Pesti Napló, 1897. augusztus (48. évfolyam, 212-242. szám)

1897-08-03 / 214. szám

214. szám. 1 ■ .......■■■ Budapest, kedd PESTI NAPLÓ, 1897. augusztus 3. — Faure Pétervárott. Faure elnök Oroszorsz­ág tartózkodásának részletes programmját is már végleg megállapították. Eszerint a francia köztársaság elnöke augusztus 23-ikán reggel érkezik Kronstadtba, ahol Miklós cár fogadja és üdvözli. Kronstadtból a cár ven­dégével Péterhofba megy, ahol Faure megérkezése után azonnal meglátogatja az ott időző nagyhercegeket .Aznap a v­endég tiszteletére a péterhofi kastély dísz­termében díszebéd lesz, este pedig díszelőadás, amelyet kedvező­ idő esetén a­ császári parkban tartanak meg. Augusztus 24-ikét az elnök Pétervárott tölti el. Délelőtt a francia nagykövetség palotájában a városi tanács és a francia kolónia küldöttségét fogadja; az utóbbi a lá­togatás' emlékére' vert aranyérmet nyújt át neki. Ké­sőbb az elnök látogatást tesz, fogadja a diplomáciai kart, megtekinti Pétervár nevezetességeit, köztük III. Sándor cár sírját. Este díszebéd lesz a követségnél, utána az elnök bekocsizza a kivilágított várost. A har­madik napot a krasnoje-seloi hadiszemle foglalja le. A negyedik napon az elnök a francia kolónia, a cár, cárnő, és a császári ház tagjait fogadja. A látogatáso­­­­kat az elnök azonnal visszaadja s egyúttal búcsút vesz rá cári pártól. Este az elnök elutazik. — A hercegasszony szobra. Valenceban furcsa módon leplezték le Augier Emil szobrát. Pedig ott volt Faure Felix is, aki most körutat tesz Dél-Franciaor­­szágban. A szobrot Boulanger híres barátnája, D’Use­ s hercegasszony készíttette, illetve ő azt állítja, hogy a saját munkája. Páris művészi körei azonban nem hit­tek a hercegnőnek s el sem fogadták a szobrot az elyseéei Salon számára, holott igazán szép művészi alkotás. Hir szerint Folymiéres képfaragó munkája. A leleplező­ ünnepen Benjamin Constant tartott beszédet, amelyben fejtegette Augier jelentőségét s mellesleg be­szélt a szoborról is, amelyre — mint ő mondta — Uzés hercegnő rávésette a nevét! — A nagybeteg Kozma Sándor, Kozma Sán­dor nyugalmazott királyi főügyész állapota az utolsó napokban — mint őszinte sajnálattal értesülünk — ismét rosszabbra fordult. A Glück-féle szanatóriumból, ahol közéletünknek ezt az általánosan tisztelt alakját ápolták, hazavitték lakására, a Felsőerdősor 12. számú házba, ahol életéért aggódó családjának csaknem min­den tagja állandóan betegágya körül van. — Gyászrovat: Verőcei Balázs Mór, a buda­pesti villamos vasút vezérigazgatója Reimagenben, Né­metországban tegnap délelőtt meghalt. Balázs 1852-ben született Ó-Budán egyszerű polgári családból. A poli­­tecnikumot elvégezve, a közúti villamos vasút szolgá­latába lépett. Ő építette az első budapesti elektromos vasutat s a földalatti vasutat. Érdemeiért vezérigazgatója lett a Villamos-­Társaságnak, s mivel a főváros helyi for­galmának emelése körül is igen nagy érdemeket szerzett, a király a múlt évben verőcei előnévvel és magyar nemességgel tüntette ki. Pár hónappal ezelőtt szívbajt kapott, s orvosainak tanácsára a németországi Neumahr­­fürdőbe ment, ahonnan a minap Manheimba akart utazni. Útközben a vonaton, hirtelen rosszul lett, úgy­hogy Steimagen állomásait ki kellett szállnia. Ott halt meg egy hotelben tegnap délelőtt neje karjai között, akit Portschachból táviratilag hívtak férjéhez. Nején kívül négy gyermeke is siratja halálát. Holttestét hazahoznák Budapestre s csütörtökön fogják eltemetni. Dr.