Pesti Napló, 1896. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1896-01-01 / 1. szám

­ Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1896. január 1­­1. szám. felvételével megőrizte az országot a megsemmisüléstől. Buzdító hazafias szavakkal fordul azután a püspök az egyház férfiaihoz, elmondva, hogy a keresztény erköl­csök talaján fakadt nemzetfentartó erényekre kell töre­kedni. Megemlékezik azon politikai hullámverésekről, melyek Európán végigvonulva hazánkat is érik s melyben aggodalomkeltő jelenség az alsó nép­osztályoknak felébresztett irigysége a­obbmóduak ellen. Miután a millennáris forduló alkalmából köteles­ségül jelöli ki úgy az egyháziaknak, mint a hívők­nek a második ezredév hazafentartó munkájában való részvételt, elrendeli. 1. A folyó 1895. utolsó napjával berekesztetik országunk fennállásának első évezrede a szokásos Te Deum-mal. Az angyali üdvözletre hivó harangszó el­hangzásával, némi szünet után, félórán­­át az összes harangok zúgásaival hirdetendő lesz a következő nappal elejét veendő második ezredév. 2. Újév napján reggeli angyali üdvözletre ugyan­oly módon, miként az előző napon, félórán keresztül meghúzandók a harangok; az istentisztelet szokott ide­jében pedig a legméltóságosabb oltári szentség kitétele ■ mellett ünnepies szent­mise tartandó a nap jelentő­sségét feltüntető alkalmas egyházi szent beszéd kísére­tében, amelynek alapjául jelen körlevelünk veendő. 3. Egyéb a millennáris év ünneplésére vonatkozó és szükségesnek mutatkozó intézkedésekről a lelkész­­­kedő papság és hívek a maga idejében értesülést fog­nak nyerni. Azután következik a pásztorlevélnek az a része, mely szerény szavakban adja tudtul, hogy a nemeslelkű egyházfő Dessewffy Sándor a Csanádi egyházmegye egyházi intézményeinek előmozdítására tízezer forintos alapítványt tesz oly módon, hogy év­enként ismé­telni fogja azt a tízezer forintos alapítványt. A püspök e nagy alapítvány tételét azzal okolja meg, hogy a Csanádi egyházmegyében oly magasra emelke­dik a népes fiókközségek száma, melyekben egyházi intézmények hiányában nincs aki a lelki éhezőknek az élet kenyerét megtörje és idegen ajkú és vallásu lako­sok között a híveket a nemzeti nyelvnek és vallásnak megtartsa. E célra e nagy áldozatokkal egybekötött feladat megoldására rendelkezésül álló egyetlen alap az egyházmegyei közpénztár évi alig másfélezer forintnyi jövedelme annyira jelentéktelen, hogy a céllal nem áll arányban. KÜLFÖLD: Salisbury és Roseberg. Zeitun bevételének híre elhamarkodott volt. A kis örmény város környékén, mint Konstantinápolyból jelentik, még egyre folynak a bár kisebbszerű, de véres ütközetek. Az örmény föl­kelés legyőzése még sok nehézségébe fog kerülni a portának, a rend és csend helyreállítása előtt pedig nem lehet reformokat létesíteni. Magukra vessenek az angol örménybarátok, ha a felbujtott örmények fék­té­lénkednek. Köszönjék meg Salisburynak az örmé­­mények hamis barátai, ha az ő bölcsesége ha­tárt szab a könnyelműségüknek. Jól mondja Lord Roseberg az örmény ügyben közzétett levelében, hogy nem hiszi, hogy Anglia sikerei, az ör­mény ügyben s a Salisbury-kabinet ügyességén vagy őszinteségén múlnának. De igenis múlnak azokon a hi­bákon, amelyeken Salisbury már nem igen segíthetett. Azok pedig, mint azt Roseberg levele is bizonyítani lát­szik, nem tudják Salisburynak megbocsátani, hogy hi­báikat nem tetézte, és hogy egyszerűen elutasította az örmény küldöttséget. Lord Salisbury sikerről beszélhet, mert arra bírta a