével, akkor érteni kezdem a magyar ízó minden keserűségét és eszembe jut Reviczky mondása, hogy nagy hal csak nagy vízben fejlődhetik. Én azonban azt hiszem, hogy egy nemzet oly nagy, amily nagy az ő hite. Sajnos, mi kulturális kishitűségben szenvedünk. Nem hiszszük magunknak, hogy a saját szellemi tőkénkből megélhetnénk, nem hiszszük, hogy önálló magyar műveltséget tudnánk teremteni. Német nálunk az iskola, német a tudomány, német maga a magyar irodalomtörténet, német a kritika. Az újabb írói nemzedék feladata, hogy a kulturális függetlenség hitét támaszsza föl a nemzetben; a tét, hogy egyéniségünket tudományban, bölcselemű, művészetben épp úgy ki tudjuk fejteni, mint bármily nyugati nemzet. Ha e hit megszilárdul, akkor a magyar szellem bámulatos föllendülésében fogunk gyönyörködni. De hit nélkül nagyot alkotni nem lehet. Palágyi Menyhérte kezletet hívott össze, amelyet délután meg is tartottak a megyeháza nagy termében. Az elnöklő alispán fölteszi a kérdést, hogy várjon a küldöttség tagjai a javaslathoz csak általánosságban akarnak-e hozzászólni, vagy pedig belebocsátkozni kívánnak a kormányjavaslat egyes részleteinek megvitatásába. A küldöttség tagjai oda nyilatkoztak, hogy mivel e kérdésben már határozott nézetnyilvánítás történt s ez ezentúl is föntartandó, a kormányjavaslat most nem veendő részletes tárgyalás alá. Bossányi László úgy látja, hogy a kormány operátuma nem czélozza a tisztviselők választását, így tehát, mivel a küldöttség már egy ízben ezzel homlokegyenest ellentétes álláspontra helyezkedett, most nem veheti e javaslatot diskussziója alapjául, hanem csupán általánosságban fejezheti ki fölötte a véleményét. Dr. Prónay Dezső a kormányjavaslatot a legnagyobb aggodalommal fogadja, mert nem felel meg Magyarország igényeinek, sőt kísérlet az a legridegebb czentralizáczió behozatalára. Más nemzeteknél, ahol egységes államhatalom van, a czentralizáczió a nemzeti életet nem veszélyezteti. A franczia megnyugodhatott abban, ha XIV. Lajos azt proklamálta, hogy »Az állam én vagyok«, vagy ha I. Napóleon az összes kormányzó hatalmat a kezeibe ragadta , de Magyarországon a centralizáczió abszolutizmusra vezet, ez pedig az alkotmány eltörlésével egyértelmű dolog. Hogy ez meg ne történhessék, elkerülhetlenül szükséges, hogy a honpolgárok összességének a közigazgatásra befolyása legyen. A kormányjavaslat ennek megsemmisítését czélozza, habár nem nyíltan, de belőle nagyon is kiérezhető az őszinteség hiánya. Ismétli, hogy a javaslat tendenciája az, hogy inaugurálja a legridegebb centralizációt. Ha e javaslat törvénynyé válik, egy lépés lesz az annak elérésére, amit Kollonits akként fejezett ki, hogy Magyarországot először szegénynyé, aztán rabbá kell tenni, hogy germánná legyen. Indítványozza, hogy a küldöttség nyilvánítsa ki, hogy e kormányjavaslatot Magyarország alkotmányosságával, az önkormányzat történelmi fejleményeivel ellentétesnek találja, s így nem tartja elfogadhatónak. Tiltakozzék a megye közgyűlése e javaslat elfogadása ellen a törvényhozás előtt s tagadja meg Pest megye a kezdeményezést a törvények keretén belül maradó országos tiltakozó agitáczióra. (Zajos éljenzés.) Böldváry Miklós kijelenti, hogy ő az előtte szólóval nincs egy nézeten az aggodalmakat illetőleg, sőt az esetben, ha a múltkor történt megállapodás ellenére most a kérdés beható vita tárgyává