Pesti Napló, 1894. november (45. évfolyam, 302-331. szám)

1894-11-01 / 302. szám

8 Budapest, csütörtök­ ­en, vagy a böjti évadban okvetetlenü­l megkezdik. Ketten már jelentkeztek is íróink gárdájából: Széchy Károly ko­lozsvári egyetemi tanár, aki Zrínyiről és Hegedűs István, aki a görög klasszikus tragédiákról hajlandó értekezni. (*) Vajda János jubileuma. Megírtuk, hogy Vajda János néhány hét múlva ünnepli irói munkálkodásának ötven éves jubileumát. Ez alkalomból a fővárosi írók és hírlapírók mozgalmat indítottak, amelynek az a célja, hogy a törvényhozás jutalmazza meg Vajda Jánosnak irói mun­kásságát. Az összes irók és hírlapírók aláírásával kérvényt fognak az országgyűléshez benyújtani, amelyben nagyobb összegű Vajda-alapítvány megalkotását kérik. Ez alapít­vány kamatait Vajda János, és utána mindig a legjobb magyar versköltő élvezné. Ilyen módon jutalmazták meg annak idején Toldy Ferencet is, a magyar irodalomtörténet első munkáját. Azt is tervezik, hogy Vajda Jánosnak Endrey Sándor által festett képét a Történelmi Arckép­­csarnok számára szerezzék meg. Képzőművészet. ** A német császár és Parlaghy Vilma. Né­metország művészi köreit még mindig boszantja Parlaghy Vilma kitüntetése. Az újságok is rossz néven veszik a császártól, hogy a magyar festőnőnek ítélte oda a nagy aranyérmet, és azt mondják, hogy e kitüntetés pusztán személyes jellegű, mert a császár nem művészi tekintet­ből mondta ki a maga ítéletét. A Jury Waller Pált, a német parlamenti palota építőjét, Kohner német festőt és Villegast, a híres spanyol festőt ajánlotta kitüntetésre. Parlagi­y Vilmát Bosse közoktatásügyi miniszter a követ­kező levélben értesítette a császár elhatározásáról: Ő felsége, a császár és király e hónap 11-én kelt rendeletével az idei berlini nagy műtárlat alkal­mából önnek kegyeskedett adományozni a művészeti nagy aranyérmet. Amidőn az érmet önnek ide mel­lékelve elküldöm, van szerencsém egyúttal kifejezni a magam szer­encsekívonatait is e legmagasabb kitün­tetéshez. Bosse: Beavatott körökben különben azt beszélik, hogy Parlaghy Vilma nem a császár arcképéért kapta e nagy kitüntetést, hanem Stableieszki poseni érsek portraitjéért. A bíráló bizott­ságban Begas szobrász kardoskodott amellett, hogy Parlaghy Vilmát is ajánlják kitüntetésre. A híres szobrász több íz­ben kijelentette, hogy igazságtalanság volna, ha a művész­nőtől most is megtagadnák a nagy aranyérmet, csak azért, mert asszony. Stablewszki arcképe, jegyezte meg Begas, oly­an, aminőt az élő művészek közül senki, még Lenbach sem tudna így megfesteni. Két sír-szobor. — Klapka György és Huszár Adolf síremléke. — Budapest, október 31. A temető útját szegélyző vadgesztenyék, platánok, jegenyék és szilfák összezsugorodott, száraz leveleit egyre szakgatja az őszi szél, de szépen elsöprik az utakról. A múlandóság hangulatába bele­kerül a nagy város hival­kodásának zsivaja, kérkedve, dobzódva, s Halottak napjára a temető komor nyugalmát fölváltja az élőknek sírokat el­özönlő dicsekvése és a fényűzés a halottakkal. A homokos utakat a felbérelt napszámosok elsöprik tisztára. A sirokon a késői ősz hervadását beborítják a koszorúk, a tarka szalagok, a virító virágok, és a sírboltok pókhálós portálé­­ját elfedik a fekete és kék posztók stilizált ráncai. Napok óta díszítik a temetőt, koszorúzzák a sírokat. Ezernyi ezer főnyi tömeg fog elvonulni az utakon, tolongva, kíváncsian, és megjegyzéseket téve.