Pesti Napló, 1894. augusztus (45. évfolyam, 211-240. szám)
1894-08-14 / 224. szám
4 Budapest, kedd ____________PESTI NAPLÓ._________ 1894. augusztus 14. 224. után. alap meglehetősen gyarapodhatik. Azokban a műhelyekben, ahol a munka nem szünetel, a munkások keresetük tíz százalékát a sztrájkpénztárba küldik. De tekintettel arra, hogy a sztrájkolók egy része vidékre utazott, a pénzbeli segítségre reflektálók száma is megcsappant, úgy, hogy az asztalosmunkások kéthónapi sztrájkot is könnyen elbírnak. A sztrájkolók segélybizottsága a Mozeszkó-féle vendéglőben székel, oda küldik, a segélypénzeket is. A százas bizottság, •asztrájkolók ma minden műhelyből két-három bizalmi férfit küldtek a főgyülekező helyre, ahol ezekből a bizalmi férfiakból megalkották a százas ügybizottságot. ■ A • , - . Ma estétől kezdve már ez a százas nagybizottság vezeti a sztrájkot, miután a huszas árszabálybizottság megszűnt. A segélypénztár is a százasbizottsággal egyetértőleg fog működni. A százas bizottság a főváros területét két részre osztotta fel, a Kerepesi-úttól jobbra és balra eső területre. A balra eső kerületnek a Szondy- és Izabellautca sarkán, a jobbra eső kerületnek pedig a Mária Terézia tér 16. szám alatt levő vendéglőben van a központja. A százasbizottság gondoskodott arról is, hogy a sztrájkpénztár alapját növeljék. Mulatságokat, belépő díjas kirándulásokat fognak rendezni, s igy azt hiszik, hogy körülbelül háromezer forintot összegyűjthetnek s ezt az összeget a sztrájkalaphoz adva, éppen elegendő arra, hogy további két hétig sztrájkolhassanak. A műhelyekben. A sztrájk meglehetős rendben kezdődött a műhelyekben. A mesterek ugyan nem igen bíztak a tegnapi gyűlés határozatában és azt hitték, hogy a munkások dolgozni fognak. A legtöbb nagy műhelyben, így Thék Endrénél, Madary Gábornál, Malomsoki Józsefnél üres, kihalt az egész telep a deszkák körül csak néhány szartosképű inas setteng, akik cseppet sem bánják, hogy szünetel a munka. Rendzavarás csak egy helyen volt. A többi műhelyből csendben és rendben távoztak a munkások; egyik-másik helyen ugyan akadt hitszegő is, aki az igéretszó dacára munkába állott, de megjelentek a bizalmi férfiak, s elég volt egy-két barátságos szó: a munkás azonnal letette a gyalut s elhagyta a műhelyt. Éppen ilyen kapacitálás okozta a rendzavarást a Dohány utca 100. szám alatt levő asztalosműhelyben. Az egyik bizalmi férfiú megjelent a műhelyben s figyelmeztette a munkásokat a tegnapi gyűlés határozatára. Amikor a mester meghallotta, miért jött el a bizalmi férfiú, széket kapott fel és a munkás fejéhez dobta. A munkást azonnal elborította a vér. A brutális mestert a megsebesült asztaloslegény feljelentette a rendőrségen. Sokkal kedélyesebben kezdődött a sztrájk Thék Endre műhelyében. Thék, aki szombaton, amikor munkásainak a mesterek válaszát kézbesítette, meglehetős rideg volt, amikor látta, hogy gyártelepe kong az ürességtől, megváltoztatta hangját. Ma délután felkereste a sztrájkolókat a Mária Terézia téri vendéglőben, ahol a saját gyártelepének munkásai is tanyáznak s barátságosan kezdett velük beszélni. Majd csapra veretett három hordó sört, megvendégelte a sztrájkolókat, sőt szivarokat is osztogatott közöttük. A sztrájkolókat nem is kellett biztatni s a három hordó sörnek hamar vége volt. Amikor Thék Endre azt hitte, hogy a sör meglehetősen meglágyította a munkások hangulatát, így szólt hozzájuk: — Ne bolondozzatok fiuk. Csak ti jártok rosszul a sztrájkkal. Álljatok holnap ismét munkába és adok egy kis pótlékot a heti keresethez. — Nem megyünk, nem kell pótlék. Teljesítse követeléseinket — hangzott minden oldalról. Thék Endre azonban erről hallani sem akart s ezért boszosan, kezében