Pesti Napló, 1899. július (50. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-26 / 205. szám

4 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1899. julius 26. 205.szár­y A váci püspök halála. Budapest, julius 25. Holnap reggeli fél kilenc órakor helyezik örök nyugalomra az elhunyt váci püspököt, Schuszter Konstantint. A temetési szertartást, miután Majláth püspök táviratilag kimentette magát, a káptalan kérésére Bubics Zsigmond kassai püspök végzi, ki ma délután Vácra érkezett. Az elhunyt fekete érc­koporsóban nyugszik, melyet tegnap a püspöki palota nagytermében egyszerű fekete ravatalra helyeztek. Holttestét a végrendelet utasítására nem balzsamozták be. Koszorú, virág az elhunyt több­ször kifejezett kívánságához képest nem díszíti a ravatalt. A temetésen Pest megyét nagyobb küldöttség, melyet Beniczky főispán, Beniczky Lajos alispán és Faze­kas Ágost főjegyző vezetnek, fogja képviselni. Ott lesznek továbbá a kalocsai káptalan, Szolnok, Eperjes, Félegyháza és Heves megye küldöttségei. Vác városa ma rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a következő határozatot hozta: Egy hónap múlva a képviselőtestület gyászköz­­gyűlést tart, amelyen az emlékbeszédet Freysinger Lajos, a város díszpolgára fogja tartani. A temetés után 200 frtot osztanak ki a szegények között. A város közönségét fölszólítják, hogy 8 napon át tűz­zék ki a gyászlobogót. Fölhívja a város összes iparosait és kereskedőit, hogy holnap délelőtt 9-től 11-ig, a temetés ideje alatt, az összes üzleteket csukják be és ne dolgozzanak. Nyolc napon belül minden zenét és mulatságot eltiltanak s a kandelá­bereket gyászfátyollal vonják be. Holnap a temeté­sen a sírnál Gajár­ Géza országgyűlési képviselő, Vác volt polgármestere beszédet mond. Kimondották továbbá, hogy az elhunyt püspök szobrára a gyűj­tést folytatják. Ugyanis van már egy régebbi köz­gyűlési határozat, mely szerint Schuszter Konstantin­­nek szobrot emelnek. Vác városának ebbeli határozatait teljes szöve­gükben végrehajtani nem lessz lehetséges. A káp­talan ugyanis a temetés rendezését magának tar­totta fenn és ebben az ügyben tárgyalni senkivel se akar. Már a városi közgyűlésen felszólalt Csá­­volszky kanonok az ellen, hogy a város nevében Gajár­ Géza országos képviselő búcsúztassa el a halottat. A kanonok elmondta, hogy a püspök ko­porsóját nem viszik a temetőbe, nem temetik nyilt sírba, hanem a templom kriptájába. Világi szónok­ainak pedig csak a nyílt sírnál van helye s a templom falai közt világiaknak beszédet tartani nem ■szabad. Dr. Zsiler Gyula polgármester megjegyezte erre, hogy a törvényhatóság a templomban nem akar búcsúbeszédet mondatni, de a rezidencián túl levő székesegyháztéren, közvetetlenül a székesegyház előtt, ahová a koporsót viszik, megállhat egy pár percre a menet a szabad ég alatt és itt a város képviselője — nyílt sír hiányában — épp úgy­­mondhatja a búcsúbeszédét, mint ahogy a temetőben elmondhatná. A közgyűlés a pol­gármesternek ezt az indítványát is elfogadta. A káptalan azonban elhatározta, hogy udvarias formában a gyászszertartást végző kassai püspök be­tegeskedésére hivatkozva fogja kérni a beszéd mel­lőzését. Ily körülmények között Gajári Géza búcsú­beszéde elmarad. A káptalan a temetés sorrendjét a következőleg állapította meg: 1. Szerdán reggel fél kilenckor beszenteli a rezi­­denciában a koporsót Bubics kassai püspök, aki az összes megyés püspökök közül egyedül jelentette be eljövetelét a temetésre. 2. A papság átviszi a ko­­orsót a székesegyházba és itt ravatalra helyezi. . Gyászmise a kassai püspök vagy a káptalan első dignitáriusa által, az összes papság segédletével. 