Pesti Napló, 1893. május (44. évfolyam, 124-153. szám)
1893-05-03 / 126. szám
126. szám Budapest, szerda _____________FESTI NAPLÓ.___________ 1893. május 3. 15 A császár köszönetet mondott és hozzátette, hogy osztozik e reményben és örül, hogy annak a fejedelemnek a fővárosában mondhatja ezt, aki mindig a nemzeti eszme ápolója volt. A chicagói világfatálikás megnyitása. — A Pesti Napló távirati tudósítása. — Chicago, május 2. Május elsején, a kiállítás megnyitása napján már korán reggel sűrű köd ereszkedett alá, melyet csak déltájt oszlatott szét a tavaszi nap, bearanyozva sugaraival a száztornyú kiállítási épületeket. Óriási tömegekben sereglett ki a nép a kiállításra.Hajók, vasutak,kocsik egyre hozták a kiváncsiakat és ezer meg ezer ember özönlött ki gyalogszerrel a Jackson-parkba, ahol a columbiai kiállítás van. Leírhatatlan az a lelkesedés, melylyel ez a tömeg a megnyitási aktust kisérte. A megnyitási ceremónia a hűvös idő dacára, szabad ég alatt ment végbe,az igazgatósági épület előtt. A Tessington Hotelben várakozott Cleveland elnök az ünnepi menetre, mely őt a megnyitásra kisérte. A menet élén a rendőrség egy osztálya lovagolt, utána egy szakasz, fényes egyenruhába öltöztetett lovasság, majd az elnök kocsija következett. Utánuk jöttek sorban Stevenson alelnök, a miniszterek, Veragua herceg (Columbus utóda) és felesége. A menetet az óriási néptömeg lelkesedéssel fogadta. Veragua hercegnő kocsiját a nők elborították virágokkal. A Jackson-park keleti bejárójánál emelvényeket állítottak fel Cleveland elnök, a diplomáciai kar és az újságírók számára. Az utóbbiak lehettek vagy háromszázan. Az ünnep programmja igen egyszerű volt. Nyolcszáz tagból álló zenekar eljátszotta a nemzeti himnuszt, aztán elszavalták az ünnepi ódát, mire egy világtalan lelkész imája következett, melyben az Isten áldását kérte a civilizáció nagy művére. Most Cleveland elnök mondotta el megnyitó beszédjét- Üdvözölte a külföld képviselőit és örömét fejezte ki, hogy az óvilág nemzetei megjelentek az újvilág nagy alkotásainak megnyitására. Ezeket a műveket az emberiség felvilágosodásának szánták. Az ünnep nagy és igazi jelentőségét a különböző nemzetek testvérisége adja meg. A 300,000 főnyi tömeg örömrivalgása közt fejezte be pont délben az elnök megnyitó beszédét, s azután ujjával megnyomta az elébe tett villamos billentyűt, mire a kiállítás valamennyi gépe és vízműve megindult és Chicago összes harangjai megkondultak. Mialatt a közönség a kiállítási épületekbe tódult Davis, a kiállítás főigazgatója bemutatta az egyes osztályok főnökeit. Az óriási ének- és zenekar Händel Hallestroi-ját intonálta. A kiállítás kerete palotaszerű épületeivel felejthetetlen benyomást gyakorol, habár ki kell emelni, hogy teljesen még nem készültek el vele. Cleveland elnök a megnyitás után körutat tett a kiállításban, melyet a nép White City-nek (fehér város) nevez. Nincs benne túlzás, hogy a művelt világ összes vagyona nem volna elég, hogy ily fehér várost tartós anyagból, márványból, kőből, acélból és vasból fényes dekorációival és freskóival megalkosson. Kiválik a bányászati palota és a villamosság épülete tíz tornyával és négy hatalmas kupolájával. Nagyon szép a görög stílben épült műcsarnok és az iparcsarnok. A zenecsarnokban kétezer zenésznek van helye. A földmivelési palota a falusi házak stíljében épült. A kiállításon 55 nemzet és 37 idegen kolónia van képviselve. A kiállítás vezetői szerint körülbelül 18 millió dollárra megy az az összeg, melyet a különböző államok a kiállítás céljaira fordítottak. A kiállítási épületek, a terület rendezése, a tavak, lagúnák, melyeken gondolák, sőt gőzhajók is közlekednek és vízművek létesítése körülbelül huszonöt millió dollárt emésztett meg. Az Egyesült Államok után a legtöbbet költött Németország, két millió márkát, ugyanannyit a francia köztársaság : Japán és Brazília egyenként másfél milliót áldozott. Anglia nem igen erőltette meg magát a költségek