Pesti Napló, 1896. május (47. évfolyam, 120-149. szám)
1896-05-01 / 120. szám
120. szám. Budapest, péntek PESTI NAPLÓ. 1896. május II Apponyi javaslatai. A kúriai bíráskodás tárgyalására kiküldött képviselőházi bizottság ma tovább tárgyalta gróf Apponyi Albert ismert indítványát. Az indítványnak abba a pontjába, mely szerint a központi választmánynak vagy összeíró küldöttségnek ama tagja ellen, választási vagy küldöttségi elnök, jegyző. Vagy különös megbízatás folytán a választásnál közreműködő más közeg ellen, ki az eljárásában a fennálló törvényeket akár cselekvése, akár mulasztása által megsérti, fegyelmi eljárásnak van helye, a bizalmi férfiak is felvetettek. Elfogadták az indítványnak azt a rendelkezését is, mely szerint a fegyelmi vizsgálat teljesítésére a közigazgatási bizottság egy vagy több nem tisztviselő tagját küldi ki. Ellenben mellőzte a bizottság a szóban forgó indítványnak azt a dispozícióját, amely szerint az ily fegyelmi ügyek fölött, mint felső fórum a közigazgatási bíróság határoz, s fentartotta a bizottság által az eredeti törvényjavaslatba annak idején beiktatott rendelkezést, amely szerint a vizsgálat eredménye fölött másodfokon a belügyminiszter határoz. Jelentésébe felveendődést határozta egyébként a bizottság Perczel belügyminiszternek azt a kijelentését, miszerint elvileg nincs kifogása az ellen, hogy a szóban forgó ügyek fölött való döntés bírói illetékességi körbe utaltassák. Beható vitára nyújtottak alkalmat az indítvány következő pontjai, amelyek megszorító és tiltó rendelkezéseket foglalnak magukban a hivatalnoknak a képviselőválasztási mozgalmakban való résztvevőjére nézve. A vitában Erdély és Perczel minisztereken s az indítványozó Apponyi grófon kívül Rohonyi előadó, Tisza István, Szivák Imre, Jellinek Arthur, Molnár Antal, Gulner Gyula, Mohay Sándor, Mákfalvay Géza és Szaplonczay Miklós bizottsági tagok vettek részt. Végül elfogadta a bizottság Perczel miniszter által javasolt szövegezésben a kérdéses indítványszakasz első pontját, mely szerint állami és törvényhatósági tisztviselő, a rendezett tanácsú városok polgármestere és rendőrkapitánya s a községi vagy körjegyző nem hívhat össze pártgyűlést, nem lehet annak elnöke vagy jegyzője és pártgyűléstől megbízatást el nem fogadhat. Az indítványszakasz többi pontjait mellőzte a bizottság, valamint azt a javaslatot is, hogy az elfogadott fentebbi tiltó rendelkezés a felekezetek lelkészeire is kiterjesztessék. A tárgyalást holnap délután 5 órakor folytatják. A zárószámadások: A képviselőház zárószámadási bizottsága ma az 1894-ik év pótnegyedében és az 1895-ik év utolsó negyedében előfordult túlkiadásokat tárgyalta. Úgy ezeket, mint az 1893-ik évi horvát leszámolásról szóló számszéki jelentéseket tudomásul vette. Az ülésen a kormány részéről Josipovich Imre horvát miniszter és az állami számszék részéről Hosszú József alelnök volt jelen. S miniszterek a királynál. A király, mint értesülünk, ma délben előbb báró Bánffy Dezső miniszterelnököt, azután Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert hosszabb kihallgatáson fogadta. A Soproni átirat Szépes vármegye mai közgyűlésén tárgyalta a soproni átiratot és a következő határozatot hozta: Habár Szepes vármegye komoly aggodalommal kíséri a képviselőház vitáinak mértéktelen hosszadalmasságát és a törvényhozói tevékenység ebből folyó meddőségét, mégsem óhajt szószólójává lenni a parlamenti szólásszabadság bármi módon való megszorításának; kívánatosnak tartván azonban a tárgyalások menetének gyorsítására szolgáló, a jelenleg érvényben álló házszabályok