Pesti Napló, 1894. január (45. évfolyam, 1-31. szám)

1894-01-03 / 3. szám

1. szám. Budapest, szerda Főváros. * A kerületi elülj­ár­óságok. A kerületi elöljáró­ságok újjászervezéséről szóló törvényt a király szentesítette s a belügyminiszter a szentesítésről leiratban értesítette a a fővárost. A végrehajtásra vonatkozó­ rendeletet azonban még nem küldte meg a tanácsnak, amely a szervezésre vo­natkozó előmunkálatokat serényen végzi. Ma délben Kanner­­m­ayer polgármester a tanács kebeléből bizottságot rendelt ki, hogy Pécs város kerületi elüljáróságának szervezetét, beosztási módját és munkarendjét tanulmányozza. A bizott­ságot, amelynek Lampl Hugó főszámvevő, Kallmann Lajos főjegyző és Hamvai Sándor VIII. kerületi jegyző a tagja, Márkus József tanácsos vezeti. A bizottság holnap r­eggel utazik Mécsbe és három-négy napig időzik ott. A tisztviselők fizetésének rendezése. — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, január 2. Ma tovább tárgyalta a tisztviselők fizetésének ren­dezését Steiger Gyula elnöklete alatt az az albizottság, a­melyet a főváros pénzügyi és gazdasági bizottsága erre a célra kiküldött. A bizottság a tanács kezelőszemélyzetének és a mérnöki osztálynak illetményeit tárgyalta le. Az ülé­sen többször heves vita volt egyik-másik állás dotációjának felemelése, vagy leszállítása érdekében. Azt azonban a bi­zottság egyik tagja sem vette észre a nagy vitatkozásban, hogy míg a kvalifikációhoz nem kötött igtató-kiadó állá­sokra vita nélkül megszavaztak kétezer forint fizetést a lakbérrel együtt, addig csak hosszú vita után határozták el magukat arra, hogy a kilencedik rangfokozati osztályba sorozott okleveles mérnököknek, amikor egy-egy osztályból a másikba csak tíz évi szolgálat után juthatnak, ezer, ezerötszáz, ezerhatszáz forint javadalmazást adjanak. A tiszti főügyész memorandumára vonatkozólag, a­melyben Tholdis főügyész az ügyészek dotációjának feleme­lését kéri arra az esetre, ha a bizottság eltiltaná őket a magánpraxistól, a bizottság elhatározta, hogy fenntartja az eddigi állapotot és meghagyja az ügyészeknek a magán­praxist. A tárgyalás során a következő fizetéseket rendezték: Az elöljáróság­ kezelő tisztek törzsfizetése 1000 fo­rint lesz, 300 forint lakáspénzzel. A tanácsosi iktató ugyan­annyit kap, mint az árvaszéki igtatók, vagyis 1500 forint fizetést és 500 forint lakáspénzt. Az aliktató 1100 forintot és 300 forint lakáspénzt kap. Az I. osztályú lajsrámozó 1000 forintot és 350 forint lakáspénzt s a 11. osztályú 900 forint fizetést és 350 forint lakáspénzt kap. A tanácsi kiadót ugyanannyit kap, mint az igtató. A tanácsi levéltárnál a főlevéltárnoknak a tanács javaslata szerint 2200 forintot és 720 forint lakáspénzt szavazott meg a bizottság. Az allevéltárnak fizetése 1500 forint és 500 forint lakáspénz lesz, az irodai segédé 900 forint és 350 forint lakáspénz. A főügyész fizetését a bizottság 3000 forintban és a lakáspénzt 1000 forintban hozza javaslatba. Tholdy József főügyésznek közgyűlésileg megszavazott 700 forint személyi pótléka volt, amelyet továbbra is érvényben hagytak. A három osztályba sorozott alügyészek fizetése egyenlő lesz a tanácsjegyzékével A statisztikai hivatal főnöke az első osztályú taná­csos fizetését kapja. A