Pesti Napló, 1891. május (42. évfolyam, 119-148. szám)
1891-05-01 / 119. szám
Bárczay kérdi, várjon a tiszti főügyész jelen hatásköre mellett foglalkozhatni fog-e magánügyekkel. Elnök utal arra, hogy e tekintetben már egy általános pontban kimondatott az összes tisztviselőkre nézve az összeférhetlenség. A §. első pontjából az, hogy a főügyész állásánál fogva tagja a közigazgatási bizottság adóügyi szakosztályának s az első fokú közigazgatási bíróságnak, mint a közigazgatási bizottságra vonatkozó §§-okban, illetőleg a közigazgatási bírósági törvényben megoldandó kérdés töröltetett. A §. második pontjánál Holló kimondatni javasolja, hogy a főügyész nemcsak a megyei önkormányzat, de az egész megyei közigazgatás terén a törvényesség őre s hogy felebbezési kötelessége csakis a 152. §-ban megszabott törvényességi és jogsértési esetekre szoríttassék. Szalavszky államtitkárnak s a bizottság több tagjának felszólalása után a bizottság azon módosítással fogadta el a pontot, hogy a főügyész a megyei határozatok ellen a 152. §. eseteiben felebbezéssel élni köteles. A §. többi pontjai változatlanul elfogadtattak. Gulner tekintettel arra, hogy főleg kisebb megyékben a tiszti ügyészi teendőket is a főügyész végezheti, a tiszti ügyészi teendőkre vonatkozó 129. §. ide csatolásával kimondandónak véli, hogy ahol a főügyész nem végezheti mindezen teendőket, esetleg ügyészek alkalmaztatnak. Elnök elégnek tartaná a már letárgyalt §-hoz azon megtoldást, hogy ahol csak tiszti főügyész lesz, az végzi a tiszti ügyész teendőit is. A bizottság elfogadja a §-nak e rendelkezéssel való megtoldását. A 128. §. második pontja Tibád indítványára akként állapíttatott meg, hogy ha a jogtanácsos fegyelmi vizsgálat alá kerül, a vádhatóságot vele szemben a kir. ügyész képviseli. A 129. §-nál (tiszti ügyész hatásköre) Tibád szükségesnek tartja felemlíteni azon teendőket is, melyeket a veszélyeztetett községi vagyon megmentésére nézve a községi törvény 114. —117. §§-ai a tiszti ügyész kötelességévé tesznek. Holló nem tartja kategorikusan kimondhatónak azt, hogy a kincstárt a közadók behajtásánál szenvedő és cselekvő perekben mindig a tiszti ügyész képviseli. A bizottság elfogadja a §-t a Tibád által javasolt pont felvételével s a c) pontnak akként való szövegezésével, hogy a tiszti ügyész »ellátja az ügyviteli szabályzatban kijelölt teendőket.« Ezzel a tárgyalás folytatását holnap d. e. 10 órára halasztották. A főváros közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — A törvényhatósági bizottság mai folytatólagos közgyűlésének egyik fontos tárgya az Erzsébetvárosban építendő uj róm. kath. templom terveinek a megválasztása volt. A bíráló bizottság a pályázati tervek közül Aigner Sándor, Petz Samu és Steindl Imre műépítészek terveit tüntette ki, a közgyűlésre bízván annak elhatározását, hogy a három terv közül melyik fogadtassák el kivitelre. A középítési bizottság és a tanács Steindl Imre tervét ajánlották elfogadásra s a közgyűlés dr. Preyer Hugó felszólalása daczára, aki Petz Samu terve mellett szólalt fel, hozzájárult a középítési bizottsági tanács javaslatához. A központi árvízbizottmány s a tanács azon javaslatát, hogy a fővárosnak árvíz ellen való megvédése czéljából a földművelési miniszter a Dunaszabályozás folytatására felkeressék, a közgyűlés dr. Őrey Lajosnak indítványára azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy a rakpartoknak 9 méterre tervezett felemelése csak az esetben hajtassák végre, ha ez a folyamszabályozási munkák keresztüvitele után is okvetlenül szükséges leend. Az ülés lefolyásáról adjuk a következő tudósítást : Ráth Károly főpolgármester az ülést délután 4 órakor megnyitván, elsősorban a tanács amak előterjesztése került tárgyalás alá, amely a kórházi alapok részére forgalmi tőkének rendelkezésre bocsátására vonatkozik. A kórházaknál ugyanis, abból kifolyólag, hogy az ápolási díjak csak utólagosan térülnek meg, a túlkiadások összege 1890. végével már 428,851 frtra rúgott. A tarthatatlan helyzet javítása szempontjából