Pesti Napló esti kiadás, 1892. január (43. évfolyam, 2-30. szám)

1892-01-04 / 4. szám

lens­égi párti polgárai Meszlényi Lajos bodajki kerület országgyűlési képviselőjét léptetik fel Kégl György kormánypárti ellenében. A bodajki kerületben Meszlényi Lajos jelenlegi képviselő nevét emlegetik, ha ez azonban esetleg nem lép fel, akkor — a közönség hangulatának megfelelő­ig — nemzeti párti lesz a képviselőjelölt. A kor­mánypárt Kovács Sándor főszolgabírót akarja a jelöltség elfogadására felkérni. — A vaáli kerü­letben Lies Gyula 48-as képviselő ellenjel­öltjeként Nagy Gyula ottani birtokost emlegetik kormány­­párti programmal. — A ráczalmási kerület­ben, a mennyiben Lukács Gyula, ki a szalontai kerületben is fellép, nem reflektálna a jelöltségre, a függetlenségi és 48-as párt Szemere Hubát óhajtja a jelöltség elfogadására felkérni. Ellen­jelöltjeként Károly János kanonokot emlegetik kormánypárti programmal. — A sárkeresz­­t­ú­r­i kerületben még eddig Madarász József füg­getlenségi és 48-as képviselő az egyedüli jelölt. A nyírbogdányi kerületben — a­mint nekünk táviratoztak — K­á­lr­a­y Lipótot kiál­totta ki jelöltjéül a függetlenségi párt. Eddig el­lenjelölt nélkül áll. A kulpini kerületben — a mint nekünk írják — Rohonyi Gyula eddigi kormánypárti képviselő ellen G­r­u­b­y Mór, bulkeszi nagybirto­kos és gőzmalom-tulajdonos, megyei bizottsági tag lépett fel s már meg is tartotta programmbe­­szédét. H.-M.-Vásárhelyen — a mint nekünk írják — a szabadelvű pártban tegnap tartott nem valami népes értekezleten 100 tagú bizottság küldetett ki, mely hivatva leend a néhány nap múlva tartandó nagy­gyűlésnek jelöltet ajánlani. A közhangulatból itélv­­e­z nem lesz más, mint Ko­vács Ferencz kir. tanácsos, ki már több ízben kép­viselte a várost az országgyűlésen. A független­ségi párt győzelme bizonyosságában még eddig meg sem mozdult, jelöltje ismét Gosztonyi Sándor ügyvéd lesz, kinek megválasztatása több, mint bizonyos. Nagyváradon a szabadelvű párt tegnapi gyűlésén elnökké Hlatky Endrét választották meg, kinek indítványára a közgyűlés Tisza Kálmánt je­lölte ki képviselőnek. A függetlenségi és 48-as párt szintén tegnap tartotta közgyűlését. Csanády Sándor beszéde után gróf Károlyi Gábort kiál­tották ki képviselőjelöltnek. A kolozsvári szabadelvű párt tegnap délelőtt gyűlést tartott a redouteban. Csiky Viktor, a párt elnöke, megnyitó beszédében bizalmát fe­jezte ki a kormány iránt, majd kijelentette, hogy a párt tagjai tovább is támogatják a pártot, mely a jövő cziklusra is Hegedűs Sándort és Zsigmond Dezsőt fogja jelölni. Ezután dr. Haller Károly fej­tegette a kormány munkásságát. Végül egy 500 tagú nagybizottság s egy 120 tagból álló intéző bizottság alakíttatott. A jelölt képviselők jövő vasárnap tartják beszámolóikat. Csíkszeredáról j­elentik lapunknak táv­irat­ilag. A csíkmegyei 48-as párt tegnap az összes községek küldötteiből álló népes gyűlésen megala­kult. Elnöknek C­s­e­g­e István, alelnöknek B­a­­r­á­t­i Károly választatott, továbbá végrehajtó bi­zottság küldetett ki. Beszédeket Csede István ügyvéd és Molnár József képviselő tartottak. A gyűlés a Csíkszeredai kerületben Molnár Jó­zsef, a csikszentmártoni kerületben G­y­ő­r­f­fy Gyula eddigi képviselőket jelölte ki; a karczfalvi kerületben később lesz a jelölés, úgyszintén a gyer­­gyói kerületben is. Ez utóbbinak Ugrón Gábort kívánták jelölni már most, de az gyűlés, tekintettel arra, hogy a gye­rgyói távoli kerület részére külön lesz a jövő héten a jelölés, Ugrón Gábor éltetése mellett a jövő hétre halasztotta a jelölést. Szeged mindkét választókerületének sza­­badelvű pártja tegnap a Tisza-szálloda dísztermé­ben szervezkedő gyűlést tartott. Elnökké egyhan­gúlag Zsótér Andor, alelnökökké Fodor István és Barcsay Károly választottak. Majd ötven tagú bi­zottságot küldött ki a gyűlés a képviselőjelöltek személyének javaslatba hozatalára. Az I. kerület je­löltje gróf Tisza Lajos. A második kerületben a párt még nincs tisztában a jelölést