Pesti Napló, 1891. május (42. évfolyam, 119-148. szám)

1891-05-01 / 119. szám

Bárczay kérdi, várjon a tiszti főügyész je­len hatásköre mellett foglalkozhatni fog-e magán­ügyekkel. Elnök utal arra, hogy e tekintetben már egy általános pontban kimondatott az összes tisztvise­lőkre nézve az összeférhetlenség. A §. első pontjából az, hogy a főügyész állásá­nál fogva tagja a közigazgatási bizottság adóügyi szakosztályának s az első fokú közigazgatási bíró­ságnak, mint a közigazgatási bizottságra vonatkozó §§-okban, illetőleg a közigazgatási bírósági törvény­ben megoldandó kérdés töröltetett. A §. második pontjánál Holló kimondatni ja­vasolja, hogy a főügyész nemcsak a megyei önkor­mányzat, de az egész megyei közigazgatás terén a törvényesség őre s hogy felebbezési kötelessége csakis a 152. §-ban megszabott törvényességi és jogsértési esetekre szoríttassék. Szalavszky államtitkárnak s a bizottság több tagjának felszólalása után a bizottság azon módosí­tással fogadta el a pontot, hogy a főügyész a megyei határozatok ellen a 152. §. eseteiben felebbezéssel élni köteles. A §. többi pontjai változatlanul elfogadtattak. Gulner tekintettel arra, hogy főleg kisebb me­gyékben a tiszti ügyészi teendőket is a főügyész végezheti, a tiszti ügyészi teendőkre vonatkozó 129. §. ide csatolásával kimondandónak véli, hogy a­hol a főügyész nem végezheti mindezen teendőket, esetleg ügyészek alkalmaztatnak. Elnök elégnek tartaná a már letárgyalt §-hoz azon megtoldást, hogy a­hol csak tiszti főügyész lesz, az végzi a tiszti ügyész teendőit is. A bizottság elfogadja a §-nak e rendelkezéssel való megtoldását. A 128. §. második pontja Tibád indítványára akként állapíttatott meg, hogy ha a jogtanácsos fe­gyelmi vizsgálat alá kerül, a vádhatóságot vele szem­ben a kir. ügyész képviseli. A 129. §-nál (tiszti ügyész hatásköre) Tibád szükségesnek tartja felemlíteni azon teendőket is, melyeket a veszélyeztetett községi vagyon megmentésére nézve a községi törvény 114. —117. §§-ai a tiszti ügyész kötelességévé tesznek. Holló nem tartja kategorikusan kimondhatónak azt, hogy a kincstárt a közadók behajtásánál szen­vedő és cselekvő perekben mindig a tiszti ügyész kép­viseli. A bizottság elfogadja a §-t a Tibád által java­solt pont felvételével s a c) pontnak akként való szö­vegezésével, hogy a tiszti ügyész »ellátja az ügyviteli szabályzatban kijelölt teendőket.« Ezzel a tárgyalás folytatását holnap d. e. 10 órára halasztották. A főváros közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — A törvényhatósági bizottság mai folytatólagos közgyűlésének egyik fontos tárgya az Erzsébet­városban építendő uj róm. kath. tem­plom terveinek a megválasztása volt. A bíráló bi­zottság a pályázati tervek közül Aigner Sándor, Petz Samu és Steindl Imre műépítészek terveit tün­tette ki, a közgyűlésre bízván annak elhatározását, hogy a három terv közül melyik fogadtassák el kivi­telre. A középítési bizottság és a tanács Steindl Imre tervét ajánlották elfogadásra s a közgyűlés dr. P­r­e­y­e­r Hugó felszólalása daczára, a­ki Petz Samu terve mellett szólalt fel, hozzájárult a köz­építési bizottság­i tanács javaslatához. A köz­ponti árvízbizottmány s a tanács azon javasla­tát, hogy a fővárosnak árvíz ellen való megvé­dése czéljából a földművelési miniszter a D­u­­naszabályozás folytatására felkeressék, a közgyűlés dr. Ő­r­­­e­y Lajosnak indítványára azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy a rakpartok­nak 9 méterre tervezett felemelése csak az esetben hajtassák végre, ha ez a folyamszabályozási munkák keresztüvitele után is okvetlenül szükséges leend. Az ülés lefolyásáról adjuk a következő tu­dósítást : R­á­t­h Károly főpolgármester az ülést délután 4 órakor megnyitván, első­sorban a tanács amak elő­terjesztése került tárgyalás alá, a­mely a kórházi alapok részére forgalmi tőkének rendelkezésre bocsá­tására vonatkozik. A kórházaknál ugyanis, abból ki­folyólag, hogy az ápolási díjak csak utólagosan térül­nek meg, a túlkiadások összege 1890. végével már 428,851 frtra rúgott. A tarthatatlan helyzet javítása