Pesti Napló, 1897. július (48. évfolyam, 181-211. szám)

1897-07-09 / 189. szám

189. szám Budapest, péntek PESTI NAPLÓ, 1897. julius 9. . — Obstrukció Budapesten, Rómában és Parisban. Meleg van Rómában, meleg Párisban s meleg Budapesten. Mindazonáltal dolgozik a parlament Rómában is, Parisban is, Budapesten is. Itt azonban megszakad a hasonlatosság. Mert Rómában a honatyák le­vonják a tropikus hőség konzekvenciáit és minden szó nélkül darálják le a tárgyalás alatt levő költségvetést, de a kormány nem engedi őket hazamenni. Rómában tehát voltaképpen a kormány obstruál, a képviselők pedig — sze­gények! — hallgatnak. Ezzel szemben Buda­pesten Sima Ferenc úr egymaga beszél ki egy ülést, végül pedig Párisban — és ez a Simaur dicsőségének végét jelenti — akadt egy kép­viselő, aki egymaga kibeszélt három ülést. A dolog távolról sem tréfa. Előttünk fekszik az a beszéd­­koloszus, amelyet Jaurés szocialista képviselő julius 4-én kezdett meg a francia kamarában s csak harmadnap fejezett be. Pedig nem is akart obstruálni, csak éppen a mezőgazdasági krízisről s­­ezzel kapcsolatosan a mezőgazda­­sági szocializmusról fejtette ki nézeteit A szentesi néptribun tehát, aki potom négy órai beszédét is kénytelen volt megszakítani, hogy közben egy kissé megpihenjen: elbújhatik a francia szocialista mögött, aki három teljes ülést tudott szavakkal és nem is súly nélkül való szavakkal megtölteni. Mert hogy megemlítsük, a Jaurés beszédében még Magyarországra is esik utalás, ameny­­nyiben a szocialista képviselő a maga állításainak igazolására hivatkozik a magyar mezőgazdasági munkásokra, akiknek — mióta a szocializmus hódított közöttük — jóval maga­sabb fizetést sikerült kivívniuk. Jaurés tehát azt a három ülést nemcsak szavakkal, hanem adatokkal és szakszerű fejtegetésekkel töltötte ki, amiben már megint előnyösen különbözik a szentesi szónoktól. Egyébként a francia újságok elárulják, hogy a kamara néma meg­adással hagyta maga fölött elzuhogni a rette­netes beszédet s inkább csak a sajtó volt megakadva, hogy miképpen bánjon vele s ne közölje-e a regény helyén, ahol a közönség mégis csak természetesebbnek találja, ha az Utolsó sor végén azt olvassa: Folytatása kö­vetkezik! — Uj kanonok. A király a kalocsai főkáptalan­hoz az utolsó mesterkanonoki állásra, mint értesülünk, dr. Macskovics Pál címzetes kanonokot és érseki iroda­igazgatót nevezte ki. A Lalinovics Gábor őrkanonok halála következtében beálló fokozatos előléptetéseket a hivatalos lap már legközelebb közölni fogja.­­• Az angol királynő vendégei. Viktória angol királynő az angol parlament alsóházának összes tagjait meghívta Windsorba — mint röviden már meg­írtuk — ellensúlyozásául annak, hogy hatvanéves jubileumának ünnepségeire a szertartásmester hibájából az alsóháznak csak néhány tagját hívták meg. Az alsóháznak mind a 670 tagja meg volt híva, s külön felhívtak minden képviselőt, hogy nején kívül két nőrokonát is hozza magával. A parlament főbb tiszt­viselőin és a miniszterek magántitkárain kívül az összes londoni és tekintélyesebb vidéki lapok is meg voltak hiva. A képviselők meg is jelentek mindannyian, csak az ír nemzeti pártot képviselte egyetlen egy képviselő, aki csupán a felesége kívánsá­gára jött el. A királynő vendégeit Londonból hat különvonat vitte Windsorba; a külön­vonat költ­ségeit a királynő magánpénztárából fizették. A királynő Vendégeit szállító különvonaton 1600-an mentek Wind­sorba, ahol Lorne marquis, a királynő veje fogadta őket. Az óriási parkban két zenekar játszott a vendé­gek tiszteletére, akiknek tizenkét nagy sátorban teát, kávét, süteményeket, gyümölcsöt, bort és pezsgőt szol­gáltattak ki. A kíváncsibb vendégek