Pesti Napló esti kiadás, 1891. november (42. évfolyam, 301-329. szám)
1891-11-02 / 301. szám
Budapest, 1891. Hétfő, november 2. 301. szám. — Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 7 kr.) Budapest, november 2. Főpapi kinevezések. Mint előre jeleztük, a hivatalos lap tegnapi száma közölte a herczegprimás és a kalocsai érsek kinevezésére vonatkozó legfelsőbb kéziratokat. Vaszary Kolos pannonhalmi főapát kinevezését illető legf. kir. kézirat igy hangzik : Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére : Vaszary Kolos Ferencz, a Szent Márton hitvalló és püspökről nevezett pannonhalmi Szent Benedek rendű főapátsági egyházkerület főpásztorát, Pannonhalmának és a magyar szent korona alá tartozó Szent Benedek rendű összes apátságok főapátját és örökös elnökét, Magyarország herczegprimásává és esztergomi érsekké kinevezem. Kelt Bécsben, 1891. évi október hó 27-én. Ferencz József , s. k. Gróf Csáky Albin, s. k. Császka György szepesi püspök kinevezésére vonatkozó legf. kézirat a következő: Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére : Császka György szepesi püspököt, a kalocsai és bácsi kánonilag egyesitett egyházak érsekévé kinevezem. Kelt Bécsben, 1891. évi október hó 27-én. Ferencz József s. k Gróf Csáky Albin, s. k. Az országgyűlési nemzeti párt ma, november 2 án, d. u. 5 órakor értekezletet tart. A képviselőhöz közgazdasági bizottsága november hó 4. napján délután 5 órakor ülést tart. TárgyakiA kereskedelmi viszonyoknak a Törökbirodalommal és Bulgáriával, valamint Spanyolországgal és Portugáliával való ideiglenes rendezéséről — és az 1895. évben Budapesten tartandó országos nemzeti kiállításról szóló törvényjavaslatok. A bécsi nunczius és a primás-kérdés. A párisi »Temps« egy berlini sürgönyt közöl, melynek tartalma szerint Galimberti bécsi nunczius a Vatikán, Németország és Ausztria-Magyarország között bensőbb viszony létesítésén fáradozik s erre azért találja alkalmasnak a jelenlegi helyzetet, mert különösen Magyarország prímásának és a poseni érseknek kinevezése elé gördült akadályok elhárításában nagy sikert ért el. A »Temps« levelezője határozottan azt állítja, hogy e kinevezéseket illetőleg egyrészről a Vatikán, más részről Németország és Magyarország között létrejött egyetértés a bécsi nuncziusnak köszönhető. Angol pártküzdelmek. Gladstone és pártja erősen készülnek az új választásokra s abban reménykednek, hogy diadalt fognak aratni. Éppen ezért kétszeresen fájt nekik, hogy a legutolsó Gladstonekabinet egyik volt tagja, Chamberlain, legutóbb választói előtt tartott beszédében hevesen kikelt Gladstone ellen s annak nemcsak jelenlegi politikáját helytelenítette, hanem egyúttal egész őszintén kijelentette, hogy miniszter korában, Gladstone kezdeményezésére, oly politikában is tevékenyen közreműködött, melyről most meggyőződött, hogy helytelen és az ország ártalmára vált. Ezt azon aggodalmának indokolására használta fel, hogy ha Gladstone ismét kormányra kerülne, az egyiptomi kérdésben és a hármas szövetség irányában oly magatartást tanúsítana Gladstone vezetése alatt a kormány, mely Anglia tekintélyének csökkentésére volna alkalmas. Nem csoda, ha Chamberlaint e miatt Gladstone párthívei élesen megtámadják, így legutóbb Morley Manchesterben nyilatkozott Chamberlain magatartásáról s azt oly szavak kíséretében tette, melyek még az angol pártküzdelmek közepette is, ahol szokva annak az emberek nagyon kemény kifejezésekhez, nagy feltűnést keltettek. A leggyalázatosabb árulásnak nevezte Chamberlainnek ezen fellépését, ki régi vezérét és minisztertársát, Gladstonet megvetendő módon megcsalta. Ez azonban Chamberlaint épen nem hozta ki hidegvéréből, hanem levelet irt a » Times «-nek, melyben