Pesti Napló, 1891. július (42. évfolyam, 178-208. szám)
1891-07-01 / 178. szám
császár utazásának jellegét; e látogatás egyszerűen udvariassági aktus, melyben a császár személyes jóindulata a szomszéd kis ország uralkodóháza és népe iránt nyer határozott kifejezést. Ezzel szemben egyes lapok a császárban politikai ügynököt látnak, ki azért jön Hollandba, hogy ezt a hármas szövetséghez való csatlakozásnak megnyerje. Ez a lehető legképtelenebb és legalaptalanabb föltevés. Németország valóban nem szorult Holland szövetségére, vannak hatalmasabb barátai, melyekre támaszkodva teljes bizalommal tekinthet a jövő esélyei elé. Egészen fölösleges munkát végeznek tehát azon hollandi lapok, melyek tiltakoznak az ellen, hogy hazájuk a hármas szövetséghez csatlakozzék. Ez el lehet a kis ország nélkül is, melynek elhatározásaiban a teljes szabadságot senki sem akarja korlátolni. Egészen a hollandi kormány belátására lesz bízva jövőre is, hogy azt a külpolitikát kövesse, mely érdekeinek leginkább megfelel. Különösen Vilmos császárt nem illő olyan célzatokkal gyanúsítani, mintha azért tenné mostani látogatását, hogy személyes tekintélyével vegye rá a hollandi kormányt bizonyos szerződések kötésére. Efféle szerződéseket ma Hollandban egyáltalán kötni nem lehet, mert az a minisztérium, mely holnap a császárt fogadja, már úgyis megbukott s csak rövid ideig marad hivatalában, azok pedig akik nem sokára örökébe lépnek, ma még egyszerű magánemberek, kikkel államügyekről tárgyalni nem lehet. Közvetlen politikai czélja nincs tehát Vilmos császár Hollandban való időzésének s az ottani politikai világ nem is lát a vendégben mást, mint az ország egy jó barátját, egy szomszéd hatalmas állam uralkodóját s ennek megfelelően teljes rokonszenvével készül őt fogadni. Fővárosi ügyek. Községi választások. A fővárosi községi választók névjegyzéke ma délig volt kitéve közszemlére a régi városházán, ahol ma délig lehetett beadni a névjegyzék elleni felszólalásokat. Most is kitűnt, hogy a választásoknál a legnagyobb harcz a Józsefvárosban lesz, ahol az új polgári kör lépett akcióba a kerületben uralkodó Rémi- és Hűvös-féle párt ellen. A polgári kör pártja 108 ellenpárti szavazó igazolványt támadott meg reklamáczióval, és pedig kifogásolnak 44 választót azon a címen, hogy más kerületben lakik és szavazótárczáját is részben más kerületben vette ki; 77 választót azért, mert az összeíráskor vallott józsefvárosi lakásukon nem laknak, és egyáltalában nincs bejelentett lakásuk, végül még kifogásolnak 232-őt a meghatalmazásnak nem törvényszerű kiállítása, 134-et pedig adó nem fizetés vagy adóhátralék czímén. Reklamácziót adott továbbá be Bernfelder Zsigmond választó 128 postatiszt ellen azon az alapon, hogy sem személyesen nem jelentkeztek, sem meghatalmazást alá nem írtak, hanem egyszerűen az igazgatóság által készített névjegyzékre kaptak szavazó tárczát. A Józsefváros után a legtöbb reklamáczió a VI-ik kerületből adatott be. Összesen 70 darab. A tömeges reklamácziók következtében az igazoló választmánynak szombatra kitűzött ülése aligha lesz megtartva. A képviselő-választók névjegyzéke közszemlén. A következő hirdetményt küldték be hozzánk: »Budapest főváros központi választmánya az 1874. évi XXXIII. és az 1876. XVIII. t.-cz. alapján ezennel közhírré teszi, hogy a fővárosi országgyűlési képviselő-választók kiigazított ideiglenes névjegyzékei, úgymint: 1. Az első választókerület (I-ső közigazgatási kerület) választóinak névjegyzéke az I-ső kerületi elöljáróság helyiségeiben (Budavár, disztér 17. sz. a.); 2. a II-dik választókerület (II. közigazgatási kerület) választóinak névjegyzéke a II-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (Víziváros, Fő utcza, vízhajtógép-épület); 3. a III. választókerület (III-ik közigazgatási kerület) választóinak névjegyzéke a