Pesti Napló, 1896. március (47. évfolyam, 60-90. szám)

1896-03-25 / 84. szám

841 szám. Budapest, szerda PESTI IV-AJPTÓD 1896. március 25. mé­y nem kerülheti el az iparos körök komoly érdek­lődését. Sőt természetesnek tartanák, hogy a kedvező viszonyok között található, megbízható, olcsó munkaerő, amely minden iparra alkalmas, különböző iparágaknak a környéken való letelepedését vonná maga után. A me­gyei törvényhatóság, amelynek alispánja egyébként tagja az elektromos művek igazgatóságának is, termé­szetesen minden módon pártfogolja a letelepedő új ipar­ágak törekvéseit. Ipar és kereskedelem. A budapesti áru- és értéktőzsde ma délután tartotta rendes évi közgyűlését báró Kochmeister Frigyes elnöklete alatt, aki rövid beszédében üdvözölte a tőzsde tagjait. Dr. Félegyházy Ágost főtitkár olvasta fel az évi jelentést a tőzsde múlt esztendejéről, amely szó szerint így hangzik: Midőn egy év leteltével ismét a tisztelt közgyűlés elé lépünk, szokás szerint számot akarunk adni a tőzsde­­tanácsnak a lefolyt évben kifejtett működéséről. Múlt évi jelentésünkben részletesen ismertet­tük azokat az intézkedéseket, amelyeket a hívatlan elemeknek a tőzsdeügyletektől távoltartása, a tagfel­vétel megszorítása és szigorúbb fegyelmi eljárás meg­honosítása céljából léptettünk életbe. Megelégedé­sünkre szolgál, hogy mindezek az intézkedések a gya­korlatban üdvösöknek bizonyultak. Tanácsunk a jövőre sem zárkózik el a hasznosaknak és szükségeseknek mu­­tatkozó reformok elől s ezért örömmel üdvözöljük a ke­reskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltóságának leg­közelebb az országgyűlésen tett abbeli kijelentését, hogy rövid idő alatt a tőzsdei forgalmat érdeklő kérdések tárgyában értekezleteket szándékozik egybehívni. Kész­séggel ajánljuk fel támogatásunkat e célra s meg va­gyunk győződve arról, hogy az e téren felmerült s a tanács keretében részben már jelenleg is megfontolás alá vett eszmék­ tisztázására és minden jogos érdek mél­tányos összeegyeztetésére fog vezetni. A múlt évben életbe léptettük az értékpapírok tőzsdei lajstromozása és árjegyzése tárgyában alkotott­­ szabályzatot, miután azt a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter úr ő nagyméltósága jóváhagyásával ellátta. Megalkottuk továbbá s ez év január 1-én életbe is léptettük a tőzsdei szakértő bizottság eljárási szabá­lyait, amelyek a tőzsdei forgalom tárgyait, kereskedelmi sáruk és termények szakértői megbírálásánál követendő eljárást részletesen szabályozzák, s amelyek az eddigi eljárást a felekre nézve könnyebbé, gyorsabbá és ol­csóbbá teszik. Az értéküzleti leszámolást a Budapesti Giró- és Pénztáregyesület Részvénytársaság, amelylyel a leszá­molás ellátása iránt kötött egyezményt egy további év tartamára meghosszabbítottuk, a lefolyt évben is a leg­szigorúbb pontossággal és a tőzsdei közönség osztatlan megelégedésére végezte. A leszámoló iroda üdvös mű­ködése különösen a múlt év végén beállott tartós tőzs­dei válság idején ötlött szembe s el nem mulaszthat­juk, hogy az egyesületnek a kritikus időben tanúsított körültekintő, lelkiismeretes és eredményes működéséért legőszintébb elismerésünket e helyről is ki ne fejezzük. Tőzsdénk fogalmának emelése és könnyebbé té­tele céljából a múlt évben feliratot intéztünk a keres­kedelemügyi miniszter úrhoz tőzsdénk és Berlin valamint Fiume között telefon-összeköttetés létesítése iránt. Örö­münkre szolgál jelenteni, hogy ő nagyméltósága kész­ségesen vette kérelmünket pártfogásába s az említett