Pesti Napló, 1899. július (50. évfolyam, 180-210. szám)
1899-07-26 / 205. szám
4 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1899. julius 26. 205.száry A váci püspök halála. Budapest, julius 25. Holnap reggeli fél kilenc órakor helyezik örök nyugalomra az elhunyt váci püspököt, Schuszter Konstantint. A temetési szertartást, miután Majláth püspök táviratilag kimentette magát, a káptalan kérésére Bubics Zsigmond kassai püspök végzi, ki ma délután Vácra érkezett. Az elhunyt fekete érckoporsóban nyugszik, melyet tegnap a püspöki palota nagytermében egyszerű fekete ravatalra helyeztek. Holttestét a végrendelet utasítására nem balzsamozták be. Koszorú, virág az elhunyt többször kifejezett kívánságához képest nem díszíti a ravatalt. A temetésen Pest megyét nagyobb küldöttség, melyet Beniczky főispán, Beniczky Lajos alispán és Fazekas Ágost főjegyző vezetnek, fogja képviselni. Ott lesznek továbbá a kalocsai káptalan, Szolnok, Eperjes, Félegyháza és Heves megye küldöttségei. Vác városa ma rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a következő határozatot hozta: Egy hónap múlva a képviselőtestület gyászközgyűlést tart, amelyen az emlékbeszédet Freysinger Lajos, a város díszpolgára fogja tartani. A temetés után 200 frtot osztanak ki a szegények között. A város közönségét fölszólítják, hogy 8 napon át tűzzék ki a gyászlobogót. Fölhívja a város összes iparosait és kereskedőit, hogy holnap délelőtt 9-től 11-ig, a temetés ideje alatt, az összes üzleteket csukják be és ne dolgozzanak. Nyolc napon belül minden zenét és mulatságot eltiltanak s a kandelábereket gyászfátyollal vonják be. Holnap a temetésen a sírnál Gajár Géza országgyűlési képviselő, Vác volt polgármestere beszédet mond. Kimondották továbbá, hogy az elhunyt püspök szobrára a gyűjtést folytatják. Ugyanis van már egy régebbi közgyűlési határozat, mely szerint Schuszter Konstantinnek szobrot emelnek. Vác városának ebbeli határozatait teljes szövegükben végrehajtani nem lessz lehetséges. A káptalan ugyanis a temetés rendezését magának tartotta fenn és ebben az ügyben tárgyalni senkivel se akar. Már a városi közgyűlésen felszólalt Csávolszky kanonok az ellen, hogy a város nevében Gajár Géza országos képviselő búcsúztassa el a halottat. A kanonok elmondta, hogy a püspök koporsóját nem viszik a temetőbe, nem temetik nyilt sírba, hanem a templom kriptájába. Világi szónokainak pedig csak a nyílt sírnál van helye s a templom falai közt világiaknak beszédet tartani nem ■szabad. Dr. Zsiler Gyula polgármester megjegyezte erre, hogy a törvényhatóság a templomban nem akar búcsúbeszédet mondatni, de a rezidencián túl levő székesegyháztéren, közvetetlenül a székesegyház előtt, ahová a koporsót viszik, megállhat egy pár percre a menet a szabad ég alatt és itt a város képviselője — nyílt sír hiányában — épp úgymondhatja a búcsúbeszédét, mint ahogy a temetőben elmondhatná. A közgyűlés a polgármesternek ezt az indítványát is elfogadta. A káptalan azonban elhatározta, hogy udvarias formában a gyászszertartást végző kassai püspök betegeskedésére hivatkozva fogja kérni a beszéd mellőzését. Ily körülmények között Gajári Géza búcsúbeszéde elmarad. A káptalan a temetés sorrendjét a következőleg állapította meg: 1. Szerdán reggel fél kilenckor beszenteli a rezidenciában a koporsót Bubics kassai püspök, aki az összes megyés püspökök közül egyedül jelentette be eljövetelét a temetésre. 2. A papság átviszi a koorsót a székesegyházba és itt ravatalra helyezi. . Gyászmise a kassai püspök vagy a káptalan első dignitáriusa által, az összes papság segédletével. 