Pesti Napló, 1891. július (42. évfolyam, 178-208. szám)

1891-07-01 / 178. szám

császár utazásának jellegét; e látogatás egy­szerűen udvariassági aktus, melyben a csá­szár személyes jó­indulata a szomszéd kis ország uralkodóháza és népe iránt nyer ha­tározott kifejezést. Ezzel szemben egyes la­pok a császárban politikai ügynököt lát­nak, ki azért jön Hollandba, hogy ezt a hármas­ szövetséghez való csatlakozásnak megnyerje. Ez a lehető legképtelenebb és legalap­talanabb föltevés. Németország valóban nem szorult Holland szövetségére, vannak hatal­masabb barátai, melyekre támaszkodva tel­jes bizalommal tekinthet a jövő esélyei elé. Egészen fölösleges munkát végeznek tehát azon hollandi lapok, melyek tiltakoznak az ellen, hogy hazájuk a hármas­ szövetséghez csatlakozzék. Ez el lehet a kis ország nélkül is, melynek elhatározásaiban a teljes szabad­ságot senki sem akarja korlátolni. Egészen a hollandi kormány belátására lesz bízva jö­vőre is, hogy azt a külpolitikát kövesse, mely érdekeinek leginkább megfelel. Különösen Vilmos császárt nem illő olyan c­élzatokkal gyanúsítani, mintha azért tenné mostani látogatását, hogy személyes tekintélyével vegye rá a hollandi kormányt bizonyos szerződések kötésére. Efféle szerző­déseket ma Hollandban egyáltalán kötni nem lehet, mert az a minisztérium, mely holnap a császárt fogadja, már úgyis megbukott s csak rövid ideig marad hivatalában, azok pedig­ a­kik nem sokára örökébe lépnek, ma még egyszerű magánemberek, kikkel államügyek­ről tárgyalni nem lehet. Közvetlen politikai czélja nincs tehát Vilmos császár Hollandban való időzésének s az ottani politikai világ nem is lát a vendégben mást, mint az ország egy jó barátját, egy szomszéd hatalmas állam uralkodóját s ennek megfelelően teljes rokon­­szenvével készül őt fogadni. Fővárosi ügyek. Községi választások. A fővárosi községi vá­lasztók névjegyzéke ma délig volt kitéve közszem­lére a régi városházán, a­hol ma délig lehetett be­adni a névjegyzék elleni felszólalásokat. Most is kitűnt, hogy a választásoknál a legnagyobb harcz a Józsefvárosban lesz, a­hol az új polgári kör lé­pett akc­ióba a kerületben uralkodó Rémi- és Hű­vös-féle párt ellen. A polgári kör pártja 108 ellen­párti szavazó­ igazolványt támadott meg reklamá­­czióval, és pedig kifogásolnak 44 választót azon a c­ímen, hogy más kerületben lakik és szavazó­­tárczáját is részben más kerületben vette ki; 77 választót azért, mert az összeíráskor vallott jó­zsefvárosi lakásukon nem laknak, és egyáltalában nincs bejelentett lakásuk, végül még kifogásolnak 232-őt a meghatalmazásnak nem törvényszerű ki­állítása, 134-et pedig adó nem fizetés vagy adó­hátralék czímén. Reklamácziót adott továbbá be Bernfelder Zsigmond választó 128 postatiszt ellen azon az alapon, hogy sem személyesen nem jelentkeztek, sem meghatalmazást alá nem írtak, hanem egyszerűen az igazgatóság által készített névjegyzékre kaptak szavazó tárczát. A Józsefvá­ros után a legtöbb reklamáczió a VI-ik kerületből adatott be. Összesen 70 darab. A tömeges rekla­­mácziók következtében az igazoló választmány­nak szombatra kitűzött ülése aligha lesz meg­tartva. A képviselő-választók névjegyzéke közszemlén. A következő hirdetményt küldték be hozzánk: »Budapest főváros központi választmánya az 1874. évi XXXIII. és az 1876. XVIII. t.-cz. alapján ezennel közhírré teszi, hogy a fővárosi országgyű­lési képviselő-választók kiigazított ideiglenes név­jegyzékei, úgymint: 1. Az első választókerület (I-ső közigazgatási kerület) választóinak névjegy­zéke az I-ső kerületi elöljáróság helyiségeiben (Budavár, disztér 17. sz. a.); 2. a II-dik választó­­kerület (II. közigazgatási kerület) választóinak névjegyzéke a II-ik kerületi elöljáróság helyisé­geiben (Víziváros, Fő­ utcza, vízhajtógép-épület); 3. a III. választókerület (III-ik közigazgatási ke­rület) választóinak névjegyzéke a