Pesti Napló, 1893. március (44. évfolyam, 65-94. szám)
1893-03-01 / 65. szám
65. szám. Budapest, szerda FESTI NAPLÓ._____________ 1893. március 1. 3 a népességnek lehetőleg takarékosságra szoktatása, különösen a biztosítási ügynek kiterjesztésével, aztán a közművelődés ápolása, szövetkezetek létesítése, a tudomány és népies irodalom népszerűsítése; a háziipar minden áron fejlesztendő; a közegészségügy a legnagyobb gonddal ápolandó. Azután a kultúrmérnökség segélyével lehetőleg a kultúrát kell terjeszteni. E részben különösen Horvátországban még alig vagyunk a kezdet kezdetén; vicinális vasutak, jelzálogbankok is létesítendők. Szükséges, hogy évenként közgazdasági kongresszusok legyenek. Minél nagyobb érdeklődéssel, és erélylyel fogunk a munkához, annál nagyobb sikert érünk el és azt hiszi, e tekintetben valamennyi párt egyetért Magyarországon. Kívánja, hogy a kormány a horvát-szlavén érdeket is istápolja és vegye napirendre. Elfogadja a költségvetést. (Helyeslés és tetszés.) Molnár Józsiás hosszabb indokolás kíséretében a következő határozati javaslat elfogadására kéri a minisztert és a házat: „Utasíttatik a földmivelési miniszter, hogy haladék nélkül tegye meg a kellő lépéseket aziránt, hogy a romániai búza vámmentes behozatala azonnal megszüntettessék“. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni? Minthogy szólni senki sem kíván, a vitát ezennel bezárom. T. hát! A vita be lévén zárva, szó illeti még az előadó urat, a miniszter urakat és amennyiben tíz képviselő aláírásával adtak be határozati javaslatokat, szó illeti még Sizs Gyula, Bernáth Béla és Molnár Józsiás képviselő urakat. Dániel Ernő előadó az ellenzéki felszólalásokkal szemben azt bizonyítgatja, hogy a földművelő nép helyzete az utóbbi időben javult. Tagadja, hogy a kivándorlás földmivelési helyzetünkben leli gyökerét, hisz épp a legműveltebb államokból vándorolnak ki a legtöbben. Bessenyeyvel szemben azt fejtegeti , hogy a határidő - üzlet nincs befolyással a gabonaárukra. Ezeknek alakulására az az arány mérvadó, mely a kereslet és kínálat közt fennáll. Ami a romániai és szerbiai búza vámmentes behozatalát illeti, szintén nem osztja Bessenyey és Molnár Józsiás nézetét, mert e vámmentesség megszüntetése érzékeny csapást ejtene malmainkon, melyek a magyar búzának legnagyobb fogyasztói. Fejtegeti azután, hogy a költségvetés a földmivelési érdekek támogatása érdekében elment a végső határig s többet tenni nem lehet, ha a pénzügyi egyensúlyt megbolygatni nem akarjuk. Már e szempontból sem tartja elfogadhatónak Bernáth Béla és Szafalovszky határozati javaslatát. Sizs javaslatát csak elvileg helyesli, de Szemere Huba javaslatához, szívesen hozzájárul. A költségvetést elfogadásra ajánlja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Gróf Bethlen András földmivelésügyi miniszter köszönettel fogadja a nemzeti párt jóakaratát, de kéri tanúsítson kíméletet akkor is, mikor az állam jövedelmeinek fokozásáról van szó, mert csak így lehet az agrárpolitikához szükséges pénzt előteremteni. Nem fog elzárkózni Miklós Ödön fejtegetései elől, aki a gabonakereskedés emelésére kért intézkedéseket. Kun Miklósnak megjegyzi, hogy tanulmányozni fogja a kender és lentermelés kérdését és aztán gondoskodni fog róla, hogy annak fellendülése megtörténhessék. Ernuszt Kelemen a Mura-folyó szabályozására hívta fel figyelmét.