azt javasolja a tanács, hogy minden kórházi alap forgalmi alappal láttassák el. E czélra 200,000 frt szükséges s ez 5 százalékos kamatra a főváros kezelése alatt levő alapok pénzkészletéből lenne előlegezendő s 10 évi részletben visszafizetendő. A közgyűlés dr. Kaas Ivor, Csepreghy János és mások hozzászólása után a javaslatot elfogadta. Ezután hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a gyermekek közt még most is uralgó heveny ragályos betegedési esetekre való tekintettel, három ellenőrző orvos alkalmaztassák továbbra is 819 forintnyi költséggel. A Temesvárott rendezendő ipar- és mezőgazdasági kiállításon való résztvétel körül fölmerülendő 750 frtnyi költségnek az előre nem látott kiadások terhére leendő kijelölését a közgyűlés elfogadta. A Rökk Szilárd-féle nőgyógyászati kórházra tett 66.000 forintos alapítványra vonatkozólag azt javasolja a tanács, hogy ennek kamatai a kórház czéljaira a közoktatásügyi miniszternek ne 40, hanem 60 évre engedtessenek át; javasolja továbbá, hogy ha elbírálás esete forog fönn, ennek tiszte oly vegyes bíróságra legyen bízva, amelyet mint szerződő felek, a főváros s a minisztérium alakítanak meg. A közgyűlés elfogadta e javaslatot. A közgyűlés a városligetnek az artézi kút és állatkert közti részét a tenyészkiállításra átengedvén, a tanács kikérte a közmunkatanács hozzájárulását amaz ideiglenes deszkaépítményekhez, amelyekre a kiállításnak szüksége van. A közmunkatanács erre dorgáló hangon válaszolt, tiltakozva az ellen, hogy idegen czélra az ő hozzájárulása nélkül engedtek át közterületet. A közgyűlés az átiratban foglalt támadást, amely sem hangja, sem jogi alapja tekintetében meg nem állhat, visszautasítja s erről a közmunkatanácsot értesíti. A Dunaszabályozás folytatása tekintetében elfogadta a közgyűlés a központi árvízbizottságtól előterjesztett s lapunkban bőven ismertetett két rendbeli javaslatot. A tanács előterjesztést tesz a VII. kerületben építendő róm. kath. templom terveire nézve hirdetett pályázat eredményéről, valamint ugyane templomnak a Steindl Imre műépítész által bemutatott terv szerint leendő építtetése iránt. Köztudomású dolog, hogy a beérkezett 60 pályamű közül három,nemcsak díjazásra, hanem kivitelre is alkalmasnak mutatkozott, u. m.: Aigner Sándor, Petz Samu és Steindl Imre terve s ezek részére ki is utalványoztak 1000—1000 frt díjat. Schulek Frigyes műépítész részére pedig, aki a művek megbírálásával nagy munkát végzett, a tanács a bizottság előterjesztésére 100 db körmöczi aranyat szavazott meg. A tervek kivitelére nézve a középítési bizottság és a tanács is azt javasolja, hogy kivitelre Steindl Imre terve fogadtassák el. A közgyűlés előtt Preyer Hugó Petz Samu terve mellett lép síkra, míg Bobula János a Steindl terve mellett hoz föl érveket. A közgyűlés a középítési bizottság és tanács ama javaslatát, hogy a kivitellel Steindl Imre bizassék meg, nagy szótöbbséggel elfogadta. A Zuglóban nyitandó elemi népiskola elhelyezésére a csömöri úti Klimkó-féle ház kibérlését évi 700 írttal a közgyűlés elrendelte. A tabáni, krisztinavárosi és újlaki plébánosok folyamodtak fizetésiek felemelése iránt, mert az ez idő szerint igen csekély, nevezetesen a tabánié 525 forint, a krisztinavárosi és újlakié 630—630 forint. A tanács méltányosnak találja a kérelem teljesítését s javasolja, hogy e három plébános fizetése egyenként 1000 forintra emeltessék föl. Morlin Imre csak az esetben hajlandó e javaslatot elfogadni, ha az illető plébánosok is eleget tesznek amaz indítványban foglaltaknak, a mely a magyar istentiszteletre vonatkozólag régebben létetett, a mely abban áll, hogy a plébánosok a fősulyt a magyar predikáczióra fektessék s ezt az idegen nyelvű fölött előnyben részesítsék. A közgyűlés a fizetésjavítást elfogadta, azzal, hogy az említett indítvány keresztülvitelére nézve a lépések megteendők lesznek. A közgyűlés ezzel véget ért. