Pesti Napló esti kiadás, 1892. december (43. évfolyam, 332-371. szám)

1892-12-02 / 333. szám

lásügyi vitája azt a benyomást tette mindenkire, hogy a klérusnak minden körülírás nélküli teljes diadala — igenis — lehetséges. Ezen benyomások alatt indítványoztuk mi is és hozta meg a tiszán­­inneni egyházkerület azon határozatot, mely sze­rint felhívandó a zsinat, hogy ha csakugyan módo­­síttatik az 1868-iki törvény, hasson oda, hogy ho­­zattassék be legalább a polgári házasság. Semmi sem jellemezheti jobban a helyzetet, mint a pro­testáns részről ekként nyilatkozó rezignáczió. És ez még csak tegnapi dolog. Az a vakmerő agitá­­czió, melynek sikerült ilyenné alakítani a még csak tegnapi helyzetet, még teljes tüzében van; lapjai itt és Rómában teljesen egy húron pen­­dü­lve, tüzet okádnak a miatt, hogy egy kissé kör­mére koppintottak, s hogy diadala eddig nem tel­jes, mert ő még többet, egészen mindent akart és remélt! Miért tétováztak oly sokáig azok, a­kik most annyira neki iramodtak a szabadelvüségnek ? Az a gróf Csáky, ki most, bizonyosan saját nem kis csudálkozására, a vallásügyi szabadelvű­­ség zászlótartójának szerepében találja magát, csak néhány hóval ezelőtt bizony még nem mu­tatta magát nagyon áthatottnak attól, mit ha egyéb nem, hát az állam tekintélye mindenesetre megkívánt. És az összes pártok szóvivői a szabad­­elvűség követelményeit a »szülök szabad rendel­kezése« hangoztatásával vélték kielégíthetni. Meg­változott volna minden egy varázsütésre . . . ? És vegyük mindezekhez azt, hogy azért a polgári házasságért senki sem lelkesedik. Ránk nézve felekezetül kétségtelenül kedvezőbb a sta­­tusquo; ránk nézve a polgári házasság csak veszett fejszének nyele, mert az, hogy a polgári házasság behozatalával inaugurált egészen új egyházpoli­tikai rendszer logikai folyományai érvényesülni fognak-e a jövőben, még egészen bizonytalan. De magáért a polgári házasságért, ezen intéz­mény saját benső természete és értékéért nem lelkesednek azok a liberális katholikusok sem, kik most — mint deus ex machiná-t — előtérbe lépte­­ték s a felpezsdült mozgalom alkalmával a zász­lóra írták. Ők csak expedienst kerestek arra, hogy a klérus előtt való meghátrálásukat fedezhessék; ex­pedienst arra, hogy egy megunt miniszterelnöktől megszabadulhassanak. Épp oly kevéssé lelkesül érte a nép nagy zöme, mely hallott ugyan haran­gozni, de esze ágában sem volt, hogy a dolog oly közel áll; a nép nem fogja egyhamar belátni, »mi­től jó« a régi bevett szokásnak és életmódnak ily­nemű megbolygatása s kellemetlenül fogja tapasz­talni a szaporodó polgári funkcziókkal okvetlen járó felemelt községi pótadót. Nem lehet-e méltán tartani attól, hogy a min­den oldalról kelletlenül fogadott reform kelletle­nül, s talán természetéből kiforgatva fog életbe léptettetni ? Nagyon bőven van okunk aggoda­lomra. A polgári házasság behozatala kétségen kí­vül egy nagy reformot képvisel. Annyit jelent, mint teljes szakítást az ezen országban ed­dig követett egyházpolitikával. Túlnyomó ka­­tholiczizmus, roppant vagyonnal ellátott ka­­tholikus klérus egyrészről, kisebbségben le­vő, de jelentékeny erkölcsi erőt képviselő, anyagilag szegény, az egyensúly fentartása végett az állam részéről specziális oltalomban részesülő protestantizmus más részről — ez volt az eddig fennálló rendszer. Ezentúl a specziális oltalom megszűnik, a teljes jogegyenlőség inauguráltatik, szabad a tér, a verseny, éljen meg mindenki úgy, a mint tud. De a jogegyenlőség rendszere a pol­gári házasság behozatala által csakis kezdemé­nyezve lesz, mert az egyenlőség nem lesz való­ság mindaddig, míg az egyik felekezet az állam részéről óriási dotáczióban részesül, a másiknak pedig alig jut még koldus alamizsna is. — Az állami oltalom rendszere mellett éreztük ugyan nyomását, de meg