Pesti Napló, 1896. augusztus (47. évfolyam, 210-239. szám)

1896-08-17 / 225. szám

4 Budapest, hétfő FESTI NAPLÓ, 1896. augusztus 17. 225. szám. jelzéssel fogadta. Legelöl két lovasrendőr haladt, akiket közvetetlenül az aradi tűzoltók követtek, ezek után pedig beláthatatlan hosszú sorban a többi tűzoltótestület. A hosszú diszfelvonulást a Budapest fővárosi tűzoltók rekesztették be,akik kocsifelszerelést is vittek magukkal. Hat órára járt az idő, midőn a menet a versenytérre ért. A versenytéren a kedvezőtlen esős idő miatt csak kevesen nézték a díszgyakorlatokat, amelyeket a budapesti városi és a budapesti különböző testületi tűzoltók produkáltak. A díszgyakorlatok befejeztével ismét zeneszó, dob és trombita hangjai mellett szétosztottak és elszéledtek a főváros különböző részein. z Osztrák kereskedelmi utazók. Szombat este óta közel ötszáz osztrák kereskedelmi utazó időzik a kiállítás látogatására a magyar fővárosban. A vendégeket, akik közül számosan hölgyeik társaságában jöttek el, a magyarországi kereskedelmi utazók fogadták szíves vendéglátással. Már Vácott várt reájuk küldöttség, amely lelkes szavakkal üdvözölte a lerándulókat, de még lelkesebb fogadtatásra találtak a fővárosban, ahol Auer egyesületi alelnök és dr. Kovács Gyula a kiállítási igazgatóság nevében üdvözölte a vendégeket, akik nevében Pollák Alajos kereskedelmi tandem szelelt, szavaiban a magyarok iránti mély rokonszenvüknek adva kifejezést. Tegnap és ma együtt megtekintették a főváros látnivalóit és a kiállítás nevezetességeit, délután pedig a Royal fogadóban gyűltek öszsze igen szép lakomára, amelynél a pohárköszöntők hosszú sora hangzott el. Az első felköszöntőt, melyet állva hallgattak végig, Krausz Lajos mondotta a királyra. A lelkes éljenzéssel fogadott szavak után Auer, a magyarországi kereskedelmi utazók egyesületének elnöke mondott talpraesett felköszöntőt az osztrák vendégekre. Nagy figyelemmel hallgatták végig Pollák Lajos, királyi tanácsosnak, a bécsi kereskedelmi utazók egyesülete elnökének a felköszöntőjét. A dicső magyar nemzet szabadságszeretetébe és lovagiasságába vetett lángoló hittel jöttek Magyarországba. Ez a hit teszi őket erőssé Ausztriában arra, hogy a sötét elemek reakcionárius törekvéseivel szemben állást foglaljanak. A lovagias magyar nemzetre üríti poharát. A millenniumi kiállítás igazgatóságának nevében dr. Kovács Gyula üdvözölte lelkes szavakban az osztrákokat. Rolicsek Manó a bécsi utazóegyesület alelnöke a kortársi egyetértés és a kereskedelmi érdekek azonosságát Ausztria és Magyarország közt hangoztatta. Végül éltette a Bánffy-kabinetet. Beszéltek még Zerkovits Emil, aki az osztrák vendégeket éltette, majd Ráth Károly, Hüttl Tivadar, Mezei Mór, Falk Zsigmond, dr Eichenwald (Bécs), Zweig (Olmütz), Tenczer Pál, Planer és végül még Krausz Lajos. A társaság a késő esti órákig maradt együtt igen lelkes hangulatban. Cipészek tanácskozása. Szombaton és vasárnap volt a magyarországi Cipészek második kongresszusa az újvárosháza közgyűlési termében. A kongresszusra közel ötszáz cipész kisiparos rándult fel a fővárosba az ország minden részéből. A tisztikart a következőleg állapították meg. Tiszteletbeli elnök: dr. Horváth János iparhatósági biztos. Elnök: Szurza János (Budapest) és Matusek József (Kolozsvár). Alelnökök: Mihalik József (Arad), Weidner Gusztáv (Debrecen), Weisz Márkus (Kaposvár). Jegyzők: Szenes Izidor (Budapest), Luspay Kálmán (Eger), Magyar Antal (Török-Szent-Miklós), Szaladják Mihály(Szatmár). A kongresszust dr. Horváth János nyitotta meg. Az egyes javaslatokra tett szakszerű megjegyzések után érdekes számadatokkal világította meg végül az iparhatósági biztos a magyar cipészipar jelenlegi helyzetét. Eszerint Magyarországon 59.730 cipész és csizmadia mester van. Jellemző, hogy 1880-ban csak 52.958 volt. Igen szomorú világot vet a cipészipar állására az, hogy Amerikából hét millió 971 ezer forint áru cipőt hoznak be egy esztendőben Magyarországba. Ezzel szemben a kivitel 966 ezer forint értékű. A bőrbehozatal 1894-ben tizennégy millió volt, a kivitel csak négy millió. 