Pesti Napló, 1895. március (46. évfolyam, 59-88. szám)

1895-03-22 / 80. szám

IO . Budapest, péntek PESTI NAPLÓ.____________ 1895. március 22. 80. Slám. Közegészség. X Előadás a vérsavóról. Portik Ottó egyetemi tanár ma népszerű előadást tartott a vérsavóról a Mária- Dorottya egyesületben. A tudós tanár előbb általánosságban beszélt a baktériumokról, a bacillusokról és az ezek ellen alkalmazott védőoltásokról. Az emberi és állati szervezet a fertőzések ellen hatalmas védelmi eszközökkel bír a szövetnedvekben és a vérben. Ezeknek baktériumölő tulajdonságát kísérletileg dr. Fodor József tanár fedezte fel. Behring a Fodor-féle adatok alapján azt törekedett kimutatni, hogy valamely állat bizonyos baktériummal szemben nem fogékony akkor, ha vérsavója ezt a baktériumot megölni képes. A kísérletek folyamán Behring rájött, hogy vérsavóval a már beteg szervezetet is meg lehet gyógyítani és végre kiderítette, hogy a diftéria ellen leghatásosabb vérsavót a ló véréből nyerhetjük. Az előadást a szépszámú hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta végig. )( Közegészségügyünk és a szeszmonopólium. Az Országos Közegészségügyi Egyesület legutóbbi ülésén dr. Szilágyi Gyula műegyetemi magántanár kimerítő felolvasást tartott a szeszmonopólium létesítésénél szem előtt tartandó egészségügyi feladatokról. Oly kérdésekkel foglalkozik értekezésében, amelyek az egyesületet, mint a közegészség hivatott őrét közvetetten érdeklik, de másrészt az államra nézve is rendkívül fontosak, és a fogyasztó közönség testi épségének veszélyeztetése nélkül figyelmen kívül nem hagyhatók. A kérdések egyike a nyersszesz előállítását illeti. Ismeretes, hogy a szokott erjesztő metóduson kívül, már olcsóságánál fogva is nagyon el van terjedve a kénsavval való szeszgyártás. Az ily módon előállított szesz pedig, bármennyire raffinálják is, a kénsavtól mentessé soha nem tehető és a legnagyobb méreg hatásával van a szervezetre. A szeszmonopólium behozatalánál tehát mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a kénsav segítségével előállított szeszes italok a forgalomból kiszoruljanak. De a nyersanyag finomításánál is igen sok ártalmas alkotórész kevertetik a szesz közé s a szeszes italokat valósággal megmételyezik. Épp ezért szükségesnek tartja a felolvasó egy oly finomító eljárás megállapítását, amelynek alkalmazása mellett teljesen tiszta és a szervezetre ártalmatlan szeszes italok állíthatók elő. Felszólítja egyúttal az egyesületet, hogy mindezekre a kérdésekre memorandumban hívja fel a kormány figyelmét. )( Heveny ragályos betegségek. A főváros tiszti főorvosának jelentése szerint március 4-ikétől 14-ikéig a főváros területén megbetegedett hagymázban 8, álhimlőben 1, bárányhimlőben 11, vörhenyben 16, kanyaróban 32, difteritiszben 16, torokgyíkban 7, trahomában 10, Orbánéban 4 egyén, új tagot vettek fel a társaságba, akikkel a rendes tagok száma 7746-ra szaporodott. Kárpitosok közgyűlése. A Budapesti Kárpitosok Ipartestületének március 24-én délelőtt 10 órakor az Országos Iparegyesület helyiségében közgyűlése lesz. *** Az Egyetemi Körből. Az Egyetemi Kör bölcsészeti és történelmi szakosztályának tegnap este ülése volt. Az ülésen Sternberg Ottó olvasta fel Az enerváció korszaka című tartalmas értekezését, amelyet a hallgatóság élénk tetszéssel fogadott. A kör szabadelvű tagjai körében már megindult a mozgalom a jövő évi elnökválasztásra. Elnökjelöltül egyhangúlag Hubonay József joghallgatót kérték fel. Pártelnökké Csörgheő Zoltánt választották. Egyesületek. *** A Természettudományi Társaságból. A Természettudományi Társaság tegnap este saját helyiségében választmányi ülést tartott, amelyen felolvasták Margó Tivadar egyetemi tanár alapító levelét. Az ősz professzor annak az emlékére, hogy ötven éve tagja a társulatnak, ezer forintos alapítványt tett azzal a kikötéssel, hogy az összeg évi kamatait a Természettudományi Közlönyben megjelenő legjobb állattani értekezés jutalmazására fordítsák. Ezután dr. Szádeczky Gyula nyújtotta be a zempléni szigethegység geologiai viszonyait ismertető szakmunkáját, melyet a társaság megbízásából készített. Az ülésen 49 REGENT. Az utolsó. 