Pesti Napló, 1892. október (43. évfolyam, 272-300. szám)

1892-10-22 / 292. szám

vatalában annyi fertőtlenítő szer van készletben, hogy a járvány bármily terjedelmet ölt, nem szo­rulhatnak meg.­­ A hetedik kerületi elöl­járóság kérdésére kimondta a bizottság, hogy azok az alsóbbrendű kávéházak, melyekben szeszes italokat szolgáltatnak ki s éjjeli zaj, zenélés és dorbézolás tapasztaltatott, 10 órakor szin­tén bezárandók a rendőrség közbenjöttével.­­ A Csokonai­ utcza 10. szám alatti börraktárnak 24 óra alatti kiköltöztetését, mondta ki a VIII. ker. elöljáróság, de ezt a járványbizottság egy albizott­sága, a­mely a helyszínen járt, szükségesnek nem látja s igy a járványbizottság az elöljáróság hatá­rozatát megsemmisítette. Holnap vasárnap a bi­zottság nem tart ülést.* A főv. szegénygyermekkert egy- 1 e­­­akáczfa-utcza 32. sz. a. menhelyén kolerában elhalt szülök árváinak rendezett be menhelyet, melyben máris számos árva élvezi az egyesület jótéteményét.* A vöröskereszt-egylet budapesti II. ker. választmánya, melynek L­i­p­­­h­a­y Béla báró az elnöke, a szegényház­ utczában levő menhely épületében népkonyhát nyitott. A népkonyha alatt melegedő termek is vannak, melyek szükség esetén szintén rendelkezésére fognak állani a sze­gényeknek.* Pest megye alispánja a kolerajár­vány miatt betiltotta a Szabadszálláson, Dömötörön, és Zsámbékon október 27. és 28. napjára hirdetett országos vásárt. — Nem tartják meg az okt. 23 óra eső székesfej­érvári országos vásárt sem.* A 16. számú helyőrségi kórházba ma délelőtt egy koleragyanús embert vettek fel: P a 1­o­v i­c­s közhuszárt, a 13. huszárezred ujonczát. * A fővárosi iskolák megnyitása érdekében dr. Csorba Ferencz törvényhatósági bizottsági tag mai napon indítványt nyújtott be a főpolgármes­ternél, mely indítvány az e hó 26-án szerdán tar­tandó közgyűlésen lesz napirendre kitűzve. Az in­dítvány így hangzik: Tekintettel arra, hogy a koleraesetek a járvány fellépése óta folyvást csak gyér és nem nagy korlátok közt hullámzó számban merülnek fel, és tekintettel arra, hogy egyéb ily járványok al­kalmával szerzett tapasztalat szerint nem mondható va­lószínűtlennek az, hogy a járvány jelen terjedelmében még hónapokon át el fog tartani, valamint tekintettel arra, hogy a szakértők meg­egyező véleménye szerint a társas érintkezés egymagá­ban véve a kolera terjedésének oka alig lehet , hogy a 10—12 éves korban levők ezen , az értelmiség körében különben is alig jelentkezett baj iránt legkevésbbé fo­gékonyak, továbbá tekintettel arra, hogy az oktatás és a tudomány művelése milliókra menő áldozatok árán ápolt főfontosságú közérdeket képez, amelyet csak nyilvánvaló szükség nyomása alatt szabad bármily egyéb érdeknek hosszabb időn át feláldozni, s hogy a tanításnak a tanév jelen szakában való megszüntetése az eleminél magasabb szervezetű iskolák legtöbbjénél a tanítás eredményét illetőleg máris alig helyrepótolható károkkal járt, végül különös tekintettel arra, hogy a rendkívül érzékenyen és sok irányban sújtott kereskedelem és ipar érdekében is fölötte kívánatosnak látszik, hogy a meg­lepetés első napjaiban keletkezett némely túlhajtott rendszabály következtében megfélemlített, sőt megté­vesztett fővárosi, hazai és külföldi közönség irányadó­nak tekinthető helyről immár bizalomgerjesztő nyilat­kozatokról is értesüljön .