nagy számlával, eltávozott. A mesterek értekezlete. Thék Endre ma estére a fővárosi asztalosmestereket gyűlésre hívta egybe a Tavaszmező utcában levő Morbitzerféle vendéglőbe. A gyűlés azonban éppenséggel nem volt népes — alig ötven mester volt jelen — s maga Madary Gábor is, aki a gyűlésen elnökölt, panaszkodott: — Megfogytunk erősen. A gyűlés megnyitása után Madary Gábor bejelentette, hogy a munkások csakugyan megkezdték a sztrájkot és több műhely teljesen kihalt. Felszólította a mestereket, nyilatkozzanak, milyen álláspontot foglalnak el a sztrájkkal szemben. Thék Endre föltétlenül szükségesnek tartja, hogy a mesterek összetartsanak s a munkások egyetlen követelését se teljesítsék. Ő nem azért ellenzi a követelések teljesítését, mintha azok kivihetetlenek volnának, vagy lényegesen érintenék a mesterek érdekeit, hanem mert nem akarja a munkásokat elbizakodottakká tenni. Ihálas Mihály a sztrájkot a zsarolás egy nemének tekinti s éppen azért nem is kell attól megijedni. Ha a munkások dolgozni nem akarnak, hát ne dolgozzanak, de ne terrorizálják azokat, akik becsületes munkájuk után akarnak megélni. Azt ajánlja, forduljanak a rendőrséghez oltalomért, s kérjék, hogy a rendőrség a sztrájkolókkal szemben a legnagyobb szigorúsággal járjanak el. . A gyűlés ki is mondotta, hogy holnap küldöttségileg KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, augusztus 13. — A Pesti Napló új regénye. Mai regénytárcánkban a modern francia szépirodalom egyik legújabb és legjelesebb termékének a közlését kezdjük meg Ariadne cím alatt. Olyan regényt nyújtunk ezzel olvasóinknak, mely minden tekintetben kielégíti az ízlést és az érdeklődést egyiránt. Tárgya egyszerű és megkapó: egy fásult, zárt szívnek a megnyílása és megtisztulása a szenvedések és a szerelem által. Az érdekfeszítő mese mellett az alakok tökéletes jellemrajza folyvást lekötve tartja az olvasó figyelmét. Az előadás hangja könnyed és nemes, és az író sehol sem keresi azt az erőltetett realizmust, mely sokszor bántó és hazug is. Igazi embereket fest, igazi érzelmekkel — egyszóval olyan regényt ad, melyet mindenki kézbe vehet s valódi élvezettel olvashat. — Személyi hír. Pulszky Ágost, közoktatásügyi államtitkár súlyos szembaja gyógyulófélben van. Hivatalát azonban ősznél előbb alig foglalhatja el. A Rekviemek Vilmos főhercegért. Tátra-Füreden, mint lapunkat értesítik, ma gyászistentisztelet volt Vilmos főherceg lelki üdvéért. A rekviemen az ott időző Szilágyi Dezső igazságügyminiszteren kívül, Vértessy Sándor, a budapesti királyi Tábla elnöke, gróf Csáky és Kállay főispánok is jelen voltak. — Az olasz király jótékonysága. Umberto király — mint lapunknak Rómából táviratozzák — Bandinak, a Livornóban meggyilkolt lapszerkesztőnek egyik fiát saját költségén fogja felneveltetni. A király erről a szándékáról értesítette a családot. — Magyarok Lembergben. A magyar vendégek délben a kiállitásba mentek, ahol az iparcsarnok előtt gróf Badeni Szaniszló, a kiállítási bizottság alelnöke üdvözölte őket lengyel beszéddel, amelyben utalt Lengyelország és Magyarország közös históriai múltjára és az ebből származott kölcsönös rokonszenvre. Mindkét nép közös tulajdonsága a mélyen érzett hazaszeretet és az a törekvés, hogy a kultúrával és a civilizációval összeköttetésben maradjon. Beszédét a magyar nemzet éltetésével végzi. A városi zenekar csárdást játszott. Csendics, Budapest főváros tanácsosa magyar nyelven mondott köszönetet a szíves fogadtatásért. Ráth Károly, a budapesti kereskedelmi múzeum igazgatója szintén magyar nyelven szólott. A vendégek később az egyes pavillonokat tekintették meg. — Gabriella főhercegnő betegsége. Gabriella főhercegnő