Pesti Napló esti kiadás, 1891. június (42. évfolyam, 149-177. szám)

1891-06-01 / 149. szám

határozat, ha az senki jogát nem sérti, ha az törvénybe nem ütközik, érdekeltségi szempontból, a czélszerűség szempontjából a kormányhoz megfe­­lebbezhető ne legyen. A kormány jelen volt képviselői, dicséretükre legyen említve, hallgatással fogadták az indítványt. Ámde maguk a bizottságok fejei, köztük gr. Appo­­nyi, Gullner és Szederkényi­­. képviselőtársaim, siettek egyértelműleg kifejezni azon aggályokat, hogy a vármegyében az érdekek ilyesmihez nem eléggé szolidárisak; hogy a felebbezés jogától bajos meg­fosztani bárkit is. Sőt olyan is akadt, ki egyenesen a polgári szabadság nevében követelte, hogy a kisebb­ség a többség határozatával szemben a kormányt mindig segítségül hívhassa. Indítványom mellett Holló Lajos barátommal csak ketten maradtunk. íme egy közeli, egy kézzel fogható bizonyíték arra, hogy a vármegye részint területének nagysága, részint pedig c­entralizált szervezeténél fogva, a va­lódi önkormányzatnak nemhogy feltételeit, de még levegőjét is teljesen nélkülözi. Mert kérdem : ki leend a megyei bizottsági tagok sorából oly bőre vagy együgyű, hogy még akkor is, midőn saját magának vagy vidékének akár legfontosabb érdeke kerül sző­nyegre, befáradjon a megye gyűlésére, szembeszállani ott a más érdekűek akaratával, más vidékiek nagy többségének közönyével, mikor előre is bizonyosan tudja, hogy ügyében jogérvényes eldöntést majd csak a kormány eszközöl ? A hazai közvélemény ilyetén állapotából le kellett vonnom a konzekvenc­iát. Nem volnék méltá­nyos, ha minden vádat a kormány fejére akarnék zúdítani, a­miért a bürokratikus szervezet átalakí­tásával egyidejűleg nem foglalkozott elég komolyan az önkormányzati élet alapjának lerakásával is. A­mivel azonban meggyőződésemnek tartozom, abból titkot csinálni nem fogok. A részletes vitánál kifejtem majd bővebben álláspontomat. Ki fogom mutatni, hogy a polgárosodás mai fejlettségén kielé­gítő közigazgatásra gondolni sem lehet a­nélkül, hogy az adó és kamatügyek kivételével a kormányzat épületének egész földszintjét a társadalomnak át ne engedjük. Ki fogom mutatni, hogy a közigazgatás sem a jogrend érdekében igazságos, sem a közjó érdekében t­evékeny, sem a szabadság érdekében hatós­ági ön­kénytől tiszta nem lehet, ha csak minden közigazga­tási funkc­ió intézésében a döntő befolyás nem azok­nak engedtetik át, a­kiket annak hatása közelebbről vagy mélyebben érint. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Suum cuique tribuere. Hadd intézze az állam, de hadd intézze a polgár is a magáét. Egymás dolgába azonban, mikor magasabb érdek nem követeli, ne avat­kozzanak, mert az vagy a szervezetegység megbontá­sára, vagy tűrhetetlen büreaukratikus önkényre ve­zet. (Igaz! Úgy van­­ a szélsőbaloldalon.) Beszédemet, te hát, nem fejezhetem méltóbban, mint ha szemben hazánk mai közigazgatási rendsze­rével, felújítom egy külföldi régi reformtörvény indo­kolásának néhány jellemző mondatát. Ez a század egyik legnagyobb államférfiának, Stein porosz mi­niszternek javaslata 1806-ból. E javaslat konc­ep­­czióján épült fel Poroszország mai kormányzata. Kö­zel egy század, 86 év választ el tőle bennünket. E hosszú időn át a művelt világ legnagyobb szellemei foglalkoztak a kormányzat helyes berendezésének problémáival. De sem a tudomány nagy fejlődése, sem az embereket magukkal ragadó eszmék változá­sai nem homályosíthattak e nagy szellem fényén, an­nak legcsekélyebb árnyéklatában sem. Valóban idő­szerű, hogy halhatatlan művéből saját fordításomban a következő néhány mondatot idézzem. (Halljuk!) A fizetett tisztviselőkből álló kormányzatban könnyen és többnyire meghonosodik bizonyos szolga­­lelkűség, bizonyos életrend, mely szolgálati jegyzékek és alakiságokból áll, bizonyos tájékozatlanság, kö­zöny és (Igaz! Úgy van ! a szélsőbaloldalon) és gya­korta nevetséges ellenszenv hatóságok saját testülete iránt. (Igaz ! Úgy van! a szélsőbalon) s könnyen gyö­kereket ver egy általános félelem minden újítás és változtatástól, a­melyek csak a munkát szaporítanák, szaporítanák épen a jobb tisztviselőket, mert a gyen­gébbeknek az eddig járt után is alig veszik hasznát. Ha el van zárva a földbirtokos a kormányzat­­bani részvéttől, gyü­mölcstelenül hever az a drága kötelék, mely őt hazájához fűzi; haszontalanná vál­nak mindazon ismeretek, a­melyekkel felruházza őt az a közvetlen viszony, melyben birtokai­ és szom­szédaihoz áll. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Törekvései a javításokért, a­melyekről meg van győ­ződve, visszaélések elhárításáért, a melyek őt bánt­ják, fojtatik el vagy hatástalanná lesz; s minden kedvtelése és szorgalma, melyeket az államnak bizo­nyos határok közt örömmel szentelne, a mulatozás különböző nemei közt oszlik meg, vagy a tétlenség unalmában vész el. (Igaz! Úgy van­ a szélsőbal­oldalon.) Látványnak valóban visszatetsző, hogy vala­mely földbirtok vagy más vagyon tulajdonosa, vidéke közügyeinek intézésénél meg van fosztva attól a be­folyástól, melyet egy idegen, a tartományban ismeret­len, azzal semmi összeköttetésben nem álló hivatal­nok haszontalanul élvez. Megöljük tehát a közszellemet, az alkotmá­nyosság szellemét, ha kizárjuk a vagyonos osztályt, a kormánybani részvételtől; növeljük az ellenszenvet a kormányzat iránt, szaporítjuk a hivatalokat.­­Úgy van , ügy van! a szélsőbaloldalon.) különösen pedig drágítjuk a közigazgatást, mert a javadalmazást, a hivatalnok állása és szükségleteihez kell mérnünk, a­kiknek fizetésükből kell megélniök. (Úgy van! a szél­sőbaloldalon.) Ámde nem a költségek megtakarítása itt a fő­dolog. Sokkal fontosabb ennél a közszellem és polgár­érzék életre keltése az alvó vagy hamis utón tévelygő erők és a szétszórva heverő tehetségek felhasználása. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) az összhang a nemzet szelleme,­­eszméi, szükségletei és a közhatóságokéi közt felpezsdítése a haza, a polgári önállóság és a nemzeti becsület iránti érzületnek. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A javaslatot a beszédemben felhozott indokok­nál fogva (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem fogadomél!)... elfogadom. (Élénk helyeslés és de­rültség a jobboldalon.) Herman Ottó tudja, hogy rövid parlamenti múltjában sohasem volt oly fontos pillanata, mint most, midőn hazája legszentebb jogainak védelme érdekében szólal fel s a törvényjavaslatot nem fo­gadja el. A nemzet egy élő organizmus, melynek sza­badságra van szüksége, hogy természetesen fejlődhes­sék ; e javaslat támogatói pedig a népet egy tömeg­nek veszik, melyet — mint a bábot — vezetni, mely fölött gyámkodni kell. Hosszasabban foglalkozik ezután a megyékkel s felhívja a ház figyelmét a Bachkorszakból az uj viszonyokba való átmenetre. Mi történt akkor ? A nemzet eltörölte a kinevezési rendszert s visszaállí­totta régi helyébe a birodalmat; megválasztotta ke­beléből azokat, kikre érdekeit bizhatta. Ha abban az időben kinevezték volna a megyei tisztviselőket, az átmenet semmiesetre sem történhetett volna meg véres összeütközések nélkül. Aminthogy Franczia­­országban mindenkor rázkódásokkal jár az ilyen átmenet, éppen a c­entralisztikus rendszer miatt. Ő tudja azt, hogy Magyarországon oly erős az arisztokratikus hajlam, hogy megvetik a képességet, mert bölcsője alacsony kunyhóban ringott, de azt nem hitte volna, hogy ez az arisztokratikus gőg odáig is elmenjen, a­hol már azt is tagadja, hogy a kuny­hóból támadt képesség helyi viszonyok között admi­nisztrálni tud. Most már ki akarják vetni a képessé­get mindenünnen s szabadon dúlhat a kinevezések körül a protekczió, pajtáskodás és minden egyéb produktuma az uj Magyarországnak. Gr. Károlyi Gábor: Halljuk! (Derültség). Ot­tan lármáznak. Ha én lármázok, rendreutasítanak. (Nagy derültség). Herman Otto: Számoljon le mindenki a maga lelkiismeretével, tekintsen el a közelgő választások­tól, tekintsen el az előnyöktől, melyek reá az új rend­szer alattt várhatnak és úgy szavazzon akkor, midőn e nemzettől önrendelkezési jogát akarják elvenni. Másutt keressék az orvoslást, irtsák ki a hipokrízist, a herbertizmust s mindazt, ami a képesség és munka érvényesülésének útját állja. Apponyival szemben fölemlíti, hogy Grünwald Béla a maga munkájában, melyet Széchenyiről írt, sejteti azt a proczesszust, mely az ő lelkében