III-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (Ó-Buda, volt városhá­za) ; 4. a IV-ik választókerület (IV-ik közigazga­tási kerület) választóinak névjegyzéke IV-ik kerü­leti elöljáróság helyiségeiben (IV., Duna­ u. 1. sz.); 5. az V-ik választókerület (V-ik közigazgatási kerület) választóinak névjegyzéke az V-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (V-ik kerület, Arany János­ utcza 20. sz. a.); 6. a Vl-ik választókerület (VI. közigazgatási kerület) választóinak névjegy­zéke a Vl-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (Vl-ik ker., Nagymező-utcza 24. sz. a.); 7. a VII-ik választókerület (VII-ik közigazgatási kerület) választóinak névjegyzéke a VII-ik kerületi elöl­járóság helyiségeiben (VII-ik kerület, Dob-utcza 61. sz. a.); 8. a VlII-ik választókerület (VlII-ik közigazgatási kerület, választóinak névjegyzéke a VlII-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (VlII-ik kerület, Stáczió-utcza 34. sz. a.); 9. a IX-ik válasz­tókerület (IX-ik és X-ik közigazgatási kerü­let) választóinak névjegyzéke: a) a IX-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (IX-ik kerület Bakács­tér 14. szám alatt) és b) X-dik kerületi elöljáróság hivatalos helyiségeiben (X-ik kerü­let, Kőbánya, Jászberényi k út) folyó 1891. évi julius hó 5-étől folyó évi julius hó 25-éig bezárólag közszemlére fognak kitétetni. Ezen idő alatt reggeli 8 órától déli 12 óráig a névjegyzéke­ket, valamint az azok ellen netán beadott felszó­lalásokat az elöljáróság egy tagjának jelenlétében mindenki megtekintheti és d. u. 2­6 óráig le­másolhatja. Az 1874. XXXIII. t.-cz. 44. §-a értel­mében a névjegyzék ellen saját személyét illető­leg bárki felszólalhat; ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választókerületben, melynek név­jegyzékébe felvétetett, bármily jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszó­lalni. A felszólalások írásban adandók be és egy beadványba több egyénre vonatkozó felszólalás is foglalható. A felszólalónak kívánságára beadvá­nyáról törii­vény adandó. A felszólalások folyó 1891. évi julius hó 15-ének d. u.6 órájáig fogadtatnak el. A­ felszólalásokat mindenki megtekintheti és azok, kik valamely választókerület névjegyzékébe felvé­tettek, jogosítva vannak ugyanezen kerület név­jegyzéke elleni felszólalásokra folyó 1891. évi jú­lius 16-ától 1891. évi julius hó 25-ének délután 6 órájáig írásban észrevételeket benyújtani. — A felszólalások és az azokra tett észrevételek a fővá­rosi központi választmányhoz czimzendők és a vá­lasztói jogosultság igazolására szükséges okmá­nyokkal felszerelve azon közigazgatási kerület elöljáróságánál nyújtandók be, melynek hivatalos helyiségeiben a választók ideiglenes névjegyzéke jelen hirdetmény értelmében közszemlére ki van téve. Az ilyképp benyújtott felszólalások és észre­vételek felett a központi választmány az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 48. §-a rendelkezése sze­rint határozand és mindazon határozatát: a) mely­­lyel valamely felszólalás elutasíttatott, vagy b) va­lamely név kitörlése elrendeltetett, végre c) a­mely oly felszólalás felett hozatott, melyre észrevétel ada­tott be, annak, kinek választói jogára a határozat vo­natkozik, kézbesíttetni fogja. Végül figyelmezteti a központi választmány a választókat, hogy az ideiglenes névjegyzékek megtekintését saját érde­kükben annál kevésbbé mulaszszák el, mert egy­általán nincs kizárva annak lehetősége, hogy a rendkívüli nagy terjedelmű összeírási anyag fel­dolgozása közben is egyesek akár elnézés, akár té­vedés folytán az ideiglenes lajstromokból kiha­gyattak, másrészt pedig az e lajstromokba bejegy­zett egyes adatok is tévesek lehetnek, mely hibák kiigazítása csakis a fent jelzett határidő alatt esz­közölhető. A lóhus árusítása Budapesten. A fővárosi ta­nácshoz a magy­­arsz. állatorvos-egylet választmá­nya tudvalevőleg beadványt terjesztett a lóhus árusítása ügyében. A