­erényi Ullmann Sándor fővárosi ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Ischlben tegnap délután meg­halt. 1850-ben született Budapesten. Egyetemi tanul­mányait Bécsben kezdette és Budapesten fejezte be s 1873-ban ügyvédi irodát nyitott a fővárosban. Atyja halála után testvérével, Pállal együtt az Akadémiánál 3000 forintos alapítványt tett, amelynek kamataiból évente egy-egy közgazdasági értekezést jutalmaznak. 1881-ben az alsó-árpási kerületben képviselőjelölt volt, de­ kisebbségben maradt, 1884-ben és 1887-ben azon­­­ban már ezt a kerületet képviselte az országgyűlésen­ . Ullmann mint jogi és közgazdasági szakíró is igen sokat dolgozott. Emberbaráti célokra sokat áldozott, a Poliklinikai Egyesületnek és az Izraelita Kézműves- Egyesületnek alapításában nagy érdeme van. 1885-ben igazgatósági tagja lett a Magyar Írók Segélyegyesüle­tének s elnöke volt a Mezőgazdasági Gépgyár-Részvény­társaságnak. Pár hónappal ezelőtt szélütés érte s julius­­elején Ischlbe szállították, ahol tegnap délután meg­halt. Arneth Alfréd titkos tanácsost, a bécsi Akadémia elnökét, mint bécsi levelezőnk jelenti, ma temették el a Szent­ István-templomból. A temetésen jelen volt Rahner főherceg, továbbá Badeni és Gautsch miniszte­rek, az udvar, a diplomácia, a hadsereg, a bécsi és budapesti tudományos akadémiák, a külföldi akadémiák, a reichsrath, az egyetem, a közművelődési egyesület és községtanács képviselői. A holttestet a központi temetőbe vitték és a Bécs város által ajándékozott díszsírhelyen eltemették. A sírnál Suess tanár és dr. Leisehing, az ausztriai múzeum igazgatója mondott­­ gyászbeszédet. Dr. Azmik Ádám, lengyel költő, volt tartomány­­gyűlési képviselő Krakkóban ma reggel elhunyt. Mahunka Alajost, Albertfalva község volt főbirá­­lját ma temették el a Vörös­ Ebereszt Egyesület budai Erzsébet-kórházából. Ballmann György kisdoroghi nyugalmazott plébá­nos 73 éves korában Tevelen meghalt. Özvegy Doár Jánosné Gyimóthfy Erzsébet 36 éves korában Szegzárdon elhunyt. Ligood Blekasted, a storthing egyik radikális tagja, mint Krisztiániából táviratoztak, a múlt hónap 31-én meghalt. — Szeged a német daltársulatok ellen. Sze­gedről táviratozzék nekünk, hogy a városba német komédiás trupp jött s előadást is tartott. A közönség és a sajtó azonban úgy fölháborodott ellene, hogy a rendőrség kénytelen volt az előadásra szóló engedel­­met megvonni. A német daltársulat azonnal elutazott Szegedről. — A kegyestanitórendből. A kegyestanitó­rend egyes házainál az új tagok a következők: Haáz János, Szabó Ignác Budapest­, Tóth György házfőnök, Sárgay Antal, Bán József Kecskemét­, Mati­kó Konr­ád másodházfőnök, Porkoláb József Kis-Szeben, Erdélyi Károly másodházfőnök, Mondik Pál Kolozsvár; Perger Kat. József házfőnök, Pap­ev­ János, Dékay Lajos, Iladay Géza, Gácsér Endre Léva; Palásti Gyula, Brád­ József Magyar- Otár; Saláta Károly Mára-A­maros-Sziget; Pakos János, Voggenhuber Oszkár Nagy-Becskerek; Kroll K­üdolf, Boros