szempontjából azt javasolja a tanács, hogy minden kórházi alap forgalmi alappal láttassák el. E czélra 200,000 frt szükséges s ez 5 százalékos kamatra a főváros kezelése alatt levő alapok pénzkészletéből lenne előlegezendő s 10 évi részletben visszafizetendő. A közgyűlés dr. Kaas Ivor, Csepreghy János és mások hozzászólása után a javaslatot elfogadta. Ezután hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a gyermekek közt még most is uralgó heveny ragályos betegedési esetekre való tekintettel, három ellenőrző orvos alkalmaztassák továbbra is 819 forintnyi költ­séggel. A Temesvárott rendezendő ipar- és mezőgaz­dasági kiállításon való résztvétel körül fölmerülendő 750 frtnyi költségnek az előre nem látott kiadások terhére leendő kijelölését a közgyűlés elfogadta. A Rökk Szilárd-féle nőgyógyászati kórházra tett 66.000 forintos alapítványra vonatkozólag azt javasolja a tanács, hogy ennek kamatai a kórház czéljaira a közoktatásügyi miniszternek ne 40, hanem 60 évre engedtessenek át; javasolja továbbá, hogy ha elbírálás esete forog fönn, ennek tiszte oly vegyes bí­róságra legyen bízva, a­melyet mint szerződő felek, a főváros s a minisztérium alakítanak meg. A köz­gyűlés elfogadta e javaslatot. A közgyűlés a városligetnek az artézi kút és állatkert közti részét a tenyészkiállításra átenged­vén, a tanács kikérte a közmunkatanács hozzájárulá­sát amaz ideiglenes deszkaép­ítményekhez, a­melyekre a kiállításnak szüksége van. A közmunkatanács erre dorgáló hangon válaszolt, tiltakozva az ellen, hogy idegen czélra az ő hozzájárulása nél­kül engedtek át közterületet. A közgyűlés az átirat­ban foglalt támadást, a­mely sem hangja, sem jogi alapja tekintetében meg nem állhat, visszauta­sítja s erről a közmunkatanácsot értesíti. A Dunaszabályozás folytatása tekinte­tében elfogadta a közgyűlés a központi árvízbizott­­ságtól előterjesztett s lapunkban bőven ismertetett két rendbeli javaslatot. A tanács előterjesztést tesz a VII. kerületben építendő róm. kath. templom terveire nézve hirdetett pályázat eredményéről, valamint ugyane templom­nak a Steindl Imre műépítész által bemutatott terv szerint leendő építtetése iránt. Köztudomású dolog, hogy a beérkezett 60 pályamű közül három,nemcsak dí­jazásra, hanem kivitelre is alkalmasnak mutatkozott, u. m.: Aigner Sándor, Petz Samu és Steindl Imre terve s ezek részére ki is utalványoztak 1000—1000 frt díjat. Schulek Frigyes műépítész részére pedig, a­ki a művek megbírálásával nagy munkát végzett, a tanács a bizottság előterjesztésére 100 db körmöczi aranyat szavazott meg. A tervek kivitelére nézve a középítési bizottság és a tanács is azt javasolja, hogy kivitelre Steindl Imre terve fogadtassák el. A köz­gyűlés előtt P­r­e­y­e­r Hugó Petz Samu terve mel­lett lép síkra, míg Bobul­a János a Steindl terve mellett hoz föl érveket. A közgyűlés a középítési bi­zottság és tanács ama javaslatát, hogy a kivitellel Steindl Imre bizassék meg, nagy szótöbbséggel el­fogadta. A Zuglóban nyitandó elemi népiskola elhelye­zésére a csömöri­ úti Klimkó-féle ház kibérlését évi 700 írttal a közgyűlés elrendelte. A tabáni, krisztinavárosi és újlaki plébánosok folyamodtak fizetésiek felemelése iránt, mert az ez idő szerint igen csekély, nevezetesen a tabánié 525 forint, a krisztinavárosi és újlakié 630—630 forint. A tanács méltányosnak találja a kérelem teljesítését s javasolja, hogy e három plébános fizetése egyenként 1000 forintra emeltessék föl. Morlin Imre csak az esetben hajlandó e javaslatot elfogadni, ha az illető plébánosok is eleget tesznek amaz indítványban fog­laltaknak, a mely a magyar istentiszteletre vonatko­zólag régebben létetett, a mely abban áll, hogy a plé­bánosok a fősulyt a magyar predikáczióra fektessék s ezt az idegen nyelvű fölött előnyben részesítsék. A közgyűlés a fizetésjavítást elfogadta, azzal, hogy az említett indítvány keresztülvitelére nézve a lépések megteendők lesznek. A közgyűlés ezzel véget ért. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, május 1. A miniszterek nem fogadnak. — Gyász­istentisztelet gróf Andrássy Manó lelki üdvéért délelőtt 10 órakor az egyetemi templomban. — Ta­vaszi virágkiállitás a városligeti műcsar­nokban, nyitva d. e. 9 órától este 6 óráig. Belépti dij 50 krajczár. — Nemzeti múzeum: régiségtár, nyitva délelő­t 9 órától délután 1 óráig. — Országos képtár az akadémia palotájában, nyitva délelőtt 9-től d. u. 1 óráig. — Nyilvános könyvtárak: mú­zeumi: délután 3—7 óráig, akadémiai: délelőtt 9-től d. u. 1 óráig, egyetemi d. e. 10—12 d. u. 4 - 8 óráig. — Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 krajczár. — ápr. 30. Személyi hírek. Vilmos főherczeg tüzérségi fő­felügyelő ma reggel Budapestről Pólába utazott. — József Ágost főherczeg a hargittai vadásza­tokról tegnap érkezett Segesvárra, hol a lakos­ság nagy ováczióval fogadta. — Báró Fejér­­váry Géza honvédelmi miniszter pedig Temes­várra utazott. — Gróf Khuen-Héderváry horvát bán ma Zágrábból Budapestre érkezett. — Hollós Auguszta földbirtokosnő, mint lapunknak írják, a kis­­szemlaki evangélikus egyháznak 100 rrtot adomá­nyozott. Kitüntetések. Ő Felsége megengedte Jenő fő­­fa­erczegnek, a 100-ik gyalogezred ezredesének és pa­rancsnokának, hogy a német császár által adomá­nyozott fekete sas-rendet elfogadja és viselje. Ő Fel­sége Kéthelyi Hunyady Kálmán gróf altábor­nagy főszertartásmesternek sok évi kitűnő szolgála­tai elismeréséül a Lipót-rend nagykeresztjét és Ahnenburgi B 0­­­f r­a­s Arthur vezérőrnagy főhad­segédnek és a katonai iroda főnökének a titkos taná­csosi méltóságot díjmentesen adományozta. Frigyes császárné a berlini kiállításon. Berlin­ből távírják, hogy Frigyes császárné, a nemzetközi kiállítás védnöke, ma délelőtt a kiállítást megszem­lélte és kiváló figyelmet tanúsított a magyar tár­gyak iránt. Feszty Árpád, Hauszmann Alajos és dr. Szmrecsányi Miklós előtt élénk örömét és elismeré­sét fejezte ki, hogy a magyar művészet oly gazdagon van képviselve. Különösen érdeklődött Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula s több más magyar művész képei iránt. Azzal távozott, hogy a magyar kiállítást ismét meg fogja tekinteni. Hontvármegye felirata a képviselőházhoz. Hont­vármegye e hó 7­ iki közgyűlésén elhatározta, hogy csatlakozik ahoz a mozgalomhoz, mely a kormány­tól a közművelődési egyletek számára nyeremény­­kölcsön engedélyezését akarja kieszközölni s a megye ily értelemben a képviselőházhoz feliratot intézett, melyben a nyereménykölcsön engedélyezését oly mó­don óhajtaná megvalósítani, hogy az egyes egyesüle­tek annak hasznaiban, a működésüket képező terület, nem magyarajkú népességének viszonos arányában részesíttessenek. A Mária Terézia-ezred jubileuma. A 32-ik ezred jubileuma előkészítésére kiküldött végrehajtó bizott­mány már megállapította a június 7-ikére, mint az ünnep napjára vonatkozó programmot. Legutóbb Gerlóczy Károly első alpolgármester elnöklete alatt tartottak értekezletet, melyen a fővárosi bizottsági tagokon kívül ott voltak Guggenberg Anasztáziusz ezredes és Schlott őrnagy. A megállapított programm a következő: A jubiláns ezred legénysége junius 7-én reggel 8 órakor zeneszóval vonul ki az üllői úti kaszárnyá­ból s aztán az Üllői­ úton, Muzeum-, Károly- és Vá­­czi-körúton s a Fürdő-utczán és lánczhidon keresztül halad az ünnepiesség színhelyére, a mely kedvező idő esetén a vérmező, — ellenkezőleg pedig a budavári helyőrségi templom lesz. A lánczhid oszlopai s az alag­út mindkét homlokzata zászlódiszszel lesznek ellátva s a bizottság az útvonalba eső magánházak tulajdono­sait fölkéri, hogy a házakat ugyanígy díszítsék. Reg­gel 9 órakor tábori mise lesz a vérmezőn, vagy rossz idő esetén a helyőrségi templomban s a mise alatt tör­ténik meg a fővárostól az ezred zászlajára fölajánlott szalag megáldása. Ezután a polgármester mond kö­szönetet Károly Lajos főherczegnek és nejé­nek Mária Terézia főherczegnőnek megje­lenésükért s külön a főherczegnőnek ama kegyessé­géért, a melylyel a zászló szalagjának föltü­­zését elvállalta. — Erre a főherczegnő a szala­got a zászlóra föltüzi. A pompásan hímzett zászló­­szalag selyem vánkoson nyugszik mindez ideig, fehér­ruhás