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, május 1. A miniszterek nem fogadnak. — Gyászistentisztelet gróf Andrássy Manó lelki üdvéért délelőtt 10 órakor az egyetemi templomban. — Tavaszi virágkiállitás a városligeti műcsarnokban, nyitva d. e. 9 órától este 6 óráig. Belépti dij 50 krajczár. — Nemzeti múzeum: régiségtár, nyitva délelőt 9 órától délután 1 óráig. — Országos képtár az akadémia palotájában, nyitva délelőtt 9-től d. u. 1 óráig. — Nyilvános könyvtárak: múzeumi: délután 3—7 óráig, akadémiai: délelőtt 9-től d. u. 1 óráig, egyetemi d. e. 10—12 d. u. 4 - 8 óráig. — Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 krajczár. — ápr. 30. Személyi hírek. Vilmos főherczeg tüzérségi főfelügyelő ma reggel Budapestről Pólába utazott. — József Ágost főherczeg a hargittai vadászatokról tegnap érkezett Segesvárra, hol a lakosság nagy ováczióval fogadta. — Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter pedig Temesvárra utazott. — Gróf Khuen-Héderváry horvát bán ma Zágrábból Budapestre érkezett. — Hollós Auguszta földbirtokosnő, mint lapunknak írják, a kisszemlaki evangélikus egyháznak 100 rrtot adományozott. Kitüntetések. Ő Felsége megengedte Jenő főfaerczegnek, a 100-ik gyalogezred ezredesének és parancsnokának, hogy a német császár által adományozott fekete sas-rendet elfogadja és viselje. Ő Felsége Kéthelyi Hunyady Kálmán gróf altábornagy főszertartásmesternek sok évi kitűnő szolgálatai elismeréséül a Lipót-rend nagykeresztjét és Ahnenburgi B 0f ras Arthur vezérőrnagy főhadsegédnek és a katonai iroda főnökének a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozta. Frigyes császárné a berlini kiállításon. Berlinből távírják, hogy Frigyes császárné, a nemzetközi kiállítás védnöke, ma délelőtt a kiállítást megszemlélte és kiváló figyelmet tanúsított a magyar tárgyak iránt. Feszty Árpád, Hauszmann Alajos és dr. Szmrecsányi Miklós előtt élénk örömét és elismerését fejezte ki, hogy a magyar művészet oly gazdagon van képviselve. Különösen érdeklődött Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula s több más magyar művész képei iránt. Azzal távozott, hogy a magyar kiállítást ismét meg fogja tekinteni. Hontvármegye felirata a képviselőházhoz. Hontvármegye e hó 7 iki közgyűlésén elhatározta, hogy csatlakozik ahoz a mozgalomhoz, mely a kormánytól a közművelődési egyletek számára nyereménykölcsön engedélyezését akarja kieszközölni s a megye ily értelemben a képviselőházhoz feliratot intézett, melyben a nyereménykölcsön engedélyezését oly módon óhajtaná megvalósítani, hogy az egyes egyesületek annak hasznaiban, a működésüket képező terület, nem magyarajkú népességének viszonos arányában részesíttessenek. A Mária Terézia-ezred jubileuma. A 32-ik ezred jubileuma előkészítésére kiküldött végrehajtó bizottmány már megállapította a június 7-ikére, mint az ünnep napjára vonatkozó programmot. Legutóbb Gerlóczy Károly első alpolgármester elnöklete alatt tartottak értekezletet, melyen a fővárosi bizottsági tagokon kívül ott voltak Guggenberg Anasztáziusz ezredes és Schlott őrnagy. A megállapított programm a következő: A jubiláns ezred legénysége junius 7-én reggel 8 órakor zeneszóval vonul ki az üllői úti kaszárnyából s aztán az Üllői úton, Muzeum-, Károly- és Váczi-körúton s a Fürdő-utczán és lánczhidon keresztül halad az ünnepiesség színhelyére, a mely kedvező idő esetén a vérmező, — ellenkezőleg pedig a budavári helyőrségi templom lesz. A lánczhid oszlopai s az alagút mindkét homlokzata zászlódiszszel lesznek ellátva s a bizottság az útvonalba eső magánházak tulajdonosait fölkéri, hogy a házakat ugyanígy díszítsék. Reggel 9 órakor tábori mise lesz a vérmezőn, vagy rossz idő esetén a helyőrségi templomban s a mise alatt történik meg a fővárostól az ezred zászlajára fölajánlott szalag megáldása. Ezután a polgármester mond köszönetet Károly Lajos főherczegnek és nejének Mária Terézia főherczegnőnek megjelenésükért s külön a főherczegnőnek ama kegyességéért, a melylyel a zászló szalagjának föltüzését elvállalta. — Erre a főherczegnő a szalagot a zászlóra föltüzi. A pompásan hímzett zászlószalag selyem vánkoson nyugszik mindez ideig, fehérruhás