állapotában, mint Pozsonyból írják, olyan örvendetes változás állott be, hogy gyógyulása szinte bizonyos. Ma adták ki az utolsó bulletint, amely következőképpen hangzik: Az állapot nagyon megnyugtató. A hőmérsék lassan, de állandóan csökken, reggel 375 fok volt. Az érverés meglehetősen erős és rendes, percenként 98. Az álom nyugodt, üdítő. Az étvágy jó. Dr. Kovács. — Báró Mayr Ernő. Megírtuk, hogy báró Mayr Ernő, az osztrák-magyar monarkia volt bukaresti követe, szombaton Pozsonyban meghalt. A keleti akadémia elvégzése után 1853-ban a konstantinápolyi követséghez került, mint tolmácsgyakornok. 1867-ben érdemei elismeréséül a IV. osztályú vaskorona-renddel tüntették ki és nemsokára azután követségi tanácsos lett. 1872-ben a szent-pétervári követséghez osztották be, ahol négy esztendeig működött. 1876-ban a király a Szent István-rendjelt adományozta neki és bárói rangra emelte. 1878-ban, a berlini kongresszus idején, ideiglenesen a berlini követséghez osztották be, és még ugyanabban az esztendőben rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki és megbízták a pétervári nagykövetség vezetésével. 1882-ben bukaresti követ lett, amely állásában 1887-ig megmaradt. Ezután nyugalomba vonult és mostanig születése helyén, Pozsonyban lakott. — Barthos János. Barthos János, a király személye körüli minisztérium volt államtitkár-helyettese, mint Neuhausból írják, hetvenhárom esztendős korában, tegnap, szélütés következtében meghalt. A negyvenes években szépirodalommal foglalkozott és az Athenaeum, a Honderű, a Pesti Divatlap és az Életképek közölték novelláit. Később a hivatalnoki pályára lépett és államtitkár-helyettes lett. — Az orosz nagyhercegi pár balesete. Említettük, hogy Sándor nagyherceget és feleségét Xénia nagyhercegnőt, amikor Peterhofból az esküvőről a vopsinszki kastélyba hajtattak, útközben súlyos baleset érte. A szerencsétlenséget állítólag az okozta, hogy a kocsis a tűzijáték miatt nem látta meg a hidat és a karfákra hajtotta a lovakat. Erre a kocsi fölborult, a nagyhercegpár pedig az árokba esett. Pétervárról érkezett jelentések szerint, Sándor nagyherceg kisebb horzsolásokat szenvedett, a nagyhercegnőnek azonban semmi baja sem történt. Berlinből ma azt táviratozzák lapunknak, hogy a nagyhercegpár balesetét merénylők okozták. Az orosz fővárosból érkezett magánjelentések azt állítják, hogy a híd, amelyen a szerencsétlenség történt, át volt fűrészelve. Amikor tehát a kocsi rajta volt, leszakadt és a nagyhercegpár a mélységbe zuhant. Xénia nagyhercegnő kezét törte, Sándor nagyherceg pedig a fején siolgosan megsebesült. A kocsis olyan zúzódásokat szenvedett, hogy még aznap meghalt. A cári pár a szerencsétlenség hírére azonnal a vopsinszki kastélyba sietett. A rendőrség titkolja a merényletet, amelynek tetteseit eddigelé még nem sikerült kézrekerítenie. — Szent István napja. Az első apostoli magyar király emlékét az idén is a szokott kegyelettel és ünnepségekkel ülik meg. Az ünnepségek sorrendje a következő: Augusztus 19-ikén délután öt órakor a királyi palota kápolnájában ünnepi litánia. Augusztus 20-ikán reggel hatodfél órakor csöndes mise, két órakor pedig a szent jobbot ünnepi körmenetben átviszik a budavári plébánia templomba. Itt nyolc órakor szent beszéd, azután ünnepies főpapi mise lesz, amelynek végeztével a szent jobbot ismét körmenetben viszik vissza a királyi palota kápolnájába, ahol az ünnepet Te Deummal fejezik be. Délután öt órakor ünnepi vecsernye. Augusztus 21-ikén és a következő napokon az egész héten át, naponkint nyolc órakor és tíz órakor mise, délután öt órakor pedig mindennap litánia. Augusztus 26-ikán délután öt órakor ünnepies litániával és Te Deummal fejezik be az