azt mondja,hogy Morley maga sem hisz el egy betűt sem abból, amit választói előtt mondott s fenntartja magának azt a jogot,hogy önbírálatot gyakorolhasson saját miniszteri tevékenysége fölött a múltban, mert midőn Gladstonet akkori politikájáért megtámadta, egyúttal saját magát is vádolta azért, mert Gladstone politikájához hozzájárult. Egyébként Chamberlaine nyilatkozatában egy érdekes leleplezés is van, mert abban elmondja, hogy ellentétbe jévén Gladstone nézeteivel, be is adta lemondását, de Gladstone arra kérte őt, hogy vegye azt vissza, mert a választási törvényjavaslat tárgyalása előtt ily kilépés árthatna a kabinet tekintélyének a parlamentben s veszélyeztethetné a sikert. Ebből látható, hogy a kormánypárt és az ellenzék között oly feszültté kezd válni a helyzet, hogy a közeledő választások a legkevesebbek közé fognak tartozni, melyek Angliában valaha lefolytak. A képviselőház pénzügyi bizottságából. A képviselőház pénzügyi bizottsága Wahrmann Mór elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta a pénzügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalását. (Előadó Lukács László.) Az állami jószágigazgatóságoknál Gaál Jenő kérdi, hogy a jószágigazgatóságok koncentrálásának elhalasztása véglegesnek tekinthető-e ? Pulszky A. kiemeli, hogy a jószágok eladása után a kincstárnál maradó kegyurasági terhekből többféle anomália támad az illető községekre nézve. Kérdi, nem lenne-e lehetséges jövőre e kegyúri terhek külön kimutatása. Horánszky utal arra, hogy nemcsak kincstári, hanem parczellázott magánbirtokoknál is, melyek patronátussal voltak összekötve, kalamitások kezdenek kifejlődni, s ez irányban gyökeres intézkedésre lenne szükség. Wekerle miniszter Gaál Jenő kérdésére válaszolta, hogy a jószágigazgatóságok feloszlatása távolról sincs elejtve, s egyelőre a fenntartást az teszi szükségessé, hogy a telepes ügyek rendezése a sok nehézség folytán késedelmet szenved. Ami a kegyúri terheket illeti, szóló a kincstáriaknál arra szorítkozik, hogy e terheket azon minimumra redukálja, amelyre a kötelezettség vonatkozik, természetesen eltekintve oly esetektől, ahol magasabb szempontok más eljárást követelnek. A mint a teendők beosztása megengedi, szóló a kegyúri terhek újabb megállapítását tüzetes tárgyalás alá veeni s az erre vonatkozó kimutatás akkor elő is lesz terjeszthető. Horánszky igazgatási szempontból helyesnek tartaná, ha ott, hol a jószágok eladattak, a kegyúri terhek kezelése a kultuszminiszternek adatnék át. Hefy is hangsúlyozza ezen ügy mielőbbi gyökeres rendezésének szükségét. A jószágigazgatóságokra nézve úgy látja szóló, hogy nagyon soká fog tartani a megszüntetés, melyet a miniszter a múlt évben rövid időre helyezett volt kilálátásba. Pedig az új személyzet szaporításokkal szemben nagy előny lenne, ha valamit mégis meg lehetne szüntetni. Wekerle miniszter ismétli, hogy nem akarja hosszú időre halasztani a jószágigazgatóságok feloszlatását, csakis a telepes ügyek bonyolult volta okozza azt, hogy a feloszlatás rögtönösen nem történhetik meg. Az előirányzat megszavaztatott. A bányaigazgatóságoknál Matlekovics kiemeli, hogy annak, miként a bányászati szakértelem nálunk nem fejlődik, fő oka az, hogy a bányászati ügyek törvény által nincsenek rendezve, s ezen ügyeket általában a magyar kormányok mindig elhanyagolták. Szóló szükségesnek tartja, hogy legalább a bányahatóságoknál történjék valami, ha nem lenne lehetséges rendszeres bányatörvényt terjeszteni elő, ami legkívánatosabb lenne. Wekere miniszter megjegyzi, hogy a bányahatósági és ellenőrzési személyzet fizetésének szabályozása iránt intézkedni fog az előterjesztendő általános törvényjavaslat. A bányahatóságok czélszerű rendezése szólót is