Pesti Napló, 1893. május (44. évfolyam, 124-153. szám)

BELFÖLD. Az uj földmívelésügyi államtitkár. A földmivelésügyi minisztérium újonnan kinevezett ál­lamtitkára, Miklós Ödön tegnap foglalta el hivatalát s a minisztérium tisztikara nyomban tisztelgett is nála. A tisztelgés a megszokott határok között moz­gott s az uj államtitkár nem adott részletesebb pro­­grammot s csak a legnagyobb általánosságban jelezte, hogy a kormány feladatának nem a minden viszonyok felett való uralkodást tekinti, hanem az irányítást, a helyes vezetést és az önérdekektől tömörített ér­dekközösség törekvéseiben való segédkezést. Egyéb­ként az új államtitkárnak és a minisztérium tisztika­rának ebben az ismerkedésében csak az egymás iránt való rokonszenv biztosítása nyert hangot. A tisztikar a minisztérium nagytermében gyűlt ősze íze és éljenzéssel fogadta a belépő új államtitkárt, kit aztán a tisztikar nevében Lipthay István miniszteri taná­csos üdvözölt, biztosítván őt a minisztérium szeretetéről és rokonszenvéről. Miklós Ödön válaszában ismételve kérte ezt a rokonszenvet, mert — a­mint mondotta­ — eddig egy óráig sem volt az állam szolgálatában s most, midőn a ki­rályi kegy e helyre szólította, az ügy szeretetén, munka­kedven és a földmivelés ügyének ismeretén kívül egyéb tapasztalatot nem hoz magával. Hangsúlyozta ezután, hogy őt nem becsvágy és nem egyéni hiúság vezeti, hanem az a vágy, hogy földművelésünk ügyének szentelhesse egész tehetségét. Az ü­gy érdekében első­sorban az őszinteséget tartja szükségesnek, de nem szabad megelégedni az önma­guktól előtérbe toluló mindennapi feladatok megoldásával, hanem az egész földművelés ügyére kiterjedő oly maradandó alkotásokat kell létesíteni, melyek tanúságot tesznek arról, hogy a hazának ez az ősfoglalkozása ismét kellő gondozásban részesül. Kicsinyes eszközökkel ezt elérni nem lehet, hanem csakis öntudatosan előkészített, a hazai viszonyokban gyö­keredző s az egész társadalmat átható intézményekkel és alkotásokkal. És mindenekfelett szem előtt kell tartani, hogy az államkormány feladata nem az uralkodás minden viszonyok fölött, hanem az irányítás, a helyes vezetés és a segédkezés az önérdekektől tömörített érdekközösség tö­rekvéseiben. Végül az új államtitkár azt kötötte szívére a tisztikarnak, hogy mindegyikük úgy viselkedjék, mintha a miniszter alkotmányos felelőssége az ő vállain nyugodnék. Rövid, szívélyes társalgás után a tisztelgésnek vége volt: egy ötven tagból álló küldöttség ment a Rákos-Csabán időző új papért, a kit Pécelre érkezése alkalmával gróf Ráday Gedeon üdvözlő beszéddel fogadott. Délben idősb Fáy Béla földbirtokosnál fényes banker volt.­­ (A Jászberényi polgármester-választás). Jász­­berényben az Elefánty lemondása következtében megürese­dett polgármesteri állásra már megindultak a választási mozgalmak. Az a párt, mely Mallár József nyugalmazott kir. törvényszéki bírót és földbirtokost szeretné a polgár­mesteri székben látni, szombaton Sismics József elnöklete alatt a „Gambrinus“ helyiségében nagy értekezletet tar­tott, melyre küldöttség hívta meg a jelöltet. Mallár kész­séggel engedett a meghívásnak s az értekezleten megjelen­vén, a lelkesedő választók előtt nagy tetszéssel fogadott programmot is kifejtett. E programm különösen a város felekezetei között az egyetértés fentartását, a felsőbb ható­­ságok rokonszenvének megnyerését, a testvér jász­ községek jóindulatának visszahódítását, a város földművelési, keres­kedelmi és ipari ügyeinek fejlesztését s az árva- és gyám­ügyek rendezését hangsúlyozta. A programm kifejtése után az értekezlet több intézkedést tett a választás előkészí­tésére.