29 — Regény. — Malonyay Dezső. — Látja, én hoztam hozzá neki a papot, én adtam rá a casulát, ott ii, abban a sarokban tört a nyavalya kinomban, itt meg a ribancai mezítelen hátára tett ostya fölött szolgáltatta a fordított szent misét... Egy-egy jeges kéz simította végig a gerincemet. Híven emlékszem a szavaira, de mintha megfagyva helyezkedtek volna azok a memóriámba, akkor csak hallottam őket, — utóbb olvadtak föl. Dénes beszélt: — Tudta jól, tudta azt, hogy megfojtom egyszer ... Kinevetett .. . Mikor itt maskarákba öltöztettem, mikor nem volt nála semmi, mikor meztelen volt, akkor kellett volna kicsavarnom a nyakát... De ha rám nézett, már , faladtam. Még ő fenyegetett, — megkorbácsol ... Én őriztem a bűneit! Az Isten... Elhozott, tönkretett. Könyörögtem neki, ereszszen — azt mondta, fölrúg ... A szeretőmmel rimánkodtunk a kutyának, hát nem elmarta azt is tőlem! Elvette, tönkretette . .. Nem bírtam tovább, neki mentem, mikor puska volt nála, ott az erdőben . .. A divánra hajította mellém a keresztet és föltépte mellén a livrét egy szakítással. A gombok pattogva hullottak szanaszét és zörögve gurultak a padlón. A livré alatt ott volt a mellén a csikós matróz-ing, azt is lehasította, s az öklével csapkodta a bal vállát: — Itt van, ide lőtt, itt hordom ma is . . . A cudar akkor se lőtt agyon, pedig soha nem hibázott ő el semmit! Nem akarta, hogy meggebedjek! Rám se nézett, ott hagyott a kutyáival. A Magyar Jogászegyesület. A Magyar Jogászegyesületnek 23-án, szombaton este hat órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (Kerepesi út 8. szám) teljes ülése lesz. Napirend: dr. Steuer Géza bemutatja dr. Bozóky Alajos jogakadémiai igazgató dolgozatát a hallgatólagos akaratnyilvánításról. A vetkőztetek- Tóth János csizmadiamester tavaly, egy őszi éjjelen részeg fővel tántorgott a Csömöriuton hazafelé. Az egyik utcasaroknál hozzászegődött Barta Lajos és Hardicska András, akik a magával jótehetetlen csizmadiával elhitették, hogy azért megy olyan nehezen mert sok rajta a ruha; ősszüleink, Ádám és Éva mindig igen könnyen hazataláltak, mert a ruhát nem ismerték. Tóth János, mint vallásos ember, a biblia tekintélye előtt meghódolt és engedte kísérőinek, hogy minden ruhadarabot leszedjenek róla és utána vigyék. Persze a két csirkefogó rögtön elinalt a csizmadia ruháival. A szegény embert aztán egy rendőr vitte haza, félmázsás köpönyegét terítve rá. Tóth János pár nap múlva, mikor véletlenül józan volt ráismert a két jómadárra és elfogatta őket. Velük együtt hurokra került még Sztolarik József és Hada Árpád, szintén veszedelmes útonállók, akik egy szegény vándorlegényt raboltak ki a Városligetben. A budapesti törvényszék ma tárgyalta a négy gazember ügyét, de nem fejezhette be a tárgyalást, mert az egyik vádlott olyan magaviseletet tanúsított, hogy orvosi megfigyelés alá kell venni. Ügyvédi kamara A temesvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Pap Vince ügyvéd Csákova székhellyel, Vadass Gábor ügyvéd Bozovics székhelylyel, dr. Blaschuthy Sándor ügyvéd Temesvár székhelylyel és dr. Rezucha István ügyvéd Versec székhelylyel az ügyvédekről vezetett lajstromba folytatólag felvétettek, ellenben dr. Görner József lugosi ügyvéd és Jegesi Béla lippai ügyvéd saját kérelmük folytán a fenti