Pesti Napló, 1891. június (42. évfolyam, 149-177. szám)
1891-06-01 / 149. szám
149. szám Szerkesztőség: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. AL lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Ára 3 kr. vidéken 4 kr. (esti lappal együtt 7 kr.) Budapest, 1891. Hétfő, junius 1. Politikai napilap. 43. évi folyam. Előfizetési feltételek: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva. Havonként 1 frt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 6 hónapra 9 frt. Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, postabélyegre távoliként 55 kr., évnegyedenként 1 forint felülfizetőnap. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a, »Pesti IsTapló« kiadó-hivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Ára 3 kr, vidéken 4 kr. (esti lappal együtt 7 kr.) Budapest, május 31. A lapok Apponyi beszédéről. A lapok ma kivétel nélkül gróf Apponyi tegnapi beszédével foglalkoznak, és annak tükrében vizsgálják a politikai helyzetet. Természetes, hogy a sajtó különböző árnyalata és pártállása szerint a beszéd a legellentétesebb magyarázatokkal találkozik. Minden vélemény megegyez azonban arra nézve, hogy Apponyi tegnapi beszéde rendkívüli hatást tett, és igen nagy súlylyal esik a politikai helyzet mérlegébe. Hogy mennyire elterjedtek már a közvéleményben a fúzióra vonatkozó föltevések és várakozások, ezt semmi sem bizonyítja inkább, mint az, hogy minden lap az erre vonatkozó részt veszi leginkább elemzés alá Apponyi beszédéből. A kormánypárti sajtó e részben két részre oszlik. A »Nem zet«, mely a maga véleményével kormánypárti kollégái közt egyedül áll, helyesli Apponyinak a fúzióra vonatkozó kijelentését , nem polemizál vele, hanem belenyugszik és elfogadja Apponyi konklúzióját. Ellenben a »Pester Lloyd,« a »Pesti Hírlap« és a »N. P. Jo u r nal« Apponyinak a fúzióról tett kijelentését (mit sem vonván le annak teljes őszinteségéből) tárgyi tartalmánál fogva nem tartja olyannak, ami a fúzió későbbi megtörténtének útjában állhatna. Az »Egyetértés« élesen támadja Apponyit és a mérsékelt ellenzéket, támadásába feltűnő sok animozitás vegyül Apponyi irányában. Honnan e fordulat ama lap részéről,mely függetlenségi pártinak nevezi magát s mégis a konzuli biróságról szóló törvényjavaslat miatt nem támadta, hanem legyezgette Szilágyi Dezsőt !A »Budapesti Hírlap«és a »Bud. Tagblatt« a politikai erkölcsök szempontjából lelkesedéssel szól Apponyi felfogásáról és kijelentéséről. Csak a »Magyar Hírlap« bánik el egészen kurtán Apponyival, vádolván őt a törvényjavaslat elfogadása miatt. Az »Egyetértés«-t és a »Magyar Hírlap«-ot kivéve, valamennyi lap Apponyi beszédének szónoki hatásáról, és államférfiúi magas színvonaláról osztatlan elismeréssel nyilatkozik és konstatálja, hogy Apponyi beszéde a legnagyobb szolgálatot tette a közigazgatási reform ügyének. Sándor czár a moszkvai franczia kiállításban. Végre egy örömnap derült a francziákra, kiknek az oly súlyos pénzáldozattal létesített moszkvai kiállítás eddig csupa kellemetlenséget okozott. Sándor czár tegnapelőtt érkezett Moszkvába s már tegnap sietett hódolatát a franczia géniusz alkotása előtt bemutatni, mert még szombaton családjával együtt megjelent a franczia kiállításban s harmadfél órát időzött ott. Parisban ez a hir bizonyára lelkesedést fog kelteni s feledtetni fogja azokat az udvariatlanságokat, melyeket a kiállítás miatt az orosz hatóságok, hírlapok és érdekeikben sértett kereskedők részéről szenvedtek. A czár látogatását nagy politikai tüntetésnek fogják feltüntetni, ámbár lényegileg inkább udvariassági aktusról van szó, mert fel sem lehetett tételezni, hogy a czár, ha egyszer Moszkvában van, a kiállítást meg sem