­A sírkövek szépen kimért sorokban következnek egymásután, sűrűn, mintha csak vetették volna. Fehér, szürke és fekete obeliszkek lepnek el mindent. A tuja ha­­ragoszöld piramisai növekednek köztük, rideg szabálysze­rűséggel alkalmazkodva formában, magasságban a feszes rendhez, mely a sírköveket oly kimérten helyezte el. Éppen oly kemények, merevek, mint a kövek, az élet végének határkövei. Éppen úgy ismétlődik mindenik formája ezer és ezer hantnál, mint a sírköveké. Arra hátrább, a temető végén, a sárga sírkeresztek veszik át a bürokratikus egy­hangúságot és fájdalmas ridegséget. A kőfal szélében a családi sírboltok húzódnak el. Azokhoz lépcső vezet föl. Háromszögletű piramis, már­ványkapuzat, kő- és vasoszlop, vidám gloriette, súlyos kő­­baldachin, olykor egy-egy tornyos mauzóleum, itt-ott pie­­desztál mellszoborral, vagy szarkofág relief-képpel: ezek hirdetik, hogy a temetőnek is megvan a maga arisz­tokratikus páholya. Budapest nagy temetője, a kerepesi­ uti, nagyon egy­hangú. A fájó érzés, a bánat, a gyász, a kegyelet mély­sége azonban sok benne. Nem csupán családok gyásza, hanem a nemzet veszteségei is megszentelik hantjait, el­borítják koszorúkkal. A megemlékezés mécse mellett ott égnek az örök lámpák a nagyoknál, és a sírkeresztek kö­zül kiemelkedik a jelesek monumentuma. Művészi díszítése nincs sok ennek a tengernyi sír­nak. Mint a kihamvadt élet mindmegannyi kéményei me­rednek föl a sírokból a kőobeliszkek, változatosság nélkül. Színük, nagyságuk különbözik. Egyiknek még ragyog ara­nyos felirata, a másiké már lekopott. Egyiken koszorú, másikon nincs. A művészetet azonban nálunk is kezdik bevezetni a halottak országába. Máshol már régen használják a fájda­lom, a gyász kifejezésére, beszédesen, meghatóan. A teme­tőknek külön művészetük van, amely régen szakított már a siró angyalkákkal, a lefordított fáklyát tartó géniuszokkal, a kettétört oszlopokkal, a hamvvederre boruló asszonynyal és térdelő gyermekekkel! Az olaszországi temetők a szob­rászat múzeumai, s végtelen változatosságban mutatják föl a halál, a veszteségek keserveit, az ihletett­­megnyug­vást, az élők kegyeletét, ízlését, és a virágzó művészetet, mely él. A vagyonosok temetői luxusa épp úgy táplálja a művészetet, mint a tömegeknek érvényesülni akaró piétása és hálája. Az olaszországi temetőkben nem ritka az olyan szobor­csoportozat, amely egy nagy térnek is imponáló ékessége lenne. Nálunk még nem oly régen igen nagy költséggel csak olyan temetői emléket bírtak emelni, mint aminő Batthyány mauzóleuma. Kisebb sírokhoz alig vették igénybe nagy ritkán a szobrászatot. A kerepesi­ úti temetőnek még Pantheonba való halottjai is a kőfaragóknak voltak átadva. Deák hamvai fölé azonban már a művészet segítségével állították föl a mauzóleumot, s néhány év óta a kerepesi­­úti temető halottjait is fölkeresi a művészet, hogy sírjo­­kat ne csupán egy kődarabbal jelölje meg, hanem fölépítse rájuk a kegyelet és emlékezés benső és megható szimbó­lumait. Most is két jelesünk porai fölé tettek valóban mű­vészi sír­ monumentumot, s Halottak napján teszik rájuk az első koszorúkat, ünnepiesen. Mind a két halott emléke­zetének megtisztelését nekünk, a most élőknek kell átadni a későbbi időknek. Az egyikre a történelem tart fenn fényes lapot. Ez Klapka. A másik méltatása a művésze­teknek marad. Ez Huszár Adolf, a korán elhunyt szobrász, Deák nagy szobrának készítője. A Deák mauzóleumához vivő után emelkedik mind­a két sír, ott, ahol néhai írótársunknak, Csukássy Józsefnek sírját ékesíti Zala György pompás szoborműve. Klapka és Huszár síremlékét közadakozás állította. Klapka síremléke ott fehérült a Deák-mauzóleum mellett közvetetlenü­l, az oda vivő út jobb sarkán, Trefort és Kandó Kálmán sírja közt. Róna József műve erélyes pátoszszal képzelt, jól megalkotott szobor Komárom hősi védőjének hamvai fölött. Itt sincs oszlopszerű talapzat, hanem sziklából