- A műszaki közegeket most az Olt, a Vág és a Morva felvételei veszik igénybe s e munka befejezése után rákerül a sor a Murára. Beitter fejtegetéseire válaszolva kijelenti, hogy foglalkozik egy legfelsőbb gazdasági tanintézet létesítésével, mert erre okvetlenül szükség van, majd ismerteti a Bába-szabályozás ügyét. A Bába szabályozása ma már kész, a Bábeza Bosárkányig, egyes kisebb pótmunkákat leszámítva, szintén kész; a Marcal egy körülbelül — számokban beszélve — 8000 forintos munkát leszámítva, hasonlóképen kész, a belvíz-levezető csatornák, kivéve a jenelleréti csatorna egy részét, szintén készek. Tehát csak a Hanságcsatorna van hátra. Erre nézve legcélszerűbb volna a Fertő lecsapolása, de minthogy ezt az érdekeltek ez idő szerint nem kívánják, a törvény előírása szerint lesz annak terve végrehajtva. Lits Gyula határozati javaslatának intenciója ellen kifogása nincs, de nem tartja időszerűnek s azért mellőzését kéri, a többi határozati javaslatok közül is csak Szemere javaslatát ajánlja elfogadásra. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Restter János személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy nem vonta kétségbe a minisztériumban alkalmazott szakközegek szakértelmét, s a legélesebb kritikát különben sem ő gyakorolta a Rába-szabályozás dolgai fölött, hanem a kormánybiztos Radó Kálmán. A minisztériumot azonban nem tudja felmenteni a könnyelműség vádja alól. Wekerle Sándor miniszterelnök a pénzügyi tárcát illetőleg felhozottakra teszi meg megjegyzéseit. Először a mezőgazdasági hitel kérdéséről szólott, hosszasabban foglalkozva a vidéki takarékpénztárak ügyeivel, s az orvoslást e téren arra az időre helyezte kilátásba, midőn a kormány a közigazgatás államosítása iránt megteszi előterjesztését. (Felkiáltások szélsőbalról: Ezt előbb meg kell tenni!) Remete Géza: Le kell szállítani a kamatlábat! Wekerle miniszterelnök nem tartaná helyesnek ilyen megoldási módot választani. Különben sem a törvényes kamatok teszik súlyossá a kölcsönöket, hanem a mellékes kiadások, írásbeli díjak, stb. ezeket kell megszüntetni. E kérdés kapcsolatosan lesz megoldható az árvapénzek miként való elhelyezése kérdésével, midőn a kis intézetek felügyeletére is ki fog kelleni terjeszkedni. Ami a mezőgazdasági személyes hitelt illeti, legközelebb ankétet hív össze, mely a hitelszövetkezetekre vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásával fog foglalkozni éspedig azon az alapon, hogy a hitelszövetkezetek ne az állampénztárral, hanem inkább a nagyobb pénzintézetekkel hozassanak kapcsolatba, mert nem volna helyes, ha az állam a gyámkodás szerepét venné át. De a szövetkezetek ne csak a kisbirtokosoknak legyenek előnyére, hanem szolgálják a középbirtokosság érdekeit is. De nem foglalkozik most bővebben a részletekkel, az előterjesztendő törvényjavaslat tárgyalása alkalmával lesz ez helyén. Csak igazolásul ama vádra, hogy a kormány eddig nem foglalkozott a hitelszövetkezetekkel, kifejti, hogy káros lett volna a reformokat a hitelszövetkezetekkel kezdeni. De az nem áll, hogy az állam a hitel kérdésében nem fejtett volna ki tevékenységet; éppen az állam dolgozott azon, hogy az olcsóbb hitelt megteremtse, a pénzpiacot nagyjában rendezze, ne vegye igénybe, a felgyűlt tőkéket, hanem még ő adhasson felgyűlt tőkéiből. Áttér ezután a mezőgazdasági szeszgyárakra. Nem rosszabbodott a mezőgazdasági szeszgyárak helyzete, mint azt Bujanovich mondta, hanem fokozatosan javult. Ha valamely iparág hanyatlása vagy