Pesti Napló, 1898. július (49. évfolyam, 180-210. szám)
1898-07-01 / 180. szám
lami szám. Budapest, péntek 1898. julius 13 _________PESTI NAPLÓ.________ hogy az a felfogás bizonyult helyesnek, melyet tegnap mi is kifejeztünk: a nagy csapás nem országos, bár az országnak igen jelentékeny részét sújtja. Alább közöljük azokat a számításokat, melyeket a kárra vonatkozólag a dologba avatott szakemberek tettek s ezek szerint mintegy 55—60 millió forintra becsülhető a Mr az egész országban. Ebben a veszendőbe ment óriási összegben körülbelül 70.000 gazda részes és pedig a legkülömbözőbb birtokos osztályokból. A nagy kárösszegből csak mintegy 10 millió forint fog a biztosítás révén megtérülni, mert aránylag csekély hányad, alig ötödrész van biztosítva Magyarország földeiből. A jégkárnak ilyen ritka óriási példája természetesen roppant nagy munkát ad a biztosítás és kártérítés lebonyolítása tekintetében; ez a munka már javában folyik s az ország minden vidékén jókedvű aratók helyett kárbecslők járják a földeket. * A pusztításról a következő táviratokat kaptuk: Tál a Dunán. A Csepelszigeten Tököl községben a vihar és a jéggel vegyes eső borzasztó rombolást vitt végbe. Az irtózatos erejű szélvész félméter átmérőjű fákat tört ketté derékban. A tojásnagyságú jégdarabok ablakokat zúztak be és más pusztításokat okoztak. Alig van épület, melyet a vihar meg nem rongált volna. Esztergom megye dunántúli részében nagy jégverés volt. Kúrál, Fámád és Kéty községekben a diónagyságú jég a határt elverte. A jég a hercegprímás birtokain is óriási pusztítást vitt végbe. Fehér megyében mindenütt nagy a pusztulás. A legtöbbet talán maga a székváros, Székesfehérvár környéke szenvedett. Az utakat itt mindenütt tövestül kicsavart fák zárták el. A kukoricából alig maradt egyéb, csak a levélzet és a szár erős rostozata. A szőlőket mindenütt tönkretette, kiváltképp az új amerikai szőlőtelepet, melyben alig maradt ép tőke. A gyümölcsfákban is óriási a kár. Csak a középhegyi és homoki telepeket kímélte meg a jég. A megyéből mindenünnen szomorú jelentések érkeznek. Inota, Moha, Keresztes, Iszka-Szt.-György, Pátka, Csala és kelet felé Kisfaludtól Velencén át Tétényig mindent elvert a diónagyságú jég. A vihar a telefonközlekedést teljesen elrontotta, mert a távíróoszlopokat kiszakította. Sürgönyözni Budapest felé már lehet, de telefonozni még nem. Nagy és teljes a kár Pákozd, Nadap, Velence, Nyék, Martonvásár és különösen Érd környékén. Diófáról azt írják nekünk, hogy ott félóráig tartott a jégvihar s az egész határt tönkretette. A kárvallott vidék nagy részén a nyomorúság oly nagy, hogy segélyre fognak a gazdák szorulni, a gabona learatásánál még a munka sem fog megtérülni. Zala megyében a tegnap bejelentetteken kívül Siófokon és Kacorlakon tett nagy kárt a vihar. Siófokon kiváltképp a szőlők szenvedtek. Baranya megyében a jeges, pusztító zivatar tegnap éjjel fél egy órakor Pécs és környéke fölött szakadt le, nagy károkat okozva. Az alantabb fekvő utcákban méternyi magasságra torlódott össze a jég. A víz behatolt a pincékbe és a házakba s a veteményekben, amelyek szépen állottak, a diónagyságú jégdarabok tetemes kárt okoztak. Szerencsére azonban a jég csak a kisebb táblákra csapott le. A Nagy-Alföldön, Fest megyében Szent-Márton-Kátáról írják, hogy ott a mondott napon este 10 órakor iszonyú jégvihar