Pesti Napló, 1900. július (51. évfolyam, 178-208. szám)
1900-07-21 / 198. szám
4. Budapest, szombat FESTI IVAT>TX*>,_________ 1900. július 21. 198. számi*P..................... " ..............""""" " Berlin, julius 20. A Tol-ügynökség jelenti Sanghaiból: Seng tagadja, hogy a santungi kormányzótól táviratokat kapott volna arról, hogy Pekingben az összes idegeneket meggyilkolták, de ezt nem igen hiszik el neki. Köln, július 20. (Saját tudósítónktól.) A Kölnische Zeitungnak jelentik Londonból. A kínai helyzetet általában csaknem órárólórára sötétebb színben látják. Számos nyugtalanító hír érkezik Sanghaiból, hol több, mint 200,000 kínai áll az idegen lakossággal szemben. A mozgalom felbujtójának Li-Hung-Csangot tartják, kiről azt beszélik, hogy szövetségese Titan hercegnek. Li-Hung-Csang elutazásakor Kantonban nagy tüntetés volt, hogy elutazását megakadályozzák. Li-Hung-Csang erőszakkal volt kénytelen magának utat törni a tömegben. Amerika bizalma. Washingtonból táviratozzák, hogy az Egyesült Államok kormánya nem szándékozik Yutingfang kínai követnek az alkirályokkal, vagy a kínai kormány más hivatalnokaival való levelezését korlátozni. Ellenkezőleg, a kormány bízik benne, hogy a kínai követ komolyan meg akar tenni mindent, ami médjában van, hogy az idegenek megvédessenek. Arról is meg van győződve a kormány, hogy a követ a boxerekkel éppenséggel nem szimpatizál. A külügyminisztérium tehát azt tartja helyes politikának, hogy a követnek a kínai hatóságokkal való érintkezését megkönnyítse. Washington, július 20. (Reuter.) Az idevaló kínai követ ma sifferezett táviratot kapott pekingi amerikai követtől. Washington, július 20. (Reuter.) Congelnek, a pekingi amerikai követnek Vutingfanghoz, az itteni kinai követhez intézett távirata így szól : " Az angol követség állandóan ki van téve a kinai csapatok puska- és ágyutüzének. .. Csupán gyors segítség akadályozhatja meg az általános mészárlást. A távirat nincs keltezve. London, július 20. Arról a táviratról, melyet a washingtoni kínai követ a pekingi amerikai követtől kapott, a Reuter-ügynökségnek jelentik, hogy a kormány Siffer-kulcsa szerint van sifírirozva és a cuncili-jámen, valamint Seng tahotáj közvetítésével továbbuttatott. A távirat vagy 50 szóból áll és Conger aláírással van ellátva. Yutingfang követ a táviratot átadta Hay államtitkárnak. A zavargások terjedése. New Yorkból érkezett jelentés szerint Csifuban azt beszélik, hogy a kínaiak T’encinből való menekülésük előtt megölték asszonyaikat, nehogy az idegenek hatalmába kerüljenek. Sanghaiból azt jelentik, hogy az odavaló angol konzulátus ma komoly lázadásokról kapott hírt, melyek a Kiang-hszi tartományokban lévő hittérítők ellen irányulnak. Alapos az a feltevés, hogy ezek a zavargások nagy területre fognak kiterjedni. Sanghaiba folyton érkeznek a fegyveres kínaiak, úgy hogy a konzulok közös petíciókban fölszólaltak a kínaiak hadikészülődései ellen. Brüsszel, július 20. (Saját tudósítónktól.) Az idevaló misszionárius kolostorhoz érkezett magánjelentések szerint eddig 82 belga misszionárius szenvedett vértanúhalált. Különösen a Konsoa (?) nevű misszionárius-állomásról rettenetes jeleneteket közölnek. Több miszszionáriust élve keresztre feszítettek, másokat megégettek, fölnégyelték, vagy darabokra vágtak. Mancsuország. Pétervárról jelentik, hogy Oroszország a mancisuországi váratlan események miatt igen kényes helyzetbe jutott, mert ezidő szerint nem teremthet elő elég katonát a nyolcezer kilométer hosszú orosz-kínai határ megvédésére. A legutóbbi események arra kényszerítik Oroszországot, hogy lemondjonarról a szándékáról, hogy a Kínával való hivatalos háborúnak elejét vegye. Oroszország kénytelen lessz már most a háborúra