Pesti Napló esti kiadás, 1892. március (43. évfolyam, 61-91. szám)

1892-03-01 / 61. szám

0. é. ezüstforintot lehet verni. A világtengernek 1­00 millió köbkilométer a tartalma, melyben te­hát 1350 billió ezüst forint van oldott állapotban. A bankár egy darabig megbámulta a nagy ma­­thematikust, aztán megjegyezte: »Itt az öt fo­rintja, azonkívül a tiszta jövedelem fele is az öné.« Padlevszky halála. Georges de Labruyères franczia hírlapíró, ki Padlevszky szökését Paris­ból elősegítette, a párisi »Figaródban érdekesen írja le Padlevszky halálának körülményeit, s en­nek előzményeit attól a percztől kezdve, mikor Padlevszky Szekivesztrov tábornokot meggyil­kolta. A leírásból az tűnik ki, hogy Labruyère a gyilkosság után még nagyon sokáig összeköttetés­ben volt Padlevszkyvel, tudta, hogy hol rejtőzik, de el nem árulta. Most azonban, hogy Padlevszky meghalt, elmond mindent, a­mit róla tud. Szeli­vesztrov tábornok gyilkosa — írja — október­­27. és 28-ka közti éjjel három golyót röpített az agyába. A Marvenik park közelében lakó emberek másnap az egyik fasorban egy 35 évesnek látszó nyomorúságos öltözetű férfi holttestére akadtak, kinek arc­án mély nyomot hagyott a szenvedés; kikutatták ruháit, s Hauser Ottó névre szóló út­levélre akadtak. A holttest helyzete, a mellette talált revolver, melyből három töltény hiányzott, azt mutatta, hogy az ismeretlen öngyilkos lett. Eltemették a szegények temetőjében. A szeren­csétlent senki sem ismerte, a »San­ Antonio Lights másnap három sorban írta meg az eseményt, melynek senki sem tulajdonított nagyobb fontossá­got. Az Egyesült Államok több nagy városában s magában San­ Antonioban is voltak elegen, kik a holtat ismerték, de ezek hallgattak. A nihilisták vol­tak ezek, kik nagyon okosan, némák maradtak. Mert köztudomású dolog volt, hogy Padlevszky rendkívül fontos papírokat vitt el Sek­vesztrovtól, többek közt az Amerikában élő összes nihilisták névsorát. Ezt a becses csomagot minden áron meg kellett menteni a rendőrség elöl. Senki sem tudta, hogy Padlevszky maga semmisítette-e meg azokat halála előtt, vagy valaki más kerítette meg s adta el Oroszországnak. Annyi bizonyos, hogy az ame­rikai coroner kezében nincsenek. Padlevszky Pa­risban halálosan beleszeretett egy nőbe, egy nihi­lista társának nejébe s úgy látszik, hogy e­z szin­tén fanatikus — nő kedvéért vállalkozott Szeli­vesztrov meggyilkolására, mártírjául akarván föl­tűnni a nihilista ügynek. A kedvező körülmények hallatlan közrejátszása kellett ahhoz, hogy el ne fogják. Hiszen a gyilkosság után még húsz perc­ig várakozott Szeliversztov szobájában, abban a reményben, hogy elfogják. Mikor Parisból eltávozott, otthagyta a lelkét, azontúl czéltalan volt az élete. Ily állapotban hagytam én el őt — írja Labruyére — nem Triesztben, hanem Genuá­­ban, honnan Szic­íliába indult. Onnan, mielőtt Amerikába ment volna, minden áron Londonba ment, s ez útjától semmi által sem engedte eltérít­­­tetni magát. E vargabetű miatt veszítették el egyelőre a nyomát. Később Palermoba, onan Máltába, onnan pedig Gibraltárba ment. Ez utóbbi helyen fogták el az ál-Padlovszkit, azaz egyiket közülök, mert mi gondoskodtunk arról, hogy a rendőrség hol Londonban, hol Brüsszelben, hol Génuában, hol Szófiában tereltessék hamis nyomra. Gibraltárban rettenetes napokat élt át. Nem volt ismerőse, nem volt pénze s ezért a vendéglős egy­szerre csak kizárta. Kétségbeesésében egyenesen a térparancsnok lakása felé tartott, útközben azonban találkozott egy kóbor spanyol énekessel, a­ki ajánlkozott, hogy szállást ad neki mindaddig, míg valahonnan pénzt nem kap. Itt kapta meg Angliából várt pénzét s azt a pár száz frankot, melyet én küldhettem neki. Gibraltárból Lon­donba ment s innen Liverpoolba, hol junius hetedikén az »Etruria«­ fedélzetére szállt s New- Yorkba ment, hova 15-én érkezett meg. Itt két hónapig maradt, de a tolakodó amerikai vendég­szeretetet nem bírta tovább kitartani. Megérkezé­sének hire mindenhová elhatott ; egy német szo­­c­ialista újság szerkesztőségének környékét (azt hitték, ott rejtőzik) minden este több száz titkos rendőr tartotta megszállva. Titokban eltűnt Gal­­westownba, onnan pedig Texasba ment, ott Hau­ser Ottó név alatt foglalkozást kapott egy nagy farmban. Anyagilag most már független volt ugyan, de az örökös bujdoklás, az örökös félelem, rettegés megtámadta szervezetét; idegbeteg lett. Galwestownból San-Antonioba ment s itt lakott haláláig. Október 19-én eltűnt s csak nyolcz nap múlva akadtak holttestére a Marverik-park fa­sorai alatt.