Pesti Napló, 1895. április (46. évfolyam, 89-117. szám)

1895-04-01 / 89. szám

BEIJFÖLD, Országgyűlés. A szombaton felolvasott kirá­lyi kézirattal ma a törvényhozás mind a két Háza meg­nyitotta negyedik ülésszakát. A képviselőház a kirá­lyi kézirat meghirdetése után az elnök javaslatára elhatározta, hogy alelnökeit és jegyzőit holnap vá­lasztja meg, amikor egyúttal az osztályok kisorsolása is meg fog történni. A szerdai napirendre nézve a miniszterelnök azt javasolta, hogy a bizottságokat válaszszák meg, és­pedig a házszabályokban megál­lapított bizottságokon kívül a vízügyi bizottságot és a kúriai bíráskodás, a közigazgatási bíróságok és a millennium megünneplése ügyében kiküldött bizottsá­gokat. A képviselőházban tehát a megalakulás két ülésre fog kiterjedni. — A főrendiház, amely tizenegy órakor ülésezett, már ma átesett az egész megalaku­láson s a királyi kézirat felolvasása után már ma megválasztotta összes bizottságait. A két ülésről részletesen reggel tudósítunk. Választási mozgalmak Nyitrán. Még meg sem szűnt a nyitrai választás ügye aktuálisnak lenni, a képvi­­selőház tagjai még nem is értek reá elfeledni a múlt hét izgalmait, és odafenn a püspöki városban már vígan ké­szülnek az új választásra. A boldog város, amely minden hatodik héten gyakorolhatja a nemzet legszebb jogát, teg­nap Janits vármegyei főjegyzőnek, a szabadelvű párt új jelöltjének hallgatta meg programmbeszédét. A szakadó záporeső dacára óriás választóközönség gyűlt egybe a beszéd meghallgatására, még a kerület községeiből is. Janits főjegyző viharos éljenzések közt fejezte be szónok­latát, amely után Csákó Gábor gerencsére tekintélyes parasztgazda mondott köszönetet a jelöltnek, hangsúlyozván a bizalmat, amelylyel a választóközönség több évtizedre terjedő köztisztviselői múltja alapján, a jelölt iránt vi­seltetik. A szabadelvű párt ez akaraterős mozgalmával szem­ben, mint Nyitráról táviratozzék, a néppárt sem maradt tétlen. Ifjabb gróf Zichy Jánost oda várják, Zelenyák kép­viselő már ott van. A községekben a papok szakadatlanul korteskednek. A tegnapi programmbeszéd után a Zichy­­párti emberek úgy a Tormoson, mint a Zoborra vezető úton és Molnos község közelében megrohanták Janitsnak haza­felé tartó híveit, zászlóikat erőszakkal elvették, összetipor­ták és szétszakgatták. A városban a Zichy-pártiak szintén több Janits-párti zászlót letéptek és összetörtek. A csend­­őrség erélyesen nyomozza az eddigi kihágások elkövetőit. A városi rendőrség szigorú utasításokat kapott a rendza­varás megakadályozására. A garázda csőcselék nyíltan hirdeti, hogy Janits választásánál a katonaság nem fogja őket megzavarni a zenebonában. Tarnóczy is tegnap Nyit­­rára érkezett, és a szabadelvű pártkörben meleg ovációkban részesítették. Vörös László a tapolcai választókerületben Vörös László államtitkár, a tapolcai szabadelvű párt kép­viselőjelöltje, kerületébe csak e hét végével vagy a jövő hét elején utazik le, hogy programmbeszédét megtartsa. Dániel Ernő kereskedelmi miniszter ugyanis ez idő szerint Fiuméban időzik, és míg távol van, addig az államtitkár nem hagyhatja el a fővárost. Beköszöntő a kereskedelemügyi minisztérium­ban. Mándy Lajos miniszteri tanácsosnál, a vasúti szak-,­osztály újonan kinevezett főnökénél tegnap tisztelegtek a szakosztály hivatalnokai. Reviczky Konrád miniszteri osztálytanácsos