foglalkoztatja, de e szervezést nem a fórumok szaporítása útján szándékozik eszközölni. A bányabíráskodásnak felső fokon a közigazgatási bíróságra ruházása szóló szerint nem lenne czélszerű megoldás. Ami a bányatörvényt illeti, szóló az elkészült javaslatot revideáltatta s egyes szakférfiakat felkért véleményeik nyilvánítására. Mihelyt ezek mind beérkeznek, igyekezni fog a bánya-törvényjavaslatot beterjeszteni. Az előirányzat megszavaztatott. A pénzverő hivatalnál Matlekovics kérdi, várjon a levantini talléroknak Ausztriában történő veretésénél minő elv nyer megoldást ? Wekerle miniszter válaszolja, hogy a tallérok vezetése is az egyezményileg megállapított általános elvek alapján történik. Pázmándy megjegyzi, hogy az osztrák pénzeken a feliratok még mindig közjogunkba ütköznek. Wekerle miniszter válaszolja, hogy az osztrák pénzügyminiszterrel szemben felvetette e kérdést, melynek a pénzek átvezetésénél várható a megoldása. Az előirányzat megszavaztatott. Az állami nyomdánál Pázmándy kérdi, miért nem állíttatik ki a hivatalos lap az állami nyomda által. Wekerle miniszter válaszolja, hogy az állami nyomda az értékjegyek s térképek kiállítására van tulajdonképen berendezve s a tipografikus osztálya csak segédeszközül szolgál s nincs lapok előállítására berendezve. Az állami épületeknél Wekerle miniszter részletes felvilágosításokat ad a II. kerületben létesített pénzügyi épületről. Az állami hidaknál Országnak az új híd iránti kérdésére válaszolja a miniszter, hogy a fővárosi közmunkák tanácsának álláspontjára helyezkedett, hogy az új hid a vámházhoz építtessék , felmerülvén azonban az a kívánság, hogy az Eskü térnél átjáró építtessék, ez ügyben értekezlet tartatott, melynek eredménye áttétetett a kereskedelmi miniszterhez. A kérdés úgy állván, hogy a vámházi híd építésébe minden tényező beleegyezik, csak a körül forog a kérdés, váljon az Eskütérnél gyalog átjáró vagy könnyű kocsihíd építtessék-e. Szóló azon híd tekintetében, melyre nézve fennforog az egyetértés, mihelyt az előmunkálatok elkészülnek, megteszi az előterjesztést. A nyugdíjaknál Helly és Horánszky kérik a megelőző évben történt nyugdíjazásoknak évenként való közlését. Hegedűs azt tartja, hogy ez legcélszerűbben a zárszámadásokkal kapcsolatban történhetik meg. Wekere miniszter ugyanily értelemben nyilatkozik, kijelentvén, hogy ez iránt érintkezni fog az állami számvevőszék elnökével. Az előirányzat tételei s az átmeneti kiadások változatlanul megszavaztattak. A bizottság befejezvén a pénzügyi tárca költségvetését, áttért a közoktatási tárcza tárgyalására, melynek lefolyásáról reggeli lapunkban hozunk tudósítást. Kovács József és társai részéről felebbezéssel megtámadott határozatát illetőleg a következőket kívántam a vármegye közönségével közölni: Tekintettel arra, miszerint a kormány a vármegyei közigazgatás rendezéséről beterjesztett törvényjavaslatban azon elvi álláspontot foglalta el és jövőben is érvényre juttatni szándékozik, hogy a jelenlegi vármegyék területe és székhelye csak törvény által változtatható meg, nem érzem magam hivatva arra, hogy ezen törvény megalkotásáig időközben egy ily kérdést adminisztratív úton intézzek el, minélfogva a székhely-áthelyezésre vonatkozólag nem szándékozom ez idő szerint érdemleges határozatot hozni. Méltányolva mindazonáltal a vármegye közönségének a vármegye székhelykérdésben felterjesztett határozatát, a közigazgatási reformra vonatkozó törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése után, feladatomnak fogom tartani a vármegye közönségének újabb meghallgatása után, ezen kérdést a legközelebbi országgyűlés tartama alatt végleg eldönteni s ez alkalommal figyelemmel leszek a vármegye közönsége által