Pesti Napló, 1895. március (46. évfolyam, 59-88. szám)

1895-03-22 / 80. szám

IO . Budapest, péntek PESTI NAPLÓ.____________ 1895. március 22. 80. Slám. Közegészség. X Előadás a vérsavóról. Portik Ottó egyetemi­­ tanár ma népszerű előadást tartott a vérsavóról a Mária- Dorottya egyesületben. A tudós tanár előbb általánosság­ban beszélt a baktériumokról, a bacillusokról és az ezek ellen alkalmazott­­ védőoltásokról. Az emberi és állati szer­vezet a fertőzések ellen hatalmas védelmi eszközökkel bír a szövetnedvekben és a vérben. Ezeknek baktériumölő tu­lajdonságát kísérletileg dr. Fodor József tanár fedezte fel. Behring a Fodor-féle adatok alapján azt törekedett kimutatni, hogy valamely állat bizonyos baktériummal szemben nem fogékony akkor, ha vérsavója ezt a bakté­riumot megölni képes. A kísérletek folyamán Behring rá­jött, hogy vérsavóval a már beteg szervezetet is meg le­het gyógyítani és végre kiderítette, hogy a diftéria ellen leghatásosabb vérsavót a ló véréből nyerhetjük. Az elő­adást a szépszámú hallgatóság nagy érdeklődéssel hall­gatta végig. )( Közegészségügyünk és a szeszmonopólium. Az Országos Közegészségügyi Egyesület legutóbbi ülésén dr. Szilágyi Gyula műegyetemi magántanár kimerítő fel­olvasást tartott a szeszmonopólium létesítésénél szem előtt tartandó egészségügyi feladatokról. Oly kérdésekkel fog­lalkozik értekezésében, amelyek az egyesületet, mint a közegészség hivatott őrét közvetetten érdeklik, de más­részt az államra nézve is rendkívül fontosak, és a fo­gyasztó közönség testi épségének veszélyeztetése nélkül figyelmen kívül nem hagyhatók. A kérdések egyike a nyersszesz előállítását illeti. Ismeretes, hogy a szokott erjesztő metóduson kívül, már olcsóságánál fogva is na­gyon el van terjedve a kénsavval való szeszgyártás. Az ily módon előállított szesz pedig, bármennyire raffinálják is, a kénsavtól mentessé soha nem tehető és a legnagyobb mé­reg hatásával van a szervezetre. A szeszmonopólium be­hozatalánál tehát mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a kénsav segítségével előállított szeszes italok a forgalom­ból kiszoruljanak. De a nyers­anyag finomításánál is igen sok ártalmas alkotórész kevertetik a szesz közé s a szeszes italokat valósággal megmételyezik. Épp ezért szükségesnek tartja a felolvasó egy oly finomító eljárás megállapítását, amelynek alkalmazása mellett teljesen tiszta és a szerve­zetre ártalmatlan szeszes italok állíthatók elő. Felszólítja egyúttal az egyesületet, hogy mindezekre a kérdésekre memorandumban hívja fel a kormány figyelmét. )( Heveny ragályos betegségek. A főváros tiszti főorvosának jelentése szerint március 4-ikétől 14-ikéig a főváros területén megbetegedett h­agymázban 8, álhimlő­ben 1, bárányh­imlőben 11, vörhenyben 16, kanyaróban 32, difteritiszben 16, torokgyíkban 7, trah­omában 10, Orbánéban 4 egyén, új tagot vettek fel a társaságba, akikkel a rendes tagok száma 7746-ra szaporodott. Kárpitosok közgyűlése. A Budapesti Kárpi­tosok Ipartestületének március 24-én délelőtt 10 órakor az Országos Iparegyesület helyiségében közgyűlése lesz. *** Az Egyetemi Körből. Az Egyetemi Kör böl­csészeti és történelmi szakosztályának tegnap este ülése volt. Az ülésen Sternberg Ottó olvasta fel Az enerváció korszaka című­ tartalmas értekezését, amelyet a hallgató­ság élénk tetszéssel fogadott.