tekintené. Megtette volna bizonyára akkor is, ha nem francziák, hanem angolok, belgák vagy más külföldiek rendeznek orosz területen ily kiállítást s a francziát annál kevésbbé mellőzhette, mert ez a párisi kormány különös támogatásával létesült. A czár, kinek udvariassága kifogástalan, szükségkép ellátogatott tehát a moszkvai franczia kiállításba s igy látogatását magában véve épen nem mondhatni valami rendkívüli politikai eseménynek. Viszont azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy az orosz-franczia viszonyok egyre bensőbb alakulatot öltenek, s hogy erre nézve sokkal jellemzőbb tünetek forognak fenn, mint minő az a látogatás, melyet a czár tegnap a franczia kiállításban tett. A párisi kormány siet az orosz kabinet azon óhaját teljesíteni, hogy a pétervári nagykövetség élén katonai egyéniség álljon. Laboulaye az eddigi nagykövet visszahívása már megtörtént s helyére minden esetre egy tábornok neveztetik ki, valószínüleg ugyanaz, aki a múlt évi orosz hadgyakorlatokon jelen volt s ez alkalommal, hir szerint, teljesen megnyerte a czár kegyét. Egy másik érdekes jelenség az, hogy a jövő hó folyamán a kronstadti orosz kikötőbe nagy franczia hajóraj érkezik, mely tizenkét hadi gőzösből fog állani. Ugyanakkor a balti orosz hadi flotta is összpontosítva lesz a kikötőben, hol a két állam hajóhada találkozni fog egymással s talán együttes gyakorlatokat is tart. Ez esemény politikai háttere elég szembetűnő; ily találkozások csakis benső barátságban élő államok flottái közt szokásosak s igy az eseményből teljes joggal vonhatni következtetést az oroszfranczia viszonyok melegségének hőfokára. Ily jelenségek többet mondanak, mint a czár tegnapi látogatása, mely azonban a többi mozzanatok társaságában szintén világot vet Oroszország s a franczia köztársaság viszonyára. Közvetlen veszély az európai békére ezen barátságban ma még aligha rejlik; legalább azok, kik a kulisszák mögött történő dolgokat ismerik, folyton azt hangoztatják, hogy Oroszország békét akar s addig, míg hadseregét az új lőfegyverrel el nem látta, nem is gondolhat külső bonyodalom felidézésére. Ez érvelés valóban igazoltnak látszik, s föltehető, hogy ma még az orosz-franczia barátkozásáól nem hárul komoly veszély az európai békére. A portugál törvényhozás. Az új portugál kormány kevéssel megalakulása után összehívta a törvényhozást. Ez igen jó jel, mert a múlt évben az akkori kabinetek épen az elégedetlen törvényhozás mielőbbi elnapolásával igyekeztek maguknak némi nyugalmat biztosítani. Ha tehát a kortes most összehivatott, az kétségtelenül azért történt, mert a miniszterek arra számítanak, hogy képesek lesznek a függő kérdéseket a parlament segélyével elintézni. Csakugyan a legújabb hivatalos táviratok azt állítják, hogy a képviselőház tegnapi első ülése egészen kielégítő lefolyást vett; a kormány programmja kedvezően fogadtatott s a többség a minisztérium részére biztosítottnak látszik. Az első és főfeladat, mely a házra várakozik, az angol-portugál egyezmény elintézése lesz. Az egyezmény a két kormány közt tegnapelőtt hivatalosan aláíratott s holnap vagy holnapután terjesztetik a kortes elé. Ha tehát a legújabban Dél-Afrikából jelentett összeütközések további bajt nem okoznak s a portugál közvéleményt ismét fel nem izgatják, ez az ügy talán végre mégis csak békés elintézést fog nyerni. A Portugálban levő angol követség hivatalos jelentései szerint az összes pártok egyetértenek abban, hogy ki kell békülni Angliával, mert az eddigi rideg magaviselettel épen saját hazájuk érdekeit csorbította a legérzékenyebben. A kibékülés annál valószínűbb, mert Salisbury lord ezúttal csakugyan nagylelkűen bánt gyenge ellenfelével , az új egyezmény