­­ » Tisztelettel indítványozom, hogy a főváros tör­vényhatóságának bizottsága, mint a szék- és fővárosi közvélemény illetékes tolmácsa, az ezen ügyben hatá­rozni hivatott járványbizottságnak tájékoztatására, mondja ki határozatilag, hogy a fent megjelölt isko­láknak további zárva­ tartását a viszo­nyok által indokoltnak nem látja , hogy az egyetemnek és a műegyetemnek azonnali, a fenn je­lölt további iskoláknak pedig a járványbizottság diskré­­cziója szerint megállapítandó egymásutánban eszköz­­lendő mielőbbi megnyitását kívánatosn­ak tartja. * Kalocsa, okt. 22. Foktőn ismét koleraeset for­dult elő; az uszódi betegek és elhaltak ürülékei bakteriológiailag megvizsgáltatván, dr. Portik ázsiai kolerát konstatált. Berlin, okt. 22. A »Reichsanzeiger« közzé­teszi a császárnak a kultuszminiszterhez intézett rendeletét, a­melyben a kolera ellen tett intézke­dések és azok körültekintő és buzgó végrehajtása fölött legélénkebb megelégedését s a hatóságok, egyes tisztviselők és az összes közreműködők ön­feláldozó és hű munkálkodásáért legmelegebb kö­szönetét és kiváló elismerését fejezi ki. Hamburg, okt. 22. Tegnap itt 10 koleraesetet jelentettek be. Halálozás nem történt. Tudomány, irodalom. »Magyar Történeti Életrajzok.« A m. tud. aka­démia történelmi bizottságának segélyezésével ki­adja a m. tört. társulat. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Budapest, 1892—93. évfolyam. Negye­dik füzet. A kitűnő vállalat ez uj füzetében Pór Antal folytatja Nagy Lajos királyunk életrajzát, melyből most a negyedik és ötödik könyv jelent meg, míg a befejezést a legközelebbi füzet fogja nyújtani. Az új füzetet is az önálló mellékletek és szövegképek hosszú sora díszíti, melyek összevá­­lasztása ismét nagyban dicséri a kitűnő szerkesztő, jeles történészünk, Szilágyi Sándor kipróbált ízlé­sét és fáradhatatlan buzgalmát.. Hat önnálló mel­léklet van e füzetben, melyek közül kiválóan f­öl­keltheti a figyelmet Hedvig lengyel királyné, Nagy Lajos leánya gyönyörű képe Matejko után. Rendkívül becsesek a szövegképek is: épületek, érmek, pecsétek, ékszerek, szobrok stb. rajzai, arczképek, melyek mind tanulságosan világítják meg a szöveget s egykorú vagy történelmileg hiteles eredetiek után készültek. Szilágyi Sándor e szép vállalata immár nyolczadik évfolyamát fe­jezi be s mindegyikben több kiváló történelmi egyéniség életrajzát közölte. A történelmi anyag, az érdekes olvasmányok és gyönyörű illusztrácziók oly gazdag tárháza van itt, mely díszére válik irodalmunknak s melyet kötelességünknek tar­tunk minden alkalommal a legmelegebben ajánlani a műveit magyar közönségnek, az ősi dicsőség minden barátjának. Egy évfolyam előfizetési ára­t írt (a tört- társulat tagjainak csak 5 frt). Az »Ungarische Revue« czímű folyóiratból (szerkeszti dr. Heinrich Károly) megjelent az október— novemberi kettős füzet­e Kuzsinszky Bá­linttól, Fest Aladártól, Wertner Móricztól, Káldy Gyulától, dr. Schwicker Jánostól, Szilágyi Sándor­tól, Schwarz Ignácztól, tartalmaz hazánkra vonat­kozólag részint eredeti, részint magyarból fordí­tott czikkeket. Rónay Istvántól Petőfi két dalának for­dítása s vegyes rovat teszi a füzet további tar­talmát. Színház és művészet. Operaszínház. A »Portréit néma« mai előadá­sának Márkus Emilia Fenelláján kívül az volt egyik érdekessége, hogy Massanielló szerepében Perottit hallhattuk, a­kinek ez a rebellis halászle­gény egyik legjobb alakítása. Évekkel ezelőtt a 2-ik felvonás lázító dalával és a 4-ik felvonás alta­tó­ dalával viharos tapsokra ragadta a közönséget. Perotti éneke ma is tele volt szenvedéllyel és mű­­vés­­i bravúrral, de a hatás kevésbbé volt zajos, a­mit a mai közönség hűvösebb hangulatá­nak kell tulajdonítanunk. A második felvo­násban még eleget tapsoltak, de a híres altatódal után alig csapódott össze néhány tenyér. Különben itt Perotti hangja tényleg híjá­val volt annak a lágyságnak, mely ennél a szám­nál nélkülözhetetlen. Ha itt az énekes folyvást fortékkal dolgozik, ez inkább rontja, mint növeli az illúziót, mert visszásnak tűnik föl, hogy valaki ily módon igyekezzék álomba ringatni egy boldogtalan, kedélybeteg leánykát. E jelenethez Stagno édes kantilénája kellene. Márkus Emilia minden izében művészi alakítása, mely a legneme­sebb plasztikát egyesíti a némajáték ékesszóló drá­­maiságával, ma is elragadta a közönséget, mely zajosan tapsolt az opera e kitűnő vendégének. Nagy tetőzés kísérte A. Wein