illetőleg. Munkácson tegnap választói gyűlés volt, melyen György Endre jelenlegi képviselőt kiál­tották ki jelöltül. A szabadelvű párt Nedeczky János munkácsi ügyvédet kiáltotta ki jelöltté. Gyulaié­her­vár­ott dr. Mohay Sán­dor országgyűlési képviselő tegnap délelőtt tar­totta beszámolóját. Utána Barti Ferencz nagypré­post pártelnök ajánlatára Mohayt képviselőjelöltté kiáltották ki. Az új­verbászi választó­kerület közsé­geinek kormánypárti küldöttségei tegnap dél­után Pulszky Ágostont kiáltották ki képviselő­­jelöltnek. Tapolczán Vadnay Andor tegnap tar­totta beszámoló beszédét. Vadnayt 5-én fogják a jelöltség elfogadására felkérni. Zilahon a szabadelvű párt jelöltül Lőrin­­czy György képviselőt jelentette ki. A független­ségi párt még nem állított jelöltet. V­eszprémben Szabó Imre, az eddigi kép­viselő újra fellép, de nem ellenjelölt nélkül, mert a veszprémi függetlenségi párt új esztendő napján tartott értekezletén elhatározta, hogy okvetlenül állít ellenjelöltet.­­ Enyingen dr. Matkovich Tivadar lép fel, ellenjelöltje ez ideig nincs. Kenes­­sey Miklós főszolgabírót emlegették ugyan ellen­jelöltül, de Kenessey mindekkorig nem nyilatko­zott a jelöltség elfogadására nézve. — Zirczen dr. Kemény Pál a jelölt. — Pápán Láng Lajos fellép s úgy lehet, hogy ezúttal még egyszer meg fog mérkőzni vele Eötvös Károly. — Ugodban Fenyvessy Ferencznek ez idő szerint még megne­vezett ellenfele nincs. A 1­i­p­p­a­i választókerület szabadelvű párt­ja báró Ambrózy Bélát fogja képviselőnek jelölni. A moraviczai választókerület szabad­elvű pártja újra az eddigi képviselő, báró Baich Milos körül sorakozik. A szabadkai kormánypárt január 1-én véglegesen abban állapodott meg, hogy az első választókerületben dr. Antunovich Józsefet, a má­sodik választókerületben pedig Vermes Bélát lép­tetik fel. A temes megyei kerületben a sza­badelvű párt véglegesen a következő jelölteket ál­lítja :A lippaiban báró Ambrózy Bélát; a rittbergiben: V­a­r­g­i­c­s Imrét; a csákovaiban: Wodiáner Bélát; a rékásiban: Janitsáry Sándort; a fehértemplomiban: Stojacs­­k­o­v­i­c­s eddigi képviselő helyett P­á­l­f­f­y Ele­mér ottani főszolgabirót; az o­r­czyfal­va-vin­ga­i kerületben K­r­á­j­i­c Bélát. Baja képviselői mandátumára Latino­­v­i­c­s Gábor, a jelenlegi képviselő már nem reflek­tál. Nyílt levélben tudatja ezt választóival, kiktől szívélyes hangon búcsúzik. A polgárság bizalma most Drescher Ede polgármester felé fordul. Formális jelölés azonban még nem történt. Székely­udvarhelyről táviratozzák, hogy a nemzeti párt tegnap több mint 400 válasz­tópolgár részvételével véglegesen megalakult s egyhangúlag Bethlen Gábor grófot kiáltotta ki jelöltévé. A lelkesedés igen nagy. A rozsnyói püspök körlevele. Schopper György rozsnyói püspök egy válasz­tási körlevelet intézett egyházmegyéjéhez, mely­ben az agg püspök utasításokat ad a választóknak a képviselőválasztásoknál követendő eljárásról. A pásztorlevél igen szomorúnak festi a ma­gyarországi kath. egyház mai állapotát s panasz­kodik, hogy a kath. egyház jogait biztositó törvé­nyek és legfelsőbb rendeletek figyelmen kívül ha­gyatnak, más törvények a kath. egyház ellen ma­gyaráztatnak, csakhogy egy gyanús rendelettel az igazság látszata megszűssék.­­ Azután azt az általános utasítást adja, hogy a föllépő jelölttől soha se kérdezzék, hogy milyen párthoz csatlako­zik, mert a pártfegyelem nyűge — különösen a szabadelvűnek­ gúnyolt pártnál — elfojtja a meg­győződést. Azután igy folytatja szóról-szóra : »De föltétlenül kötelességünk szavazatunkat azon jelöltektől megtagadni, kik oly párthoz tartoz­nak, mely már évek hosszú során a keresztény­ség, a katholiczizmus és a keresztény nép ellensége gyanánt viselkedett, azon párthoz, mely káros in­tézkedései által az országot szerencsétlenségre viszi. — Liberális jelöltet egy valódi keresztény ember sohasem választhat. Mert a liberális ember sem nem igazságos, sem nem méltányos, hanem mindenkor az opportunizmusnak hódol. Mit válasz­­szunk