beadvány oda irányul, hogy a tanács a lovak vágásának és a lóhus kimérésé­nek megengedését határozatilag mondja ki s tegye lehetővé, hogy a kellő felügyelet szervezésével a fogyasztó közönség az uj táplálószer iránt bizal­mat nyerjen. E beadványra a tiszti főorvos a következő véleményt adta: »A magy. orsz. állat­orvos-egylet választmányának kérését, a­mely sze­rint a lovak vágásának és a lóhús kimérésének megengedése kimondassák, — elvileg kifogásolha­tónak nem vélem, sőt a beadványban felhozott több rendbeli előnyökre való tekintettel, a­melyek nemcsak a nemzetgazdászat és ipar, hanem a fo­gyasztó közönség javára válnának, annak a fővá­ros területén leendő mielőbb való életbeléptetését a kellő felügyelet és ellenőrzés mellett, a magam részéről is előnyösnek tartanám.« Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ-TM­ EISfizetési árak ] (A reggeli és esti kiadásra.) Félévre ................ 9 frt —­kr. Évnegyedre ....... 4 » 50 » Egy Mmnapra ....... 1 » 50 » “ Az előfizetések Budapestre, a »Pesti Napló« kiadóhivatalába (Ferencziek­ tere, Athe­naeum-épület), legczélszerűbben postai utalvány­nyal küldhetők. Ha, a­z e­s­t­i kiadás n­n­s­t­a­­i k­ü­­lönküldése kívántatik, a bélyegre havon­­kint 35 kr. évnegyedenkint 1 frt felülfizetendő. A »Pesti Napló« szerk. és kiadóhivatala, lapunkra. Julius elsejével új előfizetést nyitunk KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: julius 1. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. — A miniszterelnök mint belügyminiszter fogad d. u. 4 órakor. — A földmivelésügyi miniszter fogad délután 2 órakor. — Nemzeti múzeum: képtár, nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. — Nyilvános könyvtárak: múzeumi délelőtt 9—1 óráig. — Akadémiai délelőtt 9—1 óráig. — Egyetemi: d. e. 9—1 óráig. — Állatkert nyitva egész nap. Be­lépti dij 30 kr. — jun. 30. Személyi hirek. Gróf Szapáry Gyula minisz­terelnök és gróf Csáky Albin közoktatásügyi mi­niszter tegnap a fővárosba érkeztek. — Szögyény- Marich László ő Felsége személye körüli miniszter tegnap Budapesten keresztül Bécsbe utazott. — Gróf Bethlen földmivelésügyi miniszter az Árad­ás Csanádmegyében levő, válságos helyzetbe ju­tott kincstári telepes községek rendezése ügyé­ben a napokban Aradra érkezik, két miniszteri ta­nácsos kíséretében. — Bartay Ede kir. tanácsos, a nemzeti zenede igazgatója, a nyári szünidőre Ta­­polcsányra utazik. — Spányi Irma, a m. kir. opera volt tagja, rokonainak látogatására Oroszországból Budapestre érkezett. Dr. Haynald Lajos bibornok érsek régi beteg­sége — mint lapunknak Kalocsáról sürgönyzik — a válság felé közeledik. A beteg — úgy látszik — tudja mi vár rá a közelebbi rövid idő alatt, azért tegnap meggyónt és az utolsó szentséget magához vette. Legbensőbb emberei környezetében a pam­­lagon pihenve, teljes öntudattal járult a szentségek­hez és azután lefeküdt; most már nem is viteti ma­gát az étterembe, hogy a mások társalgása szóra­­koztassa. E­r­e­j­e perczről-perczre fogy és hangja csak úgy érthető,ha föléje ha­jolnak. Szombaton éjjel a szélhüdésnek egy ki­sebb faja az arczát érte és azóta lett válságos a be­tegség. — A palotából nagyon kevés hir jön for­galomba. — Az »O. E.« egy éjjel érkezett kalocsai sürgönye a következőket jelenti. Haynald bibor­nok állapota tegnap óta ma délutánig változatlan volt. Háromnegyed öt órakor még szobakocsiján sétát tett, azonban öt órakor újabb szél­­hüdés következtében állapota ag­gasztóvá vált. Orvosai szerint a szív műkö­dése még oly erős, hogy esetleg e bajt is leküzdheti. — Este 11 órakor feladott távirat szerint Haynald még mindig eszméletén kívül fekszik. Érvelése változatlan, de elég erős. Orvosai nem nyúj­tanak reményt életben maradásához. — 11 óra 12 perczkor feladott sürgöny szerint az érsek állapota szerfölött aggasztó, eszméletét egy pillanatra sem nyerte vissza. Miniszteri látogatás. Gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter tegnap délután 5 óra­kor nejével együtt megjelent az orszá­ngiparegye­­sület Szentkirályi­ utczai iskolájában és behatóan szemügyre vette a kézimunka-kiállítást. A tárlat ízléses berendezése és a kiállított munkák nagy száma fölött a miniszter elismerését nyilvánította.