III-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (Ó-Buda, volt városháza) ; 4. a IV-ik választókerület (IV-ik közigazgatási kerület) választóinak névjegyzéke IV-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (IV., Duna u. 1. sz.); 5. az V-ik választókerület (V-ik közigazgatási kerület) választóinak névjegyzéke az V-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (V-ik kerület, Arany János utcza 20. sz. a.); 6. a Vl-ik választókerület (VI. közigazgatási kerület) választóinak névjegyzéke a Vl-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (Vl-ik ker., Nagymező-utcza 24. sz. a.); 7. a VII-ik választókerület (VII-ik közigazgatási kerület) választóinak névjegyzéke a VII-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (VII-ik kerület, Dob-utcza 61. sz. a.); 8. a VlII-ik választókerület (VlII-ik közigazgatási kerület, választóinak névjegyzéke a VlII-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (VlII-ik kerület, Stáczió-utcza 34. sz. a.); 9. a IX-ik választókerület (IX-ik és X-ik közigazgatási kerület) választóinak névjegyzéke: a) a IX-ik kerületi elöljáróság helyiségeiben (IX-ik kerület Bakácstér 14. szám alatt) és b) X-dik kerületi elöljáróság hivatalos helyiségeiben (X-ik kerület, Kőbánya, Jászberényi k út) folyó 1891. évi julius hó 5-étől folyó évi julius hó 25-éig bezárólag közszemlére fognak kitétetni. Ezen idő alatt reggeli 8 órától déli 12 óráig a névjegyzékeket, valamint az azok ellen netán beadott felszólalásokat az elöljáróság egy tagjának jelenlétében mindenki megtekintheti és d. u. 26 óráig lemásolhatja. Az 1874. XXXIII. t.-cz. 44. §-a értelmében a névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat; ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választókerületben, melynek névjegyzékébe felvétetett, bármily jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni. A felszólalások írásban adandók be és egy beadványba több egyénre vonatkozó felszólalás is foglalható. A felszólalónak kívánságára beadványáról töriivény adandó. A felszólalások folyó 1891. évi julius hó 15-ének d. u.6 órájáig fogadtatnak el. A felszólalásokat mindenki megtekintheti és azok, kik valamely választókerület névjegyzékébe felvétettek, jogosítva vannak ugyanezen kerület névjegyzéke elleni felszólalásokra folyó 1891. évi július 16-ától 1891. évi julius hó 25-ének délután 6 órájáig írásban észrevételeket benyújtani. — A felszólalások és az azokra tett észrevételek a fővárosi központi választmányhoz czimzendők és a választói jogosultság igazolására szükséges okmányokkal felszerelve azon közigazgatási kerület elöljáróságánál nyújtandók be, melynek hivatalos helyiségeiben a választók ideiglenes névjegyzéke jelen hirdetmény értelmében közszemlére ki van téve. Az ilyképp benyújtott felszólalások és észrevételek felett a központi választmány az 1874. évi XXXIII. t.-czikk 48. §-a rendelkezése szerint határozand és mindazon határozatát: a) melylyel valamely felszólalás elutasíttatott, vagy b) valamely név kitörlése elrendeltetett, végre c) amely oly felszólalás felett hozatott, melyre észrevétel adatott be, annak, kinek választói jogára a határozat vonatkozik, kézbesíttetni fogja. Végül figyelmezteti a központi választmány a választókat, hogy az ideiglenes névjegyzékek megtekintését saját érdekükben annál kevésbbé mulaszszák el, mert egyáltalán nincs kizárva annak lehetősége, hogy a rendkívüli nagy terjedelmű összeírási anyag feldolgozása közben is egyesek akár elnézés, akár tévedés folytán az ideiglenes lajstromokból kihagyattak, másrészt pedig az e lajstromokba bejegyzett egyes adatok is tévesek lehetnek, mely hibák kiigazítása csakis a fent jelzett határidő alatt eszközölhető. A lóhus árusítása Budapesten. A fővárosi tanácshoz a magyarsz. állatorvos-egylet választmánya tudvalevőleg beadványt terjesztett a lóhus árusítása ügyében. A beadvány oda