tétetnék, ő oly értelmű indítványt tenne, hogy a kormány a közgyűlés részéről üdvözöltessék a komoly reform terén, amennyiben az ország közóhajának engedve, a törvényjavaslatot beterjesztette. Gulner Gyula sem kívánja ugyan, hogy az értekezlet előbbi határozatát megváltoztassák, de ez nem zárja ki azt, hogy a tényleg meglevő javaslattal legalább általánosságban foglalkozzék a küldöttség, mert akkor feladatán innen maradna. Ő tehát hozzászól a kormányjavaslathoz, mégpedig két szempontból. Ezek közül az egyik az, hogy amennyiben az államosítás behozatnék, az érinti az alkotmányt és közszabadságot, a másik pedig, amennyiben a közigazgatás javulna vagy rosszabbodnék, az államosítással együtt kétségtelenül a kinevezési rendszer is behozatnék, ez pedig óriási mértékben növelné a kormányhatalmat, azért, mert a kinevezett tisztviselők exisztencziája a pártkormánytól fog függeni. Másrészt a javaslat egy másik intézkedésével még inkább függésben tartja a tisztviselőket, amennyiben a »közszolgálat érdekében fentartja az áthelyezés jogát, ezzel pedig folytonos és állandó félelmet tart ébren a tisztviselőkben. Visszaélésnek tartja Gulner azt az intézkedést is, hogy a most hivatalban levő tisztviselők a még hátralevő 5 évi választási időtartamra csakis ideiglenesen kinevezetteknek tekintendők. Ha a javaslat eme része törvénynyé válnék, nem jelentene az egyebet, mint annak kijelentését, hogy »jól viseljétek magatokat, mert különben ki nem nevezünk.« Ám, ha már a kinevezési rendszert akarja a kormány behozni, akkor nevezze ki rögtön a tisztviselőket, amennyiben arra valók, de ne tartsa őket öt évig függésben. A javaslat tehát a közszabadság szempontjából elvetendő. De ami a közigazgatás szempontját illeti, előre látható, hogy nem fogná azt jobbá tenni, hanem csak komplikáltabbá, nehézkesebbé és sokkal drágábbá. Ez az utolsó hiba ugyan a legkevésbbé lenne kifogásolható, ha a közigazgatás csakugyan javíttatnék, mert hiszen a nyugati nagy államok ereje is a jó közigazgatáson nyugszik. A kormányjavaslat szerint a főispán valami sajátságos kétlaki alak lesz : adminisztrál , — amikor akar és ellenőrködést gyakorol — a mikor akar. Az alispánnal szemben pedig más közegeket állítanak, akikkel a felelősségben osztozik. Ez sem használ a közigazgatásnak, mert a paralell intézkedések mellett az alispánnak nem lesz meg a kellő átnézete. Szóval, semmi tekintetben javulás nem lesz, sőt az eljárás veszít az eddigi czélszerűségéből. Mindezeknél fogva kéri annak kimondását, hogy az előbbi határozatot a küldöttség továbbra is fentartja, de a konkrét kormányjavaslattal szemben állást foglal s kéri a közgyűlést, írjon föl a képviselőházhoz a törvényjavaslat elejtése végett. Holló Lajos hozzájárul ahhoz, hogy a megye választói jogát ezentúl is érvényesíteni kívánja s hogy felirat intéztessék az országgyűléshez. A javaslat kiemelkedő hiányainak megbírálására pedig egy szűkebb körű bizottság kiküldését indítványozza. Csávolszky József, Földváry Miklós, báró Prónay Dezső és Gulner Gyula ismételt felszólalása után az elnöklő alispán kimondja a határozatot, amely szerint a küldöttség most is ragaszkodik már előbb kifejezett amaz álláspontjához, hogy a tisztviselőknek életfogytiglan való választását kívánja és tekintettel arra, hogy e törvényjavaslat nemcsak a közszabadságnak nem tesz szolgálatot, de a jó közigazgatás