­­A kiállítást egyébként ma berekesztették. Ma délelőtt a miniszter meglátogatta a IV. ker. főreál­iskolát, a­hol éppen a szóbeli érettségi vizsgála­tok folytak és úgy ő maga, mint a kíséretében megjelent dr. Klanjarik János min­ tan. érdek­lődéssel kisérték a vizsgálatot és maguk is számos kérdést intéztek a növendékekhez. Gyászmise V. Ferdinándért. V. Ferdinánd király lelki üdvéért holnap, szerdán délelőtt 10 órakor ünnepi gyászmisét tartanak a budavári helyőrségi templomban. Baross Gábor kereskedelmi miniszter a ma ideérkezett Stefan német birodalmi főposta­­igazgató tiszteletére ebédet adott, melyen többek közt gróf Szapáry miniszterelnök és Wekerle pénzügyminiszter is résztvettek. A veloczipéd az orosz gyalogságnál, Pétervár­­ról távirják. A hivatalos lap rendeletet közöl, melynek értelmében a gyalogságnál behozzák a veloczipédet a hírek gyorsabb közvetítése végett. Uj képviselő: A Szentkirályi Albert halálával megüresedett mezőtúri választó­kerület ellenjelölt hiányában Á­d­á­m Sándor ügyvédet egyhangúlag képviselővé választotta. Az új képviselő átvevén megbízó levelét, kijelentette, hogy a függetlenségi és 48-as párt Ugron-féle árnyalatához csatlakozik. Alföldi munkásmozgalmak. Makóról jelentik sürgönyileg: Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának Lonovics József főispán elnöklete alatt tartott mai nagyon népes rendkívüli közgyű­lésén Szentes Vidor bizottsági tag kérdést inté­zett az alispánhoz a megyében előfordult munkás­­mozgalom­i zendülésről, továbbá, hogy a hatósági intézkedések biztosítékot szolgáltatnak-e a már legközelebb kezdeteket veendő mezei munkálatok­nak a kívánatos rendben való végbemenéséről. Dr. Meskó Sándor alispán azt válaszolja, hogy a bé­­kés megyei munkásmozgalmak kitörése után azon­nal preventív intézkedéseket tett, a tervezett munkásgyűléseket betiltotta, a forgalomba hozott izgató proklamácziókat elkoboztatta, elrendelte az izgatóknak tekintet nélkül való elfogatását és uta­sította a szolgabirákat, hogy a községeket és na­gyobb uradalmakat hetenkint legalább egyszer lá­togassák meg s a munkások hangulatát figyelemmel kisérjék, intézkedett a temesvári hadtestparancs­nokságnál a szükséges katonai erőnek esetről-esetre megkeresésre leendő azonnali kirendelése, valamint a csendőrök őrslétszámának szaporítása iránt. A battonyai zendülés minden előkészület nélkül a vasárnapi piaczon egybegyűlt csőcselék által ren­deztetek. A további zendülés teljesen elfojtatott. Az izgatók s bűnösök bebörtönözve az igazság­szolgáltatás kezei közt vannak. A közbiztonság s vagyonbiztonság a katonai erőnek elhelyezése és a csendőr­őrsök szaporítása és gyarapítása által tel­jesen biztosítva van. A helyenkinti munkásmoz­galmak csirájukban elfojtattak, úgy hogy az aratás akadály nélkül fog végbemenni. Az alispán vála­sza általános helyeslés között megnyugtató tudo­másul vétetett és az alispánnak köszönet sza­vaztatott.­­ Itt említjük, hogy aradi tudósítónk távirata szerint az Aradon tartott függetlenségi párti nagygyűlésen szóba kerültek az alföldi mun­kásmozgalmak. Jankai József, az Aradon megje­lent, de időközben megszűnt szoczialista lap, a »Közjólét« írója, a függetlenségi párt aradi lap­jával szemben elégedetlenségét fejezte ki s a gyű­lésen jelen volt szoczialisták helyeslése közt indít­ványozta, hogy új pártlap alakíttassák, melynek főczélja legyen a népet napról-napra lelkesíteni. Dr. Malek Lajos, a párt képviselőjelöltje, ellene szólt Jankai indítványának. M. Horváth Károly, a megtámadott lap szerkesztője kijelenti, hogy lapja mindig hű orgánuma volt a