megtekintették a kastély berendezését is. A királyné öt órakor érkezett meg egy kétfogatú kocsiban Coburg hercegnő kísére­tében. Hogy a fogadásnak ne legyen nagyon ünnepé­lyes színezete, a királyné fehér ruhát, fehér tollas ka­lapot és fehér napernyőt viselt. A kocsi a terrasz előtt állott meg és a vendégeket bemutatták a királynőnek. A királyi család többi tagjai, Keresztély herceg neje, Battenberg hercegnő, Lujza hercegnő, Viktória schles­ Aing­ holsteini hercegnő s Henrik porosz herceg neje ez alatt elvegyültek a tömegbe. Bemutatás közben sok képviselő megcsókolta a királyné keztyüs kezét, de a legtöbben csak meghajoltak ,a királyné előtt, aki egy órai időzés után kíséretével együtt visszavonult a kas­télyba. Erre a vendégeket szivarokkal kínálták meg s a fogadtatás véget ért. — Küry Klára beteg. Künt K­lára, a Népszín­ház primadonnája tüdőgyuladásban súlyosan megbete­gedett s most Erzsébet-köruti lakásán ápolják. — Olasz kánikula. Itáliában, mint egy milánói távirat jelenti, néhány nap óta tűrhetetlen a meleg. A hőmérő árnyékban 35—39 fokot mutat. De nemcsak a higany emelkedett, hanem a jég ára is. Egy méter­mázsa jégnek, amely a szezon elején másfél­­ lírába került,­ most hat líra az ára. — Egy osztrák szabadsághős halála. Lev­­ János lovag, a bécsi orvosegyetem volt tanára, aki a bécsi 48-as forradalomban nagy szerepet játszott, teg­nap, mint­ Bécsből jelentik, Hainfeldben meghalt. Az elhunyt volt az, aki 48. március 13-án a Hofburgba vezette a diákokat és Lajos főhercegtől a diákok föl­­fegyverzésére az engedelmet kicsikarta. Rámutatott a Burg térről a Slofburgig csoportosult ezer és ezer em­berre, akik mindenre készek, n­a ezt a követelést nem teljesítik. A főherceg megkérdezte, hogy elvállalja-e a felelősséget a diákok fegyverkezéséből származható ve­szedelemért? Ler ezt válaszolta: — Igen. Családos ember vagyok, fenség, de a fejemet ajánlom föl, hogy a diákság nem fog visszaélni hatalmával. A főherceg erre megadta az engedelmet, ami sokat használt a forradalom ügyének. Ler később is tevékeny részt vett a forradalmi mozgalmakban. Újab­ban a bécsi községtanácsnak is tagja volt s sokszor részt vett tanácskozásaiban. — A görzi herceg-érsek halála. Bécsből te­­legrafálják, hogy ma délután egy ottani szanatórium­ban dr. Zom Endre, görzi hercegérsek, az urak házá­­nak tagja, szívszélhüdés következtében hirtelen meghalt. Az elhunyt, aki sokat vett részt Isztria politikai küz­delmeiben, néhány hét előtt búskomorságba esett, amiért egy szanatóriumba szállították. — J. H. F. I. Ez a négy betű egy új, amerikai intézményt jelent: a Jótékony hölgyek foltozó-intézeté­t. Poétikus és praktikus az a gondolat, ami most New­ Yersey városában néhány bájos hölgynek eszébe jutott. Jótékony bazárt állítottak föl ők, de nem a kopott min­tára, amiben virágot és mindenféle haszonta­lan csecsebecsét árulnak. Ők arra kérték föl a város agglegényeit, özvegyeit és ifjait, hogy jöjjenek el a Lázárukba, de hozzák ma­gukkal régi kertjüiket, harisnyáikat s egyéb ruháikat is, amelyek a nők tündérujjainak javító ügyességére tartanak immár igényt. Ezeket aztán a bazár jótékony hölgyei szemük láttára ujjáteremtik — mérsékelt díjért. Persze, hogy az ötlet pompásan beütött s a­­Jótékony hölgyek foltozó­ intézeten gyorsan fölvirult. Fiatal és éltes urak egyaránt tódultak a bazárba s gyönyörködtek abban,, hogy babrál egy-egy vasútkirálynak leánya az ő viseltes fehérnemű­jükkel. Sőt az amerikai hölgyek ezzel még egy másik jótékony célt is szolgáltak: a saját maguk jótékony célját. Nem egy fiatalember födüzött föl drága há­raséronyi erényeket egy foltozó tündérben, s megkérte az ügyeskedő kezecske tulajdonosnőjét, hogy