Pesti Napló, 1891. augusztus (42. évfolyam, 209-237. szám)

1891-08-01 / 209. szám

órakor lesz a bevonulás a kiállításra, a hol az egye­sült komáromi daltársulatokból alakult ünnepi kar az ünnepélyt megnyitja. Ezután következnek az ünnepi szónoklatok mire az Eszterházy grófok megnyitják a kiállítást. Délután a védnökök tisz­teletére ünnepélyes bankettet és este a dalárda­kertben tánczmulatságot rendeznek. Újabb lávafolyam ömlött ki Nápolynál a Ve­­zúvból, a­mely Atrio del Cavallo helységig terjed. A vasúti balesetek elhárítása. A saint-mandéi borzasztó vasúti szerencsétlenség következtében Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter azon­nal megtett minden intézkedést, hogy hasonló sze­rencsétlenségek a magyar államvasutak hálózatán lehetőleg elkerültessenek és mihelyt a katasztrófa híre hozzánk érkezett, rögtön elrendelte, hogy a magyar államvasutak igazgatósága vizsgálja meg azt az újabb találmányú önműködő jelzőkészülé­ket, mely főleg az összeütközésből származó sze­rencsétlenségeket van hivatva elhárítani ott, hol az optikai jelző­készülékek vagy nem vehetők ki tisztán, vagy hibásan vannak beállítva. Ez az automatikus jelzőkészülék a kereskedelmi miniszter rendeletére augusztus 5-én fog a központi személy­­indóházban megvizsgáltatni. Mindenesetre meg­­nyugtató a magyar utazó­közönségre nézve az a körülmény, hogy a kereskedelmi miniszter mind­járt a katasztrófa után oly eszközök után kutat, melyek az utasok biztosságát fokozzák. Elárverezett templom. Landau pfalzi község­ben nemsokára az a fura dolog történik meg, hogy mintegy háromszáz éves templomát dobra verik. Az ottani alapítványi templom több mint száz éve a protestáns és katholikus hívek birtokában van és mind a két felekezet felváltva végzi benne az isteni tiszteletet. Hogy e kényelmetlen állapotnak vége szakadjon, már hosszabb idő óta folynak a tárgyalások, de végleges eredményre nem vezet­tek. A községtanács megegyezés esetén hatezer négyszögméternyi telket és egy régi használatlan templomot helyezett kilátásba annak a félnek, mely a vitás templomról lemond. Minthogy azon­ban mind a két felekezet ragaszkodik a templomhoz, nincs más mód hátra, mint az árverés, s a templom természetesen azé lesz, ki a legtöbbet ígér és ad érte, míg a másik felekezetnek meg kell elégednie a községtanács ajándékával. Meggyilkolt házaspár. Megrendítő gyilkossá­got jelent táviratilag belgrádi tudósítónk : P­a­r­a­­ c­s­i­n szerb községben Tomics Sándor gazdag kereskedőt és feleségét halva találták. Első tekin­tetre kétségtelennek látszott, hogy rablógyil­kosságnak estek áldozatul. A gyilkosok előbb az aszszonyt férje távollétében ölték meg s a holttestet félreeső helyen rejtették el. Az­után a gyilkosok bevárták a hazatérő férjet s midőn ez neje szobájába lépett, megragadták és megölték. A tettesek, kik mintegy 10.000 forint készpénzt és számos értékes ékszert vittek maguk­kal, ismeretlenek, de súlyos gyanú terheli a meg­gyilkolt házaspár cselédeit. Óriás gomba. A réteken és kaszálókon gya­kori úgynevezett lópor pöfetegnek, mely rendesen apró, tönk nélküli gomba szokott lenni, mint Segesvárról jelentik, egy óriás példánya nőtt tól. 26. és 27-ike közötti éjjelen a Horváth L. tan­felügyelő virágos kertjében. A gomba 35 cm. ma­gas­­ kerülete 1 m. és 2 cmf. test, a színe pedig fehér. Inkább termetes sütőtökhöz hasonlít, mint gombához. Helyi hírek: Tombola a Margitszigeten. A Margitsziget felső vendéglő helyiségében a Mária Dorottya nőegylet javára augusztus hó 1-én (szombaton) nagy tom­bola rendeztetik. Kezdete nyolcz órakor. Tűz a Józsefvárosban A Józsefvárosban ma délután nagyobb bolti tűz fordult elő, melynek kis híja hogy emberélet is nem esett áldozatul. A Kemény­ Zsigmond utcza 9 sz. a. 111 - s Ignácz szatócs boltjában ma délután fél négy órakor a tulajdonos felesége kocsijával meg akarta próbál­ni