irányul, hogy a tanács a lovak vágásának és a lóhus kimérésének megengedését határozatilag mondja ki s tegye lehetővé, hogy a kellő felügyelet szervezésével a fogyasztó közönség az uj táplálószer iránt bizalmat nyerjen. E beadványra a tiszti főorvos a következő véleményt adta: »A magy. orsz. állatorvos-egylet választmányának kérését, amely szerint a lovak vágásának és a lóhús kimérésének megengedése kimondassák, — elvileg kifogásolhatónak nem vélem, sőt a beadványban felhozott több rendbeli előnyökre való tekintettel, amelyek nemcsak a nemzetgazdászat és ipar, hanem a fogyasztó közönség javára válnának, annak a főváros területén leendő mielőbb való életbeléptetését a kellő felügyelet és ellenőrzés mellett, a magam részéről is előnyösnek tartanám.« Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ-TM EISfizetési árak ] (A reggeli és esti kiadásra.) Félévre ................ 9 frt —kr. Évnegyedre ....... 4 » 50 » Egy Mmnapra ....... 1 » 50 » “ Az előfizetések Budapestre, a »Pesti Napló« kiadóhivatalába (Ferencziek tere, Athenaeum-épület), legczélszerűbben postai utalványnyal küldhetők. Ha, az esti kiadás nnstai különküldése kívántatik, a bélyegre havonkint 35 kr. évnegyedenkint 1 frt felülfizetendő. A »Pesti Napló« szerk. és kiadóhivatala, lapunkra. Julius elsejével új előfizetést nyitunk KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: julius 1. A képviselőház ülése délelőtt 10 órakor. — A miniszterelnök mint belügyminiszter fogad d. u. 4 órakor. — A földmivelésügyi miniszter fogad délután 2 órakor. — Nemzeti múzeum: képtár, nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. — Nyilvános könyvtárak: múzeumi délelőtt 9—1 óráig. — Akadémiai délelőtt 9—1 óráig. — Egyetemi: d. e. 9—1 óráig. — Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. — jun. 30. Személyi hirek. Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök és gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter tegnap a fővárosba érkeztek. — Szögyény- Marich László ő Felsége személye körüli miniszter tegnap Budapesten keresztül Bécsbe utazott. — Gróf Bethlen földmivelésügyi miniszter az Áradás Csanádmegyében levő, válságos helyzetbe jutott kincstári telepes községek rendezése ügyében a napokban Aradra érkezik, két miniszteri tanácsos kíséretében. — Bartay Ede kir. tanácsos, a nemzeti zenede igazgatója, a nyári szünidőre Tapolcsányra utazik. — Spányi Irma, a m. kir. opera volt tagja, rokonainak látogatására Oroszországból Budapestre érkezett. Dr. Haynald Lajos bibornok érsek régi betegsége — mint lapunknak Kalocsáról sürgönyzik — a válság felé közeledik. A beteg — úgy látszik — tudja mi vár rá a közelebbi rövid idő alatt, azért tegnap meggyónt és az utolsó szentséget magához vette. Legbensőbb emberei környezetében a pamlagon pihenve, teljes öntudattal járult a szentségekhez és azután lefeküdt; most már nem is viteti magát az étterembe, hogy a mások társalgása szórakoztassa. Ereje perczről-perczre fogy és hangja csak úgy érthető,ha föléje hajolnak. Szombaton éjjel a szélhüdésnek egy kisebb faja az arczát érte és azóta lett válságos a betegség. — A palotából nagyon kevés hir jön forgalomba. — Az »O. E.« egy éjjel érkezett kalocsai sürgönye a következőket jelenti. Haynald bibornok állapota tegnap óta ma délutánig változatlan volt. Háromnegyed öt órakor még szobakocsiján sétát tett, azonban öt órakor újabb szélhüdés következtében állapota aggasztóvá vált. Orvosai szerint a szív működése még oly erős, hogy esetleg e bajt is leküzdheti. — Este 11 órakor feladott távirat szerint Haynald még mindig eszméletén kívül fekszik. Érvelése változatlan, de elég erős. Orvosai nem nyújtanak reményt életben maradásához. — 11 óra 12 perczkor feladott sürgöny szerint az érsek állapota szerfölött aggasztó, eszméletét egy pillanatra sem nyerte vissza. Miniszteri