statisztikai hivatalbeli szaksegéd 1000 forintot és 500 forint lakáspénzt. A kezelő segédek közül az I. osztályú 1000 forintot s a I. osztályú 900 forintot, a III. osztályú pedig irnoki fizetést kap; a lakás­pénz a két első osztályban 350, a HI. osztályban 300 forint A középítési igazgató-főmérnök első osztályú taná­csosi fizetést kap; a jelenlegi igazgatónál a szerződéses viszony marad fönn. A mérnököknél a négy főmérnöknek a bizottság 2400 forint fizetést és 800 forint lakáspénzt javasol, a működési pótlék nélkül. A személyes pótlékok megmaradnak, az igazgató-helyettes 600 forintot, a korban legidősebb főmérnök 200 forintot kap pótlékul. Az osz­­tálymérnökök akként voltak fizetve, mint a tanácsjegyzők. Ezentúl kapnak az első osztályúak 2000 forint fizetést és 600 forint lakáspénzt, s a másodosztályúak 1800 forint fizetést és 500 forint lakáspénzt. A kerületi elöljáróságok szervezéséig a személyi pótlékok irodatartás címén megma­radnak. A mérnöki irodákat azután az elüljárósági hivata­lokba kell beosztani. Az almérnököknél a bizottság csak két osztályzatot javasol, még­pedig az első osztályú 1600 forintos, a máso­dik osztályú 1400 forintos, a lakásbér egyformán 500—500 forint lesz. A segédmérnököket három osztályba osztották; az első osztályú kap 1300 forintot és 450 forint lakáspénzt, a második osztályú 1100 forintot és 450 forint lakáspénzt,­­ a harmadik osztályú 1000 forint fizetést és 350 forint lakáspénzt. A mérnök-gyakornoki állást a bizottság meg­szüntetendőnek tartja. A legközelebbi ülés a jövő kedden délután lesz. Közoktatás. (Pest megye közoktatásügye). Tóth József Pest­­megye tanfelügyelője részletes kimutatást tett közzé a megye közoktatásügyi viszonyairól. E kimutatás szerint a megyében 131.833 iskolaköteles gyermek van, köztük ma­gyar anyanyelvű 108.905, német 17.019, oláh 25, tót 4308, szerb 430, h­orvát 1115 és rutén 1. Állami elemi és polgári iskola 61 van, községi 115, római katolikus 274, görög­keleti 7, református 88, evangélikus 43, zsidó 36. Ezeken kívül van még 14 engedélyezett magán és 3 egyesületi iskola. Az összes 641 iskola közül csak 82-ben volt a tanítás nyelve vegyes, a többiben tisztán magyar. A taní­tók száma 1203. Ezenkívül van 52 nem képesített, 142 segéd, 250 nő­ és 26 lelkész-tanító. K­isdedóvója és mene­dékháza 64 van a megyének, a­melyekbe­n 5823 gyermek jár. A kisdedóvók és Menedékházak kiadása 38.850 forint, alapítványi vagyonuk értéke pedig 113.388 forint. Taslápok k­inevezése: Budapest, január 2. A hivatalos lap egyik legközelebbi száma közölni fogja azoknak a középiskolai tanároknak a névsorát, akiket a közoktatási miniszter 1893. december 31-iki kelettel rendes, tanárokká nevezett ki, vagy rangfoko­zatban előléptetett. Kilenc helyettes tanár lett rendes tanárrá, kö­zöttük több olyan, aki már évek hosszú sora óta tü­relmesed is, türelmetlenül is várta ezt a kinevezést, amely végre a státusba szerez neki helyet. A buda­pesti V. kerületi állami főreáliskolában magában három szupiens jutott kinevezéshez, mind a három a szol­gálati évek derék számával. A miniszter a IX. fize­tési osztályból a VIII. fizetési osztálynak 1400 fo­rintnyi fizetéssel járó harmadik fokozatába, ebből a fokozatból ugyanennek a fizetési osztálynak