Pesti Napló, 1900. július (51. évfolyam, 178-208. szám)

1900-07-11 / 188. szám

188. szám, Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1900. julius 11. 7 Ferenc Ferdinánd trónörökös megköszönte a fővá­rosnak az esküvőjére küldött hódoló jókíván­ságokat. Azután elparentálta s jegyzőkönyvbe vétette a közgyűléssel az elhunyt Szántay Adolf bizottsági tag emlékét. Helyébe’ Erős Sándor virilistát hív­­ják be. A zárószámadást a fent említett főadatokkal Vasziljevics János tanácsos terjesztette be. Elfogad­ták, de Schubert Sándor indítványára a jövőben külön számlát kívánnak a vásárcsarnokok kezelési költségeiről, meg a szezonpiacok és házalás­ díjak jövedelméről. Azonfelül Dezsényi József indítvá­nyára a tanácsot utasították, hogy jövőre előbb kérjen póthitelt, azután költse el a pénzt, nem meg­fordítva. Majd a IX. kerület elüljárósága kapott 6400 korona póthitelt csatornatisztításokra.­­ Ellenben a magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének kérését a hely­bér leszállítása dolgában a tanács pártolása ellenére a közgyűlés elutasította.­­ Szint­úgy elutasította, illetve elhalasztotta a kéményseprő kerületek új beosztásáról tett tanácsjavaslat elin­tézését. Több apróbb ügy után a Szent Gellért-járvány­­kórháznak négy új pavillonnal való kibővítésére a közgyűlés — Dezsényi József halasztási indítványa ellenére — megszavazott 279.500 koronát a köz­­egészségügy érdekeinek nevében. A közgyűlés még tudomásul vette, hogy a ke­rületi elüljáróságoknál megejtett vizsgálatok rendben találták a most múlt második évnegyed ügykezelé­sét, s azután egymásnak és az elnöknek vidám nya­ralást kívánva, szétoszlottak a hamarosan letárgyalt közgyűlésről. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. (*) Magyar iparművészet a párisi kiállítá­son. A Magyar Iparművészeti Társulat választmá­nya tegnap ülést tartott, melyen Ráth György el­nök részletes jelentést tett a párisi világkiállítás magyar részének iparművészeti csoportjáról. A jelentés szerint több előkelő külföldi múzeum is tett vásárlásokat és számos tárgyat többszörösen Utána rendeltek.. Különösen vásárolják a magyar majolika, bőrdíszmű, zománc és a díszplasztikai munkákat. Kár, hogy a tizenötféle művészeti cso­portban mindössze csak három zsűritag képviselte Magyarországot. (*) Művészek nyaralása. Benczúr Gyula, a festő mesteriskola igazgatója a nyarat bajorországi, ambachi nyaralójában tölti. — Lots Károly, a freskóiskola igazgatója hosszabb nyári tartózko­dásra az emsi fürdőbe utazott. (*) A Magyar Színház tervei. A Magyar Szín­ház igazgatósága megszerezte Rostand L’Aiglon című színművének előadási jogát. Ennek a darab­nak tudvalévően a reichstadti herceg a hőse, Sarah Bernhardt is vendégszerepelni fog a jövő szezonban a Magyar Színházban, továbbá egy nálunk eddig ismeretlen, de hazájában nagyhírű művész: Emanuel. Egy londoni társulat angol nyelven fogja előadni a Gésákat és a New­ York szépét, úgy látszik, hogy a Magyar Színház a jövő évben sem felel majd meg egészen a nevének, mivelhogy csupa külföldi effektus van a programmjában. (*) P. Márkus Emilia, a Nemzeti Színház ki­tűnő művésznője, most Ungvárott vendégszerepel Csóka Sándor színtársulatánál. (*) Színigazgatóból polgári iskolai tanító. A hivatalos lap legújabb száma a következő érde­kes kinevezést közli: «A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter Rakodczai Pál okleveles polgári iskolai tanítót a kapuvári állami polgári iskolához, a XI. fizetési osztályba, segédtanítóvá ne­vezte ki.» Rakodczai Pál sok esztendőn át mind­máig színigazgató volt. Pályafutását, mint tanító kezdte, de lelkében égett a vágy a színpadról hir­detni a művészet igéjét, és mikor örökség útján megadatott neki a lehetőség, hogy eszméjét meg­valósítsa, társulatot szervezett. Arról volt nevezetes mint színigazgató, hogy csakis klasszikus darabokat adott elő. Nem pikáns darabokat, mert akkor bol­dogul, de így megbukott. (*) Egy festő halála. Koner Miksa festő, a berlini képzőművészeti akadémia tanára tegnap 46 éves korában meghalt Berlinben. A legjelesebb és legkedveltebb porosz arcképfestő volt s az összes német portraitisták közül csak a nagy bajor, Len­­bach Ferenc osztozott vele az elsőség dicsőségében. A párisi kiállításon a minap aranyérmet nyert a ké­seivel. Otthon a születésnek, pénznek és szellem­nek arisztokráciája folyton megbízásokkal halmozta el, de­­Koner legszívesebben a szép asszonyok portraitjét festette. Szigorú élethűség, úgynevezett becsületes stil volt a főtörekvése s került minden rokonságot a modern, vagy éppen szecessziós törek­vésekkel. (*) Kísértetek. Ibsen kínos drámáját, a Kísér­­tetek-et mutatta be ma a berlini szeccessziós szín­társulat. A berlini színészek jó híre olyan nagy közönséget vonzott a Somossy-mulatóba, hogy alig volt egy-két üres hely a nézőtéren. Oszvald szere­pét Knyssler adta s egy tekintetben föltétlenül excellált: egyszerűen és minden patologikus túl­zás nélkül való ízléssel játszotta meg a paralitikus Oszvaldot. Ez volt alakításának kiválósága. Igen ki­tűnő színésznek bizonyult ma is Reinhardt, ki Engstrand ácsmestert játszotta és Gregori is a de­rék Manders lelkész szerepében. A tetszés és taps sűrűn jutalmazta a németek játékát. (*) Az Uránia beszámolója. Az Uránia magyar tudományos színház igazgatósága tegnap délután ötödfél órakor Molnár Viktor miniszteri tanácsos elnöklésével ülést tartott. Az ülésen résztvettek az elnökön kívül Bezsilla Nándor, Klupáthy Jenő, dr. Schiller Henrik, Csejke Győző, Révai Mór, Kan­­kovszky Antal, Igmándi Mihály és mások. Dr. Be­zsilla Nándor főigazgató jelentést tett a színház anyagi helyzetéről és jövedelmezőségéről a lefolyt üzleti évben, míg Klupáthy Jenő tudományos igazgató egyfelől áttekintő jelentést tett a színház szel­lemi vezetéséről és működéséről, másfelől is­mertette a jövő iskolai évben követendő munka­­programmot. Az igazgatóság meleg elismeréssel adózott a színház vezető férfiainak. Molnár Viktor elnök megköszönve ezt, rámutatott minden egyes közreműködő odaadó munkásságára és konstatálta, hogy csak a vállvetett munkásság eredményezhette a kétes auspiciumok közt megindult színház meg­erősödését. Az első üzleti év igazgatósági ülése is tanúságot tett arról, hogy fővárosunk egy szép kul­turális és tudományos intézménynyel gazdagodott, melyet a közönség és a sajtó pártolása életké­pessé tett. (*) Eg­yházi zeneelőadás. A Mátyás-templom karszemélyzete a templom zene­alapja javára s egyben az egyházi zenekultúrának terjesztésére e hónap 12-ikén, csütörtökön délután 6 órakor egy­házi ének- és zeneelőadást rendez a Mátyás-tem­plomban Vavrinecz Mór főegyházi karnagy vezeté­sével, Farkas Edit, Juhász Ferenc, Kretschy Ká­roly és Koppé Rezső tanár közreműködésével. A csütörtöki előadás műsora ez: I. Beliczay Gyula «F-dúr miséje.» Ének- és zenekarra. 