Pesti Napló esti kiadás, 1892. február (43. évfolyam, 32-60. szám)

1892-02-01 / 32. szám

meg. Jegyzővé V­értesy Feren­cz. A jegyzőkönyv hitelesítésére Dessewffy Gyula és­­W­éber József urak kérettek fel. A szavazatszedő bizott­ságba felkérettek: Ben­ke Gyula, Brezovay László, Bánó Zoltán, dr. F­á­b­i­n­y­i Ferencz és Ná­va­y Gyula urak. Az évi jelentés felolvasott­nak tekintetvén, a felmentvény megadatott.­­ Az 1892. évi költségelőirányzatot észrevétel nélkül el­fogadták, mire az igazgatósági és a választmányi tagok választása következett. A szavazás eredmé­nyét fél 7 órakor hirdette ki gr. Széchenyi Béla el­­nök.Igazgatóvá egyhangúlag gr. T­e­le­k­y Géza vá­lasztatott meg. — Választmányi tagok lettek : B­e­n­k­e Gyula 237 szavazattal, B­e­r­n­á­t­h Gyula 243, Bernolák Sándor 237, Bornemisza Boldizsár 207, Fiát­h Miklós báró 200, Graen­­zenstein Béla 241, Losonczy Antal 240, M­á­r­i­á­s­s­y Sándor 200, M­e­s­z­l­é­ny­i­ Lajos 202, id. Miklós Gyula 237, S­p­l­é­n­y Ödön báró 243, Tomka Jenő 231, V­i­c­z­i­á­n József 243, V­ör­ö­s­s László 234 és Zoltán Elek 247 szava­zattal. Póttagok : S­z­a­l­a­y Imre 194 és S­z­e­n­t- Ivány Zoltán 195 szavazattal. — A szavazás eredményének kihirdetése után gróf Széchenyi Béla gróf meleg hangon köszönte meg elnökké való megválasztatását. Köszönetet mondott továb­bá a jegyzőnek, a jegyzőkönyv-hitelesítőknek, úgy­szintén a százatszedő bizottságnak.­­ Ezután W­e­k­e­r­­­e Sándor igazgató köszönetet mondott az elnöknek a közgyűlés tapintatos vezetéséért, mire a közgyűlés véget ért. Az időjárás. A földművelésügyi minisztérium­hoz érkezett hivatalos jelentések szerint az egész országban magas hólepel fedi a vetéseket; a he­gyes vidékeken az utolsó napokban rendkívül nagy mennyiségű hó esett. A hőfok két nap óta mindenütt felemelkedett egyszerre 10 —12°-nyi hidegről 2— G°-nyi melegre és az összes folyókon érezhető is volt lassú áradás. A Duna teljesen jég­­mentes, a Tiszán azonban Naménytől egészen Titelig a csak 6 cm. vastagságú jég áll, ép úgy a kisebb folyókon. Tűz Chimayben, Brüsszelből távírják, Chi­­mayben tűz ütött ki, mely csaknem a város felét veszélyeztető. Charleroi, Binete és Monts városok tűzoltóinak, kiknek a sűrű eső is segélyére volt, si­került a tűznek gátat vetni. Egy egész városrész leégett. Chimay herczeg palotája és a templom, melynek tornya már tüzet fogott, veszélyben fo­rogtak, de sikerült ezeket megmenteni. Petőfi azon eredeti arczképét, melyet Orlay Soma festett, dr. Vedrődi Viktor tanár a debre­­czeni kereskedelmi akadémiának ajándékozta, hogy a váron megnyitandó új épületének dísz­termében helyezze el. Párbajozó választási elnök. Félegyházán Szabó János úr, akit kormánypárt a választási elnökség tisztjével bízott meg, a választás előtti napon valahogy összeveszett Félegyháza polgármesteré­vel, dr. Zámbó Gézával s természetesen a lova­­gias affér lett a dolog vége. A segédek kölcsönösen abban állapodtak meg, hogy a felek másnap, vagyis a választás reggelén intézzék el ügyüket. Ebbe Szabó nem egyezhetett bele, mert neki a szavazatszedő bizottság működését kellett meg­nyitni, hanem azt nem bánta, ha majd délután találkoznak valami csöndes erdőben, hol minden nagyobb zaj nélkül elsüthetik pisztolyaikat. Dél­után két órakor elnöki tisztét rábízta az egyik al­­elnökre s elszaladt egy kicsit — párbajozni. Pisz­tolypárbajt vívtak, — minden baj nélkül s aztán miután megbékélttek, mindenki elment a maga dolgára. A polgármester úr tovább korteskedett, az elnök úr pedig fölváltotta az alelnököt s szedte a voksokat. Ha véletlenül a választási elnök ur testébe tévedt volna az ellenfél golyója, akkor lett volna még csak czifra a bonyodalom a választásnál. Helyi Sí írek. Az olvadás. Az olvadás, mely pár nap óta tart, egyszerre nagyon megdagasztotta a Duna vizét. A Filátusi gát mellett az árok vize a hirte­len olvadás s a Duna emelkedése folytán szomba­ton a közelben levő házakat elöntéssel fenyegette. A lakók még idejekorán bejelentették a veszélyt a rendőrségnek s a fővárosi mérnöki hivatalnak, mely t­öbb szivattyút küldött ki, melyekkel az árok vizét folyton szivattyúzzák. Verekedés. A Retek­ utcza 2. sz. alatti pálinka­mérésben tegnap este több tót