leánykák őrizetében. A zászlószalag föltüzése után a polgármester üdvözli az ezredet s átadja az ezredparancsnoknak a főváros 10,000 fitos alapítvá­nyáról szóló oklevelet. Az ezredparancsnok válasza után az ezred dísz-fölvonulása következik a főherczegi pár s a vendégek előtt s aztán ugyanazon az utón, a melyen érkezett, zeneszóval tér vissza az üllői­ uti kaszárnyába. Az ide visszatért legénységet déli 12 órakor vendégli meg a főváros közönsége, a szépen fölépített udvaron, a katonai és polgári hatóság jelen­létében. Délután az ezred tisztikarának tiszteletére diszlakoma lesz, a­melyre nézve a részleteket egy e czélból kiküldött bizottság állapítja meg. Protestáns emlék-ünnepély. 1791 május 3-ikán lépett újra életbe az evangélikus vallást biztosító alaptörvény. Ez esemény 100-dik évfordulóját a pro­testáns templomokban ünnepi istentiszteletekkel ülik meg. E napon egyúttal országszerte offertoriumok vagy gyűjtések lesznek a Leopoldinum javára. Siegmund-bankett: Dr. Siegmund Vilmos­nak a budapesti ügyvédi kamara éveken át volt tit­kárának tiszteletére e hó 2-án este 8 órakor a »Hun­gária« szálloda földszinti nagy éttermében banker lesz, Kozma Sándor búcsúja. Kozma Sándor ma a következő körrendeletét bocsátotta ki: Az 1890. évi XXV. törvényczikk a kir. főügyészségek szerveze­tét gyökeresen átalakította. Az eddigi budapesti kir. főügyészség, a mint az az 1871. XXXIII. tcz. alapján megalakult, a f. év május hó 4-ik napján meg­szűnik s ezzel megszűnik a budapesti kir. főügyész eddigi jogköre is. Én, ki e főügyészség élén 19 éven át állottam s a királyhágón inneni kir. ügyészségeket az intézmény keletkezése óta szakadatlanul vezettem, mély megilletődéssel válók meg azon hatáskörtől, mely eddig megilletett, s ama kir. ügyészi kartól, mely eddig osztatlanul környezett s buzgó köteles­ség teljesítésével, nemes törekvéseivel az 1872-ik évben újjászületett magyar igazságszolgáltatás kö­zegei sorában a nagy­közönség általános rokon­­szenve és elismerése mellett foglal helyet. Ha volt sikere az én vezetői működésemnek,­­ azt önök­nek, önök hű közreműködésének köszönhetem. Az el­válás pillanatában szívesen teszem e vallomást! Az újabb szervezet folytán azon királyi ügyészségek, melyek a budapesti, győri és pécsi kir. tábla kerüle­tébe esnek, továbbra is az én vezetésem alatt marad­nak. Az illető királyi ügyész urak ismernek. Ismerik elveimet, irányomat a múltból. Tudják mit kívánok, mit várok tőlök, valamint azt is tudják, hogy mi és ki leszek én irányukban! Azok a kir. ügyészségek pedig, melyek a jövőre más kir. főügyészek vezetése alá jut­nak,­­ fogadják ezennel végbucsumat, baráti kéz­­szorításomat, hálás köszönetemet. A hivatalos össze­köttetés megszakad ugyan, de hiszem, hogy a múlt­ban való együttes küzdelmek emléke, irányunk azo­nos volta s a kölcsönös megbecsülésből fakadó baráti érzelmek köztünk maradandó kötelékeket fognak ké­pezni még a jövőre is ! A királyi ügyész urakat ké­rem, tolmácsolják búcsúmat hivataluk összes sze­mélyzetével. Isten önökkel! Budapest, 1891. április hó 30-án. Kozma Sándor, kir. főügyész. Kitüntetett kanonok. Esztergomból távirják la­punknak, hogy Ferdinánd bolgár fejedelem Knauz Nándor kanonokot a művészetek és tudományok jel­vényével tüntette ki. A fejedelem a kitüntetésről a kanonoknak latin szövegű levelet küldött, a melyben külön köszönetet mond a szt.­Benedek templomról irt művéért. Küldöttség a közoktatási miniszternél. Az Y. YI. és YII. kerület polgáraiból álló küldöttség tisz­telgett ma gr. Csáky Albin miniszternél B­u­s­b­a­c­h Péter orsz. képviselő vezetése alatt. Arra kérték a mi­nisztert, hogy erősítse meg a fővárosi közgyűlésnek azt a határozatát, hogy a VI. kerületi kereske­delmi iskolának ezentúl »k­ereskedelmi aka­démia« legyen a czíme. A miniszter megígérte, hogy nem fog akadályokat gördíteni az indokolt ké­relem elé, Zola Sedan környékén. A hírneves franczia regényíró e hét elején érkezett vissza Párisba Sedan környékéről, a­hol a császárság legutolsó csatájának színterét tanulmányozta, hogy tüzetes adatai legye­nek a sedani