pusztított. A tyúktojásnál nagyobb jég teljesen tönkre tette a vetést s a szőlőt és gyümölcsfákat teljesen letarolta. A jég olyan rétegben borította a földet, hogy másnap délben, pedig a meleg 22 fokos volt, az árkokban s a kicsépelt kalászu összetört szalmaszálak tövében nagy jégdarabok voltak láthatók. A folytonos esőzés a még megmaradt termést elrothadással fenyegeti. Békés megyében, mint Kétegyházáról táviratoztak, a jégverés Kurtics, Lökösháza, Kevermes, Kovácsháza, Kunágota és a szomszédos aradmegyei Ottlaka, Elek községek és Kétegyháza határának összes termését teljesen elpusztította. Sok helyen egyetlen gabona és kukoricaszár sem maradt. Eleken a községháza pléhtetejét iszonyúan megrongálta. Állatokban is nagy a kár. A károsodott gazdák közül csak kevés biztosította földjét s igy a kétségbeesés leírhatatlan. Szeged környékéről a tegnap este elvonult jeges zivatar okozta kárról ma megdöbbentő jelentések érkeztek. A szatymazi, domaszéki és mórahalmi kapitányságok szenvedtek legtöbbet. Ott néhol teljesen tönkrement minden. A külterület sok más helyén csak harmadában, illetőleg felében pusztult el a szépen mutatkozott termés. A tapai rét jókora része is le van tarolva. Diónagyságu jégdarabok estek. Szerencsére a jég záporral vegyest csak ritkán hullott s igy jóval kevesebb kárt tehetett, de a kár igy is igen nagy. Arad megyében, mint aradi tudósítónk táviratozza, az Arad határán az éjjel ártalom nélkül átvonult rémes zivatar az északnyugati járásokban iszonyú kárt tett. A búzát nemcsak kiszemezte, még a szalmáját is összetörte. Báró Bánhidy birtokán, Lökösházán, a vihar a feleseket koldusbotra juttatta. Szemlakon is nagy a kár. Kisjenön tegnap este tíz óra körül iszonyú jégverés pusztította el a termést s házakban is nagy kárt okozott. A színházban az asszonyok és leányok az ijedtségtől elájultak. Az előadást félbe kellett szakítani. Aradon másodszor is erős zivatar volt, tíz percig tartott s jég is esett, de kevés. Az itteni biztosítóintézetekhez délután Arad-, Temes-, Békés- és Csanádmegyékből annyian telegrafáltak jégkárbecslő kiküldéséért, hogy azok nem is győzik emberrel. A kár eddig beláthatatlan. A felvidéken, Szatmár megyében tegnap éjjel nagy vihar dühöngött, a jégeső kivált Szatmár környékén, de a megye egyéb vidékein is nagy kárt okozott. Az orkán a székvárosban sok helyütt leszedte a tetőket, ablakokat tört be és fákat tépett ki. Szabolcs megyében Tiszapolgár községben a jég és vihar óriási kárt tett a vetésben és több községben épületeket döntött romba. Abauj-Torna megyében , Kassa és környékén mindent elvert a jég, mely Hétbárson diónagyságu darabokban hullott. Szepes megye: Lőcséről táviratozza tudósítónk, hogy emberemlékezet óta nem volt ott olyan iszonyú förgeteg, mint a tegnapelőtti. A szélvész fákat csavart ki, össze-vissza forgatta a vetést, melyet aztán a jégeső teljesen kicsépelt. A gyümölcstermés is megsemmisült. Vecse községben lecsapott a villám s fölgyujtott egy lakóházat, melyről a széltől gyorsan tovaterjedt a tűz s a község nagy részét elhamvasztotta. Iglóról azt táviratozzák, hogy négy éjjel egymásután volt ott zivatar, anélkül, hogy a Szepességben valami kárt tett volna. De a ma nappal átvonuló óriási zivatar annál szörnyűbb pusztítást végzett. Velbach, Bethlenfalva, Káposztafalva környékén majd minden elpusztult. Nógrád megyében