1. Négyszeres beszentelés. 5. A koporsót leviszik a sírboltba és ott elhelyezik. 6. Fönn a templomban lágymise, tiszta fehér öltönyben. A káptalanhoz ma számos részvéttávirat érkezett, A király megbízásából König udvari tanácsos a kö­vetkezőket telegrafálta: Ő császári és apostoli királyi felsége legőszin­­tébb részvétét nyilvánítja a váci egyházmegye nagyérdemű főpásztora dr. Schuszter Konstantin megyés püspök ő nagyméltóságának gyászos el­hunyta alkalmából. Legfelsőbb parancsra König udvari tanácsos. Rampolla bíboros a következő táviratot küldte: A váci egyházmegye püspökének halálhíre mély fájdalommal illette a szentséges Atyát, aki veletek őszintén és legbensőbben részt vesz a gyászban és apostoli áldását legszívesebben adja. Rampolle kardinális. A miniszterelnök részvéttávirata igy szól: Schuszter Konstantinnak, a nemeslelkü főpász­tornak elhunyta alkalmával fogadja a káptalan őszinte részvétemet. Széll Kálmán. Részvéttáviratokat küldött továbbá Schlauch Lő­­rnc bíboros, Darányi miniszter, Csuszka György érsek, Talliani bécsi nuncius, számos törvényható­ság, a gróf Pálffy-család, melynél hajdan az el­hunyt nevelő volt.­­ A váci káptalan csütörtökön délelőtt ülést tart a püspöki lakban, melyen meg­választják a püspöki helynököt, aki az egyházmegye ügyeit vezetni fogja az új püspök székfoglalásáig. A váci egyházmegye a főpap elhunyta alkalmából hivatalosan összeállította mindazoknak az adomá­nyoknak és alapítványoknak a lajstromát, melyeket az elhunyt püspök még életében tett. Az összeg: egymillő háromszázhatvannyolcezer hatszáz forint. A Petőfi-ünnep, Budapest, július 25. A vasárnapi Petőfi-ünnepek programmja teljesen elkészült, egyforma kegyelettel fogják megünnepelni a nagy költő emlékét Segesváron és Budapesten is. Emellett a vidéken mindenfelé kisebb ünnepekre készülnek, úgy hogy a jövő vasárnap igazi nemzeti ünnepe lessz az országnak. A ünnep előkészületeiről ma a következő tudó­sítást kaptuk: A Magyar Tudományos Akadémiát a segesvári ünnepen Zsilinszky Mihály közoktatásügyi államtit­kár és dr. Marcali Henrik egyetemi tanár fogja képviselni. Gyulai Pál főrendiházi tag, h. főtitkár hivatalos és egyéb elfoglaltsága miatt sem mint az Akadémia kiküldöttje, sem mint a Szendrey-család képviselője nem vehet részt a segesvári Petőfi­­ünnepen, de jelen lessz a fővárosi ünnepsé­geken.­­ A honvédmenedékházat a segesvári ünnepen öttagú küldöttség képviseli: Szentirmay Kálmán parancsnok, Szabó Nándor és No­vák Bogdán őrmesterek, meg két tizedes. A küldöttségbe ezeket azért választották, mert legjobb egészségben vannak s kibírják a hosszú utazás fá­radságát. Több hazafias asztaltársaság elhatározta, hogy az évfordulón megvendégeli a budapesti öreg honvédeket s gyűjtést indít a számukra; a mozga­lom élén Rohonyi Ákos állami tisztviselő áll.­­ Az Otthon írók és hírlapírók köre bejelentette a Petőfi- Társaságnak, hogy a segesvári Petőf-ünnepen a kört Bársony István, Lampérth Géza és Balla Mik­ós fogja képviselni. A küldöttség, melyhez még sok Otthon-tag csatlakozik, koszorút visz a szoborra. Petőfi Sándor budapesti szobrához Bródy Sándor vezetésével megy el az Otthon küldöttsége és erre a szoborra is díszes koszorút tesz. A koszo­rúknak ez a fölirata: Az Otthon írók és hírlap­írók köre — Petőfi dicső emlékének. — A bu­dapesti egyesült asztaltársaságok központja elha­tározta, hogy az évforduló alkalmából a két sirt, Petőfi szüleinek és fiának, Zoltánnak sírját, rendbe­hozatja s a szülők sírjára uj emléktáblát tesz, melyre nevük is rá lessz vésve. A központ tagjai julius 30-án kivonulnak