Pesti Napló, 1897. február (48. évfolyam, 32-59. szám)

1897-02-01 / 31. szám (32. szám)

XVegyvennyolcadik évfolyam. 31. sas. ni.... aga mWTRTESI ÁRAK: Egész «19 ... 14 frt—kr. Félévre ....... 7 „ — „ Negyedévre ... 3 „ 50^ Egy hóra..1 „ 20. Egyes szám...........4 kr. Vidéken ................5 te.PESTI EAPLO Főszerkesztő: Neményi Ambrus. Hétfő, február 1. Budapest, 1897. ........................................... .................... . SZERKESZTŐSÉG, VI., Teréz-körutai.M, Il­dik emelet. ro— KIADÓHIVATAL: VJTeréz-ko­rut 33. ez Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap után is. Tisztelettel kérjük a Pesti Napló elő­fizetőit, hogy előfizetésüket minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. — Előfizetési árak: Egész évre 14 forint, fél évre 7 forint, negyed évre 3 forint 50 krajcár, egy hónapra 1 forint 20 krajcár. A parasztszocialisták kongresszusa. — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, január 31. Kongresszusra jöttek össze Budapesten a sorsukkal elégedetlenkedő földmivesek. Össze­jövetelünk helye a Vig-utca 16. szám alatt levő vendéglő volt. A rendezőség egytől-egyig a budapesti szocialistákból tellett ki, akik vendégeikként fogadták az érkező parasztokat. A kongresszus termét nagy vörös plakátokkal aggatták tele, amelyeken ökölys betűkkel ötlenek szembe a szocialista jelszavak: «Egyenlő jogot mindenki számára!» «Valamennyi ország munkásai egyesüljetek!» Az elnöki emelvény fölött pedig ezek a szavak: «Mi adunk jogot, mi osztunk kegyel­met és szolgánk az, akit kormányra ül­tetünk!» A «Marseillaise» eléneklése után Pfeiffer ismert szocialista vezér nyitotta meg a kon­gresszust. Felhívására a terem elülső és kö­zépső részeiben a földmívesek helyezkedtek el, mintegy százhuszan, míg a terem hátsó részé­ben a budapesti szocialisták torlódtak össze. Az igazoló és egyéb előkészítő bizottsá­gok megválasztása után megkezdték a kon­gresszus első programmpontjának tárgyalását. A földművelők helyzete, ez az első téma. Egymásután jönnek a panaszkodók a szónoki emelvényre. Orbán Pál Ceglédről a parasztok bajainak okául azt adja elő, hogy a kisbirtoko­sok nem bírják a versenyt, tönkremennek s igy folyton szaporítják a birtoktalan munka­kereső parasztok számát. Ezek pedig az év­nek csak egyik részében jutnak munká­hoz, élniök pedig egész éven át kell, ami­nek következménye, hogy amikor dolgoz­nak, akkor sem mernek jóllakni, mert fél­nek az akaratlan henyélés napjain bekö­vetkező éhségtől. Családjaikat koldus ron­gyokban kell járatniok, gyermekeiket nem isko­láztathatják és sajgó szívvel kell látniok, hogy azok a butaság és tudatlanság sötétségébe hullanak. Azután a kivételes állapotokról panaszkodott, hogy állítólag megakadályozzák a szomszéd községekbe való átlátogatást, természetesen csak a gyanúsaknak, nehogy a szocialista esz­méket terjeszthessék. Nem járhatnak nyugod­tan azokon az országutakon, amelyeket ők maguk készítettek. Szabó Antal Zentáról a földmíves házának belsejét írja le és kérdi, hogy az ott elsat­­nyuló gyermekek férfiak lehetnek-e majd és válhatnak-e hasznos polgárokká? Pedig, azt mondja, magának is árt­ a burzsoázia azzal, ha elpusztulásnak engedi a szegényt, mert «ha kis ujjamat megvágom, a fejemnek fáj az a legjobban!» Fendrik Ferenc Zentáról azon kezdi, hogy egy híres francia király vasárnap minden parasztjának tyúkot kívánt a fazékjába. Mi — úgymond — vasárnaponkint örülhetünk, ha fazekainkba nem tyúkot, de krumplit k­oppaszt­­hatunk. Előadja aztán, hogy az aratásnál nem adják ki igazságosan a munkás részét, hanem a következő nóta szerint fizetik őket: Egy dénár, két dénár, Neked pajtás semmi sem jár ! Egy cifra, két cifra, Talán pajtás te adsz vissza! Szász Pál Csorvásról számítást tesz, hogy mennyit keres a földmives évenkint és mennyi marad abból élelemre. Az már parasztkirály­nak érzi magát, aki munkája után évi 150 forintot keres. Ebből elkölt: összesen: 91—101 forintot. Kürölbelül ötven forint marad tehát a legboldogabb parasztmunkásnak is egy egész esztendei élelemre. Ebből kell a munkásnak, feleségének és gyermekeinek egy hosszú esz­tendőn át megélnie. — Honnan van ez a mi nyomorúságunk ? Kiált föl Szász Pál.