Pesti Napló, 1898. május (49. évfolyam, 120-149. szám)
1898-05-01 / 120. szám
2 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1898. május 1. ISO. szám Mi sem vagyunk még anyira, hogy a nagyszájú amerikai demagógia iránt való gyöngédségből még kimondani se merjük, hogy igenis örvendenénk, ha az amerikai gőg megkapná a hozzá méltó leckét. Vagy volna talán okunk dédelgetni ezt a nemzetet, mely kapzsi vámpolitikájával árucikkeinket területéről kiszorította, míg mi elég jámborak vagyunk, hogy biztosító társulatait, melyeket Németországból, Svájcból, Oroszországból rég kitiltottak, továbbra is megtűrjük ? Talán okunk van különös gyengédséget tanúsítani ama nép iránt, melynek lelketlen s egyes nagy vállalkozók zsoldjában álló rendőrsége a szegény magyar és tót munkásokat, mivel a rajtok elkövetett igazságtalanságok miatt zajongani merészeltek, rakásra lőtte, s mely nemzetnek esküdtszékei ezeket a gyilkosokat fölmentették ? Ne csodálkozzanak az amerikaiak azon, hogy politikájuk Európában nem népszerű. A szédelgés, kapzsiság, rútt hazudozás és álszenteskedés, mely az ez idő szerinti amerikai közszellemet mozgatja, nem lehet rokonszenves oly nemzetek előtt, akik még adnak valamit a jogra. Az amerikai közszellem jelenkori nyilvánulásai éles ellentétben állanak azokkal a jogelvekkel, amelyeken a mi egész akarai rendszerünk nyugszik s mely a történeti jogot nem küszöbölheti ki anélkül, hogy egész világrészünket oda ne dobja a fölforgatásnak. Az amerikai politika mindannak a megtagadása, ami előttünk s az európai régi népek előtt szent és sérthetetlen. A Kuba, ellen való vállalkozásban pedig ennek a politikának összes visszataszító vonásai hatványozott alakban mutatkoznak. Ferenc József királyunknak pedig hagyjanak békét az amerikai matadorok, mert ők e nemes uralkodónak gondolkozását s azokat az érzelmeket, amelyekkel iránta nemcsak alattvalói, de a civilizált európai világ milliói viseltetnek, megérteni úgy sem képesek. az általános riadalomra szintén kinézett az öltözőjéből, ijedten mesélte, hogy délután együtt tartoizott vele a Mária Terézia-kávéházban s huszonnyolc partié közül nem nyert meg ötnél többet... — És hova ment a kávéházból ? — kiáltotta Lászlóffy remegve. — úgy gondolom, hogy haza, a lakására.. . Legalább a kávéházban azt mondta, hogy fölszalad egy pillanatra a kabátjáért. .. A titkár, aki valamivel nyugodtabb volt, gyorsan előhívta Samut, a színházi szolgát. — El fog kocsizni a Sirály úr lakására és — bár félholtan is — idehozza. Ha nincs otthon, sorra járja a kávéházakat, ahova Sirály úr járni szokott. .. Frakkert vegyen, a legjobb frakkert, egy-kettő .. . - Samu kirohant az utcára, Lászlóffy a haját tépve száguldott a színpadon föl s alá, a főrendező húsz aranyat ígért annak, aki a Claudius szerepébe próba nélkül beugrik, de mivel a darabot jóformán senki sem ismerte, nem akadt elfogadható vállalkozó ... Bossányi Ida, aki időközben szintén végzett a toalettjével, elfogta a vérszomjas igazgatót: — Mi az, kedves öregem, mi történt? Lászlóffy akkorát kiáltott, hogy még a zsinórpadlás díszletei is megremegtek. — Ne lábatlankodjék, mert semmiért se állok jót. . . Menjen, menjen, ha az élete kedves. . . A nézőtéren már zajongott a közönség, sokan a lábukkal doboltak, a páholyokból ijedten néztek a színpad felé és egyszerre Budapest, április 30. Az utolsó állomás. Az osztrák kvótabizottság tegnapi üléséről a Neue Freie Presse a következőket jelenti: «Az osztrák bizottság semmi esetre sem hajlandó új alapon tárgyalni, hanem szigorúan ragaszkodik eddigi előterjesztéseihez. A magyar küldöttség tehát ennek a határozatnak értelmében fog választ nyerni. Egyidejűleg indítványozni