a sírokhoz, hol az elnökség nevében Seffer László beszédet mond s koszorút tesz le. — A székelyek tömegesen vesznek részt a segesvári ünnepen. Vezetőjük Ugron Gábor, a szé­kely bizottság elnöke, aki ma a következő kiáltványt intézte a székelyekhez: Kedves székely atyafiak ! Ötven éve lessz július 31-ikén, hogy a segesvári mezőn a zsarnokság ha­dai letiporták a magyar szabadság seregét, lobogó­ját, költőjét. Szabadságunk visszatért, lobogónk a honvédsíron magasan leng, csak Petőfit nem ta­láljuk sehol,­­ sehol. Árva lett a nép : elvesztette dalnokát, aki által érzett, szólott, zengett. Július 30-án, vasárnap emlékünnepet ül a magyar ! Hő­seink, Petőfink vértanusága ötven évének határán nagyságuk előtt ünnepiesen hódol és poraikra zo­kogva borul a nemzet. Jertek székelyek ! Jertek ! Julius 30-ikán az elveszett csata mezején mi is hajtsuk meg térdeinket, hullassuk könyeinket, hisz meghalt testvéreink, tört reményeink nyugosznak ott. E megszentelt fájdalom egyesítsen magyar test­véreinkkel e hazán és a szabadságban ! Újból és örökre ! Akinek a szive betelt hazaszeretettel, jöjjön kezében virággal: hintse azt a hősök sírjára, a költő szobrára! «Talpra magyar, hí a haza!» Ugron Gá­bor, b. elnök, Soó Rezső b. jegyző. Tudnivalók. Akinek lova, szekere van, az jöj­jön szekerével július 30-án Fehéregyházára. Indulunk Keresztur főutcá­járól reggel fél nyolckor. Bizottságunk Udvarhelyről reggeli 5 órától 6 óráig három különvonatot, Ke­­reszturról egy vonatot reggeli 6 órakor indít. Gyer­mekek nem vitetnek, mert a nagy sokadalomba nem valók. Mindenki hozzon magával ételt, italt és ha van, nemzeti lobogót és sok mezei virágot. Aki a vonatról Fehéregyházán leszáll, az gyalog mehet csak Segesvárra és pedig négyessorban az állami iskola udvarára, ahol költők és szónokok a széke­lyeknek különü­nnepet rendeznek, mert a Petőfi-szo­­bornál kevés a hely és a nép nem látna, nem hal­lana eleget. Ez ünnep végén a székelység négyes sorban, zeneszóval felvonul, hogy virágait Petőfi szobrához letegye. Segesvárról délután 3 órakor az első, 5 órakor az utolsó vonat indul haza. Vigyáz­zatok a székely becsületre, legyen rend, békesség, hogy újból elmondhassa a világ: Nem fajult el még a székely vér. Minden cseppje drága gyöngyöt ér. Nagy-Bölöny József, a kolozsvári országos Nemzeti Színház intendánsa és ugrai nagybirtokos emléktáblával jelöli meg Ugra községnek református paplakát, hol Petőfi Erdélybe vezető útjában, 1849. július 19-ére virradólag meghalt. Az emléktáblát az évforduló alkalmára rendezendő ünnepségek kereté­ben 1899. július 30-án leplezik le. — A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület küldöttségének tagjai: Zsilinszky Mihály államtitkár, tiszteleti elnök, dr. Janits Imre, Gyürki Géza, Balkai Béla, Mezei Gyula és Lőrinczy György. A küldöttség koszorúját, amelyen e fölirás van: «Petőfi Sándor dicsőségé­nek — a F. M. K. E.» Balkai Béla rövid beszéd kíséretében teszi a Petőfi-szoborra. — A nagy­váradi Szigligeti-Társaságot E. Kovács Gyula rendes és Endrődi Sándor tiszteletbeli tag fogja képvi­selni. A társaság a Petőfi-szoborra koszorút küld. — A Magyar Történelmi Társulatot gróf Teleki Géza elnök, dr. Fejérpataky László és Lampérth Géza képviselik. — A székesfehérvári Vörösmarty-kör ré­széről Havranek József polgár­mester utazik Seges­várra. — Aradvármegye közönségét Schill József főjegyző és Darányi József szolgabiró fogja képvi­selni. Hevesvármegye részéről Kopácsy Dezső és dr. Pásztor Bertalan bizottsági tagok jelennek meg a segesvári ünnepen. — Az Országos Izraelita Ta­nítóegyesület kéttagú küldöttséggel képviselteti