Pesti Napló, 1891. december (42. évfolyam, 330-359. szám)
1891-12-12 / 341. szám
Illik, mathematikai és term.-tud. osztályának volt tagja s még 1837-ben választotta meg az akadémia levelező tagjává. Néhány év előtt tagságának 50-ik évfordulójára, az elnökség üdvözlő levelet intézett a tudóshoz. Született Mohorán, Nógrád vármegyében, 1807. május hó 30-án. Tanulmányait Pesten és Győrött végezte. 1828-ban jegyzői állást vállalt, 1829-ben pedig ügyvédi irodát nyitott. 1836-ban kisdedóvással foglalkozott, az országos gazdasági egyesület pedig jegyzőjévé választotta meg. 1814-ben Pest szab. kir. városának főjegyzője, 1848-ban pedig képviselője volt. Pest és Nógrád vármegye közéletében azután is élénk részt vett; több ízben képviselő volt s nemzetgazdasági és neveléstani műveket irt. Az 1839-ben alapított »Mezei naptár «-t ő szerkesztette, vegyes műveit pedig : »Közlemények a kisdedóvás és nevelés köréből« czim alatt, 1842-ben adta ki. Számos kisebb-nagyobb közleménye jelent meg az általa szerkesztett »Gazdasági tudósitások «-ban s a »Műipar« czimü szaklapban. — Életének utolsó korszakát csöndes falusi magányában elvonulva töltötte. Táviratok. Pétervár, decz. 11. (A Pesti Napló távirata.) A trónörökös-nagyherczeg elnöklete alatt alakult központi jótékonysági bizottságok elhatározták, hogy felvilágosítást intéznek az orosz kereskedővilághoz, hogy ingyen gabonát szállítsanak az ínségtől meglátogatott kormányzóságokba. Azonkívül elhatározták, hogy Pétervárott, Moszkvában és Odesszában nagy jótékonyczélú hangversenyeket rendeznek. Zajos jelenet a franczia kamarában. Páris, decz. 11. A kamara mai ülésén az egyházpolitikai vita folyamán igen zajos, viharos jelenet folyt le. Ugyanis Floquet, a kamara elnöke, azt a megjegyzést szalasztotta ki a száján, hogy IX. Pius pápa is szabadkőműves volt. A klerikálisok és monarkhisták padjain ez a megjegyzés szörnyű zajt és mozgást keltett. Szenvedélyesen felugráltak helyeikről és a szószékhoz rohanva, sértésekkel illették az elnököt. Különösen szenvedélyes kifakadásokban tört ki Cassagnac, ki gúnyos szavakkal halmozta el az elnököt. A nagy lárma és zaj közepette Floquet többé szóhoz sem juthatott és csak annak kijelentésére szorítkozott, hogy majd a házon kívül személyes elégtételt vesz magának. A folyosón sűrű csoportokban ez az inczidens képezte a beszélgetés egyedüli tárgyát. Általános volt a vélemény, hogy az ügy békés után fog kiegyenlíttetni. Páris, decz. 11. Lockroy képviselő, mint Floquet megbízottja, Cassagnacca abban állapodott meg, hogy a kamara üléséről kiadott hivatalos jelentésbe Cassagnac — sértő szavai ne vétessenek fel, — amivel az ügy elintézést nyert. Figyelemre méltó, hogy a jobboldal a radikálisokkal szavazott és a kormány ellenzése daczára kieszközölte, hogy az egyházpolitikai vitát a holnapi ülésben folytatják. Páris, decz. 11. A képviselőház folyosóin azt beszélték, hogy az ülés folyamán Cassagnac hazugságnak mondta Floquet azt az állítását, hogy egy pápa szabadkőműves volt. Floquet és Cassagnac megnevezték megbízottjaikat, de Clemenceau békéltető közbenjárása következtében az esetnek alkalmasint nem lesznek további következményei. Páris, decz. 11. Fallieres, Ribot és Freycinet miniszterek részt fognak venni a képviselőházban a püspökök legutóbbi tüntetéseire vonatkozó interpelláczió tárgyalásában. Azt állítják, hogy a kormány kötelező ígéretet fog tenni, hogy legközelebb az egyleti ügyre vonatkozó törvényjavaslatot fog a képviselőház elé terjeszteni, mely azonban nem tartalmaz oly jellegű intézkedéseket, melyek maguk után vonnák az egyház különválását az államtól. Hírlik, hogy Fallieres miniszter el van határozva, hogy az erre vonatkozó tárgyalások befejezése után leteszi tárczáját. A lemondás semmiféle változást nem idézne elő a kabinetben. Páris, decz. 11. (A Pesti Napló távirata. Turinaz, nancy-i püspök titkos felhívást intézett Francziaország összes püspökeihez a magas klérus egész Francziaországra kiterjedő szövetségének létesítése iránt. A szövetség a pápának segítségére volna