tudtunk élni a katholikus klérus nagy anyagi hatalma mellett; ha megszű­nik a törvények oltalma,, akkor ezen hatalomnak ki leszünk szolgáltatva. Éppen ezért mi ekkoráig, a fennálló rendszerhez tartva magunkat, nem lép­tünk arra a térre, hogy akár az egyházi javaknak bevonását, akár saját megfelelő állami dotácziónkat kezdeményezzük; ezentúl egyszerűen a megélhe­tés ösztöne fog erre a térre terelni bennünket; sőt még akkor is, ha mi magunk e tekintetben telje­sen tartózkodó állásban maradnánk, a helyzet ere­jénél, a behozott rendszer logikájánál fogva úgy fogunk itt állani, mint várományosok, akár úgy, hogy adják ki részünket abból, a­mi ez országban a vallás fentartására, a közoktatásra és jótékony­ságra eredetileg rendeltetett; akár úgy, hogy az egyházi javak egyszerűen szekularizáltatván, a ver­sengő felekezetek egyenlően utaltassanak a saját eszközeikkel való önfentartásra. Ez a polgári házasság behozatala által inau­gurált rendszer logikai háttere. Számoltak-e ezzel azok, kik most az eszmét egyszerre, s mondhat­nám váratlanul felkarolták, s a szabadelvűség siboletjévé tették ? Kárpótlást akarnak adni nekünk, protestán­soknak ? No hát mi csak akkor leszünk kártalanítva, ha a kezdeményezés logikai folyományai tényleg bekövetkeznek, addig mi maradunk a megrövidí­tett fél s a dolog természeténél fogva oda leszünk utalva, hogy az új rendszer teljes kiépülését szor­galmazzuk. Annyi kétségtelennek látszik, hogy nagy illú­zióban ringatják magukat, kik azt hiszik, hogy a polgári házasság behozatalával be lesz, és­pedig az államra nézve diadalmasan,­ fejezve a megindult kul­­turharct. Inkább félő, hogy csak ezután kezdődik a haddelhadd. A mi katholikus papságunk, mely most már teljesen benn van az ultramontanizmus sodrában, eget-földet mozgásba fog hozni, hogy megkeserültesse az állammal azt a vakmerőségét, melynél fogva nem teljesítette azon módon ösz­­szes követeléseit; el fog követni mindent, hogy bevágja az utat az új rendszer további következ­ményei előtt, hogy ezen új rendszer rá nézve ár­talmatlanná tétessék. És meglehet, hogy törekvése eredményes lesz, mert — mint Kossuth mondá — az élet kineveti a logikát. Attól függ, komoly alapja volt-e annak a szabadelvű felbuz­dulásnak, melynek most szemtanúi voltunk, vagy nem volt az egész egyéb, mint egy pillanatnyi fel­­lobbanás, vagy éppen egy taktikai művelet ?! Mi, protestánsok pedig ám bízzunk Istenben, de he­lyezzük már egyszer szárazra a puskaport. Na­gyon kényelmes politika azt várni, hogy míg mi magunk teljesen meghúzzuk magunkat, mint a csiga héjába, mások, a liberális katholikusok fog­ják számunkra a gesztenyét a tűzből kikaparni. Ébredjünk már egyszer megfelelő tevékenységre­­ a mi megfeszített erőkifejtésünkre is szükség lesz a nagy munkában, mely minden valószínűség sze­rint még majd ezután következik. Mocsáry Lajos: KÜLÖNFÉLÉK. decz. 2. A hiv. lapból. Kinevezések. Rasvan Simon okleve­les tanítót a kanizsai községi elemi iskolához — egy­előre ideiglenes minőségben — rendes tanítóvá­­ Dan­­c­z­i­n­g­e­r Francziska és Ferenczy Lajosné szül. Odor Ilona okleveles kisdedóvónöket az erzsébet-kos­­suthfalvai állami kisdedóvodákhoz kisdedóvónökké, — Schweiger Gábor m.-szigeti kir. pénzügyigazgató­sági fogalmazógyakornokot a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületébe segélydijas joggyakornokká, — Englän­der Jeromos hódmezővásárhelyi ügyvédjelöltet — és T­a­s­c­h­­­e­r József szegedi lakos jogszigorlót a szegedi királyi Ítélőtábla kerületébe dijas joggya­kornokokká, — Balogh Bertalan kiskőrösi adóhiva­tali gyakornokot a nagykátai kir. adóhivatalhoz ideig­lenes minőségű II. oszt. adótisztté, — Sebes Mihályt a homonnai kir. sóhivatalhoz sóhordárrá, — Javor­­n­i­k János igazolványos honvédőrmestert a zólyomi kir. járásbírósághoz