Pesti Napló, 1896. október (47. évfolyam, 270-300. szám)

1896-10-01 / 270. szám

4 Bu­dape­st, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1896. október 11 .70 szám. Gróf Zichy Nándor szólani kíván. (Felkiáltások: Szavazzunk! Szavazzunk!) A módositványt a többség elfogadja. Gróf Zichy Nándor a 9. pontot töröltetni kí­vánja és elmondja, hogy nem a papság gyakorol befo­lyást a választókra, hanem a kormány a papságra, amikor a püspökökre ráír, hogy ezt vagy azt a káp­lánt mozdítsák el helyéből és igy a saját céljaira használja fel az egyyházat. (Helyeslés a püspö­kök padján.) Ez a szakasz a katolikus vallás és egy­ház megbecstelenítése. Kéri ennek törlését. (Helyeslés jobbidős.) Erdély Sándor igazságügyminiszter nem fogadja el a módosítást, mert nem látja igazoltnak Zichy aggodal­mait. A javaslatba már úgy is sok olyan rendelkezés van felvéve, amely eredetileg nem volt benne. E szakasz ren­delkezését a katolikus egyház és az igaz vallásosság rendelkezéseinek tartja, kéri elfogadásukat. (Helyeslés balfelől.) Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök szerint a visszatorlás az erőszak eszköze, amely nem békét, ha­nem izgatást szül. Ez nem a pacifikáció eszköze, mert ez újabb harcokat szül. A hatalommal lehet visszaélni, de a visszaélés nem boldogul soha. Fényes példa erre az egyházpolitikai harc, amely összetévéztette a célt az eszközzel. A cél volt a pacifikáció, az eszköz volt a retorzió. A pacifikáció nem sikerült, maradt a retorzió. (Zajos tetszés jobbfelől.) És a radikális politikát, amelyet itt megindítottak, államosították, amelylyel a katolikus egyház megtanítására törekedtek. A következmények megmutatták, hogy az aggodalmak nem voltak alap­talanok, mert a polgári házassággal megtagadták a házasság szentségét, a zsidó vallásra való áttérés lehe­tőségével megtámadták a keresztség eltörölhetlenségét, a felekezetnélküliséggel pedig a magyar állam 800 éves keresztény jellegét. (Tetszés jobbfelől.) Nézzék meg, hogy alkalmas-e, a­mi öt esztendő óta történik a magyar nemzet konszolidációjára. A vallási békétlenség­üszke ég a magyar elem között, amely pedig az ország fentartója volt minden­kor. És e faj erejére lett megalapítva a pragmatika szankció és a 67-es kiegyezés. A kereszténység alapí­totta meg Magyarországot, ennek papjai a fiatal haza bölcsőjénél voltak és nem volt eset, hogy e haza hűt­len lett volna. E papság nevében, amely ezt a tör­vényt meg nem érdemelte, e papság becsülete nevé­ben emel most szót. Mert ez a papság meg nem ér­demelte, hogy a korona és az egész világ előtt így megalázzák. (Helyeslés jobbfelől.) Ha ez a javaslat tör­­vénynyé is válnék, a magyar katolikus papság ezután is tudni fogja kötelességét hazája és királya iránt. Ez a kettős érzet felül fogja emelni ellenségeinek téve­désein és nem lesz körülmény, amely között magát magyarnak és katolikusnak ne vallaná. (Helyeslés.) Kéri a kormányt, hogy a §-t törölje a törvényjavaslat­ból. (Zajos éljenzés jobbfelől.) Szász Károly református püspök kénytelen fel­szólalni, mert ha megállanak a nagyváradi bíboros fej­tegetései, akkor a felhozott sérelmek a protestánsokra és a többi felekezetekre is vonatkoznak, mert egyetlen betűvel sincs kimondva, hogy e szakasz rendelkezései csak a katolikus egyházra vonatkoznak.»