s az egyház ellenségei ellen harczolna. A felhívás azonban — hir szerint — nem igen talált visszhangra. Páris, decz. 11. A képviselőház mai ülésén, melyre a közönség tömegesen tódult, Hubbarc a papság magatartása ügyében interpellált és azt kívánta, hogy az egyháznak az államtól való különválasztása tekintetében előkészítő intézkedések tétessenek. Falkeres miniszter válaszolt az előtte szólónak, védelmezvén a bordeauxi püspök magatartását. (Nagy zaj a baloldal és a jobboldal és Floquet-t között. Frippeltrendreutasítják.) A miniszter beszéde végén az egyháznak az államtól való különválasztása ellen nyilatkozik és azt mondja, hogy a kormány legközelebb az egyesületi ügyre vonatkozó törvényjavaslatot fog benyújtani, azt azonban nem szabad az egyháznak az államtól való elválasztása előkészítésének tekinteni. A vita folytatását holnapra halasztották. Kereskedelmi szerződések. Berlin, decz. 11. A birodalmi gyűlés mai ülésben a kereskedelmi szerződések tárgyalását folytatta. Marschall báró államtitkár viszszautasítja Kanitz azt a szemrehányását, hogy az emlékirat stílusa arra vall, hogy azt vajmi liberális és szabadkereskedelmi elveket való titkos tanácsos írta. Az emlékiratot ő dolgozta át és kérdi: hol kezdődik a védvám, ha ez szabad kereskedelem ? A nemzeti munka védelme, úgy látszik, Kanitzra nézve túlhaladott álláspont; az ő követeléseit egyetlen egy kormány sem teljesíthei. Ha igazak Kanitz leleplezései a magyar gazdakama törekvéseiről, hogy a gabonavámot az 1866- ikánál is alacsonyabbra nyomják le, úgy Kanitz köszönettel tartozik a kormánynak azért, hogy e tervet meghiúsította. Németországban a védvámrendszer mérsékelt lesz vagy pedig nem lesz. A kormány törekedni fog a mezőgazdaság érdekében mindent megtenni, de Kanitz javaslataiba nem mehet bele. Brömer (szabadelvű) úgy véli, hogy a kormány a kereskedelmi szerződések megkötésével helyes úton jár. Böttcher (nemzeti szabadelvű) a szerződést, különösen politikai szempontból, örömmel üdvözli, mert politikai szövetség állandóan fenn nem állhat zavartalanul, ha az illető államok gazdasági háborút folytatnak egymással. Kardorff aggodalommal néz a túlságos amerikai gabonabehozatal elé és kijeenti, hogy ő a gabnavámok leszállításába csakis az ezüst remonetizálása esetén tartja megengedhetőnek. Szónok kívánja, hogy egyes, teljesen homályos pontok bizottsághoz utasíttassanak. Csodálkozását fejezi ki, hogy a zab vámját sokkal jobban mérsékelték, mint az árpáét, holott Ausztria-Magyarország e tekintetben sokkal inkább van érdekelve. Ily szerződést esetleg megszavazhat öt évre, de nem tizenkét évre. Ezután felszólalt a priv i kanczellár, hogy kijelentse, hogy ő nem nevezte meg az előtte szólót, mint az »elvetni vagy elfogadni« czímű emlékirat szerzőjét és nem is hiszi, hogy az agráriusságot annyira monopolizálta, hogy találva érezhesse magát. Az időpontot a szerződések megkötésére kedvezőnek kell mondania. Az ezüst remonetizálása már 20 év óta függőben van és szónok nem hiszi, hogy 1892. február 1-éig egy lépéssel is közelebb jönnek a dologhoz. E nyáron foglalkoztam a dologgal — mondja a kanczellár — és azt hiszem, hogy Kardorff képviselő meglehetősen egyedül áll és hogy a viszonyok Angliában és Amerikában nem olyanok, hogy a dologhoz közelebb juthatnánk. A kettős valuta kérdése is agitáczió eszköze, melyet az ügy ismerete nélkül dobnak a nép közé. 1882-ben a kettős valuta hívei is elismerték, hogy Anglia nélkül nem lehetséges változást eszközölni. A sertéskivitelt és a trichint illetőleg konstatálom, hogy az első húsküldeménynek még nem mentek keresztül a hivatalos ellenőrzésen. Kardorff képviselő azt mondta, hogy nem keveredtünk volna vámháborúba Ausztria-Magyarországgal; azt mondhatom, hogy közvetlenül az előtt állottunk. A mi czéljaink a mellett kedvezőtlenebbek, mert Ausztria-Magyarország áruinktól könnyebben megtagadhatja a bevitelt, mi nekünk azonban szükségünk van gabonájára. Házasítási czélra szolgáló franczia borok nem fognak Németországba jönni, az ugyanilyen olasz borok behozatalában