szultánt, hogy a reformokat elhatá­rozza. Lord Rosebergnek azonban része volt azon elmér­­gesedett hangulat keltésében, amely a reformok létesí­tését megakadályozza. A párisi török nagykövet, Faure elnök, amint Párisból táviratoztak, ma délután fogadta Munir bejt, az újonan kinevezett nagykövetet, aki átadta megbízó levelét. Ez alkalommal úgy a köztársaság elnöke, mint a nagykövet meleg hangon fejezte ki azt az óhajtását, hogy a Franciaország és Törökország között évszázadok óta fennálló jó viszony továbbra is megmaradjon. PESTI NAPLÓ. . A jövő históriai esztendőre is régi, tisztes zászlaja alá szólítja a művelt magyar közön­séget a Pesti Napló, Magyarországnak törté­nelmi múlttal ékeskedő egyetlen újsága. Akik hozzánk csatlakoznak, azokat nap­­ról-napra megújuló lelkiismeretes munkánkkal magunknál is marasztjuk mindenkorra. Mert Ma­gyarország legrégibb újsága egyúttal a legmoder­nebb újság is. Frissen adja a frisset s értesülései mindig megbízhatók. Tárcarovata élénk, vál­tozatos s a legkiválóbb elbeszélők művei mel­lett tudományos ismertetésekkel, művészeti kritikákkal is gyakran szolgál olvasóinak. Tavaly karácsonykor a Figaro Blustro gyö­nyörű magyar kiadásával, júliusban pedig a Nyár című remek albummal lepte meg előfizetőit a Pesti Napló s az idei ünnepekre is pompás ajándék­ot szánt nekik. A szedő­sztrájk azon­ban, am­gy csak az imént zajlott le, több más fővárosi újsággal együtt a Pesti Napló-t is arra kényszeríti, hogy közönségének szíves tü­relmében bízva, az újév elejére halaszsza aján­dékának, a Velence című, káprázatos fénynyel illusztrált díszmunkának szétküldését. Ezt a saját hibánk nélkül beállott késedelmet bizo­nyára fölösleges volna hosszasan menteget­nünk, mert a Pesti Napló rég hozzászoktatta közönségét ahhoz, hogy mindig többet ad, mint amennyit ígér. A karácsonyi számhoz csatolt irodalmi mel­léklet is arra való, hogy a Velence megjelenéséig kárpótolja előfizetőinket. Ez a melléklet maga is egy hatalmas kötet, tele a legjelesebb fiatal írók legszebb munkáival. Figyelmeztetjük tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden rekla­mációhoz, lakóhelyváltozás bejelentéséhez és a lap szét­küldésére vonatkozó egyéb felszólalásokhoz egy-egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. Előfizetési feltételek: Esteli és reggeli lap egyszerre küldve Buda­pesten és a vidéken. Egész évre . . 14 frt —­kr.­­ Negyed évre 3 frt 50 kr. Fél évre. ... 7 frt — kr. Egy hónapra 1 frt 20 kr. Naponkint kétszer, reggeli és esti kiadás külön­­külön a házhoz vagy postán küldve Budapesten és a vidéken. Egész évre . . 18 frt — kr.­­ Negyed évre 4 frt 50 kr. Fél évre.... 9 frt — kr. Egy hónapra 1 frt 60 kr. A Festi Napló kiadóhivatala. (VI. Teréz-körút 23.) KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, december 31. Lapunk legközelebbi száma csütörtökön reg­gel jelenik meg. — Személyi hírek. Stefánia özvegy trónörö­kösné január közepén hosszabb tartózkodásra Abbáziába utazik. — Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő ma délután Pozsonyból Bécsbe érkeztek, hogy újév napját ott töltsék. — Lozé francia nagykövet ma este Francia­­országból Bécsbe érkezett. . — Az udvar újesztendeje. A magyarországi udvarnagy, gróf Apponyi Lajos ma végezte először a mél­tóságát megillető hivatalos funkciót, amikor a királyi várpalotában az újévi fogadásra megjelentek a mi­niszterek, a zászlósurak és a közélet többi előkelőségei. A megjelent urak közül néhányan feleségestül mentek el, maga gróf Apponyi