napokról ama regényéhez, melyet nem­sokára be fog fejezni. Sajátszerű találkozása volt a véletlennek, hogy Zola éppen az­nap volt Sedanban, midőn Moltke meghalt. A tanulmány, melyre a Germinal szerzője vállalkozott, kiterjedt a hetedik franczia hadtest minden mozdulatára, melyet az 1870. augusztus 23-dikától szeptember 3-dikáig Reimstől Sedanig tett. Megnézte Reims mellett, Courcelben Lénart asszony kis házacskáját, melyben aug. 23-án III. Napoleon aludt. Innen nejével együtt, ki a regény­írót tanulmány útjában kisérte, kétfogatú kocsin árkon-bokron keresztül ugyanazon utón haladt előre, melyet a hetedik hadtest választott. Chéneben pihentek meg, a­hol a császár augusztus 29-én az élét töltötte szintén egy kis házikóban, melylyel szem­ben van Mac-Mahon tábornagy akkori főhadiszállása, egy nagyúri villa. Zola és neje Stonne, Rancourt, Harancourt és Remillyn át Sedanba ért, a­hol egy teljes hétig tanulmányozta az egykori hadállásokat. Vezetője Philippoteaux givonnesi maire volt, a­ki szemtanúja volt a sedani eseményeknek. A mes­tert,­­ így írja le Zola tanulmányútjának eredmé­nyét a párisi »Figaro« — leginkább az a fájdalmas és most is élő emlék ragadta meg, melyet az az egész vidék ama napokról megőrzött. Még ma is mély szá­nakozással beszélnek ott a hadseregről, korholják a tábornokokat és keserű szavakkal beszélnek Páris­­ról, mely a hadsereget kapitulánsok tömegének ne­vezte. »Épen ellenkezőleg, mondják, katonáink valódi hősök voltak!« A császárt városról-városra vitték betegen, már előre legyőzve, hatalom nélkül, mert helytelenítette ezt a mozdulatot. Tehetetlenül kö­vette katonáit a fájdalom e kalvaria­ útján, csak egy reményt táplálva még, hogy visszamehet Párisba. Azok a borzalmas szenvedések, melyek a császárt akkor testileg is gyötörték, még ma is élénk emléke­zetben vannak az egész vidéken. Chéneben tűnt el minden reménye, hogy a sereg Páris falai alá juthat. Itt kapta meg a minisztertanácsnak sürgönyét s abban a kis házikóban vált el a császári herczegtől, kit a régensség Brüsszelbe vitetett. A császárt minden­nap megvizsgálták az orvosok s igyekeztek enyhíteni baján. De a baj folyton fokozódott. Mindamellett ra­gaszkodott ahhoz, hogy a csapatokkal megy. De augusztus 30-ikán délelőtt tíz órakor teljesen kime­rülve meg kellett állania Mouzon mellett egy major­ban, mely a beaumonti síkság legmagasabb pontja. Itt már csatasorban állott a tizenkettedik hadtest lovassága és tüzérsége. Az orvosok ismét képessé tették arra, hogy felkeljen. A major mostani lakói még emlékeznek arra, mikor a császár, görnyedten, alig bírva lábain állani, felvánszorgott a közeli dombra, a­honnan az egész környéket meg lehetett látni. Itt elvette az őt követő szolgától a térképet s megnézte azt. De alig tekintett arra, a dieuleti erdő felől már ágyúgolyók sivítottak át a levegőn. Az erdő mögött már két nap óta egy német hadtest állott. Este a franczia csapatokat Beaumont mellett meg­verték, a­mi a sedani katasztrófa bevezetése volt. Zola egy másik történeti tényt akart tisztába hozni. Tudni akarta azt, hogy a császár meddig haladt Se­dan felé. Az adatok egybevetéséből arról győződött meg, hogy III. Napóleon nem állott meg a Sedan melletti ligetnél, mint azt eddig általában hitték, ha­nem addig a helyig jutott, a­hol Mac-Mahon megse­besült. Midőn ide ért, a veszély még nagyobb volt, mert a bajorok éppen abban az órában vonul­tak be Bareillesbe s minden oldalról hangzott az ágyúzás. — Zola tájékozást akart szerez­ni az iránt, várjon a fehér zászlót, melyet a csá­szár parancsára háromszor húztak fel, csakugyan a tábornokok rendeletére vonták-e be ismételve ? Ez a kérdés nem hozható tisztába. De Zola azon nézet­e felé hajlik, hogy a zászlót azért húzták fel háromszor, mert nem volt elég magas pózna, hogy azt az ellen­ség jól megláthatta volna s az ismételt felhúzás által akarták annak figyelmét felhívni. Zola utolsó meg­állási helye a Belgiumban fekvő Bouillon falu volt. Ennek korcsmájában, egy nagy szobában töltötte III. Napóleon fogsága előtt az utolsó éjszakát. A szobá­ban két ágy állott. Az egyikben a császár feküdt, ki egész éjjel nem hunyta be szemét, a másikban had­segédeinek egyike. A szoba falán még most is ott függ az a két kép, melyet a császár oly fájdalmasan nézett meg: az egyik az utolsó ítéletet, a másik Rouget de Lislet ábrázolta, a­mint a Marseillaiset énekli. Ugyane napon, szeptember 4-ikén kiáltották ki Párisban a köztársaságot.