pártnak, azon­ban nem bánja, ha a párt alakít egy bizottsá­got, mely megszabja a lap irányát. A gyű­lés megalakított, egy ily bizottságot. V­e­­cseri Ferencz több tekintetben hanyagság­gal vádolja a pártot s nagy hibájául tudja be, hogy nem agitál az általános szavazatjog mellett s nem küzd eléggé a munkások érdekeiért. — Müller Károly pártelnök utalt e tekintetben Irányi Dániel indítványára, mely felelettel azon­ban Vecseri nem volt megelégedve. A H­o­r­v­á­t ismert szoczialista agitátor beszélt ezután, elpana­szolva, hogy a hatóságokat az aradi ellenzéki lapok uszították a munkások érdekeiért működő szoczia­lista pártra. Szóló azt kívánja a függetlenségi párttól, mint néppárttól, hogy a munkások el­nyomott osztályának ügyét tegye magáévá.­­ Müller Károly kijelentette, hogy ha jogos panaszuk vagy kérelmük van a munkásoknak, forduljanak a párt elnökségéhez. Ezután a gyűlés szétoszlott. Kazinczy-ünnepély Sárospatakon. Kazinczy em­lékét az idén is kegyelettel ünnepelte meg a sáros­pataki főiskola ifjúsága, még­pedig ezúttal nem Széphalmon, hanem az intézet tornatermében. Az ünnepi beszédet dr. Ormándy Miklós igazgató mon­dotta. A román trónörökös szerelme. A román király fivére és trónjának egykori örököse, Hohenzollern Ferdinánd herczeg bukaresti lapok hire szerint beleszeretett sógornőjének egyik udvari hölgyébe s ki is fejezte azt az óhaját, hogy el fogja venni. A trónörökös e szándéka Romániában élénk és kellemetlen feltűnést kelt s a bukaresti sajtó egy része sietett a herczegnek nyomatékkal tudtára adni, hogy ő mint jövendő király »az országnak magasabb erkölcsi komolysággal, vagyis rangjá­hoz illő házassággal« tartozik. Hogy a herczeg szerelmes kedvét szegjék, állítólag elhatározták, hogy hosszabb külföldi útra küldik. Hogy Erzsé­bet királyné, az ideális szellemű költőnő mint gon­dolkozik sógorának szívbeli hajlamáról, arról a bukaresti lapokban egy betű sincs. — Ez ügyre vonatkozólag jelenti egy éjjel érkezett buka­resti táviratunk. A trónörökös egyetértve a ki­­rálylyal és az ország mévadó politikai körei­vel, végképpen elejtette feltűnést keltő házassági ter­vét, minek következtében az ez ügyben bejelen­tett interpelláczió is elmarad. A trónörökös ma Sigmaringenbe utazott.­­ A Balaton-egylet újjáalakítása ügyében tegnap, 29-én népes értekezlet volt Balaton - Füreden, Fenyvessy Ferencz elnöklete alatt. Székely Emil szolgabiró, mint az értekezlet jegyzője elő­terjesztvén Fenyvessy memorandumát, Svastics Benő zalai főispán, Purgly Sándor veszprém me­­gyei főjegyző, Csemeghy Károly kúriai tanácsel­nök, Szabó Imre orsz. képviselő, Bezerédj Viktor min. tanácsos, Vadnay Béla, Porzsolt Kálmán, Kállay Gyula, dr. Propper János keresk. akadé­miai igazgató, dr. Sziklay János hozzászólása után az értekezlet kimondotta: óhajtja, hogy a Balaton­­egylet, mint önálló egylet, vidéki osztályok meg­alakításával továbbra is megmaradjon, de szoros kapcsolatban a dunántúli közművelődési egylettel, mint a többi dunántúli kulturegylet; e­végből alapszabályai összhangzatba hozandók a dunántúli közművelődési egylet alapszabályaival; a Balaton­­egylet elnöksége felszólíttassék, hogy az Anna-bál napján közgyűlést hívjon egybe, mely az átalaku­lást kimondja és az alapszabályokat letárgyalja; az alapszabályok kidolgozására Fenyvessy Fe­­rencz, Porzsolt Kálmán és Sziklay János küldet­nek ki, a­kik a közgyűlés elé terjesztik az alap­szabály-j­avaslatot. Előadások a nemzeti múzeumban.A nemzeti múzeumban tegnap a múzeum tisztviselői Pulszky Ferencz igazgató elnöklete alatt értekezletet tar­tottak, melyen a közoktatásügyi miniszter azon óhajtását tárgyalták, hogy a nemzeti múzeum egyes táraiban vasárnaponként népszerű magya­rázó előadások tartassanak a közönségnek. Hosz­­szas eszmecsere után az értekezlet arra az ered­ményre jutott, hogy ilyen előadásoknak ilyen for­mában való tartása teljességgel lehetetlen, mert oly