végbe mehetett. Széchenyit is az kergette a halálba, hogy munkássága közepett meglepte a kétely, váljon a reformok, melyekért küzdött, helyesek-e ? Ki tudná megmondani, hogy mikor Grünwald Kossuth jellem­zéséig jutott volna munkájában, nem-e villan meg agyában a gondolat, hogy a kinevezési rendszer, melyért egész életén át küzdött, nem helyes ? Á­brányi Kornél : Utolsó levelei, melyeket a reformról írt, az ellenkezőt bizonyítják. Herman Ottó végül kijelenti, hogy a javasla­tot nem fogadja el. Ülés vége 2 órakor. Törvényjavaslat a czukor adóra, az ásványolaj adóra, valamint a c­ukor- és sörfogyasztási adóra vonatkozó törvények­nek az eddigi fiumei vámkürzetben leendő életbelép­tetéséről. 1. §. A czukoradóról szóló 1888. XXIII. tör­vény­czikknek, továbbá az 1882. XVIII. törvényczikk az ásványolajadóra vonatkozó részének, valamint a czukor- és sörfogyasztási adóról szóló 1881. IV., 1883. V. és illetőleg 1887. XLVII. törvényczikkek­­nek hatálya az eddigi fiumei vámkürzetre is kiter­jesztetik. 2. §. Jelen törvény 1891. évi julius hó 1-én lép életbe s végrehajtásával a pénzügyminiszter biza­­tik meg. Budapesten, 1891. évi junius hó 1-én. Wekerle Sándor, s. k. m. kir. pénzügyminiszter. A javaslat indokolása, kifejti, hogy Fiume sza­bad kikötőnek az osztrák-magyar vámterületbe szán­dékolt bevonatása feltétlenül szükségessé teszi, hogy azok a fogyasztási adók, a­melyeknek behozatala ellen akadály nem forog fenn, Fiume városának ed­dig vámkürzetet képezett területén szintén életbe léptessenek. A fiumei vámkürzet megszüntetésével annak eddigi területén akadály nélkül életbelép­tethető lesz a czukoradó, az ásványolajadó, vala­mint a czukor- és sörfogyasztási adó, a­mely adóne­mekre vonatkozó törvények az 1888 : XXIII. t.-cz. 67., 1882 : XVIII. t.-cz. 42. és az 1881 : IV. t.-cz. 36. §-ai szerint Fiume városának vámkülzetet képező részére nem terjedtek ki. Ellenben a bor- és husfo­­gyasztási adóra vonatkozó 1868 : XVII. és XXXV., 1870 : LVI, 1871: LXI., 1875 : XXVIII. és 1887 : XLVII. t.-cz., valamint az állami italmérési jö­vedékről szóló 1888 : XXXV- t.-cz. hatálya Fiume városának és területének a vámvonalon belől fekvő területére sem terjed ki; ugyanazért az ezen adóne­mekre vonatkozó törvényhozási intézkedés — az 1888: XXXV. t.-cz. 70. § ának utolsó bekezdésében fog­lalt rendelkezéshez képest is — arra az időre halasz­­tandó, a mikor Fiume és kerülete viszonyai az 1888: XXX. t.-cz. 66. §-a értelmében véglegesen rendez­­tetni fognak. A szeszadóról szóló 1888: XXIV. és a sörtermelés után járó fogyasztási adóra vonat­kozó 1868 : XIX. és 1875: XIX. törvényczikkek Fiuménak és kerületének úgy a vámvonalon belül fekvő részében, mint a vámkürzetet képező terüle­tén jelenleg is érvényben vannak. A törvényjavas­lat az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosz­­szabbitott vám és kereskedelmi szerződés értelmében a cs. kir. pénzügy­miniszter úrral egyetértőleg álla­píttatott meg. Fővárosi ügyek. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott Márkus József tanácsnok elnöklete alatt; a tárgyalás alá került ügyeket M­á­­­r­a­y Jó­zsef tanácsjegyző adta elő. A bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a Luczen­­bacher Pál utódai c­éggel és Kohn Adolffal a telek­bérlet iránt kötött szerződés meghosszabbíttassék.­­ A kereskedelmi kórház részére a főváros négy évvel ezelőtt nagy telket adományozott a Város­liget közelében, a kórház fölépítése azonban egész mostanáig elmaradt s a kórházi bizottság ezt a mu­lasztást azzal okolja meg, hogy bevárandó volt a munkások védelmét c­élzó törvény életbelép­tetése, mivel ennek következtében esetleg vál­toztatásokat kellett volna tenni az épületen. — Fenyvessy Adolf kifogásolja a kórház fölépítésé­nek halogatását s kívánja, hogy biztosíték nyujtassék az iránt, hogy az adományozott telek az eleve kitű­zött czélra lesz fordítva; javasolja az ügynek a tiszti ügyészhez leendő utasítását. Az elnök megnyugtató­ig kijelenti, hogy ez ügyben a tanács megteszi a kellő intézkedéseket. — Az Erzsébet-apáczák budai zárdájának kibővítésénél szükséges alagozási munkák költségeit — 7680 frtot — meg­szavazta a bizottság, ellenben nem