­ Az orsz. tornaverseny végrehajtó bizottmánya a közoktatásügyi minisztérium palotájában ülést tar­tott, Hegedűs Sándor elnöklete alatt. A minisztérium részéről jelen volt Berzeviczy Albert államtitkár, Fináczy Ernő, a minisztériumhoz berendelt gimna­igazgató a Hertelendy fogalmazó. Ez alkalommal megállapították a versenyfeltételeket s végleg elha­tározták, hogy színhelyül a városligeti új­ korcsolyázó tér fog szolgálni. A belépti jegyek árát az ülőhelyekre nézve 2 és 1 írtban szabták meg; lesznek ezenkívül még 30 krás tanulójegyek is. Megállapodás történt a kiosztandó díjakra és jutalmakra nézve. Az ünne­pély vidéki látogatói nagyobbára a fővárosi iskolák termeiben lesznek elszálásolva. A párisi »Szalon« ma nyílt meg. A kiállításon — mint lapunknak sürgönyzik — 13 osztrák és 10 magyar művész művei láthatók. Dubois franczia szobrász egyik művét a rendező­bizottság oly rossz helyen állította fel, hogy a művész e miatti haragjá­ban a szobrot a látogató közönség sze­me láttára darabokra törte, Ibsen mindenütt. A nagy norvég drámaírót csak a minap ünnepelték a magyar és osztrák fővárosok­ban. Azóta színre kerültek darabjai: Párisban, Lon­donban és Gráczban. Párisban a »Vadkacsa«, Lon­donban és Gráczban pedig a »Gabler Hedda« aratott nagy sikert. Azonkívül egy londoni távirat azt is jelenti, hogy az angol főváros ez időszerint öt Ibsen­­darab bemutatására készül. A mi nemzeti színházunk is előadja jövőre a »Nép ellenségé«-t, mely az Ibsen­től bemutatott darabok sorában már a harmadik lesz. Nem igen lehet tehát mondani, hogy Ibsent még most sem ismerik el. A városligeti világkiállítás még csak holnap, pénteken, lesz megtekinthető. A kiállítás bezárása holnap este lesz s a kiállított tárgyakat már szomba­ton délelőtt széthordják. Vérengző apa. Mint dévai levelezőnk írja, egy odavaló börtönőr, valószínűleg őrülési rohamban, megrohanta két gyermekét s egyiknek kitépte a nyelvét, mig a másikat izzó parázsra vetette. Azt mondják, hogy a szörnyeteget az dühösítette fel, hogy a gyermekek sírtak és nem akartak elhallgatni. A börtönőr ellen megindították a vizsgálatot. Egy angol képviselő büntette. Londonból távír­ják . V­e­r­n­e­y szabadelvű képviselő, ki az erkölcs ellen elkövetett bűnténynyel van vádolva, ma jelent meg a törvényszék előtt. A bűntényt teljesen rábizo­nyították. Az ítéletet majd csak később fogják meg­hozni. Széngez áldozatai, Páriából távírják . A Gay Lussac-utczában egy c­ukrászdában ma reggel esz­méletlen állapotban találtak egy czukrászt, két mun­kást és két más egyént. A szerencsétlenek széngőz kiömlésének estek áldozatul s csak kettőt sikerült közülök életre kelteni. Jackot letartóztatták. Mint New­ Yorkból táv­irják, ott egy állítólagos marhakereskedőt fogtak el, kire erős a gyanú, hogy ő az, a­ki az East­ Riveren a legutóbbi nőgyilkosságot elkövette. A rendőrség azt hiszi, hogy jó fogást tett, mert a letartózta­tott azonosnak látszik lenni Jackkal, a hasfelmetszővel. Helyi hírek. Rendőri intézkedések a holnapi napra. Mint esti lapunkban már megírtuk, a holnapi napra úgy a rendőrség, mint a katonaság a legszélesb körű intéz­kedéseket tette meg az esetleges zavargás elnyomá­sára. A főkapitányságon ma éjjel a főkapitányi he­lyettes inspekc­iót tart, azonkívül úgy a főkapitány­ságon, mint a kerületekben az összes rendőrtisztvise­lőket és rendőröket reggeli öt órára berendelték, a rendőrlaktanyában pedig a lovas és gyalogrendőrség Bornemissza lovassági felügyelő vezénylete alatt ké­szenlétben van. A főkapitányság megkeresése követ­keztében a térparancsnokság intézkedett, hogy vala­mennyi kaszárnyában bizonyos számú legénység ké­­­szenlétben legyen. Családjának gyilkosa. A hajó-utczai dráma ál­dozatainak temetése, miután a győr-szent-mártoni rokonság ideérkezését meg akarják várni, nem holnap, hanem szombaton délután fél 3 órakor lesz a kere­­pesi-úti temető halottas házából, hová a holttesteket holnap déli 1 órakor szállítják.