mi és Olaszország egyenlően vagyunk érdekelve . A szerződéseknek öt évre való megszavazását nem akarjuk. Komierowski képviselő kijelenti, hogy a lengyelek a szerződéseket egészben megszavazzák, mert azok az országnak több hasznot mint hátrányt hoznak. Berlin, decz. 11. A »Post« ma közli Kardorff képviselő nyilatkozatát, melyben elejétől végig valótlannak jelenti ki ama hírlapi hírt, mintha ő Bismarckot sürgősen kérte volna, hogy vegyen részt a birodalmi gyűlés tárgyalásain, Bismarck pedig kathegorikus »nem«-mel felelt volna. Pétervár, decz. 11. (A Pesti Napló távirata.) A tekintélyesebb lapok le vannak hangolva a kereskedelmi szerződések miatt s rámutatnak annak szükségére, hogy szorosabban csatlakozzanak a vámligán kívülló államokhoz. A »Novoje Vremja« szerint Németország a kereskedelmi szerződések által Közép-Európában gazdasági szempontba uralkodó helyzetbe jut; Orosz- és Francziaországnak a vámkoalíció következményei ellen szervezkednie kell. A »Novoszti« ama nézetének ad kifejezést, hogy most már Oroszország és Francziaország között a kereskedelmi szerződés létrejötte föltétlenn szükséges. London, decz. 11. (A Pesti Napló távirata.) Tényleg szó van kereskedelempolitikai tárgyalásokról Németországgal; nem egyszerű kereskedelmi szerződést czéloznak, sem Angliának a vámszövetségbe való belépését, hanem inkább feltételes csatlakozást ahhoz. Egyelőre csak előtanácskozások történtek. A masszovai vérengzések. Róma, decz. 10. A képviselőház mai ülésén az Afrikára vonatkozó interpellácziókat tárgyalták. A karzatok tömve voltak, a diplomaták páholya is meglehetősen látogatott volt. Nyolcz interpellácziót fejtettek ki, mégpedig a maszanachi per eredményeit, a kormány gyarmatügyi politikáját, tábornokaink magatartását stb. illetőleg Cefaly a kormány akcióját kritizálja. Bovio visszavonta interpellációját. Imbriani kijelentette, hogy Baldissera, Orrero és Cossato tábornokokat el kell érnie a büntető igazságszolgáltatásnak. Rudini miniszterelnök kijelenti, hogy minden, ami Afrikában történt, teljesen törvényes. Elismeri annak szükségét, hogy az igazságügy Masszalahban reformáltassék, ennek azonban a viszonyok kellő mérlegelésével kell történnie. Minthogy a bizottság jelentéséből kiderült, hogy a tábornokok túllépték felhatalmazásuk körét, ő közölte a jelentést a katonai ügyészszel, aki kijelentette, hogy nem indítandó per. A miniszterelnök ezután egy tábornokokból álló jury elé terjesztette azt a kérdést, vájjon az Afrikában parancsnokló tábornokok fegyelmi vétség miatt felelősségre vonandók-e ? A jury tagadólag válaszolt. Többet nem tehetett. A hadügyminiszter csatlakozik Kudini kijelentéseihez, mire az ülést esti 71/ órakor bezárták. Az osztrák képviselőházból. Bécs, decz. 11. A képviselőház ülése. Az igazságügyi tárcza költségvetésének részletes tárgyalása alkalmával Vasary polemizál az igazságügyminiszternek fejtegetéseivel, a nyelvek használatára vonatkozó jogról Csehországban; a legélesebben támadja meg Prazak volt igazságügyminisztert és kívánja, hogy Prazak helyét oly férfiúval töltsék be, aki a cseh nép sértett jogait méltóan képviseli a korona tanácsában. Beszédje folyamán Vasary Schmerlinget a cseh nép ellenségének mondja és utalva az igazságügyi miniszter nyilatkozataira, melyeket a telekkönyvi bejegyzésnél követendő nyelvhasználatra nézve tett, azt állítja, hogy a miniszter nem viseltetik jó indulattal a cseh nép óhaja iránt. Edelbacher melegen szól a diurnisták és hozzátartozóik érdekében. Gróf Schönborn igazságügyi miniszter megjegyzi Vasary ellenében, hogy a miniszterek vád alá helyezése súlyos és komoly fegyver, mely arra van hivatva, hogy megvédje az alkotmányos intézkedéseket az adminisztratív önkény ellen. A miniszter ezután Vasatynak Prazak és Rieger ellen intézett támadásai ellen fordul. Minthogy Vasaty még dicsekedni képes azzal, hogy miképen inzultálta Riegert, ezt a talpig becsületes férfiút, a miniszter sem alteráltatja magát Vasaty támadásai által. A miniszter csodálkozik Vasatynak azon az állításán, hogy