« A Brown-Séquard módszer. Dr. Constantin Paul, az ismert nevű párisi kórházi főorvos és akadémikus, nem kis feltűnést keltett a franczia orvosi akadémia febr. 16-iki ülésén tartott előadá­sával, a­melyben a Brown-Séquard módszerének tovább fejlesztéséről adott hírt. Paul dr. a Brown- Seguard módszerének eredményeire támaszkodva, velőanyagban keresett és talált az idegrendszer számára tonicumot. A bárány friss agyvelejének szürke állományát darabokra vagdalta, glycerinbe áztatta, vízzel feleresztette, 40—50 atmosphéra­­nyomással megfiltrálta, hogy semmi alakelem ne maradjon a folyadékban és az így nyert színtelen átlátszó folyadékot gyógyítás czéljából betegek bőre alá fecskendezte. Kísérletei, a­melyek majd­nem egy év óta folynak, ha nem is fényes, de mégis pozitv eredményt adtak. Anaemiás, neurastheniás és tabetikus betegek erőre tettek szert, a neura­stheniás fejfájás és álmatlanság elmúlt, a tabetikus villámló fájdalmak megszűntek és a tabetikus be­tegek tudtak járni, a nélkül természetesen, hogy betegségük meggyógyult volna. Ez nem sok ugyan, de gyógyeredmény tekintetében is valami, elvi tekintetben pedig nagyon is figyelemre méltó. A szerző dolgozatának minden sorából kilátszik, hogy kísérleteit szigorú tudományossággal végezte és igyekezett az önámítás minden forrását kizárni. Hogy ez valóban sikerült-e neki, azt a mások kí­sérletei fogják eldönteni. Constantin Paul min­denesetre olyan tudósnak számít, a­kit, bármily jogosult is különben a skepsis, komolyan kell venni. Gyilkosság Debreczenben. Egy távirat jelenti Debreczenből, hogy ott Kiss János homok­ utczai földművest ma délelőtt 11 órakor Szabó József kanászlegény, a­kivel pőre volt, az utczán sziven­­lőtte. Már régóta czivakodtak a pör miatt. A gyil­kos elmenekült. Tűzvész New Yorkban. Egy kábel­sürgöny szerint tegnap Brooklynban nagy tí­z volt. A tűz egy nagy férfi ruharaktárban keletkezett s csakha­mar átcsapott a szomszédos házakra is, melyek közül négy leégett s számos ház pedig jelentéke­nyen megrongálódott. Egy 196 láb magas harang­torony is meggyuladt s a szomszédos hegyi pálya viaduktját, szétrombolta. Az összkár egy millió dollárra rúg. A viadukt beomlása által két ember meghalt, hat pedig súlyosan megsérült. Színház és művészet, K. Kopácsy Juliska, a népszínház énekesnője, jelenleg Szabadkán vendégszerepel. A pályaházban szombati megérkezésénél Sziebenburger szinügyi bizottsági elnök fogadta s a város disztogatán vitte be a »Pest város­«hoz czimzett szállóba. Be­mutatóul »Szép Heléná«-ban lépett föl s a szép számú közönséget egy csapásra hóditotta meg bá­jos, diszkrét játékával. Nyílt színen is sok tapsot kapott s néhány áriáját meg kellett ismételnie. Vasárnap »Náni«-t játszotta nem kisebb sikerrel. Utolsó föllépte hétfőn volt a »Ne bántsdvirág«-ban. Törvényszéki csarnok. Igazságügyi kinevezések. Ő Felsége dr. Jak­­s­i­c­s Nikodem törvényszéki bírót és állami fő­ügyészi helyettest, állami főügyészi helyettessé. Kraljevics Tamás törvényszéki bírót és állam­­ügyészt­, zágrábi államügyészszé; továbbá M­i­­hajlovics György törvényszéki bírót, állam­­ügyészszé­ — beosztva az állami főügyészséghez állami főügyész-helyettesi minőségben; valamint Markovac Károly és Davila Sándor tör­vényszéki bírákat és államügyészeket, s végül Breschan Frigyes államügyészi helyettest, eszéki, ogulini, illetve varszsdi államügyészekké nevezte ki. A m. kir. kúria IV-ik büntető tanácsa Tóth Lőrincz elnöklete alatt s Nagy Sándor kisegítő kir. táblai biró előadásában, márczius 26-án hozott végítéletet a battonyai agrárius szellemű erősza­kos mozgalom vezéreinek s részeseinek hatóság elleni büntette miatt indított büntető ügyében.