Margit finom és ne­­héz kolorat­urával gazdagon ékített áriáját az első felvonásban. A herczegnő nem igen hálás szerepét a művésznő bájossá és rokonszenvessé tudja tenni. A nemzeti színház­ újdonságai. A nemzeti szín­ház színpadán pénteken három eredeti vígjáték kerül bemutatóra. Az újdonságokból a próbák már javában folynak, bár az egyik vígjáték próbáit Priel­le Kornélia asszony gyengélkedése némi­leg hátráltatta. Az Almássy Tihamér »Érdem­­kereszt«-jében Ujházy, Cs. Alszeghy Irma, Vizváriné és Gabányi, a Bérezik Ár­pád » Abronc«-jában Szacsvayné, Csillag Teréz, Náday és Zilahi, a legifjabb Szász Károly »Muzsá«-jában pedig P­r­i­e­rr­e Kornélia, Tolnayné Róza és Dezső József adják a fő­szerepeket. Mindhárom vígjáték egyfelvonásos, Színházi műsorok. A nemzeti színház­ban: okt. 24-én »A­hol unatkoznak«, 25-én »Czifra nyomorúság«, 26-án »Constantin abbé«, 27-én »Phaedra«, 28-án először »Érdemkereszt«, »Egy ábránd« és »A múzsa«, egyfelvonásos ere­deti vígjátékok, 29-én és 30-án ugyanez. — Az operaházban: okt. 24-én Bellincioni Gemma asszony és Stagno R. utolsó fölléptével »Paraszt­becsület« és »Sylvia«, 25 én Beck Vilmos föllép­­tével »Aida«, 27-én »Lohengrin«, 29-érn »Lamm­er­­moori Lucia« és először »Tous les trois«, 30 án Györgyné P. Zsófia asszony­ vendégjátékával »Hu­nyadi László.« — A várszínházban: okt. 27- én »Buborékot«, 28-án »A varázsfuvola«, 30 án »Angelo.« — A népszínházban: okt. 24-én »A csikós«, 25-én »Nebántsvirág«, 26-án »Fan­chon asszony leánya«, 27-én »Éjjel az erdőn«, 28- án »Fanchon asszony leánya«, 29-én »Szegény Jonathán.« A filharmóniai társaság hét hangversenyére műsoruk különösen érdekes voltánál fogva nagy érdeklődés mutatkozik a közönség közt és a jegyek jobbadán már elkeltek. Felkérik a hangversenyek törzslátogatóit, hogy a részükre fentartott jegye­ket e hó 23-áig 12 óráig bezárólag a Rózsavölgyi és társa czégnél annál bizonyosabban vegyék át, mert azontúl a c­ég más irányban fog a jegyekkel rendelkezni. Hétfőn, e hó 24-én kezdődik az egyes jegyek elárusítása az első filharmóniai hangversenyre, mely e hó 26-án este fél 8 órakor lesz a fővárosi vigadó nagy termében Sauer Emil drezdai zongoraművész közreműkö­désével. E hangverseny teljes műsora a következő : 1. W­a­g­n­e­r R. »Rienzi« nyitány (a filharmóniai hangversenyek keretében először). 2. Beetho­ven »Prometeus teremtései« czímű hallétből: a) Grave, b) Maestoso-Andante, Adagio-Andante quasi Allegretto. II. Finale Allegretto, Allegro solto (először) 3. Weber: »Hangverseny­darab« (F-moll) zongorára, zenekar kísérettel elő­adja S­a­u­e­r Emil. 4. Volkmann Róbert II. Sym­­phonia (op. 53. B-dúr) Allegro vivace. II. Alle­gretto. III. Andantino. IV. Allegro vivace. A hang­verseny vezénylését a. beteg Erkel Sándor elnök­karnagy helyett Erkel Gyula karnagy vállalta el. A budapesti zeneművész kör, melynek működé­se elé nagy érdeklődéssel tekint a zenekedvelő kö­zönség, ez évi első házi hangversenyét számos ki­váló művész közreműködésével s igen érdekes mű­sorral pénteken, e hó 28-án tartja meg a VI—VII kér. kör dísztermében. A zeneművész kör rendes és rendkívüli tagjai belépti jegyeiket Méry Béla pénztárnoknál (Dorott­ya­ utcza 7. sz.) vehetik át, hol mérsékelt számban vendégjegyek is kaphatók. Újabb halasztás. A Duse Eleonora újabb ha­lasztást kért vendégfelléptei megkezdésére. A nép­színház igazgatója beleegyezett azzal, hogy ha a művésznő az újabb terminust sem tarthatná meg, lemond egyelőre a vendégszereplés­­ről és az eladott jegyeket visszavált­ja a közönségtől. Duse Eleonora személye­sen óhajt e végből találkozni a népszinház igazga­tójával s e héten Bécsbe jön s ott fogják közösen megállapítani a vendégszereplés közelebbi rész­leteit. Bellincioni Gemma és Stagno Róbert hétfőn lépnek fel utoljára A »Parasztbecsület« kerül színre bérletszünetben. A művészek ugyan abban a darab­ban kívánnak