Keuss herczeg német nagykövet a kiegye zési pontozatokba befolyt és ezen nagyon fog csodálkozni Keuss herczeg is. A miniszter ezután védelmébe veszi Schmeringet Vasaty támadásai ellenében. Politikai kérdésekben a miniszter sem ért egyet Schmerlinggel, de nem szabad így beszélni oly emberről, ki több mint 60 évig híven szolgálta a császárt és Ausztria zászlaját mindenkor fennen lobogtatta. Azon kérdés, vájjon Csehország őslakói csehek voltak-e, még nincs eldöntve. A miniszter is prágai születésű német és nem engedi magától elvitatni csehországi illetékességét. (Tetszés.) — Polzhofer amiatt panaszkodik, hogy a fegyházi munkával konkurrencziát csinálnak az iparosoknak. A tárgyalást a ma este tartandó ülésben folytatják. Hírek Belgrádból. Belgrád, decz. (A Pesti Napló távirata.) A »Narodni Dnevnik« jelentése szerint a minisztérium a szkupsinát összeülése előtt fel akarja oszlatni, hogy az uj választások által az elégületlen radikális disszidensektől szabaduljon. Belgrad, decz. 11. Egy párisi levél jelentése szerint Milán exkirály Perzsiába szándékozik utazni. Belgrád, decz. 11. A szabadelvű »Narodne Dnevnik« nagyon örvend azon, hogy Szerbiában bosnyák egylet alakult, s azt írja, hogy ily egyletet már rég kellett volna alakítani, azért, hogy általa a bosnyák kérdés a politikai agitáczió utján megoldásnak indíttassék. Kötelessége minden szerb hazafinak — folytatja tovább a »Narodne Dnevnik« — az imént alakult egyletet teljes erőből pártolni, hogy a szerbség Bosznia és Herczegovina területén megóvassék és szabaddá tétessék. KÖZGAZDASÁG, Berlin, decz. 11. A tőzsde megnyitáskor határozatlan irányzatot mutatott. Hitelrészvények a bécsi tőzsde emelkedő jegyzései következtében magasabban jegyeztek. Olasz járadék emelkedett. Déli vasúti részvény és bányarészvény esett. Orosz értékek és külföldi járadékok a körülményekhez képest jól tartották magukat. A rubel engedékeny volt. Az irányzat a tőzsde későbbi folyamán bágyadt lett, mégpedig diskontó-kommanditban és bányarészvényekben, állítólag a rio de janeiroi tőzsdén történt pánik következtében. Köln, decz. 11. A »Kölnische Zeitung« értesülése szerint a román kormány Párisban azon fáradozik, hogy 150 millió franknyi új kölcsönt vegyen fel hadi czélokra, a fáradozások azonban sikertelenek maradtak, mert a nagy franczia bankház, melyhez fordultak, kijelentette, hogy csak akkor foglalkozik közelebbről a dologgal, ha valamely kellő tőkével rendelkező német bankcsoport részt vesz benne. Ipar és kereskedelem. Az 1895. évi nemzeti kiállítás. Mint a ma ideérkezett berlini lapok egyik budapesti sürgönye jelenti, Baross Gábor kereskedelmi miniszter egy berlini hírlapíró előtt kijelentette, hogy mihelyt a magyar törvényhozás az országos kiállítás törvényjavaslatát elfogadja, berlini diplomáciai képviseletünk által oda fog hatni, hogy ugyanazon évben Németországban nagyobb kiállítás ne rendeztessék. Tudvalevőleg Berlinben ugyancsak 1895-re, esetleg 1896-ra szándékoztak országos vagy világkiállítást rendezni. Az osztrák Lloyd új igazgatótanácsa. Az immár tisztán osztrák vállalat igazgatótanácsa tudvalevőleg nyolcz tagból fog állani, amelynek vezetője az ő Felsége által kinevezett elnök. A tagok közü négy Bécsben, négy pedig Triesztben fog lakni. A közgyűlés hat tagot választ, kettőt pedig a kormány nevez ki. A vállalat élén báró Kalchberg fog állani, aki ez idő szerint még az osztrák kereskedelmi minisztérium kereskedelem-politikai osztályának főnöke. Az új elnök kinevezése küszöbön áll. A tanács tagjai gyanánt emlegetik a bécsi bizottságba Hohenlohe herczeget és Mauthner képviselőt, akik eddig is igazgatósági tagok voltak. Új tagnak valószínűleg Gerhardus fog megválasztatni. A negyedik tag iránt még nagyon szétágazóak a kombinácziók. A trieszti bizottság állani fog a régi tagokba (Bruck, Dimmer és Ventura). Uj tag gyanánt Vivante van kombináczióban. Az osztrák-magyar-vorarlberg-lindaui forgalomban érvényes kivételes gabona-dijszabásban 1892. január 1-vel az a változás fog életbe lépni, hogy a Csáktornyai