tehát ? Midőn a liberálisokat keresztény kö­telességünk szerint mellőzzük, a túlsó oldalon olyan embereket pillantunk meg, kik a keresztény­ség talaján állnak, mely talajon egyedül remélhető országos bajaink valódi, gyökeres orvoslása. Bizo­nyítja ezt maga a szent írás is, mondva: »nisi Domi­nus aedificaverit domum, in vanum laboraverunt, qui aedificant eam«.Isten és vallásellenes törekvések csak a bábeli torony építésének sorsára vezetnek. Midőn az említett csoportot szemügyre vesszük, azt tapasztaljuk, hogy ennek egy része szép val­lási buzgalmat tanúsít, a másik része pedig nem áll meg a vallásosság e magas fokán, kikben azon­ban becsületes, komoly, jellemes, áldozatkész em­bereket tisztelünk. — Ezen két osztályból szabad választanunk, az előbbieket örömmel, az utóbbia­kat bizalommal. Ha e két osztályból senki sem áll rendelkezésünkre, akkor szükséges és kötelessé­günk oly férfiakat is választani, kik nem állnak ugyan tökéletesen a kereszténység talaján, de nem ellenséges a kereszténységnek és kath. egyházunk­nak, kiktől tehát remélhető, hogy nem fogják po­litikai, opportunitási indokokból a keresztény­ség ellenségeit, a kereszténység üldözésében támogatni; mert elvök: fiat justitia aut pe­­reat mundus. — Egy oly képviselő is, ki nem oly szerencsés, hogy meggyőződésből ke­resztény volna, igen sokat segíthet az egyhá­zon és a keresztény népen, ha általában igazságos és nemes elvektől vezéreltetik és nem ellensége a vallásnak. De válaszszanak bárkit is az ajánlott csoportokból, mindegyiktől kérjék, hogy nyilváno­san, becsület szavára kötelezze magát és ez ígére­tét a választókerületi papság előtt írásba is fog­lalja, hogy minden törvényen alapuló, igazságos ügyeinket mindenkor támogatni fogja, de nemcsak negatíve, elmaradása által az ellenséggel nem sza­vazva, mint tett a fent érintett 151 képviselő, de pozitive, mellettünk felszólalva, mellettünk sza­vazzanak is. Képviselőnek különben is szoros kö­telessége lévén, hogy választóinak és ne saját ér­dekeit képviselje.« KÜLÖNFÉLÉK. — jan. 4. A hir­lapból. Czim- és rendjeladományozás. A ki­rály Balogh Gyula vasúti és hajózási főfelügyelőségi főfelügyelőnek, a miniszteri osztálytanácsosi czímet és jelleget adományozta. Kinevezések: Dr. Lehrer Péter pénzügyi fogal­mazót, pénzügyi titkárrá és pénzügyőrségi központi fel­ügyelővé, dr König Tivadar fogalmazó-gyakornokot, és dr. C­z­u­h­a­y János pénzügyminiszteri III. oszt. szám­tisztet, II. oszt. pénzügyi fogalmazókká — és pedig az utóbbit ideiglenes minőségben, R­i­s­k­ó Géza fogyasztási adóhivatali gyakornokot, ideiglenes minőségű II. oszt. fogyasztási adótisztté, Biró Elek V. oszt. adóhivatali tisztet, a gyergyószentmiklósi kir. adóhivatalhoz IV. oszt. adótisztté, Kovács Dezsőt, a rozsnyói m. kir. bányabiztosságnál alkalmazott birnokot, a szepesiglói m. kir. bányakapitánysághoz Írnokká, D­u 11 k­a Kál­mán nagyváradi kir. törvényszéki írnokot, a nagyváradi kir. Ítélőtáblához írnokká, Halász Károly dunavecsei kir. járásbirósági írnokot, a kalocsai kir. törvényszékhez segédtelekkönyvvezetővé, Bussel József vágbeszter­­czei kir. járásbirósági birnokot, a vágbeszterczei kir. já­rásbírósághoz végrehajtóvá nevezték ki. Személyi hír. Vaszari Kólozs herczegprimás a fővárosba érkezett. A király megérkezése. A király ma reggel 6 óra 40 perczkor külön udvari vonaton Bécsből a fővárosba érkezett. A vonatot S­t­a­e­g­e­r udvari utazópénztárnok s a magyar államvasutak részé­ről Tolnay és Schaffranek felügyelők ve­zették, a nyugati pályaudvarban pedig Thaly és B­e­n­d­e főfelügyelők várták. A király fogadá­sára a pályaudvaron B­á­t­h Károly főpolgármes­ter s Török János főkapitány jelentek meg. A vonat pontosan a jelölt időben robogott be az indó­házba. A király már szalonkocsija ajtajánál állt s a mint megállott a vonat, könnyedén leszál­lott s katonás léptekkel tartott az udvari váró­terem felé. A váróterembe lépte előtt előbb a fő­polgármesterrel, majd a főkapitánynyal beszélge­tett rövid ideig. A főpolgármestertől a főváros egészségügyi viszonyairól kérdezősködött, mire a főpolgármester az influenzát említette ő Felségé­nek, mint a mely sok betegségnek okozója.