hajlandó az ugyanez épületre tervezett toronysisak költségeihez 8868 frttal hozzájárulni, mert ez csupán a külső dísz emelését czélozza , aránylag igen nagy költséget venne igénybe. — Kijelölte a bizottság a pénzbeli fedezetet a fővárosi könyvnyomda részére beszerzendő új sajtó költségeire vonatkozólag. — Határozatba ment, hogy városligeti nagy- és aréna vendéglők további bérbeadása ezentúl nem három, — hanem hat évi időtartamra történik. — A budavári Mátyás templom külső munkálatainak befeje­zésére és a belső díszítések költségeire eddig rendel­kezésre állott pénzalapok elfogytak. A fővárosi képzőművészeti bizottság javasolja tehát, hogy a még szükséges 310.000 frtot a főváros adományozza. — A főszámvevő javasolja, hogy ez összeg a főváros keze­lése alatt álló intézeti és alapítványi pénzekből vétes­sék s az 1892—1897. évi időszak alatt, évi 45.000 forintos részletekben fizettessék vissza. Wodiáner Béla hozzájárul ahhoz, hogy a 310.000 frtot a fővá­ros e czélra megadja, de óhajtaná, hogy a pénz hosz­­szabb lejáratú kölcsön útján szereztessék be. A fő­­számvevő ama kijelentésére, hogy a főváros budgetje e nagyobb összegű részleteket is megbírja, a bizottság a javaslathoz hozzájárult. Végül kijelölte a bizottság az V. ker. Lipót­ körút és Nádor­ utcza külső részeinek világítására és csatornázására előirányzott 23.000 frtnyi összeg fedezetét. KÜLÖNFÉLÉK. — június 1. Programmbeszéd. R­á­t­h Károly képviselő­­jelöltet Gyulafehérvárott küldöttség fogadta. Szomba­ton bevonulás volt, lovas-bandériummal. Este köz­vacsora volt s vasárnap a városházán az összes választók jelenlétében tartotta meg Ráth a pro­­grammbeszédet. Kiterjeszkedett a törvényhozás kö­zelebbi fontos feladataira s főleg a közgazdasági érdekeket fejtegette tüzetesen megokolva párton­­kivüli állását. Dr. Erődi Béla, kir. tanácsos, a Ferencz József­­nevelőintézet kormányzója, tegnap Kalocsára uta­zott, hol a tanító- és tanító­nő­képezde zárvizsgála­­tain mint miniszteri biztos vesz részt. Merénylet egy főügyész ellen. Orosházáról je­lentik : Reiszig Ede az uj békésmegyei főispán szom­baton reggel az orosházai szolgabiróság vezetésével megbízott Oláh György megyei főügyészszel kocsin Csorvásra utazott s onnan vasúton Gyulára ment. A főügyész visszatért Orosházára, s mikor a sötét éj­szakában Csorvás alatt elhajtatott, rálőttek, de nem találták. Egy lap híre szerint a golyó valószínűleg nem Oláhnak volt szánva, hanem a főispánnak. Magyar művész sikere külföldön. Mint Parisból írják, Koroknyai Ottónak, az ott élő magyar művésznek »Baleset« czímű képe, mely a budapesti kiállításon is feltűnést keltett. Francziaország egyik legrégibb nemesi családjának, a »Dertell de Montey­­ak birtokába jutott. Franczia írók párbaja. Párisból távirják : Ca­­tulle Mendés a »Gil Blas« szerkesztőjét pár­bajra hívta. Kettős öngyilkosság. Szomorú eset történt a napokban Enyingen. Álló János odavaló gazda­ember összezördült a feleségével. Az asszony a közte és férje közt lefolyt csetepatét annyira szívére vette, hogy elhatározta, hogy megválik az élettől. Szomorú elhatározását csakugyan végrehajtotta : felakasztotta magát. Az eset annyira elkeserítette a szerencsétlen férjet, hogy alig néhány órára rá ugyanazon a he­lyen, a­hol előbb felesége, felakasztotta magát. Há­rom neveletlen árva siratja a szerencsétlen véget ért házaspárt. Megc­áfolt hír. Mióta a Tompa utczai rabló­­gyilkosság történt, ismételten érkeznek mindenféle feljelentések állítólagos tettesek ellen, a­kikről csak­hamar kiderül, hogy semmi közük a gyilkossághoz. Egy ily feljelentés, melyről kiderült, hogy teljesen légből kapott s hogy maga a feljelentést tevő egyén is csak »hallomás után« beszélt, arra birt néhány tu­dósítót, hogy a gyilkosság hírét felelevenítve, az ár­tatlan gyanúsítottak neveit közölje. A főkapitányság most c­áfolatot közöl, mely szerint a gyilkosok felde­rítésére vo­natkozó hír minden alapot nélkülöz s a fel­jelentés hosszú műve. Rablógyilkosság. Putka Helmeczen tegnap reg­gel halva találták özvegy Gortvayné asszonyt, kit az egész környék mint jó módú nőt ismert. A szencsétlen nő rablógyilkosságnak esett áldozatul, melynek tetteseit a csendőrség