hozott határozatra és mielőtt a kérdést törvényjavaslat alakjában a törvényhozás elé hozom, mindenesetre alkalmat fogok szolgáltatni a vármegye közönségének, hogy ezen kérdésben előzetesen nyilatkozzék. E szerint a megye székhelye Nagy- Károlyban marad. Megyék és városok. Székesfejérvár szab. kir. városa, amint már írtuk, okt. hó 24-én délelőtt és délután tartotta közgyűlését. Nagyobb vita volt az iskolák fentartására előirányzott összeg kérdésénél, amelyet — Csaballa György felszólalására — 25 százalékkal lejebb szállítottak. A másnap, 30-án folytatólag megtartott közgyűlésen a költségelőirányzat tárgyalása befejeztetett. Ezután a közgyűlés legünnepélyesebb mozzanata következett. Havranek József kir. tan. és polgármester jelentette, hogy a szinpártoló egyesület átírt a város közönségéhez, melyben arról értesítette, hogy Kempelen Imre úr szinügyünk gyámolítására újabban ismét 1600 frt alapítványt tett. Tekintettel arra, hogy Kempelen Imre úr 15 éven keresztül közczélok előmozdítása, hazafias intézmények létrehozása és fentartása érdekében oly rendkívüli áldozatkészséget tanúsított, hogy a város polgárságát örök hálára kötelezte; — tekintettel, hogy székesfejérvár lakossága érdekében — folytatá az indítványozó — sokkal többet tett, mintsem azt neki némileg is megszolgálhatnák — indítványozza, hogy Kempelen Imre urat válaszszák meg városuk díszpolgárává s az erről szóló oklevelet egy küldöttség adja át. Erre az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Szatmármegye székhelyének áthelyezése ügyében gróf Szapáry Gyula mint belügyminiszter, Szatmármegye közönségéhez a következő leiratot intézte : »A vármegye törvényhatósági bizottsága által Szatmármegye székhelyének Nagy-Károlyból Szatmár-Németi szab. kir. városba leendő áthelyezése tárgyában, a múlt évi deczember hó 2-én tartott rendkívüli közgyűlésben 338. sz. a. hozott, Halottak napja. A levegő ugyan erősen lehűlt s a háztetőket fehéresre festette a hajnali dér, de az idő szép volt s igy a főváros közönsége a szokottnál is nagyobb mérvben róhatta le adóját a kegyeletnek. Már a kora reggeli órákban valóságos bucsujárás indult a főváros temetői felé. Különösen a kerepesi-uti sirkertbe tolongott ezrével a nép. Alig volt sírhely a nagy temetőben, melyen egy szerény koszorú és néhány viaszgyertya ne diszlett volna. A nemzet nagy halottainak sírhelyét az idén is részint a főváros tanácsa, részint az elhunytak családjai díszítették föl. Impozáns látványt nyújtottak gróf Batthányi Lajos és Deák Ferencz mauzóleumai. Az előbbit a család díszítette föl délszaki növényekkel és vonta be fekete gyászposztóval. A gyönyörűen feldíszített és kivilágított Deák mauzóleumot az egész nap folyamán óriási közönség látogatta. A tanulóifjúság az idén is méltón emlékezett meg a nemzet halottairól. A tudományegyetem ifjúsága reggel 10 órakor gyülekezett az alma mater kapuja előtt, ahonnan zászlókkal, óriási közönség kíséretében vonult ki a kerepesi uti sírkertbe. Az első szónok Hindy Attila volt, aki Woronieczky sírjánál tartotta az emlékbeszédet. Szép szavakban emlékezett meg a hős lengyel herczegről, a ki letiprott hazáját elhagyva, egy neki idegen nemzet szabadságáért ment el meghalni. Ezután Kisfaludy Károly sírjához ment az ifjúság, ahol Demko Endre beszélt. »Ez alacsony sirkant — úgymond — nagyon sokra tanít meg bennünket. Dolgozni éjjel, nappal, szeretni a hazát még akkor is, amikor számkivet, lemondani családról, szerelemről, jólétről az önválasztotta pálya nyomoraiért, beletekinteni a dicsőség napjába és meg nem vakulni tőle, megdobáltatni az irigység és gúny sarával és el nem csüggedni tőle.