a petróleumot, a mely ma érkezett az üzletbe. E végből egy bádog kannába öntött belőle s aztán a kanna nyílásához égő gyufát tartott. A kannában levő petróleum erre fölrobbant s lángba borította az egész boltot. Szerencsére az asszony és a kocsis még idejekorán eldobta a kannát és kiugrott az ajtón az utczára, úgy hogy egyiknek sem történt semmi baja. A boltban levő állványok és áruk azonban elégtek és a tűz elhamvasztotta a szatócs­nak a szomszéd szobában levő bútorzatát is. A tűz színhelyére kivonult a IV. VIII. és IX-ik ke­rületi őrség, másfél óra alatt lokalizálta a tüzet s megmentette a házat az elégéstől. A szatócsnak azonban majd mindene összeéget s a kár 3500 frtra rúg. Nyári mulatság Budakeszin. A Budakeszin nyaraló fővárosiak holnap tánczc­al egybekö­tött hangversenyt rendeznek, a­melynek tiszta jövedelmét az ottani iskolás gyermekek között azoknak, a­kik magyar nyelvben a legjobb előme­netelt tették, fogják kiosztani. A mulatság műsora a következő: »Bál után«, előadja Gerö Irén kis­asszony ; Quintett, játszók: Votrasik Mária k. a., Faludy, Jaulus, Fintner és Willmouth urak, az operaház tagjai. Lesz azután még egy bohózat is, a­melyben közreműködnek: Freytag nővérek, Drechsler k. a., Schlezinger, Sági, Spitz és Duvell urak. Színház és művészet. A budai színkörnek ma vendége volt. Pin­tér Imre, a győri színtársulat tagja lépett föl a »Rip van Winkle« czímszerepében. A vendég nem ismeretlen a fővárosi közönség előtt. Négy vagy öt éve, hogy a budai színkörben Mosonyi társula­tának egyik baritonistája volt, s már akkor a széphangú Hunyadi József mellett is figyelmet tudott kelteni. Azóta vidéken játszott, s úgy lát­szik, a vidék jó iskola volt számára. Hangja és já­téka egyaránt fejlődött és erősbödött, a­mint erről ma este meggyőződhettünk. A közönség igen ro­konszenvesen fogadta és sokat tapsolt neki. A többi szereplő közül Kovács Mihály, Gireth és Németh János említhetők dicsérettel, L­e­­d­o­v­s­z­k­y Mariska azonban sehogy sem tudta magát Lisbeth szerepébe beletalálni. (Jn.) A városligeti színkörben holnap, szombaton Csongori Mariska vendégfelléptével »Náni« kerül színre. Vasárnap délután fél helyárakkal a »Szökött katoná«-t adják, este »Szegény Jona­­thán«-t.­­ Hétfőn hosszú pihenés után Feld Zsigmond igazgatóval a czímszerepben »A kirch­­feldi pap« kerül előadásra.­­Törvényszéki csarnok. A mulatság vége. Berkes István és Tóth Ká­roly iparosok e hó elején a király-utczai Nikoletti­­féle kávéházban mulattak s reggel felé, mámoros állapotban a Ráczfü­rdőbe hajtattak. Mikor a für­dő előtt kiszállottak, Berkes tárczája után nyúlt, hogy majd kifizeti a bérkocsist, de tárczáját nem a zsebében, hanem a földön találta­­ üresen. Testi lelki barátjára, Tóth Károlyra gyanakodott, s föl­jelentette őt a rendőrségnél. A tárczában volt ösz­­szeget azonban Drucker Lajos bérkocsis zsebé­ben lelték meg. Ez azzal védekezett, hogy a pénzt a kiszállás alkalmával Tóth Károly adta át neki, a­ki semmiről sem akart tudni és határozottan ta­gadta, mintha ő csak egy ujjal is a barátja zsebébe nyúlt volna. Ma tárgyalta ez ügyet Máriaffy Jó­­zsef aljárásbiró s úgy Tóth Károlyt, mint Drucker Lajost fölmentette a lopás vádja alól. Táviratok: Belgrád, júl. 31.(A Pesti Napló táv­irata.) A »N. Pr. Presse« jelentése : Moszk­vából érkezett táviratok jelentik, hogy Sán­dor király e hó 29-én reggel Kievből eluta­zott, hasonló tiszteletnyilvánítások mellett, melyeket iránta Oroszországban eddig tanú­sítottak. Moszkvába 29-én este 6 órakor ér­kezett. Az indóházban a királyt a főkor­mányzó és Sergius Alexandrovics nagyher­­czeg üdvözölte szívélyesen. Miután a város polgármestere kenyeret és sót nyújtott át neki és a hatóságok fejeit bemutatta, Sándor király a nagyherczeggel a Kreml palotába hajtatott, hol Feodorovna Erzsébet nagyher­­czegnő üdvözölte udvartartása élén. Ebéd után