czéljaira nézve sem alkalmas, javasolja, hogy a közgyűlés intézzen feliratot az országgyűléshez, azzal, hogy a kormányjavaslat ejtessék el. Végül elfogadták Holló indítványát is, s az albizottságba, amely e határozat megokolását is előkészíti, beválasztották Földváry Mihály alispánt, mint elnököt, továbbá Gulner Gyulát, báró Prónay Dezsőt, Holló Lajost és Bkey Sándor főjegyzőt. Fővárosi ügyek: A fővárosi középítési bizottság ma délután Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Fontosabb tárgya volt az ülésnek a Lipót-templom építőbizottságának jelentése. A múlt évre kiutalványozva volt 211.000 írtból 11.774 irtot megtakarítottak. A jelen évre kért 194.000 írtból csak 72.000 írtra van fedezet, a többit a fővárosi 5 százalékos kölcsönalapból kellene kölcsönvenni. Az idei építési programm szerint el fogják készíteni a külső terraszt, a főbejárat körül eszközlendő munkálatokat, a diszvakolásokat s a kupola boltozását végleg befejezik. A templombazárnak szerződés értelmében még 1892. év november 1-éig kell fönnállnia. — A miniszterek nem fogadnak. — A gyermekvédőegylet választmányi ülése d. u. 4/5 órakor a megyeház termében. — A szabadságszobor mintái az akadémia dísztermében megtekinthetők délelőtt 9—12-ig és délután 3—5-ig. — Országos képtár az akadémia palotájában nyitva d. e 9— d. u. 1-ig. — Nemzeti múzeum: képtár, nyitva délelőtt 9 órától délután 1 óráig. — Nyilvános könyvtárak: múzeumi d. e. 9— d. u. 1., akadémiai d. u. 3—7, egyetemi délelőtt 10—12 óráig. — Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 krajczár. — márcz. 13. Személyi hírek. Gróf Khuen-Héderváry horvát bán, ma rövid tartózkodásra ide érkezett. — Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter és neje ma délután Radisich Jenő az iparművészeti muzeum igazgatójának kalauzolása mellett megtekintették a legyezőkiállitást. A király a művésztelepen. Esti lapunkban már írtuk, hogy ő Felsége a király az igazságügyi palotában tett látogatás után az epreskerti művésztelepre hajtatott, ott megtekintette a szobrásziskolát és a mesteriskolát is. A müvésztelepen tett látogatásról a következő részletes tudósítást közöljük: A király a Nagymező-utczán, Andrássy-úton és Bajza-utczán át hajtatott a művésztelepre, melynek kapujában gr. Szapáry Gyula miniszterelnök és gr. Csáky Albin közoktatási miniszter fogadták. A király a kerten áthaladva előbb a szobrászati iskolába ment, ahol a miniszterelnök bemutatta Strobl Alajost, az intézet vezetőjét. Gróf Csáky Albin elmondta a királynak, hogy e csinos, ízléses épület a Deákszobor feleslegéből épült. Ő Felsége ezután Strobl tanár kalauzolása mellett előbb az előcsarnokot, majd a nagytermet tekintette meg, hol Strobl most mintázza Toldit, az Arany szobor mellékalakját és Mátyás király kútját, melyet Esterházy Miklós gróf rendelt meg a tatai várkert részére. A király érdeklődéssel nézte mind a kettőt. Hosszasan szemlélte ő Felsége a közoktatási miniszter relief-arczképét, mely neje számára készül, úgy szintén Henneberg tábornok síremlékének modelljét. A kis teremben megmutatta a művész a királynak Jászai Mari készülő mellszobrát. »Ez az!