­­ A szegedi kir. törvényszék, mint első fokú bün­tető bíróság összesen 48 vádlott egyén ellen ho­zott ítéletet, kik közül 14, s ezek közt 3 nő, fel­mentetett, a többiek, a kir. ügyészségnek a btk. 163-ik §-ára alapított indítványa szerint, több ke­vesebb börtön, s a kevésbbé terheltek fogházbün­tetésekre ítéltettek. Névszerint Pakurai Mitru, a főizgató­s vezér, 3 évi, s Nagy György András 2 évi börtönbüntetést kaptak. A vádolt nők kö­zül Károly Margit, férjezett Kis Mátyásné 26 éves menyecske volt a legszilajabb s erősza­kosabb, ki ezért 1 évi börtönre lett félve.­­ A sze­gedi kir. tábla múlt évi deczember 15-iki ítéleté­ben nem fogadta el a törvényszék ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint ez a vádlottak szabad­ságvesztés büntetésének kiszabásánál a büntető ■ törvénykönyv 168-ik §-ának alkalmazását mellőzte, mert a vádlottak maguk is beismerték és számos tanú bizonyította, hogy a lázongó csoport tagjai fadarabokkal, botokkal, kő- és tégladarabokkal vol­tak ellátva, mikor a csendőrök ellen támadást in­téztek s mikor a hatóság s ennek tagjai ellen használt fenyegetések hatályosítása czéljából a városház ablakait beverték s a csendőrökre s ha­tósági közegekre köveket hajigáltak; az erőszak kifejtésére s bántalmazásra alkalmas említett esz­közök pedig kétségtelenül a »felfegyverzés« fo­galma alá esnek abban az esetben, ha csoportos megtámadásra használtattak. Ez okból a szegedi kh­. tábla, tekintetbe nem vévén az ügyészség in­dítványát, melynek a bíróság ítéletére kötete­­lező hatály nem tulajdonítható, a szabadság­­vesztés büntetést fogházra változtatta s Paku­­rát izgató vezért 4 évi, Nagy Györgyöt pedig 3 évi fegyházra ítélte, valamint a haragos szép­ nem legkitűnőbb tagjának, Károly Margitnak bünteté­sét is egy évről másfél évi börtönre emelte.­­ A királyi kúria a királyi ítélőtábla felfogását a fegyházbüntetésre és büntetés e­melésére nézve magáévá tette ugyan s a btk. 168-ik §-át al­kalma­zhatónak ítélte, azonban, tekintve az accusa­­tórius rendszernek (a vádelvnek) a Kúria teljes ülése által elfogadott oly értelmezését, hogy a bí­róság, bár a minősítésben a vádhatóság vélemé­nyétől eltér, a vádhatóság által indítványozott büntetésnemet meg nem változtathatja: a fegyház­büntetés helyett ugyanannyi évre terjedő börtön­büntetést, t. i. Pakurárra 4, Nagy György András­ra 3 évi börtönt mondott ki,­a többi vádoltak bün­tetéseit meghagyván. Apagyilkosok, Krajnovics Nikola dobanovczei jómódú korcsmáros pár héttel ezelőtt eltűnt a falu­ból. Keresték, nyomozták, nem találták sehol. Leg­utoljára egy Dózsán Torna nevű ember látta, ki azt mondta, hogy Krajnovics a mezőre indult, mi­kor elbúcsúztak. Tegnap végre maga az eltűnt öz­vegye fedezte fel a járásbíróság előtt a borzalmas valóságot. Elmondta ugyanis, hogy azon a napon, a­melyen a férjét utoljára látták, pörlekedést hal­lott az istálló felől. Az apa lármázott a két suhancz fiára. Az asszony odasietett s az istálló-ablakon át bepillantva, látta, hogy a férje a földön fekszik, a fiúk pedig a torkát szorongatják. Mikorra fel tudta szakítani az ajtót, az apa meg volt halva. Az idősebb fiú halállal fenyegette anyját, ha elárulná őket. A szegény özvegy iszonyú lélekmozdosások között szenvedte át a napokat, míg végre erőt véve a gyöngeségén, feljelentette a gyermekeit. A két apagyilkost — egyik 21 éves, a másik 17 — tegnap szállították a zimonyi járásbíróság börtönébe. Irodalom. »A kihágásokról szóló magyar büntetőtörvények magyarázata« czím alatt jelent meg Edvi Illés Károly dr. nyug. kir. ügyész, ismert büntetőjo­gászunktól Singer és Wolfner kiadásában egy szépen kiállított vaskos kötet, mely 560 nagy nyolczadrétű oldalon öleli fel a czimben megje­lölt óriási anyagot. Szerző a bűntettekről és vét­ségekről szóló btk. magyarázatának megírása után, melylyel büntetőtörvényeink kommentátorai kö­zött első helyet foglalt el, úgyszólván adósává lett az érdeklődő jogász közönségnek