telefon­vonalak létesítése érdekében a tárgyalásokat nyomban megindította. Az új tőzsdepalota építésének ügye a lefolyt évben sajnálatunkra nem haladhatott előre, minthogy az Új­épület telkének végleges szabályozási terve még jelen­leg nincsen megállapítva. Minthogy azonban az Újépü­let lebontása most már a közel­jövőben várható, alapos reményünk van rá, hogy e rég vajúdó ügy nemsokára dűlőre jut. Tanácsunk kebelében a lefolyt évben három üre­sedés állott be. Ugyanis bélavári Burghardt Konrád úr a reá esett választást nem fogadta el, Herzfeld Frigyes úr pedig másoldalú elfoglaltsága miatt tőzsde­tanácsosi állásáról legnagyobb sajnálatunkra lemondott. Az utolsó rést végre a halál ütötte sorainkban, kira­gadván körünkből tanácsunk egyik legrokonszenvesebb tagját, Schlesinger Mór urat. A megboldogult szigorú igazságszeretete és egyenes, derék jelleme által mind­nyájunk őszinte tiszteletét érdemelte ki, s bizonyára az önök érzelmeivel találkozunk, amidőn azt indítványoz­zuk, hogy az elhunytnak emlékét a mai közgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítsük. A tanács kebelében ily módon megürült három állás betöltését szükségesnek találván, azt alapszabá­lyaink 25. §-a alapján a mai közgyűlés napirendjére tűztük. A rendes tőzsdei tagok és látogatók száma 1584 volt. Tőzsdei ügynökök a múlt év végén 187-en voltak, ezek közül a gabona üzleti szakban 104, a termény üzleti szakban 19, a mag- és olajüzleti szakban 4, a lisztüzleti szakban 3, a faüzleti szak­ban 2, a hajózási üzleti szakban 3 és az értéküzleti szakban 52 működött. A hivatalos árjegyzési lap előfize­tőinek száma 563 volt. A tőzsde gabonaminőségi mérő­­készülékén 1040 mérést tettek. A terményüzleti le­számoló iroda működését a következő adatok tanú­sítják. Felmondatott 8,039.000 métermázsa búza, 1,250.000 métermázsa rozs, 84.000 métermázsa árpa, 996.000 métermázsa zab, 273.000 métermázsa repce, 5,140.000 métermázsa kukorica, 69.300 métermázsa szilva és 5700 métermázsa szilvaiz; az összes felmondási forga­lom tehát 15,857.000 métermázsát tett ki, mi az 1894. évi 13,763.900 métermázsával szemben 2 millió és 93.000 méter mázsa szaporodást mutat. A tőzsde pénztári kezelését és könyvvitelét a ta­nács behatóan megvizsgálta s azokat teljes rendben találta. A tőzsdei segélyalapból 9 segélyre szoruló érde­mes tőzsdetag részére összesen 580 forint lett kiutal­ványozva. A tőzsdetanácsi igtatókönyve a múlt évről 3688 óvást, 711 különféle beadványt, 184 hirdetményt, ösz­­szesen tehát­ 4583 ügydarabot mutat ki. Védosztott bíróságunk a lefolyt esztendőben is lankadatlan erővel munkálkodott s örömmel láttuk, hogy annak szervezete és eljárása sok tekintetbeli mintául szolgált a múlt évben alkotott osztrák tőzsdebírósági törvénynek. A benyújtatott a lefolyt évben 2537 kere­set 115 felfolyamodás, 13 igazolási kérvény, 637 végrehajtási kérvény és különféle beadvány, összesen 3302 ügydarab. A keresetek közül elintézte­tett , marasz­taló ítélettel 1032, részben marasztaló ítélettel 220, elutasító ítélettel 207, bírói egyezséggel 87, bíróságon kívüli egyezséggel 292, illetékességet leszállító végzés­sel 56, hivatalból való visszautasítás által 10, határozat­­hozatal előtt megszűnt 517, függőben maradt 381. A keresetek közül helybeli felek közötti peres ügyekre 1064, helybeli és vidéki közötti peres ügyekre 665, vidéki felek közötti peres ügyekre 129, bel- és külföldi (ausztriai) felek közötti peres ügyekre 666 és külföldi (ausztriai) felek közötti peres ügyekre 13 