Pesti Napló, 1898. július (49. évfolyam, 180-210. szám)

1898-07-01 / 180. szám

lami szám. Budapest, péntek 1898. julius 1­3 _________PESTI NAPLÓ.________ hogy az a felfogás bizonyult helyesnek, melyet tegnap mi is kifejeztünk: a nagy csapás nem országos, bár az országnak igen jelentékeny részét sújtja. Alább közöljük azokat a számításokat, melyeket a kárra vonatkozólag a dologba avatott szakembe­rek tettek s ezek szerint mintegy 55—60 millió forintra becsülhető a Mr az egész ország­ban. Ebben a veszendőbe ment óriási összeg­ben körülbelül 70.000 gazda részes és pedig a legkülömbözőbb birtokos­ osztályokból. A nagy kárösszegből csak mintegy 10 millió forint fog a biztosítás révén megtérülni, mert aránylag csekély hányad, alig ötödrész van biztosítva Magyarország földeiből. A jég­kárnak ilyen ritka óriási példája természe­tesen roppant nagy munkát ad a biztosítás és kártérítés lebonyolítása tekintetében; ez a munka már javában folyik s az ország minden vidékén jókedvű aratók helyett kárbecslők járják a földeket. * A pusztításról a következő táviratokat kaptuk: Tál a Dunán. A Csepelszigeten Tököl községben a vihar és a jéggel vegyes eső borzasztó rombolást vitt végbe. Az irtózatos erejű szélvész félméter átmérőjű fákat tört ketté derékban. A tojásnagyságú jégdarabok ablakokat zúztak be és más pusztításokat okoztak. Alig van épület, melyet a vihar meg nem rongált volna. Esztergom megye dunántúli részében nagy jég­verés volt. Kúrál, Fámád és Kéty községekben a diónagyságú jég a határt elverte. A jég a herceg­­prímás birtokain is óriási pusztítást vitt végbe. Fehér megyében mindenütt nagy a pusztulás. A legtöbbet talán maga a székváros, Székesfehér­vár környéke szenvedett. Az utakat itt mindenütt tövestül kicsavart fák zárták el. A kukoricából alig maradt egyéb, csak a levélzet és a szár erős ros­­tozata. A szőlőket mindenütt tönkretette, kiváltképp az új amerikai szőlőtelepet, melyben alig maradt ép tőke. A gyümölcsfákban is óriási a kár. Csak a középhegyi és homoki telepeket kímélte meg a jég. A megyéből mindenünnen szomorú jelentések ér­keznek. Inota, Moha, Keresztes, Iszka-Szt.-György, Pátka, Csal­a és kelet felé Kisfaludtól Velencén át Tétényig mindent elvert a diónagyságú jég. A vihar a telefonközlekedést teljesen elrontotta, mert a táv­­íróoszlopokat kiszakította. Sürgönyözni Budapest felé már lehet, de telefonozni még nem. Nagy és teljes a kár Pákozd, Nadap, Velence, Nyék, Mar­­tonvásár és különösen Érd környékén. Diófáról azt írják nekünk, hogy ott félóráig tartott a jégvihar s az egész határt tönkretette. A kárvallott vidék nagy részén a nyomorúság oly nagy, hogy segélyre fognak a gazdák szorulni, a gabona learatásánál még a munka sem fog megtérülni. Zala megyében a tegnap bejelentetteken kívül Siófokon és Kacorlakon tett nagy kárt a vihar. Siófokon kiváltképp a szőlők szenvedtek. Baranya megyében a jeges, pusztító zivatar tegnap éjjel fél egy órakor Pécs és környéke fölött szakadt le, nagy károkat okozva. Az alantabb fekvő utcákban méternyi magasságra torlódott össze a jég. A víz behatolt a pincékbe és a házakba s a vete­­ményekben, amelyek szépen állottak, a diónagyságú jégdarabok tetemes kárt okoztak. Szerencsére azon­ban a jég csak a kisebb táblákra csapott le. A Nagy-Alföldön, Fest megyében Szent-Márton-Kátáról írják, hogy ott a mondott napon este 10 órakor iszonyú jégvihar