Pesti Napló, 1899. február (50. évfolyam, 32-59. szám)

1899-02-01 / 32. szám

Budapest, szerda PESTI­­NAPLÓ, 1899. február 1. 32. szám. végül, hogy miniszterelnöki dőlések dolgában, ma Széll Kálmán és báró Fejérváry Géza közt ingado­zott a legtöbb vélemény. Kedvezőtlen fordulat. Az összes ellenzéki körökben ma este az a hir járta, hogy a mai nappal a békekilátá­sok tetemesen rosszabbra fordultak s hogy való­színű ugyan az összes tárgyalásoknak szombatig való befejezése, de ez a befejezés a békü­lés végét s a harc folytatását fogja maga után vonni. Ez a a hangulat az ellenzéki békebizottságnak dél­után tartott üléséből áramlott a pártkörökbe, amelyeket azután hamarosan betöltött. Az ellenzéki békebizottság tagjai délután öt órakor jöttek ismét össze a képviselőház eme­leti tanácskozótermében. A vita tárgya ugyanaz volt, amivel már délben is másfél óra hosszat foglalkozott, a kormánynak a garanciák dolgá­ban adott felelete. Fentebb már ismertettük a kormány e válaszának tartalmát, itt újabb ér­tesülésünk alapján még ezeket írhatjuk róla: A kormány elutasítja a személyi garanciákra vonatkozó kérelmet, mivel egy — a béke létre­jöttekor — lelépő kormány tagjai közül senki sem nyújthat garanciát a jövendő reformok dolgában, az új kormánytagok kinevezése pe­dig az uralkodónak képezi alkotmányos jogát. Ezért felajánlja a válasz a pártok kölcsönös garanciáját, s e téren — úgymond — a maga részéről lehető legmesszebb hajlandó menni. A miniszterelnök annak idején hajlandó meg­ismertetni a szabadelvű pártnak teendő előter­jesztéseit, melyekben a feltételeket s ezek jövőbeli teljesítését fővonásaiban ismerteti; ezek elfogadásával s helyeslésével a többség a jövőre nézve is kötelezi magát az elfogadottak keresztülvitelére ; ebben több garanciát láthat az ellenzék, mint egy férfiú nyilatkozatában, akit ma hivatalos minőségében senki sem ismer, s aki nem is tehet kötelező nyilatkozatot. Továbbá hajlandó a miniszterelnök — s ez a legnagyobb engedmény — annak idején a Ház előtt is a föltételekre nézve nyilatkozatot tenni, amely nyilatkozatot előzetesen bemutatnák az ellenzéknek. Hogy e nyilatkozatban foglaltakat a jövendő kormány mily mértékben tartaná magára nézve kötelezőnek, arról természetesen a mai kormányelnök garanciát a legjobb aka­rat mellett sem nyújthat. De mindenesetre erre nézve is a szabadelvű párt garanciája fennál­­lana. A kormánynyilatkozatok teljesen maguk­ban foglalnák az ellenzék elfogadott kívánal­mainak teljesítését, csupán olyasmiről nem le­hetne szó bennük, ami a szabadelvű párt de­­zavuálását, vagy a kormány eddigi politikájá­nak elítélését jelentené. Ezt a választ vette ma este ismét beható bírálat alá az ellenzéki bizottság, melynek több­sége azt elfogadhatatlannak mondotta. Tudva­levő ugyanis, hogy az ellenzékiek a személyi garanciák révén arról akarták magukat biztosí­tani, hogy a jövő kormánynak nem lesznek olyan tagjai, sok olyan, vagy még intranzi­­gensebb kormánypárti álláspontot képviselnek, mint a jelenlegi kormányelnök. A kormány vá­lasza pedig éppen a kérdésnek eme része elől tér ki teljesen, lehetetlennek mondva a sze­mélyi garanciákat. Az ellenzéki bizottság már legutóbbi üzenetében kifejtette, hogy ha a sze­mélyi garanciákra nézve kielégítő feleletet nem kap, összes eddigi engedményeit meg nem tör­ténteknek tekinti. Ma este a kormány válaszár­nak két órán keresztül való vitatása után azt hatá­rozták el, hogy egyszerűen­­értesítik a k­ormányt, hogy a garanciákra vonatkozó válasz nem nyug­tatja meg "őket, s hogy ennek alapján a további tárgyalás meddő volna. Hir szerint már meg is bízták Horánszky Nándort, hogy az ellenzéki nunciumot ilyen értelemben készítse el. Ezt a nuncium-tervezetet csak holnapután, csütörtö­kön tárgyalják, mivel átnyújtása előtt még Széll Kálmánnal kívánnak értekezni. Azt is elhatározta a bizottság, hogy m­ég csak ilyen garanciákkal áll szemben, bele sem megy a házszabályok revíziójának érdem­leges tárgyalásába, mert ha a kormány válaszához ragaszkodik, az ellenzéknek ez az engedménye is megszűnik. Ennélfogva nem tart­ják meg a holnapi ülést, melynek célja lett volna, hogy Gyóni Elek javaslata alapján