1. Négyszeres beszentelés. 5. A koporsót leviszik a sírboltba és ott elhelyezik. 6. Fönn a templomban lágymise, tiszta fehér öltönyben. A káptalanhoz ma számos részvéttávirat érkezett, A király megbízásából König udvari tanácsos a következőket telegrafálta: Ő császári és apostoli királyi felsége legőszintébb részvétét nyilvánítja a váci egyházmegye nagyérdemű főpásztora dr. Schuszter Konstantin megyés püspök ő nagyméltóságának gyászos elhunyta alkalmából. Legfelsőbb parancsra König udvari tanácsos. Rampolla bíboros a következő táviratot küldte: A váci egyházmegye püspökének halálhíre mély fájdalommal illette a szentséges Atyát, aki veletek őszintén és legbensőbben részt vesz a gyászban és apostoli áldását legszívesebben adja. Rampolle kardinális. A miniszterelnök részvéttávirata igy szól: Schuszter Konstantinnak, a nemeslelkü főpásztornak elhunyta alkalmával fogadja a káptalan őszinte részvétemet. Széll Kálmán. Részvéttáviratokat küldött továbbá Schlauch Lőrnc bíboros, Darányi miniszter, Csuszka György érsek, Talliani bécsi nuncius, számos törvényhatóság, a gróf Pálffy-család, melynél hajdan az elhunyt nevelő volt. A váci káptalan csütörtökön délelőtt ülést tart a püspöki lakban, melyen megválasztják a püspöki helynököt, aki az egyházmegye ügyeit vezetni fogja az új püspök székfoglalásáig. A váci egyházmegye a főpap elhunyta alkalmából hivatalosan összeállította mindazoknak az adományoknak és alapítványoknak a lajstromát, melyeket az elhunyt püspök még életében tett. Az összeg: egymillő háromszázhatvannyolcezer hatszáz forint. A Petőfi-ünnep, Budapest, július 25. A vasárnapi Petőfi-ünnepek programmja teljesen elkészült, egyforma kegyelettel fogják megünnepelni a nagy költő emlékét Segesváron és Budapesten is. Emellett a vidéken mindenfelé kisebb ünnepekre készülnek, úgy hogy a jövő vasárnap igazi nemzeti ünnepe lessz az országnak. A ünnep előkészületeiről ma a következő tudósítást kaptuk: A Magyar Tudományos Akadémiát a segesvári ünnepen Zsilinszky Mihály közoktatásügyi államtitkár és dr. Marcali Henrik egyetemi tanár fogja képviselni. Gyulai Pál főrendiházi tag, h. főtitkár hivatalos és egyéb elfoglaltsága miatt sem mint az Akadémia kiküldöttje, sem mint a Szendrey-család képviselője nem vehet részt a segesvári Petőfiünnepen, de jelen lessz a fővárosi ünnepségeken. A honvédmenedékházat a segesvári ünnepen öttagú küldöttség képviseli: Szentirmay Kálmán parancsnok, Szabó Nándor és Novák Bogdán őrmesterek, meg két tizedes. A küldöttségbe ezeket azért választották, mert legjobb egészségben vannak s kibírják a hosszú utazás fáradságát. Több hazafias asztaltársaság elhatározta, hogy az évfordulón megvendégeli a budapesti öreg honvédeket s gyűjtést indít a számukra; a mozgalom élén Rohonyi Ákos állami tisztviselő áll. Az Otthon írók és hírlapírók köre bejelentette a Petőfi- Társaságnak, hogy a segesvári Petőf-ünnepen a kört Bársony István, Lampérth Géza és Balla Mikós fogja képviselni. A küldöttség, melyhez még sok Otthon-tag csatlakozik, koszorút visz a szoborra. Petőfi Sándor budapesti szobrához Bródy Sándor vezetésével megy el az Otthon küldöttsége és erre a szoborra is díszes koszorút tesz. A koszorúknak ez a fölirata: Az Otthon írók és hírlapírók köre — Petőfi dicső emlékének. — A budapesti egyesült asztaltársaságok központja elhatározta, hogy az évforduló alkalmából a két sirt, Petőfi szüleinek és fiának, Zoltánnak sírját, rendbehozatja s a szülők sírjára uj emléktáblát tesz, melyre nevük is rá lessz vésve. A központ tagjai julius 30-án kivonulnak a