Antal, Sáf­rány Károly, Vándor József, Tubán Tibor Nagy- Kanizsa; Czimmermann János, Schüssler Albert Nagy­ Kár­oly; Szapila Antal Nyi­rdt; Etele Károly, Ambrusz­­ter Sándor Privigye; Feld Vilmos, Finda Antal, Fejér Gyula, Alter Béla Rózsahegy; Tóth Pál másodházfőnök Sátoralja- Ujhely; Medveczky János, Rózsa István Sel­mecbánya; Vörös Mátyás, Rozs Lajos Szeged; Farkas Ignác, Balogh Sándor Szent-György; Hannu­g István Tata; Német Károly Temesváry líassa­y János Trencsén; Hévízy János, Hónap­­Sámán; Zs­igmond János, Czweck Sándor, Hatala József, Király Lajos Vác, Hám Sándor, Wittkó József, Jakobinyi Alajos Veszprém. A­l nagy sztrájkok Triesztben. Triesztből táv­iratoztak, hogy ott a sztrájk egyre nagyobb mérvet ölt. Ma reggel, mint egy éjjel érkezett telegramm jelenti, a Stabilimento Teknikoban 1400 munkás, a kályhagyárak­ban 1200­ munkás és a Lloyd-Arzenálban 2500 munkás szüntette be a munkát. A gáz­gyár, a linoleum-gyár és számos más iparvállalat­­munkásai is sztrájkolnak, összesen mintegy tizennyolcezeren. A rendőrség Lambert munkásvezért letartóztatta s emiatt a sztrájk csaknem nyílt lázadássá fajult. A szent Jakab-téren a mun­kások összeütköztek a rendőrökkel, a rendőrkapi­tányság ablakait beverték, s egy csapat rendőrt kővel megdobáltak. Csak egy század katonaság tudta a sztrájkotokat szétosztásra birni. Délután a Piazza Gran­­dán volt nagyobbszabásu tüntetés, úgy hogy a rend­őrség kénytelen volt ismét a katonaság segítségét kérni. Napközben sok embert letartóztattak. .­­..'L — Jubileum. Szép ünnepe volt tegnap a Ganz­­gyárnak. A gyár első levelezője, Gondos Miksa tanár, szolgálati idejének huszonötéves jubileumát ülte. Az igazgatóság nevében Mechwarth András értékes disz­­ajándékot nyújtott át ez alkalomból a jubilánsnak és meleghangú beszédben üdvözölte. Gondos kollégái részéről is szives ovációban részesült.’ Este banker volt a tiszteletére. — Ellopott vasúti pénztár. Az éjszaka ellop­ták a szent­endrei Vicinális vasút kézi pénztárát. A tolvajok nagy ügyességgel és még több furfanggal kiemelték Huber Gyula állom­ásfőnök hálószobájából az ablakon át a­ pénztárul szolgáló kis vasszekrényt akkor, amikor maga az állomásfőnök és két kutyája is a szo­bában aludt. A betörők kifeszitették az ablakot, még pedig, úgy látszik, egy kis gyermek segítségével. Erre vall az, hogy az ablakdeszka porában egy kis lábnyomot találtak. A vasúti raktárból feszitővasakat és vésőket loptak s a mezőn fölfeszitették a szélirányt, egész tar­talmát, mintegy kétszáznegyven forintot, kivették. Ez összegből százharminc forint a társaság pénze volt, a többi az állomásfőnök fizetése, amit tegnap vett föl. A vakmerő bűntettre csak akkor jöttek rá, amikor az állomásfőnök az első vonat elindulása” idejében föl­ébredt. A tolvajokat a csendőrök a pályamunkások között keresik. — Gyermekek köztársasága Amerikában. ■New-York szomszédságában Libreville mellett van vagy három esztendő óta egy önálló­, «állam», amelynek la­kói közül a legidősebb néni több­ tizenhét évesnél, ösz­­szesen kétszáz gyermek lakja, fiuk és lányok vegyest. A «köztársaság» alapítója és jelenlegi elnöke egy George nevű fiú, aki tizennégy szenátorral és nyolc képviselővel egyetemben korhiányoz. A