Pesti Napló, 1893. május (44. évfolyam, 124-153. szám)
124. szám, Budapest, hétfő ______________PESTI NAPLÓ, 1893. május 1. 3 Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök erre a következőképpen válaszolt: Tisztelt Uraim! A hírlapirodalomnak igen fontos szerepe van a mai közéletben, mert az a közvéleménynek nemcsak hivatott kifejezője, irányítója, hanem képviselője is. Különösen fontos ez a szerep alkotmányos országokban, mert ott az alkotmányos életnek egy kiegészítő részét, egy nélkülözhetetlen egészét képezi. Még fontosabb ez a szerep a mi viszonyaink közt, ahol a hírlapirodalom még nemzeti érdekeinknek megvédésére, képviselésére és fejlesztésére is hivatva van. Ezért, mint a közpályán működő férfiú, a hírlapirodalom ezen fontossága iránti tiszteletemet annak képviselői iránti meleg érdeklődésemmel kívántam csak kifejezni mindannyiszor, valahányszor a hírlapírók nyugdíjintézetének szolgálhattam. (Lelkes éljenzés.) Abban a kiváló és rám nézve feledhetetlen megtiszteltetésben, melyben önök ma részesítenek, nemcsak teljes jutalmát látom ebbeli törekvésemnek, hanem engedjék meg, hogy abban egy oly kapocsnak kiindulási pontját is lássam, amely engem szorosabban fűz Önökhöz és azt teszi feladatommá, hogy ne csak mint a közpályán működő férfiú, hanem mint magánember is teljes erőmből igyekezzem elősegíteni azon intézetnek érdekeit, mely a hírlapirodalom képviselőinek ellátásáról van hivatva szükség idején gondoskodni. Engedjék meg azért, Uraim, hogy midőn forró köszönetet mondok ezen igazán páratlan szép megtiszteltetésért, amelyben engem részesítenek, azon kéréssel fejezzem be Önökhöz intézett szavaimat, hogy ne puszta formalitásnak tekintsék ezt a kitüntetést, ne csak tiszteletbeli tagnak tekintsenek, hanem olyannak, aki valóban Önökhöz tartozik. Legyenek meggyőződve, hogy mindenképpen arra fogok törekedni, hogy érdekeiket minden irányban előmozdítsam. (Lelkes éljenzés.) — A királyné Bécsben. Erzsébet királyné, aki a múlt év novembere óta utazik külföldön, mint tudósítónk telefonon jelenti, ma délelőtt Ferenc Salvator főherceg és Mária Valéria főhercegnő kíséretében Bécsbe visszaérkezett. A király a felséges asszonyt Hessendorf állomáson várta, ahonnan az uralkodópár azonnal a megérkezés után Sainzba kocsizott. A királyné nagy mozgalmat tervez a zantei katasztrófa áldozatai javára, s tervét a királylyal megérkezése után azonnal közölte. A királyné eredetileg Zanteba akart utazni, s tervétől csak azért állt el, mert a földrengés ismétlődésétől tartottak. A királyné elárvult zantei gyermekeket akar adoptálni, a kiket osztrák apácakolostorok gondjaira bízna. — Matiné. A magyar királyi Ferenc József nevelőintézet növendékei tegnap az intézetlisztemében igen sikerült matinét rendeztek, melyet előkelő társaság hallgatott meg. Jelen voltak többek között gróf Bethlen Andrásné, Dániel Gábor országos képviselő, Heinrich Gusztáv, egyetemi tanár, Wesinger Károly apát-plébános. Az intézet ifjúsági énekkara Wéber egy énekével nyitotta meg a műsort. Versenyt Jenő nyolcadik osztályú növendék Visszaemlékezés Nagy-Halászra című románcát adta elő zongorán nagy tetszéssel; Tarányi Ferenc, hatodik osztályú növendék karcolatot olvasott fel; második és harmadik osztályú növendékek Moliére vígjátékából: Le medecin malgrélui, adtak egy jelenetet. Az