második fokozatába, a IX. fizetési osztály EL. fokozatából ennek az osztálynak I. fokozatába egész sor tanán lépte­tett elő. Nagy lesz az öröm azoknak a körében, akiket kinevezés vagy előléptetés ért, de nagy lesz az el­keseredés azok között, akiket a szerencse ezúttal elkerült. Nem egy olyan kiváló férfi, a kulturáltak derék munkája van közöttük, akik most évek remény­ségét megint elodázva látják, pedig érdemeket, mél­tányosságot, sőt jogot is tekintve, biztosan számítot­tak kinevezésre vagy,előléptetésre. Hányan vannak olya­nok akik a még az ambíciót, türelm­et és munkakedvet megőrlő szuprinsségre való kinevezést is áhítozva várták, sőt a maguk érdemeit és a nagyon is érezhető tanár­hiányt tekintve, már bizonyosra vették, — és most a nagyban hirdetett újesztendei kinevezések után a reményt és várakozást eltemethetik elkeseredésük legmélyére, ahonnan talán még a szerencse sem éb­resztheti őket új életre.­­Szolgáljon vigasztalásukul egy kőnyomatos fél­­hivatalos újságnak az a biztatása, hogy „mivel a középiskolai tanárok szolgálati sorozata a szükséges adatok be nem érkezése miatt, még nincsen véglege­sen megállapítva," a kinevezések és az előléptetések tekintetében néhány helyet fentartottak, amelyekre nézve az évfolyamán fog intézkedés történni“. Nagy dolog lehet az a tanári szolgálati sorozat, hogy nem lehet annyira rendben tartani, amennyire például a katonai tisztikarét, vagy a vasúti tisztvi­selőkét tartják rendben. A kereskedelmi miniszter csak nemrég nevezett ki és léptetett elő néhány ezer vasúti alkalmazottat, a katonai tisztikarban minden esztendőben kétszer is történnek előléptetések, és egyik esetben sem volt a szolgálati sorozat hiányos­sága akadály. Tessék azt a szolgálati sorozatot foly­ton rendben tartani, az adatokat idejekorán besze­rezni és feldolgozni, hogy a hiányosságnak ne azok vallják kárát, akik nem okai. A kinevezett és előlép­tetett tanárok névsora a következő: Rendes tanárokká lettek állomáshelyükön való meg­hagyásukkal: Szántó János kaposvári állami főgimnáziumi, Széki István zombori állami főgrafiéziumi, Szíjártó Miklós szol­noki állami főgimnáziumi, dr. Angyal Dávid, dr. Körösi László és Lenkei Henrik budapesti V. kerületi állami fő­­reáliskolai, Kratochirill Péter szegedi állami főreáliskolai, Wolff Bébi székesfehérvári állami főreáliskolai és Cserépy József brassói állami főreáliskolai helyettes tanárok. A IX. fizetési osztályból a Vili. fizetési osztálynak 1400 forint fizetéssel járó harmadik fokozatába a minisz­ter a következő tanárokat nevezte ki: Dr. Fail Attilát a körmöcbányai főreáliskolánál, Stup­­pacher Lajost a soproni főreáliskolánál, Jeszenák Ráfaelt a losonci főgimnáziumnál, Hauser Károlyt a soproni főreál­iskolánál, Andrássy Károlyt a nagyszebeni főgimnáziumnál, Skopf Ferencet a pécsi főreáliskolánál, Pszotka Feren­cet a körmöcbányai főreáliskolánál, Gidófalvi Gézát a nagyszebeni főgimnáziumnál, Imrei Jánost a körmöc­bányai főreáliskolánál, Péter Jánost a pécsi főreál­iskolánál, Vánky Józsefet a szegedi főreáliskolánál, dr. Steiner Antalt a­ lőcsei főreáliskolánál, Bóka Pétert a kecskeméti főreáliskolánál, J Deésy Károlyt a lőcsei főreál­iskolánál, Kovacsics Jenőt, a­­zotybori főgimnáziumnál, Ökárnsi Pált a kaposvári