­­ Egyik kőnyoma­tos lap ma azt írta, hogy a rendőrség a gyilkos nyo­mában van s azt valószínűleg még a délután kézreke­­ríti. Sőt már a városban azt is beszélték, hogy a tet­test a rendőrség elfogta s zárt kocsiban a törvényke­zési palotába szállította. A hír annyiban felel meg a valóságnak, hogy a rendőrség tényleg nyomában volt egy a gyilkossal egyező személyleírású egyénnek, de már kitűnt, hogy helytelen nyomon járt. Zsarnay ka­pitány ma kora délután több emberrel kiment a so­roksári holt Duna-ághoz, hogy a vízbe ugrott egyént, melyről kétségtelen, hogy Sinka volt, kihalássza, de bár az egész ágat keresztül kutatták csáklyák segé­lyével, a hullát nem tudták feltalálni. Egyletek és társulatok. A magyar lovaregylet május 3-án este 11 órakor tartja saját helyiségében rendes évi közgyűlését. A közgyűlés előtt este 1/2 10 órakor választmányi ülés lesz. Az ülésen felolvassák özv. gróf Károlyi Gyuláné választ az egylet által férje halála alkal­mából hozzá intézett részvétiratra. Határoznak to­vábbá a magyar tud.­akadémia azon meghívása fölött, melyben az egyletet a Széchényi-emlékünnepélyen való részvételre szólítja fel, s a­melyben kéri, hogy az egylet az emléktábla költségeihez járuljon hozzá. Határoznak ezenkívül a nagyváradi és zágrábi ver­senyekre kért egyleti díjak felett és az osztrák jokey­­klub átirata tárgyában, melyben fölhívja az egyesü­letet egy verseny­biztosító társulat alakításához való csatlakozásra. A »Nefelejts« czímű iparos társaskör május hó 3-án, saját helyiségében (Soroksári-utcza 12. szám ) hangversenynyel és tánczc­al egybekötött zárünne­pélyt rendez. A felső nép- és polgári iskolai tanítók és tanító­nők országos egyletének választmánya május 2-án (szombaton) délután 4 órakor a Pedagogiumban gyű­lést tart. Színház és művészet. A nemzeti színházban Csiky Gergely erőteljes drámája: Astomfay család került ma este színre, melyben Lipóczy Barnabás szerepét Dezső József játszotta, mint vendég s e második felléptével újólag bebizonyította, hogy a Benedek árván maradt szerepkörének betöltésére eléggé hivatott. Még most ugyan csak kezdő, de tehetséges kezdő, a­ki olyan is­kolában, mint a nemzeti színház, egy kis szorgalom mellett nagy haladást tehet. Tapsban és kihívásban nem volt hiány s ebből a vendég művész mellett bő­ven kijutott a többi szereplőknek is, a­kik közül kü­lönösen kivált Csillag Teréz, Felekiné, Lend­­vayné, Szacsvay, Zilahy, Gabányi s epi­zód szerepeikkel ma Ujházy, Vizváry és Eg­re­s­s­y, a­ki balesete után ma lépett fel először, s megjelenésekor zajos tapssal fogadták. Az operaházban ma ismét kettős vendégszerep­lés volt, mint egy idő óta rendesen. Verdi »Otthelló«­­ja került színre, melyben mint vendég, a cím­szerepet Prevost s Desdemonát — második fel­léptéül — Komáromi Mariska kisasszony éne­kelte. Prevostnak e szerepe már eléggé ismeretes s az ma sem állott sem lentebb, sem magasabban, mint más alkalommal. Pár év előtt, hanggal még jobban bírta: ma megfordítva van, inkább játszik benne, mint — drámai értelemben — énekel. Hát bizony az énekszálak nincsenek vasból, pedig idő múl­tán még az is meglazul. — Komáromi Ma­riska kisasszony, hogy éppen e szerepet választotta második felléptéül s nem inkább valamely mást, mely úgy hanganyagának, mint természetes timbre­­jének, valamint külső megjelenésének is inkább meg­felelne : ezt talán az újabb olasz zeneirány iránt való túlságos előszeretetének lehet tulajdonítani. Mert ma is meg lehetett arról győződni, hogy a hol finomabb lyrai érzelmeket s így hangjának is lágyabb zengze­­tességét nyílt alkalma feltüntetni, a hatás nem ma­radt el. Ilyen jelenete volt az utolsó felvonás­ban a romance és az ima záró része, hol egy pár szépen s tisztán csengő magas hangját a közön­ség tetszése mellett sikerült érvényesítenie. Míg az erősebb színezést igénylő drámai