Sándor király a nagyherczegi párral és kísére­tével a városi parkba ment, honnan a folyón rendezett pompás tűzijátékot nézte végig. A város e közben fényesen ki volt világítva. Sándor király Kiewből a czárhoz táviratot intézett, a­melyben ama szívélyes és rokon­szenves fogadtatásért, a melyben Oroszor­szágban részesült, köszönetet mond. A czár táviratilag válaszolt, ama reményét fejezve ki, hogy Sándor király továbbra is meg lesz elégedve és hogy neki igazi örömet fog okozni, ha a királyt házában üdvözölheti. Ma, jul. 31. A »Hohenzollern« hajó, tekintet­tel a gyönyörű időre, még 24 órával tovább fog itt maradni, s e szerint csak ma délután indul Kopenhágába. A császár, aki a legjobb egészségnek örvend, a napot a fedélzeten tölti s kíséretével együtt a szabadban szokott étkezni. Szerajevo, jul. 31. Ma indultak el innen vas­úton azon bosnyák-herczego­vina­i zászlóaljak, melyek a monarchiába helyez­tettek át. Dobojban csatlakozik hozzájuk a tuzlai zászlóalj Az elindulás ünnepélyességek mellett, a lakosság lelkes ovácziói s a távozó csapatok »zsi­­v­ó«-kiáltásai közt ment végbe. Pétervár, jul. 31. Közzétett rendelet szerint a jövő évben könnyű tüzérségi tartalék-üteg ala­kítandó békeállománynyal és két ágyúra való fogattal. Berlin, jul. 31. A német banknál történt sik­kasztással gyanúsított Frank nevű egyén eltűnt. Schwieger alkuszt letartóztatták. Franczia-orosz barátkozás. Pétervár, jul. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) Azon a lakomán, melyet az itteni község­­tanács tegnap a franczia vendégek tiszteletére adott, egész váratlanul az utczai sokaság egy kül­döttsége jelent meg a teremben és Gervais tenger­nagynak kenyeret és sót nyújtott át. A tengernagy meghatva mondott köszönetet Francziaország ne­vében. Ebéd közben a franczia nagykövet a két ország hadi tengerészetére emelte poharát. A szmolenszki duma üdvözlő távirata arra kéri a francziákat, hogy fogadják szívesen Oroszország egyik legrégibb városának rokonszenv-nyilvánítá­­sát. A tegnapi ováczióknak igazán szívélyes jel­legük volt és éppen nem mutatkoztak nevetséges túlzások. Mindenütt, hol a francziák megjelentek, kendőket és kalapokat lobogtattak és hurrah-kiál­­tásokban tört ki az összeverődött nép. Csak ritkán lehetett hallani : »Vive la France!« Kétségtelen, hogy Pétervár még soha sem látott ily nagyszerű ovácziót. A közönség magatartása minden tekin­tetben mintaszerű volt. Pétervár, júl. 31. (A Pesti Nap­l­ó tu­dósítójának távirata.) A »N.Fr. Presse« jelentése : A »Garasdanin« a francziák mel­lett lefolyt utczai tüntetésekben annak a bizonyítékát látja, hogy a nép kezd öntuda­tos politikát űzni. A rokonszenves fogadta­tásnak nem egyedül az orosz nép szimpa­­thiája az oka, hanem a hármas­ szövetség, mely nélkül a francziáknak ilyen ovácziók­­ban aligha lett volna részük. Kétségtelen, hogy Gervais tengernagy érti a naiv népet fellelkesíteni, így például több tiszt kísére­tében nyílt kocsiba a Péter-emlékh­ez hajta­tott és fedetlen fővel megkerülte; éppen ezt tette a Miklós-emléknél. A közönség ezt Francziaország lelkesült éltetésével viszo­nozta. Pétervár, jul. 31. A tüzérségi tisztek által adott tegnapi ebéden Gervais tengernagy fel­­köszöntve a császári párt s Vladimir és Mihály nagyh­erczegeket, s következőleg szólott: Az orosz hadseregre ürítem poharamat és kívánom, hogy újabb babérokat szerezzen, ha Isten a haza védel­mére szólítja. Bryskine tengernagy felköszön­­tötte a franczia tengerészetet, mire Gervais a franczia hadsereg és tengerészet nevében forró köszönetet mondott. Ez alkalommal beszédének utolsó szavait nagy lelkesedés közepette oroszul mondotta el. Staden tábornok megölelte a szó­nokot. Gervais Oroszország minden részéből szá­mos üdvözlő iratot kapott. Epinal, jul. 31. Jurgenskaja (Dolgorucki) - - ’­­ utazott el Blondiéres-ből. A ’-ban részesítette és »Éljen ' "csúzott a távozótól. A franczia hajóraj Angolországban. London, júl. 31. (A Pesti Napló távirata.) Tizennyolcz nagy angol hajó fogja üdvözölni Spi­­theadban a franczia flottát. A királyné szemlét tart majd e hajóraj felett ,és a tiszteket Osborneban fogadja. Portsmouthban a flottát a hadi­tengerészet főbbjei és a városi hatóságok fogadják. Clan­­william tengernagy a franczia tisztek tiszte­letére nagy bált ad. A városi hatóságok ünnepé­lyesen meg fogják vendégelni a tiszteket és a le­génységet. KÖZGAZDASÁG, Páris, jul. 31. (M. É.) A kereskedelmi törvény­szék a Societé de metaux igazgatóságának tagjait 8 millió frank kártérítésnek a felszámolók részére történendő megfizetésére ítélte. Az ítélet ellen fe­­lebbezéssel éltek. Róma, jul. 31. (M. É.)A Banco di Róma nehézségei tényleg közvetlen következményei a péterfillér kezelőségében annak idején beállott válságnak. Midőn is az ismeretes sza­bálytalanságok napfényre jöttek, a pápa, mint a »Capitano Fracassa« írja, egy bíbornokokból álló bizottságnak meghagyta, hogy a péterfillérekből a nevezett banknál még elhelyezett 8 millió lírát azonnal vonja vissza. A klerikális érzelmű igazga­tótanácsnak csak nagy nehezen sikerült a pápát rábírni, hogy e szándékától elállva, az összegnek részletekben való leszámítolásához beleegyezését adja. Ezen körülmény, valamint azon tény, hogy a nemzeti bank 600,000 lírát előlegezett a banknak, tették lehetővé, hogy az intézet fizetéseit újból felvette. — Anconából jelentik, hogy F­e­r­r­a­r­i bankár körülbelül egy fél millió líra passzívával tőzsdespekulácziók folytán megszökött. Athén, júl. 21. Hivatalosan jelentik, hogy a görög értékpapíroknak berlini eladások következtében legutóbb a párisi és londoni tőzs­déken beállott csökkenése üzérkedésen alapszik. A görög értékek ma jobban vannak fundálva, mint valaha, mert az állami jövedelmek mind nagyobb mérvben folynak be, különösen az aratás után még inkább fognak fokozódni. A kormánynak ajánlatok tétettek tőkepénzes­ csoportok részéről a törvényhozás határozata szerint felveendő köl­csön kötésére nézve. Köln, júl. 31. (M. É.) A »Volkszeitung« fen­­tartja korábbi hírét, hogy a Khina részére meg­rendelt 12.000 tonna aczélsin és talpfa majdnem egyenlő részletekben négy rajna-westfáliai hen­germű között osztatott fel, melyek közül kettő már utánrendelést is kapott. A tőzsdei helyzet. A budapesti értéktőzsde állapota nem mindig irigylésreméltó. Nem elég hatalmas ahhoz, hogy az európai tőzsdéken helyzeteket teremtsen,­­ kény­telen tehát elviselni mindazokat a következménye­ket, a­melyekkel a nemzetközi értékpiac­ időről időre való irányzata jár. Most is­ ennek a jelenség­nek vagyunk tanúi. És már két esztendő óta így folyik a dolog. Akkor, a­mikor kedvező a pénz- és értékpapír-piaci helyzete Európaszerte, ezen a helyzeten nincs fölpanaszolni való, mert Budapest és a magyar tőke is élvezi ama körülmények elő­nyeit, a­melyek a tőzsdéken a kedvező fordulato­kat felidézik. De ha válságok és bonyodalmak van­nak, az üzérkedés a külföldön féktelenkedik és a tőzsdei láthatár a külföldön elborul, nyomban nálunk is beáll a zavar, nagy az elkedvetlenedés és viselnünk kell oly dolgok terhét, a­melyekben semminemű részünk nincs. A hét, amelynek most jutottunk végére, sú­lyos napokat hozott az európai tőzsdékre és Budapesten is a forgalom képe meglehetősen komorrá vált. A nemzetközi értékek erősen ha­nyatlottak. Az osztrák-magyar államvasúti rész­vényeknek az államosítás következtében beállott áremelkedéséből is sok ment veszendőbe. És ez­úttal Berlinből erednek azok a jelentések, amelyek sötétté teszik a hangulatot és felkeltik a depresz­­sziót. Páris, London és Berlin folyton cserélgetik a szerepeket. Még élénk emlékezetben vannak azok a válságok, amelyek gyors egymásutánban következtek be és valóságos rombolásokat vittek véghez azokban a