« Nagy hatást keltett Rényi Józsefnek az egyetemi olvasókör elnökének a beszéde, a melylyel gróf Batthyányi Lajosról, Magyarország első miniszterelnökéről emlékezett meg. Van élet — úgymond — a temetőben is, de az csak a mindnyájunk szent ügyének, a hazának szentelt törekvések embereinek adatik meg. Batthyány nagy szelleme jöjj és vedd el nemzeted ifjúságától ezt az életet. Batthyány szereplése 1848/49-ben vette kezdetét. Hive volt a királynak és a nemzetnek egyaránt. De a szolgaságnak emberei nem tudták megérteni az ő magasztos lelkét, az ő nemes törekvéseit és halálra keresték. És Batthyányi Lajos Magyarország első felelős miniszterelnöke cselszövényeik áldozata lett; elbukott, de nem hajolt meg. Egész élete a nemzeté volt, halála is szeretett nemzetéért következett be. Tisztelet és dicsőség ezért néked Batthyány szelleme. Légy nyugodt, mi a te utaidon járunk, követni akarjuk magasztos jellemed intéseit, demokratikus elveidet, amelylyel a legdemokratikusabb gondolatot a hazáért való önfeláldozást valósítottad meg. Mi is akarjuk a fejedelem és a nemzet közötti szövetséget. Bocsánatot, engesztelődést és békét hirdetünk a te hamvaid fölött; csak a szabadság és a felvilágosodás ellenségeivel nem békülhetünk és nem békülünk meg sohasem ! A vértanuk sírjának Vámbéry Rusztem rótta le az emlékezés adóját. Egyenlőségért harczoltak ők — úgymond — életükben, egyenlőséget leltek a halálban és a nemzet hálából egyenlően elfeledte mindannyijukat. Pedig ők a szabadságért küzdtek és elveikért haltak meg.Elvekért meghalni! Gunykaczaj fakad manapság e szavakra. Nem az elvek,nem a hazaszeretet teszik korunkban nagggyá az embereket. Elvtagadás, arisztokratismus lefelé, demokratismus fölfelé és nemzeti szédelgés: ezek ma a nagyság parnaszus fokai.« Csányi László elhagyott sírjánál Waizenkorn Oszkár emlékezett meg. Deák Ferencz mauzóleumánál, a mely előtt óriási közönség foglalt állást, Vermes Károly id. szólott: »A mű, a melyet létrehozott, a haza bölcse — úgymond — az uj, független, az európai Magyarország volt. Független nem abban az értelemben, hogy egyedül állana a hatalmas szláv és germán birodalmak között, a melyet az északi kolosszus egyetlen mozdulatával agyoncsaphatna, de független abban az értelemben, hogy sorsát önhatalmilag intézi, hogy önalkotta törvénye a legfőbb jog e hazában. Tanuljuk meg e simát — úgymond tovább — hogy nem az ellenzékeskedésben nyilvánul kizárólag a hazaszeretet, hogy a szenvedélyek felkorbácsolása, amely csak keservesebbé teszi a nemzet helyzetét, a nélkül, hogy sorsán javítana: nem hazaszeretet, de a nemzet életfájának erőszakos megrongálása.« Vörösmarty sírjánál. Beöthy László mondta többek közt a következőket: »Siratni jöttünk nagy halottainkat és mégis ennél a simái nem a halottak napját ünnepeljük. Itt hol talán most is Vörösmarty szelleme lebeg körül bennünket, nem a halottak napját, de húsvét ünnepét üljük. Nem a halál szürke, komor napja ez hanem a föltámadás ragyogó tavaszi reggele, nem a meghalás emlékére, gyújtunk e nap nagyhalottainknál fáklyákat, hanem az örök életre támadt ige elé kiáltunk hozsannát.« Czuczor Gergely sírjánál, amelyet az idén halálának, 25-dik évfordulója alkalmából koszorúztak meg, Berecz Béla így fejezte be szavait: »Kijöttünk csendes nyughelyedhez elmondani neked, hogy az eszmék, amelyekért küzdöttél, diadalt arattak. Nincs többé zsarnok uralom, magyar szó hangzik kunyhóban és palotában és magyar a kultúra mindenütt. Meghallod-e szavunkat, lehat-e hozzád a nagyvárosi zaj, az ifjú Budapestnek szívdobogása ? Ha igen, a magyar nép életerejét hirdeti ezen éked! Ébren vagy-e még? Őrködik-e még nagy szellemed e hazán? S ha igen, légy velünk a megpróbáltatás napjaiban is. Ha talán majd újra felmerül a lét, vagy a nemlét kérdése, ha újra csattog a penge s dörög az ágyú az alföld rónáin, lebegjen szellemed zászlóink körül s akkor majd lelkesedve fog hangzani ajkunkról a te hires »Riadó«-d, »Sikolt a harczi síp, riadj magyar, riadj!