Lajos is feleségével, Scherr-Thoss Margit grófnővel együtt. Ott voltak: Báró Bánffy Dezső miniszterelnök, Wlassics Gyula, Perczel Dezső, báró Fejérváry Géza, Erdély Sándor, Darányi Ignác és Dániel Ernő minisz­­terek, Granzenstein Béla, Latkóczy Imre, Gromon De­zső és Vörös László államtitkárok, gróf Szapáry Géza titkos tanácsos és felesége, gróf Károlyi Sándor titkos tanácsos és felesége, gróf Zichy Nándor titkos taná­csos, Reinka György csendőrezredes, Stesser György csendőr­ ezredes, Ráth Károly főpolgármester, Rud­­nay Béla rendőrfőkapitány, báró Harkányi Fri­gyes, Wekerle Sándor titkos tanácsos, Entz Géza műegyetemi tanár, báró Nikolics Fedor, Berzeviczy Al­bert, Pulszky Ágost képviselők, Forinyák Gyula altá­bornagy, Lobkovitz Rudolf herceg hadtestparancsnok, Rohonczy altábornagy és felesége, Csorba Bódog, a királyi Kúria alelnöke, gróf Hunyady László, Szilágyi Dezső, a képviselőház elnöke, Beniczky Ferenc Pest megye főispánja, gróf Nákó Kálmán titkos tanácsos, gróf Andrássy Aladár főkamarásmester, báró Podmaniczky Frigyes, gróf Csáfdy Albin és felesége, Clai­ Gyula tá­bornok, gróf Thoroczkay Miklós képviselő, Guasco Risio márki olasz főkonzul, gróf Andrássy Gyula kamarás, Halasy Pál ezredes, gróf Zichy Ferenc tárnokmester, gróf Zichy Ágost titkos tanácsos, Ma­tlekovits Sándor és felesége, Szász Károly református püspök, Pallavicini Ede őrgróf és felesége, Lukács Béla, báró Nopcsa Elek intendáns, gróf Szapáry István, gróf Turenne francia főkonzul, Miklós Ödön képviselő, Vértessy Sándor, a budapesti Királyi Tábla elnöke, Barlovácz szerb főkonzul, Millban­­que angol főkonzul és De Basilis orosz főkonzul. A bécsi Hofburg plébánia­templomában az év vége alkalmából délután istentisztelet volt, amelyen megjelent a király és az uralkodóház Bécsben időző tagjai. Ké­sőbb a király és a főhercegek részt vettek Károly Lajos főherceg családi ebédjén.­­ A bécsi bajor követ távozása. Bécsből táviratozzák. Gróf Bray bajor követ ma este nyolc óra harminc perckor a futárvonattal elutazott. A pályaudva­ron gróf Goluchoivski külügyminiszter, gróf Szécsen osztályfőnök, gróf Eulenburg német nagykövet és a német nagykövetség tagjai jelentek meg búcsúzásra. A király a búcsúzó követnek, aki már az István- és Lipót-rendjelek nagykeresztjének birtokosa, értékes ajándékot adott. Az ajándék pompás arany dohánytartó a király email arcképével, amely körül gyémánt­­koszorú van. — A második ezredév. A harangok szava zú­gott végig az éjjeli csendben az egész országon, hir­detve a millenniumi év beköszöntét. Ércnyelvük imád­ságra hivott mindnyájunkat; imádkozni az ezerév hő­seinek emlékéért, a magyar nemzet jövendő nagysá­gáért. Alkonyatkor megteltek a templomok ájtatos kö­zönséggel és felhangzott a Tedeum az Úr házában szívhez szólóbban, fenségesebben, mint valaha, hogy immár ezer esztendő elviharzott Magyarország és a ma­gyar nép fölött. Aztán rövid szünettel újra megkondul­­tak a harangok és zúgtak félórán keresztül komolyan, ünnepiesen, új munkára szólítva mindenkit, hadd vegye ki részét ifjú és öreg, gazdag és szegény a jövő nagy feladataiból. Itt a fővárosban ezren meg ezren virrasztottak, hogy a második ezer esztendő első hajnalát üdvözöljék. A vidék könnyeb­ben lelkesülő népe sok helyütt kivilágította ablakait, fellobogózta házait, mint Nagy-Szalontán, Kolozsvárit, Debrecenben s, úgy köszöntötte a millennáris esztendőt. Debrecenből még ezeket jelentik: Debrecen város lobogódíszbe öltözött. Ma délután az összes református