elbúcsúzni a közönségtől, melyben itt először felléptek és oly kitüntető fogatatásra találtak. Ugyanakkor a »Parasztbecsület«-re követ­kező »Sylvia« hallétben lép fel hosszabb szüne­telés után először D. Müller Katalin első magántánc­osnő, a­ki tudvalevőleg balesete miatt mostanig nem léphetett fel. Népszerű hangversenyek. A Rózsavölgyi és társa elég ez idényben is rendez népszerű hangversenyeket, épp úgy mint a múlt évben, minden vasárnap délután 5 órakor a vigadó nagytermében, elsőrendű művészek közreműködésével és válogatott kitűnő műsorral. A kö­zönség kényelmére bérletet is rendeztek be és pedig oly formán, hogy 20 hangversenyre 18 frt mérsékelt ár fize­tendő. Eddig a következő művészeket szerződtették: Diemer Louis tanárt Párisból, Dinikó Demeter kamaraművészt, Eibenschütz Ilonát, Fried­­r­i­c­h-M­a­t­e­r­n­a Amália kamaraénekesnőt, Grünfeld Alfréd kamaraművészt, Mentor Zsófia kamaraművész­­nőt, Reichmann Tódor kamaraénekest, Rosen­thal Mór kamaraművészt, Sapelnikov K. orosz zongoraművészt, Sauer Emilt, Schucher Róza porosz királyi kamaraénekesnőt, Thomson Cesart, a Tschampa négyes hölgykart,­­W­alter Gusztáv és Winklmann Hermann kamaraénekeseket. A zene­kedvelők egyesülete Bellovits Imre igazgató vezénylete alatt, Mendelsohn, Paulus és Dvorzák leg­újabb rekviemjét fogja előadni. — A Krancsevics, Pinkus, Sabathiel, Bürger vonós­négyes társaság, a szo­kásos négy kamara­ estélyét szintén a népszerű hangver­senyek keretében tartja. Műsorába a következő számo­kat vette fel: Beethoven op. 129. Négyes A-moll és hárfa négyes, Haydn, Mendelsohn Es-dur, Smetana (ny)­ Tschaikovszky (II. előadás) négyeseket, továbbá Gold­­mark ötös (I. előadás) és Spohr, Nouette, kürt, fuvola, oboa, fagott és vonós­ ötösre. Az újév előtt tartandó hangversenyek sorrendje a következő: Október 30-án Sauer Emil, november 6-án : I. Krancsevics-négyes, nov. 13-án: Eibenschütz Ilona, november 20-án: Rosenthal Mór, november 27-én : Thomson Cesar, deczember 4-én : II. Krancsevics-négyes, deczember 11-én: Zenekedvelők egylete, Paulus, deczember 18-án: Sucher Róza, decz. 25-én Udel-négyes. A bérlet zárnapja október 27., ekkor kezdődik az első népszerű hangverseny jegykiadása: Liszt Ferencz társaság. A főváros zenészei és zenekedvelői körében mozgalom indult meg egy »Liszt Ferencz« társaság alakítása érdekében. Az eszme a zongoratanárok orsz. egyletében merült fel és már a novemberi közgyűlés tárgyalni is fogja az indítványt, mely szerint a zenetanárok orsz. egylete régi alapszabályai módosításával ala­kuljon át »Liszt Ferencz társaság«-gá.Az új társaság a már létező Kisfaludi s Petőfi társa­ság mintájára lenne szervezve. E czélből tegnap az első értekezlet meg is tartatott, mely után ban­ker volt. A »szultán« operettéből, mely a népszínházban no­vemberben kerül szinre, a héten a színpadi próbákat is elkezdik. F. Hegyi Aranka súlyos és hosszas betegségéből tel­jesen felgyógyult és 5 havi szünet után újra megkezdi működését a népszínháznál. Vele egy sereg lemaradt műs­ordarab fog felelevenedni. Legújabb szerepét ,A szultánit már tanulja. Egyletek és társulatok. A budapesti katholikus kör tegnap igazgató vá­lasztmányi ülést tartott, melyet gróf Ester­házy Miklós elnök hosszabb beszéddel nyitott meg. Az ülésen előbb a folyó ügyeket intézték el, azután pedig a választásokat ejtették meg. Titkár­nak újból G­y­ü­r­k­y Ödönt, gazdának K. Csá­szár Ferenczet és pénztárnoknak G­o­b­­­e­r Lajos Pált választották meg. Az elnök indítványára ha­tározatba ment, hogy katholikus körök szervezése czéljából a vidéken akcziót kezdenek és országos mozgalmat indítanak meg a milleniumnak katholikus jellegű megünneplése dol­gában is, a­mit L­é­v­a­y Imre indítványozott. A gyermekbarát­ egyesület közgyűlését tekintet nél­kül a megjelent tagok számára e hó 23-án, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja meg az állami