pusztított. A tyúktojásnál nagyobb jég teljesen tönkre tette a vetést s a szőlőt és gyü­mölcsfákat teljesen letarolta. A jég olyan rétegben borította a földet, hogy másnap délben, pedig a meleg 22 fokos volt, az árkokban s a kicsépelt kalászu összetört szalmaszálak tövében nagy jég­darabok voltak láthatók. A folytonos esőzés a még megmaradt termést elrothadással fenyegeti. Békés megyében, mint Kétegyházáról távira­toztak, a jégverés Kurtics, Lökösháza, Kevermes, Kovácsháza, Kunágota és a szomszédos arad­megyei Ottlaka, Elek községek és Kétegyháza határának összes termését teljesen elpusztította. Sok helyen egyetlen gabona és kukoricaszár sem maradt. Eleken a községháza pléhtetejét iszonyúan megrongálta. Állatokban is nagy a kár. A károsodott gazdák kö­zül csak kevés biztosította földjét s igy a kétségbe­esés leírhatatlan. Szeged környékéről a tegnap este elvonult jeges zivatar okozta kárról ma megdöbbentő jelen­tések érkeztek. A szatymazi, domaszéki és mórahalmi kapitányságok szenvedtek legtöbbet. Ott néhol teljesen tönkrement minden. A külterület sok más helyén csak harmadában, illetőleg felében pusztult el a szépen mutatkozott termés. A tapai rét jókora része is le van tarolva. Diónagyságu jégdarabok estek. Szerencsére a jég záporral vegyest csak rit­kán hullott s igy jóval kevesebb kárt tehetett, de a kár igy is igen nagy. Arad megyében, mint aradi tudósítónk táv­­iratozza, az Arad határán az éjjel ártalom nélkül átvonult rémes zivatar az északnyugati járásokban iszonyú kárt tett. A búzát nemcsak kiszemezte, még a szalmáját is összetörte. Báró Bánhidy birto­kán, Lökösházán, a vihar a feleseket koldusbotra juttatta. Szemlakon is nagy a kár. Kisjenön tegnap este tíz óra körül iszonyú jég­verés pusztította el a termést s házakban is nagy kárt okozott. A színházban az asszonyok és leányok az ijedtségtől elájultak. Az előadást félbe kellett szakítani. Aradon másodszor is erős zivatar volt, tíz percig tartott s jég is esett, de kevés. Az itteni biztosító­intézetekhez délután Arad-, Temes-, Békés- és Csanádmegyékből annyian telegrafáltak jégkárbecslő kiküldéséért, hogy azok nem is győzik emberrel. A kár eddig beláthatatlan. A felvidéken, Szatmár megyében tegnap éjjel nagy vihar dühöngött, a jégeső kivált Szatmár környékén, de a megye egyéb vidékein is nagy kárt okozott. Az orkán a székvárosban sok helyütt leszedte a tetőket, ablakokat tört be és fákat tépett ki. Szabolcs megyében Tiszapolgár községben a jég és vihar óriási kárt tett a vetésben és több községben épületeket döntött romba. Abauj-Torna megyében , Kassa és környékén mindent elvert a jég, mely Hétb­árson diónagyságu darabokban hullott. Szepes megye: Lőcséről táviratozza tudósítónk, hogy emberemlékezet óta nem volt ott olyan iszo­nyú förgeteg, mint a tegnapelőtti. A szélvész fákat csavart ki, össze-vissza forgatta a vetést, melyet aztán a jégeső teljesen kicsépelt. A gyümölcstermés is megsemmisült. Vecse községben lecsapott a vil­lám s fölgyujtott egy lakóházat, melyről a széltől gyorsan tovaterjedt a tűz s a község nagy részét elhamvasztotta. Iglóról azt táviratozzák, hogy négy éjjel egy­másután volt ott zivatar, anélkül, hogy a Szepes­­ségben valami kárt tett volna. De a ma nappal átvonuló óriási zivatar annál szörnyűbb pusztítást végzett. Velbach, Bethlenfalva, Káposztafalva kör­nyékén majd minden elpusztult. Nógrád megyében Bodassa-Gyarmaton és kör­nyékén tegnap este pusztító jégeső volt, mely óriási károkat okozott. Balassa-Gyarmaton egy házba beütött a villám s a ház, dacára a szakadó esőnek, egy negyedóra alatt teljesen leégett. Szerencsére, emberéletben nem esett kár.