keretében is alkalmazható eszközök, nevezetesen az ülés tartama meghosszabbításának, vagy az esteli ülésezésnek szükség esetében való kiadó igénybevételét. A vármegye ez irányban feliratot intéz az országgyűléshez. Megyék és városok. (Egy lelkész jubileuma.) Megható szép ünnep folyt le ma Ilajda-Szoboszlón, ahol egy közszeretetben és tiszteletben álló derék lelkészt, Zsigmond Sándort ünnepelte az egyházközség, a különböző egyesületek, tisztelői és barátai. A városháza nagy tanácstermében, az egyházközségi képviselőtestületi közgyűlést Soltész László világi elnök meg nyitván, Kovács Gyula főgondnok az evangélikus református egyház nevében meleg szavakkal üdvözölte a jubilánst s átnyújtotta az egyházközség 15.000 hívének ajándékát, gyönyörű arany-serleget. Zsigmond Sándor esperes-lelkész meghatottan köszönte meg a nem várt kitüntetést. Bede Imre a nagyszámú tanítótestület megbízásából felemelő szavakban üdvözölte Zsigmondot és átnyújtotta a tanítótestület ajándékát, egy remek diszkótésű bibliát. Utána beszéltek Kovács Gyula polgármester Hajdu-Szoboszló város képviselőtestülete nevében. Soltész László evangélikus református lelkész a Kaszinó-egyesület, Pólya Mihály igazgató a polgári iskolai tanítótestület. Szívós Géza városi főjegyző a dalegyesület, Szívós Gézáné a jótékony nőegyesület s a Vöröskereszt egyesület nevében. Zsigmondszélp szavakban köszönte meg a róla való szives megemlékezést. Este a dalegyesület tagjai elnökük tiszteletére szerenádot rendeztek. A nap folyamán a jubiláns esperes- és lelkésztársai, valamint jóbarátai ss ismerősei részéről számos megemlékezésben részesült. (Új adóhivatalok.) A pénzügyminiszter értesítette Tolna vármegye közönségét, hogy a szolgálati vizonyokra való tekintettel, a hőgyészi adóhivatal megszüntetésével a simontornyai járás székhelyén Gyönkön, és a dombóvári járás székhelyén Tamásiban új adóhivatalokat fog felállítani. —Vinga uj rendőrkapitánya. Molnár Viktor, Temesmegye főispánja Dobroszláv József budapesti államrendőrségi tisztviselőt nevezte ki Vinga rendőrkapitányává. Az uj kapitány május elsején foglalja el hivatalát. Ünneplő oláhok. — Felhívás a magyarországi oláhokhoz. “ Budapest, április 30. Napról-napra folyik a gyűlöletes hajsza az oláh lapokban a honfoglalás emlékének megünneplése ellen, megrágalmazva minden nagyot és dicsőt, amit a magyar nemzet ezeréves múltja felmutatni tud. Melléjük szegődik az oláhok fanatikus főpapja, Román Miron metropolitan egyenesen megtiltja papjainak, hogy hivatalosan részt vegyenek a magyar állam ünnepében. Ily körülmények közt kétszeres érdem illeti meg azokat a férfiakat, akik szembeszállva a sajtó izgatásaival, a magyar haza iránt való szeretetre, a nemzeti ünnepben való részvételre hívják föl fajrokonaikat. A felhívás, amelyet Gáli József főrendiházi tag és a képviselőháznak Budapesten időző román nemzetiségű tagjai bocsátottak ki, egész terjedelmében így szól: Felhívás román testvéreinkhez. Ha visszatekintünk hazánk múltjára, a legfényesebb időszakok egyike az, midőn a románok a magyarokkal vállvetve védték a hazát és a kereszténységet a félhold támadásai ellen. Számos román származású nemes tündöklött a harcokban vitéz tetteivel és számos román közvitéz nyert abban az időben nemességet hősiességével. A veszélyben forgott haza szeretete egygyé forrasztá összes fiait, bámulatos hőstettekre buzdítva őket; román őseink e harcban lelkesedéssel, tántoríthatatlan hűséggel szolgálták a hazát, a legmagasabb állásokig emelkedve és hervadhatatlan érdemeket szerezve. Várjon e haza nem a mienk-e most is? Idegenek vagyunk-e