rendkívül szűk a múzeum egyes táraiban a hely, hogy minden egyes látogatónak külön elő­adást kellene tartani. Az értekezlet e helyett inkább azt vélné, hogy az egyes tárakból külön helyiségben népszerű felolvasásokat tartanának, mint ahogy ezt Párisban is teszik. Egy herczegnő adománya most a közbeszéd tárgya Milanóban. A nő Bolognine Eugénia Litta herczegné, ki összes értéktárgyait oda ajándé­kozta, hogy azokat eladva, a befolyt összegen szenvedő szegény gyermekek részére kórházat építsenek. A herczegnő állítólag azért tette ez alapítványt, mert vigaszt akar meríteni mély gyászára, melyet nemrég elhunyt férje miatt és néhány héttel azután meghalt kis­fiáért hord. Az értéktárgyak összegét legalább másfél millió frankra becsülik. Kiürített hírlapirói karzat. Mint lapunknak Brüsszelből sürgönyzik, a belga szenátus elnöke, ma kiürítette a hírlapírók karzatát, mert egy hír­lapíró a miniszter beszédét félbeszakította azzal, hogy a miniszter gúnynevét kiáltotta közbe: Marx, Spencer és Darwin. Angol lapok hozzák most oly módon kapcsolatba a három nagy tudós nevét, mely érdekes világosságot vet a modern tudományos életviszonyokra. Marx az ő híres mű­vének »A tőké«-nek egy-egy tiszteletpéldányát megküldötte Spencernek és Darwinnak. Spencer az ilyen alkalmakra már nyomtatott körözvénye­­ket tart készletben, melyekben udvariasan előadja, hogy egy filozófiai problémával nagyon el van fog­lalva és hogy neki a világ ezidő szerint eme prob­léma körül forogván, legnagyobb sajnálatára leve­lezésbe nem bocsájtkozhatik. Képzelhető, hogy a jeles angol bölcselőt mennyire üldözhették az öt vi­lágrész mindennemű szakemberei, ha már ily kétség­­beesett nyomtatott önvédelmi eszközökhöz kellett folyamodnia a reá zúduló óriási könyv-, füzet-, és értekezés-áradat ellen. Mindazonáltal Spencer két sorban titkára által tudomására juttatja Marx­nak, hogy ha filozófiai rendszerének kidolgo­zása folyamán a szocziológiához eljutana, akkor a beküldött munkát is tekintetbe veheti. — Darwin rövid levélkében válaszol Marxnak, az ő ismert rendkívül szerény modorában kifejezve, hogy csak keveset konyit a nemzetgazdasági tudományhoz, de általában hiszi, hogy a tudomány az emberiség boldogságának előmozdítására van hivatva. — Mindez azonban mitsem von le Marx művének nagy jelentőségéből. Az idei tanárgyűlés. Az országos tanáregylet idei közgyűlése a jövő héten lesz. Ez az egylet 25-ik évi jubiláris közgyűlése, melylyel kapcsolat­ban kiállítást is rendeznek. Az egylet tagjai közt reform­párt alakult, mely teljesen újjá akarja ala­kítani az elnökséget és a tisztikart. Az elnöki tisztre dr. J­a­n­c­s­ó Benedek főgimnáziumi tanárt, a főtitkárságra dr. Szerelem­hegyi Tivadar eddigi másodtitkárt, a pénztárnoki állásra Müller Józsefet és dr. Szemák Istvánt kandidálják. A majmok nyelve. Hogy az állatok meg tudják magukat egymással értetni s ha nem is tudnak be­szélni, de a benyomásokat, melyek reájuk hatnak, közölni képesek egymással, arról meggyőződhetik mindenki, a­ki az állatokat hosszabb ideig megfi­gyeli. A kutyák, lovak, fecskék, ludak, hangyák, méhek vagy hangok, vagy különös mozgások által fejezik ki örömüket, vagy ijedelmüket. Most egy amerikai tudós, Garner, a »New Revue «-ben bebi­zonyítja, hogy egyes állatok nemcsak jelek, vagy hangok által fejezik ki a benyomást, melyet érez­nek, hanem valóságos nyelvet beszélnek, mely bármily kezdetleges is, de rendszeres nyelv s nem egyes hangok általi puszta érzékitése az öröm­nek és rossz kedvnek. Ezen állatok közé tartozik első­sorban a majom. Garner ezelőtt hét évve kezdte meg ez irányban a figyelést Cincinnatiban, az ottani állatkertben. Meglepetve tapasztalta, hogy egy egész csoport majomkölyök meglapul a rácscsal több osztályra osztott majomházban. Egy nagy orangutang volt mellettük elhelyezve s foly­ton ennek mozdulatait kisérték szemmel, mi köz­ben felhívták a majomház többi osztályaiban