dolgában, de a műcsarnokba mégis 1100 képet küldött. Magyarországnak a kiállításon hivatalos képviselete nincs. Cleveland elnöknek a hivatalos katalógus első példányát nyújtották át, mely szerint 35.000 a kiállítók száma . Ma reggel két feltűnést keltő esetről értesült a lakosság. Az egyik az, hogy azt a csomagot, melyben az orosz cár híres gyémántjait a kiállításba küldte, üresen találták. A vámhivatalnokok nyomban lepecsételték a csomagot és jelentést tettek az esetről az orosz konzulátusnak. Nem kevésbbé érdekes a másik eset. A megnyitási ünnepség közben valaki el akarta lopni Columbus hamvait, melyeket a Jackson-kolostor parkjában üveg alatt őriznek. A szándékát azonban még idejekorán meghiúsították. zönség őfelségét lelkesülten üdvözölte. A vonatot Marcheggig Swai főfelügyelő vezette, Marcheggen Ludivigh igazgatósági elnök és Thedy üzletvezető vették át a vonat vezetését. A király reggel 5 óra 40 perckor érkezik a fővárosba, amely legalább külsőleg már ma elárulta a holnapi ünnepet. Különösen a pályaháztól a királyi palotáig terjedő vonalon majdnem minden házban kitűzték a nemzeti zászlót, a várban pedig a dísztéren valóságos zászlóerdőt lobogtat a szellő. A pályaudvaron már kijelölték a király fogadására megjelent testületek helyét, amelyet a rendőrség holnap kordonnal zár el. A perront szőnyegekkel és pálmákkal díszítették fel, a pályaudvart pedig fellobogózták. A kocsik, amelyek az udvari fogatokat kísérni fogják, az Újpesti-úton helyezkednek el. Az utcákon, amerre a menet halad, nem lesz kordon. — A bolgár fejedelem nássuton. Ferdinand bolgár fejedelem fiatal nejével vasárnap az Amphitrite gőzösön Patrasba érkezett,innen Korinthusba utazott, hétfőn pedig kirándulást tett Delfibe, a hires jós-templom romjainak megszemlélése végett. Delfiből azután a Pemnassusra ment, ma pedig az Amphitrite-gőzösön Zant-ba utazott. — Személyi hír. Vaszary Kolos hercegprímás a veszprémi egeszeknek ma száz forintot adományozott. — Püspöki körút. Szász Károly, dunamelléki református püspök tizenkét napra terjedő körútjából ma visszatért a fővárosba. Május 4-ikén délelőtt a budapesti német leányegyházat látogatja meg, 23-án pedig folytatja körútját. Még ebben a hónapban meglátogatja a rákoscsabai, péceli, gödöllői, hévizgyörki és hatvani egyházakat. — A kassai dóm keresztje. A restaurált kassai dóm tetőzetén néhány nap múlva már ott ragyog a hatalmas gót stílben készült kereszt, amelynek felállításával a tetőzet teljesen kész lesz. A négy méter magas keresztet mint kassai levelezőnk írta, május elsején szentelte föl Szabad Ferenc nagyprépost a dóm összes munkásai és az ottés vezetői jelenlétében. A tetőzet restaurálása a kereszttel együtt harmincezer forintba került. — A király és Tomory mellszobra. Csuszka György kalocsai érsek két szobrot készíttet, a királyét és Tomory Pálét, a mohácsi ütközetben elesett kalocsai érsekét. A király mellszobra karrarai márványból készül, Tomoryé erdélyi márványból. — A cár haragja megszűnt. Két év előtt nagy haragra lobbant a minden oroszok cárja. Volt is rá igen nagy oka: Mihajlovits nagyherceg polgári nőt vett feleségül A megátalkodott nagyherceg el is vette érte büntetését, porig sújtotta a cár haragja, elvesztette jogait és kiváltságait, kitörölték még a hadsereg kötelékéből is. Most azt jelentik, hogy a cár visszahelyezte a nagyherceget jogaiba, feleségét pedig grófi rangra emelte. — Az osztrák császár és a magyar király. Érdekes per indult meg a marcheggi osztrák járásbíróságnál, melynek előzményeiről a következőket írják nekünk: Marchegg közelében, ott, ahol Magyarországot és Ausztriát a Morva folyó választja el egymástól, az osztrák császárnak egy uradalma fekszik, s lenyúlik a Morva folyóig. Az uradalomnak neve: Schloss. Szemben a császári uradalommal, a Morva folyó másik partján, Magyarország területén fekszik gróf Batthyány Józsefnek egyik uradalma. Újabban a Morva folyam közepén, épen a két említett uradalom közt egy