körökben, amelyeket érintettek. Ó­riási franczia vállalatok jutottak tönkre és kívü­lük szeri­ száma sincs azoknak a kis­embereknek, akiknek romlásáról nem szól a hír. Majd jött a londoni piac­ kemény megpróbáltatása az ezüst­­manőverek és a dél-amerikai válságok következté­ben. A Baring-c­ég megbukott és maga a londoni bank is megérezte a kóros állapot egy érintését. És most Berlinben gyűltek meg a bajok és okoz­tak a hét folyamán rohamos árhanyatlásokat. A kontremin vált a német birodalom első tőzsdéjén uralkodóvá. Mi sem természetesebb te­hát, mint az, hogy minden aton-módon rajta van, hogy pozícziójának e kedvező fordulatát kiaknáz­za. Ezért valóságos leleményességet fejt ki a vál­sághírek költésében, a­melyeknek azonban megvan a hatásuk. Minduntalan egyik másik nagy bank nevét hozzák forgalomba a fizetési zavarokkal kapcsolatban. Kedden egy frankfurti és egy berlini banknak keltették rossz hírét, hogy a válságos momentumok által felidézett zavarban a piac­nak oly irányt adjanak, a­mely számítá­siknak és tö­rekvéseiknek kedvez. Ma már mindenki tudja, hogy a rémhírek egytől egyig valótlanok, de a­mikor kikürtölték őket, megvolt a hatásuk és ta­lán ha a berlini baissepártnak ma kerekednének új ötletei nagy házak bonyodalmainak és fizetési zavarainak híresztelésére, bizonyára felülne nekik a megfélemlített spekuláczió megint. A berlini nagy áresés napján pesszimisztikus hangulat fogta el a tőzsdét Budapesten is. Más esztendőkben ilyenkor a tőzsde hatalmasai üdülő­helyeken keresnek enyhülést és edzik idegeiket az ősz új izgalmaira. Rendszerint a tőzsde ilyenkor a legcsöndesebb. De most úgy látszik, a nyár gyö­keresen fel van forgatva. A példa vonz. Nem szü­netel a politika. Nincs tehát szünete a tőzsdének se. Oly gyökeres változások állanak be egyik nap­ról a másikra, a­milyenek a téli évszak legforgal­masabb napjaira is beillenének. A kontremin hadjárata, a­melyet folytat, azt bizonyítaná, hogy a berlini nehéz napoknak csak spekulatív jellegük van, hogy­ tehát nincs üzleti válság, hanem csak beteg üzérkedés, a­mely saját vétkeiben fog bűnhődni, mi­helyt a koczka fordul. De nem így áll a dolog. Mindazok a kisebb nagyobb krízisek, a­melyek a legutóbbi időkben Európában és Amerikában le­játszódtak, a nagyközönséget visszavonulásra in­tették. A magántőke támogatására tehát az üzér­kedés nem számíthat. A berlini piac­nak továbbá a nála elhelyezett idegen pénzek visszavonásától is kell tartania, a­mi gyöngíteni fogja a nagy bankok cselekvésképességét. Az pedig veszedelem, ha a tőzsde a segélyforrásoktól el van szigetelve. Ipar- és kereskedelem. Kereskedelmi szerződés Svájczczal. Közelebb utaltunk azokra a nehézségekre, a­melyek a Svájcz­czal folyamatban levő kereskedelmi szerződési tár­gyalásoknál felmerültek. Első­sorban az állat­vá­mok kérdésénél vannak jelentős differenc­iák, mert S váj ez állatkivitelünknek nem akar megfelelő en­gedményeket tenni. Ezek nélkül pedig a mi meg­­bízottaink nincsenek abban a helyzetben, hogy kedvezményeket nyújtsanak a svájczi selyem-, kötő- és sajtiparnak. Remélhető azonban, hogy a nagy érdekeknél fogva, a­melyek a szerződés meg­kötéséhez fűződnek, a különbözetek el fognak osz­lattatok Magyar világkereskedelem. A magyar k­e­­reskedelmi társaság működése mindin­kább igazolja azokat a várakozásokat, a­melyeket hozzá úgy a kereskedelmi kormány, mint a ma­gyar közvélemény fűzött. Most is oly vállalkozá­sáról értesülünk, a­melylyel a társaság egyrészt irányt jelöl hazai kereskedelmünknek a tengeren­túl való térfoglalásra, másrészt pedig előmozdítja azt a czélt, hogy a magyar tengeri forgalomnak hovatovább egészen Fiume váljék központi köz­vetítőjévé.