Pesti Napló, 1896. december (47. évfolyam, 331-360. szám)
1896-12-01 / 331. szám
831. szám. Budapest, kedd PESTI NAPLÖ* 1896L' december 1. 8 1 ....... ............... kötelességében áll a végleges határozathozataltól tartózkodni és az illető lelkészt az egyházmegyei hatóság utján szabályszerű bizonylat kiállítására felhívni. A lelkész ilyen esetekben a kiigazítást vagy pótlást, a vett értesülés napjától számított tizenöt nap alatt tartozik teljesíteni és a törvényhatósági felülvizsgálóbizottság a kiigazítás vagy pótlás végett visszaküldött jövedelmi összeírás felülvizsgálata végett hatvan napon belül újabb határidőt tűz ki. A felebbezés beadására megszabott hatvan nap eltelte után az összeírási füzet megfelelő záradéka csak azon esetben töltendő ki, ha felebbezés nem adatott be, ellenkező esetben a záradék kitöltetlenül hagyandó. Ezen rendelkezések mellett az ez évi 878. elnöki számú rendelet 48. §-a és a 2237. elnöki számú rendelet 4. §-a érintetlenül marad, azon hozzáadással mégis, hogy ha valamely jövedelmi vagy kiadási tétel ellen felebbezést adtak be, a megfelebbezett összeírás mind a három példánya a bizonyító okmányokkal együtt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjesztendő fel, házszabályokban huszonöt taggal van megállapítva, kériebbe, mint eddig volt, tizenegy tagot választani. A könyvtári bizottság kilenc taggal van megállapítva a házszabályokban, kéri az eddigi gyakorlatnak megfelelően tizenegy tagot választani. A mentelmi bizottságot a házszabályokban meghatározott 15 tag helyett 18 taggal kéri megválasztani. A számvizsgáló bizottságba a házszabályokban meghatározott 9 tag helyett 11-et kéri megválasztatni. A zárszámadás-vizsgálóbizottságba, amely 15 taggal van a házszabályokban megállapítva, kér 18 tagot választani. A közigazgatási bizottságba, amely a házszabályok szerint 15 taggal van megállapítva, 26 tagot kér választatni. Ezenkívül kéri a Házat, határozza el, hogy a házszabályokban felsorolt bizottságokon kívül még válaszszon egy vízügyi bizottságot, úgy, amint eddig 18 taggal, egy földmivelési bizottságot, nem mint a múlt országgyűlésen volt 21 taggal, hanem 26 taggal. (Helyeslés.) Továbbá az egész országgyűlés folyamára érvénynyel az összeférhetetlenségi bizottság kilenc tagját, továbbá a függő államadósságok ellenőrzésére kiküldendő országos bizottságba a képviselőház részére fentartott négy rendes és két póttagot is kér megválasztani. Továbbá az 1892. évi XXI. törvénycikk 9. §-a értelmében a valutarendezés céljaira szükséges arany beszerzését és felhasználását ellenőrző bizottságba a képviselőház részére fentartott négy rendes és két póttag megválasztását is kéri. A javaslatba hozottakat elfogadni kéri s az elmondottakkal állapítani meg a holnapi ülés napirendjét. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) A holnaputáni ülésre javaslatba hozza, hogy a házszabályoktól eltérőleg, a gyakorlatnak megfelelőleg a hat jegyző mellé még két jegyzőt válaszszon a Ház. Valamint a holnaputáni ülésben kéri megválasztatni a 21 tagú felirati bizottságot. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Elfogadja-e a Ház ? Thaly Kálmán: A miniszterelnök számbelileg valamennyi osztályt megváltoztatta (Ellenmondások jobbfelől.) s az okokat sem hallották miért. Elvileg nem ellenzi ott, ahol szükség van reá, hanem a tagok szaporításának a megokolását kéri s éppen azért azt javasolja, hogy a miniszterelnök indítványa kinyomassék, szétosztassék és napirendre tűzessék ki. (Mozgás a jobboldalon.) Ezt kívánják a házszabályok. Báró Bánffy Dezső miniszterelnök kijelenti, hogy az előterjesztése megfelel az eddigi gyakorlatnak, Thaly javaslatának a mellőzését kéri, mert különben azt kell gondolnia, hogy célzatosan akarják, hogy a Ház