levő majmok figyelmét az által, hogy az orangutang kü­lönböző mozdulatainak megfelelő hangokat hallat­tak s ugyanily hangot kaptak válaszul a többi maj­mok részéről. A tudós arról győződvén meg,hogy bi­zonyos helyzetet a majmok mindig s következetesen ugyanazon a h­angokkal jelöltek meg, kétséget sem táplált­an, mely h°gy a majmoknak artikulált nyelv u.. n 0 ^^yen egymással beszélnek. Gar­ner neki feküd­u '^ertV tanulmányozásának, rájött annak elveire, sőt dt azt megtanulnia, úgy hogy a majmokkal ma azok nyelvén tud társalogni. A nehézség a hangok elkülönítésében állott s az összetételek változatainak megállapítása kívánt különösen nagy fáradtságot. Számos kísérlete sikertelen maradt, míg végre a fo­nográfot vette segélyül s azzal gyűjtötte ösz­­sze és analizálta a hangokat, melyeket a maj­moktól hallott. Sikerült neki kitalálni, melyik az a hang, melylyel a majmok az inni valót, és melyik az a hang, melylyel az enni valót jelölik meg. Külön szavak van a kézre és az időre, a mely utóbbi úgy látszik és oly állandó beszédtárgyat képez a majmok, mint az emberek között. Ellesett azután egy szót, mely úgy látszik veszedelmet, vagy épen halált jelent. A mint ez a szót egy másik majom előtt kiejtette, az rémülten rohant a vaskalit legtetejébe, ott egész testében remegett s a tanár hónapok múlva sem volt képes a majmot ismét magához édesgetni. A majmok nyelve Garner ta­nár szerint nyolcz-kilencz főhangból áll, melyek különbözőn ejtetvén ki, harmincz-harminczöt kü­lön hang keletkezik. Épen ez a különböző kiejtés­­ az, mely az emberre nézve rendkívül nehézzé teszi a majomnyelv megtanulását. Ajg azonban már beszél két majomdialektust, —­­ minden ma­jomfajnak megvan a maga­lektusa — s midőn legelőször ejtett ki ízefüggő sza­vakat majomnyelven egy fiatalián előtt, ez először rábámult a tudósra s án oly vég­telen örömben tört ki, hogy mi alig volt képes a páviánt, a ki erre tenetes sokat kezdett beszélni, lecsendesiteni,m­er azt hiszi, hogy megtalálta azt a nyelvet, igen az első emberek beszéltek, a maga ősi ketegességében, sőt azt állítja, hogy ki tudja iátni a majom­nyelv fejlődésében a haladást az/ős majomfa­jok dialektusaiban is. Legközelebra is el lehe­tünk készülve, hogy Garner­t egy majom­grammatikát, melyet nemsokára hn maguk a majmok is fognak használni,­­ kölykeikeit annak segélyével képezzék ki műkben tudo­mányosan. Szerencsétlenség. Magyar-Gollóról jelen­tik, hogy Papp S. Sándor nyolc­ékis fiát, a­ki a malom körül játszott, a malomok magával ragadta és darabokra tépte. A villám áldozatai. Zilahról íntik, hogy ott e hó 24-én nagy vihar dühöng miközben egy villám a Kápolna-utcza egy ház csapott. A szobában a tűzhely körül kilencz­asny üldögélt s a szerencsétlenek közül a vili kettőt agyon sújtott, a többiek elaléli Ez utób­biak közül egy a tüzbe esett és sros égési sebeket sz­envedett. Zilahon óta ismét volt vihar. Megszökött bankárok. Nemrég set nevettek Budapesten azon a köröző levélen, miren Welt­­ner Mór bankárt úgy tüntették fel, ry »Milán királyhoz nagyon hasonlít.« E körő levelet a budapesti törvényszék, mint ismerete megsemmi­­sitette s javított kiadásban bocsátott­­, melyet a rendőrség értesítője most közöl. A kötő levélnek azonban aligha lesz foganatja, mert Ubner már több mint fél éve az óczeánon túl dics a buda­pesti rendőrség jó szívét, mely öt fű engedte. Néhány hét előtt egy budapesti jó isnesével fo­gott kezet, Riesz Sándor újvilág-utczabankárral, ki szintén a folyamatban levő bireljárás elöl szökött Amerikába és állítólag ott be arja várni a vizsgálat eredményét. Az elfogott angol lány. Az angol sóház mai ülésén Fergusson államtitkár közöl, hogy a persa kormány ágyukkal fölszerelt kanai csapa­tot küldött Szujbulakba, az ott fogysrtott an­gol leány kiszabadítására. Minthogy ak között, kik a leányt fogva tartják, több török ottvaló is van, a persa kormány előbb kikérte a lita