látogatás. Gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter tegnap délután 5 órakor nejével együtt megjelent az orszángiparegyesület Szentkirályi utczai iskolájában és behatóan szemügyre vette a kézimunka-kiállítást. A tárlat ízléses berendezése és a kiállított munkák nagy száma fölött a miniszter elismerését nyilvánította.A kiállítást egyébként ma berekesztették. Ma délelőtt a miniszter meglátogatta a IV. ker. főreáliskolát, ahol éppen a szóbeli érettségi vizsgálatok folytak és úgy ő maga, mint a kíséretében megjelent dr. Klanjarik János min tan. érdeklődéssel kisérték a vizsgálatot és maguk is számos kérdést intéztek a növendékekhez. Gyászmise V. Ferdinándért. V. Ferdinánd király lelki üdvéért holnap, szerdán délelőtt 10 órakor ünnepi gyászmisét tartanak a budavári helyőrségi templomban. Baross Gábor kereskedelmi miniszter a ma ideérkezett Stefan német birodalmi főpostaigazgató tiszteletére ebédet adott, melyen többek közt gróf Szapáry miniszterelnök és Wekerle pénzügyminiszter is résztvettek. A veloczipéd az orosz gyalogságnál, Pétervárról távirják. A hivatalos lap rendeletet közöl, melynek értelmében a gyalogságnál behozzák a veloczipédet a hírek gyorsabb közvetítése végett. Uj képviselő: A Szentkirályi Albert halálával megüresedett mezőtúri választókerület ellenjelölt hiányában Ádám Sándor ügyvédet egyhangúlag képviselővé választotta. Az új képviselő átvevén megbízó levelét, kijelentette, hogy a függetlenségi és 48-as párt Ugron-féle árnyalatához csatlakozik. Alföldi munkásmozgalmak. Makóról jelentik sürgönyileg: Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának Lonovics József főispán elnöklete alatt tartott mai nagyon népes rendkívüli közgyűlésén Szentes Vidor bizottsági tag kérdést intézett az alispánhoz a megyében előfordult munkásmozgalomi zendülésről, továbbá, hogy a hatósági intézkedések biztosítékot szolgáltatnak-e a már legközelebb kezdeteket veendő mezei munkálatoknak a kívánatos rendben való végbemenéséről. Dr. Meskó Sándor alispán azt válaszolja, hogy a békés megyei munkásmozgalmak kitörése után azonnal preventív intézkedéseket tett, a tervezett munkásgyűléseket betiltotta, a forgalomba hozott izgató proklamácziókat elkoboztatta, elrendelte az izgatóknak tekintet nélkül való elfogatását és utasította a szolgabirákat, hogy a községeket és nagyobb uradalmakat hetenkint legalább egyszer látogassák meg s a munkások hangulatát figyelemmel kisérjék, intézkedett a temesvári hadtestparancsnokságnál a szükséges katonai erőnek esetről-esetre megkeresésre leendő azonnali kirendelése, valamint a csendőrök őrslétszámának szaporítása iránt. A battonyai zendülés minden előkészület nélkül a vasárnapi piaczon egybegyűlt csőcselék által rendeztetek. A további zendülés teljesen elfojtatott. Az izgatók s bűnösök bebörtönözve az igazságszolgáltatás kezei közt vannak. A közbiztonság s vagyonbiztonság a katonai erőnek elhelyezése és a csendőrőrsök szaporítása és gyarapítása által teljesen biztosítva van. A helyenkinti munkásmozgalmak csirájukban elfojtattak, úgy hogy az aratás akadály nélkül fog végbemenni. Az alispán válasza általános helyeslés között megnyugtató tudomásul vétetett és az alispánnak köszönet szavaztatott. Itt említjük, hogy aradi tudósítónk távirata szerint az Aradon tartott függetlenségi párti nagygyűlésen szóba kerültek az alföldi munkásmozgalmak. Jankai József, az Aradon megjelent, de időközben megszűnt szoczialista lap, a »Közjólét« írója, a függetlenségi párt aradi lapjával szemben elégedetlenségét fejezte ki s a gyűlésen jelen volt szoczialisták helyeslése közt indítványozta, hogy új pártlap alakíttassák, melynek főczélja legyen a népet napról-napra lelkesíteni. Dr. Malek Lajos, a párt képviselőjelöltje, ellene szólt Jankai indítványának. M. Horváth Károly, a megtámadott lap szerkesztője kijelenti, hogy lapja mindig hű orgánuma volt a