segédszolgává, — Savonyák József szolgasegédet jelenlegi alkalmaztatása helyén II. oszt. hivatalszolgává nevezték ki. Megerősítés. Kossovits Józsefet, a vakok buda­pesti országos intézetének ének- és orgonatanítóját ez állásában végleg megerősítették. Alapszabály jóváhagyások. A temesvári kerü­leti betegsegélyző pénztár, — a B­r­a­u-t­e­s­t­v­é­r­e­k­­féle temesvári szeszgyári c­ég­­vállalati) betegsegélyző pénztár, — a beszterczebányai első magyar posztó- és gyapjúgyár részvénytársaság vállalati beteg­segélyző pénztára, — a fővárosi kereskedők (magánegyesületi) betegsegélyző pénztára — a pápai kerületi betegsegélyző pénztár, — a j­á­s­z­d­ó­s­a­i ka­szinóegyesület, — a szegedi zsidó árvaegylet alap­szabályait a bemutatási záradékkal ellátták. Névváltoztatás. Kiskorú Perlfaszter Jenő lu­­gosi illetőségű lakos »P­á­r­t­o­s«-ra változtatta át vezeték­nevét. Uj titkos tanácsos. A király báró C­h­e­r­­­e­k Emilnek, a legi, magán és családi alapok helyet­tes főigazgatójának — ez alapok főigazgatójává való egyidejű kinevezése mellett a titkos tanácso­si méltóságot adományozta. Gróf Károlyi István pohárköszöntőjének szöve­gét az »O. É.« jelen volt képviselője nemcsak hogy nem közölte abban a formában, melyben ki kell tűnnie, hogy a beszédnek mely részei, s milyen ha­tással voltak a hallgatóságra,­­ hanem a beszéd­ből egy lényeges részt egyszerűen ki is ha­gy­o­t1. Erre vonatkozólag a »Magyar Hír­lap« mai száma a következőket közli: Erre aztán olyan inczidens történt, mely a jelenlevők közt nagy szenzácziót keltett, amint­hogy bizonyára nagy szenzácziót fog kelteni min­denütt. Károlyi István gróf ugyanis emelkedettebb h­angon, mintha ezzel is emelni akarná szavainak súlyát, a következő nagyjelentőségű szavakat mondta: Az államférfi éppen úgy, mint a léghajós, midőn a magasba készül, teljesen felszerelve indul útnak. De megtörténik, hogy mikor már fönt van, észreveszi, hogy olyan súlyokat is visz magával, amelyek holt súlyok. E szavakra hatalmas taps, éljenzés rázta meg a levegőt. És ez a taps, ez az éljenzés perczekig tartott, annyira, hogy­ Károlyi István gróf követ­­kező mondatát csak a hozzá közel ülők hallhat­ták meg. — — — És amikor ezt észreveszi, — foly­tatta Károlyi gróf, — akkor a léghajós nem arra gondol, hogy megmentse magát, hanem, hogy megmentse azokat, a kiket magával visz. Megjegyezzük, hogy a félhivatalos »O. É.« Károlyi István gróf beszédének ezt a passzusát kihagyta tudósításából. Ami gróf Károlyi István beszédének azon másik pontját illeti, mely igy szólt: »Te vagy hivatva mától fogva, tisztelt bará­tom, letörölni ama tükörről, melyet a legma­gasabb helyen felmutatsz, a hosszú évek óta rátapadt leheletek okozt­a sötét ho­mályt, mert a legalkotmányosabb királynak sem lehet örök homályban tisztán látnia !« a »N e m z e t« mai lapja azt a megjegyzést csatolja ehhez, hogy a tudósításból nem lehet ki­venni, minő hatást tettek e szavak a hallgatóság­ra ? — E kérdésre mindenki, aki a lakomán jelen volt, megmondhatja, hogy e szavak is általános és zajos helyesléssel találkoztak. Wahrmann Mór végrendelete. A budapesti tör­vényszék polgári osztályánál tegnap délután hir­dették ki Wahr­mann Mór végrendeletét. A csa­lád részéről K­r­a­u­s­z Izidor dr. és W­a­h­r­m­a­n­n József előtt történt a kihirdetés, a­kik Wein­­mann dr. kir. közjegyző helyettese Mocsigay Jenő kíséretében jelentek meg.­­ A végrendel­kező örököséül minden létező vagyonának kétharmadrészére nézve leányát, dr. K­r­a­u­s­z Izidorné szül. Wahrmann Renét, egyharmadrészére nézve pedig egyen­lő arányban fiait, dr. Wahrmann Ernőt és dr. W­a­h­r­m­a­n­n Rikárdot ne­vezi ki. Ez utóbbiak örökrészéből levonásba jönnek még azok az összegek, a­melyeket adósságaik kifizetésére fordított könyvei tanúsága szerint. — Hagyományokat rendel Wahrmann unokahugának, Goldstein Vilmának, ha még hajadon lenne, 20.000 frtot; a z­s­i­d­ó jótékony, kegyeletes és mivelődési egyleteknek 100.000 frt, egyéb ily fajtájú egyleteknek 60.000 frt alapitvá­­nyi tőkét.