most nyomozza. Halálozások Szentkirályi Albert 1. Közéletünknek halottja van. Szentkirályi Albert országgyűlési képviselő, parlamentünk jeles szereplő egyénisége, Pest megye törvényhatósági bizottságának tagja, ki úgy a politi­kai téren kifejtett munkásságával, mint irodalmi tevékenységével köztiszteletet vívott ki magának, ma reggel 6 órakor hosszas szenvedés után 53 éves korában Gödöllőn jobb létre szenderült. Szent­­királyi hosszabb ideje szenvedett szívbajban, mely az utóbbi időben komoly jelleget öltött. Orvosai taná­csára márczius hónapban Abbáziát kereste fel,de a zord időjárás miatt onnan néhány heti tartózkodás után, visszatérni volt kénytelen .A fővárosban sem maradt so­ká, mert orvosai folytonos levegőváltozást ajánlottak neki, ezért előbb Leányfalvára s onnan két heti tartóz­kodás után Gödöllőre költözködött nejével s II. éves jogász fiával együtt. E közben baja mind súlyosabbá vált, úgy, hogy Müller, Gebhardt, dr. Kétli tanárok baját gyógyithatlannak jelezték. Gyakran fuldoklási rohamok lepték el s az utóbbi napokban már baja annyira aggasztó fordulatot vett, hogy ágyba kellett feküdnie.­­ Tegnap nagyon rosszul érez­te magát s táviratilag hívták a beteghez apó­sát és sógorasszonyát Helvey Laurát, a nemzeti színház művésznőjét. Délután úgy látszott, hogy jobbra fordult állapota, feleségétől szivart kért s egész jókedvűen élsz itta. Apósa látva, hogy a beteg jobban érzi magát, ma reggel öt órakor visszatért a fővárosba, de még a délelőtt folyamán a fővárosba érkezett unokája hozta a gyászhírt, hogy Szentkirá­lyi kiszenvedett. A temetés iránt a család még vég­leges intézkedéseket nem tett. Ma éjjel a fővárosba hozzák és a kerepesi temető halottasházában helyezik ravatalra, honnan délután 3 órakor valószínűleg a Tápiószentmártonban levő családi sírboltban helye­zik nyugalomra. É­letrajzi adatait a következőkben adjuk : Szentkirályi Albert, Szentkirályi Mór fia, 1838. Budapesten született; itt végezte középiskolai tanul­mányait, mire az orvosi egyetemet látogatta; 1860- ban orvosi oklevelet nyert, gyakorlatot azonban nem folytatott, hanem két évre Bécsbe ment s az ottani közkórházban folytatta tanulmányait. Ezután bejárta a nyugatot és a keletet. 1866-ban politikai és jogi tanulmányok végett Heidelbergbe ment, de a porosz­­osztrák háború kitörése hazatérésre késztette. Vissza­térve, Pestmegye tiszti. aljegyzője lett, részt vett a me­gyei életben s mint Deák-párti küzdött Nyári Pál ellen. 1870-től mácsai (Pestmegye) jószágán gazdálkodott, mig 1884-ben a nyáczi kerület képviselő­je választotta. Több ízben követelte az önálló hadsereg fölállítását. Irodalommal is foglalkozott; csaknem valamenyi euró­pai nyelvből vannak fordításai. Gogol »Revisor«a az ő fordításában került színre a nemzeti színházban; Tolstoj »Caládi boldogság«-ának általa eszközölt magyar fordítását a Kisfaludy-társaság adta ki. 1883-ban névtelen röpiratot adott ki e czím alatt: »Mit tegyünk«. Számos nemzetgazdasági czikke a »Pesti Napló«-ban látott napvilágot. Szentkirályi tevékenységének egyik kiváló mozzanata volt a függet­lenségi és 48-as pártban legutóbb történt sze­replése. Csacsko Irma május 30-án délután 5 órakor hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. Táviratok: Zágráb, jún. 1. A tartománygyűlés mai ülésén folytatták a vitát a reguikoláris bizottság jelentése fölött. Mikulcsics a jelentés mellett szólal föl. Pisa­­csics az ellenzék ellenindítványát pártolja. Utána Czernkovics, a regnikoláris bizottság tagja szólal fel s melegen védelmére kel a bizottsági jelentésnek. A vitát folytatják. Berlin, jún. 1. A képviselőház mai ülésén Caprivi birodalmi kanczellár kö­zölte, hogy az államminisztérium nem hatá­rozhatta el magát arra, hogy a szövetségta­nács előtt a gabonavámok leszállítása mellett foglaljon állást. Átalános ínség nincs. Az aratási kilátások jobbak, mint két héttel ez­előtt. Átalános előny a gabonavámok leszál­lításától várható nem volna. Moszkva, jun. 1. A cz úr a polgármes­ter üdvözlőbeszédére válaszolva, szívélyesen megköszönte a szép fogadtatást és örömét fe­jezte ki, hogy Moszkvában őt fivére képvi­seli. Meg van győződve, hogy fivére megsze­reti Moszkva