fogják, hogy szóbeli tárgyalás útján állapodjanak meg, mert a további üzenetváltás nem vezet célra. A legutóbbi szóbeli tárgyalások Budapesten voltak. Ha magyar bizottság elfogadja a szóbeli tárgyalásokra vonatkozó előterjesztést — amiben Bécsben nem kételkednek — akkor mostani konferenciák Bécsben lesznek. Hogy megállapodásra jutnának, ahhoz kevés a remény. Ha Bécsben nem kételkednek abban, hogy a magyar bizottság egy ily értelmű üzenet dacára is belemegy a szóbeli tárgyalásokba, nekünk ez irányban erős kétségeink vannak. Egyáltalában nem értjük az adott körülmények között, mire való az új tárgyalás. A magyar üzenet világos kijelentése szerint újabb összejövetelnek nem lehet sem oka, sem célja, mihelyt az osztrákok régi, teljesen tarthatatlan számítási alapokhoz ragaszkodnak. Ha minden várakozás ellenére a magyar bizottság mégis elfogadná az osztrákok meghívását, akkor legalább fejezzék be gyorsan ezt a szerencsétlen kísérletet. A kvóta-ügyre vonatkozó parlamenti alkudozásoknak ez utolsó állomásán legjobb lesz az expressz-vonatok sebességével átrobogni. A továbbiakért a felelősség egész súlya úgyis kizárólag az osztrákokat terheli. A prágai Narodni Liszti a kvótabizottság üléséről a következőket jelenti: A két óra hosszat tartott és nagyon mozgalmas ülésen Beer előadó egy csomó adatot mutatott be, melyet az osztrák pénzügyminisztérium terjeszti«*»**»" Azelőadó beszéde után Fort képviseld az uj cseh klub n»v^3in annak a kivánságnak*artottT^l^estf“hogy a kvótakérdést az egyforma jogok é^Tegyforma kötelességek alapelve szerint oldják meg és hogy a politikai paritásnak a pénzügyi szolgáltatások paritása feleljen meg. Az ülésen Kaitzl pénzügyminiszter is fölszólalt, a preciputum esetleges megszüntetéséről való híres vitában pedig leginkább Abrahamovicz lovag, dr. Menger, dr. Fort, gróf Zedtivitz vettek részt. A szavazás eredménye a bizottság tagjai közt majdnem összeütközést támasztott. A képviselőház munkarendje. Tegnapi és mai ülésén a képviselőház végzett mindazokkal a javaslatokkal és jelentésekkel, amelyek még tárgyalásra készen voltak. A szövetkezeti javaslat tárgyalásával a bizottságok nem készültek még el, éppen ezért a jövő hét elején szünetes napjai és igen apró ülései lesznek a Háznak. Hétfőn, május 2-án, nincs ülés, kedden pedig csak déli 12 órakor lesz párperces ülés, amelyen harmadik olvasásban fogadják el a ma letárgyalt erdőkezelési törvényjavaslatot. A szövetkezeti javaslat tárgyalását a legjobb esetben a jövő hét végén kezdhetik meg. A képviselőház pénzügyi bizottsága hétfőn, május 2-án, délelőtt tizenegy órakor ülést tart, amelyen a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslatot tárgyalja. Négy képviselőválasztás. Az utolsó három nap alatt három országgyűlési képviselő mondott le mandátumáról, s a megüresedett mandátumok száma már a legközelebbi napokban négyre fog növekedni. Justh György lemondott stubnyai mandátumáról, mert főispán lett, Csipkay Károly a breznóbányai mandátumot tette le, mert közigazgatási bíróvá nevezték ki, gróf Festetich Andor, a volt földmivelési miniszter magántermészetű okokból mondott le az óbudai kerület mandátumáról, legközelebb pedig Fenyvessy Ferencnek veszprémi főispánná való kinevezését várják, mikor a pápai kerületnek kell helyébe új képviselőt választania. Mind a négy kerületben már megindult a kombináció az új váasztásra, és szabadelvű párti jelöltet emlegetnek mind a négy helyen. Stubnyán a volt képviselő öcscsét, Justh Ferencet akarják megválasztani, Breznóbányán a szabadelvű párt Osztoluczky Gyula odavaló földbirtokost lépteti föl, az óbudai kerületben pedig a választók haraszti Jellinek Henrik, a Közúti