ezentúl az ő házában, kizárólag az ő fehérneműi javítgatá­sára szentelje idejét — persze, a mézeshetek után ... — A halott pénze. Megemlékeztünk röviden arról a csalásról, amelyet az Első Hazai Takarékpénz­tárnál követett el egy eddig teljesen ismeretlen ember az által, hogy a három hét előtt elhunyt Keller Terézia duna-adonyi magányzónő által megtakarított 63000 fo­rintot hamisított, vagy pedig az ellopott valódi betéti könyvecskével kivette. A budapesti rendőrség ez ügy­ben az adonyi járásbírósággal egyetemben vezeti a vizsgálatot, eredménye annak mindeddig azonban nincs. A takarékpénztárnál azt hiszik, hogy a pénzt nem hamisított könyvecskével vették ki. Az egyes összegek kivétele annál könnyebb volt, mert a könyv egyszerű felmutatásra szólt és így minden nehézség nélkül akárki­­kivehette a pénzt. Azt, hogy ki tette be min­dig a pénzt és ki vette ki, a takarékpénztár alkalma­zottai nem tudják, mert ott, ahol vagy száz ember for­dul meg naponta, nem emlékezhetnek egyes szemé­lyekre. A vizsgálat eddigi adatai szerint nem lehetet­len, hogy a csalást, illetve lopást, két könyv segélyével követte el az asszonynak valami megbízottja. A valódi könyv alapján fölvette az illető a pénzt és egy hamis könyvet mutatott be a valódi összegről Keller Ferenc­­nének. Ezt a körülményt nyomozza most a rendőrség a duna-adonyi járásbírósággal együtt. — Erzsébetfalva nagyközség. Erzsébetfalva lakói vasárnap, 11-ikér­ nagy ünnepélyt rendeznek ab­ból az alkalomból, hogy Erzsébetfalva nagyközséggé lett. Az ünnepi beszédet dr. Kanyurszky György tartja. — Barátnők öngyilkossága. Egy idő óta Pá­risban szinte járványosak lettek az öngyilkosságok. Ma négy fiatal nő ment egyszerre a halálba: a huszonnégy éves Marechal asszony, egy elegáns szabónő; a huszonhat éves Souchal Berta asszony, három gyermek anyja, aki elvált az urától; a huszonhat esztendős Chio Emilia kisasszony és a tizenkilenc éves Ravenel Lucia kisasz­­szony. A négy nő, akik elég jó anyagi viszonyok közt éltek, egy házban lakott. Tegnap este Marechalné szo­bájában mulattak, cigarettáztak és likőrt ittak. Ezután pedig kiömlő széngázzal véget vetettek fiatal életüknek. A négy öngyilkos ismerősei azt hiszik, hogy Mare­chalné, akinek férje az őrültek házában van, régóta gondol a halálra és hogy ő beszélte rá barátnőit az öngyilkosságra. — Faure ezredes, Faure oroszországi útjával foglalkozik most egész Paris. Az amúgy is könnyen lobbanó francia vért most az utiláz g­yötri, a párisi sajtó pedig telve van azoknak az álmoknak leírásával, amelyekről ebben a láz­ban minden oroszbarát francia hallucinál. A Gaulois többek közt azt írja, hogy a cár Faure elnököt pétervári tartózkodása alatt­­ orosz ezredessé fogja kinevezni. Civilembert e földön alig ért valaha ilyen kitüntetés. Faure elnök lesz az első ezredes — így álmodja a Gaulois — aki frakkban és fehér nyakkendőben fog egy ezred katonát vezérelni, de azért a legt­rasszofil­ebb újság se hiszi komolyan, hogy az orosz cár például háború idején is rá fogja bízni egy ezredét Faure-ra. — Hirsch bárónő alapítványai. Hirsch báróné a budapesti izraelita fiu-árvaháznál 1900 forintos ala­pítványt tett s egyúttal megígérte, hogy öt esztendőn keresztül a humánus intézetét évi hatezer forinttal fogja támogatni. — A Ferenc József-rend ú­ lovagja. A hi­vatalos lap mai száma közli, hogy a király a személye körüli miniszter előterjesztésére dr. Menich János Komárom vármegyei nyugalmazott járási , és tisztelet­beli főorvosnak, a közegészségügy terén tett sok évi buzgó és sikeres szolgálatai elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. — Egy postasikkasztó elfogatása. Rendőrsé­günknek határozott sikerei