főgimnáziumnál, Görög Gyulát a kassai főreáliskolánál, Benizky Kálmánt a losonci főgim­náziumnál, Hollós Gyulát a győri főreáliskolánál, Ulasky Miklóst a székely­udvarhelyi főreáliskolánál, Csonka Lajost a dévai főreáliskolánál, Végi­ Endrét a kaposvári főgimná­ziumnál Hath Nándort a nagyváradi főreáliskolánál Szpák Lajost a győri főreáliskolánál, Polányi Ferencet a kaposvári főgimnáziumnál, Berki Gusztávot a temesvári főreáliskolá­nál, Kosztka Györgyöt a pécsi főreáliskolánál, Kim­ Róbertet a dévai főreáliskolánál, Kiss Rezsőt a nagykállói reál­iskolánál, Themák Edét­ a félazesvári főreáliskolánál, Schey Lipótot a győri főreáliskolánál, Homor Istvánt a szegedi főreáliskolánál, Fankovich Gyulát a székelyudvarhelyi fő­reáliskolánál, Kaparcsik Mihályt a kassai főreáliskolánál, Slekinger Istvánt a pécsi főreáliskolánál, dr. Nemes Imrét a nagyváradi főreáliskolánál, Vadász Józsefet a kassai főreáliskolánál, Nesnera Aladárt az aradi fő­reáliskolánál, Lukács Györgyöt a nagybányai főgimnáziumnál, Schultz Antalt a munkácsi főgimnáziumnál, Jeszenszky Dezsőt a zombori fő­­gimnáziumnál, dr. Bauer Simont a lőcsei főreáliskolánál, Krüger Győzőt a nagyváradi főreáliskolánál, Pálffy Károlyt és Mol­nár Károlyt a székelyudvarhelyi főreáliskolánál, Ferencsy Gyulát a dévai főreáliskolánál, Szabó Józsefet a győri fő­­reáliskolánál, Farkas Antalt a szegedi főreáliskolánál, Bo­­czonyi Albertet a kassai főreáliskolánál, Requiny Gézát a­­ pécsi főreáliskolánál, Hann Károlyt a székelyudvarhelyi főreáliskolánál, Vízi Ferencet a körmöcbányai főreáliskolá­nál, Molnár Józsefet a győri főreáliskolánál, Ambrus Mórt a losonci főgimnáziumnál, dr. Wagner Lajost, a pozsonyi­ főreál­­iskolánál, Márton Dávidot az erzsébetvárosi gimnáziumnál, Illatky Józsefet a körmöcbányai főreáliskolánál, dr. Wallner Ig­nácot és Kárpáthy Károly a soproni főreáliskolánál Huzsik Jakabot a fehértemplomi főgimnáziumnál, Újvári Bélát a soproni főreáliskolánál, Kurovszky Adolfot és Forberger Vilmost a lőcsei főreáliskolánál, dr. Láng Istvánt a te­mesvári főreáliskolánál, Szél Sándort a zombori főreálisko­lánál, Fiait Virgilt a pozsonyi főreáliskolánál Bergmann Ágostont az egri reáliskolánál, végül Nicola Vincét, Zambra Pétert, Matisz Jánost és Feszt Aladárt a fiumei állami főgimnáziumnál. A helyek megürülése folytán a VI. fizetési osztály harmadik fokozatából, ugyanennek a fizetési osztálynak második fokozatába előléptek: Könyöki József pozsonyi főreáliskolai, dr. Lutz Ignác kassai főreáliskolai, dr. Slidegh Kálmán aradi főreáliskolai és Miskovszky Győző kassai főreáliskai rendes tanárok. A IX. fizetési osztály IL fokozatából pedig annak L fokozatába 1894. évi január 1-ével a következő tanárok léptek elő: Dr. Bázel Aurél a fehértemplomi főgimnázium­nál; dr. Foss Antal a zombori főgimnáziumnál; dr. Sebei­­ling Kornél a fehértemplomi főgimnáziumnál; Balugyánszky Béla a debreceni főreáliskolánál; Steb­linger József a pan­­csóvai főgimnáziumnál, Szinte Gábor a dévai főgimnázium­nál, Szendrey János a szegedi főreáliskolánál, dr. Szemák Antal és dr. Gerecse Péter a pécsi főreáliskolánál, Valló Vilmos a kassai főreáliskolánál, Téry József a székesfehér­vári főreáliskolánál, Faragó Lajos a pancsovai főgimná­ziumnál, dr. Vajda