­­ Végül pedig üdvözölve a perronon egybegyűl­teket, a várótermen keresztül kocsijához sie­tett. Általánosan feltűnt a királynak derült ked­ve s kitűnő a rezszine. Ő Felsége kíséretében, ki lovassági tábornoki egyenruhát viselt, voltak gróf Paar Ede és Bolfrass főhadsegédek, Sachs kor­­vett-kapitány, szárnysegéd, több vezérkari s az udvarhoz beosztott tiszt. A király, áthaladva a várótermen, az első zárt udvari kocsiba ült Paar Ede főhadsegéddel s áthajtatott a budai várba.­­ Az udvar ideérkezésével megélénkült a királyi palota környéke. Ma reggel, mikor ő Felsége meg­érkezett, villamos lámpákkal fényesen ki volt vi­lágítva a palota. Az őrségi épület előtt pedig a bosnyák zászlóalj egy disz-szakasza tisztelgett. A bosnyák őrségnek ma folyton sok nézője volt s nagy közönség volt jelen délben az őrség­váltásnál, mi­kor a bosnyák katonákat a 6 ik gyalogezred le­génysége váltotta fel. Ő Felsége a király ma dél­előtt Jenő főherczeg látogatását fogadta s később magánkihallgatáson fogadta Szapáry Gyula gróf miniszterelnököt. A király három napig ma­rad itt s holnap után este visszautazik Bécsbe. Az udvar csak februárban jön hosszabb tartózkodásra Budapestre. Az országgyűlés berekesztése. A rendőrség az országgyűlés holnap történő berekesztése alkalmá­ból megtette az intézkedést az iránt, hogy a láncz­­híd és a várba vezető pesti és budai utczák a te­herkocsik forgalma elől 10 órakor elzárassanak. 11 órakor a forgalom ismét szabaddá válik és a menet visszaérkeztekor a rendőrség újból kor­dont von. A román király Budapesten, Károly román király és F­erdinánd román tónörökös ma délután 3 óra 10 perc­kor a fővárosba érkeztek. Fogadásuk­ra a nyugati pályaudvarba már egy órával koráb­ban megjelentek : Báth Károly főpolgármester, Török János főkapitány, Lobkovitz her­­czeg hadtestparancsnok, Steinberg vezérőrnagy Gabriányi térparancsnok, Jekelfalussy Lajos miniszteri tanácsos, Ghika román konzul s a budapesti román konzulát­us személyzete, báró Szentkereszty Béla, Ghyka herczeg só­gora, Ullmanszky ezredes, a Károly ki­rály ezred parancsnoka, Alt Sámuel száza­dos, a kirendelt diszszázad vezénylő parancsnoka, Pfeiffer altábornagy. Később érkeztek a pálya­udvarba gróf Szapáry Gyula miniszterelnök diszmagyarban és Jenő főherczeg. Mindezen urak az udvari váróterem előtt foglaltak állást, várva ő Felsége a király megérkeztét. A rendet a kirendelt rendőrség élén Palágyi rendőrfelügyelő tartotta fenn. Ő F­e­ls­é­g­e fél 3 órakor érkezett a pályaudvarba gróf Paar Ede főhadsegéd kíséreté­ben, mire a felállított díszszázad zenekara rázendí­tette a néphimnuszt. A király, ki tábornoki egyenruháját viselte, egy darabig élénken társal­gott a jelenvolt urakkal s különösen hosszabb beszélgetéssel tüntette ki gr. Szapáry miniszterelnö­köt. Majd az udv. váróterembe ment, várva a vonat megérkeztét, mely 1 óra 5 percznyi késéssel robogott be az indó­házba. Királyunk be sem vár­va a vonat megállását, az udvari kocsihoz sietett, a­melyből a román király és Ferdinánd trónörökös szállottak ki, mire a zenekar a román himnuszt zendített rá. A román király osztrák-magyar ezredé­nek egyenruháját öltötte fel,míg a trónörökös román katonai öltözetben volt.Ő Felsége a magas vendégek elé sietett s a román királyt átölelve, az uralkodók kétszer megcsókolták egymást, mig királyunk a trónörökössel melegen, kezet szorított. Azután ő Felsége bemutatta a jelen volt urakat, kikkel a román király nehány szívélyes szót váltott. A trón­örökösnek Jenő főherczeg mutatta be az egybe­­gyült méltóságokat. Azután a várótermen átha­ladva, királyunk vendégeivel a­ kirendelt diszszá­­zadhoz ment, mely ellépett ő Felségeik előtt. Azután ő Felsége Károly királylyal kocsira szállt s a budai váriakba hajtatott. A máso­dik kocsiban Jenő főherc­­eg foglalt helyet, mellette