felsőbb leány­iskola (Újvilág­ utcza 2. sz.) épületében. A magyar néprajzi társaság kedden,ehó 25-én d. u. 5 órakor, az akadémia földszinti üléstermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgyai a kö­vetkezők : 1. Elnöki megnyitó és előterjesztések. — 2. Tisztikar és választmány választása. — 3. Indítványok. — Közgyűlés után választmányi ülés lesz. Pályázat. A természettudományi társulat figyel­mezteti az érdeklődőket, hogy a tavalyi közgyűlésén hirdetett állattani pályázat e hó 31-én jár le. A pályá­zati hirdetés így szólott: »Kívántatik Magyarország valamely jellemző állatfajának, vagy kisebb állatcsoport­jának monográfiája. A tudományra nézve új, vagy kevésbbé felvilágosított adatokat támogató készítmények melléklése, a­mennyire a kidolgozott tárgy természete, engedi vagy követeli, kívánatos. Jutalma 300 forint.« A földrajzi társaság az egyetem ásványtani intézetében (Múzeum-körút 4. sz.) e hó 27-én, csü­törtökön d. u. 3 órakor felolvasó ülést tart. Fel­olvasó dr. Török Aurél : A Kaukázusról. Törvényszéki csarnok. Igazságügyi kinevezések. Ő Felsége az igazságügy­miniszter előterjesztésére E­ö­r­d­ö­g­h András és dr. T­r­a­i­b­e­r Vincze budapesti ügyészségi alügyészeket, valamint Sárkány József budapesti büntető­­birósági albirót a budapesti törvényszékhez birákká kinevezte és Koós Emil monori­­birónak a budapesti tavszékhez birói minőségben saját kérelmére leendő áthelyeztetését megengedte.­­ Az igazságügyminiszter Marek László pozsonyi­­birósági aljegyzőt a pozsonyi trvszékhez és Kádár Lajos nagybittsei jbirósági aljegyzőt a mis­­kolczi trvszékhez jegyzőkké, továbbá Gyöngyösi La­jos nagyszebeni törvényszéki joggyakornokot a dévai já­rásbírósághoz aljegyzővé és Herényi Antal győri tör­vényszéki írnokot a győri tvszékhez irodatisztté ne­vezte ki ; továbbá J­u­n­k­e­r János szegedi trvszéki al­jegyzőt a szegedi kir. táblához tanácsjegyzőül rendelte be és Csizmás Illés nagyszebeni trvszéki aljegyzőt a dévai tvszékhez, — H­ó­d­y Antal perlaszi­­birósági és Kecskemét­i Bálint pancsovai­­bírósági aljegyzőket kölcsönösen és Sigmond József marosvásárhelyi tör­vényszéki segédtelekkönyvvezetőt hasonló minőségben a dévai törvényszékhez helyezte át, végül Bessenyei Elemér, Dárdai Dezső és Nagy Iván budapesti tör­vényszéki joggyakornokokat dr. Vaisz-féle alapítványi joggyakornokokká és Stettner Géza igazságügymi­niszteri 3-ad osztályú számtisztet 2-ad osztályúvá és Szilágyi Mihály igazségügyminiszteri számvevőségi dijnokot ideiglenes minőségben 3-ad osztályú számtisztté nevezte ki. Beperelt vasútigazgatóság. A kereskedelmi mi­niszter előtt S­t­e­i­n­e­r Náthán és még huszonegy varasdi lakos azt a panaszt emelte a varasd­­goluboveczi b. a. vasút igazgatósága el­len, hogy ők felépítve a vasutat, az igazgatóság­nak a fővállalkozóval való összejátszása miatt nem kapták meg a pénzeket, ami teljes vagyoni romlásukat okozta, sőt emiatt egyesek öngyilko­sokká lettek. E panaszt a miniszter a budapesti törvényszékhez tette át, mely annak tárgyában megszüntette az eljárást. Ekkor a vasút igazgató­ságának tagjai hamis vád miatt jelentették föl Steinert és társait. A törvényszék ezzel a feljelen­téssel ismét akkér végzett, hogy azt illetékes el­bírálás végett a büntető járásbírósághoz tette át. A kir. tábla azonban most a törvényszéket mon­dotta ki illetékesnek, arra utasítva egyúttal, hogy a vizsgálatot megindítsa. A végtárgyaláson, me­lyen a vádlottakat dr. R­o­z­g­o­n­y­i Jakab fogja védeni, Steiner és társai meg fogják próbálni az igazgatóság ellen emelt panaszaik bizonyítását is. Fegyelmi ügyek a kúrián. Két bíró elleni fe­gyelmi ügyet tár­gyalt ma a kúria Daruváry Alajos elnöklete alatt. Az elsőben Helcz Fe­rencz vác­zi kir. járásbiró volt a vádlott, akinek fegyelmi vétségét Székely Ferencz kúriai bíró ismertette. Helcz járásbiró azzal volt vádolva, hogy míg a vezetése alatt álló bíróság a végre­hajtás iránt való megkereséseket a szükséges gyor­sasággal szokta elintézni, egy végrehajtási ügyben kissé késedelmeskedett. A dolognak az a magya­rázata, hogy a kérdéses esetben maga Helcz ellen kérték a végrehajtás foganatosításának elrendelé­sét. A megkeresés az esztergomi járásbíróságtól érkezett s azt Helcz, nyilván mert restelte a dol­got, az igtatókönyvbe »Helfer« név alatt vezet­tette be, az ügydarabot pedig magának osztot­ta ki és 3 hónapig tartogatta fiókjában. A kúria fe­gyelmi tanácsa ezért Helczet ma rosszalásra ítélte.