­­ A magyar kereskedelmi társaság ugyanis — mint röviden már jelentettük — a Pollák M. fia és társa bécsi c­ég tulajdonát képező cserzőanyag és bizományi üzletet, továbbá annak szmirnai fiókját és bevásárlási helyeit a Dar­­danellákban átvette és az egész vállalkozás székhelyét B­udapestre tette át. A vállalat üz­letvezető igazgatója Budapesten Graf J., a korábbi c­ég beltagja lesz. Az egyezménynyel, a­melylyel a nyolc­van év óta fennálló és Budapesten is kitűnő hírnévnek örvendő üzlet a magyar fővárosba he­lyeztetik át, egészen új perspektíva nyílik a ma­gyar bőriparnak és kereskedelemnek. A K­i­s- Ázsiában termelt valenca és a kelet­indiai myrabolana, gereznák és bő­rök, melyek ez ideig kizárólag külföldi c­égek közvetítésével Trieszten és Hamburgon át jutottak hozzánk, ezentúl Fiumén keresztül köz­vetlenül a bevásárlási forrásokból fognak Magyarországba kerülni. És e közvetlen összeköttetés azzal a további előnynyel is jár, hogy immár a magyar kereskedelmi társaság fokozott gondot fog fordíthatni a déli gyü­­mölcsökkel és a keletindiai behozatali árukkal való keres­kedésre is.­­ Kapcsolatban a társaság fiumei fiókjával, melynek czélját kizárólag a ten­geren túli behozatal fejlesztése képezi, létrejön annak lehetősége is, hogy a társaság önnálló tevé­kenységet fejtsen ki a hazai kereskedelmünk által még nem érintett helyeken is és Fiumét a nagy ke­reskedő nemzetek kikötőinek színvonalára emelje. A magyar kereskedelmi társaság legújabb vállal­kozásával, mely eddigi kezdeményezéseihez mél­tón sorakozik, az áttörés munkáját végzi és nem­csak a kísérlet teljes sikere, hanem az is kívánatos, hogy a kereskedelmi magántevékenység is nagy­ban terelődjék Fiume felé, felhasználva azt a köz­vetítést, a­mely a tengeren túli és a hazai piac­ok közt a magyar kereskedelmi társaság inic­iatívá­­jában kínálkozik. Az új franczia vámtarifa első hatása. Párisból érkező jelentés szerint Freycinet hadügyminiszter jegyzéket intézett a költségvetési bizottság elnö­kéhez, a­melyben a hadügyi budgetnek 5 millió frankkal való emelését kéri, tisztán abból az ok­ból, hogy ennyivel drágítják meg a hadsereg hús­­szükségletét az uj franczia vámok. Fizetésképtelenség a fővárosban. Raditz Á. posztóárus czég ma beszüntette fizetéseit. A czég már öt esztendővel ezelőtt csődben volt és bukásá­nak oka gyanánt azt jelöli meg, hogy akkor ter­hes egyezséget kötött. Tartozásai 76,000 forintra, az aktívák pedig 20,000 frtra rúgnak. A budapesti értéktőzsdéről. A délutáni tőzsde jegyzései a következők voltak: Osztrák hitelrészvény 285.90—286.20 forinton, magyar hitelrészvény 336.­837 frton köttetett. Az utczai forgalom jegyzései a következők: osztrák-magyar államvasuti részvények 285—286 forin­ton, osztrák hitelrészvény 286.40—286.30 forinton, 4 százalékos magyar aranyjáradék 104.75—104.70 forinton köttetett. Az esti tőzsde szilárd maradt. Jegyzései a következők voltak: Osztrák hitelrészvény 286.10—286.80 forinton, osztrák-magyar államvasuti részvény 285.25— 285 forinton, lombardok 98—97.50 forinton köttettek. A budapesti gabonatőzsdéről. A délutáni jegyzések a következők voltak: Búza (1892.) tavaszra 9.82 pénz, 9.84 áru; őszre 9.33 pénz, 9.35 áru. Tengeri augusztus—szept.-re 5.68 pénz, 5.70 áru, tengeri 1892-re május—júniusra 5.17 pénz, 5.18 áru. Zab őszre 5.71 pénz, 6.73 áru. Káposztarepcze aug. —szeptemberre 15s/s pénz, —.— áru. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, jul. 31. (A Pesti Napló távirata.) Az elő­­tőzsde lanyha, a déli forgalomban szilárd volt az irányzat. Magyar értékek zárlata. Magyar földteher. kötv. 91.90 Erdélyi földteher. kötv. —.— 57a°/a magy. földh.-int. záloglevek —.— Erdélyi vasut-részv. 200.50 1876. m. k. v. áll. é. k. 113.— Magy. ny. k. sorsjegy 141.50 Szölődézsmaválts.kötv. —.— Kassa-Oderb. v. részv. 178.25 6°/o papirjáradék 101.75 Adria m. teng. gőzh. r. —.— Magyar vas. kölcsön 99.70 Magyar hitelb. részv. 337.25 Alföldi vasut-részv. 202.— Magy. é.­kel. vasut-r. 196.75 1869. m. k. v. áll. els. k. —.— Tiszav. vasut-részv. —.— M. resz. és váltób. r. 114.