városát; ő már gyermekkora óta szereti e várost. Potsdam, jim. 1. Vilmos császár és Au­guszta Viktória császárné éjfélkor elutaztak Kielbe. Roubaix, jun. 1. A dologba vissza­állott mun­kások, a­kik, mint már jelentve volt, béremelést és nyolcz órai munkaidőt követelnek, elhatározták, hogy ma megkezdik az általános sztrájkot. Valószínű, hogy ennek következtében majdnem vala­mennyi szövő­műhely kénytelen lesz szünetelni. Bilbao, jun. 1. Sztrájkoló munkások gyűlésének feloszlatása miatt nagy zavargás tört ki. A rendőrbiztost kődobással és lövéssel megsebesítet­ték. Egy sztrájkolót m­egö­lt­ek. Az ostrom­­állapotot kihirdették. A szoczialisták főkolomposát letartóztatták. Páris, jun. 1. Beauneban Ricard köztársa­sági párti jelöltet választottak meg képviselővé. Berlin, jun. 1. A nemzeti szabadelvűek delegá­tusainak gyűlésén mintegy négyszázan vettek részt, köztük számosan Dél Németországból. Bennigsen két óráig tartó beszédet mondott. Végül határozati ja­vaslatot fogadtak el, mely szerint »a pártnak legyen gondja arra, hogy megóvja a függetlenséget s őre legyen a szabadelvűség eszméjének.«­­ A gyűlés után a »Kaiserhof«-ban 270 terítékű ebéd volt. Az asztalfőn Hobrecht ült, a­ki felköszöntötte a csá­szárt. Bennigsen a nemzeti szabadelvű pártra, kivált az ifjabb nemzedékre emelte poharát. A gyű­lésen határozatba ment, hogy Bismarck her­­czeget táviratilag üdvözlik. Prága, jun. 1. A járásbíróság ma tárgyalta a Cziczek által Müller ellen az országos kiállításban május 20-án történt ismeretes összekoc­c­anás követ­keztében emelt magánvádat. Müller vádlott tagadja, hogy a C­iczek által állított kiáltást: »Cseh csőcse­lék« ő hangoztatta vagy akár csak hallotta volna is. A tárgyalást elhalasztották ama másik tárgyalás be­fejezéséig, mely a közvádló indítványára folyik Czi­czek ellen. Vladivosztok, jun. 1. A szibériai vasút usszuri­i vonalának első részét tegnap a trón­örökös jelenlétében megnyitották. Az állo­mási épületek alapköveinek letételénél a trón­örökös ezüst emléktáblákat tett le, mire vag­­yonon bejárta a 2­ 2 verst hosszú kész vona­lat. A trónörököst lelkes ovácziókkal fo­gadták. Róma, jun. 1. A mai konzisztoriumban a pápa G­r­u­s­c­h a bécsi herczegérsek bibornokká való ki­nevezését prekonizálja, azonkívül húsz új püspök fog prekonizáltatni, még pedig: hat olaszországi, négy spanyolországi, két délamerikai, egy afrikai (Angola és Kongó) és hét in­tartibus. A bolgár fejedelem nevenapja: Filippopolisz, jun. 1. A fejedelem nevenapját nagy ünnepélyességekkel ülték meg. A Szt.­Czyrill és Methodról nevezett egyházban tartott hálaadó isteni tisztelet után Nathanael itteni metropolita az egész klérussal proc­esszióban vonult a régi konok udvaráig, melyre lobogók voltak kitűzve. Ferdinánd fejedelem kíséretével s a jelenlevő miniszterekkel szintén részt vett a menetben. A tem­plomba visszatérve a metropolita hazafias üdvözlő beszédet intézett az egybegyűltekhez, melyért a feje­delem néhány szóban köszönetet mondott. A feje­delem azután a palotában a polgári és katonai hatóságok fejeit fogadta. Az ünnepies díszben ragyogó város lakossága nagy számban gyűlt a palota elé s több ízben lelkes ovácziókban részesítette a fejedelmet. A fejedelem többször megjelent az ablak­nál, hogy köszönetet mondjon a rokonszenv eme nyil­­vánulásaiért. A tömeg ezután Stambulov minisz­terelnök lakása elé vonult, kit szintén lelkes ovácziók­ban részesítettek. Örömüket nyilvánították a leg­utóbbi merénylet elől való szerencsés megmenekülése felett, és kifejezést adtak a bizalomnak, melyet poli­tikájába helyeznek. Stambulov miniszterelnök köszönetét mondván, felhívta a polgárokat, hogy mindenekfelett a haza érdekét tartsák szem előtt, ne pedig személyes érdekeket. Az ünnepélyességeken melyek ez idén sokkal fényesebbek voltak, mint az előbbi években, az összes nemzetiségek részt vettek. A fejedelem a Szt.