« Forinyák Géza, az agyonlőtt fiatal joghallgató sírjánál a joghallg. segítőegyesületének megbízásából Varga József tartotta meg az emlékbeszédet. Ezután még az orvostanhallgatók segélyegylete részéről Balassa János tanár sírjánál Móricz Ernő, Balogh Kálmán tanár sírjánál Gerő Károly és Semmelweisz Ignácz hamvainál ifj. Kuthy Dezső tartottak emlékbeszédet. A bölészethallgatók segélyegyletének megbízásából Greguss Ágost sírjára Láng Nándor és Arany János sírjára Lányi Lajos helyeztek beszéd kíséretében koszorút. A műegyetem tanuló ifjúsága az idén, a tudományegyetem ifjúságától különválva rendezte a halottak napi ünnepet. Reggel 9 órakor gyülekeztek a kokárdás rendező bizottsági tagok a műegyetem előtt, ahonnan körülbelül 300 főnyi impozáns menettől kísérve vonultak ki a Kerepesiúton át a temetőbe. Itt először Z. Wagner László tanár sírjánál állott meg az ifjúság, amely a gyászoló család jelenlétében Görög Gyula helyezett beszéd kíséretében koszorút. Woroniczky Miczisláv hg. sírjánál K. Virágh László volt a szónok. A vértanuk sírjánál Pápay Sándor beszélt nagy hatással. Deák Ferencz mauzulumánál Kérészy Gyula, Trefort Ágostonnál Nagy Béla, dr. Stoczek Józsefnél Muraközy Bandi, Pilch Ágostonnál Albecker Gergely, dr. Hunyady Jenő tanárnál Sz. Jármy Tamás, Batthyányi Lajos grófnál, Bartha Alajos, Weisz Ármin sírjánál Váczy Gedeon és Horváth I. sírhelyénél Hubert Lajos tartották az emlékbeszédet. Az állatorvosi akadémia tanuló ifjúsága szintén lerótta ma a kegyelet adóját elhunyt, jelesei sírjánál. Délelőtt 9 órakor vonult ki az ifjúság testületileg a kerepesi úti temetőbe. Itt először dr. Azary Ákos volt egyetemi tanár sírját keresték fel, ahol Elter Béla az akadémia olvasókör elnöke mondott beszédet és tett koszorút a sírra. Innen dr. Lámár Vilmos sírjához mentek az ifjak, ahol Farkas, másodéves hallgató helyezett koszorút a sírra.* A Táncsics-bizottság délután 2 órakor vonult a temetőbe Táncsics Mihály sírjához, amelyre Farkas Ede helyezett koszorút szép beszéd kíséretében A Kisfaludy-társaság remek babérkoszorúval ékesítette föl Kisfaludy Károly sírját. Molnár Györgynek alig megüllepedett sirhalmát a szinészeti gyakorlóiskola növendékei díszítették föl virággal, koszorúval; a kath. legényegylet, volt elnökének Szabóky Adolfnak sírját kereste fel s ünnepelte kegyelettel a jeles férfiú emlékét. Az asztalossegédek egylete Kászonyi László és Táncsics Mihály sírját kereste föl. A budapesti lengyel egyesület tagjai zászlójuk alatt vonultak Woronieczky Micziszláv herczeg sírjához. A vértanú szabadsághős emlékét Puljanovszky György, a lengyel egylet titkára dicsőítette s az egyleti dalkör énekelt néhány hazafias dalt. A könyvnyomdászok és betűöntők egylete és az »Ébredés« nyomdász-dalkör fölkereste volt elnökének Hornyánszky Viktornak és alelnökének Sauerwein Gézának sírját s megkoszorúzta síremlékeiket. A budai pedagogium ifjúsága Virág Benedek, Döbrentey Gábor és Hunfalvi János sírjainál rendezett kegyeletes ünnepeket. Verseghy Ferencz sírját a budai temetőben a II. ker. középkereskedelmi iskola ifjúsága koszorúzta meg emlékbeszéd kiséretében. A budai kir. várkápolnában a nádorcsalád sírja ma délután nyitva volt a közönség számára. József nádor sírja el volt halmozva virágokkal és koszorúkkal s az egész sirbolt lugassá volt átvarázsolva délszaki növényekkel. Az egész délután folyamán igen sokan keresték föl a sírboltot, mely még holnap délelőtt is megtekinthető. A szocziáldemokrata munkások egy csoportja ma délután négy órakor leplezte le Shrlinger Antal és Essl András munkás-agitátorok síremlékeit. programmja. A múlt téli havazások következtében fölmerült 163,345 frt többletköltség fedezete. A Bodendorfer Á. M. és érdektársai részéről Budapestről Újpestre tervezett villamvasút czéljaira szükséges területek átengedése. A villamos vasúti szerződések átruházása. A köztárházakhoz vezető lóvasúti szárnyvonal. Az új köztemetőbe vezető gőzmozdony a vasút teheráru-dijszabása. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott, Márkus József tanácsos elnöklete alatt. — Feszty Gyula építész és Feszty Árpád festő, kik a városligetben nagyszabású panorámát kívánnak létesíteni, telket kérnek s bizonyos kedvezményeket. A telekeladó bizottság a városligeti Bimbó-út és állatkerti körút között levő azt a 633 négyszögöl kiterjedésű területet jelölte ki, amely legutóbb a ló- és szarvasmarha-kiállítás czéljaira szolgált. E hely kijelölése ellen sem a középítési bizottság, sem a röv. közmunkák tanácsa kifogást nem tett s igy a szerződés részletei is megállapíthatók voltak. E szerint a főváros az említett területet az 1892. évi január hó 1-től 1923. évi deczember hó utolsó napjáig terjedő 32 évi időtartamra a Feszty testvéreknek bérbe adja. A bérlők az első 10 évben, a főváros földesúri jogának elismeréséül évenként egy darab 20 frankos aranyat fizetnek ; az 1902—1907. évi időközben évi 300 forintot; 1907-től 1911-ig évi 400 frtot; 1912-1916-ig évi BO0 frtot s az 1917-től 1923-ig terjedő utolsó időszakban évi 600 frtot. A pénzügyi bizottság e feltételekhez hozzájárul. Egyéb tárgyak elintézése után az ülés véget ért. A belvárosi községi választásra alakult nagybizottság kedden november 3.-án d. u. 4 órakor a régi városház tanácstermében a 21 tagból álló kijelölési bizottság megválasztása végett ülést tart. A terézvárosi választók Radócza János elnöklete alatt a VI—VII. ker. kör dísztermében e hó 3-án, kedden este 7 órakor nagy értekezletet tartanak. Utána pártlakoma lesz. Az V. kerületi választók tegnap délelőtt tartották meg szervezkedő gyűlésüket a közeledő községi választásokra : dr. Nyiry Lajost választottak meg elnöknek. A bizottság tagjaiul megválasztottak : Beck Dénes, Bródy Samu, Deutsch Sándor, Fürst Jakab, dr. Kresz Géza, Légrády Tivadar, Linzer Imre, dr. Mandl Mór, dr. Nyiry Lajos, Schweiger Márton, Simon Jakab, dr. Schreier Jakab. A II. ker. törvényhatósági bizottsági tagok e hó 3-án (kedden) este 6 órakor a budai polgári kar helyiségében értekezletet tartanak. * A népszínházban halottak napja alkalmából szokás szerint a »Molnár és gyermek«-et adták elő.* A kolozsvári egyetem ifjúsága tegnap délután testületileg kivonult a temetőbe, hol Töcsváry István az elhunyt tanárok sírja fölötti Farkas Sándor pedig az 1848—49-ik, halottak fölött mondott beszédet. Közben gyászdalokat énekeltek és a sírokat megkoszorúzták. A nemzeti színház személyzete délután Ditrói Mór igazgató vezetése mellett testületileg vonult ki a temetőbe s az ott nyugvó színészek, köztük Gyulai Ferencz sírját megkoszorúzta. Huszonöt koszorút tettek le az egyes sírokra. A legrégibb halott, Celesztin sírjánál, Gál Gyula beszélt. Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága e hó 4.-én közgyűlést tart. A tárgysorozatból fölemlítjük a következőket. A Corvin-téri katonai bérházépület megvétele. A 25 millió forintos kölcsönből épített kőpartok jövedelmei után a fővárosi pénzalapba 1892. évre fizetendő átalány összeg megállapítása. Az Erzsébetszegényházi személyzet létszámának szaporítása. A budai oldalon emelendő uj kórház létesítésének KÜLÖNFÉLÉK. — november 2. A hivl lapból. Kinevezések. Brosch Rezső hofgasteini születésű cs. és kir. haditengerészeti sorhajóhadnagyot, Bass ich Natal costrena szt.