bele­egyezését, mielőtt erőszakhoz nyúlna, konstan­tinápolyi angol nagykövet támogatja aers a kor­mány megkeresését. Helyi hírek. Küldöttség a főpolgármesternél. Az I.ev. polgá­ri kör küldöttsége ma tisztelgett R­á­b Károly főpolgármesternél, abból az alkalombl, hogy a polgári kör őt tiszteletbeli tagjává válaszotta. A küldöttség vezetője dr. Schwarzer dió volt, kinek beszédére a főpolgármester meghalttan kö­szönte meg a kitüntetést és kijelentette, hogy ez­után is, élte utolsó leheletéig polgártárs­ rendel­kezésére bocsátja magát és tehetségét és ha ezek parancsolják, úgy élte alkonyát is jelenig, állásá­nak fogja szentelni. Neptun-banket. A Neptun evezőe­gylet ma este győztesei s vendégei tiszteletére banketet rendezett a Margit-szigeti alsó vendéglőén, me­lyen résztvettek nemcsak a klub, de sk vidéki csónakegylet tagja is. Megjelent a bankjén Hiero­­nymi Károly osztrák államvasúti vezéigazgató a klub elnöke, dr. Mihálkovics, Hets Ötön, Bittó, dr. Gerenday, Szokolay Kornél stb. Az toasz­tot Hieronymi elnök mondotta József főher­­czegre, mint a sziget, a klub tanyájának tulajdo­nosára, úgy is mint az egylet nagy pártfogójára. Toasztot mondtak még dr. Hauser a győztesekre, dr. Perger a sajtóra s Stettner László, a legutóbbi nemzetközi vándordíj győztese, az idegen vendé­gekre. Ez alkalommal ki voltak állítva a terraszon a klub összes nyereményei, szám szerint tizen­kettő, melyek közül különösen szép a bécsi Jockey­klub által díjat felajánlott nagy ezüst virágtartó.. A társaság a legvigabb hangulatban éjfélig ma­radt együtt, midőn is a külön hajó hazaszállította a mulatókat. Véres jeleneteknek volt ma délután színhelye a főváros közelében levő Kispest községe s a jele­netek több sebesüléssel s számos letartóztatással végződtek. Az esetnek két marhahajcsár volt a kez­deményezője, a­ki a külső-üllői­ úton levő katonai lövölde közelében, egy a fővárosba törekvő házas­párt megtámadott és kirabolt. A kispesti polgár segítségére azután katonaság és csendőrség sietett­ a két hajcsár segélyére pedig meg mintegy har­­mincz hajcsár, a­miből a kispesti csárdánál oly csetepaté keletkezett, a­milyent a békés Kispest az őszszel történt és ismert merénylet óta nem látott. Az esetről különben a helyszínen járt tudósítónk a következőket írja: Délután két óra tájban, Kuttel György kis­pesti lakos a feleségével gyalog a fővárosba indult az Üllői-út mellett levő helyi érdekű vaspálya vágá­nya mellett. Minden bántódás nélkül ért az új Rókus-kórház közelében levő katonai lövöldéhez, ott azonban két rongyos külsejű hajcsár, botokkal rájuk támadt, pénzt s értékneműt kértek, majd levetették Kuttel kabátját is. Kuttel erre a vám­sorompóhoz ment s jelentette, hogy rablók támad­ták meg. A vámőrök azonban senkit sem találtak meg a támadók közül. Kuttel az után azon­ban újra megpillantotta a két gazembert s ek­kor visszaszaladt Kispestre segítségért, a­hon­nan Nánási László és Vonacsek Mihály csendőrök siettek a rablók elfogatására. Ezalatt a két úton­álló betért az útszéli Zvolka János tulajdonát ké­pező csárdába, a­hol a két útonállón kívül még mintegy harmincz hajcsár volt. A csendőrök ezután az időközben odaért kisbíróval együtt felszólították a Kuttel által megjelölt két útonálló hajcsárt, hogy­ az elrablott tárgyakat adják vissza. A hajcsárok azonban látva, hogy a csendőrök — miután nem voltak tényleges szolgálatban — csak karddal jelentek meg, nem ijedtek meg, hanem kikiáltot­ták, hogy a tárgyakat nem adják oda, letartóztatni őket pedig ne merjék, mert pórul járnak. A csend­őrök látva, hogy a hajcsárokkal nem boldogulnak szép szóval, kísérletet tettek, hogy erőszakkal vegyék el a rablott tárgyakat. A hajcsárok erre felugrottak s botokkal támadtak a csendőrökre s Nánási Lászlót úgy főbe ütötték, hogy eszméletle­nül terült el. Nánási később ismét eszméletére tért s kardot rántva, a támadót kézen és fejbe fuj-

Next