készülni, mireleddig még csak nem is gondolt. Az orosz köröket különösen Blagovescsenszk vakmerő megtámadása nyugtalanítja s ezek azt követelik, hogy a kormány azt a vakmerőséget az amurmenti kínai falvak elpusztításával boszulja meg. A mancsuország helyzetre vonatkozóan ma újabb hír nem érkezett, a jelentések szerint azonban meglepetéstől nem kell tartani. A főparancsnokságot Gribszki tábornokra ruházták, melléje pedig segédül Szubotics tábornokot rendelték, ki szolgálati idejének legnagyobb részét Ázsiában töltötte. Liao-tuncban az oroszok kénytelenek voltak kiüríteni Tin-csuan-tait és Niu-csuangban koncentrálódtak. világháboru küszöbén, Berlinből táviratozzák, hogy az odavaló Neueste Nachrichten katonai munkatársa cikket írt, melyben azt mondja, hogy a helyzetet a lehető legpesszimisztikusabban kell felfogni. Tévesnek mondja a diplomatáknak azt a felfogását, hogy csak egy-két szűken határolt harctérről van szó, sőt ellenkezőleg, igen nagystílű egyetemes világháborúra kell elkészülve lennünk. Tiendo mellett talán elég lessz hatvanezer ember a hely biztosítására, de északi Mongolországban sokkal nagyobb hadsereg lessz szükséges, ha ti hatalmak sikert akarnak elérni. A harmadik harctér Dél-Kínában és Santungban lessz és könnyen megeshetik, hogy Németország húszezer embere kizárólagosan Kiao- Csau megvédésére fog szorítkozni. Monarkiánk és Kína. A Kölnische Zeitung azt jelenti, hogy az osztrák-magyar közös kormány köriratot intézett a hatalmakhoz, azzal a tartalommal, hogy kész támogatni minden akciót, mely a hatalmaidnak a kínai kérdésben való megegyezésére vezet. Tekintettel azonban arra az aránylag csekély érdekre, melyet a monarkiának Kínában meg kell védelmezni, csakis hajókat küldhet, szárazföldi csapatok nélkül. A köriratnak a Köln. Ztt. által közölt tartalma egyáltalában megfelel a közös kormány felfogásának, helyességét kétségbevonni nem lehet. Az is egészen érthető, hogy a közös kormány tudatta álláspontját a hatalmakkal. Bécsből táviratozzák, hogy a hivatalos Wiener Abendpost megerősíti, hogy a Kaiserin Elisabeth és Aspern hadihajókat Kínába akarják küldeni, továbbá hogy az egyesült kínai osztrák-magyar hajóraj főparancsnoka gróf Montecuccoli ellentengernagy lessz. Franciaország mint békeközvetítő. Paris, július 20. (Havas.) Az idevaló kínai követ Delcassé külügyminiszternek átadta a kínai császárnak egy táviratát és megkérte, hogy ezt a táviratot közölje Loubet elnökkel. A távirat, melyet a santungi kormányzó e hónap 9-én küldött el s mely a pekingi követekről említést sem tesz, közbenjárásra kéri fel Franciaországot. Delcassé tudtára adta a kínai követnek, hogy az elnök válaszát a pekingi francia követséghez fogják elküldeni, ahonnan a kínai kormány elhozathatja. A francia kormány azonban bizonyosságot akar arra nézve, hogy Pichon képet él-e még. Paris, július 20. A külügyminisztérium egy hivatalnoka azt mondta a Soir egyik munkatársának, hogy ő a kínai császárnak állítólagos kérelmét a közbenjárás dolgában kísérletnek tartja arra, hogy a hatalmasságok egyetértése megzavartassék. Delcassé meghiúsította ezt a tervet azáltal, hogy a táviratot nyomban közzétette. Beresford nyilatkozata: Fiume, július 20. (Saját tudósítónktól.) Lord Beresford angol altengernagy, kit állítólag Li-Hung-Csanghoz misszióval bíztak meg, a kínai viszonyokról egy intervijuban érdekes nyilatkozatokat tett. Elmondotta, hogy a küldetésre büszke volna, mert Li-Hung-Csangot személyesen ismeri. Li-Hung-Csangot ravasz embernek jellemezte, kinek megbízhatóságára nem lehet nagyon számítani. Lord Beresford, azt hiszi, hogy a pekingi idegenek lemészárlását minden kétségen kívül álló ténynek kell tekinteni. A boxerek leküzdését nehéz feladat-nak