jutott. Gabonaneműek és egyéb termények szakértői megbírálása 497 esetben eszközöltetett. A végrehajtási kérvények közül Magyarországra 389, Ausztriára és a külföldre 233 jut. Felfolyamodás a tőzsdebíróság határozata ellen a lefolyt évben benyujtatott 115, ebből felterjeszte­tett: a királyi ítélőtáblához 91, a királyi Kúriához 9, visszavonatott 3, hivatalból visszautasíttatott 12. A budapesti királyi ítélőtábla a tőzsdebíróság ha­tározatát helybenhagyta 63, megváltoztatta 15, meg­semmisítette 13 esetben. A királyi Kúria helybenhagyta az első biróság ha­tározatát 4 esetben, a l1. bíróság határozatát 5 esetben. A tőzsdebirósághoz s a tanácshoz beérkezett ügy­darabok összege tett 1895-ben 7885 darabot. Ezzel befejezvén jelentésünket végezetül nem mu­laszthatjuk el, hogy a lefolyt évben működött minisz­teri tőzsdebiztos uraknak, nevezetesen Oeil Ferenc nyu­galmazott miniszteri tanácsos urnák, valamint Grum Ferenc nyugalmazott miniszteri osztálytanácsos urnák intézetünk felvirágozása iránt tanúsított élénk érdek­lődésükért őszintén érzett hálánkat e helyütt is ki ne fejezzük.­­ • A közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Hegedűs Dezső a jelentéssel kapcsolatban örömmel veszi tudomásul az elért eredményeket s kiemeli azt a hazafias tényt is, amelyet csak legutóbb üdvözöltek a legnagyobb örömmel a tőzsde látogatói, amely teljesen magyarrá tette a tőzsdei érintkezés nyelvét. Ezért kö­szönetét fejezi ki a tőzsdetanácsnak s indítványozza, hogy a közgyűlés ily határozatot vegyen jegyzőkönyvbe. Lelkes éljenzéssel elfogadták az indítványt. Azután három tőzsdetanácsost választottak, ifjabb Kohn Ármint, Schwarcz Felixet és Strausz Antalt. A tőzsdetanács elrendelte, hogy a Telefon Hír­mondó Részvénytársaság részvényei március 23-ik nap­jának déli tőzsdéjétől kezdődően a hivatalos árjegyző lapban jegyeztessenek, továbbá, hogy a Magyar Leszá­mítoló- és Pénzváltóbank részvényei március 23-ik nap­jának déli tőzsdéjétől fogva szelvénynyel s az 1896. évi január hó 1-től folyó 5 százalékos kamatokkal áru­­landók és jegyzendők. Ezzel kapcsolatosan a tanács, minthogy a Leszámítoló Bank jelenleg forgalomban levő összes részvényei január 1-től kezdve egyenlően része­sednek a nyereségben, az 1895-iki kibocsájtású részvé­nyek jegyzését a mai naptól fogva beszüntette. A tőzsdetanács azonkívül elrendelte, hogy a Hazai Bank Részvénytársaság és a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság részvényei március 24-ik napjá­nak déli tőzsdéjétől fogva szelvény nélkül s az 1896. év január hó 1-ső napjától folyó 5 százalékos kamatok­kal, a Pannónia Magyar Viszontbiztositó Intézet részvé­nyei pedig március hó 23-ik napjának déli tőzsdéjétől fogva szelvény nélkül áruitassanak s jegyeztessenek a tőzsdén. A tőzsdetanács végül közhírré teszi, hogy a folyó évben a hajózási évad megnyitása napjául március 23-ik napja tekintendő, azzal a megjegyzéssel, hogy ezentúl a hajószállítási fuvardijtételek­ a biztosítási költ­séggel együtt jegyzendők. Az Erzsébet Gőzmalom Részvénytársaság ma délután tartotta rendes évi közgyűlését Adler Mór elnöklete alatt. Az évi jelentés az elmúlt évnek a malomiparra kedvezőtlen viszonyaival foglalkozva, többek között ezeket mondja: " Míg egyrészt ezen viszonyokkal szemben külföldi üzletünk legalább részben való fentartására irányzott feladatunk mindinkább nehezebbé válik, addig más­részt fájdalommal kell tapasztalnunk, hogy malom­iparunk, nevezetesen a fővárosi malomipar, itthon nem részesül azon