Portugálnak óriási területeket enged át a Zambesi s a Tanganyika és Nyansza tavaknál fekvő angol birtokok között. Ez az engedmény nem volt meg a múlt évben kötött egyezményben s igy a mostani sokkal előnyösebb a múlt évinél. E terület átengedése ellenszolgáltatásképen történik azon fensik egy részének az angol dél-afrikai társulat számára való átengedéséért, melyre eddig Portugál is jogot formált. Ez a fensik gazdag ugyan aranyéremben, de terjedelmére nézve arányban sem áll ahhoz az óriási területhez, melyet az új egyezmény Portugálnak enged át. A fensik különben is már az angolok birtokában van, kiktől az el nem vehető többé. E mellett az a hátránya van, hogy minden termékenysége daczára éghajlata olyan, hogy európai ember alig bírja ki s csakugyan főleg négerek és mestiezek lakják. Az angolokra ez a vidék nem is a telepítés czéljaiból, hanem azért fontos, mert a különböző angol birtokok közt rövidebb közlekedési utat nyit. Az egyezmény tehát igen kedvező Portugália s ha a kortes elfogadja, úgy az ország egy igen komoly külső bonyodalomtól szabadul meg s egész erejét a belső bajok orvoslására fogja összpontosíthatni. Szolgabirák értekezlete. Annak a mozgalomnak az eredményéül, a melyet Eötvös Géza kiskőrösi főszolgabíró inditott meg, abból a czélből, hogy a közigazgatás államosítása alkalmából a szolgabírói testület is igyekezzék jogos igényeit érvényre juttatni, ma délelőtt értekezletre gyűltek össze az ország minden vidékéről meghívott szolgabírák közül azok, akiket ez a meghívás — amely csak ezelőtt egy pár nappal ment szét — készületlenül nem talált. A nagy többség azonban — bizonyára a rövidre tűzött terminus miatt — elmaradni volt kénytelen s igy történt, hogy a mai értekezletre az összes szolgabiráknak még egy tizedrésze sem jöhetett Budapestre. Képviselve voltak a következő vármegyék szolgabirói járásai: Arad, Borsod, Heves, Hont, Hunyad, Mármaros, Nagy-Küküllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szatmár, Szepes, Szilágy, Tolna, Trencsén, Turócz, Zólyom. Az értekezletet Eötvös Géza nyitotta meg, kifejtve annak szükségét, hogy a szolgabírói kar most, midőn az új közigazgatási törvényjavaslattal az ő életbevágó érdekeik is mélyen érintve vannak, életjelt adjon magáról, annál is inkább, mert a törvényjavaslat a szolgabírák jogos igényeit nem minden tekintetben elégíti ki. A szóló föltétlen híve ugyan a közigazgatás államosítása eszméjének s örömmel fogadja, hogy a szolgabírói állásra vonatkozólag a miniszter a stabilitás elvét hangoztatta, mert hiszen ez elmaradhatlan akkor, ha jó közigazgatást akarunk, — ámde nem látja a törvényjavaslatban a kellő biztosítékot arra nézve, hogy az anyagi helyzet javításával egyszersmind a testület erkölcsi súlya és tekintélye és megszilárdítva lesz. Ennek elérésére pedig törekedni kell, nemcsak az egyesek javára, hanem a köz érdekében, mert a szolgabírói kar csak az anyagi függetlenség mellett érheti el a nép előtt azt a tekintélyt, amelyre vele szemben okvetlenül szüksége van. Indítványozza ezután, hogy az értekezlet válasza meg elnökül Lipcsey Tamást, ami éljenzés közben meg is történt. Lipcsey Tamás elérkezettnek látja az időt arra, hogy a szolgabírák, akik szorgalmasan és lelkiismeretesen elvégzik a mások ügyét, végre a saját bajaikkal is foglalkozzanak. Ő, mint elnök, azt az óhajtását fejezi ki, hogy a törvényjavaslattal csak abban az irányban foglalkozzanak, amelylyel az sérelmükre van, politikai szempontból azonban ne tegyék fejtegetés tárgyává. Javasolja, hogy az értekezlet dolgozzon ki memorandumot, amely egyenesen a belügyminiszternek lesz átnyújtandó. Indrő László (Szatmár) különösen azt hangsúlyozza, hogy a törvényjavaslatba mindenesetre