alakulása lassú és hosszadalmas legyen. Thaly Kálmán: Kijelenthetem, hogy ezt nem óhajtom! Elnök felvilágosítása után a Ház elfogadta a miniszterelnök javaslatát. Elnök: Egyéb tárgy nem lévén, az ülést bezárom. (Élénk éljenzés.) Az ülés végződik délután 2 óra 35 perckor. BELFÖLD: A főrendiház ülése. A főrendiház holnap, december 1-én, délelőtt tizenegy órakor ülést tart, megtámadott és kifogásolt mandátumok. A petíciók beadásának határnapjáig megtámadták és az osztályokban kifogásolták a következő képviselők mandátumait: Biedermann Rezső, Mezőssy Béla, Jurits Mihály, Gajári Ödön, Korniss Ferenc, Sima Ferenc, Wolfner Tivadar, gróf Apponyi Albert, Lukács László (egri mandátum), Szentiványi Gyula, Hock János, Várossy Gyula, Tibád Antal, Holló Lajos, Mattyasovszky Gyula, Lánczy Leó (csacai mandátum), Lakatos Miklós, Marsovszky Endre, Kende Béla, Reitter János, gróf Zichy János, gróf Zay Miklós, Meszlény Pál, Berger Ignác, Emmer Kornél, Sipeky Sándor és báró Pongrátz Anzelmét. Tehát összesen huszonhét mandátum ellen adtak be petíciót. A hontmegyei szabadelvűek gyűlése. Vasárnap tartották meg a hontmegyei szabadelvűek pártgyűlésüket, amelyben Schiller Antal elnök a lefolyt választásokról tett előterjesztést és számtalan esetet sorolt fel, amelyekben az ellenzék túlkapásai, szövetkezve a papság fanatikus izgatásaival, terrorizálta a szabadelvűeket. A szabadelvű párt azonban nem csügged el, sőt újult erővel és lelkesedéssel lát majd hozzá a küzdelem folytatásához. Báró, Majtényi László indítványára a pártgyűlés bizalmát fejezte ki a kormány iránt. A gyűlés után háromszáz terítékű díszebéd volt. Új horvát tartománygyűlési képviselő. Zimomjból telegrafálják, hogy a horvát tartománygyűlés részére megejtett mai pótválasztásnál Kokovac Fridolin polgármestert, a kormánypárt jelöltjét 196 szavazattal képviselővé választották. Mordhan, akit szintén kormánypárti programmal jelöltek, csak 40 szavazatot kapott. A lelkészi jövedelmek összeírása. A vallás-és közoktatásügyi miniszter a plébánosok és káplánok jövedelme összeírásának felülbírálata tárgyában az összes egyházmegyei hatóságokhoz és törvényhatóságokhoz rendeletet bocsátott ki, amelyben a belügyminiszterrel egyetértve, felszólítja a hatóságokat, hogy a jövedelmi összeírásokat és az azokhoz csatolt okmányokat az egyházmegyei hatóságok vizsgálják át. Amennyiben mégis a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság alaki hibát, vagy hiányt fedezne föl, ■ nevezetesen arról győződnék meg, hogy a önbevallást igazoló okmány nincsen megfelelően kiállítva. A képviselőház bizottságai. — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, november 30. Az országgyűlési szabadelvű párt báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt ma este értekezletet tartott, amelyen kijelölte a képviselőház állandó bizottságaiba a párt részéről választandó tagokat, valamint a felirati bizottság tagjait. A pénzügyi bizottságba gróf Andrássy Gézát, gróf Andrássy Sándort, Fáik Miksát, Farbaky Istvánt, Fenyvessy Ferencet, Gajári Ödönt, Gyurkovics Györgyöt, Hegedűs Sándort, Schmidt Károlyt, Dobóczky Ignácot, Neményi Ambrust, Pulszky Ágostot, Papp Gézát, Rohonyi Gyulát, Szerb Györgyöt, gróf Teleki Gézát, Terényi Lajost és Tisza Kálmánt jelölték. A bizottságok tagjainak kijelölésével az értekezlet véget ért. * A szabadelvű párt ma este tartott értekezletén állapította meg a képviselőház bizottságaiba kiküldendő tagjainak névsorát. A párt vezetősége különös gondot fordított arra, hogy az újonan megválasztott tagok kivétel nélkül valamelyik bizottság munkálataiban résztvehessenek. Élénk érdeklődés tárgya volt a pénzügyi bizottság névsora, mert híre járt, hogy a Ház emez előkelő bizottságának régi tagjai közül többen ezúttal nem