leánykák őrizetében. A zászlószalag föltüzése után a polgármester üdvözli az ezredet s átadja az ezredparancsnoknak a főváros 10,000 fitos alapítványáról szóló oklevelet. Az ezredparancsnok válasza után az ezred dísz-fölvonulása következik a főherczegi pár s a vendégek előtt s aztán ugyanazon az utón, a melyen érkezett, zeneszóval tér vissza az üllői uti kaszárnyába. Az ide visszatért legénységet déli 12 órakor vendégli meg a főváros közönsége, a szépen fölépített udvaron, a katonai és polgári hatóság jelenlétében. Délután az ezred tisztikarának tiszteletére diszlakoma lesz, amelyre nézve a részleteket egy e czélból kiküldött bizottság állapítja meg. Protestáns emlék-ünnepély. 1791 május 3-ikán lépett újra életbe az evangélikus vallást biztosító alaptörvény. Ez esemény 100-dik évfordulóját a protestáns templomokban ünnepi istentiszteletekkel ülik meg. E napon egyúttal országszerte offertoriumok vagy gyűjtések lesznek a Leopoldinum javára. Siegmund-bankett: Dr. Siegmund Vilmosnak a budapesti ügyvédi kamara éveken át volt titkárának tiszteletére e hó 2-án este 8 órakor a »Hungária« szálloda földszinti nagy éttermében banker lesz, Kozma Sándor búcsúja. Kozma Sándor ma a következő körrendeletét bocsátotta ki: Az 1890. évi XXV. törvényczikk a kir. főügyészségek szervezetét gyökeresen átalakította. Az eddigi budapesti kir. főügyészség, a mint az az 1871. XXXIII. tcz. alapján megalakult, a f. év május hó 4-ik napján megszűnik s ezzel megszűnik a budapesti kir. főügyész eddigi jogköre is. Én, ki e főügyészség élén 19 éven át állottam s a királyhágón inneni kir. ügyészségeket az intézmény keletkezése óta szakadatlanul vezettem, mély megilletődéssel válók meg azon hatáskörtől, mely eddig megilletett, s ama kir. ügyészi kartól, mely eddig osztatlanul környezett s buzgó kötelesség teljesítésével, nemes törekvéseivel az 1872-ik évben újjászületett magyar igazságszolgáltatás közegei sorában a nagyközönség általános rokonszenve és elismerése mellett foglal helyet. Ha volt sikere az én vezetői működésemnek, azt önöknek, önök hű közreműködésének köszönhetem. Az elválás pillanatában szívesen teszem e vallomást! Az újabb szervezet folytán azon királyi ügyészségek, melyek a budapesti, győri és pécsi kir. tábla kerületébe esnek, továbbra is az én vezetésem alatt maradnak. Az illető királyi ügyész urak ismernek. Ismerik elveimet, irányomat a múltból. Tudják mit kívánok, mit várok tőlök, valamint azt is tudják, hogy mi és ki leszek én irányukban! Azok a kir. ügyészségek pedig, melyek a jövőre más kir. főügyészek vezetése alá jutnak, fogadják ezennel végbucsumat, baráti kézszorításomat, hálás köszönetemet. A hivatalos összeköttetés megszakad ugyan, de hiszem, hogy a múltban való együttes küzdelmek emléke, irányunk azonos volta s a kölcsönös megbecsülésből fakadó baráti érzelmek köztünk maradandó kötelékeket fognak képezni még a jövőre is ! A királyi ügyész urakat kérem, tolmácsolják búcsúmat hivataluk összes személyzetével. Isten önökkel! Budapest, 1891. április hó 30-án. Kozma Sándor, kir. főügyész. Kitüntetett kanonok. Esztergomból távirják lapunknak, hogy Ferdinánd bolgár fejedelem Knauz Nándor kanonokot a művészetek és tudományok jelvényével tüntette ki. A fejedelem a kitüntetésről a kanonoknak latin szövegű levelet küldött, a melyben külön köszönetet mond a szt.Benedek templomról irt művéért. Küldöttség a közoktatási miniszternél. Az Y. YI. és YII. kerület polgáraiból álló küldöttség tisztelgett ma gr. Csáky Albin miniszternél Busbach Péter orsz. képviselő vezetése alatt. Arra kérték a minisztert, hogy erősítse meg a fővárosi közgyűlésnek azt a határozatát, hogy a VI. kerületi kereskedelmi iskolának ezentúl »kereskedelmi akadémia« legyen a czíme. A miniszter megígérte, hogy nem fog akadályokat gördíteni az indokolt kérelem elé, Zola Sedan környékén. A hírneves franczia regényíró e hét elején érkezett vissza Párisba Sedan környékéről, ahol a császárság legutolsó csatájának színterét tanulmányozta, hogy tüzetes adatai legyenek a