ült a román trónörökös. A magas vendégek tiszteletére ma este 6 órakor a ki­rályi palotában udvari ebéd lesz. A román király og-fee-8 oroisor­ & kiéli vad­alun­­k&ly tahija- muja-b­atírla­nóba, míg a trónörökös Bécsen át egyenesen Sig­­maringenbe utazik. A beteg hannover­i királyné állapotáról leg­utóbb kiadott orvosi jelentés — mint Gmundenből távírják — következőképpen hangzik: A beteg az éjszakát nyugtalanul töltötte, sokat köhögött. A bal tüdőben fellépett ,lobtünetek a felszínre jutot­tak. Ütér 72. Hőmérsék 38.2. Áss erők állapota egészben véve kielégítő. C­sászka György kalocsai érseknél Szepeshe­­lyen a püspöki palotában decz. hó 29-én tiszteleg­tek a lőcsei kir. kath. főgimnázium, az állami fő­reáliskola, a szepesmegyei történelmi társulat és Lőcse város küldöttségei megköszönni a nagy­lelkű főpap jótékonyságait s azokat az áldozato­kat, melyeket a város kulturális intézményei ér­dekében tett. A beszédek nagy hatást tettek a bú­csúzó főpapra. Válaszában megígérte, hogy habár testileg távozik is onnan, azokhoz a kulturális intézményekhez, melyek megteremtésén fárado­zott, ezentúl is szeretettel ragaszkodni fog. György herczeg állapotában javulás állott be, életveszély — egy drezdai sürg­öny szerint — nem forog fenn. Vasúti szerencsétlenségek. Vasárnap reggel a Szabadkáról 9 óra 20 perczkor érkező vegyes vo­nat, mely 37 teher- és 3 szemé­­ly­kocsiból állott, a Külsősoroksári-út mentén levő kanyarulatnál, a Berg-féle gyár mögött kisiklott, minek következ­tében hat kocsi teljesen egy pedig ke­­vésbbé szétroncsolódott. A kisiklás úgy történt, hogy a vonat közepém levő egyik kocsijá­nak csapágya a kanyarodásnál eltörött s a törött kerék a váltót rendes helyéből, eltolva, az utána következő 6 kocsival együtt ham­is vágányra sza­ladt. A mozdonyvezető rögtön észrevette a bajt, vészjelt s ellengőzt adott, de a vonatot már ideje­korán nem állíthatta meg s igy történt meg a baj. Szerencsére sem a vonaton levő 54 utas közül, sem a vasúti személyzetből egyetlen egy sem szenve­dett sérülést. A vizsgálatot min­dazonáltal megin­dították, vájjon nem forog-e fen vétkes mulasztás. A főkapitány a hír vétele után nyomban 12 gya­log és négy lovasrendőrt küldött a helyszínére, kikre azonban szükség nem vált. — Szecső és Nagykáta állomások között tegnap vonatössze­­ütközés volt, melyről a magyar államvas­ut­­igazgatósága a következő hivatalos jelentést adta ki: »A folyó évi január hó 2-án közlekedett 904. számú személyvonat Szecső és Nagykáta ál­lomások között az előtte haladó 350. számú teher­­vonatot utolérvén, ezen vonatba ütközött. A személyvonatnál három utas jelen­téktelen , és a­­teher­vonat zár féke­ző­je a vonatról leugor­ván,, szintén sé­rülést szenvedett; a személyvonat mozdo­nya, továbbá hat teherkocsi kisikl­ott és kisebb­­nagyobb mérvben megrongáltatott. Az eset szigorú megvizsgálása folyamatban van. — A Wilhelmshafenből­­érkező személyvo­nat, melynek délelőtt 10 órakor kellett volna Bre­­hiába érkeznie — mint lapuig ki­­ak távírják — Wuesting mellett összeütközött, eg­y Hydéből jövő üres mozdonynyal, melylyel mene­­tszerűleg Beich­herh­olzban kellett volna kereszteznie. A mozdony vezetője nem figyelt a megállási jelre, elhagyta a keresztezési állomást és elébe ment a Wüstingből jövő személyvonatnak. Az üres mozdony vezetője és fűtője az összeütközésnél életüket vesztették. A személyvonat mozdonyvezetője, fűtője, málházója és vonatvezetője megsérültek. Az utazók közül senkinek sem történt baja. Országos lelenczház. A lelenczház létesítése érdekében kiküldött huszonötös bizottság ma B­é­­m­i Róbert elnöklete alatt ülést tartott, a­melyen az évek hoszszú sora óta vajúdó lelenceház ügye egy lépéssel közelebb jutott a megvalósulás felé. Az államhatalom részéről mindezideig mellőzött eszme, úgy látszik, hogy elvégre a társadalom fel­karolása révén mégis testet fog ölteni. Az ülésen elnök jelenti, hogy a bizottság munkálatával, for­rásul véve a külföld hason intézményeinek