emelkedése miatt egy kormány felelőssé tehető, vagy az javára írható, felelőssé tehető az első esetben akkor, ha az adott körülmények közt minden kimeríthető eszközt föl nem használt arra, hogy valamely bajt elhárítson annyira, amennyire az adott viszonyok közt lehetett volna, vagy valamely fejlődő ügyet elő nem mozdított, amennyire lehetett. Egyedül ez a mértéke az igazságos és helyes bírálatnak és nézete szerint, ilyen módon kell a mezőgazdasági ipart és ebben a szeszgyárakat is helyesen megítélni. A kormány pedig az adott viszonyok közt mindent megtett s a mezőgazdasági szeszgyárosok hálásak lehetnek intézkedései iránt. Arra, a mit gróf Károlyi Sándor indítványozott, hogy mindenütt csak jó italt mérjenek, az ellenőrzési szerepre nem vállalkozhatik senki, a korcsmaügygyel való visszaélések is akkor lesznek majd megszüntethetők, amikor az adminisztráció reformja szőnyegre kerül. (Mozgás szélsőbal felől. Felkiáltások: Mindig csak az az állami adminisztráció.) A regálebérlet ma sokkal egészségesebb, mert a hasznosítás nagyrészt, ha nem is egészen, a községek kezében van és szóló e mellett erősen küzdött. Nem kicsinyelhető az, hogy a korcsmai ügy rendezését megkezdették. Hogy ez megtörtént, mutatják azok a kérvények, melyeket a képviselők adtak be a korcsmájuktól megfosztott korcsmárosok mellett. Rátért ezután a határidő-üzletek dolgában tett indítványokra. Ezeknek nincs befolyásuk az árképződésre, legfeljebb rövid időre emelik az árakat, de általánosságban lehet mondani, hogy a világpiac árai ezek befolyása nélkül képződnek. A börzeadó jogosságát elismeri s kilátásba helyezte, hogy mérsékelt tőzsdeadóval fog segíteni a bajokon, de ennek alkalmazásával mégsem lehetne csökkenteni a határidő-üzletet. Molnár indítványát éppen a malomipar érdekében nem fogadja el. Figyelmébe ajánlja végül a háznak, hogy a költségvetésben megajánlott összegeken kívül, elő nem irányzott összegeket is fordít a kormány mezőgazdasági célokra. Azt hiszi, hogy ily körülmények közt senki nem állíthatja, hogy a kormány nem képes egy mezőgazdasági politika segédeszközeit megteremteni. A költségvetést elfogadásra ajánlja. Bernáth Béla zárószavában a miniszter ellenvetéseinek bírálatával foglalkozik,melyeket különösen a szőlőmivelésre vonatkozólag tett. Ha másképpen nem, községek vagy gazdasági egyesületek útján lehetne a szőlőmivelők szegénységét megállapítani s e szerint adni a segélyt. Az ingyen szőlővessző adása nem javítana a szegény nép helyzetén. Újólag figyelmébe ajánlja a kormánynak a szőlőművelők sorsát s kéri a házat, hogy fogadja el határozati javaslatát. (Helyeslés halról.) Molnár Józsiás zárószavai után Kun Miklós személyes kérdésben szólal fel a miniszter egy megjegyzése miatt. Következik a szavazás. A ház többsége a költségvetést elfogadja. A határozati javaslatok közül csak Szemere Hubáét fogadják el, hogy 18 tagú mezőgazdasági bizottságot küldjenek ki... Busbach Péter interpellációt intéz a földművelési miniszterhez az árvízveszedelem alkalmából, a Duna bogyiszló-bajai szakaszának elhanyagolt volta miatt s kérdi, mit szándékozik tenni a miniszter, hogy jövőre e községek megmentessenek a veszélytől? Gr. Bethlen András jelenti, hogy ma még csak két község, Gerjén és Bogyiszló van elárasztva, a kormány különben feladatának ismeri e szakasz megjavítását. Évek óta megvannak a tervek, a szabályozás 1.600.000 forintba kerül, s hogy nem kezdték meg eddig, a