lajstromból kitöröltettek. Zsitkofszky József pancsovai ügyvéd elhalálozása folytán a lajstromból kitöröltetett, irodája gondnokává dr. Scitinszky De az enyém volt! .. . Csak vártam, vigyáztam én rá jól. . . Nem szabadult volna a hálóból!... Hány éjszaka készültem be ide hozzá. Istenem, hányszor imádkoztam, hogy légy velem!... Ide ni, látja, ide tettem este a borotvát. És mutatta az ágy alatt a helyet, rám-rám nézett, meg megint oda és én ott, ahol semmi se volt, a síkos parketten láttam rezegni az árnyékát annak a borotvának, amelyről beszélt. — Hat órakor elment, kimentem, behoztam, ide tettem. Tudtam, hazajön éjfélre, egy óráig hentereg majd, akkor elalszik, kettőkor bejövök, végzek vele... Megolajoztam az ajtókilincset, a sarkokat. Minden jó volt. Éjfélkor nem jött, megsúgta annak mindig az ördög, bizonyosan tudta... Alig mertem bejönni a borotváért . . . Itt volt ii, készen . . . Most meghalt előlem tisztességesen, elvették tőlem . . . Mit csináljak?... Csak még egyszer jönne vissza elevenen!... Mit csináljak igy vele?!... Hol van? Hol van? Nappal tudnám megkapni!... Ezután nem értettem tisztán a szavait, mormogott, mint az olvasót imádkozó asszonyok s közbeküzde, minden átmenet nélkül, olyan meghatóan nyöszörgött, mintha azt nem is ő, hanem más valaki, egy kimerült beteg tenné. Hirtelen megrázkódott és lassan, lábujjhegyen, elnyúló lépésekkel, mint a préda körül andalgó sakál, megkerülte az ágyat, vállai közé húzta be a nyakát, a fejét szimatolva előre feszítette s csak úgy oldalvást sandított az ágyra. A szemei csaknem megfordultak, alig egy kevés villogott szemszögleteiben a pupilláiból. De ahelyett, hogy közeledett volna az ágyhoz, mind tágabb és tágabb lett a köz, úgy húzódott odébb és odébb — végre már a fal mellé lapulva sompolygott és mellettem az öltöző ajtaja előtt, összegubbaszkodva megállt, odatapadt, a nyaka görcsösen meredt előre. Hörögve szedte a lélegzetét néhány pillanatig, kiizzadt a homloka és suttogva mondta: — Menjünk .. . menjünk innen ... A hátával feszítette be az öltöző ajtaját, az Berlin, március 21. Vilmos császár az államtanács tárgyalásait a következő beszéddel zárta be: Uraim! Nyolc napi megfeszített tárgyalás után immár elérkeztek tanácskozásaik befejezéséhez. Ha azoknak eredménye talán nem mindenütt fogja kielégíteni a felcsigázott várakozásokat, mégis kormányom ama feladata szempontjából, hogy minden hathatós eszközt foganatba vegyen a mezőgazdaság ínségének orvoslására, nagy jelentőséggel bír, hogy e téren az önök tanácskozásai által az elérhető dolgok határai világosabban felismerhetőkké váltak. A mezőgazdaság minden oldalról elismert ínsége, okainak, terjedelmének és következményeinek beható tárgyalása, valamint gondos megvizsgálása az összes eszközöknek, amelyek eddig a nyilvánosság előtt, vagy az önök tanácskozásai során az orvoslásra nézve kérdésbe jöttek, értékes alapot nagyot recscsent, ő hátrahanyatlott, a két ajtószárny csörömpölve csapódott szét, megrázkódott bele az egész szoba. Fölugrottam. Ami ezután történt, az úgy elszédített, hogy csak egy pokoli pillanatnak tetszik előttem ma is. Az öltözőben a tető, a két ablakkal szemközt és oldalt eső fal a padlótól a menyezetig óriás tükörlapokkal volt borítva, megannyi szekrény, ajtók voltak azok. A tükörlapok között maradt vékony csikók almazöld selyemmel voltak kárpitozva és a függönyök is, a szabad falak, a néhány bútordarab, a fürdőfülkébe szolgáló kis folyosó is azzal a fakult zöld selyemmel volt behúzva, amely azonban valami nyugtalanító, kísértetiesen sápadt reflexet árasztott a tükrökben végtelenül sokszorozódó szobára. És valamennyi szobában, ott láttam számtalanszor Dénest. Ha mozdolt, vele mozdult valamennyi, számtalan