alap­szabályát, elkészült és azt bemutatja. Ennek tár­gyalása előtt K­a­p­y Imre felemlítve azt, hogy van a fővárosban egy, még az 1883. évben meg­alakult lelencz-egyesü­let, bejelenti, hogy ez haj­landó lenne a most létesíteni szándékolt or­szágos lelenczh­ázba beolvadni. Csetei Her­c­z­o­g Péter kérdésére dr. G­r­ó­s­z Sándor bizottsági előadó megjegyezte, hogy ha a kor­mány támogatására reflektálni akar a bizottság, előbb léteznie kell magának a lelenczháznak; az már most is bizonyos, hogy a főváros telket bo­csát rendelkezésére, a kormány pedig a létesítendő országos lelenczháznak fizeti majd azt az éven­­kénti 70.000 forintot, a­melyet most egy bécsi ha­­sonczélú egyesületnek fizet magyar gyermekeknek ápolása czímén. Tárgyalás alá vették ezután az alapszabály-tervezetet, a­melyet elfogadtak azzal, hogy az esetleges módosítások megtehetők lesznek a február hónapban megtartandó alakuló közgyű­lésen is. Végül megválasztották a kandidáló bi­zottságot. Az influenza baczillusa. A »Kleines Journal« czimű berlini lap — mint nekünk távirják, — azt írja, hogy Ffeiffer törzskari orvos. Koch tanár ve­­je, állítólag felfedezte az influenza baczillusát. Apróságok, írói bálon. Idegen (egy íróhoz for­dul, a­kinek gyönyörű fürtei vannak). »Uram, szabad becses arczképét kérnem ?« Az író azt hiszi, hogy va­lami tisztelője és szerényen szól. Igazán nem vagyok méltó erre a kitüntetésre ... ? Az idegen : »Kérem, csak semmi szerénykedés. Én a hajnövesztő csodabalzsam fel­találója vagyok s az ön bajdus feje pompás lenne hír­lapi reklámjaimhoz — klisének !« — Megnyugta­tás: »Tehát ön meg van győződve, ügyvéd úr, hogy nem vesztem el poromét?« Ügyvéd: »Ön semmi esetre se veszti el, legföljebb valamelyik unokája.« — Miért nem beszél? A: »Ugyan kérem, miért nem mon­dott a doktor tegnap beszédet?« B: »Azt hiszem, hogy mikor azt a sok embert úgy együtt látta, megszánta őket. — Kis leány észjárása. A tanító azt magyarázgatja fiatal leány­­­növendékeinek, hogy a »megosztott öröm kettős öröm.« »Világosítsa meg ezt egy példával.« — fordul aztán egyik növendé­kéhez. A lányka erre így felel: »Ha például egy szelet csokoládém van, ezt ketté töröm és a felét elteszem hol­napra.« — »H­a­d­n­a­g­y nagy garral belép a vendég­lőbe : »No, ma polgáriasan csinálom a dolgot! Pinczér egy pohár sört, meg egy kupicza pálinkát.« Polgár (a­kit boszant ez a hang.) »No ma hadnagyot játszom: Hej, pinczér, egy pohár madeirát... írja föl­­... « — Mi az ojka ? Tourista : Mért nem emelnek e veszélyes mély­ség elé korlátot ? Vezető: Egykor volt itt korlát, de egy szerelmes pár alatt leszakadt és a boldogtalanok a mély­ségbe zuhantak... Csakhogy ha most uj korlátokat emelnénk, akkor senki se hinné el ezt a mesét !­s Estélyen. Míg a zene-estély tart, a gyermekek egy mellékszobába vonulnak. Margit: No itt már csak zavar­talanul fogunk játszhatni! Bella : Nem sokáig, mert most mindjárt az én mamám fog énekelni s akkor mindenki ide szalad. Fővárosi ügyek. A villamos vasúti vállalat ügye. A főváros és a villamos vasúti vállalat igazgatósága között hosz­­szabb idő óta tárgyalások vannak folyamatban a vállalat által létesített Podmaniczky- és Stáczló­­utczai, s a nagykörúti villamos vasutakra, vala­mint a köztemetői vasútra vonatkozólag fennálló négy külön szerződésnek egységesítése ügyében, mely tárgyalások eredményét a főváros ez év már­­czius havában jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminiszterhez. A belügyminiszter egyetértő­­leg a kereskedelmi miniszterrel — mint értesülünk — tegnap válaszolt a főváros felterjesztésére. Le­iratában kijelenti, hogy a szerződések egységesítésé­hez a maga részéről hajlandó hozzájárulni, a fő­város és a vállalat közt létrejött megállapodások egy részét azonban módosíttatni kívánja. Nevezetesen nem tartja elfogadhatónak azt a fel­tételt, mely szerint a főváros 1917. január hó 1-től kezdve a vasutak megváltására vonatkozólag biz­tosított jogát csak öt évről évre érvényesít­heti, hanem