pénzügyi nehézségek voltak okai, de lehető rövid idő alatt megkezdik a munkálatokat. A ház a választ tudomásul veszi. Ülés vége fél háromkor. BELFÖLD. A reformátusok konventje. A reformátusok konventje március 14-én nyílik meg. A konventet megelőzőleg, március 11., 12. és 13. napjain, az egyetemes közalap végrehajtó bizottsága tart ülést a református főgimnázium nagytermében, a közalapból kiosztandó segélyek tárgyában. A konvent gyűléseinek ideje alatt, március 15-én, délután, a Protestáns Irodalmi Társaság tart gyűlést, amelyet 10-án az ünnepélyes közgyűlés követ. Március 2-án, délután 5 órakor, a pénzügyi bizottság ülésezik, mely, alkalommal az 1892-ik évi számadás megvizsgálása s az 1893- évi költségvetés elkészítése kerül tárgyalás alá. A karlócai kongresszus, Karlócáról a következőket jelenti egy táviratunk: A kongresszus tizenegyes bizottsága ma gyűlt egybe Brankovics pátriárka elnöklete alatt, hogy a szerb egyház új alkotmányát részleteiben tárgyalja. Itt vannak: Stankovics Dániel horvát osztályfőnök, Buvaracz Hilarion archimandrite, báró, Zsivkovics János, dr. Maximovics Miklós, dr. Medakovics Bogdán, Vukadinovics Enthym esperes és Grbics Manó, továbbá Popovics István a kongresszus jegyzője. Dumcsa Jenő világi alelnök és dr. Jagics József, az alkotmánytervezet előadója holnap érkeznek ide. Dr. Vucsetics Éliás, a liberális oppozíció egyik vezére, írásban jelentette ki, hogy személyes támadások és gyanúsítások miatt a tanácskozásokon részt nem vehet. Távolmaradását a bizottság megokoltnak nem tartja és felszólítja Vucseticset, hogy megbízatásának eleget tegyen. Ezután a bizottság elhatározta, hogy elsőbben is minden vitás kérdést megbeszélés tárgyává tesz és ha egyetértésre jut, hozzáfog az alkotmány átdolgozásához. A főkérdésnél, mely a kongresszus összeállításáról és tagjainak választásáról szól, Maximovics közvetítő indítványt tett, melyet mindenki tárgyalhatónak mondott és amelyet azonnal tárgyalás alá is vettek. Ezt az indítványt a csütörtöki ülésen valószínűleg le is tárgyalják. Holnap az autonóm és liberális pártvezérei külünkülön tanácskoznak, mire csütörtökön a plenáris ülést megtartják. Félhivatalos cáfolat. Tegnap azt jelentette egy kőnyomatos, hogy az állami számvevőszéknek Fejér Miklós földmivelésügyi államtitkár lesz az alelnöke. A félhivatalosok most teljesen alaptalannak mondják e hírt. Félhivatalos cáfolat. Tegnap azt jelentette egy kőnyomatos, hogy az állami számvevőszéknek Fejér Miklós földmivelésügyi államtitkár lesz az alelnöke. A félhivatalosok most teljesen alaptalannak mondják e hírt. Megyék és városok. (A magyar nyelv Pozsonyban.) A ■pozsonyi kultur-egyesület, mint tudósítónk írja, tegnap gróf Pálffy István elnöklete alatt ülést tartott, melyen elhatározták, hogy a pozsonyi katolikus tanítóknak és az iskolaszéknek üdvözlő iratot küldenek ama hazafias határozatukért, hogy ezentúl az összes iskolákban magyar nyelven tanítanak. A kulturbál 1500 forint 13 krajcárt jövedelmezett az egyesületnek. — (A polgári házasság a szószéken.) Meduly Lajos, az újpesti ágostai evangélikus egyház lelkipásztora, vasárnap, február 26-án, egyházi beszédet mondott híveinek a polgári házasságról. Beszéde elején kifejtette, hogy az állam törvényeinek engedelmeskedni kell, különösen midőn azoknak célzata üdvös. Ezután kimutatta: 1. mi a polgári házasság; 2. hogy a polgári házasság a protestáns egyház tanával nem ellenkezik ; 3. hogy