« szólt meglepetve a király. Ezután ő Felsége a növendékek dolgozó termébe ment át, hol Holló Barnabás, Strobl segéde az akadémia zárkövének szoborművét készíti. Az érdekes relief igen tetszett ő Felségének s ennek hízelgő szavakban adott kifejezést. A Felség ezután átsétált a festészeti mesteriskolába, hol Benczúr Gyula igazgató és Stettka Gyula tanársegéd fogadták. A mester műtermében először Margit főherczegnő és Thurn-Taxis Albert herczeg arczképei vonták magukra ő Felsége figyelmét s azt kérdezte : »Hol ült a herczegi pár a képhez?« »Regensburgban«, válaszolt a mester. Hosszabb ideig szemlélte ő Felsége »Budavár bevétele« és a lipótvárosi bazilika oltárképének vázlatát s elismeréssel nyilatkozott több készülő arczképről. Benczúr műterméből ő Felsége a növendékeket látogatta meg s igen szépen nyilatkozott műveikről. Körülbelül háromnegyed órai időzés után ő Felsége a jelenvoltaktól búcsút vett s a budai várba tért vissza. Küldöttség Mária Valéria főherczegnőnél. Az országos színészegylet küldöttsége : Feleky Miklós elnök, Bényei István iroda-igazgató, mint a kiállítás főrendezője és Németh József igazgató tanácsos ma délután 4 órakor tisztelgett Mária Valéria főherczegnőnél, mint a színészeti kiállítás védnökénél. A küldöttség hódolatteljesen megköszönte a védnökséget és átnyújtott egy a főherczegnő monogrammjával ellátott rózsaszín kötésű díszalbumot, mely a kiállítás lefényképezett termeit foglalja magában. Ő fensége igen kegyesen fogadta a küldöttséget s az őt üdvözlő Bényei és Felekytől érdeklődve kérdezősködött a kiállítás eredményéről s örömét fejezte ki annak szellemi és anyagi sikere fölött. Etikett a pápai udvarnál. XIII Leo pápaságának évfordulóján diplomácziai ebéd volt a Vatikánban, melyet Rampolla államtitkár adott. Az ebéden hat bibornok és hat nagykövet és követ vett részt, természetesen csak azok, kik a vatikáni udvarhoz vannak kinevezve. Az etikett a pápai udvarnál rendkívül finom s azt kívánja meg, hogy a bibornokok kineveztetésük sorrendje szerint üljenek, így az történt meg az ebéden, hogy Rampolla, aki a legfiatalabb bibornok, az utolsó helyet foglalta el az asztalnál, noha ő volt a házigazda. A bibornokok az asztal egyik oldalán, a diplomaták az asztal másik oldalán ültek, úgy hogy minden bibornokkal szemben egy diplomata foglalt helyett. A vendégek nagyon megcsodálták az asztal ezüst-díszítését, mely ritkítja párját. Rampolla nagyon régi szicziliai család sarja, amely család mindig híres volt gazdagságáról. Márczius tizenötödike. Az egyetemi polgárok márczius 15-iki ünnepélyének végleges sorrendjét, mint már említettük, megállapították. Az ünnepély után olvasóköri vacsora lesz a nádor-utczai »Európa« szálloda dísztermében. Az ünnepély alatt az egyetemi ifjak jelvényt fognak viselni, nehogy idegen elemek keveredjenek közibük. A budai állami tanítónőképezde növendékei 15-én d. e. 11 órakor matinét rendeznek, melyen közreműködnek: Kerner M., Dusoczky M., Horváth I., Somogyi L., Czapó M., Huszt T., Babovszky O., Messinger M. és az énekkar. A kálvin téri ref. templomban is megünneplik márczius 15-ikét. Az idén éppen vasárnapra esvén, tiz órakor rendes istentisztelet tartatik, melyen az alkalmi beszédet Szász Károly püspök fogja mondani. A veszprémmegyei kör e hó 14-én, mint márczius 15-ikének előestélyén saját helyiségében (Mokka-kávéház, Bálvány- és Zrinyi-utczák sarkán) esti nyolcz órakor ünnepélyes öszszejövetelt, kilencz óra után a Reutter-féle vendéglő egyik külön termében társasvacsorát rendez. Késmárkon — mint lapunknak írják — a félgimnáziumi ifjúság márczius 15-ike emlékére a liczeumi nagyteremben ünnepélyt rendez, következő műsorral: 1. »Rákóczy-induló« — előadja az ifjúsági zenekar. 