óhajtottak a bizottságba beválasztatni. Ugyanez az eset különben más pártoknál is előfordult, így a nemzeti párt ezúttal Gullner Gyulát jelölte ki Horánszky Nándor helyébe, aki hosszú éveken át a bizottságnak egyik legmunkásabb és legmérvadóbb tagja volt és akinek indítványait a bizottság számos alkalommal egyhangúlag magáévá tette. Hiányozni fog Helfy Ignác is, aki több mint két évtized óta a bizottságban kiváló tevékenységet fejtett ki. Helyébe lép Justh Gyula, aki már egyszer a pénzügyi bizottságnak tagja volt, amikor az a parlamentünk történetében páratlan eset történt, hogy ellenzéki képviselő egy, a kormány által beterjesztett törvényjavaslatnak — a telepítési törvényjavaslatnak — előadójaként működött. A szabadelvű párt egyik legtiszteltebb tagja, Széll Kálmán ezúttal nem a pénzügyi hanem a közigazgatási bizottságba választatott, amelynek előreláthatólag elnöke lesz, míg a pénzügyi bizottságban az elnöki tisztet, hír szerint, Tisza Kálmánra fogják ruházni. Tisza Kálmánnak eme fontos állásra való kijelölését a legnagyobb örömmel üdvözölték a párt tagjai és általános elismeréssel találkozott az az áldozatkészség, amelylyel a kitűnő államférfi a bizottság elnökségével járó számos fárasztó teendőket magára vállalta. Széll Kálmánnak a pénzügyi bizottságból való kilépését és a közigazgatási bizottságba való átlépését különféle magyarázatokkal kísérték. Nevezetesen némely lapban az a kombináció merült fel, mintha Széll Kálmán személyére nézve összeférhetetlennek találta volna a pénzügyi bizottság elnökségét amaz állásokkal, amelyeket évtizedek óta oly intézeteknél tölt be, amelyek pénzügyi történetünk válságos korszakában keletkeztek és attól az időtől fogva mai napig az ő vezetése alatt a szó legszorosabb értelmében közhasznú és hazafias tevékenységet fejtettek ki. Széll Kálmán a leghatározottabban demontálta mindazokat a híreket, amelyek arról szóltak, mintha ő személyére nézve összeférhetetlenség esetének a fenforgását látta volna. Komolyan nem is lehet szó arról, hogy valamely bizottsági tagságra külön összeférhetetlenség konstruáltassék. Ha ilyen eset fenforogna, Széll Kálmán régebben sem lehetett volna a pénzügyi bizottságnak elnöke és egyáltalában nem tarthatná meg állását mint képviselő. A lapok közlései következtében az egész kérdés ugyan a szabadelvű párt körében is megbeszéltetett, azonban egyhangúlag az a vélemény nyert kifejezést, hogy oly összeférhetetlenség, amely a képviselői állást nem érinti, azonban a bizottsági állást igen, egyszerűen közjogi képtelenség. Felemlítjük egyúttal, hogy Berzeviczy Albert és Láng Lajos, akiket a mai napon a képviselőházban alelnökökké választottak, nem óhajtották a pénzügyi bizottságban elfoglalt helyüket megtartani, minthogy kívánatosnak látszott minél több oly ■erővel szaporítani a bizottságot, akik az előadói teendőkkel megbízhatók. Márpedig nem tartották helyesnek, hogy a képviselőház olyan tagja, aki esetleg hivatva lehet, hogy mint elnök szerepeljen, ugyanabban az ülésben kénytelen legyen a Ház egyes tagjaival polémiába bocsátkozni. A pártnak eme két nagytehetségű tagja csak ily értelemben látta magára nézve az inkompatibilitást fenforogni. — Felemlítendőnek tartjuk még, hogy Radó Kálmán és Lánczy Leó maguk azt a kívánságot fejezték ki a párt vezetősége előtt, hogy a pénzügyi bizottságba ne jelöltessenek. A pénzügyi bizottság központi előadója előreláthatólag jövőre is Hegedűs Sándor lesz, aki ezt a tisztet évtizedek óta tölti be, és aki a költségvetés minden ágára kiterjedő alapos tudásával és gyakran éles, de mindig tárgyilagos kritikájával a korábbi országgyűléseken is a bizottságnak osztatlan elismerését érdemelte ki. * Némely lap ama hírével szemben, mintha Berzeviczy Albert és Láng Lajos a pénzügyi