napszámos össze­veszett. Midőn az ott állomásozó rendőr a vereke­dőket le akarta tartóztatni, Nyúl János nevezetű napszámos a rendőrt földre teperte, több helyen megszúrta, letépte számját. A rendőrnek azonban több odasiető katona segélyével sikerült a dühön­­gőt megfékezni s András nevű bátyjával a kapi­tányságra kísérni. Ott aztán kisült, hogy Nyúl András nem volt részese a verekedésnek, miért is a rendőr által, igazolás végett, lakására kísértetett. Alig ért azonban Nyúl a lakására, összeesett és meghalt. Hogy halálát mi okozta, azt majd a bon­­czolás fogja megállapítani. Színház és művészet, Márkus Emilia mint Porticii néma. A »Pesti Hírlap« mai száma írja a következőket: A­ Porticii néma mai előadására, melyben Fenel-­iának, a néma halászleánynak szerepét, a nemzeti színház kitűnő művésznője, Márkus Emilia fogja eljátszani — már mind elfogytak a jegyek és már a jövő pénteki előadásra is számos előjegy­zés történt. A közönség érdeklődése és kíváncsisága teljesen indokolt, mert e szerepet, mely rendszerint a ballet körébe tartozik, másutt is csak igen ritkán, nálunk pedig most először játszsza elsőrangú drá­mai művésznő. A Márkus Emíliával ma szín­­rekerülő operának tegnap volt a főpróbája, de mivel erre a hírlapok kritikusai meghiva nem voltak, tehát csak az operaház köréből érte­sülhetünk arról, hogy a mai előadáson a kö­zönség Márkus Emilia genialitását és művészi sokoldalúságát ismét egy újabb válfajban fogja megismerhetni s megtapsolni. Másutt is képezte már több nagy művésznőnek becsvágyát, hogy el­­játszsza a Porticii némát; de mivel e szerepben a pantomimika el nem választható a zenekísérettől s a művésznőnek csak annyi ideje van a történ­teknek, az indulatoknak és azok fejlődésének néma játékkal való elbeszélésére, a­mennyit a kísérő és magyarázó zene méretei megengednek, tehát e szerepben, bármily művésznő jászsza is azt, ok­vetlenül kell valamit kölcsön kérnie a ballet­től, és a drámai pantomim­ikának egy bizo­nyos határig bele kell illeszkedni a ballet kifeje­zési szabályaiba; — tehát a többi drámai mű­vésznő is, a­ki a porticii néma eljátszására vállal­kozott (mint Raabe Hedvigh is), inkább csak csil­logó részleteket volt képes nyújtani, mint az egész­nek összhangzó és jellemzetes kivitelét. Márkus Emilia, mint halljuk, oly nagy gondot és oly sok fáradságot fordított Fenella szerepére, hogy a ta­nulásban a legnagyobb drámai szerepe sem fárasz­totta úgy ki, mint ez a porticii — néma. S akik az operaház tagjai közül a tegnapi főpróbát látták, meg voltak lepve attól a könnyűségtől, melylyel Márkus Emilia a balletnek minden eszközeit elsajá­tította, a­nélkül, hogy a drámai jellemzést, arcz­­játékot s természetes gesztust annak aláren­delte volna. S épen ebben rejlik a probléma nehézsége, mert a mily szűkre van szabva a zenekiséret által a határ és az idő, melyek közt az arczjáték és pantomimika a történte­ket és az indulatokat kifejezheti : oly any­­nyira sok és változatos a tartalom, melynek e szerep akc­iójában kifejezésre kell jutni. S maga Márkus Emilia sem nélkülözhette a tanulásban a balletmesternő segélyét, mert a némajáték fordulatai és pointjei kell, hogy a zenei árnya­lásokkal, sőt néha a ritmusokkal is együtt ha­ladjanak. Márkus Emíliának balletmesternője F­i­­­ó­n­é volt, operánk hallétjének egyik je­les tagja, a ki nemcsak nagy buzgalommal, ha­nem fényes sikerrel is oldotta meg mesternői fel­adatát s megadta a keretet, melybe Márkus Emí­lia a drámai kifejezéseket a maga önálló fölfogá­sával beleilleszthette. Az operaházban is kiváló gondot fordítottak erre az előadásra és a próbá­kat mindig maga az intendáns is végignézte. Már­kus Emilia az első felvonásban nagy bravúrt fog bemutatni a ballet és drámai pantomimika egye­sítésében , míg a második és harmadik felvonásban több ízben nyílik alkalma a lelki küzdelmek meg­ható ábrázolására. Ma az opera főszerepeit Malecz­­kyné és Runcio éneklik, de a jövő héten az opera már Bianchi és Perotti közreműködésével fog szín­re kerülni. Concert populaire. A mai tizedik »Con­cert populaire« is egészen megtöltötte a vi­gadó nagy termét, igazolásául annak, hogy e sze­rencsésen kezdeményezett hangversenyek népsze­rűsége folyton emelkedőben