ünnep legsikerültebb pártja volt egy szerenade, amelyet négy növendék hegedűn adott elő Késmárky Árpád, Czobor Károly, Tinnyre és Szabó Xavér tanárok kísérete mellett. A horvát bán Kolozsvárott. Kimen Héderváry horvát bán, mint levelezőnk táviratozza, ma reggel családi ügyben Kolozsvárra érkezett. A bán mindössze három napig időzik Kolozsvárott, a hol a Bethlen és Teleky grófoknak vendége lesz. — Bűntett vagy szerencsétlenség. Kulpin bács. megyei községből Írja levelezőnk: Hegedig Pál jómódú gazdaember gazdasági gépeket akart vásárolni s minthogy a lovai a szántási munkában voltak elfoglalva, a gépek árát magával vivén, gyalog indult Újvidékre. A petrovág határban betért egy csárdába, a melyben ismerős mulató társaságra akadt. Szegedy is közéjük ült s mire elhagyta a csárdát, öreg este volt. A gazda ittas fővel folytatta útját Újvidék felé s útja a petrováci csatorna hídján vezetett keresztül. Maga zuhant-e bele a vízbe, vagy pedig bűntény áldozata lett-e, azt most nyomozza a vizsgálat, de mikor másnap reggel Labath petrováci gazda át akart hajtani kocsijával a hídon, a csatornában emberi hullát vett észre a vizitén. Kocsisa segítségével kihúzta, a kocsijára fektetve, a községházára vitte. Itt Hegedy Pál kulpini gazdát ismerték fel a holttestben. Mindössze tíz krajcárt találtak nála, holott fia vallomása szerint, a gazda ötszáz forintot vit magával az utón. Elrendelték a gazda hullájának felboncolását annak megállapítása végett, vájjon véletlen szerencsétlenségnek vagy pedig bűnténynek esett-e áldozatul. — Szent-István szobra. Az országos képzőművészeti tanács vasárnap ülést tartott, amelyen a Szent-István-szobor ügyében kiküldött albizottság javaslata felett tanácskozott. A gyengélkedő Pulszky Ferenc távolléte következtében Barabás Miklós elnökölt. A tanács tagjai közül jelen voltak: Keleti Gusztáv, Harkányi Frigyes, Rechner Lajos, Lotz Károly, báró Lipthay Béla, Strobl Alajos és Bikos Gyula. Az ügyről Szmrecsányi Miklós, a tanács jegyzője referált, aki a pályázati feltételek kapcsán nagy gonddal kidolgozott elaborátumot terjesztett elő, hogy a tanács ezt is a közoktatásügyi miniszterhez juttassa. A tanács az albizottság javaslatához, melyet már bőven ismertettünk, mindenben hozzájárult. Az emlékirat hosszabban adatolja azokat az újításokat, melyeket a pályázati feltételek javaslata tervez s különösen a kísérleti pályázat meghonosításától vár üdvös eredményt a hazai szobrászat javára. — Magyar asszony Kossuthnál. Nemrég Dessewffy Sándor Csanádi püspök vezetése alatt nagy, előkelő társaság zarándokolt Rómába. A társasághoz csatlakozott Láczay Elek sátoralja-ujhelyi ügyvéd felesége is abban a reményben, hogy Kossuth Lajost útközben meglátogathatja. Láczayné régi ismerőse Ruttkaynénak, a ki két évvel ezelőtt Sátoralja-Ujhelyen az ő vendégük volt s így. Kossuth házában természetesen szintén előzékenységgel fogadták. Kossuth, aki néhány hétig betegeskedett, éppen az nap kelt föl ágyából. Láczaynén, amikor az Íróasztalánál dolgozó Kossuthot meglátta, annyira erőt vett a meghatottság, hogy szeme künybe lábadt és nem tudott szólni. Kossuth, vendége könyeit látva szintén zokogni kezdett Csak percek múlva jutott szóhoz. Beszélgetés közben sajnálkozva panaszolta el, hogy éppen abból a vidékből, ahol bölcsője ringott, ahol iskoláit