­ ­ A földmivelésügyi minisztérium jelentése. A földművelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól érkezett jelentések a tegnapi viharokról így szólnak: Június 29-én ismét volt néhány helyen jégverés. E károkról, valamint a 27. és 28-án előfordult jégesőkről újabban a következő jelentések ér­keztek: Veszprém vármegye devecseri járásában a 27-iki jégeső mintegy tizenöt község határát érte. A jég­darabok galamb- és tyúktojás nagyságúak voltak és több helyen a gabonanemüeket s kapásokat tel­jesen megsemmisítették ; a veszprémi járásban mintegy tiz község termése semmisült meg. Fejér vármegyének a 29-iki jégverés kivált az alsó felét érte, igen nagy kárral. A kalászo­sokban előidézett károkon kívül a szépen fejlő­dött szőlőket is tönkretette. Győr vármegyében a már említett helyeken kívül a Szigetköz és Csilizköz is nagyon megkárosult. Komárom vármegyé­­ben az udvardi járás több községe 30—80 százalék kárt szenvedett a jégveréstől, nehánynak termése pedig majdnem teljesen megsemmisült. Az ide közel eső barsmegyei községek is rendkívül nagy károkat szenvedtek. Árpában és búzában a kár 90—100 százalékot is elér. A csallóközi járás­ban Keszegfalva, Aranyos, Ekel, Nagy- és Kis- Keszi határát a jég nagyrészben elverte, más helyeken is nagy a kár. A tatai járás jégverés­től ment maradt. Pécs város határában is nagy kárt okozott a jégeső, a kárt fokozza a rendkívüli zápor következtében beállott áradás, illetve a hegyek­ről lezuhanó patakok iszapos kiöntései. Pest várme­gye gödöllői járásában 27-én és 28-án volt jégverés, — a már említett károkon kívül a jég Isaszeg, Pécel, Rákos-Csaba, Cinkota, Tarcsa s még más helyek termésében tett nagy károkat Gömör vár­­megyében a tornallyai, rimaszombati járások károso­dása 40—60 százalék. — Nógrádvármegye gácsi járásában a rendkívül nagymérvű erős jégveréssel párosult zivatar több község termését teljesen tönkre­tette. A kalászosok össze vannak törve s a kertiek levelei és szárai a földön hevernek. Heves vármegyé­ben Hatvanban is volt jégverés, körülbelül 20 szá­zalék kárral. Hont vármegye ipolysági járásában a jégverés az összes vetésekben nagy károkat okozott. Ugocsavármegye tiszántúli járásában némely köz­ség határát a jég nagy részben tönkre verte. Arad­­vármegye eleki­ járásában 29-én­ este a sűrü, diónagy­ságu jég Lökösháza határát teljesen tönkretette. Csanádvármegye nagy részében szintén volt ugyan­akkor jégverés nagy károkkal, a mezőhegyesi ménesbirtok egész területét jégeső érte, legnagyobb a kár Kis-Peregen és Kovácsházán. Szabadka Palics határában 29-én este a jégverés 15—25—50 száza­lék kárt okozott; — a meteorológiai intézet jelen­tése szerint Szegeden is volt jég; — Szatmár és vidékén a rendkívüli nagy vihar és jégverés a búzában, tengeriben és gyümölcsösökben nagy káro­kat okozott. Háromszék vármegye kezdi járásában — mint utólag értesülünk — még 25-én nagy károkat okozott a jég és vízáradás. Újabb táviratok szerint Bereg vármegye szolyvai járásában június 29-ről 30-ára virradólag 12 és 3 között óriási vihar, zápor és jégeső volt, mely sok fát tövestől kicsavart vagy letört, szénaboglyákat elhordott, a