méltatásban, amelyre ez joggal igényt tarthat már azért is, mert csak ezen iparnak köszönhető, hogy hazánk búzája, tehát terményeink feleslege is már évek óta­­a külföldi paritáson felül oly árak mellett értékesül, aminek a külföldön az ott elő­forduló orosz s tengerentúli származású búzafajtákkal való küzdelemben távolról sem volnának elérhetők , mert ezen iparág a magyar búzának országunkban való feldolgozása által nemcsak közvetlenül sok ezer munkaerő megélhetését biztosítja, de egyúttal számos hazai iparágnak munkaanyagot, foglalkozást nyújt. A mindinkább megerősbödő agrárius áramlat befolyása alatt, fájdalom, nálunk legjobban oly intézkedések lép­tek életbe, amelyek ha m­aradandóak, kiviteli képessé­günké végképpen bénítani fogják s félő, hogy ily kö­rülmények közt teljes üzemünket jövőben fentartani képesek nem leszünk. A jelentés megelégedéssel konstatálja, hogy a Pannónia-gőzmalommal való egyesülés megtörtént. Az összes költségek, értékcsökkenések leírása, valamint 75,000 forintnak a törlesztési alaphoz való csatolása után még 124,373 forint áll a közgyűlés rendelkezésére. Ebből a 19,899 forintnyi alapszabályszerű jutalék levo­nása után a részvények 12 forintos (6 százalék) osztal­­ékára 81,000 forintot, a tartalékalapra 25,000 forintot fordítanak, a többit új számlára viszik át. A fölmentvé­nyeket megadták s az alapszabályok néhány szakaszát módosították. Végül a felügyelő-bizottságba megválasz­tották: Jeney Lajost, Werkner Zsigmondot, Kilényi Bé­lát, Bisicz Lajost és Kovácsy Sándort. A Hunnia likvidációja. A Hunnia Gépgyár és Vasöntő Részvénytársaság ma délelőtt tartotta rendes közgyűlését Tarnócsy Gusztáv elnöklete alatt. A gyűlé­sen egyhangúlag elhatározták a társaság felszámolását. Az elnök az ülés megnyitása után konstatálta a szabályszerű egybehívást és a közgyűlés határozat­képességét. A gyűlésen 25 részvényes 4713 részvény­nyel volt jelen. Azután felolvasták az igazgatóság jelen­tését, amely kiemeli, hogy a múlt novemberi börzekrízisnek a Hunnia hitelviszonyaira káros hatása volt, amelyet annál is inkább éreztek, mert a társaság addig a tűzifecskendőket és a fertőtlenítő készülékeket a községeknek öt-tíz évi részletre adta s a krízis után való időben ezt már nem tehette. A vállalat tehát, az üzemre használatos tőke hiányában az új megrendeléseket vissza kellett hogy utasítsa s csak a folyamatban levő munkák elkészíté­sére törekedjék. E viszonyok következtében az esztendő veszteséggel zárul. A 190,072 forintnyi veszteség rész­ben onnan származik hogy a társaság sok munkát vállalt el — egymagáért az eszéki vízvezeték építéséért 1.200.000 forintot kaptak volna, ■— amelyeket azonban a tőke hiánya következtében nem végezhettek el, ami az előmunkálatokért kiadott költségek elvesz­tését vonta maga után. A jelentés végül említést tesz arról, hogy az 1894-ben kibocsátott tizenöt millió forint értékű új részvényekre nem történtek kellő mértékben aláírások, és azt ajánlja, hogy a közgyűlés mondja ki a társaság felszámolását. A felügyelő bizottság jelentésének felolvasása után tudomásul vették az igazgatóság előterjesztését és 464 szavazattal 7 ellenében megadták úgy az igazgató­ságnak, mint a felügyelő bizottságnak a felmentést. Végül az igazgatóságnak a társaság feloszlatására vo­natkozó indítványát egyhangúlag elfogadták a felszámo­lóknak báró Braunecker Lamorált, dr. Rudnyánszky Bé­lát és dr. Heinrich Bélát választották meg, akiknek megszavaztak havi 150 forint tiszteletdíjat s azonkívül az üzletek kedvező