sírokhoz, hol az elnökség nevében Seffer László beszédet mond s koszorút tesz le. — A székelyek tömegesen vesznek részt a segesvári ünnepen. Vezetőjük Ugron Gábor, a székely bizottság elnöke, aki ma a következő kiáltványt intézte a székelyekhez: Kedves székely atyafiak ! Ötven éve lessz július 31-ikén, hogy a segesvári mezőn a zsarnokság hadai letiporták a magyar szabadság seregét, lobogóját, költőjét. Szabadságunk visszatért, lobogónk a honvédsíron magasan leng, csak Petőfit nem találjuk sehol, sehol. Árva lett a nép : elvesztette dalnokát, aki által érzett, szólott, zengett. Július 30-án, vasárnap emlékünnepet ül a magyar ! Hőseink, Petőfink vértanusága ötven évének határán nagyságuk előtt ünnepiesen hódol és poraikra zokogva borul a nemzet. Jertek székelyek ! Jertek ! Julius 30-ikán az elveszett csata mezején mi is hajtsuk meg térdeinket, hullassuk könyeinket, hisz meghalt testvéreink, tört reményeink nyugosznak ott. E megszentelt fájdalom egyesítsen magyar testvéreinkkel e hazán és a szabadságban ! Újból és örökre ! Akinek a szive betelt hazaszeretettel, jöjjön kezében virággal: hintse azt a hősök sírjára, a költő szobrára! «Talpra magyar, hí a haza!» Ugron Gábor, b. elnök, Soó Rezső b. jegyző. Tudnivalók. Akinek lova, szekere van, az jöjjön szekerével július 30-án Fehéregyházára. Indulunk Keresztur főutcájáról reggel fél nyolckor. Bizottságunk Udvarhelyről reggeli 5 órától 6 óráig három különvonatot, Kereszturról egy vonatot reggeli 6 órakor indít. Gyermekek nem vitetnek, mert a nagy sokadalomba nem valók. Mindenki hozzon magával ételt, italt és ha van, nemzeti lobogót és sok mezei virágot. Aki a vonatról Fehéregyházán leszáll, az gyalog mehet csak Segesvárra és pedig négyessorban az állami iskola udvarára, ahol költők és szónokok a székelyeknek különünnepet rendeznek, mert a Petőfi-szobornál kevés a hely és a nép nem látna, nem hallana eleget. Ez ünnep végén a székelység négyes sorban, zeneszóval felvonul, hogy virágait Petőfi szobrához letegye. Segesvárról délután 3 órakor az első, 5 órakor az utolsó vonat indul haza. Vigyázzatok a székely becsületre, legyen rend, békesség, hogy újból elmondhassa a világ: Nem fajult el még a székely vér. Minden cseppje drága gyöngyöt ér. Nagy-Bölöny József, a kolozsvári országos Nemzeti Színház intendánsa és ugrai nagybirtokos emléktáblával jelöli meg Ugra községnek református paplakát, hol Petőfi Erdélybe vezető útjában, 1849. július 19-ére virradólag meghalt. Az emléktáblát az évforduló alkalmára rendezendő ünnepségek keretében 1899. július 30-án leplezik le. — A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület küldöttségének tagjai: Zsilinszky Mihály államtitkár, tiszteleti elnök, dr. Janits Imre, Gyürki Géza, Balkai Béla, Mezei Gyula és Lőrinczy György. A küldöttség koszorúját, amelyen e fölirás van: «Petőfi Sándor dicsőségének — a F. M. K. E.» Balkai Béla rövid beszéd kíséretében teszi a Petőfi-szoborra. — A nagyváradi Szigligeti-Társaságot E. Kovács Gyula rendes és Endrődi Sándor tiszteletbeli tag fogja képviselni. A társaság a Petőfi-szoborra koszorút küld. — A Magyar Történelmi Társulatot gróf Teleki Géza elnök, dr. Fejérpataky László és Lampérth Géza képviselik. — A székesfehérvári Vörösmarty-kör részéről Havranek József polgármester utazik Segesvárra. — Aradvármegye közönségét Schill József főjegyző és Darányi József szolgabiró fogja képviselni. Hevesvármegye részéről Kopácsy Dezső és dr. Pásztor Bertalan bizottsági tagok jelennek meg a segesvári ünnepen. — Az Országos Izraelita Tanítóegyesület kéttagú küldöttséggel