föl kell venni a szolgabíráknak a bírákkal való egyenlősítését. A törvényhozás ekként oly erkölcsi súlylyal látná el a szolgabirói kart, amely a tekintélyének biztosítására nélkülözhette. Hasonló értelemben szólt C s u k a y (Bihar), a ki a szolgabirót önálló bíráskodási joggal kívánja fölruháztatni, tényleg most is meghozza az ítéletet a szolgabíró, de azt a főszolgabírónak kell hitelesítenie,itt megjegyzendő, hogy a kihágási eljárási utasítás értelmében a megye közgyűlése felhatalmazhatja a szolgabírákat a kihágási ügyekben való bíráskodásra, de csak azok kérelmére szóló azonban törvényben kívánná kimondani a szolgabíráknak a kihágási ügyekben való eljárását, s ez a szolgabiró tekintélyének rovására történik. Dőry Pál nem tartja a csekély számban öszszejötteket följogosítottaknak arra, hogy a szolgabirói testület nevében hozzanak határozatot. Da nagyon kívánatosnak tartja, hogy az ország összes szolgabiráinak legalább egy nagy része nyilatkozzék s ezért kéri, hogy kitűzendő határidőre újabb értekekezlet hivassák össze. Többek fölszólalása után az értekezlet elfogadta Dőry javaslatát s elhatározta, hogy újabb gyűlést hív össze. Az értekezlet ezután bizottságot küldött ki a memorandum elkészítésére s az új gyűlés határidejének megállapítására. A bizottság tagjai: Lipcsey Tamás elnök, Eötvös Géza, Endre László, Skrobina Mátyás, Dőry Pál, Zsergóczy Tivadar, Szepesy Zsigmond és Ivánka Pál u. m. értekezleti jegyző. A bizottság abban állapodott meg, hogy újabb országos értekezletet hív össze június havára s lehetőleg valamelyik vasárnapra, amely elé memorandum-javaslatot terjeszt a kiküldött bizottság. A memorandumot, az országos értekezlet jóváhagyása után, küldöttségileg közvetlenül a belügyminiszternek adják át. Ami az emlékirat tartalmát illeti, arra nézve abban történt megállapodás, hogy a politikai fejtegetések abban kerülve lesznek s egyedül a szolgabírákra vonatkozó és nem egészen megokoltnak és czélszerűeknek talált intézkedésekre történik utalás. Részletesen ki lesz fejtve az emlékiratban az a kívánalom, amely a rangfokozatra és javadalmazásra vonatkozik; ezek közé tartozik legfőképen az, hogy az ország összes járásainak főszolgabirái, akiket a király nevez ki, egyenlő rangfokozattal és javadalmazással láttassanak el; a számvevők és írnokok dotácziója az állásuknak megfelelőleg emeltessék s hogy a segédszemélyzet kellő számban szaporítva legyen. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, június 1. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor.A miniszterek nem fogadnak. — Nemzeti múzeum: természetiek tára nyitva d. e. 9— d. u. 1-ig —Nyilvános könyvtárak: múzeumi: délelőtt 9 — 1 óráig, — akadémiai: délelőtt 9-től délután 1 óráig, — egyetemi délelőtt 9 — délután 1 óráig. — Állatáért nyitva egész nap. Belépti dij 30 krajczár. — május 31. A hir. lapból. Kinevezés. A király Andriska Antal titkári czímmel és jelleggel felruházott belügyminiszteri fogalmazót, valóságos miniszteri titkárrá kinevezte. Megbízás. Az igazságügyminiszter a gyulafehérvári kir. törvényszék területén felmerülő törvényszéki orvosi teendők rendszerinti ellátásával dr. Náthán Bernát ottani fogházorvost, a pozsonyi fogházorvosi teendők rendes ellátásával pedig dr. Zsigárdy Aladár járásorvost bizta meg. Személyi dr. Gróf Bethlen András földmivelésügyi miniszter tegnap este a fővárosból Aradra utazott. Ferencz Ferdinand főherczeg betegségét a hir. lap mai száma a következőkben jelenti: »A cs. és kir. fensége osztrák-estei Ferencz Ferdinand főherczeg kanyaróban megbetegedett. A lázas tünetek mérsékeltek, a betegség enyhén lépett fel.