-Czyrill­ és Methodról nevezett is­kola­egyletnek 10,000 frankot adományozott. Philippopolis, jun. 1. Savoy őrnagy hadügy­miniszternek a fejedelem a Sándor-rend nagykereszt­jét adományozta. Szófia, jun. 1. A fejedelem nevenapja alkalmá­ból a város este ki volt világítva. A nemzetközi békekongresszus. Milánó, jun. 1. Az olasz békeegyletek delegátu­sai tegnap Maffi elnöklete alatt gyűlést tartottak, melyen egyhangúlag elfogadták az elnök javaslatait. Ezek szerint háromtagú bizottság lesz választandó a római nemzetközi kongresszus előkészítésére s a na­pirend oly értelemben lesz megállapítandó, hogy a törvényhozó testületeket illesse a jog a háború vagy a béke iránti határozathozatalra. Az a kívánság van továbbá kifejezve, hangsúlyozza a római kongresszus, hogy a békeegyletek társadalmi kérdésekkel foglal­kozzanak a képviselők számának szaporítására töre­kedjenek. A képviselők vegyenek részt egy nem­zetközi parlamentben s ott küzdjenek a le­­fegyverkezés s a vitás kérdéseknek választott bírósá­gok útján való elintézése érdekében.­­ Végül elfo­gadták Mazzoloni határozati javaslatát, mely azt az óhajt fejezi ki, hogy az olasz-amerikai viszály ki­­egyenlítése a genti nemzetközi intézetre bizassék. A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épü­let. • ' ■ i , . ■ ’. •. " * • ” ? ' 71 ' Zsidóüldözések. London, jun. 1. (M. É.) Odesszából érkezett jel­­­entések szerint Kievből majdnem mind a zsidók ki­vándorolnak Palesztinába, hol már száz odavándo­rolt zsidó foglalkozik szőlő- és dohánytermeléssel. Mint hírlik, az oroszországi zsidó bizottság szerződést kötött a keleti tengeri gőzhajózási társasággal 60,000 szegény zsidónak Libanból és Rigából Lon­donba való szállítása iránt. A bizottság reméli, hogy ha a tervet sikeresen viszik keresztül s a zsi­dók Londonban és Anglia vidéki városaiban mun­kát kapnak, 1892-ben még többet fog kiküldeni. KÖZGAZDASÁG. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma jól kínáltak, a vételkedv javult, az irányzat is kellemesebb volt és 20,000 méter mázsa kelt el teljes árakon. Rozs 10—15 krral emelkedett. Elkelt: Búza : Tiszavidéki: 100 mm. 81 k. 10.40, 100 mm. 80 5 k. 200 mm. 80 k., 200 mm. 79 k. 10.821 k., 100 mm. 80 k. 10.30, 100 mm. 80 k. 10.25, 100 mm. 80 k. 10.20, 100 mm. 80 k., 100 mm. 79­ 5 k., 100 mm. 79 k., 100 mm. 78 7 k., 100 mm. 78.5 k., 100 mm. 77 k., 110 mm. 78 k. 1032'/,, 100 mm. 79.6 k. 10.36, 100 mm. 79­ 5 k. 10.30, 100 mm. 79­ 8 k. 10.40, 300 mm. 79 5 k. 10.32'/,, 200 mm. 78­ 6 k. 10.22'/,, 100 mm. 78.5 k. 10.20, 100 mm. 78 3 k. 10.22'/,, 400 mm. 78 k. 10.25, 500 mm. 78 k. 10.25, 400 mm 77­ 5 k. 10.22'/,, 100 mm. 78 k., 100 mm. 76.5 k. 9­85 forinton. Pest megyei: 200 mm. 81 k. 1036, 100 mm. 79 k. 10.20, 100 mm. 79 k. 10 30, 000 mm. 78.5 k. 10.10, 100 mm. 78.6 k. 100 mm. 78 7 k. 10.10, 200 mm. 78 6 k. 10. 0, 200 mm. 77 k. 9.60 forinton. Bánáti: 3300 mm. 77.8 k. 10.20 forinton. Bácskai: 2500 mm. 78'4 k. 10.26 forinton. Felsőtiszai: 300 mm. 80 k., 200 mm. 79.8 k. 10.12'­, frton. Dunai: 1700 mm. 77.8 k. 10 ., 300 mm. 74 k. 9.40 frton. Becskereki: 300 mm. 77 k. 10.— forinton. S­z­e­r­bi: 200 mm. 74 k. 9.15 forinton. Mind 3 havi időre. Bóza: 1­0 mm. 8.—, 800 mm. 7.90, 160 mm. 7.95 frt, készpénzben. A határidő-üzletben az irányzat nagyon szi­lárd volt. Búza 1891. tavaszra —.— pénz, —.— áru; 1891. má­jus—júniusra —.— pénz, —áru ; őszre 9.62----.— pénz, 9.80 áru; tengeri junius—júliusra —. — pénz, —.— áru; julius augusztusra 6.54 pénz, 6.60 áru; 1892. máj.—júniusra 5­70 pénz 5.76 áru ; zab 1891. ta­vaszra —.— pénz, —.— áru; őszre 6.14 pénz, 6.16 áru; káposzt­arepp­e 1891. augusztus szeptembe­re 16.75 pénz,­­ .— áru. * A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a kö­vetkezők : Búza 1891. tavaszra —.— pénz, —.— áru; 1891. máj.-jun.-ra 10.01 pénz, 10.02 áru ; őszre 9.79 pénz, 9.80 áru ; tengeri junius—júliusra 6.46 pénz, 6.48 áru ; julius —augusztus 6.58 pénz, 6.68 áru; 1892. május—júniusra 5 70 pénz 5 76 áru; zab 1891. tavaszra —.— pénz, —.— áru; őszre 6.14 pénz, 6.16 áru; káposztarepeze 1891. aug - szept.-re 16.70 pénz, 16.80 áru. Felmodatott 18.000 mm. tengeri. A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben gyenge volt a forgalom. Városi disznózsír hordóstul 52.50—63 frton, szalonna 44 — 44.50 frton, 3 drbos 45.50 —46 frton, boszniai szokványszilva 26 frton, 100 drbos 26.50 frton, 86 drbos 28 frton kelt. Szil­­vaiz változatlan. Mai hivatalos effektiv árak : fr­tól frtig Butva a bánsági.............. 