a munka megírásával. A vállalkozás azonban nagy és nehéz volt, mert a kihágásokról szóló törvények legna­gyobb részét az évtizedeken át hozott törvények tömkelegéből úgyszólván ki kellett ásni. Az előt­tünk fekvő mű szakavatottan és szerencsésen meg­oldotta e feladatot, mert ebben oly rendszeres ösz­­szeállításban találjuk együtt a kihágásokra vonat­kozó összes törvényeket és eljárási szabályokat, hogy azok iránt e könyv segélyével mindenki a legnagyobb könnyűséggel tájékozhatja magát. A munka egy általános bevezetés után 3 főrészre osz­lik. Az első rész a kihágásokról szóló büntetőtör­vénykönyv paragrafusait, és magyarázatát tar­talmazza.­­ A második rész sorra veszi azokat a kihágásokat, melyek a rendőri btkv keretén kívül hozott törvényekben vannak meg­határozva. Ezek sorozatát a mezőrendőri kihágá­sokról szóló 1840. IX. t.-cz. nyitja meg s a fegy­verek kötelező megvizsgáltatására vonatkozó 1891. évi XXXIV. t.-cz. zárja be. E két törvény között időrendben követik egymást a sajtórendőri vá­lasztási, cselédrendőri, erdei, kivándorlási, vadá­szati, iparügyi, vízrendőri, állategészségügyi, ha­lászati, út- és vámrendőri és egyéb kihágások, számszerint 32 külön törvényből kiválasztva. Végre a harmadik rész a járásbíróság és közigaz­gatási hatóság előtti eljárás szabályait foglalja magában, amint ezt az 1880. évben kiadott igaz­ságügyi és belügyminiszteri rendeletek megálla­pították és az azóta keletkezett rendeletek és bírósági gyakorlat kiegészítették.­­ A mun­kát betüsoros tárgymutató zárja be, a­mi szintén megkönnyíti az egyébként is átnézhető és könnyen kezelhető mű használatát. Fel­hívjuk az érdeklődő közönség figyelmét erre a hézagpótló és valóban kitűnő munkára, melyet a nemjogász is alig nélkülözhet, minthogy a kihágá­sok olyan törvényszegések, melyeket lépten-nyo­­mon akarva nem akarva mindenki elkövethet. A mű ára 4 frt 50 kr. Eljegyzések, esküvők. Gerő Mór, a kereskedelmi rm­uzeum hivatal­noka, eljegyezte Siófokon Freund Róza kisasszonyt. V v • / --Y-» '. -tNg» X Halálozások. Jankó Elemér haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki: Alulk­ottak mint szülők, nagyszülő és testvérek, mélyen szomorodott szív­vel jelentik, hogy felejthetetlen fiuk, illetve uno­kája és testvérük Jankó Elemér akadémiai festőnövendék, 1892. február hó 27-én München­ben, hosszas szenvedés után, 19 éves korában el­hunyt. A boldogult hült tetemeit Münchenben a »Südliche Friedhof«-ban helyezik örök nyuga­lomra, hétfőn délután 4 órakor. A halott üdvéért az engesztelő imát a deák-téri ev. protestáns tem­plomban 1892. márczius 5-én, szombat délután 3 órakor fogják elmondani. Budapest, 1892. február hó 28-án. Béke hamvaira! Jankó János és neje, szül. Bajay Gizella, mint szülök, özv. Bajay Já­­nosné, mint nagyanya, dr. Jankó János, Jankó Gizella, Jankó Abi, mint testvérek. Egyletek és társulatok. A »zsidó legényegylet« tánczvigalma e hó 5-én lesz a régi polgári lövöldében. Az egylet megér­demli a pártolást. Jegyek előre váltva 1 forintjá­val (családjegy 2 frt) kaphatók: az egylet helyi­ségében (Király-u. 47. sz.) Hirsch dohánytőzsdéjé­ben (Király-u. 11 sz.) és Sopronyi dohánytőzsdé­­jében (Kerepesi-út, nemzeti­ színház bérháza.) A tánczvigalmon Farkas Pista zenekara fog közre­működni. T­áviratok: Berlin, márcz. 1. A »Nordd. Alig. Ztg.« két­ségbe vonja a »Hamburger Nachrichten« azon ál­lítását­, hogy mivel Ausztria­ Magyarországból be­hozott gabonánál eredetet igazoló bizonyítványt, nem kívánnak, orosz gabonát hoznak be alacsony vámtételek mellett Ausztria-Magyarországon ke­resztül Németországba és hozzáteszi, hogy az orosz gabona, ha Ausztria-Magyarországon keresztül menne, mivel szükséges volna annak igazolása, hogy a gabona Ausztria-Magyarország szabad forgalmá­ból jön, a­helyett, hogy 5 márka vámot fizetne a Németországba való közvetlen behozatalnál, az esetben úgy az osztrák, mint a német vámot meg­fizetné, összesen 6­ 50 márkát. Ez által elesik az a következtetés is, hogy az Oroszországgal való ke­reskedés a keleti tenger kikötőiből az osztrák for­galmi utakra tereltethetnék. London, márcz 1. A Reuter-ügynökség jelenti Durhamból. A durhami bányászok szintén sztráj­kolni fognak. A sztrájk e he­­l­én fog kezdődni. E kerület bányamunkásai nem tartoznak azon szövetséghez, mely a minap a sztrájkot elhatározta. London, márcz. 