a polgári házasság behozatala vallás-erkölcsi szempontból nem jár kárral. Beszéde végén áttérve arra a kérdésre, hogy a polgári házasság behozatalával a lelkészek megcsökkent jövedelmét ki fogja pótolni, arra a következtetésre jut, hogy ezt tenni az állam kötelessége s hiszi is, hogy az állam eleget fog tenni ebbeli kötelességének. (A katolikus nagygyűlés ellen.) Sopronból jelenti tudósítónk táviratban: Élénk morálom indult meg városunkban az iránt, hogy a február 20-án tartott katolikus nagygyűlés és annak határozatai ellen szintén nagygyűlésen tiltakozzanak. Az erre vonatkozó előkészítő gyűlésre Kánia József már öszszehivta a katolikus nagygyűlés ellen szavazókat. (Apátság Nagy-Kanizsán.) Nagy-Kanizsa város képviselő-testülete ezelőtt három évvel memorandumot intézett báró Hornig Károly veszprémi megyés püspökhöz, hogy a nagy-kanizsai plébániát, melyet most szentferencrendi szerzetesek adminisztrálnak, világi pappal töltse be. Tervben volt akkor, hogy vagy a felső-eörsi prépostot, vagy a murakereszturi apátot helyezzék át Nagy-Kanizsára plébánosul, de ez erős személyi és anyagi akadályokba ütközött. A szentszéknél tehát abban állapodtak meg, hogy Nagy-Kanizsa e kívánságának teljesítését fentartják akkorra, mikor a murakereszturi apáti stallum megüresedik. Akkor azt egy ideig betöltetlenül hagyják; jövedelmeit akkumulálják s abból szervezik újból a nagykanizsai plébániát olyképen, hogy a kinevezendő murakereszturi apátot egyúttal nagy-kanizsai plébánossá is kinevezik. Mivel a murakereszturi apát halálával most az apátsági stallum is megüresedett, Nagy-Kanizsa katolikus köreiben rögtön megindult a mozgalom a szentszéki terv foganatosításának kérelmezése iránt. A püspöki konferencia: Budapest, február 28. Ma délelőtt tíz órakor ültek össze a püspökök a bíboros hercegprímás elnöklete alatt, hogy az egyházpolitikai kérdésekben tanácskozzanak és határozzanak. A konferencián maga a hercegprímás elnökök és tanácskozások tárgyát képezték: A királyhoz intézendő levél; a kormányhoz intézendő memorandum; (a hercegprímás szövegezése szerint) és végül a pápához intézendő levél. A tanácskozás elején a hercegprímás felolvasta a pápától érkezett sürgönyt, mely nagyon szívélyes hangon felel a püspöki testület üdvözletére, melyet a prímás szintén sürgöny alakjában küldött el a szent atyának. Ezután a hercegprímás a királyhoz intézendő levélnek szövegét olvasta fel. A levél tartalma a következő: A magyar püspöki kar minden alkalommal, a mikor a vallási béke megzavartatott és az egyház érdekei és jogai fenyegetve voltak, mindenkor bizalommal fordult az apostoli királyhoz, a legfőbb kegyúrhoz, Szent István koronájának viselőjéhez. E tántoríthatatlan hűség és bizalom indítja jelenleg is a püspöki kart, hogy hódoló tisztelettel forduljon az apostoli királyhoz, midőn a katolikus vallás az országban nehéz helyzetbe jutott és válságos jövőnek néz elébe. A püspöki kar esedezik a korona kegyes támogatásáért és igazságos jó akaratáért. Egyszersmind csatolja és a koronának magas figyelmébe ajánlja a püspöki karnak a magyar minisztériumhoz intézett memorandumát. A királyhoz intézendő levél szövegét általános helyesléssel fogadták és minden észrevétel nélkül helybenhagyták. Ezután a kormányhoz intézendő memorandum szövege került felolvasásra. A bevezetést minden vita és minden észrevétel nélkül approbálta a konferencia. Következett a február 26-iki rendeletről szóló