van. A rendezőség (Rózsavölgyi és társa udv. műkereskedése) ma is érdekes műsorról gondoskodott, melynek legfőbb vonzereje Walter Gusztáv cs. és kir. kamara­énekes közreműködésében összpontosult, ki ez­úttal kizárólagosan csak Schubert-dalokat éne­kelt, melyek értelmezésében hangja egykori fé­nyes zománczának megcsappanása daczára is valódi mesterül mutatta be magát. Tizenegy válogatott dalt énekelt, a dalok legelső mesterétől s ezek közt többet zajos tapsok következtében meg is kellett ismételnie. Atalában a közönség érdeme szerint ünnepelte a művészt, a­ki még megfogyatkozott hanggal is több hatást tud kelteni, mint sok mo­dern falrengető tenorist­a. A másik közreműködő Altdörfer Viktor, pozsonyi születésű zongora­­művész volt, kiben szép technikájú s értelmes elő­­adású pianistát volt alkalmunk megismerni Liszt, Schumann, Henselt s Moszkovszkytól mutatva be bravúros darabokat. Kedden febr. 2-án rendkívüli »Concert populaire« lesz, melyben ismét alkal­munk lesz Posczanska Zs. kitűnő orosz zon­goraművésznő játékában gyönyörködni. (i. 1.) Zeneestély. Szépen sikerült zeneestélyt rendezett ma este Mendl Stermin asszony, a nemzeti zenede ta­nárnője saját lakásán a Mária-Valéria-utczában. A mű­sor nagyobbrészt a modern zeneírók szerzeményeiből volt összeállítva s annak minden egyes számát zajosan megtapsolta a szépszámú és előkelő közönség. A hang­versenyt Garai Sarolta k. a. éneke nyitotta meg, a­ki mély érzéssel adott elő egy dalt Reineketől, majd a szűnni nem akaró tapsokra megtoldotta egy Lassen-ro­­mánczczal is. Hangja szépen cseng, különösen a maga­sabb fekvésben ; előadása biztos, s jó iskola mellett de­rék művésznő válhatik belőle. É­b­e­r­­­i­n­g Irma és Kovács Fanny kisasszonyok Mendelssohn egyik is­mert duettjét énekelték összevágó soprán hangon, mig V­a­l­e­n­t Vilma k. a. két Schumann dalt énekelt, (a­melyek programm szerint Schubert szerzeményei.) A kis­asszony szép alt hangját ismerjük a zenede hangverse­nyeiről s haladásáról csak előnyöset mondhatunk. B­e­r­tis Mimi k. a. a nagy áriát énekelte a »Figaro lakodalmá­­­ból s dicséretére említjük fel, szépen oldotta meg a nehéz feladatot. Az ének­számok közül különösen tetszett e két utóbbi növendék által előadott kettős az »Aida« operáb­a, a­melyet a közönség nem győzött eléggé tap­solni. — Kétségkívül az estély egyik legszebb száma volt Payr Olga k. a., Hubay Jenő tanítványának he­­gedüjátéka, aki egy Vieuxtemps polonaiset, és a mester egy nehéz konc­epcziójú balladáját hegedülte szépen fejlődött és jó iskolára valló technikával. A közönség hálás tapsokkal tüntette ki. Az estélyen fellépett Mendl­­né egy régibb tanítványa, Spitzer Matild k. a., braun­­schweigi nagyherczegi udvari opera-énekesnő, a­ki Schmitt Gusztávval a »Parasztbecsület« templom előtti nagy jelenetét énekelte. Végül Friedrich Leo a bécsi cs. kir. Burg-színház tagja szavalt német verseket a közön­ség tetszése mellett. Énekeltek még Ginzely Anna, Strasser Margit, Elias Paula és Váradi Emma kisasszo­nyok, a­kik mindannyian szép jelét adták zenei ké­szültségüknek. A zeneestélyen megjelentek a fővárosi zene­barátok, a nemzeti zenede tanárai s néhány operaházi tag is, a­kik nem szűntek meg jóakaró tapsaikkal a nö­vendékeket buzdítani. (db.) Az orsz. magyar képzőművészeti társulat­­ fitos sorsjegyeinek húzását vasárnap délután tartották meg. Jelen voltak: Tölgyessy Arthur elnök­lete alatt, Jeszenszky Lajos VI. ker. esküdt, mint kiküldött hatósági biztos, Stetka Gyula igazgatósági tag, Szmrecsányi Miklós titkár és B­e­n­k­e Gyula számvevő. Az eredmény a kö­vetkező volt: (L. a mellékelt kimutatást.) A kép­zőművészeti társulat az itt jelzett nyerőszámokkal ellátott sorsjegyek birtokosainak a kisorsolt képe­ket bármikor kiszolgáltatja, a sorsjegy előmuta­­tása mellett. A miniszterileg jóváhagyott szabály­zat szerint a kisorsolt képek az esetre, ha a nyerő három hó alatt nem jelentkeznek, ismét a társulat tulajdonába mennek át. Sorsolás. Az orsz. magyar képzőművészeti társulat által rendezett művásárlási sorsjáték. A nagymélt. m. kir. pénzügyminisztérium 1891. no­vember 7-én 81400 sz. a. kelt engedélye alapján kibocsátott 1 frtos sorsjegyek közül eladott össze­sen 1173 drb sorsjegy után befolyt 1173 frt. Levo­natván ebből az 5°/0 nyereményadó és lottódij fe­jében 58 frt 65 kr. A sorsjegyek nyomatási költ­sége fejében 35 frt. Összesen 93 frt 65 kr. A fen­­maradt 1079 frt 35 kr bevételi összeg egészen nyereménytárgyak vásárlására fordittatott. És pe­dig : I-sö nyeremény: »Erdő szélén« Neogrády Antaltól 280 frt. a kihúzott sorsjegy száma 602. — II-ik nyeremény: »Városliget« Mednyánszky László bárótól 230 frt. A kihúzott sorsjegy száma 503. — III-ik nyeremény: »Lugas Abbáziában« Littrow Leótól 180 frt. A kihúzott sorsjegy száma 1228.