-luciai és Persich Károly voloskai születésű kereskedelmi tengerész-hadnagyokat hosszújáratú kereskedelmi tengerészkapitányokká, Bonicioli Cesare Antal selvei és Bortolazzi Grisogon Orion trani születésű kereskedelmi tengerészeket pedig kereskedelmi tengerész-hadnagyokká. Pritojkovics Ferenczet, az iroki kir. adóhivatalnál levő díjtalan adógyakornokot, a rumai kir. adóhivatalhoz VI. oszt. adótisztté és Hátfalvi Károly fehérgyarmati kir. adóhivatali gyakornokjelölt, a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság által a fehérgyarmati kir. adóhivatalhoz gyakornokká nevezték ki. Névmagyarosítások: Kohn Joachim (Kolozsvár) »Koncz«-ra, Weisz Mór (Szakácsi) » Varjas «-ra és Goldberg Simon (Vácz) »Bányaira« magyarositották nevüket. Gróf Apponyi Albert e hó 4.-én este több ellenzéki képviselő társaságában Zomborba érkezik. Méltó fogadtatására nagyban készülődnek a zomboriak. Még aznap este fáklyásmenetet is rendeznek a gróf tiszteletére. A honvédelmi minisztériumból. A király a honvédelmi miniszter előterjesztésére, gróf Ráday Gedeon miniszteri tanácsosi czimmel és jelleggel felruházott osztálytanácsost, valóságos miniszteri tanácsossá; Láner Gyula osztálytanácsosi czimmel felruházott miniszteri titkárt, valóságos osztálytanácsossá, és dr. Melicár Kálmán miniszteri fogalmazót miniszteri titkárrá kinevezte, Payr Vilmos miniszteri fogalmazónak pedig a miniszteri titkári czimet és jelleget adományozta. A görög királyi pár, mint egy bécsi táviratunk jelenti két leányaival tegnap odaérkezett és az »Imperial« szállodába szállott. A pályaudvarban mindennemű fogadás mellőzését kérték. A király ma uralkodónkat meg fogja látogatni. A magas vendégek a legközelebbi szerdáig maradnak Bécsben. Margit Zsófia főherczegnő állapotáról — mint lapunknak Bécsből távírják — ma reggel 8 órakor a következő orvosi jelentést adták ki: Meglehetősen nyugodt éjszaka után, melyet a beteg elegendő habár gyakran félbeszakított alvással töltött el, az erő lassan-lassan növekszik. A test reggeli hőmérséke: 38,5, az érvelés: 114. Délben a következő orvosi jelentést adták ki: Reggel óta nincs lényeges változás a láz állapotában és az érvelésben. Az idegességi tünetek kevésbbé súlyosak. Az uj kalocsai érsek. Lapunk élén közöljük az esztergomi és kalocsai érsekek kinevezésére vonatkozó legf kéziratokat. Vasza ry Kolosnak, az uj esztergomi érseknek élet- és jellemrajzát már tározóban közöltük. Itt adjuk az uj kalocsai érseknek Császka Györgynek életrajzi adatait. Császka György 1826. deczember 3-ikán született Nyitra-Szerdahelyen. Iskoláit Nyitrán kezdette s tanulmányait Tatán és Esztergomban folytatta. Két esztendőt töltött a pozsonyi Emericanumban, miután már korábban a papi pályára határozta el magát. A bölcsészeti tanfolyamot Nagyszombatban, a theologiai tanfolyamot pedig a bécsi Pázmáneumban végezte. Negyvenegy esztendővel ezelőtt, 1850-ben pappá szentelték, de különös képességeinél fogva főgimnáziumi tanárként alkalmazták a nagyszombati liczeumban és konviktusban. Hosszabb tanulmányi utazás után az osztrák tartományokban és Felső-Olaszországban, érseki szentszéki jegyzőnek, majd érseki levéltárosnak s nemsokára érsek-helynöki titkárnak nevezték ki. Alkalma lévén az egyházkormányzat minden ágában jártasságot szerezni, 1864-ben Sczitovszky herczegprimás a primási iroda igazgatójává nevezte ki. Hat esztendővel később esztergomi kanonokká, négy esztendő múlva szepesi püspökké s ezután nemsokára valóságos belső titkos tanácsossá len. Úgy fiatalabb, mint előrehaladottabb korában jelentős irodalmi működést fejtett ki egyházi és tanügyi téren. Mint püspök, tót közművelődési egyesületet alapított s a felső vidéken Csáky Albin akkori főispánnal, a mai köz-