sedani napokról ama regényéhez, melyet nemsokára be fog fejezni. Sajátszerű találkozása volt a véletlennek, hogy Zola éppen aznap volt Sedanban, midőn Moltke meghalt. A tanulmány, melyre a Germinal szerzője vállalkozott, kiterjedt a hetedik franczia hadtest minden mozdulatára, melyet az 1870. augusztus 23-dikától szeptember 3-dikáig Reimstől Sedanig tett. Megnézte Reims mellett, Courcelben Lénart asszony kis házacskáját, melyben aug. 23-án III. Napoleon aludt. Innen nejével együtt, ki a regényírót tanulmány útjában kisérte, kétfogatú kocsin árkon-bokron keresztül ugyanazon utón haladt előre, melyet a hetedik hadtest választott. Chéneben pihentek meg, ahol a császár augusztus 29-én az élét töltötte szintén egy kis házikóban, melylyel szemben van Mac-Mahon tábornagy akkori főhadiszállása, egy nagyúri villa. Zola és neje Stonne, Rancourt, Harancourt és Remillyn át Sedanba ért, ahol egy teljes hétig tanulmányozta az egykori hadállásokat. Vezetője Philippoteaux givonnesi maire volt, aki szemtanúja volt a sedani eseményeknek. A mestert, így írja le Zola tanulmányútjának eredményét a párisi »Figaro« — leginkább az a fájdalmas és most is élő emlék ragadta meg, melyet az az egész vidék ama napokról megőrzött. Még ma is mély szánakozással beszélnek ott a hadseregről, korholják a tábornokokat és keserű szavakkal beszélnek Párisról, mely a hadsereget kapitulánsok tömegének nevezte. »Épen ellenkezőleg, mondják, katonáink valódi hősök voltak!« A császárt városról-városra vitték betegen, már előre legyőzve, hatalom nélkül, mert helytelenítette ezt a mozdulatot. Tehetetlenül követte katonáit a fájdalom e kalvaria útján, csak egy reményt táplálva még, hogy visszamehet Párisba. Azok a borzalmas szenvedések, melyek a császárt akkor testileg is gyötörték, még ma is élénk emlékezetben vannak az egész vidéken. Chéneben tűnt el minden reménye, hogy a sereg Páris falai alá juthat. Itt kapta meg a minisztertanácsnak sürgönyét s abban a kis házikóban vált el a császári herczegtől, kit a régensség Brüsszelbe vitetett. A császárt mindennap megvizsgálták az orvosok s igyekeztek enyhíteni baján. De a baj folyton fokozódott. Mindamellett ragaszkodott ahhoz, hogy a csapatokkal megy. De augusztus 30-ikán délelőtt tíz órakor teljesen kimerülve meg kellett állania Mouzon mellett egy majorban, mely a beaumonti síkság legmagasabb pontja. Itt már csatasorban állott a tizenkettedik hadtest lovassága és tüzérsége. Az orvosok ismét képessé tették arra, hogy felkeljen. A major mostani lakói még emlékeznek arra, mikor a császár, görnyedten, alig bírva lábain állani, felvánszorgott a közeli dombra, ahonnan az egész környéket meg lehetett látni. Itt elvette az őt követő szolgától a térképet s megnézte azt. De alig tekintett arra, a dieuleti erdő felől már ágyúgolyók sivítottak át a levegőn. Az erdő mögött már két nap óta egy német hadtest állott. Este a franczia csapatokat Beaumont mellett megverték, ami a sedani katasztrófa bevezetése volt. Zola egy másik történeti tényt akart tisztába hozni. Tudni akarta azt, hogy a császár meddig haladt Sedan felé. Az adatok egybevetéséből arról győződött meg, hogy III. Napóleon nem állott meg a Sedan melletti ligetnél, mint azt eddig általában hitték, hanem addig a helyig jutott, ahol Mac-Mahon megsebesült. Midőn ide ért, a veszély még nagyobb volt, mert a bajorok éppen abban az órában vonultak be Bareillesbe s minden oldalról hangzott az ágyúzás. — Zola tájékozást akart szerezni az iránt, várjon a fehér zászlót, melyet a császár parancsára háromszor húztak fel, csakugyan a tábornokok rendeletére vonták-e be ismételve ? Ez a kérdés nem hozható tisztába. De Zola azon nézete felé hajlik, hogy a zászlót azért húzták fel háromszor, mert nem volt elég magas pózna, hogy azt az ellenség jól megláthatta volna s az ismételt felhúzás által akarták annak figyelmét felhívni. Zola utolsó megállási helye a Belgiumban fekvő Bouillon falu volt. Ennek korcsmájában, egy nagy szobában töltötte III. Napóleon fogsága előtt az utolsó éjszakát. A