— Tiszai és szeg. k. sorsj. 131.50 4°/p aranyjáradék 104.75 A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, jul. 31. (A Pesti Napló távirata.) A mai zárlatok a következők voltak : Búza junius—júliusra 9.71—9.74 frton, búza őszre 10.16—10.19 frton, rozs­dú­Osztrák értékek zárlata. Osztrák hitelrészr. 286.87 Déli vasut-részvény 96.75 4°/o oszt. aranyjáradék 111.75 Londoni váltóár 118.10 Károly Lajos vasut-r. 210.75 1864. sorsjegy 180.— 4'2"/o ezüstjáradék 92.40 1860. sorsjegy —.— Török sorsjegy 32.60 Dunagőzhaj.-r.-r. 293.— Angol-osztrák bank-r. 156.20 Osztrák államvasut-r. 284.50 20 frankos arany 9.387. 4-2°/o papirjáradék 92.35 Osztrák hitelsorsjegy 188.— Osztr.-magy. bank-r. 1024.— Cs. kir. arany 5.56 Német bankváltók 58.— Elbavölgyi vasut-r. 209.75 Bécsi Bankverein-r. 109.50 uius—júliusra 8.92—8.68 frton, rozs őszre 9.24—9.27 fo­rinton, zab junius—júliusra 5.88—5.91 frton, zab őszre 6.18—6.21 forinton, új tengeri junius—júliusra —--------—• forinton, káposztarepcze augusztus—szeptemberre 15.50 —15.60 frton, káposztarepcze szeptember—októberre 15.55 —15.65 frton köttetett. Külföldi tőzsdék: Berlin, jún. 31. A mai tőzsde a német banknál tör­tént csalás folytán lanyhán folyt le. Az árfolyamok, név szerint a rubel, a német­ bankrészvények árfolyamai hanyatlók voltak, daczára a közbenjárásoknak. A német és a leszámítoló bank, valamint a drezdai kereskedelmi bank részvényei egy-egy százalékkal alacsonyabban je­gyeztettek. Osztrák vasúti részvények tartották magu­kat. Déli vasúti részvények bágyadtak voltak, mert attól tartanak, hogy a bevételek csökkenni fognak. Duxiak in­gadoztak, gyengültek és 2263/4 árfolyammal jegyeztettek. Svájczi vasúti részvények bágyadtak voltak, aztán meg­szilárdultak, német vasutak kedvetlenek, engedékenyek. Porosz keleti vasutak részvényei tartották magukat és 80.50 árfolyammal jegyeztettek. Bányarészvények kínálva, hanyatlottak. Olasz járadék, magyar aranyjáradék tar­totta magát, orosz valuta­kölcsön bágyadt. Páris, jul. 31. A tőzsde bágyadtan folyt le. A csa­lás, mely Berlinben a­­Deutsche Banke-nál történt, ked­vezőtlenül befolyásolta az egész piaczot. A pénz jelenlegi olcsósága daczára (3°/o körül) a report a nemzeti járadék­ban 2 centimest tett ki. Olasz járadékok még jobban engedékenyek voltak, minthogy német darabszállítások­­tól tartanak. Egyiptomiak kiürítési hírekre bágyadtak voltak. Parkettértékek szintén bágyadtak voltak, külö­nösen a Banque de Paris értékei. Török értékek lanyhák, névszerint török sorsjegyek. Páris, jul. 31. (Zárlat.) 3 százalékos franczia já­radék 94.27. 4­/1 százalékos járadék 106.12. Olasz járadék 89.50. Osztrák-magyar államvasuti részvény 617. Déli vasúti részvény .... Török konzol 18.40. 4°/6-os ma­gyar aranyjáradék 89.81. Ottomán bankrészvény 560.1. Banque de Paris 757. Sangha, London, júl. 31. (Zárlat.) Angol konzol 953/4. Déli vasúti részvények 86/8. Új spanyol járadék 708/4. Olasz járadék 88­­. Osztrák ezüstjáradék 79. 4°/0-os magyar aranyjáradék 883/4. Egyiptomiak 96. Bágyadt. Frankfurt, jul. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrész­vény 246___ Osztrák államvasuti részvény 244.25. _ Déli vasúti részvény 835/1. Magyar aranyjáradék 89.50. Ne­hézkes. London, jul. 31. Ezüst 46. London, jul. 31. Görög értékek párisi eladásokra bágyadtak voltak. Az angol bankba 65,000 font arany ment be. Frankfurt, jul. 31. A tőzsde bágyadtabb volt, kü­lönösen déli vasúti részvények bécsi eladások folytán. Osztrák hitelrészvény 245,75. Hamburg, jul. 81. A tőzsde bágyadt volt. Déli vas­úti részvények lanyhák, bányaértékek szilárdak voltak. Osztrák hitelrészvény 245,75. Budapest-kőbányai sertéskeresk. csarnok távirata. Julius 31. A hízott sertés üzletirányzata: Az üzlet változatlan. A) Hízott sertés árak: I. Magyar első ren­­d­ü: Öreg nehéz (páronkint 400 klóron felüli súlyban)­­.