emlékünnepeket. IX. Pius pápa 1862. június 6-ikán kelt rendeletével teljes búcsút adott azoknak a híveknek, akik ez ünnepen, vagy egész hete alatt töredelmesen meggyónnak, megáldoznak és a királyi palota kápolnájában imádkoznak. A Nemzeti Múzeum igazgatósága elhatározta, hogy az ünnepre való tekintettel, augusztus 19-ikén, 20-ikán és 21-ikén a Múzeum összes tárait megnyitja. — Herceg Croy Lipót betegsége. Mint lapunknak Bécsből táviratozzák, herceg Croy Lipót állapota ismét rosszabbra fordult. A beteg herceg, akinek állapota reménytelen, még eszméletén van, de már nem tud beszélni. Táplálékot vagy orvosságot még mindig nem fogad el a Világító-torony a fiumei kikötőben. Mint fiumei levelezőnk írja, a fiumei kikötőben, Ulaka alközségben az új világító-torony már elkészült és augusztus 20-án kezdi meg a működését. Magassága 27,7 méter és 180 méternyire emelkedik ki a tenger színe fölött. A benne elhelyezett villamos ívlámpa tizenhét mérföld távolságra szórja a sugarait. A világítótornyot eddig a Mária-Valériamóló és a petróleum-kikötő között elhelyezett kettős fényjelző pótolta. A Mária-Terézia-móló kiépítése után annak végén, a mai úszó fényjelző helyére szintén világítótornyot emelnek. — Méregkeverő szerelmes. Bazsek Mária harmincöt éves váci cselédleány, mint levelezőnk írja, bele szeretett a vele egy urat szolgáló Kormos József húsz éves kocsisba. A kocsis szívét azonban lefoglalta már a házhoz járó takaros napszámosleány. A reménytelen szerelmes ezért boszut forralt ellenük. Mikor a kocsis és a napszámosnő szombaton a mezei munkáról hazatérve a levest enni kezdték, az első néhány kanál után rosszul lettek és panaszkodtak háziasszonyuk, Szekeres Istvánná előtt a rossz étel miatt. A háziasszony maga is megkóstolta a levest, de alig nyelt le néhány cseppet belőle, összeesett. A segítségére hívott orvos konstatálta, hogy a leves gyufaoldattal meg van mérgezve. A méregkevert leányt a csendőrök elfogták. Egy tüzér-akadémikus tragédiája. Mint lapunknak írják, a bécsújhelyi katonai akadémiában szombaton nagy szerencsétlenség történt. Krenedits Sándor, váci születésű növendék egy bombát vizsgált, amely egyszerre óriás robajjal szétrobbant s a fiatalember karjait kiszakította s a mellén és a fején olyan súlyosan megsebesitete, hogy állapota reménytelen. Közelében álló társai többé-kevésbbé szintén megsebesültek. — Végzetes tréfa. A pozsonymegyei Felső-Diós község határában gróf Pálffy János birtokán a pisztrángtóban fürdött Jurina János halászfiú a társaival. Mint levelezőnk írja, a gyermekek vígan lubickoltak, majd Jurina Vas Mihály, Petrikovics Ignác társaival fogadott, hogy negyedóráig a víz alatt marad. Alá is bukott, de amikor percekig nem mutatkozott, társai megrémültek és segítségért kiabáltak. A szomszédos halászházból előjött Treszti András halász beugrott a vízbe, s meg is találta a vakmerő fiút — halva. — Fórul járt betörők. Mint lugosi levelezőnk táviratozza, az éjjel betörtek a görögkatolikus püspökség irodájába s elvittek onnan egy nagy vasládát, amelyet óriás erőfeszítéssel feltörtek. A ládában azonban csak hivatalos irományok voltak, amelyeket nem bamouik. A csalódott betörőket a rendőrség nyomom, tisztelegnek a főkapitány helyettesénél, támogatását kérve ki, de elhatározták azt is, hogy a munkások követeléseit nem teljesítik. Az első alku. Habár a mesterek azon vannak, hogy a sztrájkolókkal szemben hatalmukat éreztessék, egy részük már belátta, hogy a sztrájk nagyon árt az üzletnek. A délutáni órákban már huszonhárom műhelytulajdonos jelentkezett a sztrájkot vezető bizottságnál s tudatta, hogy a követeléseiket elfogadja. Ezekben a műhelyeidben holnap a munkások ismét megkezdik a munkát.