1. A Reuter-ügynökség jelenti Saint-Jen-ből (New­ Foundland), hogy azon 200 halász közül, kiket hóvihar lepett meg, 150 nem tért vissza. Attól tartanak, hogy a nagy hidegben mindannyian megfagytak.­­ Eddig konstatálták, hogy 13-an tényleg megfagytak. Brüsszel, márcz. 1. Az orosz kormány a gya­logság felszerelésére Nagaut lüttichi fegyvergyá­ros ismétlőfegyverét fogadta el. Tilsit, márcz. 1. (M. E.) A hetedik orosz drago­­nyos ezredet, mely eddig a határtól 5 mérföldnyire fekvő Rossienzben volt elhelyezve, Jarburgba, a határtól 1 mérföld­nyire tolták előre. Washington, márcz. 1. Ma fejezték be a per tárgyalását, a­melyet az angol kormány az Egye­sült­ Államok legfőbb törvényszéke előtt a »Say­­ward« canadai hajó letartóztatása ügyében indí­tott. A letartóztatást tudvalevőleg az alaskai tör­vényszék törvényesnek mondta ki. A legfőbb tör­vényszék az Egyesült­ Államok javára döntött, mert a Saywardot a Behring-tengeren egy amerikai ágyúnaszád mint fókavadász hajót tartóztatta le. Washington, márcz. 1. Az angol követ és Blaine államtitkár konvencziót írtak alá, mely sze­rint a Behring-kérdést választott biróság döntse el. Athén, márcz. 1. Tegnap este megjelent a mi­niszterelnöknél a király egyik titkára és ennek megbízásából hosszabb beszélgetést folytatott vele, melynek végeztével a minisztertanács összeült. Még tegnap este meghívókat küldtek szét a kor­mánypárt tagjaihoz egy ma tartandó értekezletre. Általánosan azt hiszik, hogy ezen körülmények a kabinet­válsággal összefüggésben vannak. KÖZGAZDASÁG. New-York, márcz. 1. Pénz on call kincstári utal­ványokra 2, egyébb értékekre 2, váltó Londonra 485, váltó Párisra 519.37, váltó Berlinre 95 és, gabonaszálli­­litási díj Liverpoolba 40/re, Londonra 3­ 25. Sorsolás. A Bazilika sorsjegyek 14. húzása ma délelőtt történt meg a közoktatásügyi minisztérium helyi­ségében. Kihúzatott a törlesztési húzásban hat sorozatszám, melyeknek összes hatszáz nyerőszáma egyenkint 6—6 frtot nyert. A sorszámok a követ­kezők : 1446 2397 4965 5425 6249 6597. A nyere­­ményhúzásnál a főnyereményt 20.000 frtot nyerte 7700 sor. 61 nysz. 1000 frtot nyert 4912 sor. 1 nysz. 500 —500 frtos nyertek : 3051—74 7411— 74. 100—100 frtos nyertek: 400—38 989—14 1986 —3 2683-45 3200-51 3206-58 3546-1 4407 — 65 4981—2 6444—21. 50 — 50 frtot nyertek: 29-46 450-56 460-9 873-17 1094-62 1970 -48 1971—79 3087—73 3139-88 3266-7 3876 —27 4007-12 4391-32 4965-50 5230—15 5712 —66 5788-33 6263-33 6314-96 6462—7 680 —98 7316—95 7523—16 7731-87 7783 -27. Ki­húzatott még ezenkívül 50 darab 25 frtos nyere­mény, melyet reggeli lapunkban közlünk. Bécs, márcz. 1. Az 1864. évi állami sorsje­gyek mai húzásánál a következő sorozatszámokat húzták ki: 73 158 396 413 460 651 987 1403 1676 1716 1779 2032 2058 2109 2140 2147 2581 2586 2605 2997 3200 3369 3466 3526 3702 3748 3929. A főnyereményt 2032 sor. 42 szám nyerte. Húsz­ezer forintot nyert 1716 sor. 63 szám. 10.000 fo­rintot 1716 sor. 68 szám. 5—5000 forintot nyertek 1403 sor. 17 szám és 3466 sor. 52 szám. 2 — 2000 forintot 158 sor. 89 szám és 3929 sor. 74 szám. 1 —1000 forintot nyertek 2032 sor. 23 szám, 2109 sor. 40 szám és 2109 sor. 88 szám. Ipar és kereskedelem. A tőzsdetanács, a tőzsdei áruüzleti szokások 28 §-a alapján az idei hajózási évad megnyitása napjául márczius 1. napját tűzi ki. Budapest főváros áruforgalma. A főv. statisz­tikai hivatal jelentése szerint, az áruforgalom a következő volt a lefolyt héten: A fővárosba be­hoztak 79 301 mmázsa búzát,, 3571 mmázsa ro­zsot, 8703 mmázsa árpát, 4123 mmázsa zabot, 17.177 mmázsa tengerit, 125 mmázsa repczét, 2357 mmázsa lisztet, 111,933 mm. kőszenet, 1723 mm. bort, 2028 mm. szeszt, 166 mm. gyapjút, összesen : 484,794 mmázsa. A fővárosból kivittek: 1231 mm. búzát, 923 mm. rozsot, 