— IV-ik nyeremény: »Tanulmány« Ebner Lajostól 120 frt. A kihúzott sorsjegy száma 724. — V-ik nyeremény: »Anarchista« Margitay Tiha­­mértól 109 frt 35 kr. A kihúzott sorsjegy száma 88.­­— Vl-ik nyeremény: »Tavaszi hangulat« Brodszky Sándortól 100 frt. A kihúzott sorsjegy száma 1240. — VII-ik nyeremény: »Erdőrészlet«­­ Bacsák Györgytől 60 frt. A kihúzott sorsjegy szá­­­ma 454. — A nyeremények vásárlására fordittatott 1079 frt 35 kr. A húzás hatósági közeg jelenlété­ben 1892. évi január hó 31-én ejtetett meg. A húzásban csakis az eladott sorsjegyek számai vet­tek részt. Akiméé Halálozások. Lumniczer Sándor halála alkalmából tegnap a főrendiház, nemzeti kaszinó, a központi egyetem, Atfatpyurtrya az orvoskari telep épületeire, a Hekus-kórházra s a kir. orvosegylet helyiségére kitűzték a gyászlo­bogót. Lumniczer holttestét­ a kecskeméti­ utcza 8. sz. a. levő első emeleti lakásának szalonjában ma helyezték ravatalra. A temetést az Entreprise-in­­tézet rendezi, melynek emberei díszes ravatalt ál­lítottak fel s arra helyezték művészi kivitelű­ ércz­­koporsóba az elhunytat. A ravatal körül dísznövé­nyek vannak elhelyezve s bársonypárnán az el­hunytnak rendjelei. A temetés ma hétfőn délután 3 órakor lesz s a szertartást Horváth Sándor ev. lelkész végzi. Az egyetem orvoskara külön gyász­­jelentést ad ki s koszorút helyez nagynevű tagja ravatalára. Csik­szentléleki Nagy Imre, olvasó-kanonok, több egyházmegyei alapok gondnoka, számvevő­széki elnök, zsinatvizsgáló és a gyulafehér­vári főgimnáziumnál püspöki biztos, életének 74-ik és papságának 46-ik évében január 28 ik napján elhunyt. Lévay Péter január 29-én 89 éves korában Sajó-Szentpéteren elhunyt. A megboldogultban Lévay József kiváló költőnk édes atyját gyá­szolja. Özv. Burián Jánosné, szül. Jálics Ilona jan. 31-én 60 éves korában jobblétre szenderült. Táviratok: Bécs, febr. 1. ’Ő Felsége Raquehem mar­quis kereskedelemügyi miniszternek a Lipót-rend nagykeresztjét adományozta. Bécs, jan. 31. Hoffmann, a közkórház volt igazgatója, meghalt. Velencze, jan. 31. (M. É.) A velenczei egész­ségügyi értekezlet angol tagjai elfogadták a fran­­czia tagok által javasolt egészségügyi intézkedése­ket Egyiptomra nézve. Velencze, jan. 31. A nemzetközi egészségügyi kongresszus legfontosabb tárgyai és határozatai a következőkben foglalhatók össze : Az osztrák­­magyar-angol jegyzőkönyv a Suez-csatornán vesz­tegzár tartama alatt való hajózást illetőleg válto­zást szenvedett néhány módosítvány alapján, melyet a franczia megbízottak indítványoztak és az értekezlet elfogadott. E változtatások főleg azon óvintézkedésekre vonatkoznak, melyek a hajóknak a vesztegzár idejében való keresztül­­menetele alkalmával teendők és ez elveknek gyakor­lati alkalmazására oly hajóknál, melyek csapatokat szállítanak. Az alexandriai egészségügyi ta­nács egyiptomi tagjainak számát 9-dikéről 4-re szállították le, mely intézkedés arra szolgál, hogy a tanács inkább nemzetközi és európai jelleggel bírjon, valamint a Földközi-tengerre nézve na­gyobb biztonságot nyújtson. Az angol megbízot­tak, a­kik nem érezték magukat felhatalmazva, hogy a leszállításhoz hozzájáruljanak, azt követel­ték,hogy az egyptomi tagok számát csak ötre szállít­sák le. E fentartás tartóztatta vissza az angol meg­bízottakat, hogy az egyezmény határozatait most aláírják. — Az angol megbízottak hozzájáru­lása az értekezlet határozataihoz mindazon­által biztosítottnak tekinthető. Az angol meg­bízottakon kívül még a svéd és norvég de­legátusok nem írták alá az egyezményt be­tegség miatt, valamint a dán és török delegátusok utasítások hiánya miatt, azonban e hatalmak hoz­zájárulása is