pártnak, azonban nem bánja, ha a párt alakít egy bizottságot, mely megszabja a lap irányát. A gyűlés megalakított, egy ily bizottságot. Vecseri Ferencz több tekintetben hanyagsággal vádolja a pártot s nagy hibájául tudja be, hogy nem agitál az általános szavazatjog mellett s nem küzd eléggé a munkások érdekeiért. — Müller Károly pártelnök utalt e tekintetben Irányi Dániel indítványára, mely felelettel azonban Vecseri nem volt megelégedve. A Horvát ismert szoczialista agitátor beszélt ezután, elpanaszolva, hogy a hatóságokat az aradi ellenzéki lapok uszították a munkások érdekeiért működő szoczialista pártra. Szóló azt kívánja a függetlenségi párttól, mint néppárttól, hogy a munkások elnyomott osztályának ügyét tegye magáévá. Müller Károly kijelentette, hogy ha jogos panaszuk vagy kérelmük van a munkásoknak, forduljanak a párt elnökségéhez. Ezután a gyűlés szétoszlott. Kazinczy-ünnepély Sárospatakon. Kazinczy emlékét az idén is kegyelettel ünnepelte meg a sárospataki főiskola ifjúsága, mégpedig ezúttal nem Széphalmon, hanem az intézet tornatermében. Az ünnepi beszédet dr. Ormándy Miklós igazgató mondotta. A román trónörökös szerelme. A román király fivére és trónjának egykori örököse, Hohenzollern Ferdinánd herczeg bukaresti lapok hire szerint beleszeretett sógornőjének egyik udvari hölgyébe s ki is fejezte azt az óhaját, hogy el fogja venni. A trónörökös e szándéka Romániában élénk és kellemetlen feltűnést kelt s a bukaresti sajtó egy része sietett a herczegnek nyomatékkal tudtára adni, hogy ő mint jövendő király »az országnak magasabb erkölcsi komolysággal, vagyis rangjához illő házassággal« tartozik. Hogy a herczeg szerelmes kedvét szegjék, állítólag elhatározták, hogy hosszabb külföldi útra küldik. Hogy Erzsébet királyné, az ideális szellemű költőnő mint gondolkozik sógorának szívbeli hajlamáról, arról a bukaresti lapokban egy betű sincs. — Ez ügyre vonatkozólag jelenti egy éjjel érkezett bukaresti táviratunk. A trónörökös egyetértve a királylyal és az ország mévadó politikai köreivel, végképpen elejtette feltűnést keltő házassági tervét, minek következtében az ez ügyben bejelentett interpelláczió is elmarad. A trónörökös ma Sigmaringenbe utazott. A Balaton-egylet újjáalakítása ügyében tegnap, 29-én népes értekezlet volt Balaton - Füreden, Fenyvessy Ferencz elnöklete alatt. Székely Emil szolgabiró, mint az értekezlet jegyzője előterjesztvén Fenyvessy memorandumát, Svastics Benő zalai főispán, Purgly Sándor veszprém megyei főjegyző, Csemeghy Károly kúriai tanácselnök, Szabó Imre orsz. képviselő, Bezerédj Viktor min. tanácsos, Vadnay Béla, Porzsolt Kálmán, Kállay Gyula, dr. Propper János keresk. akadémiai igazgató, dr. Sziklay János hozzászólása után az értekezlet kimondotta: óhajtja, hogy a Balatonegylet, mint önálló egylet, vidéki osztályok megalakításával továbbra is megmaradjon, de szoros kapcsolatban a dunántúli közművelődési egylettel, mint a többi dunántúli kulturegylet; evégből alapszabályai összhangzatba hozandók a dunántúli közművelődési egylet alapszabályaival; a Balatonegylet elnöksége felszólíttassék, hogy az Anna-bál napján közgyűlést hívjon egybe, mely az átalakulást kimondja és az alapszabályokat letárgyalja; az alapszabályok kidolgozására Fenyvessy Ferencz, Porzsolt Kálmán és Sziklay János küldetnek ki, akik a közgyűlés elé terjesztik az alapszabály-javaslatot. Előadások a nemzeti múzeumban.A nemzeti múzeumban tegnap a múzeum tisztviselői Pulszky Ferencz igazgató elnöklete alatt értekezletet tartottak, melyen a közoktatásügyi miniszter azon óhajtását tárgyalták, hogy a nemzeti múzeum egyes táraiban vasárnaponként népszerű magyarázó előadások tartassanak a közönségnek. Hoszszas eszmecsere után az értekezlet arra az eredményre jutott, hogy ilyen előadásoknak ilyen formában való tartása teljességgel lehetetlen, mert oly rendkívül