Bodassa-Gyarmaton és környékén tegnap este pusztító jégeső volt, mely óriási károkat okozott. Balassa-Gyarmaton egy házba beütött a villám s a ház, dacára a szakadó esőnek, egy negyedóra alatt teljesen leégett. Szerencsére, emberéletben nem esett kár. A földmivelésügyi minisztérium jelentése. A földművelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól érkezett jelentések a tegnapi viharokról így szólnak: Június 29-én ismét volt néhány helyen jégverés. E károkról, valamint a 27. és 28-án előfordult jégesőkről újabban a következő jelentések érkeztek: Veszprém vármegye devecseri járásában a 27-iki jégeső mintegy tizenöt község határát érte. A jégdarabok galamb- és tyúktojás nagyságúak voltak és több helyen a gabonanemüeket s kapásokat teljesen megsemmisítették ; a veszprémi járásban mintegy tiz község termése semmisült meg. Fejér vármegyének a 29-iki jégverés kivált az alsó felét érte, igen nagy kárral. A kalászosokban előidézett károkon kívül a szépen fejlődött szőlőket is tönkretette. Győr vármegyében a már említett helyeken kívül a Szigetköz és Csilizköz is nagyon megkárosult. Komárom vármegyében az udvardi járás több községe 30—80 százalék kárt szenvedett a jégveréstől, nehánynak termése pedig majdnem teljesen megsemmisült. Az ide közel eső barsmegyei községek is rendkívül nagy károkat szenvedtek. Árpában és búzában a kár 90—100 százalékot is elér. A csallóközi járásban Keszegfalva, Aranyos, Ekel, Nagy- és Kis- Keszi határát a jég nagyrészben elverte, más helyeken is nagy a kár. A tatai járás jégveréstől ment maradt. Pécs város határában is nagy kárt okozott a jégeső, a kárt fokozza a rendkívüli zápor következtében beállott áradás, illetve a hegyekről lezuhanó patakok iszapos kiöntései. Pest vármegye gödöllői járásában 27-én és 28-án volt jégverés, — a már említett károkon kívül a jég Isaszeg, Pécel, Rákos-Csaba, Cinkota, Tarcsa s még más helyek termésében tett nagy károkat Gömör vármegyében a tornallyai, rimaszombati járások károsodása 40—60 százalék. — Nógrádvármegye gácsi járásában a rendkívül nagymérvű erős jégveréssel párosult zivatar több község termését teljesen tönkretette. A kalászosok össze vannak törve s a kertiek levelei és szárai a földön hevernek. Heves vármegyében Hatvanban is volt jégverés, körülbelül 20 százalék kárral. Hont vármegye ipolysági járásában a jégverés az összes vetésekben nagy károkat okozott. Ugocsavármegye tiszántúli járásában némely község határát a jég nagy részben tönkre verte. Aradvármegye eleki járásában 29-én este a sűrü, diónagyságu jég Lökösháza határát teljesen tönkretette. Csanádvármegye nagy részében szintén volt ugyanakkor jégverés nagy károkkal, a mezőhegyesi ménesbirtok egész területét jégeső érte, legnagyobb a kár Kis-Peregen és Kovácsházán. Szabadka Palics határában 29-én este a jégverés 15—25—50 százalék kárt okozott; — a meteorológiai intézet jelentése szerint Szegeden is volt jég; — Szatmár és vidékén a rendkívüli nagy vihar és jégverés a búzában, tengeriben és gyümölcsösökben nagy károkat okozott. Háromszék vármegye kezdi járásában — mint utólag értesülünk — még 25-én nagy károkat okozott a jég és vízáradás. Újabb táviratok szerint Bereg vármegye szolyvai járásában június 29-ről 30-ára virradólag 12 és 3 között óriási vihar, zápor és jégeső volt, mely sok fát tövestől kicsavart vagy letört, szénaboglyákat