2. »Alkalmi beszéd« — írta és felolvassa Grósz Arnold VIII. o. t. 3. »Egy életünk, egy halálunk« — költemény Arany Jánostól, szavalja Pongó József VIII. o. t. 4. »Kossuth-induló« — előadja az ifjúsági énekkar. 5. »Az aradi vértanuk« — Palágyi Lajostól, szavalja Sonnenschein Jakab VII. o. t. 6. »Magyar nóták« — előadja az ifjúsági zenekar. 7. »Marseillaise« — előadja az ifjúsági énekkar. 8. »Az utolsó órák« — írta és felolvassa Melich János VIII. o. t. 9. »Hunyady-induló« — előadja az ifjúsági zenekar. 10. »Kossuth búcsúja a haza határán« — részlet Kossuth előszavából »Irataimhoz« előadja Vásárhelyi Dezső VIII. o. t. 11. »Lengyel hymnus« — előadja az ifjúsági énnekkar. 12. »Az aradi vértanuk szobrának leleplezésekor« — költemény Sántha Károlytól szavalja Pethes Manó VII. o. t. 13. »Kossuth-nóták« — előadja az ifjúsági zenekar. 14. »Petőfii szobra előtt« — költemény Reviczky Gyulától, szavalja Lénárd Ede VII. o. t. 15. »Rákóczy-induló« — előadja az ifjúsági zenekar. — Körmöczbányán is megünneplik márczius 15-ét. A magyar egylet a nagy nap emlékére a Szarvas-féle vendéglőben estélyt rendez, melyen az alkalmi beszédet Takács György polgári iskolai tanár mondja. Budai Irén és Windholcz Mária pedig hazafias költeményeket szavalnak. A haldokló Napoleon herczeg. Mint Rómából sürgönyzik, Napoleon herczeg utolsó óráit éli. Sógora Umberto király ma korán reggel meglátogatta a beteget. A krízis ama felindulás következtében állott be, a mely a herczegen fia Viktor herczeg viszontlátása alkalmával erőt vett. Amit tegnap e viszontlátásról híreszteltek, nem felel meg a valóságnak. Atya és fiú nem békültek ki. Midőn a beteg a fiatal herczeget meglátta, összes ereit összeszedve felkiáltott: Takarodjál! A haldokló herczeg aztán vánkosára esett vissza. A herczeg neje és nővére Laetitia herczegnő könyörgéssel akarták az atya szivét meglágyítani, de hasztalanul. Épp úgy visszautasította a haldokló a vallás vigaszait is. — Napóleon herczeg neje, Klotild herczegnő minden áron meg akarta a pápát látogatni, hogy beteg férje számára az áldást kérje. Umberto király, a herczegnő fivére, csak nagy nehezen bírta rá őt arra, hogy e szándékától elálljon, megmagyarázván neki, mily kínos feltűnést keltene Olaszországban e lépés. A herczegnő engedett, de viszont a Quirinálba sem tette be lábát. A vasútról egyenesen abba a szállodába hajtatott, melyben férje betegen fekszik s itt találkozott fivérével, az olasz királylyal. Távozásakor, mint ezt előre kijelentette, a szállodából szintén egyenesen a vasútra fog hajtatni s a szállodában kíván Umberto királytól elbúcsúzni. A herczegnőt tehát sem a Vatikán, sem a Quirinal nem fogja látni. Napoleon herczeg állapota különben olyan, hogy az orvosok lemondtak minden reményről. A betegség eredete czukorbaj, mely a legkülönösebb komplikácziókkal lépett fel s tegnap óta az uremia tünetei kezdtek jelentkezni a testnek nagy hőcsökkenésével. Csak Baccelli, a király orvosa, táplált még tegnap reményt, utalva a beteg rendkívül erős szervezetére, de a többi orvosok, főleg midőn azt látták, hogy a test hőmérséke a rendesnél egy fokkal lejebb szállott, már tegnap lemondtak a felgyógyulás lehetőségéről. Egy délután 5 órakor feladott római táviratunk