­­ A kör szabadelvű tagjai körében már megindult a mozgalom a jövő évi elnök­­választásra. Elnökjelöltül egyhangúlag Hubonay József jog­hallgatót kérték fel. Pártelnökké Csörgheő Zoltánt vá­lasztották. Egyesületek. *** A Természettudományi Társaságból. A Ter­mészettudományi Társaság tegnap este saját helyiségében választmányi ülést tartott, amelyen felolvasták Margó Ti­vadar egyetemi tanár alapító levelét. Az ősz professzor annak az emlékére, hogy ötven éve tagja a társulatnak, ezer forintos alapítványt tett azzal a kikötéssel, hogy az összeg évi kamatait a Természettudományi Közlöny­ben megjelenő legjobb állattani értekezés jutalmazására fordít­sák. Ezután dr. Szádeczky Gyula nyújtotta be a zempléni szigethegység g­eologiai viszonyait ismertető szakmunkáját, melyet a társaság megbízásából készített. Az ülésen 49 REGENT. Az utolsó. 29 — Regény. — Malonyay Dezső. — Látja, én hoztam hozzá neki a papot, én adtam rá a casulát, ott ii, abban a sarokban tört a nyavalya kinomban, itt meg a ribancai me­zítelen hátára tett ostya fölött szolgáltatta a fordított szent misét... Egy-egy jeges kéz simította végig a gerince­met. Híven emlékszem a szavaira, de mintha meg­fagyva helyezkedtek volna azok a memóriámba, akkor csak hallottam őket, — utóbb olvadtak föl. Dénes beszélt: — Tudta jól, tudta azt, hogy megfojtom egy­szer ... Kinevetett .. . Mikor itt maskarákba öltöz­tettem, mikor nem volt nála semmi, mikor meztelen volt, akkor kellett volna kicsavarnom a nyakát... De ha rám nézett, m­­ár , faladtam. Még ő fenyegetett, — megkorbácsol ... Én őriztem a bűneit! Az Isten... Elhozott, tönkretett. Könyörögtem neki, ereszszen — azt mondta, fölrúg ... A szeretőmmel rimánkodtunk a kutyának, hát nem elmarta azt is tőlem! El­vette, tönkretette . .. Nem bírtam tovább, neki men­tem, mikor puska volt nála, ott az erdőben . .. A divánra hajította mellém a keresztet és föl­tépte mellén a livrét egy szakítással. A gombok pat­togva hullottak szanaszét és zörögve gurultak a padlón. A livré alatt ott volt a mellén a csikós mat­róz-ing, azt is lehasította, s az öklével csapkodta a bal vállát: — Itt van, ide lőtt, itt hordom ma is . . . A cudar akkor se lőtt agyon, pedig soha nem hibázott ő el semmit! Nem akarta, hogy meggebedjek! Rám se nézett, ott hagyott a kutyáival. A Magyar Jogászegyesület. A Magyar Jogász­egyesületnek 23-án, szombaton este hat órakor a buda­pesti ügyvédi kamara helyiségében (Kerepesi­ út 8. szám) teljes ülése lesz. Napirend: dr. Steuer Géza bemutatja dr. Bozóky Alajos jogakadémiai igazgató dolgozatát a hall­gatólagos akaratnyilvánításról.­­ A vetkőztetek- Tóth János csizmadiamester tavaly, egy őszi éjjelen részeg fővel tántorgott a Csömöri­­uton hazafelé. Az egyik utcasaroknál hozzászegődött Barta Lajos és Hardicska András, akik a magával jótehetetlen csizmadiával elhitették, hogy azért megy olyan nehezen mert sok rajta a ruha; ősszüleink, Ádám és Éva mindig igen könnyen hazataláltak, mert a ruhát nem ismerték. Tóth János, mint vallásos ember, a biblia tekintélye előtt meghódolt és engedte kísérőinek, hogy minden ruhadarabot leszedjenek róla és utána vigyék. Persze a két csirkefogó rögtön elinalt a csizmadia ruháival. A szegény embert aztán egy rendőr vitte haza, félmázsás köpönyegét terítve rá. Tóth János pár nap múlva, mikor véletlenül józan volt ráismert a két jómadárra és elfogatta őket. Velük együtt hurokra került még Sztolarik József és Hada Ár­pád, szintén veszedelmes útonállók, akik egy szegény ván­dorlegényt raboltak ki a Városligetben. A budapesti tör­vényszék ma tárgyalta a négy gazember ügyét, de nem fejezhette be a tárgyalást, mert az egyik vádlott olyan magaviseletet tanúsított, hogy orvosi megfigyelés alá kell venni.