szűk a múzeum egyes táraiban a hely, hogy minden egyes látogatónak külön előadást kellene tartani. Az értekezlet e helyett inkább azt vélné, hogy az egyes tárakból külön helyiségben népszerű felolvasásokat tartanának, mint ahogy ezt Párisban is teszik. Egy herczegnő adománya most a közbeszéd tárgya Milanóban. A nő Bolognine Eugénia Litta herczegné, ki összes értéktárgyait oda ajándékozta, hogy azokat eladva, a befolyt összegen szenvedő szegény gyermekek részére kórházat építsenek. A herczegnő állítólag azért tette ez alapítványt, mert vigaszt akar meríteni mély gyászára, melyet nemrég elhunyt férje miatt és néhány héttel azután meghalt kisfiáért hord. Az értéktárgyak összegét legalább másfél millió frankra becsülik. Kiürített hírlapirói karzat. Mint lapunknak Brüsszelből sürgönyzik, a belga szenátus elnöke, ma kiürítette a hírlapírók karzatát, mert egy hírlapíró a miniszter beszédét félbeszakította azzal, hogy a miniszter gúnynevét kiáltotta közbe: Marx, Spencer és Darwin. Angol lapok hozzák most oly módon kapcsolatba a három nagy tudós nevét, mely érdekes világosságot vet a modern tudományos életviszonyokra. Marx az ő híres művének »A tőké«-nek egy-egy tiszteletpéldányát megküldötte Spencernek és Darwinnak. Spencer az ilyen alkalmakra már nyomtatott körözvényeket tart készletben, melyekben udvariasan előadja, hogy egy filozófiai problémával nagyon el van foglalva és hogy neki a világ ezidő szerint eme probléma körül forogván, legnagyobb sajnálatára levelezésbe nem bocsájtkozhatik. Képzelhető, hogy a jeles angol bölcselőt mennyire üldözhették az öt világrész mindennemű szakemberei, ha már ily kétségbeesett nyomtatott önvédelmi eszközökhöz kellett folyamodnia a reá zúduló óriási könyv-, füzet-, és értekezés-áradat ellen. Mindazonáltal Spencer két sorban titkára által tudomására juttatja Marxnak, hogy ha filozófiai rendszerének kidolgozása folyamán a szocziológiához eljutana, akkor a beküldött munkát is tekintetbe veheti. — Darwin rövid levélkében válaszol Marxnak, az ő ismert rendkívül szerény modorában kifejezve, hogy csak keveset konyit a nemzetgazdasági tudományhoz, de általában hiszi, hogy a tudomány az emberiség boldogságának előmozdítására van hivatva. — Mindez azonban mitsem von le Marx művének nagy jelentőségéből. Az idei tanárgyűlés. Az országos tanáregylet idei közgyűlése a jövő héten lesz. Ez az egylet 25-ik évi jubiláris közgyűlése, melylyel kapcsolatban kiállítást is rendeznek. Az egylet tagjai közt reformpárt alakult, mely teljesen újjá akarja alakítani az elnökséget és a tisztikart. Az elnöki tisztre dr. Jancsó Benedek főgimnáziumi tanárt, a főtitkárságra dr. Szerelemhegyi Tivadar eddigi másodtitkárt, a pénztárnoki állásra Müller Józsefet és dr. Szemák Istvánt kandidálják. A majmok nyelve. Hogy az állatok meg tudják magukat egymással értetni s ha nem is tudnak beszélni, de a benyomásokat, melyek reájuk hatnak, közölni képesek egymással, arról meggyőződhetik mindenki, aki az állatokat hosszabb ideig megfigyeli. A kutyák, lovak, fecskék, ludak, hangyák, méhek vagy hangok, vagy különös mozgások által fejezik ki örömüket, vagy ijedelmüket. Most egy amerikai tudós, Garner, a »New Revue «-ben bebizonyítja, hogy egyes állatok nemcsak jelek, vagy hangok által fejezik ki a benyomást, melyet éreznek, hanem valóságos nyelvet beszélnek, mely bármily kezdetleges is, de rendszeres nyelv s nem egyes hangok általi puszta érzékitése az örömnek és rossz kedvnek. Ezen állatok közé tartozik elsősorban a majom. Garner ezelőtt hét évve kezdte meg ez irányban a figyelést Cincinnatiban, az ottani állatkertben. Meglepetve tapasztalta, hogy egy egész csoport majomkölyök meglapul a rácscsal több osztályra osztott majomházban. Egy nagy orangutang volt mellettük elhelyezve s folyton ennek mozdulatait kisérték szemmel, mi közben felhívták a majomház többi