­­ Erősebb büntetéssel illették Báthory László, időközben nyugalmazott temesvári tör­vényszéki bírót, akit Szeyffert Ede kúriai bíró előadása alapján feddésre ítéltek. Bá­thory­t több fegyelmi baja után ma azért vonták felelősségre, mert egy perben helyszíni szemlére és tanúkihallgatás végett a vidékre utaz­va, az eljárást ott félbenhagyta. Megrendelt per. Panaszos még alig volt szá­­nandóbb helyzetben, mint Goldberger Samu m. kir. államvasuti tisztviselő, a­kinek panaszára Hermann A. Gyula és Köncsi Mihály ma hamis vádaskodás miatt ültek a vádlottak padján. Köncsi és Hermann ugyanis, a­kik szintén az államvasutak szolgá­latában állottak, egymásután kétszer jelentették fel Goldbergert, előbb az igazgatóságnál, majd a keresk.­minisztériumban az anyagraktár hűtlen kezelése miatt. A fegyelmi vizsgálatok Goldber­gert büntelennek találták és a második eset után meghagyták neki, hogy panaszolja be felje­lentőit. A vádlottak a tegnap és ma folyt tárgya­lás során annyi mindennel állottak elő, ami ellen Goldbergernek kellett védekezni, hogy szinte úgy látsz­ott, mintha ő lenne a vádlott. A fegyelmi ira­tok azt tanúsították, hogy a Goldbergernél tartott házkutatás alkalmával nagyobb mennyiségű szap­pant, keféket, látcsöveket, botokat találtak, azt pedig tanúk állították, hogy kőszenet és pirszenet szállított lakására, a­mely utóbbiakra nézve azzal védekezett, hogy csak »kölcsönbe« vette. A bizo­nyító eljárás befejeztetvén, a törvényszék Gyur­­g­y­i­k Gyula dr. védőbeszéde után felmentő ítéletet hozott, mert nem nyert beigazolást az, hogy Köncsi és Herman tudva emelték a hamis vádakat. Halálozások. Millaud Albert, ismert franczia író, a »Figaro« munkatársa, mint egy párisi táviratunk jelenti, ma ott meghalt. Oszetzki Antal 1848/49. honv. őrnagy és az első nagy általános biztosító-társaság nyug. hiva­talnoka, ele 21-én, életének 74 ik évében Buda­pesten elhunyt. Táviratok» Fiume, okt. 22. Egy »Vortigern« nevű ritka szép alakú négy-árboczos, vitorlás angol hajó ér­kezett ide Rangoomból 40,000 zsák rizsszállít­­mánynyal. Útját 185 nap alatt tette meg. Potsdam, okt. 22. A császárné születésnapja alkalmából számos üdvözlő távirat érkezett a ki­rályi házzal rokonságban és barátságban álló ud­varoktól. A császár és a herczegek már korán reg­gel gratuláltak. Délután a császárné a királyi ház tagjai és a jelen levő fejedelmi személyiségek üd­vözletét fogadta. Itt és Berlinben a középületek és számos magánház fel van r­obogózva. Berlin, okt. 22. A »Tagblatt« jelenti Mombas­­sából. Wolf Jenő, a »Berliner Tageblatt« külön tudósítója az Ugandába menő expedíc­ióval szep­tember 24-én épen és egészségesen Kikujuba ér­kezett. Sevilla, okt. 22. A katholikus kongresszus re­­zolácziókat fogadott el, melyek szerint a világi is­kolák ellen állás foglalandó , a büntető törvény re­formálandó, hogy a vallás elleni támadások bünte­téssel sujtassanak és a tanszabadság kizárólag a vallási társaságoknak adandó meg. Sevilla, okt. 22. A katholikus kongresszuson egy szónok újra fölvetette a pápa világi hatalmá­nak kérdését és azt fejtegette, hogy annak helyre­állítása javára volna a munkásoknak. A lapok sze­rint hite jár, hogy a kongresszus feliratot fog in­tézni a királynéhoz. Pétervár, okt. 22. A zsidó elemi iskolák, me­lyek eddig a zsidó községek alatt