tárházak is ama helyek közé fognak soroztatni, melyekben a beraktározás, illetőleg reexpediczió meg van engedve. Az 1886. óta az osztrák-magyar-svájczi vasúti kötelékben gyümölcsszállitásra fennálló kivételes díjszabás 1892. január 10-ével hatályon kívül helyeztetik. A pénzpiacz. Kedvező viszonyok közt közéig az esztendő, végéhez. Az osztrák-magyar bank legutóbbi forgalmi kimutatása arról tanúskodik, hogy deczember első hetében az intézet készleteit ismét kevésbbé vették igénybe. A leszámítolási forgalom 1962, a lombard 032 millió forinttal csökkent. A bankjegyforgalom 262 millióval 43813 millióra apadt. Az adómentes jegytartalék 328 millióval emelkedett. Nagyon kedvező jel az angol bank kamatlábának 4°/o-ról 3ll2-ra, történt leszállítása, ami tekintettel az időre, amelyben végbement, szokatlan. A kamatláb október 29-én emelkedett 4 százalékra. Tavaly ilyenkor sokkal rosszabb viszonyok közt 5 százalék volt a diszkonttétel. A bankkimutatás, amelynek alapján a kamatláb leszállítása történt az érczkészletnek 149.000 és a a teljes tartaléknak 376,000 fonttal történt emelkedését mutatja. A bankjegyforgalom ellenben 226,000 és a váltótárcza 826,000 fonttal csökkent. A német-orosz pénzügyi közeledés jele gyanánt tekinthető Fürstenbergnek, a berlini kereskedelmi társaság igazgatójának pétervári útja. Összefüggésben van ugyanis a kiev-kurski vasút elsőbbségeinek megszerzésével. Korábban az ily ügyletek teljességgel nem voltak szokatlanok. De a szakadás után, a mely Németország és Oroszorvegyes hírek. A tiszavölgyi társulat központi bizottmánya e hó 9-én gróf Andrássy Aladár elnöklete alatt ülést tartott, melynek legfontosabb tárgya az alsószabolcsi, berettyó-kőrösi és középtiszai társulatok demarkaczionális vonalának ügyében való véeményadás volt. Gróf Andrássy Aladár alelnök az ülést megnyitván, kijelenti, hogy miután a mai ülés főtárgya, a három társulat demarkaczionális vonalának kérdésében magát érdekeltnek tekinti, a jelen ülésen elnökölni nem kíván s kéri a központi bizottságot, hogy az elnökség vitele iránt ez alkalommal máskép intézkedni szíveskedjék. A központi bizottság azonban tekintettel arra, hogy az ügy mielőbbi elintézést kíván, márpedig a második alelnök is hasonló helyzetben van, — de tekintettel az elnök iránti osztatlan bizalomra is — egyhangúlag felkéri gr. Andrássy Aladárt, hogy az ülésen elnökölni szíveskedjék. Gr. Andrássy Aladár alelnök átveszi az ülés vezetését, s kijelenti azonban, hogy az általa érintett ügyben sem a tanácskozásban, sem a szavazásban részt venni nem fog. Ezután bemutatták a deczember 20-iki közgyűléshez intézendő évi jelentés tervezetét, melyet változatlanul elfogadtak s ki fogják nyomatni. Majd megállapították az 1892. évi költségvetést, mely teljesen megfelel az ideinek, mire a közp. bizottság áttért az alsó-szabolcsi, berettyókőrösi és középtiszai társulatok határvonalának kérdésére. Mindenekelőtt előterjesztették a decz. 3-án tartott adminisztratív albizottsági ülés javaslatát, mely szerint tekintve, hogy az egyesítésnek az alsó-szabolcsi és a berettyó-kőrösi társulatok határozottan ellene nyilatkoztak, a középtiszai társulat pedig kitérő választ adott s ennél fogva a felvetett egyesítés aligha volna sikerrel eszközölhető, s az egyités eszméjét az albizottság elejtette s a következő javaslatot terjeszti a központi bizottság elé: »Az albizottság teljesen méltányolja ugyan a minisztérium által kiküldött bizottság többségének azt az álláspontját, mely szerint véleményének alapját és kiindulási pontját arra a helyzetre fektette, mely a Hortobágy-Berettyó vidéki belvizeket szabályozó társulat által létesítendő, most még ideiglenes jellegű munkák befejezése után elő fog állani. Azonban tekintve azt a körülményt, hogy az albizottságnak ez idő szerint és elsősorban a jelen helyzetet tekintve kell a demarkacionális vonal kérdésében nyilatkozni, ez álláspontra pedig a minisztérium bizottságának kisebbsége helyezkedett volt, tekintve továbbá a kérdés pénzügyi részét és számba véve, hogy a határvonal kérdésének