­­ Végrendeletének végrehajtóiul Sán­dor és József nevű öcscseit, M­a­c­h­­­u­p Adolfot, T­r­e­b­i 18 Ignáczot és Beck Nándort kéri föl, a kik minden szükséges dolgot elrendez­nek, az esetleg hagyatékában levő idegen vagyont illetékes, helyére visszatérítik és kifizetik az adós­ságokat is. Ők nevezik meg amaz egyleteket, a­me­lyek közt a 150,000 frt hagyomány felosztandó lesz és felhatalmazást nyertek arra nézve is, hogy örök­hagyó készpénzét és értékpapírjait, függetlenül az örökösök beavatkozásától, a kijelölt helyekre for­dítsák. A végrehajtó bizottság jogtanácsosává Wahrmann dr. Weinmann Fülöp kir. közjegy­zőt nevezi ki, a kinél emez 1888. október 17-én kelt végrendeletét is őrizetbe adta volt. A lipótvárosi választás. Dr. Ullmann Sán­dor az alábbi nyilatkozat közlésére kérte föl la­punkat . Minthogy arról győződtem meg, hogy a Lipótváros szélesebb körei azt óhajtják, hogy e kerületet kereskedő képviselje, arra kérem azokat a barátaimat, a­kik az én jelöltetésem kö­rül fáradoztak, hogy a dolgok ilyetén állásá­ban reám nézve felettébb megtisztelő működésü­két beszüntetni szíveskedjenek. Budapest, 1892 decz. 2. Dr. Ullmann Sándor: Az V. kerületi Mezei-párt választói ma este 7 órakor az Európa-szállóban újabb értekez­letet tartanak. Eltűnt herczeg. Münchenből jelenti egy táviratunk, hogy Károly herczeg, Lajos her­czeg másodszülött fia, hétfőn, szülei távolléte alatt eltávozott Münchenből s eddig még nem tért vissza. Azt hiszik, hogy a herczeg sportból a hegyek közé rándult ki s biztosra ve­szik, hogy a napokban vissza fog térni.­­ Egy későbbi táviratunk ezeket jelenti. A rendőrség je­­entése szerint Károly herczeg kirándulásáról valószínűleg még ma visszatér. A szatmári főgimnázium új igazgatója. A ki­rály A­­­b­e­n Mátyást, a szathmári katholikus fő­gimnázium ideiglenes vezetésével megbízott otta­ni rendes tanárt, e tanintézet ren­des igazgatójává nevezte ki. A kolera. November hó 30-ikának éjféli 12 órájáról deczember hó elsejének éjféli 12 órájáig­­ 2 megbetegedés és 1 halálozás tör­tént; megyógyult 2 beteg. Megbetegedtek: Mihályi József kőműves, Benis János kocsis. Meg­halt Filip Ágoston. Meggyógyultak Ju­hász János, Szép Kálmán. — Éjféltől ma délig egy koleraeset sem fordult elő a barokkórházban. Há-­­­rom beteget gyógyultan elbocsátottak. Az egyetemi kör a második diákkongresszus­­ elé terjesztendő diák­szövetségi tervezet kidolgozására egy bizottságot küldött ki, melynek tagjai a következők: Hindy Attila, Csukássy Jenő, Parecz Béla, Kőrös Endre, Engel Aurél, Rácz Dezső és Petro­vits Elek. A budapesti királyi orvosegyesület tegnap tar­tott 23-ik rendes ülésén Ángyán Béla egyetemi tanár érdekes előadást tartott a pesti barokkór­házban a Klebs-féle »anticholerin«-nal tett kísér­letekről s ezek eredményéről. Ugyancsak ő ter­jesztette elő az 1889—90-ik évi influenza-járvány statisztikai adatait. Előadásokat tartottak még dr. I­r­s­a­i Artur és E­r­ő­s­s Gyula dr. magántaná­rok s Reich Gyula dr. egyetemi tanársegéd. A budapesti tűzoltó testületek szövetsége teg­nap tartott közgyűlésén először is az új elnök V­u­k Gyula installácziója ment végbe, a­ki ebből az alkalomból száz forint alapítványt tett. Ezután a folyó ügyek elintézése következett. Breuer Szi­lárd alelnök bejelentette, hogy Csáky Albin gróf közoktatásügyi miniszter megengedte az ál­lami középipariskolában a tűzoltás tanítását. Ehez képest a jövő félévben megkezdődik a tanítás, melynek vezetésével Breuer Szilárdot bízták meg. Markusovszky Béla titkár indítványára elha­tározták, hogy a böjti vasárnapokon az állami kö­­zépiskolában a tűzoltó