Vasúti Társaság igazgatója körül csoportosulnak. A pápai kerület végül dr. Hegedűs Lórántot, Hegedűs Sándor nagytehetségű fiát szeretné képzelőjéül. A négy közül a legérdekesebb az óbudai kerület sorsa, mert a jelen országgyűlésre most választja meg harmadízben a képviselőjét. Az osztrák pénzügyminiszter a kiegyezési javaslatokról. Bilinszki volt pénzügyminiszter minap a lembergi Czas munkatársával beszélgetett. Megelégedéssel említette, hogy utódja, dr. Kaizl minden változtatás nélkül akceptálta az általa, Bilinszki által készített kiegyezési javaslatokat. A Czas most a következő kommünikét teszi közzé: Bécsből jelentik nekünk, hogy dr. Kaizl a kiegyezési javaslatokat, melyeket dr. Bilinszkitől átvett, minden változtatás nélkül beterjesztette, ebből még nem igazgató egyszerre fölismerte a férfiban Sirályt, a megszökött Claudiust . . . Lászlóffy remegve kapott a homlokához, de rögtön magához tért kábultságából; feldühödött tigrisként vetette magát a mit sem sejtő művészre . .. Előbb artikulálatlan hangokat hallatott, de csakhamar visszanyerte beszélő képességét, és míg a boldogtalan Sirály rémülten a falhoz lapult, piszkos lavinaként ömlött ki belőle mindaz a szitok és káromkodás, amit másfél óra óta magába fojtott... — Nyomorult, ordította, — megöllek, agyontaposlak, megfojtalak! ... Agyontaposlak, mint ahogy te agyontapostál ma este, ahogy megőszült vén fejemet a sárba rúgtad . . . Ezért dolgoztam, ezért vesződtem negyven évig, hogy egy gaz siheder nyomorultul tönkretegyen... De most állj talpra, védd magad, ha az életed kedves . .. Fojtogatni kezdte a támolygó Sirályt, aki magából kikelve, ziháló mellel védekezett... Oly ijesztő küzdelem volt, hogy a fiatalasszony, aki az imént még a Sirály karjába kapaszkodott, rémülten sikoltozni kezdett: — Segítség! Gyilkos! Segítség! A kiáltozásra csakhamar összegyűlt néhány csatangoló éjjeli alak, s a klinika előtt állomásozó rendőr is szokatlan gyorsasággal a helyszínen termett ... A lármára mind aketten magukhoz tértek, az igazgató lélekzet után kapkodott és a homlokát törülgette, Sirály szemére húzta a kalapját.. . És a rendőr hivatalos buzgósággal így szólott: — Halljam mindenekelőtt a tényálladékot... az a hir terjedt el, hogy valaki rosszul lett odafenn. . . Samu, aki tizenöt perc múlva előkerült, megdöbbenve jelentette, hogy Sirályt sehol sem látták. . . Mi történjék most, hogyan segítsenek, hogy mentsék meg a boldogtalan színház becsületét? Lászlóffy a kulisszákat verte, Tarkó sápadtan lapult meg az ügyelői polc mögött, a titkár pedig magára öltötte a fekete kabátját. . . És nyolc felé, negyvenöt perccel azután, hogy az előadást kezdeni kellett volna, a titkár fogvacogva állt ki a függöny elé, hogy szomorúan jelentse: — Közbejött akadályok miatt Claudius elmarad és helyette Rosenkranz és Güldenstein kerül színre ... Bossányi Ida ideggörcsöket kapott az öltözőjében, a direktor fojtogatni kezdett néhány ártatlan munkást, a pénztáros pedig jóval tíz óra utánig fizette vissza a pénzeket a bilétákért . ^ . / * Tizenegy óra felé járt az idő, mikor Lászlóffy, zöld havelockjába burkolózva, magányosan haza ballagott a lakása felé. Rideg agglegényi lakás volt, ahol a haragos direktor önmaga főzte meg esténkint a beáját, hajnalig is pepecselve a kéziratokon, melyeket a színházhoz benyújtottak ... A Máriautcán már alig járt néhány elkésett orvostanhallgató, csönd volt, csak az Üllői útról hallatszott idáig az utolsó villamos kocsi csöngetése . . . Lászlóffy sötéten rágta a Virginiáját, mikor a József utca keresztezésénél hirtelen gyökeret vertek a lábai; egy háromemeletes ház kapujából egy fiatal pár lépett ki a homályos utcára, s a sasszemű