1890-ben Magyarországon volt 27 bőrgyár, Ausztriában pedig 215 bőrgyár és 17 bőrfestő- és bőrfényező-gyár. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó-beszéd után rátértek a napirend tárgyainak elintézésére. A napirend első tárgyát Kointovich Lajos adta elő az 1884. évi ipartörvény módosításáról. Határozati javaslata, amelyet a kongresszus a magáévá tett, azt kívánja, hogy a szakbeli és egyátalán a kisiparosok helyzetének javítása és a kontárok versenyének megakadályozása céljából az 1884 : XVII. törvénycikket revíziónak vessék alá és a kellő intézkedésekkel lássák el. Az üléses munka megszüntetésének ügyét Gábor József adta elő. Határozati javaslata, amelyhez a kongresszus hozzájárult, büntetni kívánja azt az iparost, aki a házon kívüli munkás (Sitzarbeiter) vagy a házon kívül dolgozó segéd munkakönyvét magánál tartja. A külföldön gyártott lábbelik behozatalának megszorítására vonatkozó indítványt Mónus József (Szatmár) tette meg. Az indítvány szerint a kongreszszus törvényhozási intézkedéseket kér aziránt, hogy az idegen lábbeli iparcikkeknek megokolatlan és tömeges behozatala a honi ipar érdekében, az önálló vámterület felállításával is korlátoztassék, a külföldi ügynökök kitiltassanak és a külföldi gyárosok áruházakat itt fel ne állíthassanak. Nagy Albert az iparilag előállított lábbelivel való házalás megtiltását célzó határozati javaslatát egyhangúlag elfogadta a kongresszus. A zsibárusoknak az új munka készítésétől és elárusításától való eltiltására vonatkozó határozati javaslatot, amelyet Heinemann Alajos okolt meg, szintén elfogadták. Havlicsek Antal indítványa értelmében a bőrkereskedőket el kell tiltani a cipőfelsőrész készítésétől. Ehhez is hozzájárult a kongresszus. Grosz Kálmán a vásárügy rendezésére tett indítványt. Indítványának lényege az, hogy a vásárügy az egész országban egyöntetűen rendeztessék. Ebben meg is nyugodott a kongresszus. Az első nap tárgyalásai ennél a pontnál véget értek és a cipészmesterek ötszáz terítékű bankettre gyűltek egybe. Az első felköszöntőt Major mondotta a cipészmesterekre ürítve poharát. Dr. Horváth János az ipartestület buzgó elnökét Sturzát éltette. Barna Mihály az iparhatósági biztost dr Horváth János köszöntötte fel. Sturza a kongresszus tagjait éltette. Vasárnap délelőtt folytatták a cipészmesterek tanácskozásaikat. A fegyencipar korlátozására vonatkozó határozati javaslatot Fedor Sándor (Vác) adta elő. Azt kívánja, hogy a fegyházakban szüntessék meg a cipészipar tanulását és űzését. A szövetkezeteknek a cipészipar szempontjából való jelentőségét Schaffer Márton (Szeged) és Szenes Izidor szaklapszerkesztő fejtegették. Azt ajánlották, hogy a kongresszus csatlakozzék az ipartestületi szövetkezetek érdekében megindított mozgalomhoz. Szükségesnek mondották továbbá azt, hogy a cipészszakosztályok kebelében anyagbeszerző és készáru raktári szövetkezeteket alakítsanak. A kongresszus is ebben az értelemben döntött. A szakoktatás jelentőségét Krazsof János (Budapest) méltatta. A kereseti adó és a szavazati jog kérdésében Major Péter (Budapest) tett határozati javaslatot. A kereseti adó helyett a külön ipari, esetleg a jövedelmi adó behozatalát és a 2-3 százalékos kulcs megállapítását kívánja, továbbá azt, hogy minden önálló iparos választó legyen, bármily csekély adót fizet, és végül, hogy a választók névjegyzékét három évre állandósítsák. A határozati javaslatot egyhangúlag magáévá tette a kongresszus. A szaksajtó ügyét Barna Mihály adta elő és a Magyar Cipész Újság pártolására hívta fel a kongresszust és az iparügyek olvasását ajánlotta. A kongresszus