emelkedik föl az egész; legmagasabb a kereszt, amelyet repkény fut be. Ennek indái hátul is rá-­­ kúsznak a sziklára. A kereszt előtt áll Hunnia nagy alakja s kissé jobbra hajolva, cserkoszorút tart Klapka mellképe fölé. A dicsőség koszorúját nyújtó Hunniával fejezi ki a művész Klapka hazafias érdemeit, amelyekhez bővebb ma­gyarázatot nyújt a vitéz tábornoknak medaillonban levő mellképe alatt a honvédcsákó, a kard, a könyvek. E csend­életi részletben még babérágat találunk. Hunniát nagy gonddal és érzéssel mintázta Róna. Amazon-alak, finom és nemes arccal. Mozdulatától, amelylyel jobbját előre nyújtja, az egész szobor lendületet kap. Hunnia páncélba van öltözve, de a ráboruló, szépen redőzött lepel alól csak mellén és egyik lábszárán látszik a páncél. Oldalán kard s balkezével címerpajzsot tart leeresztve lába mellé. A lepel betakarja fejét, és széles ernyővel veszi körül az üde arcot. Fején a magyar korona, a lepel fölött. Klapka mellképe a kerek medaillonban újabb szép rész­lete a szoborműnek. Jóval domborúbb, mint a relief-képek szoktak lenni, csaknem félig előre nyomul. A hős tábornok élete utolsó éveiből van mintázva, híven és biztosan. Ezt a szép, karakterisztikus arcot, erős metszésű­ orrával, festői nagy szakállával, kopasz homlokával nagyon sokszor láttuk itt Budapesten. Ilyen volt valóban. Sok finomsággal van dolgozva a hatásos szobor min­den része, még a cserkoszorú, a babér, az örökzöld loncsok is. És mikor látjuk e gondos és lelkiismeretes munkát, szinte féltjük is az idő morzsoló fogától, mert hisz e szép szobor oly anyagból készült, amely nem bir­toká ellenállni az idő viszontagságainak. Pedig Klapka síremlékére oly összeggel rendelkeztek, hogy még maradt is belőle. Ez az emlékmű, amelyet rövid hat hónap alatt alko­tott mestere, nagyon megérdemelte volna, hogy mint mű­tárgyat is minél hosszabb időre biztosítsák. Az út közepe táján, jobbfelől, nyugszik Huszár Adolf. Az Országos Képzőművészeti Társulat gondoskodott,hogy a derék szobrász sirját díszes és művészi emlék díszítse. Ugyane társulat buzgólkodása jelölte meg másik jeles szobrászunknak, a szintén korán meghalt Izsónak sirját Ez is egyik dísze a temetőnek. Huszár sír-szobrát Donáth­ Gyula készítette. A Műcsarnok látogatói már ismerhetik abból az időből, amikor a művész a gipsz-mintát bemu­tatta. Műve mindenkinek tetszett. A sír számára csak a napokban készült el. A művész a kereszténység jelvényének, a keresztnek fölhasználásával alkotta meg a sírszobrot. A kereszthez támaszkodik a Párka, egy plasztikus, szép női alak, jóval nagyobb az életnagyságnál. Két karja a kereszt két szárán nyugszik, elfáradtan keresve pihenőhelyet azoknak; maga is a keresztben, a föltámadás szimbólumában találja meg támaszát. Bal kezében az orsó, amelynek fonalát éppen kettévágta, jobbjában az olló. Az alak kifejező. Szomorún, bánatosan hajtja le balfelé fejét, mintha gyászolná, amit tennie kellett. A fájdalomtól megtörten áll­ott, kifeszített két karjánál fogva a kereszt által tartva fenn magát. Fejét lepel veszi körül, alakját puha redőzetű ruha ta­karja. A halál asszonya arcának fájdalmas kifejezése megható, tartása szobrászi és alakja szép. Az emlék egyszerűségében nemesség és ábrázolásában igazság nyilvánul. Erőteljesen van kivésve a fehér kőből. A Párka lábainál, a jobboldalon koszorú, amely éppen a talapzat sarkára van helyezve. A szobormű talapzata egy­szerű kőkocka, minden párkány, vagy arkitektonikus dí­szítés nélkül. Semmi sem terheli, egyetlen dísze az a ko­szorú. Elül, mindjárt a Párka lábai alatt, ez a bevésett felirat: Huszár. 