templomokban, este hat órakor a római katolikus templomban volt hálaadó istentisztelet. A római katolikus templomba óriás néptömeg özön­lött. A templom tornyairól nemzeti lobogók lengenek alá. A bejárat felett a magyar korona körül a következő felirat olvasható: «Isten áldd meg a magyart!» Szent István, Szent László és a király életnagyságú képei díszítik a templomot, melyet több száz lámpa világított meg. A templom zsúfolásig megtelt. Többen az óriás tolongásban elájultak. Az oltár felett a magyar korona látható nisten áldd meg a magyart In felirattal. A falakról nemzeti lobogók lengtek. Dr. Wolafka Nán­dor püspöki ornátusban nagyhatású beszédet tartott a szószékről, s azután az ezrekre menő sokaság térdre borulva énekelte a Szózatot. Nagyon sokan a hazafias lelkesedéstől könyekbe törtek ki. Dr. Wolafka­ Nándor felolvasta az Imát a hazáért s a királyért, majd az összes jelenlevők a püspökkel együtt áhítattal énekelték a Himnuszt. A templomokban a lelkészek a szószékről mondtak hálaadó imát, hogy a magyar nép az ezred­évet megérhette. Éjfélkor a dalegyesületek kivonultak a szabad ég alá s óriás közönség lelkesedése mellett el­énekelték a Himnuszt. — Az Ábrányi - család gyásza. Fájdal­mas veszteség érte ifjabb Ábrányi Kornél ország­gyűlési képviselőt és Ábrányi Emilt, a Pesti Napló belső dolgozótársát, szeretett édes­anyjuk, dálnoki és mezőmadarasi Medve Jozefa, tegnap este rövid betegség után váratlanul meghalt hatvanöt éves korában. A megboldogult (1849-től 1879-ig idősb Ábrányi Kornél felesége) előkelő biharmegyei családból eredt és anyai ágon unokája volt De Viermie francia tábornoknak, az emigrált legitimisták egyik kiváló kép­viselőjének, aki a század elején Estei Károly főherceg fiait nevelte, később pedig a bécsújhelyi katonai akadé­mián a hadi tudományokat adta elő. A tiszteletreméltó matróna élete utolsó éveit Budapesten töltötte, ahol ritka nemes szívéről és páratlan jótékonyságáról szin­tén széles körben volt ismeretes. Az elhunytéról kiadott gyászjelentés így hangzik: Ifjabb Ábrányi Kornél, Ábrányi Emil, Ábrányi Jolán (férjezett Ságh Józsefné) mint gyermekei és Áb­rányi Lajos mint gyámfia, mélyen megszomorodott szív­vel jelentik úgy a maguk, mint egész családjuk nevé­ben, hogy a legszeretőbb szivü anya, nagyanya, anyós és legnemesebb lelkű nő: dálnoki és mezőmadarasi Medve Jozefa (1849-től 1879-ig idősb Ábrányi Kornélné) életének 65-ik évében váratlanul és rövid betegség után folyó évi december 30-án az Urban szelíden elszende­­rült. A boldogultnak hilt tetemeit 1896. évi január hó 1-én délután 3 órakor helyezik örök nyugalomra a kerepesi temető halottas kápolnájából. Az engesztelő szentmiseáldozatot 1896. évi január hó 2-án délelőtt 11 órakor tartják a Ferenc-rendiek belvárosi templomában a kedves halott lelki üdvéért. Mindig a mások boldogi­­tásának élt: legyen emléke áldott! — Az ötödik Tisza. A szabadelvű pártkör nagy tanácskozó termében kifüggesztett táblán, ahol a felvé­telre jelentkező kültagok neveit jegyzik fel, a többi közt a következő feljegyzés is van: Ifjabb Tisza Kálmán, ajánlja Jókai Mór. A Tisza-családnak négy tagja szerepel idáig a szabadelvű pártkör listáján: Tisza Kálmán, Tisza László, Tisza Lajos, Tisza István és tegyük mindjárt hozzá a közéletben is. Ifjabb Tisza Kálmán a volt miniszterel­nök másodszülött fia és bizonyára sok reménynyel néz­hetünk az ő politikai pályája elé is, amelynek Jókai Mór ajánlata máris oly elismerést előlegez, amivel kevés fiatalember dicsekedhetik.

Next