sziget képződött, mely mindinkább nagyobbodott s melyet a gróf Batthyány-uradalomhoz tartozó gazdasági tisztek előbb vadász-területül, utóbb gazdasági célokra is felhasználtak és végül teljesen az uradalomhoz tartozónak tekintettek. Történt azonban, hogy a császári uradalom igazgatósága illetéktelen elbitorlásnak tekintette ezt az eljárást, és a tulajdonos nevében, aki nem más, mint ő felsége az osztrák császár, birtokháborítás címén pert kezdett gróf Batthyány József ellen és a keresetet beadta a marcheggi járásbirósághoz. Gróf Batthyány József képviselője nem fogadta el a birtokháborítási pert, mert — úgymond — ha e kérdés vitás, akkor a vita nem a birtokháborításnak kérdése, hanem egyszerűen határkérdés. Ha ugyanis a Morva közepén képződött sziget osztrák területet képez, akkor a birtokjog feltétlenül a császárt illeti meg; ha azonban magyar területhez tartozik, akkor gróf Batthyánynak birtokjoga meg nem támadható. Ennélfogva nem a bíróság illetékes ez ügyben ítéletet hozni, hanem előbb a határkérdést közigazgatási úton kell eldönteni. A marcheggi járásbíróság a maga részéről nem is ment bele a bírói eljárásba, hanem a fenforgó esetről értesítette az illető közigazgatási hatóságokat, melyek azonban még eddig mit sem tettek a fenforgó határkérdésnek eligazítására. A dologban érdekes az, hogy mint peres felek, ha nem is közvetlenül, de közvetve, az ausztriai császár és a magyar király állanak egymással szemben. — A májusi ünnep. Az ünnepet előkészítő bizottság, mely mától fogva permanens az Otthonban, ma örömmel hallgatta meg Lobkovitz herceg, hadtestparancsnok és báró Hornig Károly veszprémi püspök levelét, akik tudatták, hogy a díszelnökséget a legnagyobb örömmel elvállalják és az ünnep sikerét minden tehetségükkel előmozdítják. — A május 14-iki elite-hangverseny programmját holnap közli a bizottság. — A május 20-iki monstrehangversenyen hat katonai zenekar és több cigánybanda működik közre. Ez alkalomra Pilis Csabáról is bejön a táborban levő zenekar. Ugyancsak huszadikán lesz a tombola, a hölgyek virágbazára a korzón és a tűzijáték. Nagy lelkesedéssel fogadta a bizottság Beniczky Gábor főrendiházi tagnak azt az ajánlatát, hogy a Tattersallegyesület 20-án nagy kocsi-korzót és versenyt, esetleg bataille de fleur-t rendez. A kitűnő programmnak részleteit is előadja Baranyay, az egyesület titkára, aki szintén tagja lett a az Otthon bizottságának. Az egyesület sportbizottságának ez ügyben már holnap ülése lesz. A Május című albumra annyi becses közlemény és művészi rajz érkezett be, hogy a bizottság csak június1-én adja ki az albumot. A rendes példányokon kívül igen díszes, kötött példányok is lesznek, külön-külön névre. — A rajzok gyűjtésére Mannheimer Gusztáv, Stettka Gyula és Zala György ajánlkoztak. — A tombolára Gyarmatiy Zsigáné ma remek kalottaszegi varrottast küldött Bánffy- Hunyadról. Beliczay Gyula temetése. Beliczay Gyulát, a zeneakadémia elhunyt tanárát ma délután temették az Andrássy-út 88. száma alatt lévő halottas házból nagy részvét mellett. A temetésen nagy gyászoló közönség, továbbá a zeneakadémia igazgatósága és egész tanártestülete ott volt s a növendékek is testületileg vonultak ki. Horváth Sándor evangélikus lelkész megható gyászbeszéde és az Opera énekkarának gyászdala után megindult a menet a Kerepesi-uti temető felé, hol dr. Harrach József, a zeneakadémia titkára mondott a halott fölött búcsúztatót . Dr. Schnitzler János meghalt. A bécsi orvosi egyetem kiváló professzora, a magyar születésű dr. Schnitzler János, mint tudósítónk telefonon jelenti, ma éjjel ötvennyolc éves korában Bécsben meghalt. Az elhunyt, aki tanulmányainak nagy részét Magyarországon végezte, különösen gégebetegségek gyógyításában volt nagy kapacitás és kiterjedt praxisa mellett számos alapvető, becses munkát irt. Dr. Schnitzler János született Nagy-Kanizsán, 1835. április 10-én. Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte; 1863—1867-ig mint Oppolzer asszisztense működött a klinikán. Ebben az időben lett egyetemi magántanár. 1878-ban rendkívüli, 1880-ban pedig rendes tanára lett a bécsi egyetemen a lélekző és vérkeringési szervek tanának. Schnitzler volt tulajdonképeni megalapítója a bécsi poliklinikának, mely mint gyógy és tanintézet, a bécsi orvosi fakultásnak jelentékeny kiegészítő részét képezi. Az irodalmat a következő művekkel gazdagította: A gége és az orrgyógyászat, A gégebajok diagnosztikája, A hangszálakról, A galvanokaustika alkalmazása gégebajoknál, A tüdő és szívbajoknak pneumatikus kezelése. 1860 óta a Wiener Medicinische Presse-t szerkesztette. — Színház és katonazene. A katonazenekarnak tudvalevőleg meg lett tiltva, hogy a Próbaházasság című darabnál az előadást kisérje, amelyben a Kossuth-kuplét akár szöveggel, akár szöveg nélkül énekelték, mindenütt tüntetést inscenálva. A betiltó parancsolat azonban a többi előadásra nem vonatkozik és a katonazenekar minden egyéb kikötés nélkül kisérheti a darabokat. Méltó felháborodást kelt tehát Nagyváradon, hogy Kónya ezredes az utolsó percben megtiltotta a katonazenekarnak, hogy a színházban közreműködjék. Mikor Debrecenben körülbelül egy hónappal ezelőtt a katonazenét betiltották, Lesskay a nagyváradi színház igazgatója személyesen fordult Wannisch altábornagyhoz és Kónya ezredeshez, akiktől biztosítást nyert, hogy a betiltó parancsolat csak a Próbaházasságra vonatkozik. A napokban azonban Kónya magához hívta Leszkayt és arra kérte, tegyen le nála kétezer forint kauciót s biztosítsa ezzel, hogy a színházban antidinasztikus tüntetések nem lesznek. Leszkay erre azt felelte, hogy a színészekért jól áll, de a színházba járó közönség minden egyes tagjáért felelősséget nem vállalhat. A dolog abban maradt. Ma azonban váratlanul az ezredes szolgálati szempontból megtiltotta, hogy a színházban katonazenekar játszik. Az igazgató kétségbeesve jutott Kónyához, aki ezeket mondta válaszul: — Ön is félti a kétezer forintját, én is féltem rangomat! Leszkay most nagy zavarban van, mert egyelőre kénytelen zenekart szervezni. Ma este a színházban Hamza Miska cigányprímás játszott. A közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, viharos tapssal és éljenzéssel jutalmazta a cigányok szép játékát. Különösen mikor Hamza a Kossuth-nótát és a Jaj be hunefut a német... kezdetű népszerű és aktuális nótát kezdte hozni. A jelenlevő huszártisztek maguk is jól mulattak ezen a rögtönzött tüntetésen. — Földrengések. Belgrádból jelentik, hogy a földrengés még most sem szűnt meg. Legutóbb Zsabare faluban ismétlődött többször, de kárt nem okozott. — Athénból telegrafálják, hogy Kephaloniában az elmúlt éjjel szintén éreztek földrengést, de kárt ott sem okozott. — Katonák és polgárok. Troppauban nagy utcai botrányt okozott tegnap néhány fiatal ember. Éjfél tájban öt katonatisztet támadott meg négy ifjú, kemény szavakkal szidalmazták őket, de mielőtt kárt tettek volna bennük, egy Reutter nevű főhadnagy kardot rántott s az egyik fiatalember fejét megsebesítette. A többi katonatiszt is kardot rántott, de nem avatkoztak a dulakodásba, mert a fiatalember barátai sem keltek társuk védelmére. A városban nagy izgatottságot kelt a dolog. — Egy román tudós halála. Nagy-Szebenből jelentik, hogy Baritz György, az erdélyi oláh kultur-egyesület és a bukaresti Tudományos Akadémia elnöke ma 82 éves korában meghalt. — Tetőtűz a fővárosban. Az esteli órákban a Magyar királyi államvasutak pályaháza felől hatalmas lángok festették az eget vörösre. Lindenbaum Lázár kereskedőnek Nefelejts uti 16. szám alatt levő kétemeletes háza gyuladt KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, május 2. — A király után. Ő felsége, mint Bécsiül telefonon jelentik, ma este 8 óra 20 perckor utazott el Budapestre. Kíséretében vannak: gróf Paar és Bolfras főhadsegédek, gróf Wolkenstein főkonyhamester, Pápay osztályfőnök, több szárnysegéd és udvari hivatalnok. A pályaudvarban egy hegyült kő