(Mozgás.) Mi is hiszünk, úgymond az örök üdvösségben és az örök kárhozatban, de nem mi ítélhetjük el az embereket az örök üdvösségre vagy az örök kárhozatra és annak szerinte képviselőválasztásoknál helye nincs. (Elálló ki­áltások.) Elfogadja a szakaszt. (Helyeslés balfelől.) Kéri Istent, hogy azoktól a bűnöktől, amelyek az állam sújtó keze alá esnek, óvja meg. (Helyeslés balfelől.) Én is pap vagyok, így fejezi be beszédét, én is a Szent­­háromságra tettem le az esküt, de azért sértve, meg­bántva, megalázva magamat nem érzem. (Éljen bal­felől.) A többség a 9. pontot kihagyja. A 3—168. §§-at elfogadják. A 169. §-nál Gróf Zichy Nándor azt javasolja, hogy úgy ez, mint a 170. §, hagyassanak ki. A többség elfogadja a javaslatot. A­­többi szakaszt vita nélkül fogadják el, mire Elnök a jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után az ülést 3 óra 30 perckor berekeszti. Állzni anyakönyvek kiigazítása. Az állami anyakönyvek kiigazítása ügyében kiadott utasítás 7. §-a elrendeli, hogy a bíróság, kiigazítás elrendelése esetén, a szöveget a végzésben akként köteles meg­állapítani, amint azt az anyakönyvbe be kell vezetni. A belügyminiszter ez ügyben most minden törvény­­hatóságnak körrendeletet küldött, elrendelvén, hogy az anyakönyvvezetők, midőn az iratokat a kiigazítási el­járás folyamatba tétele végett a felügyelő hatósághoz beterjesztik, jelentésükhöz mellékeljék a kiigazító vég­e­zés tervezetére vonatkozó saját javaslatukat is. Ha a felügyelő hatóság e tervezetet megfelelőnek nem találja, maga szerkeszt ilyet és beterjeszti a bírósághoz. BELFÖLD: A képviselőház feloszlatása. Báró Bolnay Dezső miniszterelnök mai kijelentése a főrendiházban képezte a mai nap beszédtár­gyát a pártkörökben. A képviselőház közeli feloszlatása különben nemcsak a levegőben, de a köztudatban van s ezért a kormányelnök nyilat­kozata nem tette a meglepetés hatását, úgy halljuk, hogy ellenzéki körökben kifogásolják azt, hogy Bánffy Dezső a főrendiházban nyi­latkozott, még mielőtt a képviselőházat tájé­koztatta volna a kormány szándékai felől. A formát is helytelennek mondják, amelyben a miniszterelnök az országgyűlés idő előtti fel­oszlatását bejelentette, mert ily nyilatkozatra, az ellenzék szerint, a miniszterelnök csak akkor volna jogosítva, ha már a zsebében van a király engedélye a Ház hazaküldésére. A képviselőház holnapi ülésében tehát ezeket a ki­fogásokat is szóvá teszik az interpellálók, akik akik a nemzeti párt és az Ugron-párt részéről szállanak síkra. A holnapi ülés tehát előrelát­hatólag igen népes és zajos lesz. Minisztertanács. Ma délután, mint érte­sülünk, minisztertanács volt, amelyen a Kolozs­várott időző báró Fejérváry Géza és báró Jósika Samu minisztereken kívül a kabinet többi tagja mind részt vett. Az erdélyi püspökség, Gróf Majláth Gusztáv komáromi helyettes plébánost legközelebb püspökké szentelik és azonnal kinevezik «sub iure successionis» Lönhart Fülöp gyulafehérvári püspök helyetteséül. Ha ezután a gyulafehérvári püspöki szék bármely okból megüresedik, az egyházmegye kormányzását minden hivatalos aktus mellőzésével, mint jogutód Majláth Gusztáv veszi át. Választási mozgalmak. Somogy megyében, mint levelezőnk írja, a szabadelvű párt erősen szervezkedik. A nagy­atádi kerületben Chernel Gyulával szemben Psik Lajost, a tahi kerületben Bernáth Kálmán főszolgabírót, a szigetváriban pedig lovag Biedermann Rezsőt lépteti föl. Lublóvárosról jelentik, hogy Bobula János országgyűlési képviselő, a lublói kerület városaiban megtartotta be­számolóját. Bobulát újra fölléptetik képviselőnek. A király Romániában. — A Pesti Napló távirati tudósításai. Budapest, szeptember 30. Uralkodónk a mai napot a román királyi pár családi körében töltötte; velük szemlélte meg Szinaiának, a román Svájc leggyönyörűbb pontjának szépségeit. De a királyok nem tölt­­hették egész napjukat csupa szórakozásban. A mai nap politikai mozzanata a két