elhordott, a gabonanemüeket földre terítette és a veteményes kerteket is megkárosította. A mezőkaszonyi és munkácsi járásokban is nagy károkat okozott a rendkívüli vihar és jégverés. Ugocsa vármegye tiszáninneni járását 29-én délután érte a vihar és jég, mely éjfélkor ismétlődött; Csepe, Hetény, Szirma, Nagyszőllős községek határát elverte. A járásbeli községekben átlag 70 százaléka pusztult el a termésnek úgy a kalászosokból, mint a kerti vetemények, gyümölcs és szőlőből is. Komárom vármegye udvardi járásában a mogyorós néhol diónagyságú jég egész 50 százalékig terjedő kárt okozott kivált az árpavetésekben és dohányban. Meteorológiai jelentés. A Országos Meteorológiai Intézet jelentése június 30-án. Az időjárás zivataros jellege egyre tart. Az eső mindenütt zivataros volt s kiterjedt az ország északnyugati és északi megyéire, részben az ország közepére s az Alföldre. 10—20 mm. között esett: Selmecbányán, Magyar-Óvártt, Ó-Gyallán és Ungváron; 5—10 mm. között: Szegeden, Debrecenben és Késmárkon; 5 mm. alatt: Kis-Kartalon, Nagy-Szombatban, Budapesten, Szolnokon, Egerben és Nagyváradon. A Dunántúl, az Alföld déli részén és Erdélyben az idő száraz volt. Jégesőt jelent Szeged, Magyar-Óvár (csekély jeget) és Nagyvárad. Vihar fordult elő egyes tájakon: Nagylak és Szeged, Ungvár és Akna-Szlatina körül. A hőmérséklet tegnap az Alföldön és a keleti megyékben igen magasra emelkedett, elvétve 35 fokra és csak az ország nyugati felében érezhető a hőségnek csökkenése. A kár statisztikája. A nagy pusztulásban tönkrement vetések és általában a semmivé lett anyagi javak értékét pontosan meghatározni, kiváltképpen most, mikor még talán be sem fejeződött a természeti erők romboló munkája, lehetetlen. Csak ha majd mindenünnen részletes és pontos tudósítás lesz arról, hogy kinek mijét-mennyijét pusztította el ez a szomorú emlékezetű néhány nap, akkor lehet csak megállapítani a kár megközelítő számadatait. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter máris intézkedett, hogy minél gyorsabban és pontosabban egybegyűttessenek a pusztulás számszerű adatai, hogy aztán minél hamarább tisztába jöjjön az ország a veszteség méreteivel. Amíg ez a hivatalos kimutatás elkészül, egyéb következtető alapra vagyunk utalva. Ilyenül elég megbízhatóknak mutatkoznak azok az adatok, melyeket a jégkár-biztosítás nyújt, lévén a mezőgazdasági biztosításnak ez az ága Magyarországon központilag szervezve. Ahoz az irodához, melyet az összes hazai biztosítótársaságok a jégkár-ügyek lebonyolítására közösen vezetnek, ma délutánig mintegy tízezer jégkár-cselről érkezett jelentés, együttesen körülbelül tíz millió forintnyi Iár-igénynyel. Tehát közel tízezer gazda visszanyeri a biztosítás révén azt, amitől a természet tombolása megfosztotta. Ez máris elég pontosan megállapítható. Roppant fontos kérdés azonban az, hogy a biztosítottakon kívül még hány gazdát s milyen mértékben sújtott a csapás. Ebben a tekintetben, hibával lévén minden egyéb adatnak, a statisztika és a következtetés segítségével lehet hozzávetőleges számokat megállapítani. A statisztika szerint ugyanis Magyarországon a gazdáknak s birtokosoknak csak mintegy húsz százaléka biztosítja magát jégkár ellenében, ami annyit jelent, hogy nálunk az összes termőterületnek csak ötödrésze van fedezve a jégverés következményei ellen. Ezen az alapon számítva.