« Nagylelkű adomány. Dr. Samassa József egri érsek, Foltin János alsó-miskolczi prépost-plébánoshoz intézett meleg hangú leiratában a miskolczi róm. kath. nőegylet tőkéjének gyarapítására 1000 forintot küldött. Bartos államtitkár utóda. Mint a »N. W. Tagblatt« értesül, Bartos János az ő Felsége személye körüli minisztérium nemrég nyugalomban vonult államtitkárának helyébe Kürthy Lajos liptómegyei főispánt nevezik ki. Miniszterek Debreczenben. Ismeretes már, hogy Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter legközelebb meglátogatja a debreczeni kir. táblát. Mint a »Debr. Hírlap« értesül, még egy miniszter érkezik legközelebb Debreczenbe s az Baross Gábor, aki a debreczen-füzesabonyi vasút megnyitására megy le. A már teljesen forgalomképes vasút megnyitása a miniszter orsovai útja után fog végbemenni. A két miniszter ünnepélyes fogadtatására nagyban készülnek a debreczeniek. A Dunántúli kultur-egylet. Beksics Gusztáv orsz. képviselő, lemondott a Dunántúli kultur-egyletben viselt másodelnöki állásról. Lemondása alkalmával a következő nyilatkozatot közli: T. szerkesztő úr! Ugyanazon elemek, melyek az elkeresztelési harczot színre hozták, jónak és hazafias dolognak tartották e harczot nemzeti kultúrái kérdésben folytatni, izgatva a D. K. E. ellen. Azon ürügy alatt teszik ezt, hogy az elkeresztelési vita idején »Febronius« álnév alatt megjelent röpiratomban, egyaránt védve a püspöki és állami hatalmat az alsó papság egy részének támadása ellen, azt írtam: ha a felekezeti viták a parlamentben ismétlődnek, úgy teszünk, mint az angolok, felekezeti különbség nélkül, minden tényleg működő lelkészre kimondjuk a képviselői összeférhetlenséget. Ez összeférhetlenség nem uj s nem az én találmányom, annál kevésbbé ütközik az egyház elveibe. Anglia már rég megvalósította, báró Pradó osztrák kath. papképviselő pedig nyíltan helyeselte azt lemondó levelében, melyet a Reichsrath elnökéhez intézett, midőn érseke,a parlamentben adott szavazata miatt felfüggesztette. A magyar parlamentben 1874 junius 24-dikén különben is az inkompatibilitási vita lévén szőnyegen, Deáky indítványozta a lelkészség és képviselőség összeférhetlenségének kimondását; de mert a protestáns lelkészeket kivette, Szilády Áron prot. pap-képviselő kijelentette, hogy ha indítványozzák, szívesen elfogadja az összeférhetlenséget minden felekezet papságára, de akkor a protestánsokat sem venné ki. Ugyanily értelemben nyilatkozott Tisza Kálmán, de hozzátette, hogy a kizárás oka nem a hazafiság kérdése, hanem a függetlenségé, épp úgy mint a bírónál, hivatalnoknál stb., s hogy a lelkészi inkompatibilitást, »tekintettel a pap-képviselők csekély számára« még nem kell kimondani. Vájjon elérkezett-e ideje ez inkompatibilitás kimondásának az elkeresztelési és egyéb felekezeti villongás következtében, e felett különbözőleg lehet gondolkodni. De aggasztó tünetnek látom s láthatja velem mindenki, hogy bár kiváló főpapok, az egyház jelesei támogatják a D. K. E.-t, akadnak egyes túlzók, akik ily semmis ürügyet is felhasználnak, hogy a tisztán nemzeti ügybe felekezeti szellemet keverjenek. Egész közpályám bizonyság rá, hogy az általam megpendített eszmék diadalát az ügyért és nem saját érdekemben óhajtom. A D. K. E. is, melynek eszméjét kezdeményeztem, s melynek megvalósításáért, eleintén egyedül, később barátaim által támogatva, éveken át küzdöttem, létesült, virágzásnak indult. Így örömmel szüntethettem meg az ürügyet azokra nézve, kik ellentétben két nagynevű főpappal és a kath. egyház számos más jelesével, közvetlen személyem, s közvetve a hazafias egyesület ellen mozgalmat indítottak. A D. K. E. helyes vezetése, Széll Kálmán s Pallavicini Ede. barátaimban valamint az igazgató-választmányban oly biztos garancziákkal bír, hogy én nyugodtan