testületek tagjai számára szakfelolvasásokat tartanak. Topaleczky Ká­roly mutatott be ezután egy önműködő villamos tűzjelző készüléket, mely tűz esetén maga meg­szólaltatja a vészjelző harangot. A készüléket igen praktikusnak találták. Végül elhatározták, hogy felirat útján kérik meg az államvasutak igazgató­ságát, hogy engedje meg a vasúti tűzoltóságoknak a testülethez való csatlakozását. Színház és művészet. Blagosch rec­itator ma este fél nyolcakor szűkebb körű felolvasást rendez, nagyobbára a sajtó számára az István-főherczeg szállóban. Ezt egy nagyobb, nyilvános felolvasó-előadás fogja kö­vetni a vigadó kistermében a hirlapírók nyugdíj­intézete javára, nem látta igazolva azt, hogy tulajdonképpen milyen ok­irat volt az, a­melyet a vádlott megsemmisített. — A kir. ügyész és magánpanaszos felebbezett. Csalárd bukás Tegnap hirdette ki a budapesti törvényszéknél Mladoniczky Nándor tanács­­elnök Schulhof Adolf és társai bűnperében az ítéletet. E szerint a bíróság Schulhof Adolfot a btkv. 414. §ának 1, 3. és 4. pontjába ütköző csalárd bukás és a btkv. 222 §-ába ütköző hamis tanúzásra rábírás bűntettében találta bűnösnek, míg a 226. §­alapján ellene emelt vád alól fel­mentette és összesen harmadfélévi fegy­­házra ítélte úgy, hogy ebből 6 hónap a vizsgálati fogsággal kitöltve van. Wurm Henriket, mint bűnsegédet a törvényszék nyolcz hónapi bör­tönnel sújtja, ellenben Schulhof Lipótot tel­jesen felmentette. A két elitélt és a kir. ügyész felebbezett, az utóbbi a harmadrendű vád­lottat illetőleg is. T­áviratok. Bécs, nov. 2. (Képviselőház.) A rendelkezési alap folytatólagos tárgyalásánál Jároski a lengyelek nevében kijelentette, hogy a rendelke­zési alapot megszavazzák és a kormánynyal jó vi­szonyt szándékoznak fentartani. Schwarzenberg herczeg beszédével foglalkozva Javoski kijelen­tette, hogy a dualizmus kétoldalú szer­ződés, melyet nem szabad egyoldalú­­lag megbolygatni. A parlamenti helyzet a kormány és az egyesült német baloldal közt fel­merült félreértéstől keletkezett. Arról van szó, vájjon a párt és a kormány közt megállapodások történtek-e, melyeket a kormány nem tartott meg. A pártnak ellenséges indulatáról a kormánynyal szemben nem lehet szó. Ha Taaffe gróf beszé­dében egy bizonyos passzust nem hozott volna fel, Plener egészen máskép beszélt volna. A többség­­alakításhoz még főfeltétel szükséges, először a programm, melynek alapján a kabinet megalakí­tandó, másodszor a többséget képező pártok egyen­súlya, harmadszor az abszolút, megállapított szám­beli erő, negyedszer nem szabad a többség kedvé­ért senkit sem feláldozni és senkit sem szabad kizárni, aki a programmhoz csatlakozik. Szónok vázolja a többség alakításra vonatkozólag eddig tett sikertelen kísérleteket és nevezetesen figyel­meztet a szándékolt felirat alkalmával történtek­re. Kijelenti, hogy pártja elhatározta, hogy eset f­­ekvési szabadságát megóvja, míg a viszonyok úgy­­ alakulnak, hogy az állam javára az egyes király­­­­ságok és országok érdekében és a trónbeszéd pro­­­­grammjának megvalósítására oly többség alakul­­­­hat, amilyet előbb rajzolt a szónok. Azzal az­­ óhajjal végzi, hogy a gazdasági munkálkodásnak­­ szabad út nyíljék. (Élénk hosszantartó tetszés.) Szónokot a miniszterelnök és számos képviselő üdvözli.) Lüttich, deczember 2. A Horlozin-bányában sztrájkoló munkások megtámadták a kerülőt és súlyosan megsebesítették. A rendőrség közbelépett és tüzelt. Két bányászt megöltek. Félő, hogy a sztrájk általánossá válik. Lüttich, decz. 2. A harlozi kőszénbánya stráj­­koló munkásai egész nap igen izgatott hangulat­ban jártak csapatosan ide­s­tova. Este a községi hatóság eltiltotta a csoportosulást. Azt az embert, a­ki a tilalmat kifüggesztette, a sztrájkolók egy csapata, mely körülbelől száz főből állt, kövekkel megdobálta és fején