állottak, a köz­­oktatásügyi minisztérium alá helyeztettek és a zsi­­nagógiai elöljáróság felügyeletére bízattak. Stambulov útja. London, okt. 22. (A Pesti Napló távirata.) A »Standard« jelenti Konstantiná­polyból, hogy a portának az orosz jegyzékre intézett válasza már meg­érkezett Pétervárra. Habár az orosz külügyi hivatal e jegyzék által éppenséggel nincs elragadtatva, mégis általában békés­nek tekintik, úgy hogy a Stambulov fogad­tatásából származott ügyet ezzel befeje­zettnek lehet tekinteni. A jegyzék nagyon rövid s Oroszország iránt táplált barátságos érzelmeit fejezi ki, különös súlyt helyez a lojális politikára, melyet a porta mindig követett, támaszkodva a szerződé­sekre, melyektől eltérni nincs szándékában. Crispi és Giolitti, Róma, okt. 22. (A Pesti Napló táv­irata.) Crispi és Girolitti közt teljes szakadás állott be. Crispi Casoriában beszé­det fog tartani egy ellenzéki jelölt érdekében. Keresztelő a német császári házban. Potsdam, okt. 22. Az újszülött herczegnő ke­resztelője ma délután 5 órakor volt az új palota jáspis-csarnokában. A császárné vörös bársony baldachin alatt ült a keresztelő oltár előtt, a hat herczegtől körülvéve. A császár, a herczegek és a fejedelmi vendégek nagy kísérettel jelen­tek meg. A keresztelést Dryander fősuperinten­­dens végezte. A keresztelő oltár körül csoportosul­tak, mint keresztszülök: a badeni nagyherczegné, a mecklenburg-strelitzi nagyherczeg és neje, az özvegy mecklenburg - schwerini nagyherczegné, Erzsébet schwerini herczegnő, Lipót bajor her­­czeg és neje, Károly Tivadar bajor herczeg és neje , Károly Ferdinánd holstein-glücksburgi herczeg és neje, továbbá a távollevő keresztszülők: az an­gol királynő, a spanyol régens-királyné, a Würt­temberg­ királyi pár és Frigyes császár özvegyé­nek képviselői. A keresztelési beszéd thémája: »Az Úr gondoskodik rólunk, megáld minket és meg­áldja azokat, a kik őt tisztelik« (lfj. zsoltár) volt. A lelkész beszédében ama nagy örömről emléke­zett meg, melyet a herczegnő születése a császári párnak okozott és megkeresztelte a herczegnőt : Victoria, Louiza, Adelhaid, Mathild, Charlotte nevekre. A keresztvíz alá a badeni nagyherczeg­­nő tartotta az újszölött herczegnőt. A császárné és a herczegnő megáldása után d­i­s­z­e­b­é­d volt a márványteremben, mely alkalommal a csá­szár poharát a megkeresztelt herczegnő egészsé­gére emelte. Hírek Párisból. Páris, okt. 22. Carnot elnök ma dél­előtt Ressmann olasz nagykövetet fogadta, ki Umberto király köszönő levelét nyújtotta át a franczia hajórajnak a genuai ünnepé­lyeken való résztvételéért. Páris, okt. 22. A képviselőház mai ülé­sén E­t­i­e­n­n­e­t választották meg 168 szavazat­tal alelnökké V­i­g­e­s ellenében, ki 141 szavazatot kapott. Páris, okt. 22. A képviselőház elfogadta a munkaadók és munkások közt felmerülő differen­­cziáknak békéltető és választott bíróságok útján való elintézéséről szóló törvényjavaslatot. Páris, okt. 22. Ferry és Barthelémy Saint-Hilaire levelet intéztek a Havas-ügynökség­hez, melyben teljesen valótlannak nyilvánítják azt az állítást, melyet Fauconnak Tuniszról írt mű­vére vonatkozólag az olasz lapok hangoztattak, mintha Barthelémy Saint-Hilaire Cialdini tábor­nok előtt kijelentette volna, hogy Francziaország nem fogja Tuniszt birtokába venni. Páris, okt. 22. Madagaszkárból érkezett hiva­talos jelentések szerint, a helyzet általában jó. Közgazdasági táviratok, Pétervár, okt. 22. Mint a »Brzawija Wiedo­­mosti« értesül, az uj német-orosz vámegyezmény pont­ozatainak kidolgozására kiküldött orosz bi­zottság Visnegradski visszaérkezése után novem­ber elején fogja ismét tárgyalásait megkezdeni. Pétervár, okt. 22. A »Nowosti« értesítése szerint az orosz államadósságot 1893. január 1-ére a következőleg állapították meg: Érczvalutában megkötött kölcsön 1426.472,133 rubel, hitelrubel­ben megkötött kölcsön 2511.273,579 rubel. New­ York, okt. 22. A washingtoni mezőgaz­dagsági és földmivelési osztály októberi közlése szerint a búza átlagos hozama 13 bushel acrenkint és így az összes termés 519.000,060 bushel, 1891-ben átlagban 15­3 bushel, összesen 611.800,000 bushel termett. A kukoricza átlagos hozama 20 —22 bu­shel, az összes termés 1,575.000,000 bushel, ösz­­szesen pedig 2,050.000,000 bushel termett. Búzá­ból nagy a kivitel, kukoriczából abszolúte véve nincsen kivitel.