­­ (A budapesti evangélikus egyház.) A buda­pesti magyar és német evangélikus egyház dr. Králik­ Lajos elnöklete alatt tegnap tartotta ez évi rendes köz­gyűlését. Dr. Zsigmondy Jenő előadó ez alkalommal meleg hangon emlékezett meg az elhunyt Doleschall Sándor lel­kész és Laufer Tivadar presbiter érdemeiről. Az egyház adófizető tagjainak száma a múlt évben 1955 volt, kik összesen 7382 forint 70 krajcárral járultak az egyház szükségleteinek fedezéséhez. A templomépítési alap ma már 187.877 forint 40 krajcárra növekedett. Megemlíti továbbá a jelentés azt is, hogy a gimnáziumot a múlt évben 417 tanuló látogatta. A jelentés tudomásulvétele után elfogad­ták a presbitériumnak azt a javaslatát, mely a tanárok fizetésének emelése céljából az államsegély igénybevételét indítványozza. Végre Bács László és dr. Tóth Kálmán ideiglenes tanárokat állomásaikon véglegesen megerősí­tették.­­ (Városi képviselőválasztás Aradon.) Kriván János megyei gyámpénztárnok,4, közelebbről beválasztot­ták a városi képviselőtestületbe, ezt a választást azonban a belügyminiszter megsemmisítette azért, mert K­riván tör­vény szerint a megyei közgyűlésnek is tagja. Az új válasz­tás tegnap történt meg és mint levelezőnk táviratban je­lenti, Krivánt ismét felléptették, ki a kormánypárti Kocsis 39, az ellenzéki Milner 89 szavazatával szemben 132 sza­vazatot kapott. Megyék és városok.­ ­ (Somogymegye uj főispánja.) Tallián Gyula alispánnak Somogymegye főispánjává leendő kinevezése, mint kaposvári levelezőnk írja, bevégzett tény. A miniszter­­tanács már a múlt héten elfogadta a belügyminiszternek ide vonatkozó előterjesztését és miután meggyőződtek arról, hogy Tallinn a neki szánt bizalmi állást elfogadni hajlandó, kinevezése céljából felterjesztést tettek a király­hoz. E kinevezést a hivatalos lap május első napjaiban fogja hozni. A somogyiak azt hiszik, hogy e kineve­zésre két okból volt szükség: először azért, hogy a főispáni állás a közigazgatásban kiválóan jártas férfiúval legyen betöltve ; másodszor azért, mert a politikai ellenzék nemcsak a közéletre, hanem a vármegye autonómikus kormányzatára is oly nagy befolyással van, hogy a kormánypártot Somogy­ megyében teljesen meg­bénította. A kormány most ezt a reá nézve kedvezőtlen helyzetet akarja megváltoztatni és ennek keresztülvitelére legalkalmasabb embernek Tallián alispánt tartja. Az új főispán beiktatása alkalmából május első felében rendkívüli közgyűlést hívnak össze. A Tallián kinevezésével ürese­­désbe jövő alispáni és ezzel egyidejűleg a főjegyzői és más tisztviselői állások betöltését az augusztusi közgyűlésen fog­ják elintézni. — (Lelkészválasztás Pécs­en). Pécelen tegnap délelőtt nagy érdeklődés mellett volt a református egyház lelkészi hivatalának betöltése. A péceli lelkészi állomásra, mint annak idejében megírtuk, a pesti egyházmegye jelölő bizottsága három lelkészt jelölt ki, nevezetesen Vitányi Bertalan péceli helyettes lelkészt, Dobos Ferenc kis­oroszi rendes lelkészt és György László püspöki tikárt. A vá­lasztás gróf Ráday Gedeon egyházmegyei főgondnok és Papp Károly budapesti lelkész, mint esperes-helyettes kettős el­nöklete mellett délelőtt kilenc órakor kezdődött. Szavazásra azonban nem került a dolog, mert a péceli reformátusok kivétel nélkül György László püspöki titkár mellett tömörül­tek és nagy éljenzéssel fogadták, midőn az elnökség György Lászlónak közfelkiáltás utján történt egyhangú megválasz­­ását kijelentette. A választás megtörténte után azonnal Negyvennegyedik évfolyam Előfizetési árak Budapesten: Egész évre— — 14 írt — kr. Félévre —-------7 „ — „ Negyedévre— — 8 „ 50 „ Egy hónapra — 1 „ 20 „ Naponkint kétszer házhoz kfildve. Egész évre-------18 frt — kr. Félévre — — — 9 „ — „ Negyedévre — 4 „ 50 „ Egy hónapra -- 1 ., 60 „ Egyes szám ára. Reggeli kiadás — — 4 kr* Esti kiadás — — — 8 „ Kiadóhivatal, II., Frenciak-tere, Ferenciek-bazára.PESTI NAPLÓ ESTI KIADÁS. 