biztosítottnak tekinthető. Az értekez­let eredményét igen sikerültnek lehet mondani, különösen tekintettel ama nehézségekre, melyek a megegyezés létrejöttével szemben állottak, mint­hogy ez volt az első nemzetközi egészségügyi érte­kezlet, mely képes volt oly határozatokat hozni, melyek a jelenlegi helyzetet tetemesen javítják és a kereskedelem érdekeit a közegészségügy érdeké­vel együtt megóvják. London, febr. 1. S p u r g e o n, a londoni nagy­hírű hitszónok tegnap este 11 órakor Mentonéban meghalt. Valamennyi lap meleg szavakban emlék­szik meg az elhunytról. Páris, jan. 31. Ribot külügyminiszter je­lentése Francziaország kereskedelmi viszonyáról a külföldhöz Spanyolországra vonatkozó részében következőleg hangzik: A különböző javaslatok, melyeket Spanyolországnak tettünk, az ország ré­széről nem találtak előzékenységre. Mi e javasla­tokat annál elfogadhatóbbaknak tartottuk, mivel a mi minimális tarifánk a­mennyiben borra és ez által a spanyol behozatal egyik főczikkére vonat­kozik, alacsonyabb, mint az összes többi országoké. Kénytelenek vagyunk visszautasítani a felelőssé­get e szakításért, mely annyira ellentétben áll mindkét ország érzületével. Páris, jan. 81. (M. E) Bilbaoban a helyzet javult. A szünetelő munkások nélkülözéseket szen­vednek és kenyérért koldulnak. A rendőrség le­tartóztatott harmincz egyént, kikre az a gyanú, hogy anarchista zendülést terveznek. Tizennyolc­ dynamittöltényt találtak. Pétervár, jan. 31. A György nagyh­erczeg egészségi állapotáról szóló hírek kedvezően hang­zanak. A kaukázusi tartózkodás oly kedvező ha­tással volt a nagyherczeg egészségére, hogy az algíri utazás valószínűleg elmarad. Pétervár, jan. 31. A svéd trónörökös ma dél­előtt jelen volt az isteni tiszteleten a svéd tem­plomban és azután az Antcskov-palotában a czári párnál reggelizett. Délután a trónörökös a diplo­­mácziai testületet fogadja és este az orosz trónörö­kössel és Vladimir nagyherczeggel vadászat­ra megy. Belgrád, jan. 31. A skupstina tegnapi ülésén második olvasásban egyhangúlag elfogadta a Szerbia és Montenegro közt kötött kereskedelmi egyezményt, azután különböző belügyeket tár­gyaltak. A radikális klub legutóbbi ülésében a Pasics kormánynak magatartása miatt bizalmat­lanságát fejezte ki és a kormány kiegészítését eset­leg rekonstruálását követelte. Belgrád, febr. 1. Több lapnak Belgrádból táv­iratilag azt jelentették, hogy Rizzoso bolgár emi­gránst egy bolgár erődben internálták. A szándék tényleg fennforgott, de még eddig nem hajtották végre. Belgrád, febr. 1. Rizov emigránsnak a bolgár ügyvivő által követett kiszolgáltatására nézve a szerb kormány a periratok előterjesztését kérte, hogy a szerb bíróságok megvizsgálhassák, váljon Rizovot kiszolgáltassák-e vagy sem. Ghazi Osman pasát a második osztályú fehér sasrenddel tüntet­ték ki. — Sándor király a moszkvai franczia kiál­lítás bizottságától emlékérmet kapott tavalyi láto­gatása alkalmából. Lissabon, jan. 31. A nyilvános adósság tekin­tetében tett intézkedések az adóssági czimletek birtokosaira, a nekik nyújtott biztosítékok követ­keztében jó benyomást tesznek, de az adó feleme­lése és a hivatalnokok fizetésének leszállítása va­­lószínüleg nehézségbe fog ütközni. Az iparosok a jövedelmi adótól a tőke elijesztése szempontjából tartanak. Lisszabon, jan. 31. A képviselőház elé terjesz­tett törvényjavaslathoz a pénzügyek állásáról szóló jelentés van mellékelve. A jelentés a defic­itet 10­ 0 mtemiés 1 millió millióisra teszi. A függő adósság 23 milliót, a bankok előlege 13 milliót tesz ki. A jelentés kon­statálja annak lehetetlenségét, hogy az államkincs­tár pénzügyi műveletek iránt tárgyalhasson és an­nak a reménynek ad kifejezést, hogy a javaslat in­tézkedése nyolc­ milliót fog eredményezni, mely összeg a megtakarításokkal és bevételemelésekkel együtt a defic­it fedezésére teljesen elegendő lesz. Rio de Janeiro, jan. 31. A san­ pauloi tarto­mány kormányzójának letételére irányuló újabb kísérlet meghiúsult. Washington, jan. 31. Blaine államtitkár megbízta Egan követet, hogy közölje a chilei kor­mánynyal, hogy Harisson elnök Chilének a konflik­tus elintézésére vonatkozó javaslatait kielégítők­nek tartja. Az Eganhoz intézett távirat nem tesz