gabonanemüeket földre terítette és a veteményes­ kerteket is megkárosította. A mező­­kaszonyi és munkácsi járásokban is nagy károkat okozott a rendkívüli vihar és jégverés. Ugocsa vármegye tiszáninneni járását 29-én dél­után érte a vihar és jég, mely éjfélkor ismétlődött; Csepe, Hetény, Szirma, Nagyszőllős községek hatá­rát elverte. A járásbeli községekben átlag 70 szá­zaléka pusztult el a termésnek úgy a kalászosok­ból, mint a kerti vetemények, gyümölcs és szőlő­ből is. Komárom vármegye udvardi járásában a mo­gyoró­­s néhol diónagyságú jég egész 50 százalékig terjedő kárt okozott kivált az árpavetésekben és dohányban. Meteorológiai jelentés. A Országos Meteorológiai Intézet jelentése június 30-án. Az időjárás zivataros jellege egyre tart. Az eső mindenütt zivataros volt s kiterjedt az ország észak­­nyugati és északi megyéire, részben az ország köze­pére s az Alföldre. 10—20 mm. között esett: Sel­mecbányán, Magyar-Óvártt, Ó-Gyallán és Ungváron; 5—10 mm. között: Szegeden, Debrecenben és Késmárkon; 5 mm. alatt: Kis-Kartalon, Nagy-Szom­­batban, Budapesten, Szolnokon, Egerben és Nagy­váradon. A Dunántúl, az Alföld déli részén és Erdélyben az idő száraz volt. Jégesőt jelent Szeged, Magyar-Óvár (csekély jeget) és Nagyvárad. Vihar fordult elő egyes tájakon: Nagylak és Szeged, Ung­­vár és Akna-Szlatina körül. A hőmérséklet tegnap az Alföldön és a keleti megyékben igen magasra emelkedett, elvétve 35 fokra és csak az ország nyugati felében érezhető a hőségnek csökkenése. A kár statisztikája. A nagy pusztulásban tönkrement veté­sek és általában a semmivé lett anyagi ja­vak értékét pontosan meghatározni, kivált­képpen most, mikor még talán be sem feje­ződött a természeti erők romboló munkája, lehetetlen. Csak ha majd mindenünnen részletes és pontos tudósítás lesz arról, hogy kinek mijét-mennyijét pusztította el ez a szomorú emlékezetű néhány nap, akkor lehet csak megállapítani a kár meg­közelítő számadatait. Darányi Ignác föld­­mivelésügyi miniszter máris intézkedett, hogy minél gyorsabban és pontosabban egybegyűttessenek a pusztulás számszerű adatai, hogy aztán minél hamarább tisztába jöjjön az ország a veszteség méreteivel. Amíg ez a hivatalos kimutatás elkészül, egyéb következtető­ alapra vagyunk utalva. Ilyenül elég megbízhatóknak mutatkoznak azok az adatok, melyeket a jégkár-biztosítás nyújt, lévén a mezőgazdasági biztosításnak ez az ága Magyarországon központilag szer­vezve. Ahoz az irodához, melyet az összes hazai biztosítótársaságok a jégkár-ügyek lebonyo­lítására közösen vezetnek, ma délutánig mintegy tízezer jégkár-cselről érkezett jelen­tés, együttesen körülbelül tíz millió forintnyi I­ár-igénynyel. Tehát közel tízezer gazda visszanyeri a biztosítás révén azt, amitől a természet tombolása megfosztotta. Ez máris elég pon­tosan megállapítható. Roppant fontos kér­dés azonban az, hogy a biztosítottakon kívül még hány gazdát s milyen mértékben súj­tott a csapás. Ebben a tekintetben, hibával lévén min­den egyéb adatnak, a statisztika és a követ­keztetés segítségével lehet hozzávetőleges számokat megállapítani. A statisztika szerint ugyanis Magyarországon a gazdáknak s bir­tokosoknak csak mintegy húsz százaléka bizto­sítja magát jégkár ellenében, ami annyit jelent, hogy nálunk az összes termőterületnek csak ötödrésze van fedezve a jégverés követ­kezményei ellen. Ezen az alapon számítva.

Next