kijelentette, hogy e lapokat támogatni fogja. A cipésziparosok egy országos szövetségének létesítésére tett azután indítványt Ferenci Ignác (Kolozsvár.) Azután a cipész és csizmadia iparosok közti megkülönböztetésről hozott határozatot a kongresszus. Végül dr. Horváth János indítványára bizalmat szavazott a kongresszus Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszternek a kisipar érdekében tett lépéseiért. Köszönetet mondottak még dr. Horváth János iparhatósági biztosnak a tanácskozások higgadt vezetéséért, úgyszintén megköszönték az ipartestület elnökségének azt a támogatást, amelyben a kongresszust részesítette. A kongresszus tagjai délután testületileg látogatták meg a kiállítást. BELFÖLD: Az interparlamentáris konferencia. Mint Bukarestből jelentik, Sturdza miniszterelnök most azon fárad, hogy bizalmasabb hívei közül néhányat a Budapesten tartandó interparlamentáris kongresszuson való részvételre bírjon, ez ideig azonban még semmi határozatot sem hoztak ez irányban. Ha a kiválóbb parlamenti férfiak néhánya tényleg a részvétel mellett nyilatkozik, a konzervatív sajtó nem fogja azt ellenzéki fegyverül felhasználni. A dunapataji mandátum. Kalocsáról augusztus 16- áról telegrafálják, hogy a dunapataji választókerület függetlenségi és 48-as párti polgárai délután ott pártgyűlést tartottak. A gyűlésen jelen volt Ugron Gábor is, aki ezúttal, páros nap lévén, úgy találta, hogy a két függetlenségi párt közt megvan a fúzió. E perctől — úgymond — megszűnik a villongás a két párt közt és csak egy függetlenségi párt lesz, mely egyesült erővel fog a kormány ellen küzdeni. Legelső ténye az egyesült pártnak az, hogy közös jelöltet állít a dunapataji kerületben és azt egyesült erejükkel támogatják. Megtagad minden közösséget a néppárttal, mely a 67-es alapon áll, és a revíziót a hazára kárhozatosnak tartja. A pártgyűlés Földváry szabadelvű párti jelölt ellen gróf Széchenyi Andort lépteti föl függetlenségi és 48-as programmal. «Továbbalakuló körülmények.» Gróf Zichy Nándor «körülményei alakulta» miatt egyelőre tartózkodik a néppárti gyűléseken való részvételtől. Úgy látszik azonban, hogy a körülmények a néppárt egész vonalán alakulnak, mert immár Zdenyák János, a néppárt egyetlen és páratlan képviselője is fázik a politikai fellépésektől. A néppárt ugyanis régóta hirdette, hogy Zelenyák János, a lőcsei választókerület képviselője augusztus 16-án beszámolót tart Lőcsén, ahova gróf Zichy Nándor is elkíséri, s most, hogy a beszámoló napja már elérkezett, a táviró mélyen hallgat Zelenyák úrról is, Zichy Nándorról is, mert a lőcsei beszámoló, nyilván a «körülmények alakulta» miatt nem történhetett meg. Mikor Zelenyákot a lőcsei kerületben megválasztották, magában Lőcsében mindössze 70-en szavaztak a [néppártra 330 szabadelvűvel szemben. Úgy látszik, azóta a néppártiak száma alaposan megfogyatkozott s Zelenyák félt Lőcsén a magánytól, mely inkább költőhöz, mint politikushoz illik. A néppárt Alsó-Kubinban. Mint egy telegrammnnk jelenti, a néppárt Alsó-Kubinban is akcióba lépett és Csillaghy alispánnál Krupecz már bejelentette, hogy néppárti programmal fellép Kubinyi ellen. Ezzel a bejelentéssel kapcsolatosan Szentmártonból már egész tót hadsereg jött át Dulla és Hurbán vezetése alatt. Mintegy hetvenen jöttek és tót dalolás meg felköszöntések közepette jelentették ki, hogy Krupecz jelölését fogják támogatni. A hangulat jellemzésére szolgálhat, hogy egy tót parasztot már le kellett tartóztatni — felségsértés miatt. Megyék és városok. — (Tisztújító közgyűlés Iglón.) Igló város képviselőtestülete e hónap 14-én tartotta meg tisztújító közgyűlését, melyen az alispán megbízásából dr. Nesz polgármester elnökölt. Betöltötték a következő állásokat: Lehoczki Jenő városi főjegyző, állása megtartása mellett, városi tanácsosi címet kapott; Schivetz Lipót városi aljegyző, állása