124. sz. Budapest, hétfő, május 1. 1893. kivüzetési árak vidékre csak reggeli kiadásért: Egész évre — 14 frt — kr. Negyedévre------. 8 „ 50 „ Reggeli és esdi lap együtt küldte: Egész évre_____18 frt — kr. Negyedévre------- 4 „ 50 „ Naponkint kétszer postán küldve ! Egész évre — — 20 frt — kr. . Negyedévre— ~ 5 „ — „ Egyes szám Arai Reggeli kiadás— — — 6 kr. Esti kiadás------------A „ Szerkesztőség: IT., Filmcsok­tors 3. Atkmisehápüifli A hódsághi mandátum. Budapest, április 30. A hódsághi kerület megválasztott ország­gyűlési kép­viselője tudvalevőleg a mai napig sem nyújtotta be a képviselőházhoz mandátumát. Ez az eset tegnap a képviselő­ház ülésén szóba került s az elnök részletesen elmondta, minő lépéseket tett abból a célból, hogy azt a felhivó levelet kézbesittesse, melyet a mandátumot benyújtani vo­nakodó képviselőhöz a törvény értelmében intézni kell, hogy ügye a Ház összeférhetetlenségi bizottságához uta­sítható legyen, amennyiben a felhívó levél folytán sem adná be mandátumát. Az elnök jelentéséből kiderült, hogy a kerület országgyűlési képviselőjének a mai napig az el­­nöki felhivó levél nem volt kézbesíthető, dacára annak­­hogy budapesti lakását kinyomozták. A választás óta több mint harminc nap telt el s a választás ellen közel egy hete beadott kérvény sem volt eddig a házszabályok értelmében bíráló bizottsághoz utasítható, mert a megbízó levél benyújtva nincs. Más államokban az ily botrányos játékot, melyet va­laki az alkotmányos jogrenddel űz, a parlament ellen el­követett súlyos vétségnek minősítik, s mint ilyent bünte­tik is. Nálunk az iránt a törvény nem intézkedik, mi tör­ténjék abban az esetben, ha a megválasztott képviselő ki akarja játszani a törvényes formákat, melyekhez parl menti jogunk a mandátumát be nem nyújtó képviselő ellen felállított szankció érvényesülését köti. Nem intézkedik pe­­dik azért, mert a törvényhozás nem is merte föltenni, hogy akadjon ebben az országban megválasztott képviselő a­ki, mint a Ház mai ülésén mondatott, bujkál az elnöki telhivé-levél elől. De ez az eset eléggé mutatja, hogy a mi parlamenti jogunkban szakítani kell bizonyos procedúrákkal, melyek hivatali bürök ügykezeléséből vétettek át törvényeinkbe a parlamenti eljárás elveivel azonban még nem egyeztet­hetők. így például az a törvényes rendelkezés, hogy a mandátumát benyújtani vonakodó képviselőt az elnök aján­­ ­yolc oldal­­ lott levélben szólítsa fel mandátumának benyújtására s a Ház kötött kezekkel legyen kénytelen nézni, mint kísérli meg ily képviselő e levél kézbesítésének meghiúsítását s addig, míg azt kézbesíteni nem sikerül, a Ház ne is lehes­­sen abban a helyzetben, hogy bármely hatályos intézkedést tegyen, tovább egyáltalában fenn nem tartható. A parlament ily esetekben nem ajánlott levelek és nem kézbesítések útján szokta tagjait kötelességük telje­­gítésére szorítani. Ez helyén lehet lejárt váltók, vagy kifizetetlen kötvények és számlák elől szökdöső adósok ellen, de hogy a parlament ily módon legyen kénytelen fogáséit játszani megválasztott képviselővel, az első sorban a parlamenti testület