járta,látogatják meg ,olyan kevesen. Azért kétszeresen örül Láczayné látogatásának. Kossuthon meglátszik, hogy hosszú ideig volt beteg, de azért arca kipirult, termete felegyenesedett, amikor hazájáról beszélt. Betegsége ideje alatt is folyton irt és dolgozott. — A chicagói kiállítás megnyitása. A Neues Wiener Tagblatt mai szám a következőket jelenti Chicagóból: Nagy vihar és kemény hideg zavarja a kiállítás megnyitását. Cleveland elnököt, mikor a kiállítás megnyitására érkezett, hangos üdvözlésekkel fogadták. Az elnök a rideg időjárás dacára nyitott hintóban ült. Az elnök katonai kísérete igen érdekes látvány volt.~Általános feltűnést keltett egy zászlóalj katonaság, mely az elnök kocsiját kétkerekű vasparipán követte.• Május elseje. A szeszélyes április olyan ragyogó tavaszi nappal búcsúzott el tőlünk, mintha huszonkilenc napos bűnét akarta volna legvégül kikorrigálni. A napsugarak augusztusba illő melegét enyhítette a könnyű, virágillattal fűszerezett szél, amely hosszú idők után most már zöld leveleket himbálhatott a fák ágain. A főváros szezonja igazán csak tegnap kezdődött. A korzón és az Andrássy úton már fel-alá hullámzott a sétálók tarka serege, amely minden évben ugyanaz s mégis minden évben más. Az a kedves vasárnapi közönség, amely egy nálunk járt angol utazó megfigyelése szerint gyalogjárókká kezdődik és a Stefánia-úton beláthatatlan kocsisorral végződik. Benépesültek a ligetek, a hegyek s megelevenült minden, ami zöld, így volt ez április utolsó napján hajnaltól a késő estéli órákig. Akkor azonban megbánta a szeszélyes hónap azt a pár órát is, amelyet napsugárral ajándékozott meg. Az ég nem volt többé felhőtlen, a szél nem volt többé enyhe. A csipkés toiletteket csakhamar felöltő takarta el, a Hangli asztalai elárvultak és a pincér nem mert többé fagylaltot kínálni ... Az eső is megeredt, a májusi lobogók színeit elmosta. De sem a hidegség, sem az eső nem tartotta vissza a fővárosi közönséget, hogy a hagyományokhoz híven ne köszöntse korán reggel a májusi napfelhők mögött húzódó vörös korongját. A legdéliesebb bútorkocsiktól a legfürgébb bérkocsiig, minden mi él és mozog, zöld galvakkal feldíszítve hirdeti a nevezetes napot, amely nem virradhat fel elég szomorúan, hogy vidámságot és jókedvet ne hintsen ünneplő emberek szívébe. Nem zavarja meg az idén ezt az ünnepet a munkástüntetés, se egyéb diszharmónia: abba is beletörődött már mindenki, hogy a békés családi kör ezen a napon bomlik fel törékeny bútorokká és ideges emberekké. A zenekarok hozzá vannak szokva ahhoz, hogy bútorszállító kocsikkal találkoznak, de május elsejének prózája és poézise szépen megfér egymás mellett. A zöld gályák, a lobogók, a zene, a hangulat diadalmaskodik még akkor is, ha április harmincadika és május elseje fordított sorrendben következnek egymás után. — Halálozás: Széchenyi Eugénia grófnő, gróf Széchenyi Gábor és Szentgyörgyi-Horváth Felicia úrnő leánya április hó 30-ikán, húsz éves korában Hegyfaluban (Vas m.) meghalt. Az ifjan elhunyt grófnőt ma délután helyezik örök nyugalomra a nagy-cenki családi sírboltban. — Széls Gerő, kovásznái református lelkész, április 29-ikén, Budapesten 31 éves korában meghalt. — Az Aetna fenyegetése. Cataniából telegrafálják, hogy az Aetna középső kráterében izzó láva mutatkozik ami a tűzhányónak újabb