benne? Igenis, a mienk is, nem vagyunk mi itt idegenek. Nemességünk a többi nemességgel egyenlő jogokat élvezett, s midőn az emberiség nevében proklamált uj eszmék: a szabadság, egyenlőség és testvériség a privilégiumoknak véget vetettek, a törvényhozás bölcs intézkedése következtében a mi volt jobbágyaink is felszabadultak s a haza szabad,polgáraivá lettek a többi, bármely nemzetiségű jobbágyokkal együtt. Megszűnvén a privilégiumok korszaka úgy az egyesekre, mint az egész osztályokra és nemzetekre nézve, a szabad polgárok mindenütt hatalmasabb állammá igyekeznek tömörülni, az általános szabadság és jogegyenlőség biztosítékait igyekeznek megteremteni, ebben látván jövőjük, fejlődésük biztosítását. A közszabadság biztosítékát csak az alkotmányos állam adhatja meg: államunk alkotmányos és ez nyújt garanciát arra nézve, hogy a közszabadság keretén belül nemzetiségünket fentarthatjuk, ápolhatjuk s az annak fejlesztése, úgy a közügyekre való nagyobb befolyása, méltányos képviselete iránti igények, összhangzásba hozva a magyar állam fennállása és fejlődése érdekeivel, mindinkább érvényre emelkedhetnek. Hogy ezen igények iránti harc még tart és hogy abban a magyar vezérférfiak s a magyar közvélemény orgánumai merevebb álláspontot foglalnak el, nem elegendő ok oly mérvű elkeseredésre, hogy a haza ünnepétől duzzogva visszavonuljunk. Nézzünk körül más államokban, hol nincs nemzetiségi különbség, mily elkeseredett érdekharc folyik az egyes osztályok közt, de azért, midőn a haza ünnepe, a haza veszélyeztetett közös érdekei forognak kérdésben, félretéve minden haragot és elkeseredést, egyesülve együtt ünnepelnek, egyesülve együtt harcolnak. Az újabbkori események, a körülöttünk mutatkozó népfejlődések és csoportosulások mindinkább mutatják, hogy egyedül az osztrák-magyar monarkia és ebben a magyar állam az az államszervezet, melyben a közszabadságok fejlesztésével jövőnket biztosíthatjuk, míg ha az összeroskad, eltemet bennünket is. Amidőn tehát nemzetiségünk fejlesztését óhajtjuk, oda kell törekednünk, hogy ne érintsük a menedék biztosságát, ne engedjük a magyar állam ellenségeinek csak a remény látszatát is, hogy annak szétrombolására irányuló törekvéseikben számíthatnak közreműködésünkre. A magyar állam fennállása és fentartása a haza összes fiainak közös érdeke; ünnepeljünk tehát mi is magyar testvéreinkkel, igyekezzünk őket magatartásunkkal a magunk részére mindinkább megnyerni, s akkor bizonyára hamarább megértjük egymást, mint ha duzzogva visszavonulunk.» Kelt Budapesten, 1896. április 30-án. Dr. Gáli József s. k. főrendiházi tag s a képviselőháznak Budapesten időző román nemzetiségű tagjai. KÜLFÖLD. Német reformok. A Norddeutsche Allgemeine Zeitung szerint, mint Berlinből telegrafálják, a kormány két törvényjavaslatot nyújtott be a szövetségtanácshoz, amelyeknek egyike a német védnökség alatt álló területek lakosságának hadkötelezettségét szabályozza, másika pedig a császári védőcsapatokról kibocsátott törvényeket változtatja meg. Az első javaslat a gyarmatokban való tényleges hadkötelezettség teljesítésére vonatkozik és kimondja, hogy szabadságolt állományban levő személyek szükségletén a védőcsapatokhoz oszthatók be. Az egyházi Hittérítők e hadkötelezettség alól fölmentetnek. A második törvényjavaslat megszünteti az eddig egymás mellett fönnállott katonai és polgári bíróságokat úgy a központban, mint a gyarmatokban. A védőcsapatokhoz beosztott katonák a hadseregből és a haditengerészetből kilépnek, fentartva azt a jogukat, hogy oda visszaléphetnek, s hogy érvényesíthetik szolgálati idejüket, ha