kikötendőnek tartja, hogy a fő­város e megváltási jogát feltétlenül bármikor érvényesíthesse. Nem tartja el­fogadhatónak azt sem, hogy a főváros megváltás esetére a még ki nem sorsolt részvények után 8°/0, az élvezeti jegyek után pedig 3°/0 osztalékot biz­tosítson s a vállalat pénzügyi érdekei szempontjá­ból teljesen elégségesnek tartja, ha a részvények utáni osztalék 6°/0, az élvezeti jegyek utáni oszta­lék pedig 3°/0 erejéig biztosíttatik. Ami a fő­városnak a vállalat jövedelmében való része­sedését illeti, a vállalattal létrejött megálla­podás szerint a fővárost 1905-től kezdve az en­gedélyi időtartam első 10 évében 2°/0-a, a má­sodik 10 évben 3°/0-a, a harmadik 10 évben 4°/0-a, végre az utolsó 15 évben 59/0 illetné meg a bruttó jövedelemnek. E részben a miniszter a fő­város részéről azt tartja kikötendőnek, hogy a fővárost a bruttó jövedelem 5°/0-a már 1905-t­ő­l kezdve a konc­esszionális idő egész tartama alatt megillesse. A miniszter felhívja a fővárost, hogy a szerződést e módosítások figyelembe véte­lével elkészítvén, azt a közgyűlés útján hozzá jóvá­hagyás végett terjeszsze fel. Helyi hírek: Kamermayer Károly polgármester állapota, ámbár aránylag jobban érzi magát, még mindig aggasztó.­ Házi­orvosa dr. Müller Kálmán, a Rókus­­kórház főigazgatója kezeli. A­ beteg a déli órákban jótékony álomba merült s egy kis becsínáltat vett magához. Az influenza. Az influenzás betegek száma a főváros kórházaiban a tegnapi nap folyamán né­mileg csökkent. Jelenleg 109 beteget gyógykezel­nek, kik közül a Rókus-kórházban 65, a dologházi kórházban 35, s az üllői-úti új­ kórházban 9 van ápolás alatt. Gyógyulva összesen 14-et bocsájtot­­tak el. A mentő­egylet válsága. A fővárosunkban idő­ző, dr. báró M­undy, a bécsi mentőegylet vezér­titkára e hó 10-ikén az új városház közgyűlési termében előadást tart »a katonai orvosi szolgálat követelményeiről a jövőben, tekintettel a füstnél­­küli lőpor s a legújabb fegyverek hatására« Kö­vetkező napon, e hó 11-kén pedig az Új épület nagy udvarán bemutatja villamos készülékekkel a csataterek megvilágítását éjnek idején. A mentő­­egylet javára újabban a következők adakoztak : idős" báró "Wodiáner Albert 500 forintot, egy név­telen adakozó 150 forintot, Deréki Gyuláné, szü­letett Győrfi Róza bárónő 100 forintot, báró Kray Mária 10 forintot , Lohr Mária 5 forintot, gr. Zichy Aladár 200 forinttal belépett az alapító tagok közé. Vörheny és difteritis nagy mértékben pusztít a fővárosban. A hozzánk beküldött hivatalos het­i jelentés szerint a legutóbbi héten 64 vörheny és 47 roncsoló torokláb betegedés volt a fővárosban. Míg az előbbi betegségben 19-en, az utóbbiban 14-en haltak meg. Mind a két betegség a Józsefvárosban lépett fel a legerőseb­ben. Megemlítjük, hogy torokgyíkba 14-en estek s 11-en haltak meg. Kanyaró-betegedés volt 85 és halálozás 2. Talált csontváz. A pénteken a Lónyai­ utcza 17 sz. a. levő gyárban talált csontváz ügyében a rendőrség már befejezte a vizsgálatot. A törvény­szék orvosai ma vették szemügyre a talált csonto­kat, s konstatálták, hogy azok egy korosabb fér­fiú s egy 11-15 fiú csontrészei. A rendőrség ki­hallgatta a gyár jelenlegi tulajdonosát Ehrlichet, ki a leletre vonatkozólag semmi felvilágosítást nem adhatott. Kihallgatták Strobl volt tulaj­donost is, a­ki előadta, hogy mikor a gyárat 1882- ben építtette, több emberi csontra akadtak. A rend­őrség akkor is megindította a vizsgálatot, mely­nek folyamán kiderült, hogy ott hajdanában rácz temető volt, s a csontok onnan származnak. Ezeket Strobl halomra hordatta s elásatta. Ezek után a rendőrség minden kétséget kizárólag megállapí­totta, hogy ez esetben bűntény nem forog fen. Pinveli Lajos sikkasztása. Holnap, kedden lesz a részvényesek konfe­­rencziája s az igazgatóság egyéb aktáival együtt eléjük fogja terjeszteni Biró Zsigmond helyettes igazgató és Jámbor Géza főellenőr biztosítéki okiratait, a­melyeket a vagyoni felelősségre első­sorban kötelezett két tisztviselő holnap reggel fog aláírni. Ezeket az okiratokat még holnap rá is tábláztatják a helyettes igazgató svábhegyi vil­lájára és földjeire, valamint a főellenőr há­zára is, a­mely a tisztviselők telepén van.