említést Harisson állítólagos követeléséről, hogy Chile az Egyesült­ Államok zászlója előtt tiszte­legjen. E kérdés hiteles értesülés szerint a ma tar­tott minisztertanácsban sem került szóba. KÖZGAZDASÁG. Ipar- és kereskedelem. Az újpesti kereskedelmi és iparbank részvény­­társaság tegnap délután tartotta első rendes köz­gyűlését Friedmann Ármin elnöklete alatt. A jelentés máris az intézet föllendüléséről tesz tanú­ságot az összes üzletágakban. A tiszta nyeremény 5373 frt 25 frt tesz ki, melyből 4 frt azaz nyolcz­­százalékos osztalékot fognak kifizetni s a tartalék­­alapot 557 frttal szaporítják. Ezután az alaptőké­nek 50,000 frttal, 1000 darab 50 frtos részvény ki­bocsátása utján való növelésére tett indítványt az igazgatóság s a közgyűlés úgy ezt, mint a nyere­ményfelosztási indítványokat elfogadta, a felment­vényt megadta s az igazgatóságnak köszönetet szavazott buzgóságáért. Az osztalékot február 3-án fizetik ki. Végül a felügyelő-bizottságot és a vá­lasztmányt újra megválasztották. A budapesti gabonatőzsdéről. A malmok tartózkodó magatartása és erős kínálat mellett a búzának lanyha irányzata volt s mintegy 18,000 méter mázsa kelt el olcsó árakon. Elkelt: Búza: Tiszavidéki: 100 mm. 765 k. 10.55 frt, 100 mm. 76.5 k., 100 mm. 76'3 k. 10 65 frt, 100 mm. 75- 6 k. 10.30 frt. 1100 mm. 76-3 k. 10.50 forint, 200 mm. 75 k. 10.37'/» frt, 200 mm. 75 k. 10.37'/» frt, 200 mm. 75 k. 10.35 frt, 300 mm. 75 k. 10 35 frt, 100 mm. 74 5 k. 10.25 frt, 100 mm. 73 8 k. 10.25 frt, 300 mm. 73 k. 10.15 frt, 100 mm. 73 k. 10.10 forinton került, forgalomba. Pest megye­­: 300 mm. 75 k., 100 74­5 k. 10.35 írton került forgalomba. Bánáti: 2200 mm. 78 3 k. 10.85 írton (tavaszig került forgalomba. Bácskai: 900 mm. 78.5 k., 800 mm. 77 k., 2500 76­­5 k. 10.70 forinton (tavaszi) került forgalomba. Raktáráru: 2500 mm. 76 k. 10.50 frt, 1000 mm. 76 k. 10.52'/, frt, 1000 mm. 76 k. 10.52­/1 forinton került forgalomba. Mind 3 hóra. Rozs: Lanyha: 10 krral olcsóbban kelt. Zab: 100 mm. 6.30 forinton, 200 mm. 6.35 forin­ton készpénzben került forgalomba. Hukoricza: 200 mm. 6.60 forinton készpénz­ben került forgalomba. Határidő üzlet eleinte lanyha, de az üzlet folyamán megszilárdult. Búza márczius—áprilisra 1892. 10.32 pénz, 10.40 áru ; május—júniusra 10.20 pénz, 10.26 áru ; szeptember­­októberre 9.25 pénz, 931 áru; tengeri május—júniusra 5.48 pénz, 6.63 áru ; zab tavaszra 6.05 pénz, 6­12 áru ; káposztarepere augusztus—szept. —.— pénz, —áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza márczius— áprilisra 1892 10.38 pénz, 10.40 áru ; május—júniusra 10.25 pénz, 10 27 áru ; szeptember —októberre 9.29 pénz, 9.31 áru ; tengeri május—jú­niusra 5.52 pénz, 5.52 áru; zab tavaszra 6.10 pénz, 6.12 áru; káposztarepere aug.—szept.-re 13.35 pénz, 13.40 áru. Mai hivatalos effektiv árak: Baza­nj bánsági 76—80 klg 10.25 10.90 » » tiszavidéki . . . 75—80 » 10 26 10.80 » » pestvidéki. . . . 75—80 » 10.20 10.85 » » fehérmegyei . . 75—80 » 10.25 10.90 » » bácskai 75-80 » 10.25 10.90 » » északmagyarorsz. 76—80 » —.— —.— Rozs » .......................... 70—72 — 9 85 10.10 Árpa » takarmány. . . . 60—62 » 6.10 6 40 » » égetni való . . . 62—64 » 6.70 7 15 » » serfőzdéi .... 64—66 » 7.35 8 60 Zab »............... 89-41 » 6.55 7.— Tengeri » bánsági ............... 76 » 7 20 8.40 a másnemű.............. 73 » 5.55 6.60 uj............................ » » —— — •— KAposztarepcze.............. » » —.— — .— Hőle««....................................... » » 6.30 6.50 A budapesti terménytőzsdéről. Zsiradék irányzata nem változott. A szilvaizé sem mutatott nagyobb változást, az irányzata lanyha volt. — Szesz lanyha. Szesz nyers osztalékol­ 21.50—22.— forinton, élesztő szesz 24.-----24.50 forinton, szesz finomí­tott 59.-----59.50 forinton 100 liter százalékonként. A budapesti értéktőzsdéről. A­ tőzsde meglehetős szilárd hangulattal nyílt meg a nemzetközi értékek iránt, melyek a közle­kedés folyamán még szilárdabbakká váltak. A helyi forgalom nagyobbára kedvező volt. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 309.80, magyar aranyjára­dék : 108.50. A díj­biztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 3,50—4.— 8 napra: 9.-----10.—, egy hóra: 18.