jelenti. Az orvosok véleménye szerint Napóleon herczeg aligha éri meg a reggelt. Umberto király két óra óta Klotild és Matild herczegnőkkel, az aostai herczeggel és Bonaparte bibornokkal a haldokló ágyánál van. A király születésnapja alkalmából holnapra kitűzött csapatszemlét nem tartják meg s elmarad a külügyminiszter szokásos diplomácziai ebédje is. Viktor herczeg többször megjelent atyja szobájában. Napóleon herczeg még teljesen eszméleténél van. Hir szerint Mermillod bíbornok ma reggel meggyóntatta a herczeget. A képviselőház mai ülésén San Donato azt indítványozta, keressék fel az elnök, hogy tudakozódjék Napoleon herczeg hogyléte felől. A ház hozzájárult az indítványhoz s az elnök kijelentette, hogy tolmácsa lesz a ház érzelmeinek. Az országos tornaverseny ügyében, Dáni Nándor és Tatich Péter, mint a fővárosi egyetemi ifjúság kiküldöttei felhívják mindamaz egyetemi hallgatókat, kik a versenyben résztvenni akarnak, hogy márczius 17-éig náluk mint az ifjúsági közgyűlés által megválasztott kiküldötteknél okvetlenül jelentkezzenek. Jelentkezni lehet délelőtt ,a9-től 10-ig a dalközi irodában (központi egyetem udvari épület, földszint) továbbá egész nap az olvasókörben kitett ivén. Biharmegye az állami adminisztráczió ellen. Biharmegye elhatározta, hogy fölér az országgyűléshez a kormánynak a közigazgatás államosításáról szóló javaslata ellen. A Suevia gőzös sorsa Hamburgból távírják lapunknak. Minthogy a szerdán éjjel elindult vontatógőzös tegnap délután a falmouthi kikötőbe érkezett, anélkül, hogy találkozott volna a »Suevia« gőzössel, mely útját folytatni képtelen, ma reggel Southamptonból egy erős vontatógőzös indult el a »Suevia« felkeresésére. Windthorst betegsége Berlinből sürgönyzik. Windthorst állapotáról ma délelőtt fél 11 órakor kiadott orvosi jelentés szerint a beteg az éjjel több órán át üdítő álmot aludt; az érvelés és a test hőmérséke csökkent; állapota átalában javult. Ma délelőtt Bötticher államtitkár és számos képviselő tudakozódott Windthorst állapotáról. Egy éjjel érkezett berlini sürgöny szerint Windthorst állapotáról este 8 órakor a következő orvosi jelentést adták ki: A beteg hőmérséklete ismét emelkedett. Az érvelés gyorsabbá vált, a beteg valamivel roszszabbul érzi magát. Ereje kielégítő. Falábon Európán át. Dorion Sylvain pékmester, ki — mint említettük — falábakon akar Moszkvába menni, tegnap a Concorde-térről megkezdte különös útját. Akkora tömeg sereglett köréje, hogy alig tudta a falábakat felcsatolni. Czipőit otthon hagyta s harisnyákban indult arra az útra, melyen tudvalevőleg még Napoleon is megfázott egy kissé. A nép megtapsolta s midőn megindult, taktusban kiáltotta utána: »A-Mos-cou!« Solymosi Eszter vagy Kohlmeyer Róza. Mint Newyorkból sürgönyzik, Kohlmeyer Róza rágalmazó éi pert indított Levy halottkém és a newyorki hírlapok ellen, mert azt állították, hogy ő azonos Solymosi Eszterrel. Csaló bankárok. A Rotter és Riesz bankcég ügyében az elzálogosított sorsjegyekre elrendelt letiltást a kir. tábla tegnapi ülésén hatályon kívül helyezte, ellenben Riesz Sándor ellen, az elzálogosított sorsjegyekre a fenyitőzárlatot rendelte el. pénzügyminisztérium a Fazekas téren levő harminczadépület helyére háromemeletes pénzügyi palotát szándékozik építeni s a mérnöki hivataltól a szabályozási terveket és nívómagassági méréseket kérte, melyeket a mérnöki hivatal bemutatott. Több apró ügy elintézése után az ülés véget ért. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 14. Helyi hírek. Feljelentett egylet. A házépítő tisztviselők egyletének több tagja feljelentést tett a belügyminiszternél, hogy az egyletnek negyvennégy oly tagja van, ki az alapszabályok ellenében nem tisztviselő. A belügyminiszter erre most már másodszor sürgős felszólítást intézett a fővároshoz e negyvennégy tag névsorának beterjesztése iránt. Az egylet vagyona a 44 tag kilépése által több mint 6000 írttal csökkenne, mert a kilépőknek ennyit kellene az egylet közös vagyonából visszafizetni. A Murányi utczai iskola kibővítésére vonatkozó költségvetést, amely mintegy 75.000 frtra szól, a belügyminiszter jóváhagyta. Ezzel az iskola, 36 tandemmel, elkülönítvén a fiúk és leányok részére, teljesen ki lesz egészítve. Veszett eb az első kerületben. Tegnap az I. kerületben a gyepmester egy veszett kutyát fogott el. Minthogy nem lehet tudni, vájjon ez az eb nem harapott-e meg más kutyákat, az I. ker. elöljáróság elrendelte 40 hogy napon belül a kutyákat szájkosárral ellátva, zsinóron kell vezetni. Az árvíz. — Saját tudósítóinktól. — Budapest már átesett az árvíz veszélyen s nem kell már semmi veszedelemtől tartani. A Duna most már annyira megapadt, hogy a dunagőzhajózási társaság már kikötői hídjainak felállításához megtette az előkészületeket, s rövid idő múlva megnyitják a közlekedést is. Az Eskü-téren s a főváros különböző helyein elhelyezett s idegenek tulajdonát képező mentőcsónakokat a vészbizottság már visszaküldte tulajdonosainak s a pozsonyi hidászok is visszautaztak ma este Pozsonyba. Alig mult el a fővárosra nézve a veszély, már is az alsó Duna mentén levő községek fölött kondult meg a vészharang. Elöntött községekről, bedőlt házakról, gátszakadásokról hoz hírt a táviró. A fővároson átvonult jég Ercsin alul megakadt s óriási torlasz képződött, a mi miatt a víznek nincsen lefolyása; árad, s gátat nem ismerve önti el az alsó Duna mentén levő községeket, pusztákat. Különösen a solti járást fenyegeti nagy veszély. A Duna-Vecse alatti igen jó karban levő töltéseken, nevezetesen az Apostag és Duna Egyháza közt levő úgynevezett lombéri gáton, mely egy méterrel magasabb, mint az eddig ismert legmagasabb vízállás, tegnap este a víz átcsapott; minthogy azonban a gát máskép helyt állott, azt hitték ma reggel, hogy nagyobb veszély nem fenyeget. Bölcskénél azonban a jégtorlasz nem akart megmozdulni s ezért a viz még inkább emelkedett és ma délelőtt mintegy 300 méter hoszszuságban a gátat teljesen elsodorta és a tomboló hullámok a mezőn és szántóföldeken át 4 kilométer távolságra a Dunaföldvár várossal szemben fekvő Solt határáig mentek s annak nagy részét elárasztották. A katasztrófa délután 3 órakor oly gyorsan következett be, hogy az emberek alig menekülhettek és nem lehetetlen, hogy tényleg néhány a házakba vagy udvarokba beszorult lakos a hullámokban lelte halálát. A kétségbeesés óriási, több mint 90 ház tetejéig viz alatt a 11 és minthogy legnagyobb részök vályogból épült, ezek még az éjjel be fognak dőlni. Sajnos, hogy a viz a távirda-póznákat sem kímélte, ezek kidőltek és Solt minden összeköttetéstől el van zárva. Csolnakokban nagy a hiány. Minthogy a közlekedés csak vízen lehetséges, a Soltiak helyzete kétségbeejtő. A veszedelmet tetézi