szobában két ágy állott. Az egyikben a császár feküdt, ki egész éjjel nem hunyta be szemét, a másikban hadsegédeinek egyike. A szoba falán még most is ott függ az a két kép, melyet a császár oly fájdalmasan nézett meg: az egyik az utolsó ítéletet, a másik Rouget de Lislet ábrázolta, amint a Marseillaiset énekli. Ugyane napon, szeptember 4-ikén kiáltották ki Párisban a köztársaságot. Az orsz. tornaverseny végrehajtó bizottmánya a közoktatásügyi minisztérium palotájában ülést tartott, Hegedűs Sándor elnöklete alatt. A minisztérium részéről jelen volt Berzeviczy Albert államtitkár, Fináczy Ernő, a minisztériumhoz berendelt gimnaigazgató a Hertelendy fogalmazó. Ez alkalommal megállapították a versenyfeltételeket s végleg elhatározták, hogy színhelyül a városligeti új korcsolyázó tér fog szolgálni. A belépti jegyek árát az ülőhelyekre nézve 2 és 1 írtban szabták meg; lesznek ezenkívül még 30 krás tanulójegyek is. Megállapodás történt a kiosztandó díjakra és jutalmakra nézve. Az ünnepély vidéki látogatói nagyobbára a fővárosi iskolák termeiben lesznek elszálásolva. A párisi »Szalon« ma nyílt meg. A kiállításon — mint lapunknak sürgönyzik — 13 osztrák és 10 magyar művész művei láthatók. Dubois franczia szobrász egyik művét a rendezőbizottság oly rossz helyen állította fel, hogy a művész e miatti haragjában a szobrot a látogató közönség szeme láttára darabokra törte, Ibsen mindenütt. A nagy norvég drámaírót csak a minap ünnepelték a magyar és osztrák fővárosokban. Azóta színre kerültek darabjai: Párisban, Londonban és Gráczban. Párisban a »Vadkacsa«, Londonban és Gráczban pedig a »Gabler Hedda« aratott nagy sikert. Azonkívül egy londoni távirat azt is jelenti, hogy az angol főváros ez időszerint öt Ibsendarab bemutatására készül. A mi nemzeti színházunk is előadja jövőre a »Nép ellenségé«-t, mely az Ibsentől bemutatott darabok sorában már a harmadik lesz. Nem igen lehet tehát mondani, hogy Ibsent még most sem ismerik el. A városligeti világkiállítás még csak holnap, pénteken, lesz megtekinthető. A kiállítás bezárása holnap este lesz s a kiállított tárgyakat már szombaton délelőtt széthordják. Vérengző apa. Mint dévai levelezőnk írja, egy odavaló börtönőr, valószínűleg őrülési rohamban, megrohanta két gyermekét s egyiknek kitépte a nyelvét, mig a másikat izzó parázsra vetette. Azt mondják, hogy a szörnyeteget az dühösítette fel, hogy a gyermekek sírtak és nem akartak elhallgatni. A börtönőr ellen megindították a vizsgálatot. Egy angol képviselő büntette. Londonból távírják . Verney szabadelvű képviselő, ki az erkölcs ellen elkövetett bűnténynyel van vádolva, ma jelent meg a törvényszék előtt. A bűntényt teljesen rábizonyították. Az ítéletet majd csak később fogják meghozni. Széngez áldozatai, Páriából távírják . A Gay Lussac-utczában egy cukrászdában ma reggel eszméletlen állapotban találtak egy czukrászt, két munkást és két más egyént. A szerencsétlenek széngőz kiömlésének estek áldozatul s csak kettőt sikerült közülök életre kelteni. Jackot letartóztatták. Mint New Yorkból távirják, ott egy állítólagos marhakereskedőt fogtak el, kire erős a gyanú, hogy ő az, aki az East Riveren a legutóbbi nőgyilkosságot elkövette. A rendőrség azt hiszi, hogy jó fogást tett, mert a letartóztatott azonosnak látszik lenni Jackkal, a hasfelmetszővel. Helyi hírek. Rendőri intézkedések a holnapi napra. Mint esti lapunkban már megírtuk, a holnapi napra úgy a rendőrség, mint a katonaság a legszélesb körű intézkedéseket tette meg az esetleges zavargás elnyomására. A főkapitányságon ma éjjel a főkapitányi helyettes inspekciót tart, azonkívül úgy a főkapitányságon, mint a kerületekben az összes rendőrtisztviselőket és rendőröket reggeli öt órára berendelték, a rendőrlaktanyában pedig a lovas és gyalogrendőrség Bornemissza lovassági felügyelő vezénylete alatt készenlétben van. A főkapitányság megkeresése következtében a térparancsnokság intézkedett, hogy valamennyi kaszárnyában bizonyos számú legénység készenlétben legyen. Családjának gyilkosa. A hajó-utczai