——20. —. A déli tőzsdén: Magyar 4 százas, aranyjára­dék adómentes február 15-ére 108.70—108.90 forinton, 4­/1 °/o­kos adómentes m. kir. regále-kártalanitási kötvé­nyek 98.30—98.50 forinton, magyar általános hitelbank febr. 15-re 344.50—345.75 forinton, magyar jelzálog hi­telbank II. kib. id. elism. február 15-re 177.25 forinton, magyar leszámítoló és pénzváltóbank febr. 15-re 114.25— 124­/8 írton, osztrák hitelintézet február 4-re 31020— 311.60 forinton, pesti magyar kereskedelmi bank 1030 frton, Fonciére, pesti biztosító intézet 73 frton, Erzsébet­­malom 478 forinton, Viktória-malom 262 frton, »Adria« magy. tengeri hajózási r­­t. 149 frton, osztrák-magyar államvasuti részvények február 29-re 297.60—296.50 frton, pesti első hazai takarékpénzt, egyes, 8400 írton, alagút 161 írton, kőszénbánya és tégla­gyár (Dräsche) 530 fo­rinton, salgó-tarjáni kőszénbánya 647—648 forinton, rima murány-salgó-tarjáni vasmű részvénytársaság febr. hó 15-re 173,75—1748/1 forinton köttettek. Mai hivatalos Árfolyamok: Államadósság. Magy. aranyj. 4'/o­ °s 108.75. Egyes. adóss. cs. kir. papirjáradék 5°/Ii-os 102.95 jul.jan.- 4'/­»*/» 94.50 Magy. 1876. keleti v. Egyes. adóss. cs. kir. aranyban 5°/o 115.— ápril-okt. évi 60/» 94.50 1889. m. k. adóm. m. Osztr. aranyj. 4'/, 112 — kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papirj. 50/0 103.— ar. 4V«0/« 119.— Osztr. adósság 1854.250 M. nyer. köles. 100 frt. 139.50 frt p. 4«/« 137 50­0 » 1 50 » 138.50 Osztr. adóss. 1860. 500 4■/»­/, adóm. r.­k. kötv. 98 30 frt 5"/» 141.50 Tiszai és szeg. köt. 4»/» 133. - Osztr. adóss. 1860. 100 M. kir. 4"/6 adóm. Ma­ frt 5“/» 150.— gyarorsz. földt. k. i.j. 93.25 Osztrák adósság 1864. M. földteherm. k. 5“/, 105 — 100 frt 181.50 M. földtehem. k. 1867. Osztrák adósság 1884. zár.­k. 5"/» —.— 50 frt 181.50 M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavöl. viz­(100 frtos) 5"/» 100.— szab. társ. 5"/» 102.— Egyes. áll. adóss. febr. Budapest jöv. kölcsön és aug. 4*/­»‘/o *5 25 1890. 4»/,"/» k. 98.30­­ Egyes. adóss. 4a/is 95.25 Szerb, nyer, 8®/» 38 25 J Béas v. ny. k. 1874. 151,50 ' Záloglevelek. M. földh. int. 5•/• 101.— Ugyanaz 4'/, p. 100.50 » 4% 95.50 » a. v. ez. 5•/• 116.— M. jelzálogb. 5*/.“/« 102.— » » 5V. 101.— » » 4 */»•/» 99.75 M. orsz. közp. tkp. 4'/, 99.— Kis. o. földh. i. 5*/••/• 103.— » » 5“/» 101.25 Oszt.r.-magy. b. 4'/.'/» 102.— » » 4°/» 99.70 » » 50 év 4•/, 99.70 Pesti m. ker. b. 5“/« 101.— » » ■ ■ «­/.»/. _ M. nyug. op. 5Vo 102.— » » 1874. kib. 5«/« 102.— M. vasút els. köles, bér. czél. ar. 5°/» 18­50 » » » 4 »/»•/» 117.— I. erdélyi vasút 5'/» — Kassa-odb. v. ez. 4'/» 82,75 » -eperj.-tarn. v. m. r. ez. 5°/» 100 50 Kassa-odb. v. (oszt. v.) 1889. kib. 4‘/, 94 50 Pesti n. ker. b. 5’/. — » ► » » 4'/»•/» 99 75 Bpesti m. k. b. kk. 4‘/, 101.— »Albira 1 1.1. h. i. 8’/„ lül.— » » » » » 5»/, 100.— Nagysz. föld. 5“/» 101.50 » » 5 •/»•/, 102.­» » 6°/» 108.— » ált. takp. 5*/0 102.— M. jelzb. ny. k. k. 4»/» 116.50 » » nyer. jegy. — Oszt. f. i. d. k. k. 3*/s 109.50 Osztr. f. int. k. nyj. 3°/, 24. — Pesti hazai e. tp. 5“/» —.— » » » » 4•/, 89.50 Osztr. hitelintézet 184.— Magy. vör. kér. sorsj, 11,25 Olu«9 mm 1« ^ Kagánsorsjegyek Osztr. vör. kér. sorsjegy, 16 75 »Jó­ sziv« sorsjegy 2 90 Ny. k. bpesti lipótv. bazili 6.— Cs. kir. arany (vert) 5.58 20 frankos arany 9.37­­ » (körm.) 5.50 20 márka 11.56 O.-Magy. 8 frtos ar, 9.37 Német kir. b. 100 m. 57.80 w•har aim­ijama. (látra ! Páris 100 frank 46 85 Nám. pb. 100 kir. m. 57.80 Svájcai piaczok 100 frk 46.65 Am­sterd. 100 holl. frt 97.40 London 10 fut sterl. 117.75 a) Bankok, Angol-osztrák bank — Bpesti bankegyes. 14­­Bpesti k. és iparbank 98.­M. ált. hitelű. 844.5 M. jelz. hitelbank — .­Ugyanaz II. kib. 177.2 M. lesz. és pr. b. 114.5 M. orsz. bank r.­t. — Oszt. hitelint. 308.8 Osztr.-magyar bank 1057.­I. m. iparbank 190.­Pesti m. ker. b. 1030­­Sziszeki hitelbank —.­Union bank —.­b) Bizt. társaságok. Bécsi bizt. társ. 176.— Bécsi életjár. b. int. 300.­Első m. ált. b. t. 3100.­Fonciére pesti b. t. 73.5 Magyar-franczia b. t. 70.­Pannonia vb. i. 1125.­c) Qöxmalmok, Concordia m. 572.­Első bpesti m. 1290.­Erzsébet m. 476 -Henger m. 530.­Lujza-malom 314.­Molnárok és s. m. 468 -Pannonia m. 9­30.