elintézési módja, amennyire csak lehetséges megnyugvást idézzen elő, ennélfogva az albizottság a minisztériumban működött bizottság kisebbségének álláspontjára helyezkedett s azt javasolja, hogy az alsó-szabolcsi és középtiszai társulatok területei Tiszafüredtől Kun-Madarasig és onnan Karczagig nyúló magaslat által kétségbevonhatlanul el lévén különítve, a határvonalat a tiszafüredkunmadaras-karczagi vonal képezze, Karczagtól kezdve pedig, hol már ilyen természetes határvonal nincsen, a karczag-püspökladány-szoboszlói vasúti töltés képezze a határvonalat. A középtiszai és berettyó-kőrösi társulatok közt a miniszteri bizottság többsége által proponált határvonal ellen az albizottságnak észrevétele nincs. Hozzáteszi azonban az albizottság, miszerint ámbár megjelölte azt a hatávonalat, mely a demarkácziót hivatva lenne képezni, mégis az elválasztás akkér volna eszközlendő, hogy az egyes községek határai lehetőleg ne daraboltassanak szét, hanem minden község határa lehetőleg csupán egy társulat keretébe essék.« A miniszteri leirat főbb pontjaira nézve kimondani javasolja még az albizottság, miszerint: a) A megállapítandó határvonal által egyik társulattól a másikhoz átcsatolandó ősi árterületet terhelő kölcsönösszeg az átcsatolt terület által átvitetnék azon társulatba mint közös társulati teher, amelyhez a terület csatoltatott. Ezzel kapcsolatban kimondani javasolja az albizottság, hogy az ősi területet terhelő teher alatt nem értheti csupán a bankkölcsönöket, hanem ezen kifejezés alatt a társulatok függő kölcsönei és terhes kötelezettségei is értendők. Ami a berettyó-kőrösi társulat Berettyó-osztálya és a Hortobágy-Berettyó vidéki belvízlevezető társulatok közt fennálló szerződést s az abból eredő kötelezettségeket illeti, az albizottság, mely az 1879. április 27-én Nagyváradon kelt idevonatkozó egyezményt is megtekintette, azon nézetnek ad kifejezést, mely szerint mindazon kötelezettségek, melyek akár a jelenben, akár a jövőt illetőleg az építési és befektetési munkálatokra s azok költségeire vonatkoznak, továbbra is az átcsatolandó területet terhelik, a jövőre nézve fennálló régió és fentartási kötelezettség azonban ezentúl is a berettyó-kőrösi társulat terhe marad. b) Az átcsatolt területet a régi társulatban megillető adóvisszatérítést illetőleg az albizottság is azon nézeten van, hogy az azon társulat közös jövedelmét képezze, amelyhez a terület csatoltatott és pedig oly módon, hogy az átcsatolt területek magukkal vinnék az azokat megillető adóvisszatérítés likvidált összegének azon részét egészen, mely a tőke mint befektetés után jár, míg az évi fentartási és kezelési költség után likvidált összeget csak oly arányban, mint amilyen arányban védművet is vesz át egyik társulat a másiktól: amennyiben védmű a területtel át nem csatoltatnék, az adóvisszatérítésnek e része a régi társulatnak visszamaradna. c) Az egyik társulattól a másikhoz átcsatolandó ősi árterületet terhelő kölcsön, az évi kamat és tőketörlesztés évi részlete, valamint a területet az előző pontban említett elvek értelmében megillető adóvisszatérítési öszszeg az albizottság javaslata szerint is a társulatok közti leszámolásnál a társulatoknál fennálló hozzájárulási arány- illetve alapilleték arányban lenne megállapítandó. d) Az átcsatolandó ősi árterületet terhelő kölcsön évi kamat és tőketörlesztési részlete kölcsönös kiegyenlítésének módja az albizottság javaslata szerint is oly módon történnék, hogy az új társulati határvonalak életbelépte időpontjától kezdve mindaddig, míg az átcsatolt ősi területekkel átadott, illetve átvett terhek a társulatok közt akár kiegyenlítés által, akár más módon elkülöníthetők lesznek, a társulat az előbbi pont határozatai értelmében megállapítandó teherösszegnek évi járulékösszegét megtérítené, illetve beszámolná azon társulatnak, amelytől az ősi árterület csatoltatott. e) Végül az új társulati határok szerinti átcsatolás és a társulati működés kezdőpontja gyanánt az albizottság véleménye szám közt pénzügyi tekintetben