kar nyúlt ki, egy-egy fonákul szögellő perspektívában eltorzult, megtörött az alakja, kifacsarodott vagy leveszett róla a kar, a fej, a láb, vagy külön látszott sok kar, fél fej, mind körülöttem, fölöttem . . . És, ott voltam mindenütt, számtalanszor magam is. És velem az apám öltöző asztala és azon is egy tükör, meg sok-sok különböző tégely és csillogó, köszörült kis kristály üveg, mint egy színésznő asztalán. Dénes sebesen nyitotta ki a szekrényajtókat, úgy ugrott egyiktől a másikhoz, mintha kergetne valakit és ezalatt folyton nyöszörgött. A Miatyánk egy foszlánya érthetően vált ki a vergődő hangok közül. A szekrények ruhákkal voltak tömve. A ruhák közé markolt s az egyik karja még benne volt az egyik szekrényben, ott matatott lázasan, de már azalatt a másikkal rázta a következő szekrény kilincsét. Leguggolt, fölállt... „Szenteltessék meg a te neved“ ... végig kotorta a szekrények alját, fölnyúlt a meddig csak ért... ..Miatyánk, ki vagy“ ... „ki vagy“ ... „Miatyánk“ ... A nyitott szekrényajtók ferdén eső és kereszteződő tükrei még kábítóbban szórták szét alakjainkat. (Folytatása következik.) Mulatságok. * (Az Otthon estéje.) Hétfőn, március 25-én tartja az Otthon Írók és Hírlapirók Köre családi estéjét, amelynek fényes műsorán a Nemzeti Színház és az Operaház legkiválóbb művészeinek és művésznőinek neve szerepel. Jegyek az Otthon helyiségében válthatók. * (Felolvasás a szocializmusról.) Boross Vilmos újpesti lapszerkesztő szombaton, március 23-án, este felolvasást tart a szocializmusról a rákospalotai Korona-vendéglőben. A felolvasást hangverseny és tánc követi. Törvényszék, Adolf pancsovai ügyvéd rendeltetett ki. Naszluhácz Ödön csákovai ügyvéd lakhelyét ezen kamara területén belül Facsetra, dr. Kohn Rezső temesvári ügyvéd lakhelyét szintén e kamara területén belül Csákovára tette át. A bolond recitátor. Éppen kerek négy hete, hogy a budapesti büntetőjárásbíróság három hónapi fogházra ítélte Biagosch Györgyöt, Németország művészét, akiről nálunk kiderült, hogy senk sem recitátor a maga hazájában. Biagosich György elítéltetésének oka az volt, hogy egy magyar leányt őrülten megszeretett és leírásáért kész lett volna művészetéről, sőt másról is lemondani, ha ugyanannál egyebe lett volna. A leány azonban nembírta felfogni Blagosek jelentőségét, és így történt, hogy a tolakodó művész a járásbíró elé, onnan pedig azonnal a fogságba került, ahol azóta senyved. Dr. Halmai Elemér ügyvéd a napokban meglátogatta őt fogságában és úgy találta, hogy a recitátor nem dühös szerelmes többé, hanem csendes bolond. Ennélfogva perújításért folyamodott érdekében a járásbírósághoz, amely még nem határozott aziránt, hogy helyt ad-e a kérelemnek. Sport. X A pozsonyi hajós-egyesület. Pozsonyi levelezőnk írja: A pozsonyi hajós-egyesület a napokban tartott gyűlésén véglegesen elhatározta, hogy már évek óta tervezett új klubházat építtet a Duna ligeti partján. Elfogadta egyszersmind Jeblinger Rajmund műépítő terveit. Az épület a város díszére fog válni. TÁVIRATOK. A 25. §. ellen. Lemberg, március 21. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Az itteni főiskola hallgatói, a bécsi egyetemi ifjúság példáját követve, szombatra nagy gyűlést hívtak össze, amelyen a véderő törvény 25. §-a ellen állást foglalnak. A gyűlésen Zidklinski rektor fog elnökölni. Az osztrák adóreform, Bécs, március 21. Képviselői körökben azt hiszik, hogy az adóreformra vonatkozó tárgyalások május közepéig eltartanak és csak annak befejezése után fogják a költségvetés tárgyalását megkezdeni. A Reichsrathot, amely a delegációk ülésszaka alatt is szakadatlanul folytatni fogja tanácskozásait, előreláthatólag csak július közepén fogják elnapolni. A legújabb beszéd.