1. Kyrie. — 2. Credo. — 3. Benedictus. Sopron-solo: Farkas Edit urhölgy. Orgona: Hoppe Rezső tanár ur. II. a) Gius. Ott. Pitoni «Cantate», b) Giov. Croce «Voce mea», c) Liszt Ferenc «Ave Maria» (Vegyes karok a capelle). III. a) Bogisich Mihály «Sz. István ének» tárogató­ solo, vegyes-és zenekar, b) Szabó Xav. Ferenc «Ascendit Deus.» Énekkar zenekisérettel, c) Vavrinecz Mór «Assumpta est Maria.» Soprán és tenor kettős zenekarral. Ének­lik: Vavrinecz Mórné és Juhász Ferenc. IV. Emanuele D’Astorga «Stabat mater», sorokkal kar­ének és zenekarra: a) Sopran, tenor és basszus­hármas («O quam tristis»); b) Vegyes kar («Eja mater»); c) Sopran-solo («Sancta mater»); d) Ve­gyes kar («Virgo virginum»); e) Basszus-solo («Fac­te plagis»); f) Befejező kar («Christe quam sit hinc exire»). Belépődíj nincs, de a templomi zene-nyugdíj­­alapra való önkéntes adakozást köszönettel veszik és nyilvános hálával nyugtázzák. (*) A Rákosi Szidi-féle színésziskola, mely a jövő évvel fönnállásának nyolcadik évébe lép, tehát a legrégibb magánszínésziskolája a főváros­nak, értesíti mindazokat, akik színészek vagy szí­nésznők akarnak lenni, hogy az intézet két kurzu­sára, a drámai és operett-tanfolyamra, 1900. évi augusztus 27-ikétől szeptember 10-ikéig lehet beirat­kozni. Ugyanebben az időben lesznek a fölvételi vizsgálatok is az intézet új helyiségében (VIII. ker., Kerepesi­ út 29. szám I. emelet). Az iskola tanári kara a jövőben is a régi kipróbált erőkből fog állani, akik a következők: Rákosi Szidi igazgató (drámai és operett játékgyakorlat), Somló Sán­dor (szavalás, játék, drámai gyakorlat), dr. Tóth Rezső (esztétika, magyar irodalom), Hermann Aranka (ének), Donáth Lajos (ének, szerepkorrepetálás), Hansné Ilka (tánc). A nyári szünidő alatt Rákosi Szidi igazgató minden érdeklődőnek szívesen ad fölvilágosítást. Levélbeli címe: Rákosi Szidi, Be­regszász. (*) A Fővárosi Nyári Színház vendégei: Ár­on Margit és Kovács Mihály, a Népszínház tagjai fognak legközelebb vendégszerepelni a Fővárosi Nyári Színházban. Két év előtt mindketten annak a társulatnak tagjai voltak, mely Budán játszott. EGYESÜLETEK. ,** Magyar Írók Segély egyesülete. E már 40 esztendő óta jótékonyan működő irodalmi egye­sület alaptőkéje az 1900. év első felében a követ­kező új alapítványokkal gazdagodott: néhai Arany László alapítványainak újabb szaporítására özv. Arany Lászlóné, szül. Szalay Gizella úrnő legújabb járuléka, a férje «Összes művei»-ért a Franklin- Társulattól kapott tiszteletdíjból 1200 korona; a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 37-ik alapítványa 800 korona ; néhai Natty Ferenc (Mező-Tur) vég­­rendeleti hagyománya 2212 korona 58 fillér; néhai Ilusbak Ádám (Losonc) végrendeleti hagyománya 750 korona, összesen 4962 korona 58 fillér. Befi­zettek két régi alapítványt: néhai Augusz Antal báróét 400 korona, Szél Ákos közjegyzőét (Makó) 400 korona. Adományt a következőktől kapott az egyesület: dr. I­­lassics Gyula vallás- és közokta­tásügyi minisztertől az országgyűlési javadalomból 3000 koronát; Bay Ilona úrnőtől (Debrecen) 10 ko­ronát , a Nyíregyházai Takarékpénztártól 20 koro­nát. Az elmúlt félévben rendes segélyt nyújtott 55 félnek : agg íróknak, vagyontalan