­­ Ügyvédi kamara A temesvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Pap Vince ügyvéd Csákova székhel­lyel, Vadass Gábor ügyvéd Bozovics székhelylyel, dr. Blaschuthy Sándor ügyvéd Temesvár székhelylyel és dr. Rezucha István ügyvéd Versec székhelylyel az ügyvédek­ről vezetett lajstromba folytatólag felvétettek, ellenben dr. Görner József lugosi ügyvéd és Jegesi Béla lippai ügyvéd saját kérelmük folytán a fenti lajstromból kitöröltettek. Zsitkofszky József pancsovai ügyvéd elhalálozása folytán a lajstromból kitöröltetett, irodája gondnokává dr. Scitinszky De az enyém volt! .. . Csak vártam, vigyáztam én rá jól. . . Nem szabadult volna a hálóból!... Hány éjszaka készültem be ide hozzá. Istenem, hányszor imádkoztam, hogy légy velem!... Ide ni, látja, ide tettem este a borotvát. És mutatta az ágy alatt a helyet, rám-rám nézett, meg megint oda és én ott, ahol semmi se volt, a síkos parketten láttam rezegni az árnyékát annak a borotvának, amelyről beszélt. — Hat órakor elment, kimentem, behoztam, ide tettem. Tudtam, hazajön éjfélre, egy óráig hentereg majd, akkor elalszik, kettőkor bejövök, végzek vele... Megolajoztam az ajtókilincset, a sarkokat. Minden jó volt. Éjfélkor nem jött, megsúgta annak mindig az ördög, bizonyosan tudta... Alig mertem bejönni a borotváért . . . Itt volt ii, készen . . . Most meg­halt előlem tisztességesen, elvették tőlem . . . Mit csináljak?... Csak még egyszer jönne vissza eleve­nen!... Mit csináljak igy vele?!... Hol van? Hol van? Nappal tudnám megkapni!... Ezután nem értettem tisztán a szavait, mormo­gott, mint az olvasót imádkozó asszonyok s közbe­­küzde, minden átmenet nélkül, olyan meghatóan nyö­­szörgött, mintha azt nem is ő, hanem más valaki, egy kimerült beteg tenné. Hirtelen megrázkódott és lassan, lábujjhegyen, elnyúló lépésekkel, mint a préda körül andalgó sakál, megkerülte az ágyat, vállai közé húzta be a nyakát, a fejét szimatolva előre feszítette s csak úgy oldalvást sandított az ágyra. A szemei csaknem megfordultak, alig egy kevés villogott szemszögletei­ben a pupilláiból. De ahelyett, hogy közeledett volna az ágyhoz, mind tágabb és tágabb lett a köz, úgy húzódott odébb és odébb — végre már a fal mellé lapulva sompolygott és mellettem az­ öltöző ajtaja előtt, összegubbaszkodva megállt, odatapadt, a nyaka görcsösen meredt előre. Hörögve szedte a lélegzetét néhány pillanatig, kiizzadt a homloka és suttogva mondta: — Menjünk .. . menjünk innen ... A hátával feszítette be az öltöző ajtaját, az Berlin, március 21. Vilmos császár az állam­tanács tárgyalásait a következő beszéddel zárta be: Uraim! Nyolc napi megfeszített tárgyalás után im­már elérkeztek tanácskozásaik befejezéséhez. Ha azoknak eredménye talán nem mindenütt fogja kielégíteni a felcsi­gázott várakozásokat, mégis kormányom ama feladata szempontjából, hogy minden hathatós eszközt foganatba vegyen a mezőgazdaság ínségének orvoslására, nagy jelen­tőséggel bír, hogy e téren az önök tanácskozásai által az elér­hető dolgok határai világosabban felismerhetőkké váltak. A mezőgazdaság minden oldalról elismert ínsége, okainak, terjedelmének és következményeinek beható tárgyalása, vala­mint gondos megvizsgálása az összes eszközöknek, amelyek eddig a nyilvánosság előtt, vagy az önök tanácskozásai során az orvoslásra nézve kérdésbe jöttek, értékes alapot nagyot recscsent, ő hátrahanyatlott, a két ajtószárny csörömpölve csapódott szét, megrázkódott bele az egész szoba. Fölugrottam. Ami ezután történt, az úgy elszédített, hogy csak egy pokoli pillanatnak tetszik előttem ma is. Az öltözőben a tető, a két ablakkal szemközt és oldalt eső fal a padlótól a menyezetig óriás tü­körlapokkal volt borítva, megannyi szekrény, ajtók voltak azok. A tükörlapok között maradt vékony csikók almazöld selyemmel voltak kárpitozva és a függönyök is, a szabad falak, a néhány bútordarab, a fürdőfülkébe szolgáló kis folyosó is azzal a fa­kult zöld selyemmel volt behúzva, amely azonban valami nyugtalanító, kísértetiesen sápadt reflexet áraszto­tt a tükrökben végtelenül sokszorozódó szobára. És valamennyi szobában, ott láttam számtalan­szor Dénest. Ha mozdolt, vele mozdult valamennyi, számtalan kar