tehetem le a másodelnöki tisztet. Lemondásomat alapszabályszerű elintézés végett, Széll Kálmán elnök úrnak már beadtam. De megígértem ugyancsak neki, hogy mint egyszerű alapító tag továbbra is hazafias kötelességemnek fogom tartani a D. K. E. érdekeinek előmozdítását. Sőt ily minőségemben eredményesebben hathatok oda, hogy a túlzó felekezeti irány el ne vonhassa missziójától a D. K. E-t, a pártokat és felekezeteket a kultúra semleges területén kibékítő és egyesítő nemzeti hivatásától. A t. szerkesztő úr kész szolgája, Budapest, május 31. Beksics Gusztáv. A hírlapírók nyugdíjintézete Tors Kálmán alelnök elnöklete alatt, ma, vasárnap d. e. HP/a órakor tartotta meg alapszabálymódosító közgyűlését, melyen, leszámítva néhány stiláris módosítást, az igazgatóság által javasolt szövegezés ment keresztül. Tors Kálmán alelnök a közgyűlésen fájdalmas hangon emlékezett meg Csukási Józsefről. A közgyűlés a jeles férfiú emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg, s elhatározta, hogy az özvegyhez részvétiratot intéz. Bejelentetett a közgyűlésnek, hogy Bischitz Dávidné közbenjárására, báró Hirsch Mór 2000 forintos alapítványt tett az intézetnél. A közgyűlés, amidőn köszönetet intéz báró Hirsch Mórhoz, fölkéri őt, hogy az alapszabályok értelmében, magát az igazgatóságban képviseltesse, egyszersmind küldöttségileg köszöni meg Bischitznének közbenjárását. Felhívás a polgári iskoláknál működő középiskolai képesítéssel biró tanárokhoz. — Bóbita Endre és Arnhold Nándor kismartoni tanárok oly felhívást intéznek polgáriskolákon működő kollegáikhoz, mely mindenesetre rokonszenves figyelmet érdemel. Számosan vannak ugyanis középiskolai képesítéssel biró tanárok, kik polgáriskoláknál vagy hasonrangú intézeteknél működnek, anélkül, hogy kilátásuk volna idővel méltányos igényeiknek megfelelő alkalmazást nyerhetni. »Sajnosan kell tapasztalnunk — mondják a felhívást intéző tanárok — hogy középtanodai vagy tanítóképezdei állomások betöltésénél az újdonatúj oklevélnek nagyobb a kelendősége, mint a hosszas tanári működés alapján kipróbált arravalóságnak. Nem akarjuk e szomorú tapasztalatokat közelebbről fürkészni, de úgy látszik, hogy részint azon körülményben keresendő, hogy nincsen szolgálati pragmatikánk, részint pedig abban, hogy többnyire távol esvén a központtól, nehezen járhatunk utána eféle ügyeinknek.« — Szükségesnek látják tehát ez anomália orvoslását a kultuszminisztertől kérelmezni. Július hó első napjaiban e kérdésben értekezletet akarnak tartani Budapesten és felszólítják kollegáikat, hogy nyilatkozzanak, várjon a megbeszélésben résztvenni óhajtanak, egyúttal jelentsék be testületenként, hányan vannak, mióta és mily fizetés mellett működnek ? Kívánatos, hogy az értekezlet minél nagyobb érdeklés mellett megtartassák. Az osztrák vöröskereszt egylet egy bécsi távirat szerint, ma tartotta meg közgyűlését, melyen Károly Lajos főherczeg is jelen volt. Az évi jelentés tudomásul vétele után elhatározták, hogy az egylet költségére 1895-re 700,000 kötszercsomagot szereznek be a hadsereg számára 155.500 írton. Schramm ezredes e határozatért a hadügyminisztérium nevében köszönetet mondott. Henrik főherczeg nevében Trentini köszönetet mondott a tiroli árvízkárosultak javára kifejtett segélyezési akcióért. Az országos közoktatási tanács középiskolai szakosztálya legutóbb ülést tartott, melyen a középiskolai építkezésekhez való útmutatás került tárgyalás alá. Az elnökség szövegezése csekély módosításokkal elfogadtatott. Tárgyaltattak továbbá érettségi vizsgálati ügyiratok és a tavalyi középtanodai zárjelentések. A felsorolt ügyekről dr. Fináczy Ernő előadó referált. Katasztrófa a vizen. Mint Pétervárról sürgönyzik, az