tartja, mert 30 millióra becsüli azok számát, kik a boxerek szektájához tartoznak. Ezt a szektát külömben azonosnak tartja azzal a szektával, mely a saját gazdasági érdekei szempontjából harcot folytat minden újítás ellen, melyet Kínában behozni szándékoznak.] Japán magatartása: London, július 20. A Qventer-ügynökség jelenti Jokohamából tegnapi kelettel. Noha a főbb lapok még most is követelik, hogy Japántöbb csapatot küldjön Kínába, egyre nagyobb ellenszenv mutatkozik az iránt, hogy Japán nagy operációkba bocsátkozzék. A kormány elhatározását még nem ismerik, de Szendaiból még egy hadosztály indult el, melyet majd Kínába visznek. Japánba folyton nagy tömegben érkeznek a kínai menekülők. A hatalmak akciója. Berlinből táviratozzák, hogy odavaló jól értesült körök állítása szerint a hatalmaknál még eddig nem merült föl az a kérdés, hogy a kínai ügyek rendezésére európai konferenciát hívjanak össze és egyelőre nincs is kilátás e konferencia összehívására. Tudósítónk azt táviratozza Berlinből, hogy az odavaló kínai követ ma több Kínába küldendő táviratot adott át a külügyi hivatalnak, felülvizsgálásra. Gróf Bülow-nak arra az intézkedésére vonatkozóan, hogy a kínai követnek megtiltotta a táviratok továbbítását, egy orosz lap «Követésre méltó példa» címmel ezt írja: Ha a többi hatalmasság gróf Bülow példáját követné, akkor megtudná Európa, hogy hol van a kínai kormány, kik a tagjai és milyen szerepet játszanak a kínai követek. Ezt megtudni rendkívül fontos dolog. Ami Németországnak hasznos, az ebben az esetben hasznára válnék a többi államnak is. Berlin, július 20. (Saját tudósítónktól.J) A párisi Liberté-nek az az ösztönzése, hogy mindegyik hatalom a maga csapatkontingensének létszámát 5000 emberre emelje, egyes lapokat arra az állításra bírt, hogy Németország a maga csapatkontingensének 30,000 emberre való fölemelését már elhatározta. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Csak a helyzet tisztulása után lehet majd megítélni, hogy az eddigi csapatok megerősítésére szükség van-e.] Berlin, július 20. (Saját tudósítónktól): Az egyesült csapatok főparancsnokságának kérdésére vonatkozólag jól értesült helyről azt an jelszót adták ki, hogy a hatalmak oly javaslattal, mely a fővezérletet Németországra akarná ruházni, nem állottak elő, de Németország különben is a fővezérlettel olyan terhet vállalna magára, mely Németországnak eddigi részesedésével a kínai ügyekben nem állana arányban. A német kormány ennélfogva nem is vágyik arra, hogy a fővezérlőt Németországra ruháztassék. Fetervár, július 20. (Saját tudósítónktól.) Az összes lapokhoz a következő, július 7-ikről keltezett rendeletet intézték: A belügyi államtitkár rendeletére a legfőbb cenzúrahivatal tudomására hozza a lapoknak, hogy Németországnak a kínai ügyekben való eljárását ne tegyék helytelen kritika tárgyává, annál kevésbbé, mert a német kormány ezekben az ügyekben teljesen az orosz kormánynyal egyetértőleg jár el. Berlin, július 20. (Saját tudósítónktól.) Wolff Jenő, Kína alapos ismerője, a Tageblatt-ban közli ama követeléseket, melyeket Németországra nézve Kínában szükségesnek tart. Ezek a következők: először, hogy a német követségnek nagyobb épületet emeljenek az angol követség épületével szemben, másodszor, hogy az egész európai kolónia szükségletére a Csi- Fuba való szállításra 100.000 kulit tartson Pekingben, harmadszor, hogy a kínai kormány a saját költségére Csi-Fuban német területen egyetemet és kereskedelmi iskolát állítson és a mandarinok fiait kötelezzék ez iskolák látogatására, hogy ezáltal az európai kultúrával megismerkedjenek. A mohamedánok magatartása, Berlin, július 20. (Saját tudósítónktól) Az idevaló török követség a Parisból terjesz-