osztályaiban levő majmok figyelmét az által, hogy az orangutang különböző mozdulatainak megfelelő hangokat hallattak s ugyanily hangot kaptak válaszul a többi majmok részéről. A tudós arról győződvén meg,hogy bizonyos helyzetet a majmok mindig s következetesen ugyanazon a hangokkal jelöltek meg, kétséget sem tápláltan, mely h°gy a majmoknak artikulált nyelv u.. n 0 ^^yen egymással beszélnek. Garner neki feküdu '^ertV tanulmányozásának, rájött annak elveire, sőt dt azt megtanulnia, úgy hogy a majmokkal ma azok nyelvén tud társalogni. A nehézség a hangok elkülönítésében állott s az összetételek változatainak megállapítása kívánt különösen nagy fáradtságot. Számos kísérlete sikertelen maradt, míg végre a fonográfot vette segélyül s azzal gyűjtötte öszsze és analizálta a hangokat, melyeket a majmoktól hallott. Sikerült neki kitalálni, melyik az a hang, melylyel a majmok az inni valót, és melyik az a hang, melylyel az enni valót jelölik meg. Külön szavak van a kézre és az időre, a mely utóbbi úgy látszik és oly állandó beszédtárgyat képez a majmok, mint az emberek között. Ellesett azután egy szót, mely úgy látszik veszedelmet, vagy épen halált jelent. A mint ez a szót egy másik majom előtt kiejtette, az rémülten rohant a vaskalit legtetejébe, ott egész testében remegett s a tanár hónapok múlva sem volt képes a majmot ismét magához édesgetni. A majmok nyelve Garner tanár szerint nyolcz-kilencz főhangból áll, melyek különbözőn ejtetvén ki, harmincz-harminczöt külön hang keletkezik. Épen ez a különböző kiejtés az, mely az emberre nézve rendkívül nehézzé teszi a majomnyelv megtanulását. Ajg azonban már beszél két majomdialektust, — minden majomfajnak megvan a magalektusa — s midőn legelőször ejtett ki ízefüggő szavakat majomnyelven egy fiatalián előtt, ez először rábámult a tudósra s án oly végtelen örömben tört ki, hogy mi alig volt képes a páviánt, a ki erre tenetes sokat kezdett beszélni, lecsendesiteni,mer azt hiszi, hogy megtalálta azt a nyelvet, igen az első emberek beszéltek, a maga ősi ketegességében, sőt azt állítja, hogy ki tudja iátni a majomnyelv fejlődésében a haladást az/ős majomfajok dialektusaiban is. Legközelebra is el lehetünk készülve, hogy Garnert egy majomgrammatikát, melyet nemsokára hn maguk a majmok is fognak használni, kölykeikeit annak segélyével képezzék ki műkben tudományosan. Szerencsétlenség. Magyar-Gollóról jelentik, hogy Papp S. Sándor nyolcékis fiát, aki a malom körül játszott, a malomok magával ragadta és darabokra tépte. A villám áldozatai. Zilahról íntik, hogy ott e hó 24-én nagy vihar dühöng miközben egy villám a Kápolna-utcza egy ház csapott. A szobában a tűzhely körül kilenczasny üldögélt s a szerencsétlenek közül a vili kettőt agyon sújtott, a többiek elaléli Ez utóbbiak közül egy a tüzbe esett és sros égési sebeket szenvedett. Zilahon óta ismét volt vihar. Megszökött bankárok. Nemrég set nevettek Budapesten azon a köröző levélen, miren Weltner Mór bankárt úgy tüntették fel, ry »Milán királyhoz nagyon hasonlít.« E körő levelet a budapesti törvényszék, mint ismerete megsemmisitette s javított kiadásban bocsátott, melyet a rendőrség értesítője most közöl. A kötő levélnek azonban aligha lesz foganatja, mert Ubner már több mint fél éve az óczeánon túl dics a budapesti rendőrség jó szívét, mely öt fű engedte. Néhány hét előtt egy budapesti jó isnesével fogott kezet, Riesz Sándor újvilág-utczabankárral, ki szintén a folyamatban levő bireljárás elöl szökött Amerikába és állítólag ott be arja várni a vizsgálat eredményét. Az elfogott angol lány. Az angol sóház mai ülésén Fergusson államtitkár közöl, hogy a persa kormány ágyukkal fölszerelt kanai csapatot küldött Szujbulakba, az ott fogysrtott angol leány kiszabadítására. Minthogy ak között, kik a leányt fogva tartják, több török ottvaló is van, a persa kormány előbb kikérte