uralkodó értekezése. Sturdza és Goluchowski is jelen voltak azon, s fontos, hogy az értekezletbe később Beck vezérkari főnököt is bevonták. A tanács­kozáson hír szerint a keleti kérdés is szóba került. Este a király megkezdte útját visszafelé, s hazatértében is mindenütt az a lelkesedés búcsúztatja el, ami a romániai utat oly emlé­kezetessé tette. ‘J­Részletes távirataink a következők: Szinaia, szeptember 29. Este hat órakor érkezett Románia vendége a román király pompás üdülőhelyére, Szinajába. Midőn a király, aki osztrák tábornoki egyenruhát viselt, a vo­natról leszállott, felhangzott az osztrák néphimnusz, amelyet román szöveggel énekelt az iskolák ifjúsága. Szinaja összes harangjai zúgtak. A kastélyba vezető útán pompás diadalkapu volt fölállítva, amelynek nyi­tott kupolájában zenekar foglalt helyet, s riadó táro­gatókkal köszöntötte a vendéget. A diadalkapu mellett két oldalt a föld népe állott, tarka nemzeti viseletei­ben, szép parasztasszonyok és leányok festői csoporto­kat is alkottak, amelyek a mezőgazdaságot és a házi­ipart jelképezték. A király nyitott kocsiban ült, amelyet négy iza­­bellaszinü paripa vont; jobbján a királyné violaszinü selyem ruhában, szemben velük a román király. A ki­rályné figyelmeztette uralkodónkat a két jelképes cso­­portozatra, mire a király odafordult és élénken köszünt­­getett a parasztnépnek. A második kocsiban a trónörö­kös pár ült, a harmadikban Sturdza miniszterelnök Goluchowski külügyminiszterrel. Az egész út, a vasút­tól a községig, zengett az ovációktól. A király kíséretéből Szinajába csak Paar és Bol­­fras főhadsegédek és Pollák szárnysegéd jöttek. Este családi ebéd volt a legszűkebb körben. Szinaja, szeptember 30. Ma reggel a két uralkodó közt Goluchowski külügyminiszter és Sturdza miniszterelnök je­lenlétében értekezlet volt, amibe később Beck táborszernagyot is bevonták. A királyok kon­ferenciáját, amely másfél óráig tartott, egy ér­tekezés előzte meg Sturdza, Goluchowski és Beck táborszernagy között. Szincja, szeptember 30. Ferenc József császár és király ő felsége a mai egész napot a királyi család bizalmas körében töltötte el. 10 óra felé a felségek Szinaja utcáiban sétakocsikáz­­tak. 11 óra felé Ferenc József császár és király ő fel­sége a királyijai és Ferdinánd trónörökössel az egyik kocsiban, a királyné pedig Mária örökös hercegnővel és az udvarhölgy­ekkel egy másik kocsiban, továbbá gróf Goluchowski Sturdza miniszterelnökkel egy harmadik kocsiban a hegyek közé hajtattak, egy gyalogösvény mellett megállották, azután mintegy másfél órányi távol­ságban Bannba mentek fel, majd onnan tovább félórán át , a királyi majorsághoz. Itt egy fenyőlugasban egyszerű reggelit tálaltak fel, mialatt román lantárok különféle zenedarabokat játsztak. Reggeli után a résztvevők valamennyien lefény­­képeztették magukat, mely alkalommal a román király maga rendezte a csoportokat. Ezután Ferenc József király, valamint Károly király egy sziklára mentek fel, amelynek orma vasrácsozattal volt körülvéve és figyelő pontot képez, ahonnan az egész környékre élvezetes kilátás nyílik. Károly király engedelmet kért a magyar királytól, hogy ez a hely ezentúl a Ferenc József­­magaslat nevet viselje. Királyunk örömmel adta meg a beleegyezését, mire rögtön kiállították az erre vonatkozó pergamen­­tet s azt valamennyi jelenlevő aláírta, összesen negyvenen. Délután fél négy órakor ő felségeik Fosznorba mentek, Ferdinánd trónörökös kastélyába, ahol a terra­­szon a lautárok zenéje mellett teáztak. Fél öt órakor a felségek ismét visszatértek a Peles-kastélyba. A kastélyban ismét családi ebéd