Umen-tavon nagy vihar volt. 19 fával megrakott bárka elmerült. Hír szerint az összes legénység a vízbe fúlt. Választási mozgalom. Ürményi Bernát a verseczi szabadelvű párt meghívására ma reggel Temesváron keresztül gróf Zichy Jenő kíséretében Verseczre érkezett; ezerekre menő néptömeg zászlókkal, zeneszóval és bandériummal fogadta. Seemayer Károly ügyvéd pártelnök üdvözölte, megköszönve, hogy a választók közt megjelent. Délig Ürményi Zichy társaságában látogatásokat tett; délben ebéd volt Nikolics dr. főispánnál, délután ötkor pedig a »Szőlőfürt« helyiségében a jelölt megtartotta programmbeszédét, melyben a kormány hívének vallotta magát. Követni fogja a szabadelvű párt politikáját, mely állami létünk megszilárdítására és a haza felvirágoztatására szolgál. A közigazgatási reformot feltétlenül szükségesnek tartja, de — úgymond — ugyanazon okok, melyek a megyei élet bomlasztását és az államosítás szükségességét előidézték, a városok beléletében hatalmas felvirágzást eredményeztek, azért, ha valamikor a városok közigazgatására kerülne a sor, a városok autonómiája benne védelmezőre találna. Zichy Jenő lendületes beszédben ajánlotta a jelöltet, mire Seemayer pártelnök a választók ragaszkodásának adott kifejezést. Este a városkertben közvacsora volt. Szerzetesek mozgalma. Pozsonyból jelentik, hogy a magyarországi Ferencz-rendiek mozgalmához az irgalmasok rendje is csatlakozott, kiknek szabályzatait Róma szintén szigorítani akarja. E tervezett reformok következtében tegnap a pozsonyi irgalmasok kolostorából az összes novicziusok kiléptek. Próbaéneklés a dohány utczai izr. templomban. A helyettes főkántori állásra most van kiírva a pályázat s a dohány-utczai izr. templomban most egymásután tartják próbaéneklésüket a meghívott főkántorok. Pénteken este és szombaton Schorr Mór, a szegedi főkántor s Rokitanszkynak volt tanítványa fog énekelni. Próbaéneklése elé a hitközség tagjai nagy érdeklődéssel néznek. Becses purtt-lelet. Nagyváradról írják, hogy a micsókei járás területén levő Szitány község határában gazdag pyrit-rétegre bukkant egy külföldi konzorczium ott kutató szakértője. A réteg alig két méternyi mélységben van a föld felszíne alatt. A szakértő az előjelekből azt következteti, hogy a területen még gazdag kőszén és nemesebb fémrétegek is vannak , kutatásait különben folytatja. Nagy tűz. A Schnalsvölgyben Unser Lieben Frau helységében, mint Meranból távírják, négy ház leégett. A tűznek öt emberélet is esett áldozatul. A dolovai templomrablás tetteseit — mint Szegedről írják — már letartóztatta a moraviczai csendőrség. A rablást egy nagy banda követte el, melyből eddig nem kevesebb mint harminchét czinkostárs van elfogva. A főtettes már régóta keresett Mitschank Mihály, aki bolgár paraszt ruhába öltözve várta Verseczről neje megérkezését. A csendőrök a pályaudvar melletti korcsma padlásán találták elrejtőzve a rablót és ott, a padláson fogták el. Az egész bandát Zichyfalván őrzik, megkettőzött felügyelet alatt. A banda tagjai közt van megyei volt csendbiztos is, Domonkos János, ki több éven át községi biró volt Dentán. A csendőrség a dentai nagykorcsmában tartóztatta le, amint épen a »paponbiróra« játszott a kuglizóban. — Domonkos azzal is van vádolva, hogy kirabolta a községi pénztárt, melyben ezerkilenczszáz forint volt. A jegyzői írnokot, aki egyetértett vele és keveset kapott a lopott pénzből, eltette az útból. Domonkos állítólag Dettára, egy lakodalomra csalta az Írnokot, azután megfojtotta és eltemette a község határában. Néhány nap múlva kiásta a holtestet, egy szalmakazalba dugta és fölgyújtotta a kazalt. A vizsgálatot a nagybecskereki csendőrszakasz parancsnoka vezeti. Domonkos tagadja a rablások