megsebesítette. A rendőr­biztos felhívta a sztrájkolókat, hogy oszolja­nak szét. Ezek revolverlövésekkel feleltek, mire a rendőrbiztos és a vele levő csendőrök a zavargók közé löt­tek. Egy bányász meghalt, három, köz­tük egy asszony, megsebesült. Erre a sztrájkolók szétoszoltak. Az összes korcsmák zár­va vannak , újabb rendzavarás nem történt. Attól tartanak, hogy holnap általános sztrájk fog ki­törni. Madrid, decz. 2. Nagy forrongás uralkodik a városban. A királyné elfogadta a prefektus és a polgármester lemondását. A lemondottak javára tüntetést rendezett a polgárság; a rendőrség fellé­pett ez ellen. A város katonailag meg van szállva A csapatok összpontosítva vannak. Madrid, decz. 2. Pena Ramiro gróf Madrid prefet-jévé neveztetett ki. Madrid, decz. 2. Tegnap este újabb, jelenték telen tüntetések voltak. A prefektus rendeletet bocsátott ki, melylyel eltilt minden gyülekezést és tüntetést az utczákon. London, decz. 2. A reggeli lapok Szamorából nyugtalanító táviratokat közöltek, a­melyek sze­rint a benszülöttek megtámadtak volna több an­gol alattvalót. Egy angol hajó Apiába indult. A Panama-ügy. Páris, decz. 2. Úgy látszik, a miniszterválság megoldhatatlan mindaddig, mig a Panama-ügyi vizsgáló bizottság dolgai véget nem érnek s a bí­róságok és a bizottság közt fenforgó viszály el nem lesz intézve. Páris, decz. 2. Azt hiszik, hogy a Pana­ma-ügyben kiküldött vizsgálóbizottság e hét végén körülbelől bevégzi munkálatait. B­r­i­s­­s­o­n ennélfogva csak két vagy három nap múlva fogja megalakítani a kabinetet, mert addig a bizottság működésének befejezése következtében, a kedélyek valószínüleg le fognak csillapodni. KÖZGAZDASÁG. A budapesti gabonatőzsdéröl. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vétel­kedv kedvező, az irányzat szilárdabb volt és 22,000 mm. kelt el 21/2—5 krral magasabb árakon. Elkelt: Búza: Tiszavidéki: 200 mm. 70 k. 8.25 frton, 100 mm. 78-8 k., 100 mm. 78'5 k., 100 mm. 78 k. 8.17'­, forinton, 300 mm. 78 k. 8.15 forinton, 200 mm. 77-7 k. 8.10 forinton, 100 mm. 77­5 k. 8.10 írton, 100 mm. 76­7 k. 7.95 forinton, 100 mm. 76­5 k. 7.90 forinton, 100 mm. 76 k. 7­85 forinton, 160 mm. 76 k. 7.90 forinton, 1400 mm. 75 7 k. 7.85 forinton, 200 mm. 76 k. 7.80 forinton került forgalomba. Pest megyei: 100 mm. 785 k. 8.5 forinton, 100 mm. 78 k., 100 mm 77-5 k. 8.06 írton, 100 mm. 77'8­8.­ forinton került forgalomba. Fehérmegyei: 300 mm. 78 k. 8.05 forinton került forgalomba. Bánáti: 2500 mm. 77-2 k. 7.87'­, forinton, 500 mm. 78 k. 750 írton került forgalomba. ▲ kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület Törvényszéki csarnok. Modern házasság. Kuhn Emilia bárónő, unokahuga báró K­u­h­n Ferencz volt hadügymi­niszternek,harmadéve férjhez ment Brenner Ede postatiszthez. Az oltár elé lépést a menyasszony kívánságára egy okirat kiállítása előzte meg, melyben a vőlegény arra kötelezte magát, hogy nagyszebeni 36.000 frt értékű házának harmadát jegyajándékképpen a bárónőnek adja. Ez megtör­ténvén, a vőlegény Nikolsburgba utazott, ahol el­jegyezte »szive választottját«, kit csak most a házassági alkudozások befejezése után látott elő­ször. Az ily módon kötött házasság közös sorsa e frigyen is betelt, annál inkább, mert a fiatal báró­nő sehogysem érezte jól magát 62 éves férje házá­ban. El is hagyta alig egy hónap múlva férjét, akivel tegnap a büntető törvényszék sorompói előtt találkozott. Kuhn Emilia bárónő ugyanis Brennert válóperén kívül okirathamisítás miatt is perbe fogta. Panaszában azt adta elő, hogy a­midőn atyja há­zába »hirtelen« visszatért és mindenét Budapesten hagy­ta, férjének az volt első dolga, hogy a ház harmadré­szének ajándékozásáról szóló írását felkutatta és meg is találta, bár azt egy dobozban jól eldugva tartotta. Bren­ner a rendőrség előtt tett vallomása szerint