Emil a székelyudvarh­elyi főreáliskolá­nál, Koroncsy Imre a székesfehérvári főreáliskolánál, dr. Szayer Antal a losonci főgimnáziumnál, Tompa Árpád a székelyudvarh­elyi főreáliskolánál, Beszner Fri­gyes a debreceni főreáliskolánál, dr. Tonk Lajos a pozsonyi főreáliskolánál, Kiss József a pécsi főreál­iskolánál, György Lajos losonci főgimnáziumnál, Kozsa­­novics Sándor a nagybányai főgimnáziumnál, Lehoczky József a fehértemplomi főgimnáziumnál, Pintér Ede a ka­posvári főgimnáziumnál, dr. Matyéka Károly a brassói fő­reáliskolánál, Bohner Jákó a munkácsi főgimnáziumnál, Szépréti Béla a brassói főreáliskolánál, Tafferner Béla a lugosi főgimnáziumnál, Zerdahelyi Ödön a szegedi főreális­kolánál, Prik­sauer Adolf és Baló Gyula a kaposvári fő­gimnáziumnál, dr. Vikol János az Erzsébetvárosi gimnázi­umnál, dr. Serényi Imre és Krécsi Béla a győri fő­reáliskolánál, Medgyesy Lajos a kaposvári főgimnázium­nál dr. Hoffmann Frigyes a brassói főreáliskolánál, Stubfi Miroszláv a győri főreáliskolánál, Mészáros Lajos a zombori főgimnáziumnál, Posch Jenő a szolnoki főgim­náziumnál, Danielovich Kálmán a munkácsi főgimnázium­nál; Harmath Gergely a debreceni főreáliskolánál; Klimó Mihály a dévai főreáliskolánál; Erdélyszky Mihály a nagy­szebeni főgimnáziumnál; Csekély Adolf a székelyudvarhelyi főreáliskolánál; Kappel György a nagyváradi főreáliskolá­nál; Székely Salamon az aradi főreáliskolánál; Mozog István, Szabó Sámuel, és Kőrössy Sándor a fiumei főgim­náziumnál; Sápy József, Zimay Vazul és Baranyai Balázs a jászberényi főgimnáziumnál; Tinák József a nagyszebeni főgimnáziumnál; Kátay Lajos, a szegedi főreáliskolánál és dr. Szilágyi Albert a nagyváradi főgimnáziumnál. Tudomány, irodalom, (*) Magyar írók élete és munkái. Az Akadémia kiadásában megjelenő nagy irodalomtörténeti lexikonból Szinnyei József kiadta a harmadik vaskos kötet 5. füzetét, mely az egész vállalatnak immár 23 füzete. Ebben a nagy tömegben eddig 5675 írónak életrajza és összes műveinek jegyzéke van összegyűjtve és a róluk szóló irodalom pon­tos repertóriumával ellátva. Az öt kötetre tervezett műből a múlt év folyamán hat füzet jelent meg 1246 életrajzzal, mely sztatisztikai adat eléggé dicséri a tudós szerző bámu­latos szorgalmát. A most megjelent új füzetben Fellinus Aurél és Friedler nevek közé eső anyagot találjuk együtt. A névsorban 19 Forgách és 17 Földváry szerepel. A neve­sebb írókról, minek Fraknói Vilmos, Földes Béla és Fran­kenburg Adolf, egész kis értekezés olvasható. A munka szép kiállítása Hornyánszky Viktor intézetét dicséri, hol a füzetek külön is megrendelhetők. (*) A Történelmi Társulat ülése. A Magyar Történelmi Társulatnak január 4-ikén, csütörtökön délután öt órakor választmányi ülése lesz az­ Akadémiában. Az ülés tárgysorozata a következő: 1. Érdujhelyi Menyhért felolvasása: A karlócai patriarcátus és a boszniai görög­keleti egyház címen. 2. Tagajánlások. 3. Pénztári havi ki­mutatás. 4. Az idei rendes közgyűlés tárgyainak és napjá­nak kitűzése. 5. Ügyészválasztás. 6. Jelentések, előterjesz­tések. A tisztviselők választására az alapszabályok értel­mében legalább húsz tag jelenléte szükséges. (*) Hadtörténelmi közlemények. A derék szak­­folyóiratból, melyet az Akadémia hadtudományi bizottsági

Next