vannak. Ma elfogott Buda­pesten egy postasikkasztót, aki tegnapelőtt szökött meg Németországból. A drezdai rendőrség tegnap értesítette a főkapitányságot, hogy Pirm­ából Vogel postatiszt tizennyolc darab, összesen ötvenezer márkát tartalmazó pénzeslevéllel megszökött. A detektívek ma egész nap keresték Vogelt és este csakugyan megcsípték. Egy detektív ráismert a személyleírás után a lipótmezei Holtspach-féle vendéglőben és letartóztatta. A sikkasztó egy pillanatig sem tagadta kilétét, sőt a sikkasztott pénzt is átadta 9000 márka kivételével, amely összeget már elköltötte. — Árvíz Gömör megyében. Mint miskolci le­velezőnk írja, a múlt csütörtöki orkán és felhőszaka­dás igen sok pusztítást okozott Felső-Nyárád, Felső- Kelecsény, Jákfalva, Dövény, Szuha-Kálló, Sály, Felső- és Alsó-Ábrány, Tisza-Daróc, Mező-Keresztes és Gerej községekben és ezek határaiban. Dr. Tarnay Gyula borsodi alispán ma meleghangú fölhívásban fordul a megye közönségéhez az első segély nyújtása iránt. — Pária tragédiáiból. Szomorú dráma történt Párisban. Egy Marechal nevű varrónő három fiatal varrólánynyal együtt az elmúlt éjszaka öngyilkossá lett; a négy szerencsétlen teremtést úgy találták meg reggel a Rue du Faubourg Poissonnére egy bérházának padlásszobájában megfulladva, holtan. Az asztalon egy levelet találtak, amelyben a négy öngyilkos kijelenti, hogy önként mentek a halálba. De a szomorú tragédia okát egy szóval sem árulják el. Nyilván a nyomor kergette a szegényeket sírba. — Hetvenötéves Otelló. Mint Pétervárról telegrafálják, egy Murkievits nevű hetvenötéves­ föld­­mivelő féltékenységből először szomszédját, aztán saját nejét lőtte agyon, akivel már negyven év óta házas­ságban élt. — Eltűnt pénzeslevél. Pirnából, Szászország egyik városából jelentik, hogy e hónap hetedikén egy negyvenezer márkás pénzeslevél, amelyet az ottani tartományi takarékpénztár a drezdai Sächsische Bank címére feladott, eltűnt. A lopással Vogel postafogalma­zót gyanúsítják, aki ma reggel két napi szabadságra elutazott Pirnából.­­ Egy hajó a teszrakomány a tengerben. Fiume mellett a tenger rendesen csöndes, különösen kánikulai időben. A napokban azonban aligha volt csöndes a tenger, mert még a halak is megittasod­­hattak a tömérdek szesztől, amit a habok közé öntöt­tek. Úgy történt a dolog, hogy a Villám­gőzös egész hajórakomány szeszt hozott Fiuméba, de ott olyan vámot akartak rá kivetni, amely nagyobb volt, mint az egész rakomány értéke. Ezért aztán az összes spirituszt inkább a tengerbe öntötték, amelynek habjai ez alka­lommal bizonyára csapongóbb kedvvel táncoltak, mint rendesen. — Öngyilkos testvérek. Megírtuk tegnap, hogy egy brünni szállodában Littván Jakab nyugalmazott főhadnagy ■és Paula nővére agyonlőtték magukat. Több levelet hagytak hátra, amelyekből kitűnik, hogy a fő­hadnagy becsületbírósági eljárás alatt állott, s attól félt, hogy megfosztják rangjától. Egy külön levelet irt az öngyilkos főhadnagy Cserják kapitánynak, volt felebb­­valójának, aki véleménye szerint legnagyobb ellensége volt. Ezt a kapitányt a­­főhadnagy nővére néhány nap előtt az utcán inzultálta s napernyőjével meg akarta verni. Cserják kapitány megragadta a leány karját s a rendőrséghez vitte, ahol az esetről jegyzőkönyvet vet­tek föl. Tegnap azután a 3-ik gyalogezred becsület­­bírósága egy levelet kapott Littván Paulától, amelyben elmondta, hogy azt a kapitányt, aki fivérét szerencsét­lenné tette,, a nyílt utcán elverte. Hogy ezt normális állapotban követte el, írta, kitűnik majd a hullavizsgá­latnál. A leány az öngyilkosság előtt Munkácson élő anyjának is levelet küldött, amelyben azt írta, hogy büszke lehet arra, hogy oly bátor gyermekei vannak.

Next