az, hogy élelmiszerekben nagy a hiány, mert a rohamos áradás miatt a lakosok semmit sem menthettek meg. A solti árvízről legelőször Földváry Mihály Pest megye alispánja kapott a délután folyamán távirati értesítést. Az alispán a katasztrófáról rögtön jelentést tett a minisztériumnak. A vészhírre gr. Szapáry Gyula belügyminiszter, gr. Bethlen földmivelésügyi miniszter, Baross kereskedelmi miniszter, Fejér államtitkár és Rapaics miniszteri tanácsos rögtön tanácskozást tartottak a foganatosítandó védintézkedések tekintetében és elhatározták, hogy egy gőzhajót rögtön fölszerelnek és egy uszályhajóval, tíz pontonnal és megfelelő számú legénységgel ellátva, 5000 ember számára való kenyeret, szalonnát és egyéb szükségeseket vigyen magával. Földváry alispán e hajókkal élelmiszerekkel és hatvan utászkatonával éjfél után két órakor indult el Soltra, ahova a kora reggeli órákban érkezik meg. Solt eddig még sohasem szenvedett az árvíztől. Sokkal sikeresebben védekezett a közvetlen a Duna partján fekvő Dunavecse község; itt ugyanis 24 óra alatt a víz növekvésével lépést tartva, a töltés koronájára egy új nyúlgátat emeltek egy méter magasságban, amely gondos vigyázat mellett az ostromló hullámoknak ellentállott. Ma délután a víz Dunavecsénél 780 cm. volt és feltűnő, hogy a lombéri gátszakadás Dunavecsénél eddig még mindig nem vált érezhetővé, minthogy azonban este 7 órakor Dunapatajról táviratilag jelentették, hogy a Bölcske melletti nagy jégtorlasz mozgásba jött, remélhető, hogy a víz igen gyorsan apadni fog. Solton alul fekvő községeket is nagy veszedelem fenyegeti. Érd nagyrésze viz alatt van s a község házát is elöntötte az ár. Dunapentelén tegnap este a jég magasan feltorlódott s e miatt a viz éjjel erősen megáradt. A viz már a házakba hatolt be s csak a gyorsan emelt nyulgát tudta megakadályozni a legnagyobb veszélyt. A község a legnagyobb veszélynek van kitéve. Ráczalmásnak szintén oka van rettegni. A jég mozdulatlan áll s a partra vetett jég már emelet magasságra halmozódott fel. Mohácsnál ma délben a vízállás 530 cm. volt és sürgősen megtesznek minden intézkedést a viz betörésének megakadályozására. Örvendetes jelentés érkezett Újvidékről, itt ugyanis a jég három méter vízállás mellett rohamosan elvonult. A vízállási viszonyok a többi folyókon kevésbbé fenyegetően mutatkoznak. A Tisza Tokajnál tegnapról mára 2 métert, Szolnoknál 1 métert, Csongrádnál 120 métert, Szegednél 11/5 métert és Titelnél 1 métert áradt. Legmagasabb pontját érte el a vízmagasság Tokajnál, hol nem egészen 5 méter magas. Mindezek daczára attól lehet tartani, hogy ha a hőmérsék még tovább emelkedik, a Tisza szokatlanul gyorsan áradni fog. A jég a Tisza torkolatánál elvonult. A Szamos Csengérnél két híd jármot részben elszakított, úgy, hogy a közlekedést a hídon be kellett szüntetni, másként a Szamosnál nagyobb vízveszedelemtől nincs mit tartani. A Temes-Béga területén a jég nagy részben szerencsésen elvonult, csak a Béga-csatornán van hosszú vonalra terjedő hatalmas jégtorlasz, mely a vizet visszaszorítja és ennek következtében áradástól tarthatni.* A magyar államvasutak igazgatósága arról értesít bennünket, hogy a tegnapi számunkban jelzett, árvíz okozta forgalmi akadály Csömödér és Rédics állomások között elháríttatott, a teherforgalom a csáktornya-akki helyi érdekű vasút egész vonalán ma ismét megnyílt.