­­ A helyettes igazgató körülbelül háromszáz­­ezer forint erejéig nyújt biztosítékot, de a főellenőr, akinek a tisztviselőtelepi házon kívül egyéb ingatlanja nincs, legfölebb húsz-harmincz­­ezer forintot téríthet meg az elsikkasztott mil­lióból. * A sikkasztás dolgában ma az ügyészséghez érkezett a rendőrségnek egy jelentése, mely a nyo­mozás eddigi eredményéről számol be. Amennyire eddig megtudnunk sikerült, a nyomozás Piufsich esetleges bűntársainak kiderítése körül folyik, amit főként azzal vélnek elérni, ha kinyomozható lesz ama sürgönyök feladója, amelyeket Piufsich­­hoz öngyilkosságának éjjelén Budapestről intéztek. Ez ügyben való minden szüks­égesnek mutatkozó in­tézkedést H­a­v­a­s­s Imre főügyész-helyettes ma­gának tartott fenn. Hogy mily érdekkel folyik ez ügyben a vizsgálat, azt az is mutatja, hogy ma délelőtt hoszszabb időn Kozma Sándor főügyész is Havassnál, az ügyészség vezetőjénél tartózko­dott, várva az érkező újabb híreket a rendőrségtől. Ugyancsak e­miatt ma Séllyey rendőrtanácsos is ott járt az ügyészségnél. A­mi a taka­rékpénztárnak szenvedett kárát illeti, az in­tézet minden lehetőt elkövetett már eddig is,­­ így kérvényére és az ahoz csatolva volt közjegyzőileg hitelesített könyvkivonat alapján 1.068.925 forint tőke és kamatai erejéig Piussich ingatlanaira a törvényszék ma a zálogjogot elő­jegyezte. Mellékesen megjegyezzük, hogy az ingat­lanokra ezenfelül Szelényi Lajos hagyatéka javára Budapest főváros árvaszéke 41.166 frt 65 krt és a villamvilágítási gyár 1347 frt 79 krt szintén elő­jegyeztettek__Végül ugyancsak ma nyújtott be a takarékpénztár Piufsich örökösei ellen 1­068.92." frt iránt keresetet s egyidejűleg ugyanily összeg erejéig biztosítási végrehajtást is kért a budapesti törvényszék polgári osztályánál. . * Piufsich Lajos múltjából gyászos vége alkal­mával mindig újabb részleteket beszélnek isme­­rősei, így jellemzi egykori takarékosságát az a tény, hogy midőn váczi dunaparti nyaralójába mely eleinte csak egy szerény kis arilak volt - egy kis gőzkazánt vásárolt, tíz év előtt, nehogy költségébe kerüljön egy vizsgázott kazánfűtő tar­ása — maga tette le a kazánfűtői vizsgát, s büsz­kén mutogatta barátainak az erről nyert bizonyít­ványt, mely egyúttal »takarékosságának is okle­vele.« A népszínház üzleti viszonyairól sokat sze­retett beszélni — s kedvező mondása volt, hogy hálás a színművészet iránt, mert annak köszön vagyona nagy részét, így igazgatója kezdetén i. Sarah Bernhard-tal olyan előnyös szerződést kö­tött, hogy 19.000 forint volt három felléptéből­­ közös igazgatói osztalék. Barátai azonban azt hitték, hogy épp a szín­ház volt romlásának kezdete. Ott ismerkedett meg a művészetben teljesen járatlan férfiú — a szinfa­lak mámoros világával, melynek azt hitte, csal pénzével imponálhat. Itt kezdődött a végzete lejtő, melyen a hirtelen meggazdagodás vágya so­dorta magával. Családja különben erősen hisz, hogy lelkiismeretlen bankárok üzleti ajánlatai azok által festett aranyhegyek vitték a börzespe­kuláczióba. Az öngyilkosság éjjelén hozzá intézett táv­iratok regényéről most már határozottan állíthat­juk, hogy az csak az izgalmat hajhászó reporter fantázia költeménye volt, melylyel a tudósítók a amúgy is izgalmas tárgyat még érdekesebbé akarta tenni. Váczra, sem a végzetes éjjelen, sem előtti nem jött Plussichhoz semmiféle távirat, hisz váczi táviróhivatalban nincs is éj­jeli szolgálat. Clarisse házi cselédségből sem tud a titokzatos éjjeli sürgönyhordóról senki. A öngyilkosság éjjelén, vagy estéjén semmiféle ide­gen sem fordult meg Clarissa házán. Épp olya mese volt a halott díszmagyarba öltöztetése , mert a dúsgazdag embert egyszerű háló-köntösbe tették az érczkoporsóba. Más ruha nem akadt halott-öltöztetők kezébe. Váczon a gyászos véget ért férfiú tettei­.

Next