hangok vétele, nem mindig sikerült oly arányban, a­mint ezt a szituáczió s a zenei felhullámzás megkívánná. Játéka is az utolsó felvonásban volt legsikerültebb s kifejező. A közönség, mely a nézőtért nem töltötte meg egészen, rokonszenves tapsaival tüntette ki. — O­d­r­y Jágója ma is művészi magaslaton állott, úgy ének, mint já­ték tekintetében. — Zene- és ének­kar jól működ­tek. (i. 1.) A népszínházban holnap pénteken »A tékozló fiú előadásán berlini vendégek is lesznek jelen. A darabot ezúttal magában adják egyfelvonásos nélkül, s így »A tékozló fiú« pontban ,­ak­kor fog kezdődni. Magyar zeneszerző külföldön, Mauskopf Fri­gyes Miklós londoni zeneiró felkérte Bartay Edét, a nemzeti zenede igazgatóját, hogy engedné meg zeneműveinek a londoni orchestrumban való elő­adását. Bartay nyolcz zeneművét engedi át zeneirónak. A nemzeti zenede, május 3-án d. e. 10 órakor Gobbi Alajos zenedei karnagy vezetése alatt házi hangversenyt rendez. A műsor Chopin, Klughardt, Aggházy, Danc­a, Bach, Händel, Klemm, Meyer és Liszt zeneműveiből áll. Dezső Józsefet, ki a múlt héten vendégszerepelt a nemzeti színházban, az igazgatóság május elsejétől szerződteti. Törvényszéki csarnok. Bírósági kinevezések. A pécsi kir. táblához Lukács Adolf pécsi jogl­úzeumi tanár bíróvá, a győri kir. táblához Csák Lajos Csáktornyai kir. járásbirósági írnok írnokká neveztették ki. Esküdtszéki tárgyalás volt ma Szombathelyen Varga Lajos tekintélyes ügyvéd, a nagykanizsai kerület szabadelvű pártjának elnöke indított sajtó­pert Seres Imre a »Dunántúl« szerkesztője ellen, sajtó útján elkövetett becsületsértés miatt. Varga er­kölcsi tanúi: Veszter Imre, Hertelendy Bertalan or­szággyűlési képviselők és Oroszváry Gyula nagykani­zsai ügyvéd voltak. A vádat dr. Bárdossy Jenő szom­bathelyi ügyvéd képviselte. Az esküdtszék Serest 10 szóval 2 ellenében, a becsületsértés vétségében vétkesnek mondta, a­mire a törvényszék fogházra és pénzbüntetésre ítélte. Halálozások. Ellinger József a nemzeti színház nyugalma­zott tagja, ma reggel 8 órakor életének 78-ik évében végelgyengülésben Újpesten elhunyt. Temetése má­jus 2-án délután 3 órakor lesz a róm. katholikus vallás szertartása szerint a Deák­ utcza 33. szám alatti házból (Maleczky-féle villa), honnan az újpesti temetőbe viszik örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise május 4-én délelőtt 10 órakor lesz az új­pesti róm. kath. templomban.­­ A magyar művé­szet és a magyar opera az elhunytban egyik legérde­mesebb tagját vesztette el, mert kevés operaéneke­sünk volt, ki több évtizeden keresztül több buz­galmat, több lelkesedést és valóban önzetlenül kitartóbb tevékenységet fejtett volna ki, mint ő. Voltak idők, hol a nemzeti színház operájának egyedül ő volt nélkülözhetlen támasza, mert az ő ritka szép csengésű, erőteljes és fenomális magasságú tenorja nélkül operánk műsoráról a legvonzóbb dal­művek egész sorozatát kellett volna levenni, ha ő nem állott volna akkor rendelkezésre. Nemcsak a nemzetközi, hanem az eredeti magyar operák hős-sze­­repeit is ő mutatta be nálunk először. »Dinorah«, »Afrikai nő«, »Tannhäuser«, »Lohengrin«, »Bánk bán«, »Dózsa György«, »Brankovics«, »Szép Ilona« stb. mind az ő első bemutatási sikerére vallanak. E mellett a nagyobbszerű zeneelőadások, hangver­senyek, oratóriumok és misékben is oroszlán része volt neki az első sikerekben. Liszt »esztergomi miséjének« tenor-solóját is ő mutatta be először 1856-ban. Voltak egyes szerepei, melyekben egy tenorista sem versenyezhetett vele. Ilyen volt kivált­képpen mint Eleazar és mint Bánk bán s a­kik őt e két szerepben hallották, nem is fogják soha elfeledni. Mint ember előzékenysége és egyenes jellemé­vel tűnt ki. Mindenki szerette. Kevés, vagy talán nem is volt ellensége, mert mindenkit meg tudott nyerni lekötelező modorával. Ha néha néha rövid időre meg is vált operánktól, szíve csak­hamar visszavonzotta, mert igazán jól csak hazájában érezte magát, melynek érdekeit, nemcsak mint mű­vész, hanem mint honpolgár is szivén viselte, s nem volt oly magyar művészeti, társadalmi s közművelő.

Next