a lita beleegyezését, mielőtt erőszakhoz nyúlna, konstantinápolyi angol nagykövet támogatja aers a kormány megkeresését. Helyi hírek. Küldöttség a főpolgármesternél. Az I.ev. polgári kör küldöttsége ma tisztelgett Ráb Károly főpolgármesternél, abból az alkalombl, hogy a polgári kör őt tiszteletbeli tagjává válaszotta. A küldöttség vezetője dr. Schwarzer dió volt, kinek beszédére a főpolgármester meghalttan köszönte meg a kitüntetést és kijelentette, hogy ezután is, élte utolsó leheletéig polgártárs rendelkezésére bocsátja magát és tehetségét és ha ezek parancsolják, úgy élte alkonyát is jelenig, állásának fogja szentelni. Neptun-banket. A Neptun evezőegylet ma este győztesei s vendégei tiszteletére banketet rendezett a Margit-szigeti alsó vendéglőén, melyen résztvettek nemcsak a klub, de sk vidéki csónakegylet tagja is. Megjelent a bankjén Hieronymi Károly osztrák államvasúti vezéigazgató a klub elnöke, dr. Mihálkovics, Hets Ötön, Bittó, dr. Gerenday, Szokolay Kornél stb. Az toasztot Hieronymi elnök mondotta József főherczegre, mint a sziget, a klub tanyájának tulajdonosára, úgy is mint az egylet nagy pártfogójára. Toasztot mondtak még dr. Hauser a győztesekre, dr. Perger a sajtóra s Stettner László, a legutóbbi nemzetközi vándordíj győztese, az idegen vendégekre. Ez alkalommal ki voltak állítva a terraszon a klub összes nyereményei, szám szerint tizenkettő, melyek közül különösen szép a bécsi Jockeyklub által díjat felajánlott nagy ezüst virágtartó.. A társaság a legvigabb hangulatban éjfélig maradt együtt, midőn is a külön hajó hazaszállította a mulatókat. Véres jeleneteknek volt ma délután színhelye a főváros közelében levő Kispest községe s a jelenetek több sebesüléssel s számos letartóztatással végződtek. Az esetnek két marhahajcsár volt a kezdeményezője, aki a külső-üllői úton levő katonai lövölde közelében, egy a fővárosba törekvő házaspárt megtámadott és kirabolt. A kispesti polgár segítségére azután katonaság és csendőrség sietett a két hajcsár segélyére pedig meg mintegy harmincz hajcsár, amiből a kispesti csárdánál oly csetepaté keletkezett, amilyent a békés Kispest az őszszel történt és ismert merénylet óta nem látott. Az esetről különben a helyszínen járt tudósítónk a következőket írja: Délután két óra tájban, Kuttel György kispesti lakos a feleségével gyalog a fővárosba indult az Üllői-út mellett levő helyi érdekű vaspálya vágánya mellett. Minden bántódás nélkül ért az új Rókus-kórház közelében levő katonai lövöldéhez, ott azonban két rongyos külsejű hajcsár, botokkal rájuk támadt, pénzt s értékneműt kértek, majd levetették Kuttel kabátját is. Kuttel erre a vámsorompóhoz ment s jelentette, hogy rablók támadták meg. A vámőrök azonban senkit sem találtak meg a támadók közül. Kuttel az után azonban újra megpillantotta a két gazembert s ekkor visszaszaladt Kispestre segítségért, ahonnan Nánási László és Vonacsek Mihály csendőrök siettek a rablók elfogatására. Ezalatt a két útonálló betért az útszéli Zvolka János tulajdonát képező csárdába, ahol a két útonállón kívül még mintegy harmincz hajcsár volt. A csendőrök ezután az időközben odaért kisbíróval együtt felszólították a Kuttel által megjelölt két útonálló hajcsárt, hogy az elrablott tárgyakat adják vissza. A hajcsárok azonban látva, hogy a csendőrök — miután nem voltak tényleges szolgálatban — csak karddal jelentek meg, nem ijedtek meg, hanem kikiáltották, hogy a tárgyakat nem adják oda, letartóztatni őket pedig ne merjék, mert pórul járnak. A csendőrök látva, hogy a hajcsárokkal nem boldogulnak szép szóval, kísérletet tettek, hogy erőszakkal vegyék el a rablott tárgyakat. A hajcsárok erre felugrottak s botokkal támadtak a csendőrökre s Nánási Lászlót úgy főbe ütötték, hogy eszméletlenül terült el. Nánási később ismét eszméletére tért s kardot rántva, a támadót kézen és fejbe fuj-