400 mm. árpát,, 303 mm. zabot, 749 mm. tengerit, 322 mm. repczét, 67,904 mm. lisztet, 1544 mm. kőszenet, 667 mm. bort, 6224 métermázsa szeszt, 1130 mm. gyapjút, össze­­­sen: 299,117 mm. A kivitel tehát a behozatal­nál 255,677 métermázsával volt nagyobb. kiadó tulajdonos Athenaeum­ irod.a,luxi­s nyomdai r. társulat betüivel Budapest, barátok­ tere, Rumanum-építet A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma jól kínáltak, a vétel kedv gyenge, az irányzat, lanyha volt, és 12.000 mm. kelt el 5 — 10 krral alacsonyabb árakon. Elkelt: Búza: Tiszavidéki: 100 mm. 78­2 k., 100 mm. 77 8 k. 10.65 frt, 100 mm. 77 k. 10.65 forint, 100 mm. 75 k. 10.20 forint, 100 mm. 75 k. 10.20 forint, 100 mm. 736 k. 10.177* írton került forgalomba. Fehérmegyei: 250 mm. 75­2 k. 10.40 írton került forgalomba. Bácskai: 400 mm. 75­3 k. 10.40 forint, 2100 mm. 746 k. 10.20 forinton került forgalomba. Raktáráru: 1000 mm. 76 k. 10.32'­, forinton került forgalomba. Szerb: 2500 mm. 75­2 k. 9.60 forinton került forgalomba. Oláh­országi: 5300 mm 75­5 k. 9.45 frton, 100 mm. 75­5 k. 9.55 forinton került forgalomba Mind 3 hóra. Rozs s Bágyadt: 9.50—70 forinton készpénzben került forgalomba. Xal­: 100 mm. 6.10 frt, 100 mm. 6.25 frt, 100 mm. 6 27 V2 forinton készpénzben került forgalomba. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza márczius—áprilisra 1892 10.23 pénz, 10.42 áru ; május—júniusra 10.19 pénz, 10.17 áru ; szeptember —októberre 9.28 pénz, 9.23 áru ; tengeri május—jú­niusra 5.29 pénz, 5.81 áru; zab tavaszra 5.72 pénz, 5.72 áru; káposztarepcze aug.—szept.-re —.— pénz, áru. Határidő üzlet lanyhább volt. Búza márczius—áprilisra 1892. 10.22 pénz, 10.23 áru; május—júniusra 10.15 pénz, 10.17 áru ; szeptember­­októberre 9.21 pénz, 9.23 áru; tengeri május—júniusra 5.30 pénz, 5.31 áru ; zab tavaszra 5.71 pénz, 5.72 áru ; káposztarepcze augusztus—szept. 13.30 pénz, —.— áru. Mai hivatalos effektív árak: A budapesti terménytőzsdéről. Zsiráru üzlettelen Boszniai 120 darabos szilva 6.50 forinttal, 100 darabos 6.75 forinttal, 85 darabos 8S/S fo­rinttal, szlavóniai szilvaiz 16 forinttal, szerb áru 16.25 forinttal kelt. — Szesz szilárd. Szesz nyers oszta­lékok­ 20.75—21.25 forinton, élesztő szesz 23.50—24 fo­rinton, szesz finomított 58.25—58.50 forinton 100 liter százalékonként. Záloglevel­k. M. földh. int. 50/. 101.50 Pesti n. ker. b. 5»/. — Ugyanaz 41/« p. 101.— » » » » 41/»“/. 99.75 » 4“/« 95.50 Bpesti m. k. b. kk. 4*/» 101.— » a. v. ez. 5•/• 118.25 »Albira« t. «. h. i. 6°/o 101.— M. jelzálog!). 5*/,"/. 102.50 » »»»»5«/. lot .— » » 5"/. 101.50 Nagyit, föld. 5“/o 101.75 » » 4 •/,»/. 99.75 » » 5'/.°/. 102.— M. orsz. közp. tkp. 4’/» 99.— » » 6°/. 103.— Kis. p. földh. i. h'k­'k­ 103.— » ált. takp. 5°/o 102.— » » 5“/» 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 4./­ 116 50 Osztr.-magy. k. 4'/«“/# 101.50 » » nyer. jegy. — » » 4«/. 99.70 Oszt. f. i. d. k. k. 3“/. . .— » » 50 év 4°/. 99.70 Osztr. f. iit. k. ugj 8*/« 110.50 Pesti m. ker. b. 5*/« 101.— Pesti hazai e. tp. 5*/« —.— » » » » f11/*«/* » » » » 4'/*’/, 99.50 Elsőbbségek. Alföldi vasút 5«/. —.—­­M. nyug. vp. 5'/* 102.50 » » 1874. 5«/. —» * 1874. kib 5«/, 102.— Bp. közúti vasút 4‘/,'/, 95.75 M. vasút els. köles. bér. Báttasz.-d.-z. v. 5% —.— czél. ar. 5°/0 118.50 Bpesti lánczhid 6«/* 100.— » » » 4'/**/o 117.— Bpest-pécsi vasút 4“/» 92 4­0 I. erdélyi vasút 5“/0 — .— Éjszakk. vas. t. 5“/» 162.— Kassa-odb. v. ez. 4°/» 92.40 » » ar. 5'/, 120.— »­­eperj. tarn. v. m. » » ar. 6“/. —r. ez. 5“/, 100 50 Lloyd-épület 5“/* 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gal. vasút 102 — 1889. kib. 4*/1 95.— Victoria malom e. k. —.— Villák árfolyama. Gátra.) I­tária 100 frank 46 90 Ném. pb. 100 kir. m. 58.—­­Svájczi piaczok 100 frk 46.75 Amsterd. 100 boll. frt 97.75 iLondon 10 fnt szerl. 