­Victoria m. 282.­d) Köziek, vállalatok. »Adria« m. t. h. t. 149 - Alföld-fiumei v. 5"/« 203.­ Bpest-pécsi v. r. t. 5"/, 201.­ Bpest-Szt-Lőrincz v. — Déli vasút 5"/» 93 . Észak-keleti ▼. 201.­Erdélyi vasút 5*/» 203.­ Kassa-oderb. v. 5“/« 181,­Magyar-gah v. •/, 202.5 e) Tok. pénztárak. Bpest III. kér, ISO.— Orsz. közp. 645,— Pesti hazai első t. e. r. 8400.— Egyes. bp. föv. 1000.TM M. ált. takarékp. 121.50 f) Különféle vállalatok. Alagút 1 161.— Ált. nagy. k. t. 95.50 »Athenaeum« t. 390.— »Franklin« t. 250.— Pesti könyvnyomda 12­80.— Pallas i. ny. r. t. 227.— Fiúm. I.m. rizsh. gy. t. 1050.— Ganz v. ö. és ggy. 1855.TM Gschwind szgy. 430.— Gyapjú-mosó 306.— Keresk. épület — Kőszénb. (Dräsche) 529.— B.-tarjáni kszb. 644.— Gőztégl. gy. köb. 580.— Tégla- és mészégető 260.— Magy. fegyvergyár —.— Nemz. nagy. k. 113 50 Rimam.-s.-tart. 175.— Schlick vasönt. 245.— Serfőzöde, I. m. 980.— Sertéshizlaló 834.— Spod. s csontliszt gy. 92.— Szálloda r. t. 18).— Szeg. szgy. és fin. r. t. — Török dohány e. á. t. 164. — Uj-AnUlv. üv.­gy. r. t. Kissvégyek. M. nyugati v. 5*/, 202.50 Márm. sóv. r. t. e. r. 95.25 O.­magy. áll. vasút 5"/« 296 75 Pécs-barcsi v. 5"/« 202.— Tiszavidéki v. 5°/» —. — Dunagőzh. társ. 5“/» 838.— Pesti közúti op. 840.— Pesti k. v. élv. j. 162. — Elsőbbségek. Alföldi vasút 5•/• —.— » » 1874. 5•/• Bp. közúti vasút 4'/,*/» 96.— Báttasz.-d.-z. v. 5“/» —.— Bpesti lánczhid 6•/» 100.— Bpest-pécsi vasút 4‘/, 91.50 Éjszakk. vas. t. 5°/, 101.2. » » ar. 5'/, 119 — » » ar. 8'/» — .— Lloyd-épü­let 5 •/» 99.5— Magy. gal. vasút 102.­Vísztj.!*,*» mftm­m .. . —_ A bécsi értéktőzsdéről. — Február 30. — Előtőzsde. Megnyitás, Osztr. hitel-részv. —.— Unio-bank-részvény —. — 20 frankos arany 9 9.37’/, Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magy. orsz. bank.-r. —.— Magyar hitelb.-részv. —.— 4*/, magy aranyjár. 108 60 M, leszám. és váltób.-r —.— Osztr. hitelint. részv. 31­0,— Unio-bank-részvény 239.75 20 frankos arany 9.37­/» Magyar hitelrészvény 34«.25 50» magyar papir-jár. 103.95 Angol osztr.­bank-r. 162 15 Déli vasúti részvény 92 50 Osztr. államvasuti r. 293.75 4*/» magy. aranyjár. 108.70 Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Január 31. — Árverések a fővárosban. Izabella­ utcza 49. febr. 5., Sneckendorf Jakab ingós. 640 frt. Árverések a vidéken. Szeged, febr. 26. Fazekas Teréz ingatl. 4323 frt. — Mező-Szt.-Jakab, febr. 16. Hollaky Arthur ingatl. 15,510 frt — Heö­ Béla, febr. 5. Mlinkó József ingól. 2700 frt. — Nagy-Kanizsa, febr. 19. Hild Károlyné ingatl. 5064 frt. — Alsó-Rákos, febr. 22. Ajtai Albert ingatl. 10000 frt. — Pilis-Szt.-Keres­t, márcz. 31. ingatl. 2054 frt. Pályázatok. A deési fogháznál fogházfelügyelői áll. 4 h. a. — A kaposvári pénzügy igazgatóságnál III. oszt. számtiszti áll. 14. sz. a. — A kézdivásárhelyi adóhiva­talnál VI. adótiszti áll. 14 n. a. Vízállás, február 1. Szinházak ma, február 1-én: A nem­zeti színházban: A megboldogult. — Az opera­házban: A portici-i néma. — A várszínház: Zár­va. — A népszínházban: A kis molnárné. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Méter | Méter! Név­­— Változik Név' ; W I Változik szerint a szerint ” fölött | alatt [fölöttialatt] Duna Tisza Pozsony 3.47 — áradó M.-Sziget 0.24 — áradó Komárom 2.7­3 — áradó V.Namény 0.50 — apadó Budapest 2.31 — áradó Tokaj 1.72 — áradó Mohács 1.32 — áradó Szolnok 1.40 — apadó Vukovár — — — Szeged 1.38 — apadó Újvidék 0.25 — áradó Bodrog Pancsova 0.35 — apadó S.-Patak 0.90 — apadó Orsova 1.32 — apadó Szamos Szatmár 1.00 — áradó Or­va Körös Barcs 0.52 — apadó Gyoma 1.59 — apadó Eszék 0.68 — áradó Haros Száva Arad ~ °'79 -Sziszek 0.35 — apadó Mitrovica 2 12 — apadó Temesvár — 0.18 ára­dó Hígik­ tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.)­­ A harishadi Vízzel végzett kúrák alatt, valamint f­utdikura gyanánt, úgy ezen víz, valamint egyéb ásvány­­­i vizek használata után . a___________________________ [jelenleg már általánosan van alkalmazásban. Reudensis­­ (de thermis, Carlsbadensis tractatus) ny nyiltkozik, hogy a Giessb­ü­bler savanyúkút Karlsbad dicsőségére szolgál s­­ hogy e hely forrásainak gyógyh­atását fokozza Loschner­­ udvari tanácsos monográfiája Giesshübl Puchateinról. MM

Next