tartott üdvözlő beszédet, amelyben a meg­jelentek meleg ragaszkodásának adott kifejezést. Mándy Lajos erre hosszabb beszédben válaszolt, kiemelve, hogy e kitüntetést fáradhatatlan munkássággal óhajtja kiérde­melni, amelynél a személyzet kipróbált közreműködésére bizton számít. A tisztelgés ezzel az újonan kinevezett szakosztályfőnök lelkes éltetése közt véget ért. A pártonkívüli képviselők csoportja a szabadelvű párttal történt megállapodás szerint, kilenc szakbizottság­ban lesz képviselve. A kör a következőket jelölte: A pénzügyi bizottságba: Péchy Tamást, a gazdasági bizott­ságba László Mihályt, a kúriai bíráskodási bizottságba­ Ragályi Lajost, a millenniumi bizottságba Örményi Berná­­tot, a naplóbíráló bizottságba Förster Ottót, a földmive­­lési bizottságba Bornemisza Lajost, a kérvényi bizottságba Zsámbok­réthy Józsefet, a könyvtári bizottságba Kubina Jó­zsefet és a mentelmi bizottságba Lévay Antalt. Janku szobra. Többször megemlékeztünk a belügy­miniszternek arról a rendeletéről, amelylyel a Janku Ábra­hám emlékére tervezett szobor felállítását és a szobor cél­jára való gyűjtést megtiltotta. A körrendelet, amelyet a miniszter valamennyi törvényhatósághoz elküldött, így szól: A hazaellenes románok által a magyarokon elköve­tett vérengzések folytán hírhedtté vált és a „havasok királyának“ nevezett Janku Ábrahámnak köztudomásra a román izgatók szobor felállítását tervezik, s arra már részint nyíltan, részint titokban pénzgyűjtéseket is rendez­nek, ami által a múltat nem ismerő románokat ámítani és felizgatni szándékoznak. Ily egyén emlékének megörökítése nem lenne egyéb, mint hirdetése a legsötétebb nemzetiségi fanatizmusnak, dicsőítése annak, ki hazáját elárulta, az ártatlan családok megöletésének és kiraboltatásának oka volt. Ezen merénylet nem lévén megengedhető, ezennel elrendelem, hogy bárhol ez ország területén a nevezett részére szobor felállítása megkisértetnék, az teljes erély­­lyel — az illető helyi járási és megyei hatóság főnökei személyes felelősségének terhe alatt — megakadályozandó, az e célra való gyűjtések meg nem tűrendők, s amennyi­ben már gyűjtések történtek, a gyűjtők a fennálló törvé­nyek és szabályok értelmében kérdőre és számadásra vo­­nandók a beszedett összeg pedig lefoglalandó. Egyszersmind az 1879: XL. törvénycikk 1. §-a alapján kijelentem, hogy mindeki, aki a Jankó Ábrahámnak tervezett szobor felállítása érdekében bármily cselekménye által közreműködik, adományokat gyűjt vagy ad, kihágást követ el, és 15 napig terjedhető elzárással és 100 forintig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Végül fehivom a törvényhatóságot, hogy jelen ren­deletein ez utolsó pontját megfelelően tegye közhírré. Budapesten, 1895. évi március, hó 15-én. Peresei, a. k. Negyvenhatodik évfolyam. J reggeli fs utl Marus tgjSä, eglsieiTc keidre fSodapesten , a Tidíken: Egész évre 34 fkrt — kr. Félévre ... — „ 7 „ — „ Negyedévre — — 8 „ SO „ Egy hónapra .— 1 „ 20 „ Egy s:Sm Sra Bulapesten: Reggeli kiadás.. _____4 kr. Esti kiadás____...__S „ Szerte siléség: Sl„ Ftrtteik Un­­­íitness-Sí&1.ESTI KAILO 89. sz. Budapest, hétfő április 1. 1895. 