118.25 A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma a nemzetközi értékekben ked­vetlenül nyílt meg, de később javult. A helyi piac­ nyugodt volt. A valuták jelentéktelenül vál­toztak. A forgalom nem volt jelentékeny. Hivatalos felszámolási ár­folyam: osztrák hitelrészvény: 307.70, magyar aranyjára­dék : 107.70. A díj­biztosításoknál: osztr. hitelrész­­vény holnapra: 2.50—3.5*—, 8 napra 6.50—7.50, egy hóra 14—15. A déli tőzsdén: 4 százalékos magyar arany­­járadék adómentes márczius 15-re 107.75—107.777* fo­rinton, magyar általános hitelbank márczius 15-re 34. 75 —345.25 forinton, ma­gyar jelzálog hitelbank. II. kib. márcz. 15-re 175.75 forinton, magyar leszámítoló és pénzváltóbank márczius 15-ére 112 forinton, osztrák hi­telintézet márcz. 4-re 307.20—307.70 forinton, első ma­gyar iparbank 187 forinton pesti magyar kereskedelmi bank 1048 forinton, első magyar ált. biztositótársulat 3075 forinton, osztrák-magyar államvaspálya 281.75— 283.25 írton, orsz. központi takarékpénztár 615 forinton, Ganz és társ. vasöntő és gépgy. 1875 forinton, salgó­tarjáni kőszénbánya 638—641 írton, nemzetk. nagyon­­kölcs. r.-t. 117.50 írton, rimamarány-salgótarjáni vasmű részv. társ. márcz. 15-re 166 50—167.25 írton, Schlick-féle vasöntő és gépgy. 230 írton, magyar jelz. hitelbank (záloglev.) 101.80 írton köttettek. Hat hivatalos árfolyamok : Allanafloasag. Hagy. aranyj. 4*/*-os 107.80 g Egyes. adós­, cs. kir. papirjáradék 50/6-os 102.25 jul.jan.- ♦*/,»•/• 94.25 Magy. 1876. keleti g. Egyes, adóss. c*. m­. aranyban 5°/o 115.— ápril-okt. 4*/,o°/o 94 25 1889. m. k. adóm. m. Osztr. aranyj. 4*/«, 110 50 kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papirj. 5°/» 102.50 ar. 4'/*°/o 118 50 Osztr. adósság 1854.250 St. nyer. köles. 100 frt. 140.— frt p. 4°/,, 138 — » » » 50 » 139.— Osztr. adóss. 1880. 500 4'/i°/o adóm. r.­k. köt.v. 96 50 frt 5°/o 140.— Tiszai és szeg. kőt. 4°/« 134.50 Osztr. adóss. 1860. 100 M. kir. 4°/o adóm. Ma- frt 5°/« 148. -gyarorsz. földt. k. i. j. 83.30 Osztrák adósság 1864. M. földteherm. k. 5°/» —.— 100 frt —.— M. földteherm. k. 1867. Osztrák adósság 1864. zár.­k. 5•/« —.— 50 frt —.— M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavöl. viz­(100 frtos) 5/« 100.— szab. társ. 5“/, 102 — Egyes. áll. adóss. febr. Budapest jöv. kölcsön és aug. 4*/toVo 94.75 1890. 47*'/« k. 98.50 Egyes. adóss. 4*/n 94 75 Szerk. nyer. 3°/o 38.50 Bécs v. ny. k. 1874. 153.— Pitunemek. Cs. kir. arany (vert) 5.56120 frankos arany 9.36 . » (korín.) 5.48120 márka 11.58 O.­Magy. 8 frtos ar. 9.36,Német kir. b. 100 m. 5­8 — Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet 185.— fősz.tr. vör. ker. sorsjegy. 17­50 Magy. rör. ker. sorsj. 10.—­­»Jó­sziv« sorsjegy 2 • 9 Olasz » » 12.—­­Ny. k. bpesti lipótv. bazil. 6.— Bmna aj bánsági............ 75—80 klg 10.15 10.75 » » tiszavidéki . . . 75—80 » 1015 10.75 » » pestvidéki. . . . 75—80 » 10.10 10.70 » » fehérmegyei . . 75—80 » 10.15 10.75 » » bácskai............. 75—80 » 10.15 10.75 » » északmagyarorsz. 75—80 » —.— —.— Brtzs » .............................. 70—72 » 9.75 10.­Árpa » takarmány. . . . 60—62 » 6.10 6.30 » » égetni való . . . 62—64 » 6.45 6 90 » » serfőzdés .... 64—66 » 7.10 8.80 Zab »............................... 39-41 » 5.90 6.30 Tengeri » bánsági ............... 76 » 5.25 5.30 a másnemű............ 73 » 515 5.20 uj................................ » » —— —— Heles............................................. » » 5.90 6.30 Káposztarepcze................... * * —— —.— Itét ZYiRfrt. a)Bankok­, M. nyugati f. 5*/o 201.50 Angol-osztrák bank —.— Márm. jóv. r. t. e. r. 95.— Bpesti bankegyes. 139 — O.­magy. áll. vasút 5°/o 285 25 Bpesti k. és iparbank 98.— Bécs-barcsi v. 5% M. ált. hitelb. 345.— Tiszavidéki v. 5®/O — M. jelz. hitelbank —.— Dunagőzh. társ. 5°/o 326.— Ugyanaz N­. kib. 175.50 Pesti közuti vp. 352.— M. lesz. és pr. b. 112.— Essti k. v. élv. j. 168.— M. orsz. bank r.-t. k.—­­ m­­­a *a l. Oszt. hitelint. 307.70 e) Tah. pénztárak. Osztr.-magyar bank 1­40.— Bpest III. kér. 130.­— I. m. iparbank 187.— Orsz. közp. 615. Pesti m. ker. b. 1048.­ Pesti hazai első t. e. r. 7900.— Sziszeki hitelbank —.— Gyes- bp. föv. 948 -Union bank —.— M. élt. takarékp. . b) Bist. társaságok. — Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 176.