képviselteti magát. — Baja város dr. Hegedűs Aladárt küldi a segesvári ünnepségre. — Kecskemét város a segesvári ünnepségen háromtagú küldöttséggel képviselteti magát s a Petőfi-házra gyűjtést fog indítani. A nagykárolyi Kölcsey-Egyesület is megünnepli az évfordulót. Az ünnep a várudvaron lessz. A Szendreyházra emléktáblát tesznek Petőfi Sándor és Szendrey Julia felírással. A leleplezésnél Szuhányi Ferenc országgyűlési képviselő mond beszédet. — Selmecbánya Petőfi-ünnepén részt vesz a költő egyik kortársa és barátja, Szeberényi János bécsi címzetes hadiszuperintendens. A selmecbányaiak Segesvárott is képviseltetik magukat. — Alsófehér vármegye alispánjának, Csató János kir. tanácsosnak értesítése szerint a vasárnapi emlékünnepen a vármegyét Gáspár János m. főjegyző, Benedek Gábor m árvaszéki ülnök, dr. Ebergényi Sándor, dr. Garda Kálmán és számos megyebizottsági tag fogja képviselni. A Petőfi-házra való gyűjtés megindult már a megyében. Brassó városának polgármestere bejelentette a Petőfi-Társaságnak, hogy a várost küldöttség fogja képviselni a segesvári ünnepen. Brassómegye alispánja pedig a megyei küldöttséget jelentette be. A Petőfi-Társaság elnöksége közhírré teszi, hogy a küldöttségeket vivő külön személyvonat Budapestről e hó 29-én, szombaton délután 4 óra 55 perckor indul a Keleti pályaudvarról Nagyvárad és Kolozsvár felé. Segesvárra vasárnap reggel 7 óra 5 perckor érkezik, onnan aznap este 7 órakor indul vissza s Budapestre visszaérkezik hétfőn reggel 8 óra 45 perckor. A koszorúkat külön teherkocsi viszi. Segesvárott az ünnepség vasárnap, 30-án délelőtt 10 órakor kezdődik a Petőfi Társaság tagjainak műveivel s a koszorúk letételével a fehéregyházai csatatéri emléknél, ennek végeztével lesz a felvonulás a segesvári Petőfi-szoborhoz, hol az ünnepség hátralevő rövidebb része folyik le, szintén koszorúk letevésével. Ezután következik két órakor a banker a városház termében, mely az ünnepet befejezi. A budapesti Petőfi-ünnep rendjének biztosítására vonatkozó hatósági intézkedések végett a Petőfi- Társaság megbízásából Zseni József ma tisztelgett Halmos polgármesternél és Pekáry helyettes főkapitánynál, akik támogatásukat megígérték. A polgármester a rendezőbizottságnak az igazgatási teendő végzésére a Károly-kaszárnyában a főposta felől helyiséget bocsátott rendelkezésére. Itt kell a küldöttségeket és azokat a testületeket is bejelenteni, amelyek a szobornál koszorúkat szándékoznak letenni, s azokat is, amelyek külön akarnak ünnepelni; az utóbbiaknak azonban rendőri bejelentést kell tenniök. Az ünnep napján a Petőfi-tér egy részét elkerítik, csak a Városház-térről lehet majd igazolványok és belépőjegyek mellett bejutni. Ezeket az irodában fogják csütörtöktől kezdve kiosztani. A rendezőbizottság nem hisz azoknak a riasztó hűeknek, hogy a szocialisták megzavarják az ünnepet. A Petőfi-Társaságnak egyáltalában nincs kifogása az ellen, hogy a szocialisták Petőfit külön is, mint szabadsághőst ünnepeljék, szobránál beszédeket mondjanak; maga Jókai Mór örül leginkább annak, ha a munkásokat Petőfi szobra előtt ünnepelni látja, mert a szoborból reájuk más, mint a hazának mindenekfölött való szeretete nem áradhat. Megyék és városok. (Gimnázium Cegléden.) Cegléden a jövő tanévvel megnyílik az uj gimnázium. A város 112.000 forint költséggel fölépíti a gimnázium épületét és esztendőnkint nagyobb összeggel járul az iskola fentartásához. Az uj gimnáziumot fokozatosan főgimnáziummá egészítik ki. (Templom-avatás Lőcsén.) A lőcsei izr. hitközség ma avatta fel uj díszes templomát, Csáky