bebizonyítják, hogy méltók reá, s hogy képesek a szolgálatra. A védőcsapatok szervezéséről szóló szabályokat különben a birodalmi kancellár fogja kibocsátani. ,s A Métine-kabinet beköszöntője. — A Pesti Napló táviratai. — Páris, április 30. Egész Páris nagy érdeklődéssel várta a kamara mai ülését, amelyen az új kormány bemutatkozott. A tribünök és a képviselők padsorai zsúfolásig megteltek, a diplomaták páholyában az osztrák-magyar és az angol nagykövet foglalt helyet. Számosan üdvözölték az új minisztereket, míg a lelépett kormány tagjait a radikálisok vették körül. Délután negyedfél órakor nyitotta meg Brisson az ülést s azonnal átadta a szót Mélinc miniszterelnöknek, aki egy papírlapról olvasta fel az új kormány programmnyilatkozatát. E nyilatkozat azt mondja, hogy a kormány mindenekelőtt a megnyugvás művéhez akar, fogni, amidőn arra törekszik, hogy a közhatalmak közt helyreállítsa az egyetértést. A szenátus közreműködése nélkül kormányozni lehetetlen. A kölcsönös jóakarat eddig elég volt arra, hogy minden nehézséget legyőzzön. Erre a jóakaratra apellálunk — úgymond a miniszterelnök. Meg vagyok győződve, hogy a képviselőháznak oly köztársasági többsége van, amely azonnal keresztülvihető demokratikus reformokra törekszik. E többség keresztül fogja vinni a munkások érdekeit előmozdító javaslatokat, hogy a forradalmi tanoknak útját elzárja. Az elsősorban megoldandó kérdések közt akarjuk a pénzügyi reformokat, az italadó reformját, az örökösödési adó reformját, az egyenes adók jobb elosztását, hogy a kis adófizetők és a mezőgazdaság terhein könnyítsünk. A megtakarítások politikáját akarjuk behozni. Az ország közigazgatását reformálni akarjuk, egyszerűbbé tévén azt, minden erőnket a mezőgazdaság érdekeinek szenteljük, gyarmati hadsereget létesítünk és igyekezni fogunk, hogy a munkaidőt, valamint a baleset esetére való biztosítást szabályozó javaslatokat fogadjon el a törvényhozás. A törvények és a közrend tiszteletét szilárdan meg fogjuk védelmezni minden támadás ellen, mert ettől függ az állam fejlődése. Bölcs és szilárd politika épp oly előnyös kifelé, mint idebent. A munkás, békés erejének, érdekeinek és jogának tudatában levő demokrácia az által szerez magának értékes és hű szövetségeseket. Ily politika alkalmas arra, hogy fentartsa és megszilárdítsa azt az állást, amely Franciaországot a világban megilleti. A nyilatkozat végül felhívja a parlamentet, hogy kerülje a szenvedélyes vitákat, mert Franciaország az izgalmakban kifáradva, békét és nyugalmat akar. Hogy az országnak ez értelemben szolgáljon, ezért vállalkozott a kormány nehéz feladatára. A miniszterelnök nyilatkozatát a centrum tetszéssel fogadta, míg a szélsőbaloldalon tiltakozó hangok hallatszottak, egyébként a szocialisták sokkal nyugodtabban viselkedtek, semmint hitték. Három interpellációt nyújtottak be a kabinet létrejövetelének feltételeiről. Méline miniszterelnökköveteli, hogy azonnal kezdjék meg a vitát az interpellációk fölött. Goblet azt állítja, hogy a minisztereket nem a republikánus többségből választották és kifejezte azt a reményét, hogy a kamara a feloszlatástól való félelem nélkül, ellene fog szavazni a harcra kész minisztériumnak. Deschanel úgy nyilatkozik, hogy a radikálisok a hat hónap alatt programmjuknak egyetlen pontját sem tudták megvalósítani. Méline miniszterelnök számos korábbi esettel igazolja a kormány megalakulását. Azután pedig az e hónap 23-iki napirend érthetetlen volt. Szükséges, hogy a kamara, mely a kormány programmját ismeri, tisztán nyilatkozzék mai (Tetszés) A kamarának és szenátusnak