bizottságba való beválasztatásra azért nem reflektálnának, mert magukra nézve a Házon kívül elfoglalt állásaik miatt e beválasztatást inkompatibilisnek tekintik, a «Bad. Tud, » a leghitelesebb értesülés alapján kijelentheti, hogy a nevezett képviselők tartózkodásának oka egészen más, tudniillik, abban a körülményben keresendő, hogy mind aketten a Ház alelnökévé választatván, egyfelől a képviselőházban való különböző munkakörök és tisztségek kumulálását akarják elkerülni s másfelől újabb erőknek a fontosabb bizottságokba való bejutását akarják elősegíteni, különösen abból a szempontból, hogy a pénzügyi bizottságban elegendő számmal álljanak előadók rendelkezésre, amely teendőre az alelnökök — akiknek időnkint elnöki teendőket kell teljesíteniük — nem vállalkozhatnak. Az erre vonatkozólag a párt körében folyt megbeszélések világosan kimutatták a párt tagjainak aziránti megegyező véleményét, hogy a törvény által a képviselői állásra nézve megállapított inkompatibilitáson kívül egyes bizottságokban való részvételre nézve külön inkompatibilitás nem létezik.* Mint a Budapesti Tudósító értesül, Lánczy Leó országgyűlési képviselő, akit szintén megkínáltak a pénzügyi bizottsági tagsággal, annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy inkább a közgazdasági bizottságba jelöljék.. Megyék és városok. (Pest megye közgyűlése.) Ma délelőtt ,tíz órakor tartotta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Beniczky Ferenc főispán elnöklete alatt rendes közgyűlését. Az ülés megnyitásakor megható jelenet játszódott le. Amikor ugyanis Bossányi László, akiről a napokban azt híresztelték, hogy halálán van, a terembe lépett, a közgyűlés tagjai lelkes éljenzéssel fogadták az ősz bizottsági tagot, akinek az ováció könyet csalt szemébe. A napirend első pontja József főhercegnek köszönő leirata volt, a vármegye közönségének Mária Dorottya főhercegnő férjhezmenetele alkalmából küldött üdvözlő feliratára. A levél igy hangzik: «Élénk örömmel és hálával vettem üdvözlő iratukat, amelylyel engemet szeretett leányom, Mária Dorottyának eljegyzése alkalmából megtisztelni szíveskedtek; mert ebben egy újabb megható tanujelét becsülöm amaz állandó, örömöt fokozó, búbánatot enyhítő jóakaratnak, amely mindig velem és családommal érez, velünk bánkódott és most velünk örül is. Midőn kérném az egek Urát, hogy valósítsa meg áldásával azokat a hő kivonatokat, amelyek a leányom boldogságáért oly meleg, ékes szózatukban találtak megnyilatkozást, engedjék meg, hogy nagyrabecsült figyelmükért legbensőbb, őszinte hálaérzetemet kifejezzem. Kelt Alcsúton, 1896. november 1. József főherceg. A választ tudomásul vették. Szabolcs vármegye közönségének egy átiratát mutatta be ezután Fazekas Ágoston főjegyző, egy görögkatolikus magyar püspökség felállítása mellett. Csávolszky kanonok szerint a feliratot pártolni kell, mert hazafias szellem szüleménye. Minden püspökségnek magyarnak kellene lennie. Bossányi László, Förster Aurél és Beniczky Lajos alispán felszólalásai után a közgyűlés elhatározta, hogy a kormányhoz intézendő feliratot pártolólag fogja fölterjeszteni. Majd Schuster Konstantin váci püspök meleghangú levele következett. A megye nemrégiben köszönetét fejezte ki a püspöknek számos éven át tett nemes alapítványaiért. Erre válaszolt most Schuster egy hosszabb levélben, amelyben a kitüntető elismerésért köszönetet mond. Pártolólag fogja a közgyűlés Szeben vármegye közönségének a kereskedelmi miniszterhez intézendő feliratát felterjeszteni a vigécek megrendszabályozása tárgyában. Bemutatták ezután Karsai Albertnek ezer forintról szóló alapítványi oklevelét, amely szerint az alapítvány évi kamataiból a vármegye segédszemélyzetének gyermekei segélyezendők. Az oklevél tudomásulvétele után Be-