kitöréssel való fenyegetését jelenti. — Tűzhalál. Borzasztó tűzhalált halt a napokban Pacsér bácsmegyei községben egy Makai Sára nevű jómódú parasztasszony. Künn dolgozgatott a szőlőjében s délfelé tüzet rakott, hogy magának és az urának megfőzze az ebédet. Mikor a tűz már lobogott, smár rátette a hússal telt üstöt, maga háttal leült a tűzhöz és a húshoz való burgonyát hámozta. Ruhája tüzet fogott s a szerencsétlen asszony porrá égett, az egyesület iránt való fokozódott érdeklődést jelenti. Erre az érdeklődésre nagy szüksége van az egyesületnek, mert azt a nagy feladatot, melyet a hazai kertészeti ipar fejlesztésében teljesítenük kell, csakis a tagok buzgólkodása és pártolása mellett képes az egyesület megoldani. Utána Benes János titkár olvasta fel a titkári jelentést, melyben bevezetésül köszönetet mondott azoknak a magas pártfogóknak, kik az egyesület érdekeit segélyükkel támogatták: a királynak, a földmivelési miniszternek és Budapest fő- és székváros tanácsának. Majd azokat az eredményeket vázolta, melyeket a kertészet fejlesztésében elértek. Sorra vette az egyesület sokoldalulag kifejtett tevékenységét s kiemelte az egyes műkertészek érdemeit. a titkári jelentés után dr. Schilberszky könyvtárnok bejelentette, hogy az egyesületi könyvtár az elmúlt évben több jeles szakművel gyarapodott. Szelnár Adolf ügyvivő titkár a tavalyi zárszámadásokat és az idei költségelőirányzatot mutatta be, melynek jóváhagyása után a tisztikarnak a felmentvényt megadták. Ezután a választmány kilépett tíz tagját egyhangúlag újból megválasztották. A választmány kiegészítése után dr. Mágócsi Dietz Sándor indítványára a közgyűlés gróf Bethlen András földmivelési minisztert az egyesület dísztagjává egyhangúlag megválasztotta. A választásról küldöttségnek fogják értesíteni a minisztert. A közgyűlés után az egyesületi tagok bankettre gyűltek össze. A bankett a városligeti nagy vendéglő termében volt s az ebéd alatt a 38-ik gyalogezred zenekara játszott. A második fogás után fölkelt Emich Gusztáv egyesületi elnök és lelkes szavakkal éltette a legelső magyar embert, a királyt, mint az egyesület legmagasabb pártfogóját. Utána dr. Schnierer egyetemi tanár József főherceget, Szávoszt Alfonz Bethlen minisztert köszöntötte fel. Köszöntőt mondtak dr. Hlatky a főváros tanácsára, dr. Dietz a tisztikarra s buzgó elnökére, Emich Gusztávra, Emich a kiállítás főrendezőjére, Gillmontra, dr. Dietz a sajtóra, mint a kertészet legbuzgóbb támogatójára, Schilbersztey a műkertészet mesterére, Szelnár Adolfra stb. Banket után az egész társaság a kiállítás színhelyére ment. Ember ember hátán tolongott a kiállítási csarnokban. Az orchideák, azáleák, jácintok, rózsák átható illatába a parfümök illata vegyült. Csoportosan és külön jártakkeltek a nézők a virágok között. Igazi virágkiállítás volt az, tarka virágok, karcsú pálmák és szebbnél-szebb női szemek kiállítása. A Szelnár József Orchideái, a Seyderheim Az Aleái csábítottak az egyik oldalon. S amint odább tolt a hömpölygő emberáradat, az Ocker rózsaerdejének kábító illata csapta meg a nézőt. Remekül festett a Weber Hortenzia-telepe. Sokan nézték a Szelnár által kiállított Anthuriumot, a Reisehl Boriska teljes gyöngyvirágját is. A csarnokban alig lehetett mozogni. A bizottság egyik tagjának állítása szerint az egyetlen vasárnapi