szenátus tag­jait két hétre választják meg, a képviselőket hetenként. Bűnesetekben az esküdtszék u­tóárib ítéletet és pénzbír­ságban marasztalja el a vádlottakat. Minden polgár adót fizet kivétel nélkül,, az­­állam pedig a horgony­lemezekből való pénzt készítteti­, amelynek névértéke egy centtől egy dollárig terjed. Három állami épület van, amelyekben a posta, a távíró, a bank, a kórház és a törvényszék vannak elhelyezve; ezek fából készül­tek, a többi lakóházak ellenben ponyvasátorok. Vala­mennyi polgár iskolába jár és a tanító, aki huszonöt éves, naponta átjár a szomszéd­ területről, éjszakára azonban nem tűrik meg a köztársaságban. Munkára senki sincs kötelezve, csakhogy az, aki nem dolgozik, nem is kap fizetést. A fiúk a földet mivelik és kertész­kednek, a leányok főznek és varrnak. Néhány fiú hiva­talt vállalt, kettő ügyvédeskedik és három korcsmát nyitott. A lakosság csak fél napig dolgozik, a többi idejét tanulásnak és szórakozásnak szenteli. — Jótékonycélú előadás. Komáromban az otthon időző egyetemi polgárok augusztus 12-én az iskola és árvaház javára jótékonycélú műkedvelői elő­adást rendeznek, amelyen Hercseg Ferencnek A három testőr című bohózata kerül­ színre. A darabban a főbb szerepeket Freystadti Elza, Vizkelety Mariska, Fü­löp és Könyves Kálmán játszszák. Az előadás iránt város­szerte nagy az érdeklődés. — Újabb petroleum-robbanás. A szepesvár­aljai szerencsétlenség, mint miskolci levelezőnk távira­­tozza, Felső-Sajón megismétlődött. Ott is az árvíz volt a katasztrófa oka. Egy petroleumos pincébe behatolt a viz s az egyik hordó explodált. Két ember, köztük a kereskedő — aki azért volt a pincében, hogy portéká­ját­ megmentse — meghalt, hatan pedig súlyosan meg­sebesültek.­­ Itt említjük meg azt is, hogy a szepes­­váraljai robbanást, mint eddig a vizsgálat kiderítette, vétkes gondatlanság idézte elő. A Lukács-féle pincében, ahonnan a felgyülemlett vizet akarták kiszivattyúzni, égő gyertya idézte elő a robbanást. Az eddigi adatok szerint tíz ember volt a pincében s mind oly nagyfokú égési sebeket szenvedtek, hogy közülök alig marad egy-kettő életben. Kottler Mihály inas már meg is halt, többen pedig a halállal vívódnak. Súlyos sérüléseket szenvedett: Hercz Ignác cipész és leánya, Ernesztin, egy napszámos, a tiz éves Gavulics Viktor, Kozik réz­műves és egy cseléd; könnyebben megsérült Hercz cipész másik lánya, Irén, Lukács asztalosmester és Kralyik asztalosinas.­­ A nyomor halottja, Lintner Ferenc iglói bádogost tegnapelőtt fölakasztva, holtan találták a kotterbachi­ erdőben. A szerencsétlen ember családjával a legnagyobb nyomorban tengődött s hetekig járkált mindenfelé, hogy állást kaphasson, de hiába. Végső kétségbeesésében a kotterbachi erdőségekben fölakasz­totta magát. Zsebében megható levelet találtak, amely­ben elbúcsúzik családjától. — Gyilkos varrónő. Mint Bécsből telefonálják, Skoda Emilia odavaló divatárusnő ellen ma délután a saját üzletében gyilkos merényletet követtek el. Egy Moucek Hedvig nevű varrónő délután két óra­­tájban bement az üzletébe s ruhanemüeket akart neki eladni. Mikor az üzletből távozni készült, a varrónő lármát ütött, hogy erszényét kilopták a zsebéből. A divatárusnő nagyon megsértődött, mire