­­ A gabonaüzlet az alacsony árak daczára élénk , a farmerek az árakat kielégítőknek tartják. Berlin, okt. 22. A tőzsde gyengén nyílt meg s a bécsi tőzsde további árfolyamhanyatlásai folytán, vala­mint egy Párisban, Odesszában és Pétervárott megtele­pedett nagyobb kereskedelmi c­ég bukásáról érkezett hí­rek folytán, mely ügyben állítólag a drezdai bank ér­dekelve ven. Zárlatkor szilárd volt az üzlet. — Jegyez­tek : Osztrák hitelrészvény 165.12. Osztrák-magyar állam­vasuti részvény 122.75. Déli vasúti részvény 42.—. Dis­­kontó­bank részvény 184.60. Magyar aranyjáradék 94.85. Rubel 202.75. Laura 109.40. Bochumi 125.62. Harpeni 135.62. Gelsenkirchner 135.—. Duxi 219.87. Bnschtschrach 188.90. A meteorologiai m. kir. közp. intézet időjárási jelentése: ■.Október 22. Reggeli 7 órakor.) Közép-Európában a légnyomás általánosan sü­­lyedt. Itália fölül hazánk felé húzódott az egyik de­presszió, a másik a Skagerak körül tetemb­en mélyeb­­bedett. A magas nyomás Oroszország fölött megmaradt. Az idő Közép-Európában hűvös és esős. Itáliából és Ausztriából jelentenek sűrűbb esőzést Szófiában teg­nap zivatar volt. Nálunk országos esőzés van, egyes helyeken ha­vas eső, a hőmérséklet nyugaton igen alacsony, keleten kissé magasabb. A szelek élénkek. Kilátás: Változó, hűvös, szeles és többnyi­re még esős idő továbbra is várható. Imfózák és mulatságot Október hó 23-án. Nemzeti szinház. XXVII. bérletszünet.. Thermidor. Dráma 4 felvonásban. Irta Sardou Victorien. Forditotta Paulay Ede. Személyek: Labussiére Náday Martial Mihályi­ Lupin írnok Zilahi Bérillon bádogos Gabányi Marteau titkár Szigeti I. Tavernier Császár Jolibon fodrász Latabár Egy horgászó Tóth Chateuil Hetényi Biztos Mátrai Wolf Pálfi Simonét Faludi Jumelot ) fizott­ Sántha Vasselin ) sági Egressy R­icard ) tisztvi- Körösmezei Ribaud ) jelök Gyenes Bouchard Abonyi Gáspár Nagy Ibolya Brault Pintér Gauthier Kalmár Olivon Horváth Debum Dezső Egy hivatalnok Victor Riviére Narczis Pierre Magyari Egy suhancz Boros Fahienne Lecoul­teux P. Márkus E. Jacqueline Helvey L. Frangoise Vizváriné Mariotte Györgyné Brault kisasszony Keczeli I. Egy nő Lányiné Kezdete 7 órakor, M. kir. operaház. Évi bérlet 306. sz. Havi bérl. 16. sz. MARI, az ezred leánya. Víg opera 2 felv. Szerzette Donizetti. Szövegét irta St. Georg, s. Személyek: Maggiovechio Henszler H. Hortensio Dalnoki Sulpice Hegedűs Mari Bianchi B. Káplár Vécsei Paraszt Ney B. Tóni, svájczi fiú Kiss B. Torpi grófné Doppler J. Jegyző Vincze Az opera után : A párisi festők czimü bailetdivertissement. — Összeállította Mazzantini La­jos badletmester. ____Kezdet 1 7 órakor Vár szín­h­á­z. Nagy béri. 9. sz. Havi béri. 9. sz PHAEDRA. Szomorújáték 5 felvonásban. Irta Racine. Forditotta Farkas Albert. Személyek: Theseus Szacsvay Phaedra Jászay M. Hippolyt Nagy I. Aricia Hegyesi M. Theramen Pintér Oenone Felekiné Panop Újházi Ismene L. Boér H. Kezdete 7 órakor. N­é­p­s­z­i­n­h­­á­z. Blaha Lujza asszony, mint vendég. A sárga csikó. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Csepreghy F. Személyek: Bakaj András Szabó Erzsike Blaha F. Csorba Márton Lubs­t­­zky Ágnes, felesége Pártényiné Laczi, a fiuk Kiss M. Gelecséri Német Peti, a fia Bérczi Harasztos,kántor Sántha Boltos Iczig Solymosi Csárdás gazda Horváth V. Bogár Imre Békési Szúnyog Tirnovai Gazsi Ferenczi Bagó Újvári Böske Vasvárirté Kecskésné Szöcs K. Kezdete 7 órakor (Folytatás a mellékleten.)

Next