az írást tűzbe vetette. Emiatt került a vádlottak padjára. Ma volt ügyében a végtárgyalás, melyen K­á­k­o­s­y József elnökölt. A vádhatóságot S­o­ó­s Kálmán kir. alügyész, a talpig gyászban megjelent özvegyet Nagy Dezső dr. képviselte, a vádlottat pedig báró Purczell Andor ügy­véd védelmezte. Az érdekes pár más és másként adja elő házassá­gának tanulságos históriáját, csak abban egyeznek meg mindketten, hogy ez eljegyzés napjáig a színét sem látták egymásnak, hanem minden előzetes dolog »tár­gyalása« levélváltás útján történt. Brenner tagadja, hogy ő menyasszonyának adta volna is, mert csak »ígérte« a kérdéses okiratot. K­á­­­o­s­s­y elnök : Hisz’ a rendőrségnél azt is be­ismerte, hogy elégette ? — Dehogy is ismertem. —­ Nem mondta ott, hogy »a kérdéses házasság­­levelet tűzbe dobtam« ? — Lehet, de ez alatt a házasságunkra vonatkozó leveleket érthettem. Folyton változtatja ezután vallomását a vádlott, akivel nehezen boldogul a bíróság, mert egyrészt nagy­fokú siketsége, de főkép nehéz felfogása miatt csak rit­kán érti meg a hozzá intézett kérdéseket. Később mégis beismer Brenner annyit, hogy valami »konczeptus«-t kül­dött apósának. Elnök: (felmutat egy levelet). Ezzel küldte, ez pedig aligha szólott a generális úrnak, mert igy kezdő­dik : »Szeretett Milikért« (Derültség.) Kihallgatják még tanukként Peszárovits István és Filip Ferencz postatiszteket, a­kik mint tanuk írták alá az eltűnt okiratot. Mikor a vádlott erre őket felkérte, azt mondta nekik, hogy menyasszonyának születésnapi ajándékul küldi a házharmadot, a mit holmi ékszernél szívesebben fog fogadni. — Felolvasták még báró Kulin Jenő vallomását, aki tud arról, hogy nő­­testvére kapott vőlegényétől egy ajándékozó okiratot. Ezzel a bizonyító eljárás befejeztetvén, S­o­ó­s Kálmán kir. alügyész a btkv. 406. §-ába ütköző okirat­­hamisításban a vádlottat vétkesnek nyilvánítani, Nagy Dezső dr., a panaszosnő képviseletében 12.000 forint kár megállapítását kérte. A törvényszék báró Purczell Andor védőbe­széde után Brennert a vád alól felmentette, mert Bácskai: 2000 mm. 75­5 k. 7­80 forinton, 1300 mm. 75'4 k. 7.60 forinton, 1000 mm. 743 k. 7.60 forinton került forgalomba. Raktáráru: 1300 mm. 75.5 k. 7.45 forinton, 2500 mm. 75'5 k. 7.47­/1 forinton került forgalomba. Oláhországi: 3000 mm. 738 k. 5.70 forinton tranzitó áruban került forgalomba. Mind 3 hóra. Rozs : Változatlan. Zab: 100 mm. 5.75 forinton, 100 mm. 5.62'/. forinton, 100 mm. 5.55 forinton, 200 mm. 547'/s írton készpénzben került forgalomba. Tengeri: 3300 mm. 4.78 forinton, 2000 mmm. 4.77'/. forinton készpénzben került forgalomba. A határidőüzletben a forgalom szilárdabb. Búza 1863 márcz.—ápr-ra 7.52 pénz, 7.54 árt. ; szept.—októberre 7.66 pénz —.— áru ; tengeri május— júniusra 4.87 pénz, —.— áru; sab márcz.—áprilisra —.— pénz, —.— áru; káposztarepcze aug -szeptem­berre —.— pénz —.— áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők : Suza 1813 márcz. --ápr.-ra 7.52 pénz, 7.54 áru; szept.—októberre 7­65 pénz, 7.67 áru; tengeri május— júniusra 4.86 pénz, 4.87 áru; zab márcz.—ápr.-ra 5 53 — pénz 5.55 áru; káposztarepcze augusztus—szeptemberre 11.76 pénz, —.— áru. A budapesti terménytőzsde. Zsiráry változatlanul nyugodt. Disznózsír 53.50— 63.25 forinttal, 4 darabos táblaszalonna 43.50 forinttal, 3 darabos táblaszalonna 44.50 forinttal, deczember—ja­nuárra 43.60 forinttal, szerb szokványszilva 1893. októ­ber—novemberre 17.86 forinttal kelt. Szilvasz üzlette­­len. — Szesz: Csendes. Árak változatlanok. Szesz nyers, osztalékolt 14.