a házszabályrevízióra vonatkozó előterjesztésüket elkészítsék. Szél Kálmán, aki ma abban a hiszemben utazott Rátótra, hogy azalatt el­készül az ellenzék a házszabályok revíziójával s a kúriai bíráskodással, csak csütörtökön fog értesülni a fordulatról. Az ellenzéki pártkörökben nagy mozgalmat okozott a béke­tárgyalások ilyetén állása, a kormány válaszának tartalmát csak fő vonásai­ban ismerték a párttagok, de mindenütt az hallatszott róla, hogy hangja s tartalma olyan, mintha a kormány maga akarná előidézni a béketárgyalások megszakítását. A legtöbben azt hangoztatták, hogy ez be is fog következni, de sokan — ismerve a békekilátások minden­napos hullámzását — nem bíztak a mai han­gulatban sem s annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy csütörtökig megint jóra fordul majd minden s mégis csak meglesz a béke. ORSZÁGGYŰLÉS Budapest, január 31. A béketárgyalások első kritikája, még­pe­dig kíméletlen kritikája hangzott el ma a kép­viselőháziján. Három név szerinti szavazás meg­­ejtése után Madarász korelnök javasolta, hogy a legközelebbi három napon, melyek közül a középső ünnep, ne tartsanak ülést. Senkinek sem volt kifogása ellene, csak Sima Ferencnek, ki ennek kapcsán tiltakozott a béketárgyalások hosszadalmassága, titokzatossága ellen; szemére hányta a kormánynak, hogy helyén marad, amikor már a korona is más, felelősség nélkül való államférfit delegált a béketárgyalásokra s keserű elégedetlenség szólt a beszédből az ellenzéki bizottság ellen, mely titkolózva, már­­már egyszerű miniszterelnökváltozás kedvéért hajlandó nagy engedményeket tenni s a szövet­kezett ellenzéket leszerelésre bírni. Hirdette Sima, hogy ő és vele még többen, az ilyen békeföltételeket elvetik s a harcot folytatni fogják. A jobboldalról Hegedűs Sándor szólt a korelnök javaslata mellett, mert a­­ szünet a béketárgyalások sikerének csak javára válha­­tik. A rövid felszólalás után a Ház a korelnök javaslatát elfogadta. Sima beszéde minden ol­dalon rossz benyomást tett, talán még kelle­metlenebből érintette az ellenzéket, mint a sza­badelvű pártot. A legtöbben azt hiszik, hogy egyedül áll véleményével, bár úgy látszott, el­lentmond ennek az a tény, hogy a szélsőbal­ról csak ketten szavaztak az elnök javaslata mellett. A legközelebbi ülés tehát szomba­ton lesz. A kép­viselőház illése. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Madarász József korelnök: Megnyitja az­ ülést. Felolvassák a múlt ülés jegyzőkönyvét. Mielőtt ezt hitelesítenék, meg kell ejteni a három szavazást, melyet Hock János, Kubik Béla és Szurmán György ama módosításairól kértek, melyeket tegnap a szom­bati ülés jegyzőkönyvéhez nyújtottak be. Hock má­­sítását 90, Kulikét 115, Szurmánét 120 szótöbbség­gel elvetette a Ház. Az elnök­­ Javasolja, hogy a Ház­fi csütörtöki ünnepre való tekintettel szerdán s pénteken ne tart­son ülést, úgy hogy a legközelebbi ülés szombaton délelőtt 11 órakor lenne. (Helyeslés.) Sima Ferenc: Nem járul hozzá az elnök javas­latához. Akik melegebb érdeklődéssel kisérik a Sláz tanácskozásait (Derültség) Az elnök: Csendet kér. Sima Ferenc:... azok nem lehetnek megelégedve ezek­kel a most folyó béketárgyalásokkal. Maga is csak azért nem szólt eddig, mert várta, hogy a sötét kamará­ban folyó parlamenti mulatságra végre világosság fog jönni. Most fölszólal a hosszú tárgyalások ellen, elítéli azokat, s komoly aggódással nézi azokat a nemzet is. (ügy van­ a szélsőbaloldalon). Az ellen­zék csalás a kormányzási rendszer megbuktatása után teheti le a fegyvert. Egy hét óta vezeti a béke­konferenciát egy felelősség nélküli államférfi, mikor van Magyarországnak felelős minisztériuma. A kor­mány hogyan tartja állásával összeférhetőnek azt, hogy ő felsége megbízásából a konferenciákat a tu­lajdonképpeni felelősség körén kívül álló államférfi vezesse ? Abban a pillanatban, mikor a korona nem a miniszterelnök részére tartotta fenn a tanácskozá­sok vezetését, a konzekvenciát a miniszterelnök úrnak éppúgy, mint az egész kormáynak le kellett volna vonni és rendelkezésére bocsájtani a királynak a miniszteri tárcákat. Ehelyett a­ miniszterelnök azt kívánja, hogy neki szavazzanak meg min­den. Ilyen eredményért az ellenzék a küzdel­­met nem hagyhatja abba, nem azért küz­dött, hogy Bánffyt Lukács kövesse, hanem azért, hogy a rendszert teljesen megbuktassa. Az elnök: Figyelmezteti a szólót, hogy az elnöki javaslatnál maradjon. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kubik Béla: Megokolja, miért nem fogadja el!) Sima Ferenc: A kormány távozzék, mi a küzdelmet addig abba nem hagyjuk, míg a parlamenti helyzet teljesen meg nem változott. Ne számítsanak arra, hogy előbb bármit is megszavaz az ellenzék. Ilyen vége nem lehet a négy hónapi küzdelemnek. A pártoknak hi­vatása volna, hogy felszólítsák a maguk mandatá­­riusait, hogy ne ámítgassanak bennünket itt semmi­féle béke-kisérletezésekkel, (Zaj.) nekik se befo­lyásuk, sem hatalmuk, sem erejük nincs ar­.­ nem is lesz, hogy az ellenzék egyesült, küzdelemre el­szánt s a küzdelmet, komoly megfontolással felvett, fegyverét letegye addig, mig teljes változás nem áll be itt a parlamentben ... Kubik Béla: Csak a szabadéri­ pártot bolondítják ! Sima Ferenc : Nem fogadja el a korelnök javaslatát, ennek az egész politikai komédiának véget kell vetni. (Felkiáltá­sok a szélsőbalon: ügy van! A jobboldalon: Igaza van!) Ellenind­ítványt nyújt be, hogy a Thíz szakadatlanul folytassa tanácskozását s nyílt küzde­lemmel igyekezzék tiszta helyzetet teremteni. Hegedűs Sándor : A korelnök indítványát szük­ségesnek és célszerűnek tartja. (Helyeslés a jobbol­dalon.) Sima többesben beszélt, de nem tudja, kiket képviselt. Sima Ferenc: Majd megtudja, ha rá ke­rül a sor. Hegedűs Sándor : Ha Sima célja, hogy a helyzet tisztáztassék, ezt azzal az indítványával, hogy a Ház azon rövid pár napra el ne napolja üléseit, egyáltalában nem érheti el. (Igaz! Úgy van­ a jobboldalon.) A helyzet bonyodalmainak megol­dására nem pártszempontból, hanem tisztán és ki­zárólag az ország érdekében kell törekednünk. Sima Ferenc : Ugyan, az urak mikor képviselik az ország érdekét ? (Zajos ellenmondások a jobboldalon. Fel­kiáltások : Talán ön képviseli ?) Hegedűs Sán­dor : Az ügynek nem szolgálnak azok, alak e te­kintetben erővel bizalmatlanságot akarnak hinteni. Teljesen indokolatlannak tartja Sima ellenindítvá­­nyát és elfogadja a korelnök indítványát. (Helyeslés a jobboldalon.) Az elnök kérdésére a Ház túlnyomó többsége elfogadja a szünetre vonatkozó indítványt. Az ülés 1 óra 25 perckor végződött. Megyék és városok. (Báró Bánffy Jászberényi díszpolgár­sága.) Jászberény képviselő testülete nemrégi­ben tudvalévően Bánffy miniszterelnököt díszpol­gárrá választotta. A választást Tarnai Sándor és ötven társa­­azzal a megokolással felebbezte meg, hogy a közgyűlést, melyen ezt a határozatot hoz­ták, nem tették kellő módon közhírré. A felebbe­­zést — mint tudósítónk jelenti — ma tárgyalta a megyei törvényhatóság rendkívüli közgyűlésében. Minthogy a kérdéses közgyűlést annak rendje sze­rint közhírré tették, a vármegye állandó választmá­nyának javaslatára a közgyűlés egyhangúlag elutasí­totta a beadott felebbezést. A hírt Almásy Géza fő­ispán személyesen vitte meg a miniszterelnöknek.­­ (Uj görög-keleti főesperes.) Nagyb­ecskerek­­rűl telegrafálják. A püspöki konzisztórium nagy­­becskereki görög-keleti plébánossá egyhangúlag dr. Straity György szent­tamási plébánost", a temesvári szerb püspök vejét nevezte ki. Straity kitűnő egy­házi szónok és magyar érzelméről ismert. — (A fiumei közigazgatási bizottság) leg­utóbbi ülésén, — mint tudósítónk jelenti —■ gróf Szápáry László kormányzó elnök több előterjesztése után az egyes albizottságok így alakultak meg: A fegyelmi bizottság tagjai lettek: "dr. Gaál Tibor mi­niszteri tanácsos, dr. Feichtinger Elek pénzügyi igazgató és Donáth Imre tanfelügyelő, a börtön­­vizsgáló bizottságé Mi­cenich Péter és Hajnal Antal osztálytanácsos, a börtönügyi bizottsága dr. Gaál Tibor és Maderspach Sándor gazdasági előadó, végül az ipartanács tagjai Mohovich Vitusz, Fischer Lajos, Fapetti Akales és Dobravcich Antal. Ezután Hajnal Antal műszaki előadó terjesztené elő jelentését, melyben a fiumei hajóforgalom némi csökkenését jelzi, ezzel szemben azonban az áruforgalom decem­ber havi növekedésére is rámutat.

Next