76—81 kig ----­» új tiszavidéki .... 76—81 » 9 86 10 30 » » pestvidéki .... 76—81 » 9 80 10 25 » » fehérmegyei . . . 76—81 » 9.86 10 30 » » bácskai . . . 76—81 » 9.85 10 30 » » északmagyarorse. 76—81 » —.— —.— Bozi­ó................................. 70—72 » 7 85 8.— Aron » takarmány .... 60—62 » 6 65 6.86 » » égetni való .... 62—64 » 7.10 7 40 » » serfőzdei .... 64—66 » —.— — .— Zab ».....................................89—41 » 6.66 6 80 Tengeri - bánsági............... 76 » 6.40 6.46­­ » másnemű............. 78 » 6 35 6.40 Köles » . . . . 7.40 7.70 Káposztarepere » . . . . —.— —.— A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma a kedvező külföldi hírek hiányá­ban lanyha volt. A realizálások következtében a nemzetközi értékek gyengültek. A járadékpiac­ ked­vetlen volt, csak a papírjáradék szilárdult. Az osz­trák-magyar államvasuti és a dunagőzhajózási társa­sági részvények csökkentek. A helyi piac­ nyugodt volt. A valuták szilárdultak. Az előtőzsdén Osztrák hitelbank 299.60 —299.40 forinton, magyar hitelbank —.-------.— frton, 4 százalékos magy. aranyjáradék —.—----.— frton, magyar papírjáradék 101.40—.—.— f­rinton, magyar le­számítoló és pénzváltóbank —1~.-----.— forinton, rima­murányi vasmű-----.-----.—. forinton: magyar állam­vasuti részvény 275.25— 274.— frton került forgalomba. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 299.25, magyar aranyjáradék 104.85. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 1.50—2. 8 napra: 4.-----4.50 egy hóra 8.-----9.2. A déli tőzsdén magy. aranyjáradék 104.85 frton, magyar papirjáradék 101.42­/­- 101.45 frton, déli vasút 94.75—96.26 forinton, a budapesti általános hitelegy­let mint szövetkezet 55 frton, Disconto- és értékpapírbank részvényt. 115 frton, magyar általános hitelbank 348.60— 344'/s forinton, magyar leszámítoló és pénzváltó­ bank 114.60 forinton, osztrák hitelintézet 299 80­­ 800 forinton. I. magyar iparbank 194—196 forinton, osztrák-magyar államvasut 273.75—275.60 forinton, pesti közúti vaspálya 314—815 forinton, kőszénbánya és téglagyár (Dräsche) 493 494 forinton került forgalomba. A bécsi értéktőzsdéről. — Június 1. — Megnyitás. Előtőzsde. Osztr. hitel-részv. 300.25 Osztr. hitelint. részv. 300.— Unio-bank-részvény —.­­ Unio-bank-részvény 236.25 20 frankos arany 9.34.— 20 frankos arany 9.84.— Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magyar hitelrészvény 344.— Magy. orsz. bank.-r. —.— 5°/o, magyar papir-jár. 101.40 Magyar hitelb.-részv. —.— Angol osztr.-bank-r. 156.50 4°/o magy aranyjár. 104.95 Déli vasúti részvény 94.50 M. leszám. és váltób.-r. —.— Osztr. államvasuti r. 274.50 — 4*/« magy. aranyjár. 104.90 Felelős szerkesztő Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉl Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Május 31. — Árverések a fővárosban. Rózsa­ u. 44. junius 3. Friel­­mann Jeanette ingóé 314 frt. VIII. ker. tbir. jun. 30. Ley­­rer Mária ingatl. 1848 frt. Alkotmány u. Törvénykezési épület jun. 30. Tárczy Sándor ingatl. 172,163 frt. Árverések a vidéken. Szombathely jun. 20. Leidl Já­­nosné ingatl. 4134 frt­­.­Jobbágyi jun. 5. Plachy József ingós. 18200 frt. Hernád-puszta jun. 2. Cserna György in­­gós. 11984 frt. Nagy-Barcza junius 17. Karall Ignácz ing. 3344 frt. Pályázatok. Zágrábbi állami főpénztárnál pénztár­noki áll. 2 hét alatt. Aradi kincstári ügyészségnél írnoki állás 3 hét alatt. Beszterczebányai és csurgói adóhiv. VL oszt. adótiszti állás 2 hét alatt. Varasdi adóhivatalnál III oszt- adóellenőri állás 4 hét alatt. Ipolysági törvényszék­nél jegyzői áll. 2 hét alatt. Egerszegi pénzügyigazgatóság­nál II. oszt. irodatiszti áll. 8 h. a. Miskolczi Eszéknél jegy­zői áll. 2 h. a. Eszéki pénzügyigazg. II. oszt. p. v. fogal­mazói áll. 8 h. a. Gyergyó-Szentmiklósi­ bíróságnál albiró­­áll. 2 h. a. Pápai jbíróságnál III. oszt. telekkönyvvezetői áll. 2 h. a. S.-A.­Ujhelyi­ Iszéknél aljegyzői áll. 2 h. a. Páni­socvai jbíróságnál albirói áll. 2 h. a. Színházak, ma, junius 1-én : A n­e­m­z­e­t­i szinházban:A tündér újak. — A népszínház­ban: Sötét titok. — A budai színkörben: Szegény Jonathán. — A városligeti szinkör­­ben: Nárcziss. PJR

Next