nap bevétele biztosította a kiállítás anyagi sikerét is. Mint értesülünk az elnökség megkapta a legfelsőbb ígéretet, hogy ő felsége május 3-án megtekinti a kiállítást. A világkiállítás vasárnapja. Budapest, április 30. Az a kis felhő, mely szombaton esővel biztatta a kertészeket, vasárnap reggelre elhúzódott. Az égen derül,ten ragyogott a nap s egy kis tavaszi séta a kertészeknek is jobban esett volna, mint közgyűlésen ülni és utána bankerezni. De a napirend parancsol s a városligeti iparcsarnokban a meghatározott időre együtt volt a gyűlés, melyet Emich Gusztáv elnök nyitott meg. Emich megnyitó beszedésien szívélyesen üdvözölte az egyesület tagjait és örömét fejezte ki, hogy oly szokatlanul nagy számmal jelentek meg. Midőn ezt konstatálta, annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy ez a nagy szám Táborszky Nándor öngyilkossága. — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, májns 1. A főváros egyik legnagyobb és legtekintélyesebb zeneműkereskedésének főnöke Táborszky Nándor az elmúlt éjjel öngyilkossá lett. Mint egy hátrahagyott levelében maga is megírja, tettének oka gyógyíthatatlan betegsége volt. Táborszky évek óta betegeskedett tüdőbajban, amely folyton emésztette a javakorában levő férfit. Néhány nap óta egészen levert volt. Sem családjával, sem üzleti alkalmazottaival nem sokat beszélgetett. Néha percekig mereven maga elé bámult s a legkisebb neszre összerezzent-Tegnap délután sétálni volt családjával s csak este tért haza. Megvacsorázott s azután szobájába vonult. Ma azonban hiába várták a reggelihez. Szobájába akartak menni, de az ajtó zárva volt. Felesége rosszat sejtett s azonnal lakatosért küldött, aki csak nagy nehezen tudta a belülről is elreteszelt ajtót feltörni. Táborszkyt az ajtófélfák közt levő tornaszerszám kapcsán, egy függöny zsinórra felakasztva, találták. Teste már egész merev volt. Az orvosok véleménye szerint Táborszky valószínűleg már tegnap este akasztotta fel magát. Az éjjeli szekrényen öt, a család egyes tagjaihoz intézett lezárt levelet találtak. A levélben megírta, hogy gyógyíthatatlan betegsége vitte az öngyilkosságra. Táborszky 56 éves volt s özvegyet és két gyermeket hagyott maga után. ■ ■ | " * A hazai zeneművészet Táborszkyban egyik legbuzgóbb, legönzetlenebb s legmunkásabb képviselőjét, pártolóját s kiadóját vesztette el. a megboldogult kora gyermekévei óta részt vett az ország minden momentuózusabb szellemi mozgalmában, egy szóval mint tettes. Apja szintén kimagasló szerepet játszott a fővárosi zenevilágban a 30-as és 40-es években, mikor a régi városi német színháznak volt első híres hegedűse és versenymestere. Italása után egyetlen fia Nándor teljesen magyar széllemben nevelte önmagát. Mint fiatal ember a Wagner féle zenekereskedésbe került, ahol első alapját vetette meg, széles és alapos szaktudományának. Néhány év múlva Bécsbe ment magasabb gyakorlatok beszerzésére és a Spinna-féle kiterjedt üzletben nyert alkalmazást. Onnan tért vissza hazájába a hatvanas évek elején a már akkor virágzásnak indult Rózsavölgyi és Társa zenekereskedésébe, melynek több éven át úgyszólván lelke volt. 1860-ban Parsch Józseffel közösen önálló műkereskedést alapított, mely azóta az ország legszolidabb, legtekintélyesebb cégei közé tartozott. A magyar zeneirodalom legtartalmasabb kiad