ma­gát. — Baja város dr. Hegedűs Aladárt küldi a segesvári ünnepségre. — Kecskemét város a seges­vári ünnepségen háromtagú küldöttséggel képvisel­teti magát s a Petőfi-házra gyűjtést fog indítani. A nagykárolyi Kölcsey-Egyesület is megünnepli az évfordulót. Az ünnep a várudvaron lessz. A Szendrey­­házra emléktáblát tesznek Petőfi Sándor és Szendrey Julia felírással. A leleplezésnél Szuhányi Ferenc országgyűlési képviselő mond beszédet. — Selmec­bánya Petőfi-ünnepén részt vesz a költő egyik kor­társa és barátja, Szeberényi János bécsi címzetes hadiszuperintendens. A selmecbányaiak Segesvárott is képviseltetik magukat. — Alsófehér vármegye al­ispánjának, Csató János kir. tanácsosnak értesítése szerint a vasárnapi emlékünnepen a vármegyét Gás­pár János m. főjegyző, Benedek Gábor m­ árvaszéki ülnök, dr. Ebergényi Sándor, dr. Garda Kálmán és számos megyebizottsági tag fogja képviselni. A Petőfi-házra való gyűjtés megindult már a megyé­ben.­­ Brassó városának polgármestere bejelen­tette a Petőfi-Társaságnak, hogy a várost küldött­ség fogja képviselni a segesvári ünnepen. Brassó­­megye alispánja pedig a megyei küldöttséget jelen­tette be. A Petőfi-Társaság elnöksége közhírré teszi, hogy a küldöttségeket vivő külön személyvonat Budapest­ről e hó 29-én, szombaton délután 4 óra 55 perc­kor indul a Keleti pályaudvarról Nagyvárad és Kolozsvár felé. Segesvárra vasárnap reggel 7 óra 5 perckor érkezik, onnan aznap este 7 órakor indul vissza s Budapestre visszaérkezik hétfőn reggel 8 óra 45 perckor. A koszorúkat külön teherkocsi viszi. Segesvárott az ünnepség vasárnap, 30-án délelőtt 10 órakor kezdődik a Petőfi­ Társaság tagjainak mű­veivel s a koszorúk letételével a fehéregyházai csata­téri emléknél, ennek végeztével les­z a felvonulás a segesvári Petőfi-szoborhoz, hol az ünnepség hátra­levő rövidebb része folyik le, szintén koszorúk le­tevésével. Ezután következik két órakor a banker a városház termében, mely az ünnepet befejezi.­­ A budapesti Petőfi-ünnep rendjének biztosítására vonatkozó hatósági intézkedések végett a Petőfi- Társaság megbízásából Zseni József ma tisztelgett Halmos polgármesternél és Pekáry helyettes fő­kapitánynál, akik támogatásukat megígérték. A polgármester a rendezőbizottságnak az igazgatási teendő végzésére a Károly-kaszárnyában a főposta felől helyiséget bocsátott rendelkezésére. Itt kell a küldöttségeket és azokat a testületeket is bejelen­teni, amelyek a szobornál koszorúkat szándékoznak letenni, s azokat is, amelyek külön akarnak ünne­pelni; az utóbbiaknak azonban rendőri bejelentést kell tenniök. Az ünnep napján a Petőfi-tér egy ré­szét elkerítik, csak a Városház-térről lehet majd igazolványok és belépőjegyek mellett bejutni. Ezeket az irodában fogják csütörtöktől kezdve kiosztani.­­ A rendezőbizottság nem hisz azoknak a riasztó hűeknek, hogy a szocialisták megzavarják az ünne­pet. A Petőfi-Társaságnak egyáltalában nincs kifo­gása az ellen, hogy a szocialisták Petőfit külön is, mint szabadsághőst ünnepeljék, szobránál beszéde­ket mondjanak; maga Jókai Mór örül leginkább annak, ha a munkásokat Petőfi szobra előtt ünne­pelni látja, mert a szoborból reájuk más, mint a hazának mindenekfölött való szeretete nem áradhat. Megyék és városok.­ ­ (Gimnázium Cegléden.) Cegléden a jövő tanévvel megnyílik az uj gimnázium. A város 112.000 forint költséggel fölépíti a gimnázium épü­letét és esztendőnkint nagyobb összeggel járul az iskola fentartásához. Az uj gimnáziumot fokozato­san főgimnáziummá egészítik ki.­­ (Templom-avatás Lőcsén.) A lőcsei izr. hitközség ma avatta fel uj díszes templomát, Csáky

Next