-------krig. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban)-----­-----krig. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban)-----47 krig. Fiatal közép (pá­ronkint 251—320 klgr. súlyban) 47%/a—48 krig. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban) 48—50 krig. — II. Magyar szedett: Nehéz (páronkint 280 klgron felüli súlyban) —­----krig. Közép (pá­ronkint 220—280 klgr. súlyban)----— krig. Köny­nyü (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 48—49 krig. — III. Romániai: Nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban)-----.-----krig. Közép (páronkint 250— 320 klgr. súlyban)-----.-----krig. Könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban)---.------krig. — IV. Ro­mániai eredeti (Stah­l): Nehéz (páronkint 240 klgron felüli súlyban)-----.-----krig. Könnyű (páron­kint 240 klgrig terjedő súlyban)-----.-----krig. — V. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súly­ban) 47—47'/a krig. Közép (páronkint 220—260 klgr. súlyban) 47—48 krig. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 48—487a krig. Megjegyzés: A fent jegyzett árak súly szerint és pedig a szoka­szerű levonások mellett egy kilogramm súlyra krajcrárokban érten­dők. Szokásszerű­leg a hízott sertések teljes (bruttó) súlyából az életre pá­ronkint 45 klgr. vonandó le. A sertések vételárából a vevő javára 4 száalék­ vonandó le . A sertések osztályozásánál azok teljes (élő) súlya vétetik irányadónak. Sertéslétszám: julius hó 29-ik napján volt készlet 142.460 darab, jul. hó 30-dik napján felhajtatott 808 darab, jul. hó 30-ik napján elszállittatott 2275,darab, julius 31-ik napjára maradt készletben 140.993 darab. A meteorologiai m. kir. közp. intézet időjárási jelentése. (Július 31. Reggeli 7 órakor.) A légnyomás az európai szárazföldön meglehető­sen egyöntetűen van elosztva és az időjárásnak általá­ban ingadozó, folyton változó jelleget kölcsönzött. Hazánkban változó felhőzet mellett helyenkint esős volt az idő. Kilátás: Lényeges változás az időjárásban­­ig várható. Színházak és mulatságok. Budai színkör a Krisztinavárosban. Augusztus 1-én : Először: A feneleányok. Ered­ti fővárosi életkép éne­kekkel 4 felvonásban. Irta : Lukácsy Sándor. Zenéjét szer­zette : Kéb­­er József. Személyek: Csurgós Erazmus Kovács M. Luiza H. Pauli M. Sarolta Kre­sányiné Margit Hevessy J. Kas­vári Gyöngyi I. Ézsaiás Füredy J. Tamás Kassay Mátyás Gireth Kövesdy Kazaliczky Özv. Bodzásné Lászy V. Mikány Bérczi Kiss M. Jeges, versenybíró Szentes Olga Jakabffy Kezdete 7 órakor. Holnap : ugyanez. Felelős szerkesztő: Városligeti színkör. Augusztus 1-én : Csongori M. k. a. felléptével : NÁNI. A budapesti népszínház 1888. évi népszínműi pályázatán 100 aranynyal jutalmazott eredeti népszínmű 3 felvonásban. Irta Follinus Aurél. Zenéjét szer­zette Erkel Elek. Személyek: Kreuzer Michel Andorfy S'—sz11 Özv. Molnár J-né Ebergényiné Józsi) Gyermekei Balogh A( Bódi ) gyermekei Peterdi Szilárd Péter Hevesi G. Róza, leánya Táj kerti B. Kezdete 7 órakor. Holnap, vasárnap két előadás. Délután 4 órakor félár mel­lett. A szökött katona. — Este 7 órakokor : Szegény Jonathan. ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Tisztelt vendégeimhez! Őszinte köszönetet mondva azon szíves látogatások­ért, melylyel engemet 13 éven át megtisztelni kegyesked­tek, kötelességemnek tartom egyúttal becses tudomá­sukra hozni, hogy a József-körút 50. szám alatt ez ideig fennállott kávéházaimat is., augusztus 2-á­n , az Erzsébet-körút 30. sz. a. (Keinz-féle házba) (4418) teszem át, hol ismert szépségű ködfátyol-képeim­ és kifogástalan kávévítzi italaim által helyiségemet ezután is kedveltté óhajtom tenni. — Tisztelettel Traneus József, kávéház-tulajdonos, JSTyílt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Sfr. Dálnoky Viktor FOGORVOS (4421) lakása aug. 1-tól , Andrássy­ út 15.

Next