volt, utána fé­nyes hangverseny, amelyben a rasszis egyházi kar tag­jai vettek részt, Musicescu vezetése alatt és Diniell­a híres fuvola­művész közreműködésével. A hangversenyen az udvarhoz tartozó legszűkebb kör volt jelen, a höl­gyek dúsgazdag nemzeti viseletben. Szinaja, szeptember 30. Pistes-kastélyban esti fél nyolckor bizalmas jellegű ebéd volt, amelyen csak a felségek, a trónörökös pár és azok kíséretei, valamint Sturdza miniszterelnök és Kalindero, a koronauradalmak igazgatója vettek részt. Fél kilenckor bizalmas jellegű estély volt, amelynél az összes miniszterek, az osztrák-magyar követség tagjai, Ghyka Emil bécsi román követ, Ghyka György párisi követ, Ghyka Sándor szófiai román ügyvivő, a miniszterek nejei és a sajtó képviselői megjelentek. Jassziból külön odarendelt, huszonöt nőből, huszonöt férfiból és tíz gyermekből álló, nemzeti öltözetű román kar a császár-himnuszt, Hendel egy karát, Orland­o Lasso karénekét, három egyházi éneket, hat román népdalt és a román nemzeti himnuszt mutatta be nagy sikerrel. Ferenc József király nagy tetszéssel nyilatko­zott a hallottak felett és kegyesen társalgott több sze­mélyiséggel. Este tíz órakor Ferenc József király külön vona­ton elutazott Predeálba, ahol az összes hatóságok vár­ták az uralkodót. Paris, szeptember 30. A Temps hosszabb cikkben foglalkozik királyunk bukaresti látogatásával s azt mondja, hogy ha ez a lá­togatás nem is jelenti egy szerződés aláírását, minden­esetre egy tényleges helyzet megpecsételése. Ausztria- Magyarországnak a jelenlegi keleti események után elő­nyös, hogy egyik oldalról legalább is jóakaró semleges­ség által van megvédve. Szerbia hintapolitikája és Bul­gária legújabb oroszbarát fordulatával szemben Romá­nia Ausztria-Magyarország felé hajlik, amelynek jóaka­ratától függ gazdasági fejlődése s amelytől a Magyar­­országon lakó 2 és félmillió román sorsa is függ. Bukarest, szeptember 30. A kormány által a külföldi hírlapírók fogadására kinevezett bizottság a hírlapírók tiszteletére ebédet adott, amelyen a külföldi hírlapírókat valósággal elhal­mozták az előzékenységgel és ovációkkal. * A pohárköszöntő, amelyet Károly király ő felsége a tegnapelőtt megtartott díszebéd alkalmával, a buka­resti királyi palotában mondott, a következőképp hangzik: Engedje meg nekem felséged, hogy mély há­lámat fejezzem ki a magas látogatásért, amelylyel bennünket megtisztelni méltóztatott. Az a lelkese­dés, amelylyel Románia fővárosa fogadta felségedet, osztatlan visszhangra talál az egész országban, amely büszke arra a barátságra, amelylyel felséged megtisztelte. Felségednek körünkben való jelenléte igazi nemzeti ünnep, és eklatáns módon emeli azt az értéket, amelyet felséged az alsó Duná­nál fekvő fiatal királyságnak tulajdonít, amely az államaink közti viszonyt a jövőben biztosítottnak látja. Felséged látogatását ennélfogva mint nagy­­jelentőségű eseményt üdvözöljük és az a leg­bensőbb óhajtásunk, hogy adja a Mindenható, hogy felséged hosszú ideig és békében ural­kodjék nemcsak hatalmas birodalmának bol­dogságára, hanem a mi javunkra is, mint akik fel­séged iránt a legmélyebb nagyrabecsülést tápláljuk és nagy bölcseségét bám­uljuk. Ezzel az érzelmek­kel, amelyekkel népem egyetért, emelem pohara­mat felséged és a császárné és királyné ő felsége egészségére. Éljen ő felsége Ausztria császárja és Magyarország királya! Megyék és városok. — (Törvényhatóságok közgyűlése). Debrecenből telegrafálják: Debrecen város törvényhatósága mai közgyű­lésén elhatározta, hogy Zólyom megyének átiratát, amely az anyakönyvek vezetésének egyszerűsítését célozza.

Next