1843—1885. A talapzat baloldalán pedig: „Közadakozásból fölállította az Országos Magyar Képzőmű­vészeti Társulat“. A talapzat jobboldalán nincs semmi fel­irat, ott a koszorú foglalja el a helyet. —k—e. PESTI NAPLÓ. 1894. november L 302. szám. Honvédelem. -f Újoncok eskütétele. Holnap, november else­jén teszik le ünnepiesen az esküt azok az újoncok, akik október elsején vonultak be a csapatokhoz. A huszárezred legénysége kivételével a helyőrség összes újoncai reggel nyolc órakor teljes díszben, zeneszó mellett kivonulnak a vérmezőre, ahol kilenc órakor tábori mise lesz. E­közben leteszik az esküt, s a mise végeztével bevonulnak a kaszár­nyákba. A tizenhatodik huszárezred újoncai a Ferenc József laktanyában, a honvédrekruták a Ludovika Akadémia ká­polnájában fogják letenni az esküt. Sport. A lóversenyek eredménye. — Turi,statisztika. — Budapest, október 30. Miután a tegnapelőtti versenynappal bezáródtak az idei lóversenyek, s most már csak az alagi űrlovas- és a par­­dubitzi akadályversenyek vannak hátra, összeállíthatjuk megközelítőleg a túrt ezidei statisztikáját. Érdekes képét mutatja ez a lóverseny-sport fejlődésének, amennyiben rö­vid néhány év alatt megsokszorozódtak az istállók nyere­ségei, s csaknem megkétszereződött a jokeyk győzelmeinek száma. Az istálló-tulajdonosok közt az első helyet Blasko­­vich Miklós foglalja el, Mágus, Clifford és Csapláros nye­reségeivel, 305,390 koronával. A lovak közt Dorn­öschen nyert legtöbbet, 175,000 koronát, míg az űrlovasok cham­­pionja Horthy százados, a jockeyk championja Smith maradt A statisztika főbb tételeit itt közöljük: gróf Starhemberg és báró de Pont következnek egymás után; az apalovak közül pedig Fenék, Doncaster, Gunners­­burg, Bálvány, Eroilbonne és Charibert foglalják el az első helyeket. Nyertes istálló-tulajdonosok: Blaskgvich Miklós 305,390 Báró Üchtritz 270,490 Gróf Festetics Tasziló 253,455 Auersperg-Schönborn­­istálló 121,070 Báró Springer Gusztáv 118,410 Gróf Apponyi Antal 103,800 Geist Gáspár 95,280 Gróf Esterházy Miklós 86,830 Blaskovich Ernő 74,040 Gróf Tarnovszki Lebaudy Róbert Péchi Andor Comp. Matchless Gróf Kinsky Zdenke Gróf Batthyány Egyedi Arthur Sztáray-Wimpffen Szemere Miklós Gróf Henckel Arthur Gróf Forgách 40,200 Győztes lovak: 80,355 73,735 71,300 60,310 56,555 52,650 51,720 44,140 43,820 41,700 Dörn­öschen 175,000 Perle d’or 50,320 Kozma 137,850 Rubel 47,100 Csaptáros 131,400 Calypso 41,300 Mágus 123,600 Orvért 39,770 Margit 65,220 Turul 39,705 Virrad 62,650 Bencur 31,610 Kis Iblya 62,120 Alag 28,720 Páratlan 59,690 Tokio 25,495 Nyertes síkverseny-jockeyk. Smith 49 Pache 21 Adams 45 Ibbet 20 S. Bulford 38 Brown 18 Hyams 31 Cleminson 13 A. Bulford 26 Carlyle 10 Wallace 24 Kapusek 10 Huxtable 23 Hesp Frank9 Nyertes akadályverseny-jockeyk. Williamson 37 Hall5 May 26 Salter5 Tinsley 11 Kovács4 Woodland8 Westlake4 Az űrlovasok közt Horthy István, Miklós Aladár, Törvényszék.­ ­ A makacsság! idő. Az új sommás eljárásról szóló törvény holnap, november 1-én lép életbe. Sokakat érdekelni fog annak fölemlítése, hogy a november elseje előtt kiadott idézéseket, még a régi szokás szerint tár­gyalják s igy az elmakacsolás csak a kitűzött időtől szá­­mitott két óra múlva történik, mig a november elseje után kiadott idézéseket az új törvény szerint tárgyalják, amely szerint az idézettek kötelesek pontosan megjelenni a kitűzött időre, különben nyomban elmakacsolják. A köz­ségi bíráskodásnál, azaz a húsz forintig szóló pereknél a régi eljárás marad meg. — Megkéselt asszony. Szándékos emberölés kísér­lete miatt került ma a vádlottak padjára Faschka Béla bolti szolga. A szerencsétlen ember egyre féltékenykedett csinos fiatal feleségére, akit aztán pár hónap előtt az Er

Next