1 reggeli és esti kiadás küldi- Kién hájhoz vagy postán killen Budapesten és a vidéken. Egész évre-------18 írt — kr-Félévre — ------8 ,, — n Negyedévre-------*„ 60 „ Egy hónapm — 1 ,, 60 „ Egy szán ára • ridékent Heggel! kiadás-------— Itg Kod kiadás--------------­ELiddUratti­ S, feueret U» 1B,­­ toki. Az orvosi szigorlatok. — Ankét a közoktatási minisztériumban. — Budapest, április 1. Az orvosi szigorlati rend módosítása dolgában össze­hívott értekezlet tegnap délelőtt 10 órakor folytatta tanács­kozását Wlassics Gyula közoktatási miniszter elnöklete mellett. Első­sorban a következő negyedik kérdést tár­gyalták. Nem volna-e célszerű a vegytani gyakorlatokban való részvételt két fél éven át kötelezővé tenni oly módon, hogy a második félév az élettani intézet vegy­tani laboratóriumában, vagy az élet- és kórvegytani, esetleg a gyógyszertani intézetekben is eltölthető volna? E kérdésről a budapesti és a kolozsvári Egyetem orvosi kara a miniszter elé terjesztett javaslatukban nyilat­koztak, hogy elegendőnek tartják, ha az orvosnövendéke­ket a kémiai gyakorlatokban való részvételre csak egy félévig kötelezik. A budapesti orvosi kar azonban, amely­nek álláspontját az értekezleten dr. Ssegyes Endre dékán motiválta, ajánlatosnak tartja a növendékek részére, hogy még egy második félévben is részt vegyenek ezekben az orvosokra fontos gyakorlatokban. A kolozsvári orvosi kar nevében pedig dr. Szabó Dénes dékán azt hangsúlyozta, hogy a kémia az orvosi karban ne mint tudomány, hanem az orvosnak gyakorlati szükségletére tekintettel adas­­sék elő. Dr. Hegyes, dr. Kovács József és dr. Kétly Károly az orvosnövendékek részére azt tartanák ajánlandónak, hogy a félévi kötelező kémiai gyakorlaton kívül még egy félévig vagy kémiai, vagy fizikai gyakorlatban vegye­nek részt. Dr. Udránszky kolozsvári professzor különösen azt óhajtja, hogy a kémiai gyakorlatban a növendékek az első év folyamán vegyenek részt, hogy így a második évben hall­gatandó fiziológiai előadásokhoz meglegyen a szükséges kémiai ismeretük. Az ötödik kérdő­pont így szólt: „A közegészségtannak és törvényszéki orvostan­nak két félévig való hallgatása és az elméleti mellett gyakorlati vizsgálása is megkívántassék-e, vagy fen­­tartandó-e a mostani állapot?“ * Dr. Hőgyes Endre dékán előadta, hogy a budapesti Egyetem orvosi kara úgy a közegészségtannak, mint a törvényszéki orvostannak két félévi kötelező hallgatását, s minda két tárgynak elméleti és gyakorlati vizsgálását tartja kívánatosnak. Dr. Szabó János dékán a kolozsvári orvosi kar javaslatához képest az egy-egy félévig való hallgatást mind a két tárgyra nézve elegendőnek mondotta s a közö s egészségtani vizsgálatot tisztán elméletivé kívánja tétetni, a törvényszéki orvostant pedig gyakorlativá, olyképpen, hogy a vizsgázó növendékek elméleti képzettsége is vizs­gáltassák. Dr. Kovács József és dr. Mihalkovics a kolozsvári orvosi kar nézetéhez járultak, míg dr. Korányi Frigyes és Kétly Károly professzorok a közegészségtannak az orvo­sokra nézve nagy fontosságát hangsúlyozva, azt kívánják, hogy mind a két tárgyból gyakorlati vizsgálat is tartassák. Következett a hatodik kérdőpont. „Az általános kór- és gyógytannak két féléven át hallgatása és elméleti vagy gyakorlati vizsgálása kívánatos-e. A budapesti Egyetem orvosi kara, amelynek nézete mellett dr. Hőgyes Endre és dr. Korányi Ferenc szólaltak fel, azt ajánlja, hogy az általános kór- és gyógytan egész éves tárgy legyen, s úgy elméletileg, mint gyakorlatilag vizsgáltassák. A kolozsvári orvosi karnak