dráma áldozatainak temetése, miután a győr-szent-mártoni rokonság ideérkezését meg akarják várni, nem holnap, hanem szombaton délután fél 3 órakor lesz a kerepesi-úti temető halottas házából, hová a holttesteket holnap déli 1 órakor szállítják. Egyik kőnyomatos lap ma azt írta, hogy a rendőrség a gyilkos nyomában van s azt valószínűleg még a délután kézrekeríti. Sőt már a városban azt is beszélték, hogy a tettest a rendőrség elfogta s zárt kocsiban a törvénykezési palotába szállította. A hír annyiban felel meg a valóságnak, hogy a rendőrség tényleg nyomában volt egy a gyilkossal egyező személyleírású egyénnek, de már kitűnt, hogy helytelen nyomon járt. Zsarnay kapitány ma kora délután több emberrel kiment a soroksári holt Duna-ághoz, hogy a vízbe ugrott egyént, melyről kétségtelen, hogy Sinka volt, kihalássza, de bár az egész ágat keresztül kutatták csáklyák segélyével, a hullát nem tudták feltalálni. Egyletek és társulatok. A magyar lovaregylet május 3-án este 11 órakor tartja saját helyiségében rendes évi közgyűlését. A közgyűlés előtt este 1/2 10 órakor választmányi ülés lesz. Az ülésen felolvassák özv. gróf Károlyi Gyuláné választ az egylet által férje halála alkalmából hozzá intézett részvétiratra. Határoznak továbbá a magyar tud.akadémia azon meghívása fölött, melyben az egyletet a Széchényi-emlékünnepélyen való részvételre szólítja fel, s amelyben kéri, hogy az egylet az emléktábla költségeihez járuljon hozzá. Határoznak ezenkívül a nagyváradi és zágrábi versenyekre kért egyleti díjak felett és az osztrák jokeyklub átirata tárgyában, melyben fölhívja az egyesületet egy versenybiztosító társulat alakításához való csatlakozásra. A »Nefelejts« czímű iparos társaskör május hó 3-án, saját helyiségében (Soroksári-utcza 12. szám ) hangversenynyel és tánczcal egybekötött zárünnepélyt rendez. A felső nép- és polgári iskolai tanítók és tanítónők országos egyletének választmánya május 2-án (szombaton) délután 4 órakor a Pedagogiumban gyűlést tart. Színház és művészet. A nemzeti színházban Csiky Gergely erőteljes drámája: Astomfay család került ma este színre, melyben Lipóczy Barnabás szerepét Dezső József játszotta, mint vendég s e második felléptével újólag bebizonyította, hogy a Benedek árván maradt szerepkörének betöltésére eléggé hivatott. Még most ugyan csak kezdő, de tehetséges kezdő, aki olyan iskolában, mint a nemzeti színház, egy kis szorgalom mellett nagy haladást tehet. Tapsban és kihívásban nem volt hiány s ebből a vendég művész mellett bőven kijutott a többi szereplőknek is, akik közül különösen kivált Csillag Teréz, Felekiné, Lendvayné, Szacsvay, Zilahy, Gabányi s epizód szerepeikkel ma Ujházy, Vizváry és Egressy, aki balesete után ma lépett fel először, s megjelenésekor zajos tapssal fogadták. Az operaházban ma ismét kettős vendégszereplés volt, mint egy idő óta rendesen. Verdi »Otthelló«ja került színre, melyben mint vendég, a címszerepet Prevost s Desdemonát — második felléptéül — Komáromi Mariska kisasszony énekelte. Prevostnak e szerepe már eléggé ismeretes s az ma sem állott sem lentebb, sem magasabban, mint más alkalommal. Pár év előtt, hanggal még jobban bírta: ma megfordítva van, inkább játszik benne, mint — drámai értelemben — énekel. Hát bizony az énekszálak nincsenek vasból, pedig idő múltán még az is meglazul. — Komáromi Mariska kisasszony, hogy éppen e szerepet választotta második felléptéül s nem inkább valamely mást, mely úgy hanganyagának, mint természetes timbrejének, valamint külső megjelenésének is inkább megfelelne : ezt talán az újabb olasz zeneirány iránt való túlságos előszeretetének lehet tulajdonítani. Mert ma is meg lehetett arról győződni, hogy a hol finomabb lyrai érzelmeket s így hangjának is lágyabb zengzetességét nyílt alkalma feltüntetni, a hatás nem maradt el. Ilyen jelenete volt az utolsó felvonásban a romance és az ima záró része, hol egy pár szépen s tisztán csengő magas hangját a közönség tetszése mellett sikerült érvényesítenie. Míg az erősebb színezést igénylő drámai