írói özvegyeknek és árváknak — a költségvetés szerint — 19,380 koronát, rendkívülit (betegségi esetekben) 17 félnek 935 koronát, összesen tehát 20,315 korona segélyt. Midőn az egyesület igazgatósága az új alapítvá­nyokért és adományokért meleg köszönetet és az örökhagyóknak hálás emlékezést nyilvánít, egy­szersmind kéri ez irodalmi jótékony egyesület ba­rátait annak további szíves támogatására, hogy ne­mes feladatainak minél jobban megfelelhessen. KÖZOKTATÁS, (Tanítók közgyűlése.) A tanítók országos bi­zottsága ez idei közgyűlését augusztus 16-án tartja. A gyűlésre a tanítók kedvezményes vasúti jegyet kapnak, ha Hajós Mihály titkárnál (Budapest I. Krisztina­ körút 97) július 31-ig levelezőlapon jelent­keznek. (A délmagyarországi tanítók nagygyűlése.) Nagy-Becskerekről táviratozzák . A Délmagyarországi Tanítóegyesület ma tartotta 34-ik nagygyűlését Nagy-Bikindán. A város ebből az alkalomból díszt öltött s külsejével is megadta a tiszteletet annak az 500 tanítónak és tanítónőnek, kik falai közt egybegyűltek. A vendégek sorában ott voltak Te­­lecsky Kristóf és Belitska Béni országgyűlési képviselők, Halász Ferenc miniszteri osztálytanácsos, ki Wlassics miniszter üdvözletét adta át és Ru­­schek Antal győri esperesipébános. A nagy­gyűlés Wlassics minisztert, gróf Csáky Albint, gróf Nákó Kálmánt, Molnár Viktor temesi főispánt táv­iratban üdvözölte. Ambrus József kisoroszi plébános a hazaszeretet ápolásáról értekezett és annak során megemlékezett a délvidéki, különösen a Nagy-Ki­­kindán dúló pángermán hírlapi akcióról. A tanítók kötelességévé teszi, hogy ez áramlatok ellen szívvel­­lélekkel küzdjenek. Délben közös lakomára gyűltek össze a tanítók, ahol az első felköszöntőt Halász osztálytanácsos mondta a királyra, Janda Ferenc Wlassics miniszterre és Halász Ferencre üríti poha­rát, Rédl Ferenc Bayer Karolinát, a zászlóanyát éltette. Délután sétahangverseny, este pedig fel­olvasó est volt, melyen Szabolcska Mihály is közreműködött, Benedek Elek helyett Földes Géza olvasott fel. (Nők a kereskedelemben.) Minap állapította meg a közoktatásügyi miniszter a női kereskedelmi szakiskolák uj szervezetét s az eddigi tanfolyamok fölé továbbképző tanfolyamot rendelt. A II. kerületi polgári leányiskolával kapcsolatosan a kétéves to­vábbképző tanfolyam október 1-én nyílik meg és május hónapban végződik. Tanítási órák száma hetenként 15. Jelentkezni lehet augusztus 1-ig a polgári iskola igazgatójánál. TÖRVÉNYSZÉK: I­­UJ Ítélőtáblás bíró. A király dr. Tahy Mi­hály pozsonyi ítélőtáblás elnöki titkárt az odavaló ítélőtáblához bíróvá nevezte ki.­­ Feleségének gyilkosa, Kaffka János buda­pesti magánhivatalnok sokáig boldog házasságban élt feleségével, míg egyszer az asszony szobaurat fogadott. Ettől kezdve Kaffka kezdett féltékenykedni a feleségére s bánatában ivásnak adta magát és a zajos jelenetek a házasfelek között napirenden vol­tak. A férj hűtlenséggel vádolta az asszonyt, aki viszont szemrehányásokat tett férjének, hogy nem képes megkeresni a mindennapi kenyeret. Végre is elhatározták, hogy elválnak egymástól. Kaffka ke­rülte is az asszonyt, de múlt évi márciusban egy­szer összejött vele, hogy osztozkodjanak az ingósá­gokon. Az asszony Mihályi Kálmán szobrászszal volt együtt, ami annyira felbőszítette Kaffkát, hogy egyetlen szúrással megölte feleségét. A budapesti

Next