—14.25 forinton, élesztő-szesz osz­talékolt 16.76—17.25 forinton, szesz, finomított 51.50— 61.75 forinton 100 liter százalékonként. A budapesti értéktőzsde. A tőzsde ma kedvetlenül nyílt meg. A ked­vezőbb külföldi hírek hatása alatt a nemzetközi ér­tékekben később javult az irányzat. A helyi piac­ nyugodt volt. A valuták nem változtak lényegeseb­ben. A forgalom nem volt jelentékeny. Hivatalos felszámolási ár­folyam: osztrák hitelrészvény: 315.30, magyar aranyjára­dék: 113.40. A dij­biztosításoknál: oszt. hitelrész­vény holnapra: 1.50—2.—, 8 napra 6.----5.50, egy hónapra 10.—11. Az előtőzsdén: osztrák hitelrészvény 315.60 —316.— írton: osztrák-magyar államvasuti részvények 297.75—299.50 forinton, déli vasúti részv. 91-50—91.75 forinton, magyar 4 szász, aranyjáradék 113.827,—113.37­/1 forinton köttetett. A déli tőzsdén: Magyar aranyjáradék 4. sz. decz. 15-re 113.35—113.45 forinton, magyar papirjára­­dék adómentes 100.40—100 70 forinton, magyar kir. ital­mérési jog kártalanítási kötv. adómentes 100.75—101.80 forinton, pesti magyar kereskedelmi bank 1031—133 fo­rinton, első magyar ált. biztositó társulat 3185—3188 fo­rinton, Erzsébet-malom 465 forinton, Viktória malom 310 forin­ton, »Adria« magy. tengeri hajózási részvény­társulat 148.50—148.75 frton, budapesti villamos városi vasút részv.­társ. 143.25—144 forinton, déli vasút 90’/1 forinton, osztrák-magyar államvasuti részvények decz. 31-re 298­/8—298.501 forinton, pesti közúti vaspálya részv. társ. 385­­ 886 forinton, egyesült Budapest mvárosi ta­karékpénztár 1110 forinton, brassói bánya és kohó rész­vény-egylet 190—191 forinton, Északmagyarországi egys. kőszénbánya r.-t. 169 frton, rimamurány salgótarjáni vasmű részvény-társaság decz. 15-re 180—180.75 forin­ton köttettek. Színházak, deczember 2-án: A nemzeti szinh­ázban: A Kapivár. (Először.) — A ma­gyar királ­y operaház: Zárva. — A népszínház­ban: A tót leány. — A várszínház: Zárva. Mai hivatalos effektiv alak'. Búza uj bánsági ..... 75—60 k­.g 7,40 8.— » » tiszavidéki . . . 76—80 » 7,50 8.20 » » pestvidéki .... 75—80 » 7.45 8.16 » » fehérmegyei. . . 75—60 » 7.45 8.16 » » bácskai... 75—80 » 7.50 —.— » » északmagyarorsz. 75—80 » — —.— Rozs­uj...........70-72 » 6.30 6.50 Árpa a takarmány.... 60—62 » 4.95 5.20 » » égetni való . . . 62—64 » 6 40 5.90 » » serfőzdéi........... 64—66 » 8.20 7.20 Zab » . . . .......................39—41 » 5.66 5.85 Tengeri » bánsági................. 76 * 4.75 4.80 » » másnemű .... 78 * 4.70 4.76 HApoaztarepcze................ - ——— » bánsági . . — —— .— Köles a.......................... . — 4.10 4 25 ... ..................—— - ■■ --------------—— ■ -------------------------------­Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL P-N Első fővárosi (Sord­ossyr) ORPHEUM Nagymező-utcza 17. szám alatt, '•­ Ma, és naponta színre kerül. A „Hölgyzászlóalj.66 Vali orosz Mi­­sárcii­ szintén tornaczipek legnagyobb választékban jutányos ár mel­lett kaphatók. PARTOS BÉLA, kötszer- és gummiáru gyári raktára Budapest, IV., Muzeum-körút 15. szám. (6247)­­A­ magy. csir. államvasutak gépgyára ■veziér'ö.g'smölsiség'éxiels: Irodahelyiségei f. é. deczember hó 5-étől kezdve Budapest, VIll., József-körut 41. sz. a. lesznek. (6378) Magyar kereskedelmi részvény­társaság. 1!Fontos politikai újdonság!­ A dualismák Története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink. Irta IBEKSICS GUSZTÁV. Ára 2 frt 40 kr­í mű, mely közjogunk sarktételeit uj eszmékkel világítja meg, az Athenaeum könyvkiadóhivatalában jelent meg ,általa, valamint minden könyvker­eskedésben szerezhető. Az ATHENAEUM részv.-társ. könyvkiadó­ hivatalában megjelent és általa minden könyvkereskedésben kapható . Az ATHENAEUM KÉZI LEXIKONA. Szakférfiak közreműködésével szerkeszti Dr. ACSÁDY IGNÁCZ a m. tudom. akadémia lev. tagja. ELSŐ KÖTET. A—K. Ötvennégy részben szines képmel­­léklettel és térképpel. Ara fűzve 6 forint. Tartós és díszes félbőrkötésben ------• 8 forint, m A folytatás füzetek­ben is szerezhető. A második befejező kötet (E-Z) 1808. elején már kapható lesz.

Next