hangok vétele, nem mindig sikerült oly arányban, amint ezt a szituáczió s a zenei felhullámzás megkívánná. Játéka is az utolsó felvonásban volt legsikerültebb s kifejező. A közönség, mely a nézőtért nem töltötte meg egészen, rokonszenves tapsaival tüntette ki. — Odry Jágója ma is művészi magaslaton állott, úgy ének, mint játék tekintetében. — Zene- és énekkar jól működtek. (i. 1.) A népszínházban holnap pénteken »A tékozló fiú előadásán berlini vendégek is lesznek jelen. A darabot ezúttal magában adják egyfelvonásos nélkül, s így »A tékozló fiú« pontban ,akkor fog kezdődni. Magyar zeneszerző külföldön, Mauskopf Frigyes Miklós londoni zeneiró felkérte Bartay Edét, a nemzeti zenede igazgatóját, hogy engedné meg zeneműveinek a londoni orchestrumban való előadását. Bartay nyolcz zeneművét engedi át zeneirónak. A nemzeti zenede, május 3-án d. e. 10 órakor Gobbi Alajos zenedei karnagy vezetése alatt házi hangversenyt rendez. A műsor Chopin, Klughardt, Aggházy, Danca, Bach, Händel, Klemm, Meyer és Liszt zeneműveiből áll. Dezső Józsefet, ki a múlt héten vendégszerepelt a nemzeti színházban, az igazgatóság május elsejétől szerződteti. Törvényszéki csarnok. Bírósági kinevezések. A pécsi kir. táblához Lukács Adolf pécsi joglúzeumi tanár bíróvá, a győri kir. táblához Csák Lajos Csáktornyai kir. járásbirósági írnok írnokká neveztették ki. Esküdtszéki tárgyalás volt ma Szombathelyen Varga Lajos tekintélyes ügyvéd, a nagykanizsai kerület szabadelvű pártjának elnöke indított sajtópert Seres Imre a »Dunántúl« szerkesztője ellen, sajtó útján elkövetett becsületsértés miatt. Varga erkölcsi tanúi: Veszter Imre, Hertelendy Bertalan országgyűlési képviselők és Oroszváry Gyula nagykanizsai ügyvéd voltak. A vádat dr. Bárdossy Jenő szombathelyi ügyvéd képviselte. Az esküdtszék Serest 10 szóval 2 ellenében, a becsületsértés vétségében vétkesnek mondta, amire a törvényszék fogházra és pénzbüntetésre ítélte. Halálozások. Ellinger József a nemzeti színház nyugalmazott tagja, ma reggel 8 órakor életének 78-ik évében végelgyengülésben Újpesten elhunyt. Temetése május 2-án délután 3 órakor lesz a róm. katholikus vallás szertartása szerint a Deák utcza 33. szám alatti házból (Maleczky-féle villa), honnan az újpesti temetőbe viszik örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise május 4-én délelőtt 10 órakor lesz az újpesti róm. kath. templomban. A magyar művészet és a magyar opera az elhunytban egyik legérdemesebb tagját vesztette el, mert kevés operaénekesünk volt, ki több évtizeden keresztül több buzgalmat, több lelkesedést és valóban önzetlenül kitartóbb tevékenységet fejtett volna ki, mint ő. Voltak idők, hol a nemzeti színház operájának egyedül ő volt nélkülözhetlen támasza, mert az ő ritka szép csengésű, erőteljes és fenomális magasságú tenorja nélkül operánk műsoráról a legvonzóbb dalművek egész sorozatát kellett volna levenni, ha ő nem állott volna akkor rendelkezésre. Nemcsak a nemzetközi, hanem az eredeti magyar operák hős-szerepeit is ő mutatta be nálunk először. »Dinorah«, »Afrikai nő«, »Tannhäuser«, »Lohengrin«, »Bánk bán«, »Dózsa György«, »Brankovics«, »Szép Ilona« stb. mind az ő első bemutatási sikerére vallanak. E mellett a nagyobbszerű zeneelőadások, hangversenyek, oratóriumok és misékben is oroszlán része volt neki az első sikerekben. Liszt »esztergomi miséjének« tenor-solóját is ő mutatta be először 1856-ban. Voltak egyes szerepei, melyekben egy tenorista sem versenyezhetett vele. Ilyen volt kiváltképpen mint Eleazar és mint Bánk bán s akik őt e két szerepben hallották, nem is fogják soha elfeledni. Mint ember előzékenysége és egyenes jellemével tűnt ki. Mindenki szerette. Kevés, vagy talán nem is volt ellensége, mert mindenkit meg tudott nyerni lekötelező modorával. Ha néha néha rövid időre meg is vált operánktól, szíve csakhamar visszavonzotta, mert igazán jól csak hazájában érezte magát, melynek érdekeit, nemcsak mint művész, hanem mint honpolgár is szivén viselte, s nem volt oly magyar művészeti, társadalmi s közművelő.