beállott, lehetetlen e közeledés jelentőségét félreismerni. Az új bolgár pénz. Szófiából érkező jelentés szerint már odaérkezett az új bolgár ezüstérmek második szállítmánya Ezzel a magyar ipar- és kereskedelmi bank befejezte a másfél millió összegű 2 frankos darab szállítását. Az egy és fél frankos darabok is még ebben az esztendőben forgalomba velnek. A bolgár állapotok konszolidáltságára vall, hogy a kormány nem él azzal a jogával, amely szerint csak az átvétel után két héttel kell fizetnie, hanem effektív arányban fedezi az ezüstérmek összegét. szerint 1892. évi január 1-je volna meghatározandó. A központi bizottság az adminisztratív albizottság ezen véleményét beható vita után, melyben Stráda Béla, Darányi Ignácz, Tisza István, gróf Dessewffy Aurél és Losonczy I Mihály vettek részt, elfogadta s azt a földmivelésügyi miniszterhez felterjeszteni határozta. Végül elhatározta, hogy deczember 20-án délelőtt háromnegyed tiz órakor a közgyűlést megelőzőleg előzetes értekezletet fog tartani. A bunlapesti gabonatőzsdéről. A délutáni jegyzések a következők voltak: Búza (1892.) tavaszra 11.84 pénz, 11.85 áru , őszre 10.08 pénz, 10.— áru. Rozs tavaszra —pénz, —.— áru. Tengeri szept.—okt.-re —.— pénz, —.— áru, tengeri 1892-re május—júniusra 6.24 pénz, 6.23 .áru. Zab őszre —.— pénz, —.— áru, tavaszra 6.53 pénz, 6.54 áru. — — Káposztarepcze augusztus—szeptemberre 13.85 pénz, 1395 áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délutáni tőzsde zárlatai a következők voltak : Osztrák hitelrészvények 280 90 279.90 forinton, lombardok 82—81.75 forinton, magyar államvasuti részvények 279.50 forinton kerültek forgalomba. Az utcai forgalomban a jegyzések a következőttak: Osztrák hitelrészvény 279.80—279 forinton, magyar államvasuti részvények 279.50 - 279.25 forinton, lombardok 81 forinton kerültek forgalomba. Az esti tőzsde határozottan javult, jegyzései a következők voltak : Osztrák hitelrészvény 279.25—280.40 forinton, magyar hitelrészvények 323.50—323.75 forinton, magyar államvasuti részvények 279/a—280 forinton, nemzetközi vagyon-részvénytársasági részvények 109.50 forinton kerültek forgalomba. A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, decz. 11. (A Pesti Napló távirata.) A mai zárlatok a következők voltak : Búza tavaszra 11.60—11.63 írton, búza őszre —.-------.— írton, rozs tavaszra 11.40----11.43 írton, rozs őszre —.--------. forinton, zab tavaszra 6.90—6.93 forinton, zab őszre —.----.— forinton, tengeri május—júniusra 6.63 — 6.66 forinton, káposztarepcze augusztus—szeptemberre 15.25 15.35 írton, káposztarepcze szeptember—októberre 14.16 14.25 írton köttetett. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, decz. 11. (A Pesti Napló távirata.) Az előtőzsdén és a déli forgalomban szilárd volt az irányzat. Magyar értékek zárlata. Osztrák értékek zárlata. Magyar földteher. kötv. 90.40 Osztrák hitelrészv. 280.25 Erdélyi földteher. kötv. —.— Déli vasut-részvény 82.— öVa°/6 magy. földh.int. 4°/0 oszt. aranyjáradék 108.30 záloglevek —.— Londoni váltóár 117.90 Erdélyi vasut-részv. 200.50 Károly Lajos vasut-r. 204.75 1876. m. kv. áll. e. k. 111.50 1864. sorsjegy 178.75 Magy. ny. k. sorsjegy 136.90 402°/o ezüstjáradék 92.20 Szőlődézsmaválts.kötv. —.— 1860. sorsjegy 137.— Kassa-Oderb. v. részv. 171 50 Török sorsjegy 31.20 5°/0 papirjáradék 101.15 Dunagőzbaj.-r.-t. 303.— Adria m. teng. gözh. r. —.— Angol-osztrák bank-r. 152.75 Magyar vas. kölcsön 98.— Osztrák államvasut-r. 279.50 Magyar hitelb. részv. 324.50 20 frankos arany 9.36 Alföldi vasut-részv. 201.50 &42010 papirjáradék 92.45 Magy. é.kel. vasut-r. 196.75 Osztrák hitelsorsjegy 186 50 1869. m. k. v. áll. els. k. —Osztr.-magy. bank-r. 1005.— Tiszav. vasut-részv. —Cs. kir. arany 6.80 M. lesz. és váltók. r. 109.50 Német bankváltók 68.— Tiszai és szeg. k. sorsj. 129.25 Elbevölgyi vasut-r. 221.75 4°/p aranyjáradék 104.75 (Bécsi Bankverein-r. 106 — Budapest-kőbányai sertéskeresk. csarnok távirata. Decz. 11. A hízott sertés üzletirányzata : Az üzlet lanyha. A) Hízott sertés árak: I. Magyar első randü. Öreg nehéz (páronkint 400 klgron felüli súlyban) 45—46 krig. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban) 44—45 krig. — Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban) 47 — 471/a krig. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban) 46—461/a krig. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban) 44—45— krig. — II. Magyar szedett: Nehéz (páronkint 280 klgron felüli súlyban) 44—45— krig. — Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) 43—44 krig. Könynyü (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 42—44— krig. — III. Romániai: Nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban)-----.-----krig. Közép (páronkint 250— 320 klgr. súlyban)-----.-----krig. Könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban)----.-----krig. — IV. Romániai eredeti (Stachl): Nehéz (páronkint 240 klgron felüli súlyban)-----.-----krig. Könnyű (páronkint 240 klgrig terjedő súlyban)----.-----krig. —V. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 44—45— krig. Közép (páronkint 220—260 klgr. súlyban) 43 ma—44'/s krig. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 42—43 krig. Megjegyzés: A fent jegyzett árak súly szerint és pedig s szokászerű levonások mellett egy kilogramm súlyra krajczárokban értendők. Szokásszerűleg a hízott sertések teljes (bruttó) súlyából az életre páronkint 45 klgr. vonandó le. A sertések vételárából a vevő javára 4 azzelék vonandó le. A sertések osztályozásánál azok teljes (élő) súlya vétetik irányadónak. Sertéslétszám: decz. hó 9. napján volt készlet 128.589 darab, deczember hó 10. napján felhajtatott 2775 darab, deczember 10. napján elszállittatott 2830 drb deczember 11-ik napjára maradt készletben 128.534 darab. A meteorologiai m. kir. közp. intézet időjárási jelentése. (Deczember 11. Reggeli 7 órakor.) Az északi depresszió keleti irányban húzódik változatlan nagyságban. Dél felé a barométer fokozatos és rohamos emelkedést (2 maximummal, délnyugaton és délkeleten) mutat. Az időjárás északon és nyugaton esős és sok helyütt viharos, délen és keleten száraz. A hőmérséklet eloszlása egészben változatlan. Hazánkban túlnyomóan derült idő volt, gyenge éjjeli fagyokkal. Kilátás : Nyugati szelek mellett változóan felhős, enyhe, időnkint esős idó várható. Felelős szerkesztő: ifj. Ábrányi korról Színházak és mulatságot Nemzeti színház. Évi bérlet 236. sz. Havi bérl. 12. sz. Deczember 12-én : Vigjátéktárgy. A gót Karácsonyi-alapítványból 100 aranynyal jutamazott eredeti vígjáték 3 felvonásban. Irta Dobsa Lajos. Személyek: Ladányi Oszk. gr. Gyenes Clémence, neje Hegyessy M. Mara grófnő Cs. Alszegi I. Bertényi bg Újházi Csatárdy, iró Mihályfi Leontine, özv. Szacsvayné Zentay, báró Zilahi Jean, szolga Victor George, lovász Tóth Ezt megelőzi: Kiadó lakás. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Tolnai Andor. Személyek: Ormódy Sándor Gyenes Szirtey bárónő Tolnainé Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap »Vigjátéktárgy», »Barátságból.« Népszínház. Deczember 12-én : Királyfogás. Eredeti nagy Operette 3 felvonásban. Irta Csiky Gergely Zenéjét szerzette Konti J. Személyek: Radzivil herczeg Victor Marx Kassai Képek Tollagi Bajström V. Kovács Flóra, leánya Blaha L. Almanzor Horváth V. Lola, leánya Margó Cz. Don Bernardo Németh Amadil Kopácsy J. Kezdete 7 órakor. Műsor: Holnap: »A betyár kendője.« M. kir. operaház. Évi béri. 119. sz. Havi béri. 7. sz. Deczember 12-én : A fegyverkovács. Víg opera 3 felvonásban. Szövegét és zenéjét szerző Lortzing Albert. Fordította Radó Antal. Személyek: Stadinger János NeyD. Mária, leánya Bárdossy I. Liebenau gróf Takáts György, csatlósa Kiss B. Adelhof, lovag Hegedűs Armentraut Henszler H. Brenner Dalnoki Kovácsegény Ney B. Az opera után : Nap és föld. Ballet 4 képben. Gaul F. és Hassreiter J.-től. Zenéjét irta Bayer J. Betanította Mazzantini Lajos balletmester. Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap »Parasztbecsület« és »Vióra.« Várszínház. Deczember 12-én: Zárva. Műsor: Vasárnap »Fedóra.«