— Én kutattam az okát. El­kezdtem­ az égen. Megkérdeztem a napot, a holdat és a csillagokat. De ezek azt mondták, hogy ne okoljam őket, mert ők gazdagra és szegényre egyaránt ragyognak. Lehajoltam ekkor a földhöz és megkérdeztem. De anya­földünk is csak azt felelte: Ne vádolj engem se, mert én is egyformán hozom gyümölcsei­met gazdagnak és szegénynek. Hol van hát a mi mindennapi kenyerünk ? kiáltottam vissza a földnek. — Csak a Miatyánkban! feleltek erre a szónok buzgó hallgatói. Gara András Temerinból a paraszt sorsát a marha sorsával hasonlítja össze. Ennek adnak jó kosztot, elég pihenőt, meg is vakargatják, de a paraszttal nem törődik senki, hogy nyáron csak 3 órát alszik naponkint, télen meg 24 órát is kénytelen aludni, mert nincs munkája. Molnár János Hódmezővásárhelyről kijelenti, hogy csak egyfajta szocializmus van: a nem­zetközi szociáldemokrácia. Azért tiltakozik ellene, hogy őket, mert nem iparosok, hanem földmivesek, agrárszocialistáknak nevezzék. Simon János Temerinből részletesen is­merteti a földmives évi munkáját és kiszá­mítja, hogy neki Si foli.A évi jövedelme van. Az aratáson feleségével együtt 3 méter mázsa búzát kere­sett. De ezért még ingyenrobotot is kell teljesí­tenie. Pedig a robotot már 1848-ban eltöröl­ték. Ilyen a helyzet még az oly gazdag vidé­ken is, mint amilyen Temerin, de ezért aztán mindannyian hozzá is csatlakoztak már a szo­ciáldemokráciához. Tavaly 18 községi elüljárót kellett választani és sikerült is 10 szocialistát megtenni elüljárónak. Még a bírójuk: Varga János és szocialista. Ifjabb Dobor István Dunapatajról azt mondja, amit különben egy szónok sem felejtett el hangoztatni, hogy ők adóznak, mert az állam adó nélkül fenn nem állhat és katonáskodnak, mert kényszerítik őket rá, de arra nem lehet őket kényszeríteni, hogy tovább is szeressék ezt a hazát. A haza csak áldozatokat követel, de semmit sem ad érte. Még munkát sem ad s ami munkát ad, annak nem adja meg a bé­rét. Az nem szeretheti a hazát, akit a hazája éhezni kényszerít. Végül azt mondja, hogy a parasztok helyzete ma éppen olyan rossz, mint amilyen lehetett Dózsa György apánk idejében. Alacsics Szaniszló Bács-Almásról szerbül beszél. Szavait a jelenvolt szerb parasztok ki­törő zsid­ózással fogadták. Kreuter Jakab Tisza-Szent-Miklósról, Endersz Henrik Varsádról, Schaut Fü­löp Temesvárról és Poszt Fü­löp Nagy-Jécsáról németül beszélnek. Szombathelyi József Halasról kifejti, hogy azért jut kevés munkásnak munka, mert akik kapnak munkát, azok túl sokat, még éjjel is dolgoznak. Nyáron hajnali háromkor kelnek és éjjel tizenegykor végeznek. Torma János makói földmives konkrét adatokat mond el a makói viszonyokról előad­ván, hogy a kisbérlő paraszt 25—40 forintot kénytelen fizetni olyan föld holdjáért, amelyik ott a nagybérlőknek csak 10—12 forintjukba kerül. Sőt előfordul 100 forintos évi árenda is egy katasztrális holdért. Szemenyei János Orosházáról előadja, hogy minő gondos vallási nevelésben részesült... De azóta — úgymond — kiver belőle a szenve­dés és nyomor minden vallásos érzést és minden hazaszeretetet. lakásra 25—30 forint, állami adóra 5—8 » községi adóra 3—5 » ruházatra 30 » fűtésre, világításra 20 » szerszámra 5 » egyházi adóra________3 » Mai számunk