— Alagút 161.— Bécsi életjár. b. int. 300.— Alt. wagy. k. t. 93 — Első m. ált. k. t. 30­­5.— * Athenaeum u t. 382.— Fonciére pesti b. i. 73.— »Franklin« t. 255.— Magyar-franczia b. t. 60.— pesti könyvnyomda 1280.— Pannónia vb. i. 11­0.— Pallas i. ny. r. t. 227.— Fiúm. I.m. rizsh. gy. t. 1050.— c) Gőzmalmok. Ganz v. ö. és ggy. 1880.— Concordia m. 550.-. Gschwind szgy. 430.— Első bpesti m­. 1325.— Gyapjú-mosó 340.— Erzsébet m. 477 - Keresk. épület — Henger m. 537.— Köszénb. (Dräsche) 517.— Lujza-malom 302.— S.­tarjáni kstb. 638.— Molnárok és s. m. 444.— Köztégl. gy. köth. 575.— Pannonia m. 910.— Tégla-és mészégető 246.— Victoria m. 258 — Magy. fegyvergyár — .— Nemz. nagy. k. 117 — d) Közlik. vállalatok. Rimam.-s.-tart. 167.— »Adria« m. t. h. t. 150 — Schlick vasönt. 250.— Alföld-fiumei v. 5"/« 203 50 Serfőződe, I. m. k­ 20.— Bpest-pécsi v. r. t. 5"/, 204.— Sertéshizlaló 322.— Bpest-Szt-Lőrincz v. 2.— Spod.­a csontliszt gy. 85.— Déli vasút 5°/u —Szálloda r. t. 85.— Észak-keleti v. 200.— Szeg.­szgy. és fin. r. t. —.— Erdélyi vasút 5°/o 203 — Török dohány e. á. t. —. — Kassa-oderb. v. 5•/. 178.50 Uj-Antal v. üv.-gy. r. t. — Magyar-gal. v. •/« 202.— Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Márczius 1. — Árverések a fővárosban.­ Erzsébet-körut 42. márcz. 3. Reich Karolin ingós. 418 frt. — Kerepesi­ ut 66. már­czius 10. Nelkusz Gábor ingós. 2149 frt. — Rém-utcza 11. márcz. 8. Tujti István ingós. 1362 frt. — Kisdiófa­­utcza 9. márcz. 3. Grod Vilmos ingós. 361 frt. — Nép­­szinház-utcza 26. Tichtl Károly ingós. 674 frt. — Holló­­utcza 15. márcz. 3. Ehrenreich Adolf ingós. 416 frt. — Bálvány-utcza 4. mácz. 2. dr. Back Illés ingós. 397 frt. Soroksári-utcza 51. márcz. 4. Nádasdy József ing. 3044 frt. — Kerepesi-ut 38. márcz. 2. Ninterberger Mór ing. 326 frt. — Arena-ut 60. márcz. 4. Meissner Ferdinánd ingós 852 frt. Árverések a vidéken. Alsó-Némedi, márcz. 16. Stanka János ingatl. 804 frt.— Rimaszombat, márcz. 15. Hirschl Karolina ingós. 3348 frt. — Örményszékes, ápr. 11. Ber­­zenczey István ingatl. 6670 frt. — Szabadka, márcz. 21. Löw Max ingatl. 3440 frt. — Bodokalócz, márcz. 16. Klein Mátyás ingatl. 560 frt. — Krosznyik­ Vajda, már­czius 9. dr. Luzsinszky Józsefné ingós. 4128 frt. — Sza­badka, márcz. 4. Mucskovits Titusz ingós. 4700 frt. — Balovicza, ápr. 4. Baticza Illés ingatl. 7­20 frt. — Oros­háza, ápril 20. König Henrik ingatl. 3074 frt. — Baja, márcz. 14. Deutsch Lipót ingós. 5865 frt. — Tataháza, márcz. 7. Molnár János ingatt 2435 frt. — Pozsony, márcz. 15. Schmidt Louis ingós. 750 frt Pályázatok. Az eszéki pénzü­gyigazgatóságnál II. oszt. pénzügyi fogalmazói áll. 2 h. a. — A komáromi ügyészségnél aljegyzői áll. 2 h. a. Vízállás, márczius 1. Színházak ma, márczius 1-én : A nem­zeti színházban: A Szomlay-család. — Az o­p­e­­raházban: Herodiás. — A várszínház: Zárva. — A népszínházban: Kis madaram. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Méter Méter X Változik ! Változik szerint a «•••érint ** fölfltl alatt _______fölótt illat! Duna Tisza Pozsony 3.10 — apadó M.-Sziget 0.28 — apadó Komárom 3.66 — apadó V.Namény 2.53 — apadó Budapest 3.55 — apadó Tokaj 5.09 — áradó Mohács 4.60 — áradó Szolnok 3.44 — áradó Vukovár — — — Szeged 3.52 — áradó Újvidék 3.35 — áradó Bodrog Pancsova 3.04 — apadó S.-Patak 3.33 — áradó Orsova 3 42 — áradó Szamos Szatmár 1.42 — apadó urava Körös Barcs 0.38 — apadó Gyoma 3.68 — apadó Eszék 1.73 — apadó Maros SzAvft árad — 0.46 áradó Sziszek 3.09 — áradó Béga Mitrovica 2 65 — apadó Temesvár 0 60 — áradó tér. (Az e rovat alatt közlötteknek, sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) FŐVÁROSI VIGADÓ Kedden, 1892. évi márczius hó 1-én a boncz-estély ismétlése világhírű specialitások mutatványaival. Belépti díj 1 frt. Este a pénztárnál 1 frt 60 kr. K' Kezdete 6 órahor. "&IH (5157 Az Athenaeum könyvkiadó hivatalában megjelent és általa minden hazai könyvkereskedésében kapható . KÖZÖNYT KÖZÖNYNYEL Vígjáték három felvonásban. Irta M­ORETO­Fordította GYŐRY VILMOS. Ára 1 frt.

Next