dr. Szabó dékán által ismertetett és dr. Purjesz által is elfogadásra ajánlott ja­valatában az általános kór- és gyógytan elnevezés he­lyett „általános és kísérleti kórtan“ elnevezést ajánl. Eb­ből a tárgyból a növendékeket két félévi elméleti előadás hallgatására, egyik féléven amellett a kórtani gyakorlatok­ban való részvételre és csakis elméleti szigorlatra köte­lezzék. A hetedik kérdőpont ez volt: Nem kellene-e a belgyógyászati és sebészeti pro­­propaedentica előadásáról és kötelező hallgatásáról gondoskodni? Dr. Kovács József professzor erősen hangsúlyozta a sebészeti propaedeutikának, mint a tulajdonképpeni sebé­szetre előkészítő stúdiumnak fontosságát, s melegen ajánlotta, hogy a tárgy részére külön tanszék állítassék. A belgyó­gyászat képviselői, dr. Korányi Frigyes, dr. Kétly Károly és dr. Purjesz professzorok kijelentették, hogy nem tartják szükségesnek a belgyógyászati propaedeutika előadását, amelyet — mint dr. Kétly kifejezte — teljesen képvisel az általános kórtan. Valamennyi felszólaló egyetért abban, hogy a szisztematikus előadások — úgy a belgyógyászat­ban, mint a sebészetben, amely tárgyak a mai irányzat­­nak megfelelőleg kazuisztikusan adatnak elő — nagyon szükségesek. A 8, 9. és 10. kérdőpont megvitatását mellőzték. A 11. kérdőpont így szól: „Kívánatos-e egyévi kötelező kórházi gyakorlat meg­követelése az önálló praxisba belépés előtt? Valamennyi felszólaló úgy nyilatkozik, hogy az egy évi kórházi gyakorlat megkövetelése az önálló gyakorlatba lépés előtt felettéb kívánatos és üdvös, de mindnyájan hangoztatták ennek az intézkedésnek nehézségeit különösen azt, hogy Magyarországon nagyon kevés a kórház, s egy részük nem is alkalmas rá, hogy ott fiatal orvosoké kiké­­peztetést kapjanak. Dr. Korányi tanár az egyetemi gya­kornoki intézmény fejlesztésére hívta fel a miniszter figyelmét, arra tudniillik, hogy a mostaninál több gyakor­nok alkalmaztassák, ami természetesen a jelenlegi klinikák kiterjesztését vagy újaknak felállítását tenné szükségessé,­­ így azután minél több doktori diplomát kapott fiatal orvosnak alkalma kerülne a gyakornoki állásban gyakor­lati továbbképzésekre. A miniszter kijelentette, hogy erre a kérdőpontra nézve meg fogja hallgatni a megjelenésben akadályozott dr. Chyzer Kornél miniszteri tanácsosnak, a belügyminisz­térium egészségügyi osztálya főnökének véleményét. Ezzel a kérdőpontok tárgyalását kimerítették. Dr. Wlassics miniszter kijelenti, hogy gondoskodni fog a szi­gorlati rend módosítására vonatkozó szabályzat mielőbb való kibocsátásáról. Előbb azonban előadói tervezet alakjá­ban fogja kiadni, hogy mind a két egyetem orvosi kara esetleg hozzászólhasson. Végül meleg szavakban kö­szönetet mondott a megjelenteknek és az értekezletet be­fejezettnek nyilvánította. Nyolc oldal. Megyék és városok.­ ­ (A kormány Üdvözlése.) Alsó-Fehér megye, mint levelezőnk táviratozza, tegnapi közgyűlésén elhatá­rozta, hogy a Bánffy kormányt hivatalba lépése alkal­mából üdvözli és Wekerle Sándorhoz bucsui­atot intéz.­­ (A temesvári zsidó hitközség elnöke.) Te­­mesvárott, mint levelezőnk táviratozza, a meghalt buziás­ Eisenstädter Ignác helyébe zsidó hitközségi elnöknek Sternthal Salamon péli nagybirtokost választották meg. Az uj elnök a bihari Sternthal-család általánosan tisztelt tagja s tavaly óta a kerületi elnöki tisztet viseli.

Next