négy oldal. — Nincs egyebem az ég alatt, mint az a tudat, hogy szociáldemokrata vagyok! És mint ilyen azt kiáltom a haza, a társadalom, a burzsoázia felé: jogokért jogokat, kötelességért kötelességeket! Beszéltek azután még Kiss Ferenc Pádé­ról, Varga János Ócsáról, Erdei József Makóból és Horváth Pál. A gyűlésnek délután két órakor volt vége. Rendzavarás nem volt. Minden a legparlamen­­tárisabb rendben folyt le, ami részben Diener rendőrkapitány és Semsey fogalmazó tapintatos rendőri asszisztenciájának is tudható be. A kongresszus üléseit hétfőn és kedden folytatják. Budapest, január 31. A kiegyezési tárgyalások: Báró Bánffy miniszterelnök, dr. Lukács pénzügyminiszter és báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter ma este Bécsből Budapestre visszautaztak. A miniszterelnököt és a pénzügyminisztert ő fel­sége a déli órákban kihallgatáson fogadta. Dr. Lukács pénzügyminiszter elutazása előtt Bilinski lovag osztrák pénzügyminiszterrel hosszasab­ban tanácskozott. Dr. Popovics miniszteri taná­csos a bankalapszabályok letárgyalása céljából Bécsben marad. Az ezekre vonatkozó tanács­kozásokat alkalmasint csak az Osztrák-Magyar Bank rendes közgyűlése után fogják végleg befejezhetni. A fiumei törvényhatósági választások. A fiumei autonóm­ párt, mint az O. K. jelenti, tiltakozik ama híresztelés ellen, mintha a hor­­vát ultrákkal paktált volna. Az autonóm­ párt épp oly lelkes magyar hazafiakból áll s épp úgy ragaszkodik a magyar hazához, mint az eddigi. A párt azt is alaptalannak jelenti ki, hogy a horvátoknak azt ígérték volna, hogy Fiume két képviselőt fog majd Zágrábba küldeni. Be­vádolt tanfelügyelő. Mint Szegedről táv­iratoztak: Városy Gyula országgyűlési képviselőnek Tergina Gyula szegedi tanfelügyelő ellen tegnap tett országgyűlési interpellációja itt még a függetlenségi pártiak körében is nagy visszatetszést keltett, mert Terginát mindenki egész más embernek ismeri, mint amilyennek Városy bemutatta. Hogy mennyire nincse­nek üldözve politikai hitvallásuk miatt a felügyelete alatt álló tanítók, azt semmi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy a szegedi négy városrészi igazgató-tanító közül kettő nemcsak hogy függetlenségi párti, hanem az egyik még alelnöke is az alsóvárosi függetlenségi népkörnek, a másik pedig a felsővárosi függetlenségi körben tölt be előkelő tisztséget. Egyházkerületi választások. Miskolcról írják lapunknak: A tiszáninnenni evangélikus egyházkerület­ben megüresedett világi jegyzői, egyházi másodjegyzői és világi aljegyzői állásokra beadott szavazatokat a na­pokban bontották föl Miskolcon Kun Bertalan püspök elnöklete alatt. A világi főjegyzői állásra Dókus Ernő országgyűlési képviselőt választottak meg szavavazat­­többséggel. A többi állásokra nem érkezvén be abszo­lút többség, új választás lesz az egyházi aljegyzői ál­lásra dr. Tüdős István sárospataki teológiai tanár, No­vák Lajos és Révész Kálmán kassai lelkész között. A világi aljegyzői állásért dr. Finkey József és dr. Finkey Ferenc sárospataki jogtanárok fognak harcolni. NAPI HÍREK. Budapest, január 31 — A királyi pár Cap-Martinban. A ki­rály a jövő hónap 20-án utazik Cap-Martinba. Az uralkodót herceg Liechtenstein, első főudvar­­mester kiséri, aki egész cap-martini tartózko­dása alatt oldalán marad. Ő felsége kíséretében lesznek még gróf Paar főhadsegéd és dr. Kerzl udvari orvos. Gróf Bellegarde, a királyné főud­varmestere, szintén Cap-Martinbe utazik a felséges asszony kíséretéül. — Uj magyar nemes. A király a személye körüli miniszter előterjesztése folytán Salatovics Dániel százados és magya­­ testőrnek, valamint törvényes utódainak a magyar nemességet a «jezernicei» előnév­­vel díjmentesen adományozta.

Next