elkövetését, czinkostársai azonban beismerő vallomásokat tettek. A Nagy- és Kis-Gájon összpontosított csendőrök elfogták továbbá a dolovai templomrablás elkövetésével gyanúsított Luputyev Zsiva nagygáji rablót, ki Tomics György kisgáji hírhedt betörő házában volt elrejtőzve. A csendőrség tegnap újabb elfogatásokat eszközölt; a letartóztatottak között állítólag egy községi jegyző is van. Légrobbanás: Charkovból jelentik sürgönyileg . A Jusova mellett levő kőszénbányában légrobbanás történt. Egy munkás meghalt, négy megsebesült. Szerencsétlenség a Nyitrán. Mint Nyitráról írják, Lesner nagyfuvaros kocsisa tegnapelőtt a Nyitrába vitte fürödni lovait, de forgóba kerülve, az ár lovastól, szekerestől elsodorta. A kocsis nagy nehezen megmenekült, de a lovak odavesztek. A kocsis annyira félt emiatt gazdájától, hogy midőn hazatért, felakasztotta magát. Tettét még idejekorán észrevették és levágták. Czigányháború folyt le a napokban a Duna- Földvár melletti Bibiczhegyen, mint a »Székesfehérvár és Vidéke« írja. A hegyoldalon tanyázott Sztojka vajda karavánja már napok óta, midőn egy somogymegyei czigánybanda érkezett a hegyoldalra. Előbb csak parlamentiroztak egymással, hogy kinek van nagyobb joga a Bibiczhegyhez, de utóbb fegyverre bizták a kérdés eldöntését. Először a két vajda kapott össze, majd az egész népség belevegyült a háborúba. Az órákig tartó küzdelemnek szomorú vége lett. Sztojka Ferencz vajdát baltával vágták agyon, három társa pedig oly súlyos sebeket kapott, hogy a halállal vívódik. A győztes ellenfél azután rátámadt Sztojka karavánjára s rabló módon fosztogatták a sebesülteket. A meggyilkolt vajdától 60 forint készpénzt raboltak el, a feleségét pedig megkötözték, s rettentő kínok közt kényszeritették, hogy a pénzét adja nekik. A szegény meggyötört asszony, urának véres tetemére borulva rimánkodott kegyelemért. — Az emberi vadállatok tovább kínozták, a haját tövig lenyirták, s midőn ekkor is görcsösen tartotta a pénzt, késsel keresztül akarták metszeni a nyakát. A hideg vas érintésétől összeesett a megkínzott asszony. Erre mindenéből kifosztották. A harczoló czigányok legnagyobb része kisebb-nagyobb mértékben megsebesült. A győztesek, mikor a csendőrök eléjük mentek, elszaladtak. Eddig még nem kerültek kézre. A másik tábor főczinkosait a sárbogárdi járás főszolgabíróságának börtönében őrzik. A nyomozás eddig azt is kiderítette, hogy a somogyi bandában veszedelmes gyilkosok és rablók vannak. Majdnem egészen bizonyos már, hogy ők követték el nemrég a kocsi csárdában is azt a vakmerő, kegyetlen gyilkosságot, melynek tettesei nyomtalanul eltűntek. Ez is öngyilkossági kísérlet. A kedélyes bécsi nép, úgy látszik, még befejezetlennek tartja azt a családi drámát, melynek két szerencsétlen hőse Pauliné Fischer Jnez asszony, aztán ennek férje volt, mert tegnap is újabb epizódot fűzött hozzá. Azt beszélték ugyanis tegnap Bécs-szerte, hogy az a színésznő , Blume Vilma, ki miatt Pauliné féltékenykedett férjére s ezért öngyilkossá lett, kedvese példáját követve szintén mérget ivott s most a halállal vivődik. Az egész hir később kacsának bizonyult, mely a bécsiek merész fantáziájában lubiczkolt. Vaddisznó helyett ember. Szomorú véget ért tegnap Domonyon Szilágyi András ottani lakos, akit hires orvvadásznak ismertek a környéken. Lesbe állt a Fekete-hegyen levő szőlőjében duvadva. Kevéssel azután arra jött Davida János szőlőcsősz. Ez a sötétben mozdulatlan tömeget látott a szőlőben; azt hitte, hogy vaddisznó garázdálkodik benne, felemelte puskáját s reá lőtt. Csak aztán vette rémülten észre, hogy embert talált. A lövés Szilágyit fejbe találta s rögtön meghalt. A szőlőcsősz önként jelentkezett a járásbíróságnál.