megtartása mellett, a városi főjegyzői címet nyerte és Husz Sándor szepes-bélai jegyzőt Igló város aljegyzőjévé választották. A tisztújító közgyűlés után a képviselőtestület azonnal rendes ülést tartott, amelyen felolvasták a kereskedelmi miniszter átiratát a városi haltenyésztő intézet ügyében Eszerint a miniszter 1500 forint segélyt hajlandó adni a városnak, visszatérítés mellett, minélfogva a város újra kérvényt intéz a miniszterhez, hogy vagy szavazzon meg a városnak egyszers mindenkorra 4000 forintnyi segélyt, vagy adjon évi 400 forint szubvenciót. Felolvasták továbbá a közoktatásügyi minisztérium átiratát is, amelyben a kormány késznek nyilatkozik a polgári fiúiskola államosítására, jelesül az 1898. tanévtől fogva. A képviselőtestület fölkérte dr. Münnich Aurél országos képviselőt, hogy illetékes helyen mind a két ügyben támogassa a város érdekeit. (A debreceni városháza.) A debreceni városháza építésének sokat hányatott ügye még mindig nem jutott dűlőre. Mint ugyanis levelezőnk írja, a közgyűlésnek azt a határozatát, amely az építés kérdését elhalasztja, három oldalról megfelebbezték. A felebbezések arra kérik a belügyminisztert, hogy az építést elrendelő korábbi határozatokat hagyja helyben. (Javítóintézet Kassán.) Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter, mint nekünk írják, leiratban értesítette Kassa város tanácsát, hogy a kormány hajlandó Kassán 120 gyermek befogadására alkalmas javítóintézetet építtetni. E célra azonban öt hold telket kér a várostól. A tanács már foglalkozott az ügygyel s elhatározta, hogy a kért telek átengedésére nézve előterjesztést tesz a legközelebbi közgyűlésen és ajánlani fogja, hogy a javítóintézet számára a járványkórház közelében hasítsanak ki telket. (Polgári leányiskola Jolsván.) Jolsva város a polgármester kezdeményezése folytán feliratot intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az iránt, hogy az állam az ottani iskolákat, az elemieket és a kisdedóvókat vegye át s ezenkívül állítson fel Jolsván állami polgári leányiskolát. A város — mint miskolci levelezőnk írja — a leányiskoláért minden áldozatra kész. Fölajánlotta a régi honvédlaktanya épületét s azonfölül évi ötszázalékos iskolai adót a tanítói nyugdíjintézeti járulékok, továbbá az összes dologi kiadások fedezésére. MILLENNIUM. Millenniumi óvodák. Mohács városa ma ünnepelte meg aillenniumot, két óvoda megnyitásával. Mint levelezőnk táviratozza Sepatz bíró ünnepélyes megnyitóbeszédet mondott s utána Margétay ügyvéd és lapszerkesztő tartott lendületes szónoklatot. A szép ünnepet a mohácsi dalárdák hazafias énekei zárták be. A «Csak szorosan» ünnepe. A budapesti könyvkereskedő-segédek Csak szorosan egyesülete szombaton és vasárnap millenniumi ünnepet rendezett, amelyben a bécsi Buchfunk egyesület is részt vett. Szombaton délelőtt 10 órakor díszgyűlés volt a Rémifogadó termében, amikor is Stokovszky Antal elnök szép beszédben méltatta az ünnepiesség jelentőségét s vázolta az egyesületnek 23 éves történetét, kiemelve azt a tényt, hogy a könyvkereskedő-segédek nagyban hozzájárultak a magyarosodáshoz. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után aláírták az egyesületi tagok azt a díszes kivitelű emléklapot, amelyet a millennium emlékére az egyesület helyiségében fognak elhelyezni. A díszgyűlés után, délután 2 órakor a nyugati pályaudvaron fogadták a bécsi kollégákat, akikkel aztán együttesen tekintették meg a kiállítást. Este 8 órakor banker volt a kiállítás területén. Vasárnap kirándulásokkal s a főváros nevezetességeinek megtekintésével töltötték az időt. Turisták országos kongresszusa. Szerdán, e hónap 19-én kezdődik a turisták országos kongreszszusa a kiállítási ünnepségek csarnokában. A kongreszszust megelőző este 7 órakor a résztvevők ismerkedési estélyre gyűlnek össze a kiállítási Kommar-féle vendéglőben.