méltóságába ütközik. A Ház elnöke a Ház nyilt ülésében van hivatva felszólítani az ily kép­viselőt kötelessége teljesítésére s e felszólítás az, melynek a parlamenti jog elvei szerint az illető képviselő mandá­tum­vesztés terhe alatt záros határidőben eleget tenni tartozik. Nálunk a törvény, ismételjük, bürokratikus elvek ha­tása alatt máskép rendelkezik. De azt hiszszük, elérkezett az ideje annak, hogy e törvény megváltoztatásáról ily flagráns eset felmerülte folytán, gondoskodjunk. A­mi azon­ban a fenforgó konkrét esetet illeti, amennyiben az elnöki levél kézbesítésének ismételt meghiúsítása következnék be, a képviselőház kötelessége lesz mindenesetre külön intéz­kedni s véleményünk szerint ebben az esetben már ezúttal kimondandó lesz, hogy a törvényben megszabott eljárási mód nyilvános kijátszása forogván fenn, az elnöki levél meghiúsított kézbesítését a Ház nyilt ülésében történő el­nöki felhívásnak kell helyettesítenie. Május elseje. — A munkások ünnepe. — Budapest, május 1. Még nem igen érkeztek tudósítások a májusi munkásünnepekről. Hanem az előzetes jelekből és in­tézkedésekből arra következtethetünk, hogy a nemzet­közi proletericitus a maga nagy világünnepét nem zavargásokkal, hanem békés tüntetésekkel fogja meg­ülni. Németországban a szociáldemokrácia hazájában a birodalmi gyűlés szocialista pártja úgy határozott, hogy a munkások május elsején ne szüntessék be mun­kájukat és ugyanerre törekszik ott az ellenzék is mely a birodalmi párttal szemben máskülönben erős oppozíciót fejt ki. Mind a két pártot az opportuniz­mus bízta erre a határozatára. A proletariátust nem tartja még annyira erősnek, hogy az össze­tartás puszta demonstrációjáért temérdek mun­kás egzisztenciáját odadobhatná. Érdekes, hogy még anarchista­ kör­ökben is egyik-másik olyan szó­noklat hangzott el, amely az alkalmazkodás szüksé­gességét hirdette. — Franciaországban sem tartanak olyan tüntetésektől, melyek a rendet megzavarnák. A zavargásokat különben is az ünnep jellegének hi­vatalos helyen való félreértése okozhatná, mert a májusi ünnep nem a tett ünnepe, hanem az összetar­­tozandóság feltüntetése akar lenni. Ennek az össze­­tartozandóságnak érzetét pedig a rendőri apparátus helytelen alkalmazása nem tudja megszüntetni, csakis fokozhatja. A nemzetközi proletariátus május elsejét beszámolásnak tekinti. Beszámol haderejéről s arról a szellemről, mely ezt a haderőt, lelkesíti. A szellem ellen policiális intézkedések nem igen harcolhatnak győzedelmesen. Ez a tudat mindinkább arra bírja az államha­talmakat, hogy a tüntetés békés jellegét a maguk erejével ne változtassák át az ellenkező­ jellegűvé. Az idén megelégedtek azokkal az óvintézkedésekkel, me­lyek az esetleges zavargásokat elfojthatják, de zavar­gásokat nem provokálnak. Az ünnepek lefolyásáról eddig érkezett tudósí­tások a következők: Néhány évvel ezelőtt még rettegéssel néztek nálunk a munkások május napja elé, ma már nyugodtan gondolt rá a nagy­közönség, de a rendőrség is. A fővárosi mun­kások a emudét és rendet nem akarják megzavarni, csakis azt akarják demonstrálni, hogy szolidárisak az egész mű­­velt világ munkásaival, mikor a nyolc órai munkaidő mel­lett tüntetnek. A magyar főváros munkásosztálya az idén is kife­jezésre akarta juttatni ezt az összetartást és elhatározta, hogy a­hol csak nagy nehézségek nélkül módjában áll, munkaszünettel üli meg a munkások ünnepét. Igen sok gyárban és műhelyben az igazgatók és tulajdonosok a szünetbe azonnal beleegyeztek, így akarván a tüntetés bé­kés jellegét megőrizni.

Next