nyúlt ki, egy-egy fonákul szögellő perspektívában eltorzult, megtörött az alakja, ki­facsarodott vagy leveszett róla a kar, a fej, a láb, vagy külön látszott sok kar, fél fej, mind körülöttem, fölöttem . . . És, ott voltam mindenütt, számtalan­szor magam is. És velem az apám öltöző asztala és azon is egy tükör, meg sok-sok különböző tégely és csillogó, köszörült kis kristály üveg, mint egy színésznő asztalán. Dénes sebesen nyitotta ki a szekrényajtókat, úgy ugrott egyiktől a másikhoz, mintha kergetne va­lakit és ezalatt folyton nyöszörgött. A Miatyánk egy foszlánya érthetően vált ki a vergődő hangok közül. A szekrények ruhákkal voltak tömve. A ruhák közé markolt s az egyik karja még benne volt az egyik szekrényben, ott matatott lázasan, de már az­alatt a másikkal rázta a következő szekrény kilin­csét. Leguggolt, fölállt... „Szenteltessék meg a te neved“ ... végig kotorta a szekrények alját, fölnyúlt a meddig csak ért... ..Miatyánk, ki vagy“ ... „ki vagy“ ... „Miatyánk“ ... A nyitott szekrényajtók ferdén eső és kereszteződő tükrei még kábítóbban szórták szét alakjainkat. (Folytatása következik.) Mulatságok. * (Az Otthon estéje.) Hétfőn, március 25-én tartja az Otthon Írók és Hírlapirók Köre családi estéjét, amely­nek fényes műsorán a Nemzeti Színház és az Operaház legkiválóbb művészeinek és művésznőinek neve szerepel. Jegyek az Otthon helyiségében válthatók. * (Felolvasás a szocializmusról.) Boross Vilmos újpesti lapszerkesztő szombaton, március 23-án, este fel­olvasást tart a szocializmusról a rákospalotai Korona-ven­déglőben. A felolvasást hangverseny és tánc követi. Törvényszék, Adolf pancsovai ügyvéd rendeltetett ki. Naszluhácz Ödön csákovai ügyvéd lakhelyét ezen kamara területén belül Facsetra, dr. Kohn Rezső temesvári ügyvéd lakhelyét szin­tén e kamara területén belül Csákovára tette át.­­ A bolond recitátor. Éppen kerek négy hete, hogy a budapesti büntetőjárásbíróság három hónapi fog­házra ítélte Biagosch Györgyöt, Németország művészét, akiről nálunk kiderült, hogy senk sem recitátor a maga hazájában. Biagosich­ György elítéltetésének oka az volt, hogy egy magyar leányt őrülten megszeretett és leírásáért kész lett volna művészetéről, sőt másról is lemondani, ha ugyan­annál egyebe lett volna. A leány azonban nem­­bírta felfogni Blagosek jelentőségét, és így történt, hogy a tolakodó művész a járásbíró elé, onnan pedig azonnal a fogságba került, ahol azóta senyved. Dr. Halmai Elemér ügyvéd a napokban meglátogatta őt fogságában és úgy találta, hogy a recitátor nem dühös szerelmes többé, ha­nem csendes bolond. Ennélfogva perújításért folyamodott érdekében a járásbírósághoz, amely még nem határozott aziránt, hogy helyt ad-e a kérelemnek. Sport. X A pozsonyi hajós-egyesület. Pozsonyi levele­­zőnk írja: A pozsonyi hajós-egyesület a napokban tartott gyűlésén véglegesen elhatározta, hogy már évek óta ter­vezett új klub­házat építtet a Duna ligeti partján. Elfo­gadta egyszersmind Jeblinger Rajmund műépítő terveit. Az épület a város díszére fog válni. TÁVIRATOK. A 25. §. ellen. Lemberg, március 21. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Az itteni főiskola hallgatói, a bécsi egyetemi ifjúság példáját követve, szombatra nagy gyűlést hívtak össze, amelyen a véderő­ törvény 25. §-a ellen állást fog­lalnak. A gyűlésen Zid­klinski rektor fog elnökölni. Az osztrák adóreform, Bécs, március 21. Képviselői körökben azt hiszik, hogy az adóreformra vonatkozó tárgyalások május köze­péig eltartanak és csak annak befejezése után fogják a költségvetés tárgyalását megkezdeni. A Reichsrathot, amely a delegációk ülésszaka alatt is szakadatlanul folytatni fogja tanácskozásait, előreláthatólag csak július közepén fogják elnapolni. A legújabb beszéd.

Next