a varrónő is lecsöndesedett s azt mondta, hogy valószínűleg ott­hon feledte a tárcáját. Skoda Emilia hátat for­dított a varrónőnek, aki ebben a pillanatban előrántott egy kést a zsebéből, és a divatárus­­nőn több szúrást ejtett. Az asszonynak még volt annyi ereje, hogy kifutott az utcára és segítségért kiáltott. Moucek Hedviget rögtön letartóztatták. Azt vallja, hogy csupán lopni akart, mert nem volt mit ennie, de valószínű, hogy előre készült a gyilkosságra, mert egy üveg kloroformot s egy csomó zsineget is találtak a zsebében. Skoda Emilia sebei igen súlyosak, de nem életveszélyesek.­­ Megmérgezett gyermekek. Farkas Mihály szegedi tanyásgazda feleségével tegnapelőtt délután át­lendült a szomszédba, kis gyermekeit magukra hagyva otthon. A négy esztendős Viktória és a tizenhat hóna­pos Imre egy ideig szépen játszottak, de a kicsike időközben éhes lett. Húga, hogy a fiúcskát elcsitítsa, elment magot szedni. Talált is és mind aketten eddegélni kezdtek, de kis idő múlva Imre újra sírni kezdett fájdalmasan. Nénje becipelte a tanyaház udvarára, de ott ő is rosszul lett és a földre rogyott. A szülők csak késő este jöttek haza s nagy rémületükre a gyermeke­ket tajtékos szájjal, görcsösen rángatózva találták a földön fetrengve. Rögtön orvost hivattak, aki első pillantásra észrevette, hogy a két kisgyermek növény­méreg áldozata. Ellenmérget adott be nekik, de csak a leánykát sikerült megmentenie. A fiúcska még aznap meghalt. — Halálos lovaglás. Berlinből jjelentik, Fech gróf ismert német űrlovas néhány nap előtt a karls­­horsti akadályversenyen lebukott lováról s oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy tegnap Berlinben Bergman tanár klinikáján meghalt. Fech gróf egyike volt a leg­gazdagabb német istállótulajdonosoknak s mintegy huszonöt millió frank vagyont hagyott hátra. Istállóját öcscse, aki vagyonát örökölte, fentartja. Érdekes, hogy kilenc esztendővel ezelőtt ugyanazon a napon, amelyen Fech gróf oly szerencsétlenül járt, a karlshorsti pá­lyán Osten kapitány leesett lováról s azonnal meghalt A karlshorsti lóversenyek történetében ez volt az első halálos eset s azóta Fech gróf balesetéig nagyobb ka­tasztrófa nem történt. — A moszkvai orvosi kongresszus. A moszkvai nemzetközi orvosi kongresszus magyar bi­zottsága a kongresszus tagjai számára a következő tudnivalókat teszi közzé: A rendes tagoknak tegnap érkezett igazolványát és szabadjegyét azonnal szétküldték. Azon tagoknak, akik háromszoros fölszólítás után sem írták meg az útirányt, a bizottság jelölte ki, Granicán át Kiev felé vissza. Némely tag utólagosan más útirányt óhajtott, amit a bizottság Moszkvában haladéktalanul tudatott, de a módosítást ott figyelembe már nem vették. A­­rendkívüli tagok névjegyzéke és úti iránya az orosz postán elveszett s azt a magyar bizottságnak másod­példányban kellett sürgősen Moszkvába küldenie s ezért tagsági jegyeiket csak későbben kaphatják meg a ren­des tagoknál. A bizottság figyelmezteti a tagokat, hogy a fehérszínű vasúti igazolványokat a hátulsó lapok­ aláírják. — Lopás egy múzeumban. A lausannei kan­­tonmúzeumban tegnap éjjel nagy lopás történt. A tol­vajok tömérdek értékes műtárgyat vittek el. A hatóság még nem akadt nyomukra.

Next