lebonyolítása esetére még remune­­rációt is ígértek. A Budapest-Szent-Lőrinci Téglagyár Rész­vénytársaság ma délelőtt tartotta Banza Károly el­nöklete alatt a közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint a tiszta nyereség 28.018 forint 83 krajcár; ebből a 200.000 forint alaptőkének 1895. évre való kama­tozására (5 százalék) 10.000 forint fordítandó; 7 forint pedig felülosztalékul szolgál minden egyes részvényre. E szerint az 5r­k számú szelvényt április 1-től, kezdve 12 forintjával váltják be. A közgyűlés a jelentést tudo­sul vette s a fölmentvényt megadta. Az Országos Iparegyesü­let bútoripari­­ szak­osztályának Deutsch Nándor elnöklete mellett tartott ülésén Gelb Manó tanulságos előadást tartott a külföldi, nevezetesen párisi lakásberendezési tanfolyamokról. Fe­lette kívánatos, hogy ezen üdvös intézmény, nálunk is meghonosíttassék. A szakosztály megbízta az előadót, hogy ez ügyben teendő javaslatait a szeptemberben összeülő ipari kongresszus elé terjeszsze. Majd tárgyalás alá ke­rült a szakosztálynak tizenkét évi működését felölelő jelentése, amely az Iparegyesület közlönyében fog publi­káltatói. Több folyó ügy elintézése után, a szakosztály újjáalakulása lévén napirenden, elnök lett Kr­ámer Sá­muel, alelnökökké választottak: Teutsch Sándor és Gelb Manó. Választmányi tagokká lettek: Dósa Kálmán, Fo­dor József, Halász Jakab, Herczfelder Zsigmond, Hollen­­der Bernát, Kozilek Tamás, Pollák Ignác, Radó Gyula, Sárkány Ignác és Sárkány Jakab. Számvizsgálók: Hercz­felder Zsigmond és Radó Gyula. Előadó jegyző Richter Antal. Végül a szakosztály magáévá tette a legközelebb létesítendő bútoriparosok társalgó körének eszméjét. Vidéki pénzintézetek. A Már­amarosszigeti Nép­bank 10.776 forint nyereséggel zárta le 16-ik üzletévét. Ebből a nyereségből 10.000 forintot fordítanak oszta­lékra, míg a többi a jótékony célra szánt 475 forint kivételével a tartaléktőkéhez csatoltatik, amely ezzel 34.000 forintra emeltetett. Az intézet élén Huber Ru­dolf áll, akinek a részvényesek az e hónap 21-ikén tar­tott közgyűlésen bizalmat szavaztak, elhatározván egy­ben a részvénytőke felemelését is. A Debreceni Első Takarékpénztár vasárnap tar­totta évi rendes közgyűlését a részvényesek nagy érdek­lődése mellett. Szepessy Antal vezérigazgató nyitotta meg a közgyűlést, jelezvén a rendkívüli alkalmat, amelyben a társaság mostani közgyűlését tartja. Ez évben éli meg ugyanis e pénzintézet fennállásának ötvenedik évforduló­ját, amidőn a magyar nemzet még ezredik életévét ünnepli. Komlóssy Artúr jogtanácsos felolvasta az igazgatóság ter­jedelmes jelentését, amelyből kitűnik, hogy a pénztári forgalom bevételekben 18.842.536 forint, kiadásokban 18.716.387 forint volt. A váltó tárcában a múlt év végén 7718 darab váltó volt 4.028.327 forint érték­ben. A múlt évi tiszta nyereség 147.750 forintot tesz. Ebből osztalékul a részvényeseknek részvényenként 100 forint jut. A társaság ötvenéves fennállásának ünnepsége alkalmából teendő alapítványokra és adomá­nyokra a­­közgyűlés összesen 47.000 forintot szavazott meg. Nevezetesen: közművelődési alapítvány címén 15.000 forintot, szeretetházra 5000 forintot, Kereske­delmi Akadémia felszerelésére 9000 forintot, hivatalnokai jutalmazására 8000 forintot és 5000 forintot a debreceni egyetemre. A közgyűlés, miután az összes javaslatokat elfogadta, a felmentvényt minden irányban megadta és az igazgatóságnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott, emelkedett hangulatban oszlott szét.

Next